Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

Befeie?te munkái át a lengyel parlament Állam- és alkotmánybíróság felállítását tervezik Személyi kérdésekben döntöttek A lengyel parlament szom­bati ülésén első olvasásban meghallgatta és a megfelelő törvényhozói bizottságok elé utalta az állambíróságról és az alkotmánybíróságról szóló tör­vénytervezetet. A legfelső ál­lami tisztségviselők felelőssé­gét és felelősségre vonásuk módját meghatározó tervezet értelmében módosítani kell majd az alkotmány idevo­natkozó részét. A javaslat szerint az állambíróságnak tartoznak felelősséggel a mi­niszterelnök, helyettesei, vala­mennyi miniszter, továbbá az államtánács elnöke, az állam­tanács valamennyi vezető tisztségviselője, valamint a legfelsőbb ellenőrző kamara el­nöke és a népköztársaság leg­főbb ügyésze. A tervezet sze­rint a pártvezetők saját párt­jaiknak tartoznak felelősség­gel, rájuk tehát nem terjed ki az állambíróság hatásköre. A tervezet értelmében állambf- róság elé csak a szejm állít­hat bárkit. Ezután — ugyancsak első olvasásban — a képviselők több, a kormány által benyúj­tott törvénytervezetet hallgat­tak meg, köztük a dolgozók nyugdíjellátásáról, valamint a bányászok nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról. Törvénybe iktatta a szejm, hogy állami atomenergia-ügy­nökséget hoznak létre. Következő napirendi pont­ként a parlament — Wojciech Jaruzelski miniszterelnök elő­terjesztésére — visszahívta tisztségéből Jan Knapik vegy­ipari és könnyűipari minisz­tert és helyébe Edward Grzywat nevezte ki. A 49 éves új miniszter a LEMP tagja. Zdzislaw Wrasinskit, aki eddig miniszteri rangban az állami árbizottság elnöke volt, miniszterré nevezték ki. Ezt a tisztséget a gazdasági reform­mal kapcsolatos, pénteken el­fogadott törvény értelmében hozták létre. A szejm elfogadta a parla­menti bizottságok személyi összetételében javasolt változ­tatásokat. A kormány képviselői vá­laszt adtak a képviselők írás­ban benyújtott interpellációi­ra, majd a lengyel parlament befejezte kétnapos ülésszakát. (MTI) Előtérben az intenzív módszerek A gazdaságfejlesztés inten­zív módszereire való gyor­sabb, határozottabb áttérést sürgeti a Pravdában megje­lent cikkében A. G. Aganbeg- jan akadémikus, az ismert szovjet közgazdász. A Szov­jet Tudományos Akadémia szi­bériai közgazdasági és ipar­szervezési intézetének igazga­tója felhívja a figyelmet, hogy a szovjet népgazdaság teljesí­tőképességének növekedése jó­részt még mindig az extenzív tényezőkön, újabb erőforrások bevonásán alapszik, s nem kap kellő figyelmet ezek jobb, hatékonyabb kihasználása. A Szovjetunió X. ötéves tervének főbb mutatóit ele­mezve a cikkíró hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés jelenlegi szerkezete sok szem­pontból nem felel meg a jö­vő támasztotta követelmé­nyeknek, s veszélyes irányza­tok kibontakozásához vezet­het. Az extenzív fejlesztés túl­súlya miatt romlik a termelő­alapok és az új beruházások hatékonysága, túlfogyasztás keletkezik a fűtő- és nyers­anyagokban. Ez pedig arány­talanságok kialakulásához ve­zet a népgazdaságban: egyre nagyobb hiány mutatkozik beruházási eszközökben, fűtő- és nyersanyagokban, több he­lyen munkaerőhiány keletke­zik, nő a szakadék a fizető­képes kereslet és a kínálat között. Aganbegjan bírálja azokat a szovjet közgazdászok, gazda­sági vezetők körében gyakran hallható nézeteket, hogy a népgazdasági szerkezet arány­talanságainak oka a tervek feszítettsége, s a feladatok mérséklésével kiküszöbölhe­tőkké válnak az aránytalan­ságok, meggyorsítható a gaz­dasági növekedés. Ebből a helyzetből csupán úgy lehet kikerülni, ha az in­tenzív gazdaságfejlesztésre he­lyezik a hangsúlyt: növelik a munka termelékenységét, ha­tékonyabbá teszik a beruhá­zásokat, jobban kihasználják a termelőalapokat, takaré­kosabban bánnak a fűtőesz­közökkel, nyersanyagokkal. A felsorolt tényezők közül Aganbegjan akadémikus, a munkatermelékenység növelé­sében látja a legnagyobb lehe­tőséget, hangsúlyozva, hogy ez csak úgy érhető el, ha alap­vető változtatásokat hajtanak végre a gazdaság más ágaza­tainak munkáját is sokban meghatározó gépipar fejlesz­tésében. Ahhoz, hogy a ter­melés hatékonyabbá váljon, az ipar szinte minden ágában korszerűbb, termelékenyebb gépekre, berendezésekre van szükség. (MTI) Megyei Ifjúsági parlamentek w (folytatás az V oldalról) jobbításáért wégaetit tevékeny­ség gyakorlatából. Gondok vannak viszont több helyen a pótlékokkal (a minimumot ad­ják csak ki), nehéz az ala­csony kezdőfizetésből lakás­ra spórolni, nem eléggé átgon­dolt a továbbképzések rendje Az óvodai szekcióban sok hasz­nos javaslat hangzott el a ne­velés erősítésére, felvetődött a képesítésnélküliek és a daj­kák munkájának segítése, a gyesen levőkkel való törődés. A középfokon többek között szóltak arról, hogy a dolgozók megítélésének alapja a peda­gógiai munka ellátása legyen, hogy az iskolai demokrácia fej­lesztésében milyen feladatok vannak, a kollégiumi nevelők presztízsének növeléséért, mit kellene tenni és természe­tesen a lakásgondokról. Az élet- és munkakörülmények álltak a középpontban, a köz- művelődési dolgozóknál: a továbbtanulás nehézségei, a szolgálati lakás, férőhely szű­kössége, városon szinte teljes hiánya. A szekcióvezetők tájékoz­tató beszámolója után Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese reagált több fel­vetésre, például megemlítette a „fiatalok háza” tervét, a jobb bérgazdálkodásban rejlő lehe­tőségeket. Pintér László, a KISZ megyei bizottságának tit­kára a mozgalommal kapcso­latos kérdésekről szólt. Gulyás Jánosné megyei művelődésügyi osztályvezető összegzőjében örömmel konstatálta, hogy a szekciókban 61 -en kértek szót. Ismertette a felsőbb szervek­hez és felső szintű parlament­hez továbbítandó kérdéseket. Ezután az intézkedési tervet módosításokkal és kiegészíté­sekkel elfogadták és megvá­lasztották a kilenc országos küldöttet. Tegnap került sor a Fogyasz­tási Szövetkezetek Nógrád me­gyei Szövetsége megyei ifjú­sági küldöttparlamentjének megrendezésére Salgótarján­Nemzetiségi úttörőfesztivál Április 5—9-én ötödször ren­dezik meg Békéscsabán az or­szágos úttörő nemzetiségi fesz­tivált, amelyen a négy nem­zetiség képviseletében kétszáz,- s rajtuk kívül száz Csehszlo­vákiából, Jugoszláviából, Ro­mániából s a német nyelvte­rületről érkező gyermek vesz részt. A Magyar Üttörők Szö­vetsége a négy nemzetiségi szövetséggel közösen szervezi a gyermek műkedvelő csopor­tok találkozóját A nemzetiségi úttörők csa­bai találkozóján művészeti bemutatókon lépnek föl a négy szövetség által kiválasz- két-két órás összeállításban a délszláv gyermekeket a bu- daoesti horváth-szerb tanítási nyelvű iskola, valamint a kóp­házi ifjúsági és úttörő-zene­kar, a román úttörőket az eleki és a méhkeréki nemze­tiségi iskola együttese, a né­meteket pedig a bonyhádi gyermekénekkar és a soly­mári iskolások tánccsoportja képviseli. A szlovák szövet­ség a március 14-i szarvasi országos úttörőszemlén vá­lasztja ki a legjobbakat. A nemzetiségek műsorában öt­öt felnőtt népművész is fel­léphet, például a német össze­állításban a budapesti Ull- mann Ferenc sramlizenekara is bemutatkozik. A művészeti bemutatókon kívül lesz könyvvásár, tánc­ház, játékostalálkozó a csa­bai úttörőcsapatokkal, s gála­műsor is az ötödik nemzetisé­gi úttörőfesztiválon. 2 NÓCRAD — 1982. február 28., vasárnap ban. Az eseményen részt vett dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. A küldöt­teknek Máté Csajbáné, a MÉ­SZÖV elnöke számolt be ar­ról, hogy milyen intézkedések szolgálták az elmúlt években a fiatalok helyzetének foko­zatos javítását, amelynek ered­ményeként ma már az ÁFÉSZ- ekben és a takarékszövetke­zetekben dolgozóknak több mint 44 százaléka fiatal. A beszámolót követő vitában is­mertették az ajánlást, amely a következő három évre ter­jed ki a megye fogyasztási szövetkezetei ifjúságpolitika) munkájára. A küldöttparla­menten választották meg az országos szövetkezeti parla­menten részt vevő nógrádi kül­dötteket is. ir A Nógrád megyei Tanács, a HVDSZ és az építők szak- szervezete megyei bizottsága szervezésében tegnap a megye­tanácsi építőipari ágazatába tartozó 18 vállalat, költségve­tési üzem, kivitelező és beru­házó tanácsi vállalatok, vala­mint a víz- és csatornamű vál­lalat tartott ifjúsági parlamen­tet a salgótarjáni SZMT-szék- házban. A vállalatoknál dol­gozó fiatalok helyzetéről Bot­ka Miklós, a megyei tanács építési , közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője szá­molt be a jelenlevő 64 kül­döttnek és a vendégeknek. A hozzászólások után megvá­lasztották azt a négy küldöt­tet, aki az Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium országos ágazati parlamentjén képviseli a nógrádi fiatalokat. A hét 3 kérdése Hogyan alakul a legújabb lengyelországi események nyomán a kelet—nyugati helyzet? parlament, a szejm is össze­ült, hogy megvitassa a gazda­sági reform számos fontos részletét: a banktörvénytől a2 árak kérdéséig. Herbert Wehner, a Nyugat­német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának el­nöke, ez a 76 esztendős, ta­pasztalt és tekintélyes politi­kus az NSZK jobboldali el­lenzékének viharos tiltakozá­sa ellenére az elmúlt héten Varsóban járt és fontos meg­beszéléseket folytatott a len­gyel vezetőkkel. Útjáról nyil­vános nyilatkozatot alig tett, mindenekelőtt Schmidt kan­cellárt tájékoztatta varsói ta­pasztalatairól. Aki pedig nyomban Párizsban termett az immár hagyományos fran­cia—nyugatnémet csúcstalál­kozón. (Még De Gaulle és Adenauer tette rendszeressé a két szomszédország vezetői­nek eszmecseréit, a mostani találkozó már a 39. a sorban.) Talán nem távoli az össze­függés a Bonnba és Párizsba érkező varsói hírek hatása és a között, ahogyan a nyugatné­met kancellár és francia ven­déglátója egységesen foglalt állást az amerikai politika ne­gatív elemeivel szemben. A washingtoni dörgedelmek el­lenére a nyugatnémet tőke továbbra is kész a Szovjet­unióval való üzletek folytatá­sára, s a francia gazdaság sem cselekszik másként. A len­gyel adósságok átütemezésére láthatóan megvan a hajlandó­ság például a nyugatnémet bankok vezetőiben is. Innen már egy lépés — igaz, nagy és döntő lépés! —, hogy a későbbiek folyamán újból nyújtsanak hitelt a nyugati bankok a lengyel népgazda­ságnak, amelyet talpra segíte­ni nekik is érdekükben áll. Persze, korai lenne azt állí­tani, hogy az USA egyedül maradna embargós, szankciós politikájával: a héten példá­ul a japánok is hoztak olyan döntést — noha kénytelen­kelletlen és szerényebb , ha- tássgl —, amely a szovjet- és lerigyelellenes intézkedések­hez vezet Varsóban ezalatt összeült a LEMP Központi Bizottsága. Ezen a plénumon elhatároz­ták, hogy a párton belül vi­tára bocsátják a LEMP prog­ramjának tervezetét. A doku­mentum címe: „Miért harco­lunk, mire törekszünk?” A Növekszík-e a feszültség a Közel-Keleten? Két hónap van már csak hátra, hogy Izrael kiürítse a Sínai-félszigetet, s visszaadja a még 1967-ben Egyiptomtól elragadott terület egészét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mi­lyen fontos határkő lenne (vagy lesz) ez az esemény a közel-keleti történelem alaku­lásában. Amíg ez végbe nem megy, például Egyiptom keze meg van kötve: nem tehet semmit Izrael ellen, cseleked­jék bármit a jeruzsálemi kor­mány. Mert, ha magára hara-r gítaná, akkor nem kapná visz- sza a Sínai-félsziget még Izra­eli megszállás alatt álló ré­szeit. Számos politikai meg­figyelő állítja Washingtontól Tel Avivig, hogy a Begin- kormány ezekben a hetekben szinte bármit tehet, tetszése szerint akciókat kezdhet az arabok ellen, akár Dél-Liba- nonban, akár a Golan-fennsí- kon. Begin vajon miért ajánlotta fel a munkáspárti ellenzék­nek, hogy alakítsák meg „a nemzeti egység” kormányát? Ilyen egységet háborús idők­ben szoktak igényelni izraeli vezetők . . . Az ENSZ aligha lenne ké­pes visszatartani az esetleges támadókat: pedig éppen most szavazta meg a békefenntartó erők eddigi 6000 főnyi létszá­mának egy további ezres kon­tingenssel való növelését. A Golan-fennsík megszállt részén, ott, ahol érvénybe lé­pett az izraeli bekebelezési határozat, az arab lakosság általános sztrájkkal tiltako­zott a jeruzsálemi döntés vég­rehajtása ellen. A közel-keleti térségben, ha nem is főszereplő, de érdekes „epizódisfa” a jordán uralko­dj?,. .fUJRWeiri., .tefajeli ellenve­tések nyomán az amerikai kormány elállt attól, hogy Jordániának modernebb fegy­vereket adjon el. Ez a döntés Husszeint megint az Izraellel szembenállók táborába sodor­hatja. Hogy a nyugatiak sem tud­ják, mitévők legyenek, azt jól mutatja a francia diplo­mácia ingadozása: Mltterrani elnök március elején Izraelbe látogat, de ezt ellensúlyozan­dó, külügyminisztere, Cheys- son, mind több alkalommal bizonygatja, hogy Párizs jo­gosnak tartja egy palesztin ál­lam létrehozását. Mi is az a „dél—dél kon­ferencia?” Kezdetben volt kelet és nyu­gat ellentéte, vagy éppen vi­szonyuknak rendezési kísérle- ) te. Aztán jött egy új szem­benállás: észak és dél a gaz­dag és a szegény államok megjelölésére szolgált. (Ez, persze, tulajdonképpen csak a világ tényleges ellentétei­nek elkenésére jó: az a bizo­nyos szegény dél jobbára a nyugathoz tartozik, szegénysé­ge épp onnan adódik, hogy a nyugati gyarmatosítók zsák­mányolták ki évszázadokon át. Ha általában észak gazdag voltát emlegetik, akkor tulaj­donképpen még a szocialista országokra is kiterjesztik nyu­gat felelősségét...) A mexikói Cancunban em­lékezetes módon nem is vet­tek részt a szocialista orszá­gok képviselői az „észak—dél konferencián”. Valóra is vál­tak aggodalmaik, a gazdag tő­késországok nem voltak haj­landók lényegi engedmények­re, igazi segítség nyújtására. Most az indiai fővárosban „dél—dél konferencia” ült össze, ez alkalommal csak a fejlődő országok képviselői ta­lálkoztak. Indira Gandhi, a 44 ország küldöttei előtt sürgette, hogy a fejlett or­szágok nyújtsanak jelentő­sebb segítséget a fejlődő or­szágoknak, a harmadik világ államai pedig bővítsék " ki együttműködésüket. Afrika, Ázsia, Latin-Amerika szegény országaiban fokozni kell az élelmiszertermelést. Az Új- Delhi „dél—dél konferencia” hangot adott nyugtalanságá­nak, amiért a fejlett országok egyre csökkentik a harmadik világnak nyújtott támogatást. A jelenlegi tőkés gazdasági válság sajnos, arra ösztönzi a legtöbb államot, hogy leeresz- sze a vámsorompókat a fejlő­dő országokból érkező áruk előtt, s a világkereskedelem harmonikus fejlesztése helyett a protekcionizmus válik a legtöbb állam gazdaságpoliti­kájának gyakorlati céljává. Pálfy József Ocean Venture '82 Az Egyesült Államok ápri­lisban Ocen Venture, ’82 név­vel nagyszabású hadgyakorla­tot tart a Karib-tenger tér­ségében. Várható, hogy a gya­korlat keretében a többi kö­zött 1500 fős, megerősített tengerészgyalogos zászlóalj is partraszáll a Kuba területébe beékelődött guantanamói tá­maszponton — közölték had­ügyminisztérium! források pénteken Washingtonban. Az amerikai hadgyakorlat hasonló lesz a múlt év nya­rán tartott elődjéhez. Tavaly hatalmas erők: 120 ezer fő, 250 hajó és 1000 repülőgép manőverezett ugyanebben a térségben. Az Ocean Venture, ’82-t megelőzi a NATO márciusban tartandó haditengerészeti gya­korlata. A tisztán amerikai Óceán Venture-rel szemben a NATO-hadgyakorlat kisebb, „mindössze” 10 ezer fő, 30 ha­dihajó és 80 repülőgép vesz rajta részt. Letartóztatások Pakisztánban A pakisztáni katonai hatósá­gok több ezer személyt tartóz­tattak le péntek óta Punjab és Sind tartományokban — jelentették szombaton jól értesült islamabadi forrásból. Egyedül Lahoreban — Punjab fővárosában — több mint 3000 embert vettek őrizetbe. A pa­kisztáni hatóságok „felforgató tevékenység” miatt rendelték el á tömeges letartóztatásokat, amelyek nagy részben a néhai Ali Bhutto miniszterelnök fiá­nak ellenzéki mozgalma ellen irányultak. Lambsdorff nyilatkozata Otto Lambsdorff nyugatné­met gazdasági miniszter pén­teken „teljes képtelenségnek” nevezte a vádat, miszerint megvesztegetési pénzt foga­dott volna el pártja számára egy nagyvállalattól. A bonni politikus négynapos washing­toni látogatása befejeztével sajtóértekezletén nyilatkozott az ügyről. A Bild-Zeitung egy olyan megvesztegetési üggyel hoza­kodik elő, amely teljes képte­lenség, mivel megvesztegetés­ről akkor van szó, ha valaki hivatali kötelességeivel ellen­tétes cselekményt követ el r— jelentette ki a gazdasági mi­niszter. Elmondotta, hogy tudatták vele: nyomozást kell indítani és azután dönteni, vajon hi­vatalosan vádat emeljenek-e vagy érvénytelenítsék az eljá­rást. „így várnunk kell” — jegyezte meg a gazdasági mi­niszter. ■ Tollhegyen A nyugati országokon mintha valamilyen tisztogatási hullám söpörne végig: itt is, ott is visszaéléseket lepleznek le, megvesztegetési botrányok pattannak ki. Meglepőnek persze, ez a jelenség nem mondható: egy­részt azért, mert a tőkésvilágban a politika és az üzlet ösz- szefonódása egészen természetes, másrészt pedig azért, mert a nyugati országokban papíron (vagy szavakban) a közéleti tisztaság meglétét mindenkor bizonygatni akarják. Csak az a bökkenő mostanában, hogy gyanús politikai éle van a tisztogatási szándéknak! íme, a nyugatnémet pél­da. Korrupciós botrányt kavar a sajtó egy lakásépítési vál­lalatnál, amely — és ez a fontos — a szakszervezetek és a szociáldemokrata párt neves személyiségeinek ellenőrzése alatt áll. A sár tehát az SPD-re, Schmidt kancellár pártjára hull... Újabb visszaéléseket emlegetnek: a Flick-konszern úgy jutott volna adómentes bevételekhez, hogy tisztes sum­mákat fizetett volna a kormánykoalíció két pártjának, az SPD-nek és az FDP-nek a kasszájába, pártcélokra, például a választási propagandaköltségekre. Emiatt aztán a kormány pénzügyminiszterét (aki szociáldemokrata) és gazdaságügyi miniszterét (aki szabaddemokrata) lehet meghurcolni... Nincs módunkban a vádak Igaz, vagy hamis voltát ku­tatni. Csak az a nagyon-nagyon feltűnő, már-már gyanús, „mellékkörülmény” ragadja meg a figyelmünket, hogy ak­kor támadják jobbról (!) a nyugatnémet kormánykoalíció pártjait és ismert személyiségeit, amikor azok teljesen egy­értelműen állanak ki az'amerikai szankciópolitika ellen! A közéleti tisztaság zászlajával a Schmidt-kormány el­len fellépő jobboldali erők (s köztük minden bizonnyal a rendőrség egyes elemei is, no meg a jobboldali lapok) va­lószínűleg valójában — amerikai zászló alatt harcolnak. F. J.

Next

/
Thumbnails
Contents