Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-19 / 42. szám
Szovjet lapok a barátsági szerződés évfordulóján Jó példa Nógrád és Kemerovo együttműködése Megemlékezés Moszkvában Csütörtökön Moszkvában ün- kötelezett tagjává vált a szó- hetőségeket feltáró formáit, népi megem’ 'kezést tartottak cialista közösségnek. A szer- mindenekelőtt a szakosítás és a magyar—szovjet barátsági, ződés megkötése óta Magyaregyüttműködési és kölcsönös országon született sikerek segítségnyújtási szerződés alá- meggyőzően bizonyítják, hogy írásának 34. évfordulója al- a szerződés hatékonyan szolgalmából. fialta a magyar és a Az 1905. évi forradalomról nép, a szocialista közösség érelnevezett moszkvai villamos- dekeit, a békét és a biztonsá- gépgyárban megtartott gyű- 8pt Európában és az egész vi- lésen jelen voltak az SZKP lágon. Központi Bizottságának és a & Szovjetunió külügyminiszté- A „Szovjetunió és a Magyar riumának vezető munkatár- Népköztársaság mindenolda- sai, a Szovjet—Magyar Baráti lű együttműködése, barátsága Társaság központi vezetőségé- a szocialista építés ügyét, az nek tagjai. Részt vett az ün- egyetemes béke megszilárdítá- nepségen Szűrös Mátyás, ha- szolgálja” írja csütörtözánk moszkvai nagykövete. kon A lPravd/-. a “agy?,rT Ünnepi beszédet mondott Bo- «oft* barátsági, együttműko- risz Ivanov vezérezredes, az d ,..Js. kölcsönös segltség- SZMBT alelnöke és Váczi n/u^s* szef«dé^ ,™fgköté; László követtanácsos. sének 34' évfordulóján. A Borisz Ivanov beszédében 8Z°vJet 32 1t°rduI6n történelmi jelentőségű doku- számos cikkben méltatja a bamentumnak nevezte a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelynek 34 évvel ezelőtti aláírása az új típusú, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló államközi kapráti kapcsolatok jelentőségét. Ezek a kapcsolatok — hangoztatja a Pravda — „hívek voltak és maradnak a szocialista internacionalizmus szelleméhez, megfelelnek népeink érdekeinek”. Az SZKP KB lapja az évfordulón az együttműködés csolatok kezdetét jelentette a eredményeit húzza alá buda Szovjetunió és Magyarország viszonyában. A szerződés sikerrel állta ki az idők próbáját, jelentősen hozzájárult a két ország sokoldalú, ma már az élet minden területére kiterjedő, gyümölcsöző kappesti riportjában, amelyet a lap tudósítója a telefongyárban készített: a gyár fejlődése, új termékeinek bevezetése elválaszthatatlan kapcsolatban van a nemzetközi szocialista munkamegosztással, a csolatainak fejlődéséhez, elő- magyar—szovjet együttműkö* segítette a magyar és a szov- déssei. Hasonlóképpen a két jét nép közötti testvéri ba- ország gazdasági együttműkö- rátság kialakulását. eléséről ír az évforduló kapVáczi László követtanácsos csán az Izvesztyija is. A lap beszédében megállapította, rámutat: a kereskedelmi és hogy a szerződés nemzetközi gazdasági együttműködés igen jogi megerősítése volt Ma- nagy arányokban fejlődik, gyarország és a Szovjetunió ugyanakkor mindkét részről szövetségének, s annak, hogy keresik az együttműködés új, a Magyar Népköztársaság el- az eddigieknél is nagyobb lea kooperáció továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Trud, a szovjet szakszervezetek lapja az évfordulón I. szovjet Kapilovnak, a kemerovói területi pártbizottság osztályvezetőjének cikkét közli a terület és Nógrád megye szoros kapcsolatairól, együttműködéséről. A Szovjetunió fontos iparvidékén, a kuznyecki medencében például hat város, több mint ötven nagyobb kollektíva tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak, rendszeresek a küldöttségcserék, a tapasztalatcserék, állandó a kapcsolat, egyre növekszik az egymás élete, munkája iránti érdeklődés. Ennek az érdeklődésnek egyik fontos központját, a szovjet tudomány és technika budapesti házát mutatja be a Komszo- molszkaja Pravda budapesti riportja. A Szovjetunióban egyre többet foglalkoznak a magyar mezőgazdaság eredményeivel, különösen azóta, amióta az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev is elismerő szavakkal szólt erről. A mostani évfordulón a Szocia- lisztyicseszkaja Indusztrija című lap közöl terjedelmes magyarországi tudósítást az iparszerű termelési rendszerek, a mezőgazdasági társulások magyarországi tapasztalatairól és a feldolgozóipar fejlődéséről. A Szelszkaja Zsizny is méltatja ezt az együttműködést belső vezércikkében. A Vecsernyaja Moszkva, a szovjet főváros délutáni lapja az évforduló kapcsán a közeli napok eseményéről, a Budapesten megrendezendő moszkvai napokról ad tájékoztatást. (MTI) ' .V7 . ** .... m íiOO'jkí rí t,fi ríO- :> J9S4ZÍS ■ Lengyel külpolitika "J * :r nwhivwrn Az elszigetelés ellen Lengyelország külpolitiká- eleme a szocialista közösség fenyegetést jelent a békére. Jában ellensúlyozni kívánja országaival való testvéri Mindazonáltal az erőviszonyok az ország elszigetelésére irá- együttműködés és gazdasági a világban még nem bomlot- nyuló minden próbálkozást, kapcsolatok fejlesztése és tak meg és a szocialista or- és megengedhetetlennek tart- erősítése. szágok minden erejüket megja, hogy a lengyel kérdést A lengyel külügyminiszter feszítik fenntartásuk érdekénemzetközi jellegűvé változ- kifejtette, hogy míg az elmúlt ben. Kedvezően segíti ezeket tassák — hangsúlyozta Józef évtizedben a partneri viszony, az erőfeszítéseket az álláspon- Czyrek, a LEMP KB Politikai az erőegyensúly volt mégha- tok egyre mélyülő különböző- Bizottságának tagja, a Köz- tározó, addig most — az sége az Egyesült Államok és ponti Bizottság titkára, kü- Egyesült Államok jobboldali a nyugat-európai országok lügyminiszter egy lódzi párt- kormányzatának tevékenysége kormányai között, aktíva-értekezleten. Czyrek révén — az ideológiai és ka- Az amerikai politika a len- rámutatott, hogy az ország tonai konfrontáció kerül elő- gyelországí helyzetet régóta a külpolitikájának legfontosabb térbe. Mindez nyilvánvaló szocialista tábor erejének és egységének gyengítésére próbálja felhasználni. A lengyel helyzet alakulása a szükség- állapot bevezetése óta a washingtoni politikusok számára egyáltalán nem kedvező. Az Egyesült Államok emiatt hoz megtorló intézkedéseket és ebből erednek mindazok a lépések, amelyeknek az a céljuk, hogy lehetetlenné tegyék, vagy legalábbis jelentősen megnehezítsék Lengyelország kilábalását a válságból. (MTI) Az NSZK megköti a földgáz-acélcső szerződést Follinus Könyves János, az nevezte az enyhülést, azon be- MT1 tudósítója jelenti: lül az európai biztonsági és A Német Szövetségi Köz- együttműködési folyamat to- társaság minden korábban vábbvitelét. megkötött szerződést végre A nyugatnémet politikus fog hajtani, így a szovjet— ugyanakkor közölte, hogy az nyugatnémet földgáz-acélcső NSZK a jövőben rendkívül szerződést is — jelentette ki Ronnban Otto Lambsdorff gazdasági miniszter, aki csütörtökön tíznapos egyesült államokbeli látogatásra indult. A Szovjetunió bízhat abban, hogy a nyugatnémet fél megtartja a gazdasági szerződéseket — hangsúlyozta nyomatékosan Lambsdorff. Az NSZK szempontjából Lambsdorff elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok az amerikai cégek alkatrészszállításainak megszüntetésével akadályozza a szovjet—nyugatnémet födgáz-acélcső szerződés megvalósítását, hiszen ezt a szerződést még a lengyelországi események előtt kötötték meg. A nyugatnémet gazdasági miniszter kételyét fejezte ki az Egyesült Államok által követelt gazdasági szankciókkal kapcsolatban, mivel véleménye szerint az ilyen intézkedések nem tudják hátráltatni olvan fejlett ország előrehaladását, mint a Szovjetunió. Lambsdorff szükségesnek gondosan megvizsgálja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését és új szerződések megkötését. Bírálta a Szovjetuniót és — Afganisztánra, Lengyel- országra hivatkozva — azt mondta, hogy „az enyhülési folyamatnak is megvannak a határai.” Az NSZK és az Egyesült Államok viszonyát — Lambsdorff szerint — súlyos félreértének terhelik. Az Atlantióceán túlsó partján elsősorban a nyugatnémet békemozgalmat értékelik — elhamarkodottan — gyávaságként. Az Egyesült Államoknak azt a döntését, hogy a jövőben nem vásárol hadianyagokat külföldön, vagyis NATO- beli szövetségeseinél, Lambsdorff az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) megsértésének nevezte. Egyúttal sürgette, hogy az amerikai kormány 1982-ben csökkentse a dollár magas kamatlábait. mivel azok súlyos károkat okoznak a nyugat-európai országoknak. Propagondatrukk Géniben Amerikai „nulla megoldás FF Napjaink egyik legéletibevá- góbb közös tennivalója a földrészünkön békeidőben példátlanul magas szintű katonai szembenállás csökkentése, a rakéta-nukleáris háború kirobbantásának minden erővel való megakadályozása Európában és másutt a világon. Az utóbbi időben a nemzetközi légkör felettébb megromlott. Ennek oka kizárólag a NATO, mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetésének kalandorpolitikájában, agresszivitásának fokozódásában keresendő. A jelenlegi mélyponthoz olyan fejlemények vezettek el, mint például a hadászati fegyvereket és fegyverrendszereket korlátozó SALT—II szerződés amerikai ratifikálásának elmaradása, a NATO- tanács 1979. decemberi döntése az úgynevezett eurorakéták nyugat-európai telepítéséről, majd a Reagan-kormány minden eddiginél átfogóbb katonai fölényszerzési programjának meghirdetése és végül, a „korlátozott” európai atomháború megvívására vonatkozó washingtoni nézetek hivatalos rangra emelése. SZOVJET KEZDEMÉNYEZÉSEK Ennek az eseményláncolatnak szerves része mindaz, ami a SALT-folyamattal eddig nem érintett európai közepes- (1000—4500 kilométer) hatótávolságú rakéta-nukleáris harceszközök tárgyában történt a szovjet—amerikai genfi tárgyalások múlt év november 30-án történt felújítása előtt és után. Csupán emlékeztetőül: a Szovjetunió már a SALT- megbeszélések időszakában felhívta a figyelmet a probléma fontosságára. Az SZKP XXVI. kongresszusán jóváhagyott békeprogram egyik pontjában ugyancsak szóba került a megoldás halaszthatatlansága. Az előterjesztett javaslat szerint „már most moratóriumot kell elrendelni a NATO-országok és a Szovjetunió új közép-hatótávolságú nukleáris rakétáinak európai telepitésére, azaz mennyiségileg és minőségileg be kell fagyasztani az ilyen eszközök meglevő szintjét, beleértve természetesen az Egyesült Államok ebben a térségben található előretolt telepítésű nukleáris eszközeit.” Amikor a múlt év őszén Brezsnyev Bonnban járt, megismételte az indítványt, sőt — a Szovjetunió őszinte megegyezési szándékának jeléül — azt a készségét is kinyilvánította, hogy a moratórium idején Moszkva hajlandó lenne akár több százzal csökkenteni közepes hatótávolságú rakétáinak számát. (A szovjet fél — jóakaratát bizonyítandó — korábban már hasonló egyoldalú lépést tett: 20 ezer katonáját és 1000 harckocsiját kivonta az NDK területéről.) Azt lehetett volna várni, hogy a nyilt és becsületes gesztust Washington figyelembe veszi majd genfi álláspontjának kialakításánál, szem előtt tartva az egyenlőség elvét, és a másik fél jogos biztonsági érdekeit. De ennek éppen az ellenkezője történt. Reagan elnök négypontos javaslattervezetének első helyén az ulti- mátumjellegű követelés szeAz amerikai és a szovjet tárgyaló delegáció vezetőének, Nitzének és Kvicinszkijnek (jobbra) az első kézfogása Géniben. A kézfogás azonban nem azonos szándékokat fejez ki.„ NÓGRÁD — 1982- február 19., péntek Belga aggodalmak Fontosnak és pozitív iégkö- kai politika „jó úton halad” rűnek nevezte washingtoni Salvador kérdésében, sajtóértekezletén amerikai ve- . , , zetőkkel folytatott tárgyalása- A Martens kisereteben levő u U„1„„ ,— Tmdemans külügyminiszter it Wilfried Martens belga kormányfő. A Közös Piac miniszazt szorgalmazta az amerikai téri tanácsának soros elnöke k°rmanyferfiaknal, hogy Wa- Reagan elnökkel folytatott két- sl?'"gton gazdasági dönt—- órás eszmecseréje és Haig el<5tí igyekezzen javítani shington gazdasági döntései a konzultáció módszereit szövetségeseivel. A nyugat-európai gazdasági közösséget nyugtalanító magas amerikai kamatlábakról — mint a belga politikusok elmondták — Reagan úgy nyilatkozott, hogy és külügyminiszterrel tartott megbeszélése után úgy nyilatkozott, hogy a legkényesebb kérdésekben is nagy megértésre talált vendéglátói részéről. Az amerikai elnökkel a tőkés világgazdaság _ . . , . , , helyzetét és a közép-amerikai egyaradt árt az amerikai es eseményeket tekintették át. az euróPai gazdasagoknak, míg Haig külügyminiszterrel a A belga küldöttséghez tar- Közel-Kelet, Afganisztán, Af- tozó forrás szerint Martens rika, valamint az Egyesült látogatásának fontos célja volt Államok és a Közös Piac kap- kifejezni az EGK aggodalmát csolata került szóba. amiatt, hogy a 91,5 milliárd A belga kormányfő nem dollárosra tervezett amerikai volt hajlandó megerősíteni költségvetési hiány hátráltat- azt a neki tulajdonított kije- ni fogja a tízek gazdasági fel- lentést, miszerint az ameri- lendülését. (MTI) repelt, hogy a Szovjetunió teljesen szerelje le valamennyi SS—20-as és a régebbi telepítésű SS—4-es, SS—5-ös rakétáját. (Az „SS” NATO-kódjel- zés: a „surface-to-surface”, vagyis a földfelszín-földfelszín rendeltetésű, 1800—4500 kilométer hatótávolságú szovjet rakétaharceszközöket jelölik ezzel a rövidítéssel.) RE AG AN-FORMULA A másik fél rovására egyoldalú előnyökre törekvő amerikai elnök még ennél is tovább ment: szerinte a szóban forgó rakétákat nemcsak a Szovjetunió nyugati körzeteiből kellene eltávolítani. Moszkvának arra is garanciákat kellene adnia, hogy az SS-eket az Uralon túli területekre sem helyezi át. Ebben az esetben az Egyesült Államok — amint ezt az -óceánon túl ígérik — lemondana a közel 600 darab Pershing—2 tüzérségi rakéta és robotrepülő- gép (szárnyas rakéta) 1983- tól tervezett nyugat-európai elhelyezéséről. Ezt a Reagan-féle formulát — hangzatosán — „nulla megoldásnak” nevezték el. Olyan benyomást igyekeztek kelteni a nyugati közvéleményben, mintha ezzel Washington elfogadható és „ésszerű” ellenjavaslatot tett volna a szovjet tárgyaló partnerének. Holott a valóságban az úgynevezett nulla megoldás amerikai változatának realitása egyenlő a nullával. Azt tételezné fel, hogy a szovjet fél önkéntes elhatározással tegye védtelenné magát, s olyan arányú egyoldalú leszerelést hajtson végre, ami szinte felérne egy háborúban legyőzött állam kapitulációjával. A nyugatnémet Der Spiegel egyik múlt évi számában megjelent Brezsnyev-interjúban azt mondta a szovjet vezető: „Bizonyos, hogy azok, akik az USA-ban ilyen javaslatokkal állnak elő, egy pillanatig sem tételezik fel, hogy a Szovjetunió egyetérthet velük”. Mégis, Reagan elnök legutóbb is, amikor kereken visszautasította a szovjet kormánynak a közepes hatótávolságú rakéták 1985-ig, illetve 1990-ig való szakaszos csökkentésére irányuló kezdeményezését, megint csak a teljesen irreális saját „nulla megoldásával” hozakodott elő. Jogosan merülhet fel a kérdés: a Szovjetunió számára miért elfogadhatatlan ez a formula? TÉNYEK, TÉNYEK... Egyszerűen azért, mert súlyosan károsítaná saját. és szövetségesei elemi biztonsági érdekeit. Abból kell kiindulni, hogy a kölcsönös biztonságot továbbra is a hadászati egyensúly. vagy az egyensúly közös és azonos alacsonyabb szintje szavatolhatja. A számok nyelvére lefordítva: 1975 végén a Szovjetuniónak és a NATO-nak 1020—1020 darab közepes -hatótávolságú rakéta-atomfegyvere volt Európában. Később bizonyos csökkenés következett be, s a paritás megtartásával beállt á 975:986-os számbeli arány. Ha már most a Szovjetunió hozzájárulna ahhoz, hogy az új amerikai „eurohadászati” fegyverek telepítéséről történő lemondás fejében — mintegy — „ellenszolgáltatásként” — megsemmisítse minden SS- ét, s közben teljesen érintetlenek maradjanak az Egyesült Államok, illetve a két másik nukleáris hatalom, Anglia és Franciaország atomeszközkészletei, az előbb említett arány 986:461 lenne a NATO javára! Világos, hogy ezt semmiképpen sem teheti meg, hiszen az SS—4-esek. az SS—5-ösök, majd pedig az ezeket fokozatosan leváltó korszerűbb, három nukleáris robbanófejjel felszerelt SS—20-asok éppen ezért kerültek a szovjet hadsereg védelmi rendszerébe, hogy kellő hatékonysággal lefoghassák a szocialista közösséget fenyegető előretolt állomásoztatású amerikai tömegpusztító eszközöket. Az sem mellékes körülmény, hogy amíg az amerikai kezelésben levő. európai elhelyezésű rakétákkal a Szovjetunió területei nagy mélységben elérhetők,! addig az SS-ek nem érhetik el az Egyesült Államokat. Ha pedig még azt is számításba vesszük, hogy a nvu- gat-európai telepítésre szánt Pershing—2-k és szárnyas rakéták mindössze 5—6 perc alatt csaphatnának le előre kijelölt célpontjaikra (ez a repülési idő az interkontinentális rakétáknál mintegv 30 perc), a rendkívüli módon lerövidült előrejelzési időtartam miatt nem nehéz felmérni. mennyire megnövekednének a Szovjetunió biztonságát fenyegető veszélyek. Ilyen körülmények között — és ez minden józanul reálisan gondolkodó ember számára kézenfekvő — a Genfben tár* gyaló szovjet fél csak ojvan nulla megoldást fogadhatna el, amely teljesen atomfegyvermentessé tenné Európát. Erre azonban sem a NATO, sem a Reagan-kormány nem hajlandó. Sőt. egyre inkább igazolódni látszik az a gyanú, hogy az amerikai fél — a tár- gvalási alapként eleve alkalmatlan Javaslatának” beterjesztésével az időt húzza, s valójában az eurorakéták már elhatározott te’építéséhez készíti elő a politikai talajt, miközben a megállapodás meg- hiúsulásáér. a Szovjetunióra próbálja áthárítani a felelősséget. Serfőző László alezredes Magvar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Budapesten befejződtek a magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások, amelyen a két ország szakemberei az 1982. évi vízügyi műszaki-tudományos együttműködés munkatervét tárgyalták meg. Egyebek között megállapodtak abban, hogy fejlesztik az együttműködést a vízkészlet-gazdálkodásban és a vízminőségvédelemben. Továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonítanak a két ország vízügyi szakemberei a szennyvíztisztításnak és az ivóvízkezelésnek. Szennyvíztisztításban, szennyvíziszap-kezelésben és a különböző automatizálási kérdésekben a két ország közötti külkereskedelmi szerződések alapján tervezik a további együttműködést.
