Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ACS LA PJA XXXVIII. ÉVF., 43. SZÄM ARA: 1,80 FORINT 1982. FEBRUAR 20., SZOMBAT A vezetés — szolgálat T ársadalmunk, politikai életünk állandó mozgásban, fej­lesésben van. Szinte naponta jelentkeznek új felada­tok, adódnak új helyzetek, amelyek egyrészt a nem­zetközi politikai és gazdasági élet eseményeihez, másrészt a fejlett szocialista társadalom építéséhez kapcsolódnak. Aligha lehet kétséges, hogy napi és távlati céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha minden fontos poszton olyan emberek dolgoznak, akik felelősen és lelkiismerete­sen látják el feladataikat. Társadalmunk a becsületes mun­kára épül és sikereink jó része attól is függ, hogy á kisebb- nagyobb kollektívák vezetői miként tudnak a velük szem­ben támasztott követelményeknek eleget tenni. Miként tud­nak élni a társadalom fejlődésével párhuzamosan megnö­vekedett önállósággal, hatáskörrel, hogyan képesek környe­zetüket a társadalmi célok érdekében mozgósítani és meg­teremteni az eredményes munka feltételeit. A vezetés a hatalom gyakorlásának egyik formája. Az MSZMP XI. kongresszusán fejtette ki Kádár János: '„"Ez a hatalom, amely Magyarországon egész népünk életét irányítja, a munkásosztály hatalma! Nem egyes emberek, nem is egyes munkások, hanem az osztály hatalma. Termé­szetesen a hatalom érvényesítéséhez, mindennapi gyakorlá­sához hatalmi posztok is kellenek. Nálunk e posztok jelen­tős részét munkások töltik be, de a hatalom nem személy szerint az övék, hanem a munkásosztályé, ök csak megbí­zatást kapnak arra, hogy a munkásosztály hatalmát bizto­sítsák, védjék és érvényesítsék. Ez nem személyes hatal­muk, hanem szolgálat”. A párt legutóbbi kongresszusa és az azt megelőző megyei pártértekezlet is joggal állapította meg, hogy a vezetők döntő többsége alkalmas a reá bízott teendők ellátására, munkahelyén eredményesen dolgozik. Jó munkájuk fontos tényezője az alkotó légkörnek, s a beosztottak megbecsülik a fegyelmet tartó, a törvényeket tisztelő vezetőket. Hozzá­járult ehhez, hogy a különböző posztok betöltése során a vezetőkkel szemben támasztott követelmények: a politikai, k-^hmai és vezetőkészségbeli feltételek egysége érvényesült. Egyebek között az is a politikai feltételek közé tartozik, hogy a vezető a szocialista erkölcs normái szerint éljen, szálljon szembe az anyagi előnyök hajszolásával, s a hatal­mával semmilyen tekintetben se éljen vissza. A közelmúltban megyénkben akadtak rá példák, hogy a közösség bizalmából tisztségbe kerülők vétettek a szocia­lista vezetőkkel szemben támasztott követelmények ellen. Az egyéni, vagy a csoportérdeket a közérdek elé helyezték. Így tett az a tanácsi vezető, aki családi házának építése so­rán jutott jogtalan anyagi előnyhöz, azok a termelőszövet­kezeti vezetők, akik éveken át a gazdálkodásban meglevő hanyagságok eltűrésével részesei voltak annak, hogy a kö­zös gazdaság vesztesége elérte a húszmillió forintot. A szük­séges intézkedések megtörténtek. Azok, akik annak idején e vezetőket tisztségükbe választották — a tanács, a közgyű­lés — meghozták a felmentő határozatot, mint arról ko­rábban beszámoltunk. N em az első eset —, de nem is gyakori —, amikor a munkáját korábban közmegelégedésre ellátó vezető abba a helyzetbe kerül, hogy a továbbiakban alkal­matlannak bizonyul tisztségének betöltésére. Az okok lehet­nek sokfélék. De az elbírálás mércéje ugyanaz: aki hibá­zik, kapja meg megérdemelt büntetését! Nem kevesebbet és nem is többet a megérdemeltnél. S egy-egy ilyen eset elbírálása során sem lehet dönteni valamennyi tényező fi­gyelembevétele nélkül. Az akták végére akár pont is kerülhetne, ha a példák nem lennének figyelmeztetőek. Mindenekelőtt arra intenek, hogy a környezet, a. beosztottak vezetőiktől többet várnak, mint a munka folyamatosságának és szervezettségének biz­tosítását. Elvárják többek között azt is, hogy a felelős tiszt­ségben dolgozók nyerjék meg munkatársaik bizalmát, le­gyenek azok politikai nevelői, egész magatartásukkal, élet­vitelükkel mutassanak példát, hűséggel és elkötelezettség­gel szolgálják azokat, akiknek hatalmát képviselik. S ezt csupán hangoztatni — nem elegendő. Szokás mondani, hogy egy vezetőnek úgy kell hatal­mára tekinteni, mint a gyógyszeresfiola tartalmára, amely a szükséges adagokban gyógyít, de túlzott használata mé­regként hat. Vezetőink zöme érzéketlen azokkal a mellék­hatásokkal szemben, amelyek akár a • legkisebb hatalommal is együttjárnak. Az is természetes, hogy, ha valaki ráter­mettségénél, felkészültségénél fogva fontos beosztásba ke­rül, emiatt hátrányt sem szenvedhet. Ugyanazok a jogok méltán illetik meg a vezetőt, mint más állampolgárokat. Miért ne építhetne lakást? Hiszen az elkövetkező években fokozott szükség van a magánerő igénybevételére az ott­honteremtéshez. Építsen! De csak a minden lakásépítőt megillető kedvezmények igénybevételével. Miért is ne ve­hetne hétvégi telket, személygépkocsit, színestelevíziót? Vásároljon! De csak akkor, ha még a látszata sem forog fenn, hogy a javak megszerzése — esetleg más állampolgá­rok előtt — csupán azért vált lehetővé, mert a tisztségből fakadó tekintély kinyitotta a soronkívüliséghez vezető kis­kaput, a poszttal együttjáró, elsőkézből kapott információ előnyösebb helyzetbe juttatta. Éppen azért, mert a szocia­lista vezető — dolgozzan gyár, mezőgazdasági szövetkezet, tanács, vagy pártszervezet élén — szolgálatot lát el. A szol­gálat pedig mindenekelőtt jelenti a kötelességet, s ivégül a jogokat. N apjainkban is nagy felelősség hárul azokra, akik ve­zetői tisztséget töltenek be. Annál is inkább, mert bonyolultabb körülmények között, számtalan ténye­zőre ügyelve, olykor a minimális szabad időről lemondva teljesítik az önként vállalt szolgálatot. Igyekeznek megfe­lelni az irántuk megnyilvánult bizalomnak. Alkotó módon tevékenykednek, vállalják az ésszerű kockázatot, a külön­böző érdekek harmóniájának megteremtését, az irányításuk alatt álló kollektíva egységgé kovácsolását. Nem véletlen, hogy olykor a vezetést a művészettel rokonítják. Elsősor­ban azért, mert az általános érvényű elveket mindig sajátos módon, sajátos körülmények között kell érvényre juttatni­uk. Meglehet, nem könnyű dolog! S a legtöbb, amit el­mondhatnak róluk: „csak” szolgálatukat teljesítik, művészi fokon. M. Szabó Gyula Javuló postai szolgáltatások Évek óta visszatérő pa nasz: gyakran van zsúfolt­ság, sorban állás a postahi­vatalokban, esetenként las san érkeznek a küldemé­nyek, késve hozzák az újsá­gokat. A posta ezért az idén anyagi fórásainak jó részét arra fordítja, hogy javuljon a postai szolgáltatások szín­vonala, gyorsabb, zökkenő- mentesebb, kulturáltabb le­gyen a közönség kiszolgá­lása. 1982-ben nyolcvan új postahivatalt építenek az országban — ebből öt nagyméretű lesz — igen sok hivatalt felújíta­nak, illetve korszerűsítenek, s — elsősorban a forgalmas' helyeken, s az üdülőterüle­teken — 48 új postai hírlap- árusító pavilont és 8 hírlap­üzletet állítanak fel. A sor­ban állások megszüntetésére gépekkel gyorsítják a mun­kát: 700 kezelő kisgépet sze­reznek be az év folyamán. Hatékonyabb szervezési módszerekkel rövidítik a küldemények feladása és kézbesítése közötti időt, s külön intézkedésekkel gon­doskodnak a táviratok és az expresszküldemények kéz­besítésének gyorsaságáról és pontosságáról. Ezzel összefüggésben anyagi ösztönző rendszert dolgoznak ki a táviratkézbe­sítők érdekeltségének foko­zására. A hírlapterjesztés­ben is kedvező változások várhatók: az olvasók érde­keinek figyelembevételével egyes állami és szövetkezeti üzletekben, illetve vendég­látóhelyeken is lehet majd újságot vásárolni és fokoza­tosan szaporodnak majd a hét végi önkiszolgáló rend­szerű napilapárusító -helyek s, elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban. Néhány hírlapárusító auto­matát is felállítanak próba­képpen, s a tapasztalatok alapján döntik el, érdemes-e bővíteni ezt a rendszert, vagy sem. •’T" 1), ........ „ min™» -vyw * ■ A határidő előtt két héttel — várhatóan — már március 8-án újra a vásárlók rendelke­zésére áll a megyeszékhely egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az ÉVI élelmiszer-áru­ház, ahol néhány hete az üzlet felújítását végzik. Űj burkolatot kapott az eladótér, belső átalakítások folytán szebbé, praktikusabbá válik az áruféleségek kínálása. Képün­kön: villanyszerelők dolgoznak az új megoldású hűtőpultnál. — kép: kulcsár — Yáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszier Salgótarjánban Nógrád mezőgazdasága teljesítette a legfontosabb célkitűzéseket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter, vezető munkatársai kíséretében tegnap Salgótarjánba látogatott. A minisztert és munkatársait a megyei taná­cson Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a me­gyei taúács elnöke fogadta. Ezt követően került sor az el­múlt évet értékelő és az ez évi tervfeladatokat egyeztető tárgyalásra, a legutóbbi emlékeztetőben szereplő témák megbeszélésére, végül szóba kerültek azok a gondok, amik­nek megoldásában együttműködésre van szükség, illetve, amit a minisztérium kíván megoldani. Az' előbbi témával kapcsolatos tájékoztatót Havas Ferenc, a megyei tanács el­nökhelyettese tartotta. A beszélgetés során Géczi János elmondta, hogy az ed­digi zárszámadások kedvező politikai légkörben zajlottak le még ott is, ahol kedvezőt­lenül zárták az évet Utalt arra, hogy a minisztérium mindig megértőén és segítő­készen foglalkozik a megye mezőgazdasági üzemeinek gondjaival. Azzal zárta gon­dolatát, hogy az objektív hát­rányok mellett a pártszervek is többet tehetnének és kell is tenniük a meglevő lehető­ségek jobb kihasználásáért. Hasonló szellemben közölte véleményét Cseh Adolf, a te­rületi szövetség titkára, mond­ván: a minisztérium semmi­lyen téma megbeszélése elől nem zárkózik el. Ugyanez yonatkozik a felügyeleti szer­vekre is. A délelőtti tanácskozás be­fejezése után került sor a mezőgazdasági aktívaülésre a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola előadótermében. Ezen részt vettek a megye terme­lőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, az élelmiszer­Sikeres kollektívák Nógrádban Hunkaverseny — közalkalmazottaknál Megtartotta ülését Salgó­tarjánban a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bi­zottsága. Elsőként a bér- és jutalmazáspolitikai tervek ér­vényesülésének tapasztalatait, feladatait értékelte Borszu- kovszky Gyuláné, a megyei bizottság tagja. Az előterjesz­tés alapján megállapítható, hogy a bérezés és jutalmazás rendje 1981-ben mindenben megfelelt a követelményeknek és a szabályozóknak. Éppen ennek köszönhető, hogy az el­múlt évi értékeléssel a jelen­lévők nem túl sokat foglal­koztak. A vitában rövid idő alatt áthelyeződött a hangsúly az idei tennivalókra. Az el­hangzott vélemények arra utaltak, hogy ez évben még differenciáltabban kívánják a bérfejlesztést megoldani a közszolgálatban tevékenyke­dőknél. Másodjára a megyei bizott­ság idei programját és az első fél év munkatervét tárgyalták meg. A legfontosabb feladatok között szerepelt a szakmapoli­tikai munkában a megyei ta­nács által kidolgozott korsze­rűsítési, egyszerűsítési, felada­tok végrehajtása, a módosított államigazgatási eljárási tör­vény elsajátításában és gya­korlati alkalmazásában való részvétel, a munkahelyi de­mokrácia érvényesülésének, a munkakollektíva-mozgalom eredményeinek folyamatos ér­tékelése. Az érdekvédelmi te­vékenység továbbfejlesztésé­ért folyamatosan értékelik (többek között) a bérT és ju­talompolitikai elvek érvénye­sülését, igyekeznek enyhíteni az ötnapos munkahét beveze­tésével kapcsolatos gondokat. Nagy figyelmet kívánnak for­dítani a munkahelyi nevelés­művelődés fejlesztésére, illetve az alapszervezetek munkájá­nak helyszíni segítésére. A továbbiakban a rétsági tanácsi alapszervezet munka­kollektíva-mozgalmának ta­pasztalatait vitatták meg ®re- sina István, a járási hivatal elnöke jelenlétében. Két éve vezették be a szocialista mun­kaverseny közszolgálatban al­kalmazható formáját, s az el­telt idő már jelentős eredmé­nyeket hozott. Felmérhetően gyorsabb lett az ügyintézés, udvariasabb az ügyfelekkel való bánásmód és más téren is tapasztalható a munka ha­tékonyságának javulása. Az eredmények kulcsa: úgy a ve­zetők, mint a munkatársak igen jól viszonyultak kezde­tektől a mozgalomhoz, s tel­jes mértékben azonosultak céljaival. A megyei bizottság véleménye szerint most, ami­kor a tanácsi szervek köré­ből szélesebb alapra kerül a közalkalmazottak munkaver-' seny-rend szere, a rétságiakat a legjobb példaként állíthat­ják az újpnnan megalakuló munkakollektívák elé. ipari üzemeknek, intézmé­nyeknek á vezetői. Az egybe­gyűlteket Devcsics Miklós kö­szöntötte, majd meleg szavak­kal méltatta a nyugdíjba vo­nuló Boros Bélának, a var­sányi Üj Kalász Termelőszö­vetkezet volt elnökének eddi­gi eredményes munkásságát, s néhány személyi változás­ról számolt be. Ezután Havas Ferenc, a megyei tanács el­nökhelyettese értékelte az el­múlt évi munkát és utalt az ez évi feladatokra. Mint mondotta, megyénk mezőgazdaságában az elmúlt évi tervkészítéshez jó alapot teremtett az 1980-as 'eredmé­nyes esztendő, mely az egyik legsikeresebb év volt. A gaz­daságok a korszerűsített sza­bályozó rendszerre egy év ta­pasztalatai alapján építhet­ték fel elképzeléseiket. El­mondhatjuk, hogy megyénk mezőgazdasága, élelmiszeripa­ra 1981-ben a legfőbb célki­tűzésekét teljesítette. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek bevétele 23 százalékkal nőtt Ezen belül az alaptevékenység 3,4 százalékkal, a kiegészítő tevékenység pedig 56,5 száza­lékkal. Elismeréssel kell szól­ni az eredmények alakulásá­ról. A nehezebb körülmé­nyek között 276 milliós nye­reséget értek el a szövetke­zetek, ami több mint 20 szá­zalékkal haladja meg az elő­ző évit. A megye agrárágazatának szerves részét képezi az élel­miszeripár. Itt a célkitűzések csak részben realizálódtak. Néhány vállalatnál a fejlődés lelassult, vagy a vártnál mér­sékeltebb eredmények szület­tek. Az előadó foglalkozott még a megyén kívüli együtt­működés előnyeivel. Közölte állásfoglalását a termelőszö­vetkezeti egyesülésekről, be­szélt a káderhelyzetről, majd részletesen szólt a vezetői magatartással kapcsolatos ten­nivalókról. Az elért eredmények azon­ban nem takarhatják el a hiányosságokat, a megoldásra váró feladatokat. A múlt év­ben három szövetkezet lett veszteséges. Továbbra sem lehetünk elégedettek a szá­las- és takarmánytermesztés­ben elért fejlődéssel. Nem léptünk kellően előre a táp­anyagellátásban, javítani keli (Folytatás a 2. oldalon.}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents