Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

Sajtótájékoztató napok Budapesten Moszkvai Február 22. és 28. .között — 1975. után immár másodíz' ben — rendezik meg a moszk­vai napokat Budapesten. A rendezvénysorozat jelentősé­géről, gazdag programjáról pénteken az újságíró-szövet­ség székházában Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese és Tatjana Ar­hipova, az SZKP moszkvai városi bizottságának osztály- vezetője tájékoztatta a sajtó munkatársait. Emlékeztettek arra, hogy Moszkva és Budapest ezer szállal kapcsolódik egymás­hoz. A politikai, gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a művészeti élet minden terüle­tén hasznos, számtalan ered­ményt felmutató együttműkö­dés alakult ki a két főváros intézményei között éppúgy, mint lakói körében. A közös munkában barát­sággá nemesülő kapcsolatok ünnepei közé tartoznak azok a napok, amelyekén a két nép, a két ország sorsfordu­lóira emlékezünk. — Hangsú­lyozták : történelmünk neve­zetes dátumaként tartjuk szá­mon február 13-át, Budapest felszabadulásának napját. Idén mintegy ehhez az ün­nephez kapcsolódnak a moszk­vai napok Budapesten ren­dezvényei. A február 22-én Budapest­be érkező politikai delegációt Csaknem egy évvel a feb­ruár 23-i spanyolországi ál- lanacsínykísérlet után pénte­ken Madrid egyik külvárosá­ban a katonai térképészeti in­tézet erre a célra berendezett tárgyalótermében a legfelsőbb katonai igazságügyi tanács, mint katonai büntetőbíróság megkezdte a katonai lázadás bűntettével vádolt 32 katonai és egy polgári személy bűnpe­rének tárgyalását. A tárgyalás színhelyét nagy rendőri és katonai erők őrzik. Ä biztonságért a körleten kí­vül a karhatalmi rendőrség a felelős, a körleten belül, a tárgyalóterem és a letartózta­tásban levő vádlottak őrzé­sét a hadsereg zöldsapkás kü­lönleges rohamalakulatai és a katonai rendőrség egységei lát­ják el. A tárgyalóterembe be­engedett mintegy négyszáz személy, köztük negyvenhét spanyol és tizenkilenc külföl­di újságíró ellenőrzését a be­járatnál a csendőrség embe­Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára vezeti. A fővárosunk­ba érkező szakszervezeti cso­port tagjai között, akiket Jevgenyij Zernov, a moszk­vai városi szakszervezeti ta­nács titkára vezet, ott talál­juk a szovjet főváros élen­járó munkásait, újítóit, azok­nak a moszkvai gyáraknak, üzemeknek szakszervezeti tisztségviselőit, aktivistáit, amelyeknek régi munka- és baráti kapcsolatai vannak bu­dapesti intézményekkel. A Lenini Komszomol delegáció­ját Vlagyimir Rudakov, a Szputnyik ifjúsági utazási iro­da moszkvai igazgatója, a komszomol Moszkva városi végrehajtó bizottságának tag­ja vezet. A moszkvai fiatalok között a szovjet főváros valameny- nyi társadalmi rétegének kép­viselőit köszönthetjük. A moszkvai napokon népes kul­turális és sportküldöttséget is vendégül lát Budapest. A moszkvai napok prog­ramja ünnepélyes aktussal kezdődik. A szovjet vendégek megkoszorúzzák a gellérthe­gyi felszabadulási emlékmű­vet és elhelyezik a kegyelet virágait a budapesti pártház védelmében az ellenforrada­lom idején elesett mártírok emléktáblájánál. Ezt követő­rei végzik. Tilos a terembe magnetofont, fényképezőgé­pet, tv-, vagy filmfelvevő-ka­merát bevinni. Nem adtak be­lépési engedélyt pártlapok munkatársainak és szocialista országok tudósítóinak. A tár­gyalóteremben nyolc fegyve­res katonai rendőr teljesít szolgálatot­A két héttel ezelőtt elké­szült vádiratában az ügyész 30—30 évi börtönbüntetés ki­szabását kéri a három fővád­lottra, Jaime Milans del Bosch altábornagyra, Alfonso Arma­da hadosztálytábornokra és Antonio Tejero csendőr alezre­desre. Huszonkilenc vádlottra háromtól húsz évig terjedő büntetés kiszabását, egy vád­lottra pedig másfél évi bün­tetést kér az ügyész. Ameny- nyiben á bíróság az ügyész indítványának megfelelő íté­letet hoz, ez a katonai vád­lottaknak a hadseregből való eltávolítását is magával vonja. en a politikai delegáció láto­gatást tesz az MSZMP Buda­pesti Bizottságán. Másnap, február 23-án a budapestiek bemutatják ven­dégeiknek épülő-szépülő fő­városunkat, s megismertetik az utóbbi évek budapesti épít­kezéseinek néhány kiemelke­dő alkotását is. Este 6 óra­kor a Fővárosi Operettszín­házban rendezik az esemény- sorozat ünnepélyes megnyitó­ját, amelyen a jelenlevők — és a televízió nézői — szín­vonalas művészi műsorban gyönyörködhetnek. A Moszkva, a Szovjetunió fővárosa című, február 24-én nyíló és március 7-ig megte­kinthető kiállítás a Műcsar­nokban nem kevesebbre vál­lalkozik, mint, hogy bemu­tassa Moszkva életét. A 2500 négyzetméternyi kiállítóterü­leten fényképek, dokumentu­mok és több mint 500 tárgy ismerteti meg a látogatót a szovjet főváros mindennap­jaival. Ismeretterjesztő fil­mek a felnőtteket, rajz- és bábfilmek a legkisebbeket szórakoztatják majd; a kiál­lításon megrendezett, Ismeri ön Moszkvát? című vetélke­dőn helyes megfejtés esetén moszkvai társasutazást és egyéb értékes díjakat lehet nyerni. A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregységé­ben február 25-én munkás- gyűlést tartanak, amelyen a szovjet vendégek találkoznak a XIII. kerület, Budapest dol­gozóinak képviselőivel. A moszkvai napok alkalmából több, Magyarországom eddig még nem látott filmet is be­mutatnak, köztük a „Teherán 43.” című alkotást, amely a tavalyi moszkvai filmfeszti­válon nagydíjat nyert. A rendezvénysorozat szer­vezői számos alkalmat terem­tenek arra, hogy a szovjet tudósok éppúgy találkozzanak magyar kollégáikkal, akárcsak a moszkvai művészek buda­pesti filmesekkel, színészek­kel, táncosokkal, képzőművé­szekkel. Kötetlen, baráti esz­mecserén ismerkednek a moszkvai gyárak dolgozói bu­dapesti kollégáikkal, a kom- szomolisták a testvér KISZ- szervezetek tagjaival. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták : a rendezvénysoro­zat bonyolult és éleződő nem­zetközi helyzetben tesz tanú- bizonyságot a szovjet és a magyar nép, a moszkvaiak és a budapestiek együvétarto- zásáról. (MTI) Lengyelország Enyhítő intézkedések A lublini vajdasághoz tar­tozó Swidnik városában a hatóságok pénteken feloldot­ták azokat a szigorító intéz­kedéseket, amelyeket a több mint egy héttel ezelőtt tör­tént rendbontás miatt hoz­tak február 11-én. így, pél­dául visszaállították az éj­szakai kijárási tilalom or­szágosan érvényes időtarta­mát (este tizenegytől reggel ötig), ismét működésbe he­lyezték a telefonhálózatot, engedélyezték a magángép­kocsik . forgalmát, és azok ki­szolgálását a benzinkutak­nál. Felújíthatják tevékeny­ségüket a művészeti, szóra­koztató és sportintézmények is. ☆ Több mint két hónappal a szükségállapot bevezetése után ismét megjelent a len­gyel világi katolikusokat tö­mörítő Pax-társaság orszá­gos terjesztésű napilapja, a Slowo Powszechne. Az első szám összegezi a társaságnál december 13.-a óta történt főbb eseményeket. A többi főzött emlékeztet arra, hogy január elején a vezetőség tagjainak többsége nyilatko­zatban foglalt állást az elmúlt másfél évben elkövetett hi­bákról, így arról, hogy a Pax- társaság egyes intézményeit olyanok használták ki, akik a Lengyel Népköztársaság al­kotmányos rendjének alá- ásására, a LEMP vezető sze­repének megszűntetésére tö­rekedtek. (MTI) Testvérpártok értekezlete A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak képviselői értekezletet tartottak Prágában, hogy megvitassák a párt- és tö­megszervezeti munka kérdé­seivel foglalkozó KB-titkárok soron következő tanácskozá­sának előkészületeivel össze­függő teendőket A pénteken véget ért kétnapos találko­zón magyar pártmunkáskül­döttség is részt vett, élén Baranyai Tiborral, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagjával, a KB osztályvezetőjével. A testvérpártok küldöttsé­geit fogadta Mikujás Benő, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára. (MTI) Puccsisták pere Madridban A koreai párbeszéd kilátásai Világszerte feltűnést kel­tett, hogy 1982 első heteiben Dél-Korea minden korábbi­nál átfogóbb újraegyesülés! javaslatot tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­nál Nem kevesebbet, mint egy, az Észak és Dél számá­ra egyaránt elfogadható al­kotmány- kidolgozását, s az ország egészére kiterjedő ál­talános választások megtar­tását indítványozta a szöuli rezsim feje, Csőn Tu Hvan tábornok. Nem sokkal később a dél-koreai diplomáciai gé­pezet megtoldotta javaslata­it egy 20 pontos csomagter­vezettel, amelyben a két fő­város közötti autóút megnyi­tását, a megosztott családok egyesítését, közös turistaöve­zetek létrehozását és sok más ésszerűnek tetsző kez­deményezést tett. PHENJAN ÉRVEI A KNDK vezetői, köztük Kim ír, a köztársaság alel- nöke gyorsan és egyértelmű­en reagált. Az alelnök kifej­tette, hogy az ország egyesí­tésének egyedüli járható út­ja a KMP VI. kongresszu­sán vázolt konföderatív köz­társaság. Ennek ellenére — hangoztatta Kim ír — fhen- jan kész megvizsgálni to­vábbra is minden hasznos javaslatot. A népi Korea vezetői egy­úttal arra is utaltak, hogy az újraegyesülés bonyolult problémájának felszámolása során csakis az ország tény­leges helyzetéből lehet kiin­dulni. S ennek megfelelően első, mindennél fontosabb lé­pésként ki kell vonni azokat az amerikai csapatokat Dél- Koreából, amelyek ezekben a napokban is látványos had­gyakorlatot tartanak szára­zon és vízen a világpolitika számára mindenkor veszély- forrást jelentő Koreai-félszi­geten. Phenjanban világossá tették azt is, hogy mindad­dig, amíg az amerikai jelen­létbén nem történik válto­zás, nyílt választások szóba sem jöhetnek, mert Délt megszállt országnak tekintik. Ha ez a legfontosabb aka­dály elhárul, s a szöuli re­zsim felhagy antikommunis- ta, konfrontációra törekvő. politikájával, megnyílik az út az érdemi párbeszéd előtt. SZÖULI HATTÉR Nehéz lenne bármiféle jós­lásba bocsátkozni arról, hogy az újraegyesüléssel kapcso­latos lépések ezúttal több eredményre vezetnek-e, mint az elmúlt évtizedek hasonló próbálkozásai. Érdemes azon­ban megvizsgálni: milyen in­dítékok késztették a szöuli rendszert hirtelennek látszó j a vaslatdömping jére ? Nem sokkal Pák Csöng Hi diktátor 1979 októberi halála után a párbeszéd újra kez­dődött a két főváros között, s már a miniszterelnökök esetleges találkozójáról tár­gyaltak, amikor az emléke­zetes vérbe folytott kvangzsui felkelés vetett véget az esz­mecserének. Az eltelt másfél esztendőt az utód, Csőn Tu Hvan személyi hatalmának megerősítésére, diktatúrájá­nak szalonképessé tételére, egyszersmind a gazdaság stabilizálására igyekezett fel­használni. Ami saját pozíció­ját illeti, megfigyelők szerint pillanatnyilag nincs vetély- társa a sok szempontból ki­számíthatatlan szöuli felső tiszti vezetésen belül. A gaz­daság a jelek szerint kimoz­dult a holtpontról: 1931-ben Dél-Korea brutto nemzeti termelése, ha egyelőre szeré­nyen is, de ismét növekedett. Az Egyesült Államok, ma­ga Ronald Reagan, minden erőfeszítést megtett, hogy rendezze a távol-keleti stra­tégiájában oly fontos állam vezetésének sorait, normali- zálja az állapotokat. Érde­mes emlékeztetni rá, hogy a Fehér Ház gazdája első kül­földi államfővendégként Csőn Tu Hvan tábornokot fo­gadta. CSUPÁN GESZTUSOK A dél-koreai rezsim az el­múlt hónapokban széles körű segélygyűjtő kampányba kez­dett legfőbb, szövetségeseinél. mindenekelőtt Japánnál s az Egyesült Államokban. Tavaly ősszel, a tokiói vezetés nem kis meghökkenésére, a tábor­nok váratlanul hatmilliárd dolláros kormányhiteit kért Japántól az új ötéves terv célkitűzéseinek finanszíro­zására. Ezt megtoldotta négymilliárd dolláros magán­hitelre vonatkozó kérelmé­vel. Szöuli optikán át mind­ez teljes mértékig indokolt, hisz Dél-Korea gazdaságát továbbra is súlyos bajok gyötrik, így az export drasz­tikus csökkenése, a növekvő és kiszámíthatatlan politikai következményekkel fenye­gető munkanélküliség, a 30 milliárd dollár fölé emelke­dett adósságállomány. Már gazdasági megfontolá­sok miatt, is, a dél-koreai rendszernek nyilvánvaló poli­tikai gesztusokat kell tennie a szövetségesek felé, ha mo­hó hitelétvágyát csillapítani akarja. A közelmúltban a tábornok-elnök átalakította kormányát, öt gadasági tárca élén következett be változás, s új kormányfőt nevezett ki, Ju Csang Szun személyében. A dél-koreai rendszer léte­zése óta első ízben Szöulban eltörölték a kijárási tilalmat. Ettől persze a diktatúra még diktatúra marad, de az apró finomítások esetleg elegen­dők lehetnek mind a japán, mind az amerikai kormány számára, hogy a dél-koreai katonai rezsim stabilizálásá­nak hazai ellenzékét legalább egy időre leszerelje, kiiktassa. Nyilván ezt a célt szolgálta a KNDK-hoz intézett és tár­gyalásokat célzó javaslat is. Győri Sándor 2 NÓGRÁD - 1982- február 20„ szombat Végső búcsú Ájtas Miklóstól Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára pénteken a Mező Imre úti temetőben dr. Ajtal Mik­lóst, a magyar munkásmoz­galom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsé­gének elnökét, az MTESZ társelnökét, nyugalmazott mi­niszterelnök-helyettest. A vö­rös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatal­nál, — ahol kitüntetéseit bí­borpárnákon helyezték a ko­porsó elé — díszőrségben tisz­telegtek az elhunyt előtt párt- és állami életünk vezető személyiségei, egykori harcos­társai. A gyászszertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese vett búcsút az elhunyttól. Ezután Isoánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének főtitká­ra a szövetség és a család ré­széről mondott búcsúszavakat. A koporsót ezután a gyász­menet a munkásmozgalmi panteonhoz kísérte, ahol a sírsétányon hántolták el. A koszorúk és a virágok soka­sága borította el nyughelyét, s a búcsú, a gyászszertartás az Internacionélé hangjaival ért véget. (MTI) t ' ~ Váncsa Jenő Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) az erdőgazdasásgi üzemek — állami, szövetkezeti — együtt­működését. Az állattenyésztési ágazaton belül meg kell ol­dani a juhászaiban jelentke­ző problémákat. Ahol nem fejlődött megfelelően, ott fej­leszteni kell a kiegészítő tevé­kenységet. Az ágazatokban alapvető feladat a hozamok növelése, a gazdaságos terme­lés megvalósítása. Az ez évi feladatokat is­mertetve, hangsúlyozta, hogy két fő követelménynek: a színvonalas belföldi ellátás biztosításának és a gazdasá­gos export növelésének kell a megye gazdaságaiban megfe­lelni. A beszámolót követő vitá­ban Ferke Józsefné, a nagy- bárkányi tsz főkönyvelője a megbízható számvitel fontos­ságát érzékeltette a gazdasá­gos és rugalmas termelés meg­szervezésében. Nagy Lajos, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese pedig ter­melési, gazdálkodási és fej­lesztési elképzeléseiket ismer­tette. Váncsa Jenő felszólalása bevezető részében a délelőtti tanácskozást értékelve tárgyi­lagosnak és jól sikerültnek minősítette, majd utalt arra, hogy a mezőgazdaságnak új helyzetben kell megoldania kettős feladatát. Ez nem lesz könnyű, mert a belföldi ellá­tásban nem csak a mennyi­séget, hanem a minőséget is biztosítani kell megfelelő vá­lasztékban. A tőkésexport­piacokon pedig igen éles ver­sennyel kell számolnunk. Fog­lalkozott a gabona- és hús­program konkrét tennivalói­val, ismertette azokat a felté­teleket, — politikai, gazdasá­gi, műszaki, pénzügyi, beru­házási, szakmai, anyagi érde­keltségi stb. —, amelyek jól szolgálják az ez évi célok, fel­adatok elvégzését. E gondola­tok kapcsán hangsúlyozta, hogy a szigorúbb közgazdasá­gi szabályozók ugyanolyan mértékben érintik a mezőgaz­dasági ágazatot, mint a többit. Szólt még a termelés szerve­zési feladatairól, a kisterme­lés és a háztáji nagyüzemek­be való integrálásának tenrii- valóiról, az itt jelentkező vad­hajtásokról, a belső üzemi vi­szonyok továbbfejlesztéséről, majd rátért megyénk mező- gazdaságának értékelésére. Hangsúlyozta, hogy a ter­melés színvonala, eredményes­sége jóval nagyobb, mint a lehetőségek, mint amennyit az adottságok feltételeznek. En­nek okát a gyors és rugal­mas alkalmazkodásban, as adottságokhoz igazodó vetés- szerkezetben és a gyors ütem­ben fejlődő kiegészítő tevé­kenységben látja. A jövő fel­adataira utalva felhívta a fi­gyelmet a gabona területének és hozamának növelésére. Ar­ra kérte a burgonyaterrre'ő gazdaságok vezetőit, hogy ne csökkentsék a vetésterületet- A juhászat visszaesésének oka­it pedig a megye vezetőivel kö­zösen megvizsgálják és kidol­gozzák a megoldással kapcso­latos tennivalókat. Foglalko­zott még azzal, hogy az álla­mi, szövetkezeti és az állami erdőgazdaságok között fokozni kell a jobb együttműködést. Rátérve az emberi tényezők­re, elmondta, hogy ellentétben más kedvezőtlen adottságú megyékkel, a Nógrádban dol­gozó szakemberek száma el­éri az országos átlagot, ugyan­akkor lényegesen meghaladja más kedvezőtlen adottságú megyékét. A szakemberek ál­lami támogatását továbbra is biztosítják. Szerinte a megle­vő szakmai színvonal garancia az eredményesebb, hatéko­nyabb gazdálkodásra. Beszélt még arról, hogy a megyén kí­vüli és megyén belüli kapcso­latrendszert a közös érdekek alapján fejlesszék. Azzal fejezte be gondolata­it, hogy a siker a termelőegy­ségek vezetőinek, dolgozóinak kezében van. Azt tapasztalta, hogy a feladatok elvégzéséhez jó a hozzáállás, optimista a hangulat. Ez érthető, mert a mezőgazdaság dolgozói is ma- guk mögött érzik a társada­lom megbecsülését. Az aktívaülés Devcsics Mik­lós zárszavával ért véget. Kölcsönös megértésre törekszenek Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár és Francois Mit­terrand francia elnök jövő heti, kétnapos párizsi csúcstalálko­zójának Nyugat-Európa és az Egyesült Államok jobb együtt­működését is elő kell segítenie — jelentette ki pénteken a nyugatnémet külügyminiszté­rium Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Claude Chey- sson francia külügyminiszter csütörtök esti, bonni találko­zója után. A két külügyminiszter a Schmidt—Mitterrand csúcsta­lálkozó előkészítésével kapcso­latban három fő kérdésben állapodtak meg. Eszerint az NSZK és Franciaország az együttműködés még szorosab­bá tételére törekszik, és el­sőrendű fontosságúnak tartja Nyugat-Európa gazdasági és politikai egységének erősítését. Ugyanakkor Bonn és Párizs nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokkal .való együttműködésnek is, s a ma­ga részéről hozzá kíván járul­ni ahhoz, hogy javuljon a kölcsönös megértés Nyugat- Európa és az Egyesült Álla­mok között. A francia külügyminiszter pénteken Bonnból Szaud-Ará­biába repült. (MTI) Aláírták az idei szoviet földgázszállítást szerződést Az idei magyar—szovjet árucsere-forgalmi megálla­podás és az orenburgi föld- gázvezetékről kötött hosszú ■ távú egyezmény alapján pén­teken Budapesten Kerekes Dénes, a Mineralimpex és Jurij Ruzakov, a Szojuzgazex- port* vezérigazgató-helyette­se aláírta az 1982. évi szov­jet földgázszállítás magánjo­gi szerződését. Az orenburgi gázvezetéken 1979 óta kap rendszeresen szovjet földgázt a magyar népgazdaság. A több mint 300 millió rubel értékű idei szállítási szerző­dés alapján hazánk földgáz­szükségletének mintegy 49 százalékát fedezzük szovjet importból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents