Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

Az egyenjogúság — férfi és nő között — régi vesszőpari­pája az emberiségnek. Arisz- íophanész, a komédia írás gö­rög atyja vígjátékot is írt ró­la, úgy két és fél ezer évvel ezelőtt Az újkor színpadi vi­lágának nagyjai: Eleonora Duse, Sarah Bernhardt. Fe- dák Sári, Jászai Mari — Éle­lem címemel monodráma szü­letett naplójából —, mind ki­vételesen nagyformátumú egyéniségek voltak, nem egy­szerűen csak egyenjogúak. Persze a nők egyenjogúsága napjainkban már nem köve­teli meg a lányoktól, asszo­nyoktól a kivételes szellemi, vagy lelki nagyságot, az, hogy nincs férfi és nő között kü­lönbség — persze hivatalosan és nem mindig a gyakorlat­ban — természetes tény. A nők ugyanúgy politizálhat­nak, választók és választha­tók, mint a férfiak. Erről is tudósított — netán, ha fele­dékeny férfitársaim egyné­melyük« elfelejtette volna — a tévé egyik, napokban sugár­zott művészeti műsora. (A mű­vészetit azért hangsúlyozom, mert a kommunikációs mű­fajokban mindennapos téma). Mit bizonyítottak az egyen­jogúsággal —, persze ez szük­séges leegyszerűsítése és sar- ikítása a látottaknak — fog­lalkozó televíziós programok? Arisztophanész N5uralom cí­mű komédiája (február 19., 22.18) mindenekelőtt azt, hogy a nők, ha a kormányrudat a kezükbe kaparintották, leg­alább olyan biztonsággal ké­pesek összekuszálni a társa­dalom életét, mint a férfiak. Az általuk meghirdetett élet- és vagyonközösség éppolyan utópikus, elérhetetlen. Külö­nösen, ha különbözőképpen ér­telmezik, s megvalósítói szel­lemileg, lelkileg éretlenek, ér­dekeikben különbözőek. Ke­serű komédia az Arisztopha- nészé. Minden sorából süt a létezés alapos, komplex isme­rete. Olyan ember szól hoz­zánk —, ne feledjük életének java a pelopomészoszi hábo­rúk idejére esik —, aki na­gyon mélyen megmártözott az életben, ismeri az embert, nin­csenek vele szemben illúziói, legyen az férfi, vagy nő, idős, vagy fiatal. Tükröt tart az athéniak elé, ez a tükör azon­ban mintha az elvarázsolt kas­télyból volna, torz, rút pofá­kat, jellemeket mu‘"t. Aki meglátja magát ben..e, aligha fakad kacajra. A Nőuralom tévéváltozatát Mihályfi Imre írta és rendez­te. Fantáziátlanul, utánérzé­sek tömkelegével. Talán más­ra kel-lett volna bíznia a fór- gatókönyvírást? Nem tudom. Sajnos szinte nagyítóval kell keresni az eredeti jeleneteket, a játékba bekapcsoló, érdek­lődést tápláló ötleteket. A son­gok — Tamássy Zdenkó ze­néjére — Brechtre „kacsint­gatnak”, az egyik vénasszony lámpaoszlopra csavarodása női gerjedelmóben Kaneto Shindo Qniibalba című filmjét idézi, a nemi aktus közben rázkódó cirkuszi kocsi Fellini Casano­vájából van, Harsányi Gábor pedig az egyik szilveszteri ze­nés programból ugrott át, mint Amanda Lear. Ezúttal kifejezetten helyeselhetjük, hogy a műsorszerkesztők a késő esti órákig dugdosták ezt a stíluselegyet. Jobb, ha azok is gyorsan elfelejtse, akik látták. Jászai Mami naplója a halá­la utáni évben, 1927-ben je­lent meg — nem teljes terje­delmében. Azt mondják, a hí­res tragika nyers őszirateségű megnyilatkozása ma sem te­szi lehetővé, hogy a naplót teljes terjedelmében közre­adják. Hát ilyen volt ez a szí­nésznő! Kíméletlenül nyílt, tántoríthatatlanul célratörő, elszánt és hajlíthatatlan, mun­kájának, a színészetnek tébo­lyult szerelmese. A nyomorból jött, a forradalom és szabad­ságharc bukása után, 1850. február 24-én született. Ács apja vÍ2*>en áztatott kötéllel verte bele meztelen hátán ke­resztül mostohája tiszteletét. És valami mást... Mert Jászai szerint a komédiásvért apjá­tól örökölte. Cseléd és marko- tányosnő volt, később színész­nő, a komikus színész, Kassai Vidor felesége. Még később Jókainé Laborfalvy Róza utód­ja a Nemzeti Színház színpa­dán, 1901-től örökös tagja. Mo­dem színész — gondolkodás­ban, alakformálásban. Vallja: hazug ember nem lehet szí­nész; hogy a színésznek min­dig tanulnia, képeznie kell ma­gát, mert az úton csak halad­hat, célhoz sohasem ér. A mű­vészt egyetlen dolog menti meg a lecsúszástól: a munka. Dol­gozz! — ez Jászla sírig tartó­hajtó erkölcsi parancsa. Az Életem című monodrá­mát (február 21., 21.35) Cser- nus Mariann adta elő nagy­szerű színészi átéléssal, meg­győző erővel. Elérte a legfon­tosabbat: Jászai Mari alakí­tása nyomán megelevenedett. Dávid Ilona többek ötletei­nek felhasználásával A 78-as körzet címmel hatrészes tévé­játék-sorozatot írt. Közép­pontjában egy család és egy utca élete áLL Minden bonyo­dalom oka az asszony közéle­ti tevékenysége: a tanács ja­vaslatára megválasztják ugyan­is lakóbizottsági elnöknek. Ez­zel vége a családi nyugalom­nak, a kispolgári semmitte­vésnek. A sorozat első része biztató, még akkor Is, ha a tanácsi tisztviselő figuráját a kelleténél elrajzoltalbbnak ér­zem. A figurák, a helyzetek jellemzőek, pontosak, kinevet- tetésre érdemesek és nevetsé­gesek. Csak azt nem értem, miért kell kéthetenként adni a 35 perces részeket? Ez tévé­sorozat, nem rétestészta. Vagy ezzel az elnyújtással maguk a szerkesztők is jelezni kíván­ták, hogy az egyen jogúság kér­dése még korántsem befeje­zett? De hát azt eddig is tud­tam! Ugye, e tudásommal nem vagyok egyedül? (ok) A Palócföld idei első száma Megjelent a Palócföld idei első száma, gazdag tartalom­mal. A Változó valóságunk ro­vatban közreadott publikáci­ók (publicisztikák, szociográ­fiai elemekkel gazdagított ri­portok) ezúttal a környezet- védelem, valamint a szellemi környezetvédelem gondolat­köréből valók. Másfajta kör­nyezetvédelem című publi­cisztikájában Kassai-Végh Miklós foglalja össze a té­makört: „Amikor tehát foko­zott bűntudattal döbbenünk rá, hogy modern életünk mi­féle — olykor talán máris kiigazíthatatlan — károkat idézett elő természeti kör­nyezetünkben, (...) akkor fel kell tennünk a kérdést, bá­torságunk és energiánk ápo­ló szándékú áttekintésére an­nak a (...) problémának is, hogy alapvetően ambicionáló közállapotaink közegében is léteznek alig érzékelhető térerősségű «terepszakaszok», amelyek határain belül ne­mes törekvések ütköznek ós­di panelekből épült falakba, dicséretesen közhasznú ered­mények maradnak visszhang- talanok..A továbbiakban Molnár Pál Favágók, Zilahy Tamás Vádol a környezet, Kelemen Gábor Természet­védelem — puskával?! című írásai gazdagítják ezen idő­szerű témakört. A szépirodalmi rovatban Bába Mihály, Bódi Tóth Ele­mér, Dorkovics Ágnes, Pardi Anna és Petőcz András ver­seit, valamint Domokos Jó­zsef prózai írását olvashat­juk. Farkas László pedig Ge- relyes Endrére emlékezik. Szabó Károly Szerep és sors című tanulmányában a szerencsétlen sorsú szécsényi költőnő, Ferenczy Teréz éle­tével költészetével foglalko­zik. Vonsik Ilona Nógrád megyei . munkósmegmozdulá- sokról ír a XX. század első évtizedéből. A Körkép rovat kritikákat, recenziókat közöl. A folyóirat borítóján és belső oldalain Barczi Pál grafikái láthatók. Kontra parti! Belelendül a jeremiádba a negyvenéves törzsgárdatag- sággal büszkélkedő dolgozó. Panaszolja buzgón, hogy a gyár vezetőit nem hogy hó­napok, hanem évek óta nem látta „lent” a munkahelyén. Így nem is tudhatják, mi történik, mik a problémák, hiszen nem látják, nem kér­dezik. Egyes vezetőket a dolgozók se névről, se arcról nem ismernek... — ;.. csak amikor minisz­ter jött, akkor sétáltak vé­gig az új gépek előtt. Ezt írja meg! — Rendben van — bólint a zsurnaliszta, s füzetet, tol­lat vesz elő. — Megmondaná a nevét is? Hátra hőköl a törzsgárda- tag. — Azt már nem! Hogy a nevem az újságba kerüljön? A zsurnaliszta már látja, hogy hiába, de „alkudni” próbál: — Nem kerül be. De a ve­zetőnél önre hivatkoznék. — Mondja meg neki, hogy azzal beszélt, aki ővele ré­gebben együtt kártyázott... A képlet egyszerű: egy újabb parti venné kezdetét. Ezúttal a zsurnaliszta lenne az aduász — a törzsgárdatag kezében. Nehezíti a dolgot, hogy aki játékos szokott len­ni, bajosan vállalja az ütő­lap szerepét. Hanem már a leosztás előtt azt mondja, hogy kontra! Fiókban maradtak a tájékoztatók! hivatásos GÉPJÁRMŰVEZETŐK TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL _A hivatásos gépjárműveze­tők évenkénti rendszeres to­vábbképzését rendelet írja elő. Ez év januárjában sietett a megye üzemei, vállalatai se­gítségére a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és az Autóközlekedési Tanin­tézet. Az MKBT és az ATI szakemberei, akitvistái tízfé­le programot dolgoztak ki, mellyel minden olyan megyei üzemet megkerestek levélben, ahol húsznál több jármű ta­lálható. Az oktatási program­ban többek között KRESZ- szabályismeret, munkavédel­mi szabályzat, IFA-típusis- mertetés, kárbecslés, üzem­anyag-takarékos vezetési tech­nika tudnivalóinak elsajátí­tása szerepel. A kiküldött is­mertetőkből a vállalatok ki­választhatják a megfelelőt és jelezhetik az ATI-nak. Az ok­tatási témáktól függően húsz és hatvan óraszám között le­het egy-egy előadássorozat, melyeket az MKBT vagy az ATI szakelőadója tart gépko­csivezetőknek a .vállalatnál Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiküldött tá­jékoztatók nagy része az asz­talfiókban maradt. Sok válla­lat nem ismerte fel még e kez­deményezésben rejlő lehető­ségeket. Eddig a salgótarjáni síküveggyárban, a ÉMÁSZ- nál, a temetkezési vállalatnál és a kisterenyei termelőszö­vetkezetben tartottak kihe­lyezett oktatást az ott dolgo- zó_ hivatásos gépkocsivezetők számára. Ezeknél a vállalatok­nál nem feledkeztek meg a fent említett rendeletről, de mindenekelőtt a közlekedés biztonságát tekintették a leg­fontosabbnak. 1. Megdöbbentő lesz az eredmény a szixtuszÉ kápolnát A festő Michefangelo 1508 és 1541 között festette az itáliai reneszánsz művésze, Michelangelo Buonarotti a szixtuszi kápolnát. Az évszá­zadok során elpiszkolódtak a ragyogó színek. Most restau­rálják a művet. Mielőtt ti­zenkét évre eltűnne az áll­ványzat és a függönyök mö­gött a nagy mű egy-egy rész­lete, a japán Takashi Oka- mura lefényképezte az 1000 négyzetméternyi mennyezetet és falakat, melyeket 343 figu­rából álló bibliai jelenet bo­rít. „Olyan ez, mint a holduta­zás. Utána megváltozik a vi­lág” — mondotta Gianluigi Colalucci professzor, a Vati­kán mesterrestaurátora. És Dr. Fabricio Mancinelli, a ró­mai kúria műemlékvédelmi vezetője hozzáfűzte: „Meg­döbbentő lesz az eredmény”. A két szakértő felelős azért a munkáért, mely nemcsak művészettörténetileg az év­század eseménye: Azokat a freskókat restaurálják most, melyeket 450 évvel ezelőtt festett Michelangelo Buona­rotti a római szixtuszi kápol­nában. Tizenkét éven keresz­tül. Az, hogy milyen lesz a szixtuszi kápolna mennyezete és oltárfala, az már látható Mátén és Eleazáron, ezeket a figurákat már restaurálták. A matt színek már erős-szí­nes fényben ragyognak. „Most válik érthetővé” — magyarázza Mancinelli —, „hogyan lehetett az, hogy ab­ban az időben sok művész, például Caravaggio, dicsérte a mester erős színeit és pél­daképnek tekintette. Ez kü­lönösen az oltárfalra érvé­nyes, mely az utolsó ítéletet ábrázolja. Évszázadokon ke­resztül a tudomány megté­vedt Michelangelo-tanítvá- nyok önkényes interpretáció­jának tartotta a korabeli má­solatokat, mint például Dani­ele da Volterraét (ma Ná­polyban van). A XIX. század­ban — és részben még ma is — a Michelangelo-inter- pretáció a matt, sötét színe­ken alapszik. Egyébként már befejeződött a vele való tu­dományos foglalkozás. Újat már alig lehet mondani. Ez most meg fog változni”. Michelangelo festményei évenként turisták, művészeti és templomi zarándokok száz­ezreit vonzzák a IV. Szixtusz pápa (1471—1484) alatt épült kápolnába. Az otromba épí­tészetileg félresikerült épít­mény azóta a pápák házi ká­polnája, ahol a konklávékat is tartották, az új pontifex választására. A hosszanti fa­lakon Botticelli, Ghirlandaio, Signorelli, Perugino, Pintu- ricchio — a végéhez közele­dő korai reneszánsz toszkánai és umbriai mesterei — alkot­tak többek között olyan fres­kókat, amelyek már egyedül is megalapoznák a kápolna világhírét. A mennyezeten azonban Michelangelo (20 méter magasban) „megfestette a mesterfreskót, az érett re­neszánsz művét: 1000 négy­zetméteren 343 figura meséli el a teremtés és az özönvíz történetét.” A cselekvő Isten ilyen nagy ábrázolására Mich­elangelo mellett csak Jo­hann Sebastian Bach a két passióban és Dante a Pokol­ban volt képes” — mondja Harald Keller Michelangelo- kutató. (Következik: 2. A rene­szánsz szupersztárja) műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: ötvenéves a neutron 8.57: Népdalok, néptáncok 9.44: Rímek és ritmusok 10.05: MR 10—14 10.35: A szovjet honvédelmi mi­nisztérium központi fúvós­zenekara játszik 11.10: Két romantikus nyitány 11.39: Tatárpuszta Dino Buzzati regénye folyta­tásokban XX/2. rész 12.35: Törvénykönyv 12.50: A Rádió Dalszínháza Sybill 14.07: Verbunkosok, nóták 14.43: Arcképek a cseh irodalom­ból. Ladislav Fuks 15.05: Haydn: G-dúr trió No. 31. 4 NÓGRÁD - 1982. 15.28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora 16.05: Zenegjen a muzsika 17.07: Szini Gyula két elbeszélése rádióra alkalmazva 17.32: Két filmdal 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt .... 19.15: Évszázadok mesterművei 20.05: A tervezés és értéke 20.35: Török Erzsébet ballada- és népdalfelvételeiből 21.05: Nyomozás egy dráma körül 81.37: Set Svanholm Wagner-©pe- rákból énekel 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A pécsi tanárképző főiskola női kara énekel 22.50: A vers értékállósága. Bakonyi Péter műsora 23.00: A dzsessz világa 0.10: Részletek Presser Gábor— Adamis Anna: ,,Képzelt ri­port egy amerikai popfesz­tiválról” című színmű zenéjéből PETŐFI RADIO: 8.05: Radnai G:/örgy nóta­felvételeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társai »Jő 10.00: Zenedélelőtt t2.25: Gyermekek könyvespolca február 23., kedd 12.33: Melódiakoktél 13.29: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől hatig 14.00: Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről — könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.33: Csúcsforgalom 18.00: Tipp-topp parádé Az ABBA együttes felvételei­ből 18.33: Beszélni nehéz 18.45: Barangolás régi tiangleme­7pií között 19.01: új nótafelvételeinkből 19.23: Véleményem szerint Nemes György írása 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház. Somerset Maugham regénye — Szerb Antal for­dítása nyomán — rádióra alkalmazva. XII/7. rész 21.58: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. Megvalósult kézfo­gások. Az ifjúsági Rádió műsora. (A febr. 30-1 adás ism.) 23.20: Veronika. Részletek Messa­ger operettjeiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időiárásjelen+és. tar­talomismertetés. iv.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: filmkritika. — Mit olvassunk? — 5 napos hétre készülnek a peda­gógusok.) Szerkesztő: Antal Mag­da. 17.45: Féltett kincseink. .. A természet három országa. .. Gyu­lai Iván előadása. 18.00: Észak­magyarországi krónika. (A BAZ megyei Tanács VB a fogyasztói érdekvédelem ellenőrzési tapasz­talatairól. a Heves megyei Ta­nács VB. a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat VI. ötéves tervi kiemelt programjait vitatja meg. — Zárszámadó közgyűlés a hernádnémeti Hernádvölgye Ter­melőszövetkezetben.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Idősebbek is elkezdhetik tévétorna SZ (Lsm.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9*05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 9.40: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 10.05: Magyar irodalom (ált. isk. 7. oszt.) 10*35: Deltácska 11.05: Aki mer az nyer! 11.35: Csak gyerekeknek! 13.33: Iskolatévé. Magyar nyelv SZ üsm.) 13*50: Környezetismeret SZ (ism.) 14.05: Földrajz (ism.) 14.35: Fizika (ism.) 15.00: Magyar irodalom (ism.) 15.20: Napköziseknek, szak­köröknek 15.45: Hírek 15.50: Északi sívilágbajnokság 16.40: Gólyavári esték 17*25: Reklám 17.30: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió magazinműsora 18.00: Moszkvai napok Budapes­ten — ünnepi megnyitó Közvetítés a Fővárosi Ope­rettszínházból SZ Kb.: 18.50: Téli tájban 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik tévétorna SZ 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó SZ 20.00: Nem kell mindig kaviár 20.55: Stúdió ’82. 21.55: Pszi-fi. Ádám György mű­sora 22.40: Tv-híradó 3. SZ 2. MŰSOR: 20.01: Moszkvai napok Budapesten Ünnepi nyitóhangverseny- közvetítés a Fővárosi Ope­rettszínházból SZ 21.30: Tv-híradó 2. SZ 21*40: Férfikézilabda VB. Magyarország—Svédország mérkőzés BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Idő járás jelentés és műsor­ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Szigorúan ellenőrzött ötre­zet. — Szovjet film 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Kamarahangverseny I 22.45: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Hotel a Halott Alpinistához. Színes szovjet fantasztikus krimi. Háromnegyed 6 és 8 órától: Ne­vem : Senki. Színes, szinkronizált olasz—francia—NSZK western. — Kohász: A kék lagúna. (14) Színes USA film. — Tarján vendéglő: Zsaru, vagy csirkefogó? Szinkro­nizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Az élet szép. Színes, szinkronizált olasz- szovjet koprodukció. — Nagybá- tonyi Petőfi: Edénkért a sikátor­ban. (16) Színes USA film. — Bányász: A macska rejtélyes ha­lála. (14) Színes olasz bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Az ama­tőr. (14) Színes lengyel film. Me­semozi: János vitéz — Rétság: Zugügyvéd zavarban. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Üvegtörők. (16) Színes, zenés angol film. — Jobbágyi: Tobi. Színes, szinkroni­zált spanyol filmszatíra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents