Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

Szovjet lapok a barátsági szerződés évfordulóján Jó példa Nógrád és Kemerovo együttműködése Megemlékezés Moszkvában Csütörtökön Moszkvában ün- kötelezett tagjává vált a szó- hetőségeket feltáró formáit, népi megem’ 'kezést tartottak cialista közösségnek. A szer- mindenekelőtt a szakosítás és a magyar—szovjet barátsági, ződés megkötése óta Magyar­együttműködési és kölcsönös országon született sikerek segítségnyújtási szerződés alá- meggyőzően bizonyítják, hogy írásának 34. évfordulója al- a szerződés hatékonyan szol­galmából. fialta a magyar és a Az 1905. évi forradalomról nép, a szocialista közösség ér­elnevezett moszkvai villamos- dekeit, a békét és a biztonsá- gépgyárban megtartott gyű- 8pt Európában és az egész vi- lésen jelen voltak az SZKP lágon. Központi Bizottságának és a & Szovjetunió külügyminiszté- A „Szovjetunió és a Magyar riumának vezető munkatár- Népköztársaság mindenolda- sai, a Szovjet—Magyar Baráti lű együttműködése, barátsága Társaság központi vezetőségé- a szocialista építés ügyét, az nek tagjai. Részt vett az ün- egyetemes béke megszilárdítá- nepségen Szűrös Mátyás, ha- szolgálja” írja csütörtö­zánk moszkvai nagykövete. kon A lPravd/-. a “agy?,rT Ünnepi beszédet mondott Bo- «oft* barátsági, együttműko- risz Ivanov vezérezredes, az d ,..Js. kölcsönös segltség- SZMBT alelnöke és Váczi n/u^s* szef«dé^ ,™fgköté; László követtanácsos. sének 34' évfordulóján. A Borisz Ivanov beszédében 8Z°vJet 32 1t°rduI6n történelmi jelentőségű doku- számos cikkben méltatja a ba­mentumnak nevezte a barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dést, amelynek 34 évvel ez­előtti aláírása az új típusú, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el­vein alapuló államközi kap­ráti kapcsolatok jelentőségét. Ezek a kapcsolatok — han­goztatja a Pravda — „hívek voltak és maradnak a szoci­alista internacionalizmus szel­leméhez, megfelelnek népeink érdekeinek”. Az SZKP KB lapja az év­fordulón az együttműködés csolatok kezdetét jelentette a eredményeit húzza alá buda Szovjetunió és Magyarország viszonyában. A szerződés si­kerrel állta ki az idők pró­báját, jelentősen hozzájárult a két ország sokoldalú, ma már az élet minden területé­re kiterjedő, gyümölcsöző kap­pesti riportjában, amelyet a lap tudósítója a telefongyár­ban készített: a gyár fejlődé­se, új termékeinek bevezetése elválaszthatatlan kapcsolat­ban van a nemzetközi szoci­alista munkamegosztással, a csolatainak fejlődéséhez, elő- magyar—szovjet együttműkö* segítette a magyar és a szov- déssei. Hasonlóképpen a két jét nép közötti testvéri ba- ország gazdasági együttműkö- rátság kialakulását. eléséről ír az évforduló kap­Váczi László követtanácsos csán az Izvesztyija is. A lap beszédében megállapította, rámutat: a kereskedelmi és hogy a szerződés nemzetközi gazdasági együttműködés igen jogi megerősítése volt Ma- nagy arányokban fejlődik, gyarország és a Szovjetunió ugyanakkor mindkét részről szövetségének, s annak, hogy keresik az együttműködés új, a Magyar Népköztársaság el- az eddigieknél is nagyobb le­a kooperáció továbbfejleszté­sének lehetőségeit. A Trud, a szovjet szakszer­vezetek lapja az évfordulón I. szovjet Kapilovnak, a kemerovói terü­leti pártbizottság osztályve­zetőjének cikkét közli a te­rület és Nógrád megye szoros kapcsolatairól, együttműkö­déséről. A Szovjetunió fontos iparvidékén, a kuznyecki me­dencében például hat város, több mint ötven nagyobb kol­lektíva tagja a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságnak, rendszeresek a küldöttségcse­rék, a tapasztalatcserék, állan­dó a kapcsolat, egyre növek­szik az egymás élete, munká­ja iránti érdeklődés. Ennek az érdeklődésnek egyik fontos központját, a szovjet tudo­mány és technika budapesti házát mutatja be a Komszo- molszkaja Pravda budapesti riportja. A Szovjetunióban egyre töb­bet foglalkoznak a magyar mezőgazdaság eredményeivel, különösen azóta, amióta az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev is elisme­rő szavakkal szólt erről. A mostani évfordulón a Szocia- lisztyicseszkaja Indusztrija cí­mű lap közöl terjedelmes ma­gyarországi tudósítást az ipar­szerű termelési rendszerek, a mezőgazdasági társulások ma­gyarországi tapasztalatairól és a feldolgozóipar fejlődéséről. A Szelszkaja Zsizny is méltat­ja ezt az együttműködést belső vezércikkében. A Vecsernyaja Moszkva, a szovjet főváros délutáni lapja az évforduló kapcsán a köze­li napok eseményéről, a Bu­dapesten megrendezendő moszkvai napokról ad tájé­koztatást. (MTI) ' .V7 . ** .... m íiOO'jkí rí t,fi ríO- :> J9S4ZÍS ■ Lengyel külpolitika "J * :r nwhivwrn Az elszigetelés ellen Lengyelország külpolitiká- eleme a szocialista közösség fenyegetést jelent a békére. Jában ellensúlyozni kívánja országaival való testvéri Mindazonáltal az erőviszonyok az ország elszigetelésére irá- együttműködés és gazdasági a világban még nem bomlot- nyuló minden próbálkozást, kapcsolatok fejlesztése és tak meg és a szocialista or- és megengedhetetlennek tart- erősítése. szágok minden erejüket meg­ja, hogy a lengyel kérdést A lengyel külügyminiszter feszítik fenntartásuk érdeké­nemzetközi jellegűvé változ- kifejtette, hogy míg az elmúlt ben. Kedvezően segíti ezeket tassák — hangsúlyozta Józef évtizedben a partneri viszony, az erőfeszítéseket az álláspon- Czyrek, a LEMP KB Politikai az erőegyensúly volt mégha- tok egyre mélyülő különböző- Bizottságának tagja, a Köz- tározó, addig most — az sége az Egyesült Államok és ponti Bizottság titkára, kü- Egyesült Államok jobboldali a nyugat-európai országok lügyminiszter egy lódzi párt- kormányzatának tevékenysége kormányai között, aktíva-értekezleten. Czyrek révén — az ideológiai és ka- Az amerikai politika a len- rámutatott, hogy az ország tonai konfrontáció kerül elő- gyelországí helyzetet régóta a külpolitikájának legfontosabb térbe. Mindez nyilvánvaló szocialista tábor erejének és egységének gyengítésére pró­bálja felhasználni. A lengyel helyzet alakulása a szükség- állapot bevezetése óta a washingtoni politikusok szá­mára egyáltalán nem kedve­ző. Az Egyesült Államok emiatt hoz megtorló intézke­déseket és ebből erednek mindazok a lépések, amelyek­nek az a céljuk, hogy lehe­tetlenné tegyék, vagy lega­lábbis jelentősen megnehezít­sék Lengyelország kilábalását a válságból. (MTI) Az NSZK megköti a földgáz-acélcső szerződést Follinus Könyves János, az nevezte az enyhülést, azon be- MT1 tudósítója jelenti: lül az európai biztonsági és A Német Szövetségi Köz- együttműködési folyamat to- társaság minden korábban vábbvitelét. megkötött szerződést végre A nyugatnémet politikus fog hajtani, így a szovjet— ugyanakkor közölte, hogy az nyugatnémet földgáz-acélcső NSZK a jövőben rendkívül szerződést is — jelentette ki Ronnban Otto Lambsdorff gaz­dasági miniszter, aki csütörtö­kön tíznapos egyesült álla­mokbeli látogatásra indult. A Szovjetunió bízhat abban, hogy a nyugatnémet fél meg­tartja a gazdasági szerződése­ket — hangsúlyozta nyoma­tékosan Lambsdorff. Az NSZK szempontjából Lambsdorff el­fogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok az amerikai cégek alkatrészszállí­tásainak megszüntetésével akadályozza a szovjet—nyu­gatnémet födgáz-acélcső szer­ződés megvalósítását, hiszen ezt a szerződést még a len­gyelországi események előtt kötötték meg. A nyugatnémet gazdasági miniszter kételyét fejezte ki az Egyesült Államok által kö­vetelt gazdasági szankciókkal kapcsolatban, mivel vélemé­nye szerint az ilyen intézke­dések nem tudják hátráltat­ni olvan fejlett ország előre­haladását, mint a Szovjetunió. Lambsdorff szükségesnek gondosan megvizsgálja a ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesz­tését és új szerződések megkö­tését. Bírálta a Szovjetuniót és — Afganisztánra, Lengyel- országra hivatkozva — azt mondta, hogy „az enyhülési folyamatnak is megvannak a határai.” Az NSZK és az Egyesült Ál­lamok viszonyát — Lambs­dorff szerint — súlyos félre­értének terhelik. Az Atlanti­óceán túlsó partján elsősor­ban a nyugatnémet békemoz­galmat értékelik — elhamar­kodottan — gyávaságként. Az Egyesült Államoknak azt a döntését, hogy a jövő­ben nem vásárol hadianyago­kat külföldön, vagyis NATO- beli szövetségeseinél, Lambs­dorff az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) megsértésének nevez­te. Egyúttal sürgette, hogy az amerikai kormány 1982-ben csökkentse a dollár magas ka­matlábait. mivel azok súlyos károkat okoznak a nyugat-eu­rópai országoknak. Propagondatrukk Géniben Amerikai „nulla megoldás FF Napjaink egyik legéletibevá- góbb közös tennivalója a föld­részünkön békeidőben példát­lanul magas szintű katonai szembenállás csökkentése, a rakéta-nukleáris háború ki­robbantásának minden erővel való megakadályozása Euró­pában és másutt a világon. Az utóbbi időben a nemzetközi légkör felettébb megromlott. Ennek oka kizárólag a NATO, mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok vezetésének kalandor­politikájában, agresszivitásá­nak fokozódásában keresen­dő. A jelenlegi mélyponthoz olyan fejlemények vezettek el, mint például a hadászati fegyvereket és fegyverrend­szereket korlátozó SALT—II szerződés amerikai ratifiká­lásának elmaradása, a NATO- tanács 1979. decemberi dönté­se az úgynevezett eurorakéták nyugat-európai telepítéséről, majd a Reagan-kormány min­den eddiginél átfogóbb kato­nai fölényszerzési programjá­nak meghirdetése és végül, a „korlátozott” európai atom­háború megvívására vonat­kozó washingtoni nézetek hi­vatalos rangra emelése. SZOVJET KEZDEMÉNYEZÉSEK Ennek az eseményláncolat­nak szerves része mindaz, ami a SALT-folyamattal eddig nem érintett európai közepes- (1000—4500 kilométer) hatótá­volságú rakéta-nukleáris harc­eszközök tárgyában történt a szovjet—amerikai genfi tár­gyalások múlt év november 30-án történt felújítása előtt és után. Csupán emlékeztetőül: a Szovjetunió már a SALT- megbeszélések időszakában felhívta a figyelmet a problé­ma fontosságára. Az SZKP XXVI. kongresszusán jóváha­gyott békeprogram egyik pontjában ugyancsak szóba került a megoldás halasztha­tatlansága. Az előterjesztett javaslat szerint „már most moratóriumot kell elrendelni a NATO-országok és a Szov­jetunió új közép-hatótávolságú nukleáris rakétáinak európai telepitésére, azaz mennyiségi­leg és minőségileg be kell fa­gyasztani az ilyen eszközök meglevő szintjét, beleértve természetesen az Egyesült Ál­lamok ebben a térségben ta­lálható előretolt telepítésű nuk­leáris eszközeit.” Amikor a múlt év őszén Brezsnyev Bonnban járt, megismételte az indítványt, sőt — a Szov­jetunió őszinte megegyezési szándékának jeléül — azt a készségét is kinyilvánította, hogy a moratórium idején Moszkva hajlandó lenne akár több százzal csökkenteni kö­zepes hatótávolságú rakétái­nak számát. (A szovjet fél — jóakaratát bizonyítandó — ko­rábban már hasonló egyolda­lú lépést tett: 20 ezer katoná­ját és 1000 harckocsiját ki­vonta az NDK területéről.) Azt lehetett volna várni, hogy a nyilt és becsületes gesz­tust Washington figyelembe veszi majd genfi álláspontjá­nak kialakításánál, szem előtt tartva az egyenlőség elvét, és a másik fél jogos biztonsági ér­dekeit. De ennek éppen az el­lenkezője történt. Reagan el­nök négypontos javaslatterve­zetének első helyén az ulti- mátumjellegű követelés sze­Az amerikai és a szovjet tárgyaló delegáció vezetőének, Nitzének és Kvicinszkijnek (jobbra) az első kézfogása Géni­ben. A kézfogás azonban nem azonos szándékokat fejez ki.„ NÓGRÁD — 1982- február 19., péntek Belga aggodalmak Fontosnak és pozitív iégkö- kai politika „jó úton halad” rűnek nevezte washingtoni Salvador kérdésében, sajtóértekezletén amerikai ve- . , , zetőkkel folytatott tárgyalása- A Martens kisereteben levő u U„1„„ ,— Tmdemans külügyminiszter it Wilfried Martens belga kor­mányfő. A Közös Piac minisz­azt szorgalmazta az amerikai téri tanácsának soros elnöke k°rmanyferfiaknal, hogy Wa- Reagan elnökkel folytatott két- sl?'"gton gazdasági dönt—- órás eszmecseréje és Haig el<5tí igyekezzen javítani shington gazdasági döntései a konzultáció módszereit szö­vetségeseivel. A nyugat-euró­pai gazdasági közösséget nyug­talanító magas amerikai ka­matlábakról — mint a belga politikusok elmondták — Reagan úgy nyilatkozott, hogy és külügyminiszterrel tartott megbeszélése után úgy nyi­latkozott, hogy a legkénye­sebb kérdésekben is nagy megértésre talált vendéglátói részéről. Az amerikai elnök­kel a tőkés világgazdaság _ . . , . , , helyzetét és a közép-amerikai egyaradt árt az amerikai es eseményeket tekintették át. az euróPai gazdasagoknak, míg Haig külügyminiszterrel a A belga küldöttséghez tar- Közel-Kelet, Afganisztán, Af- tozó forrás szerint Martens rika, valamint az Egyesült látogatásának fontos célja volt Államok és a Közös Piac kap- kifejezni az EGK aggodalmát csolata került szóba. amiatt, hogy a 91,5 milliárd A belga kormányfő nem dollárosra tervezett amerikai volt hajlandó megerősíteni költségvetési hiány hátráltat- azt a neki tulajdonított kije- ni fogja a tízek gazdasági fel- lentést, miszerint az ameri- lendülését. (MTI) repelt, hogy a Szovjetunió tel­jesen szerelje le valamennyi SS—20-as és a régebbi telepí­tésű SS—4-es, SS—5-ös raké­táját. (Az „SS” NATO-kódjel- zés: a „surface-to-surface”, vagyis a földfelszín-földfel­szín rendeltetésű, 1800—4500 kilométer hatótávolságú szov­jet rakétaharceszközöket je­lölik ezzel a rövidítéssel.) RE AG AN-FORMULA A másik fél rovására egy­oldalú előnyökre törekvő ame­rikai elnök még ennél is to­vább ment: szerinte a szóban forgó rakétákat nemcsak a Szovjetunió nyugati körze­teiből kellene eltávolítani. Moszkvának arra is garanciá­kat kellene adnia, hogy az SS-eket az Uralon túli terüle­tekre sem helyezi át. Ebben az esetben az Egyesült Álla­mok — amint ezt az -óceánon túl ígérik — lemondana a kö­zel 600 darab Pershing—2 tü­zérségi rakéta és robotrepülő- gép (szárnyas rakéta) 1983- tól tervezett nyugat-európai el­helyezéséről. Ezt a Reagan-féle formulát — hangzatosán — „nulla meg­oldásnak” nevezték el. Olyan benyomást igyekeztek kelteni a nyugati közvéleményben, mintha ezzel Washington el­fogadható és „ésszerű” ellen­javaslatot tett volna a szovjet tárgyaló partnerének. Holott a valóságban az úgynevezett nulla megoldás amerikai vál­tozatának realitása egyenlő a nullával. Azt tételezné fel, hogy a szovjet fél önkéntes elhatá­rozással tegye védtelenné ma­gát, s olyan arányú egyoldalú leszerelést hajtson végre, ami szinte felérne egy háborúban legyőzött állam kapitulációjá­val. A nyugatnémet Der Spiegel egyik múlt évi számában meg­jelent Brezsnyev-interjúban azt mondta a szovjet vezető: „Bizonyos, hogy azok, akik az USA-ban ilyen javaslatokkal állnak elő, egy pillanatig sem tételezik fel, hogy a Szovjet­unió egyetérthet velük”. Még­is, Reagan elnök legutóbb is, amikor kereken visszautasí­totta a szovjet kormánynak a közepes hatótávolságú raké­ták 1985-ig, illetve 1990-ig va­ló szakaszos csökkentésére irányuló kezdeményezését, megint csak a teljesen irreá­lis saját „nulla megoldásával” hozakodott elő. Jogosan me­rülhet fel a kérdés: a Szovjet­unió számára miért elfogad­hatatlan ez a formula? TÉNYEK, TÉNYEK... Egyszerűen azért, mert sú­lyosan károsítaná saját. és szövetségesei elemi biztonsági érdekeit. Abból kell kiindulni, hogy a kölcsönös biztonságot továbbra is a hadászati egyen­súly. vagy az egyensúly közös és azonos alacsonyabb szint­je szavatolhatja. A számok nyelvére lefordítva: 1975 vé­gén a Szovjetuniónak és a NATO-nak 1020—1020 darab közepes -hatótávolságú raké­ta-atomfegyvere volt Európá­ban. Később bizonyos csökke­nés következett be, s a pari­tás megtartásával beállt á 975:986-os számbeli arány. Ha már most a Szovjetunió hozzájárulna ahhoz, hogy az új amerikai „eurohadászati” fegyverek telepítéséről törté­nő lemondás fejében — mint­egy — „ellenszolgáltatásként” — megsemmisítse minden SS- ét, s közben teljesen érintetle­nek maradjanak az Egyesült Államok, illetve a két másik nukleáris hatalom, Anglia és Franciaország atomeszköz­készletei, az előbb említett arány 986:461 lenne a NATO javára! Világos, hogy ezt semmi­képpen sem teheti meg, hiszen az SS—4-esek. az SS—5-ösök, majd pedig az ezeket fokoza­tosan leváltó korszerűbb, három nukleáris robbanófej­jel felszerelt SS—20-asok ép­pen ezért kerültek a szovjet hadsereg védelmi rendszeré­be, hogy kellő hatékonyság­gal lefoghassák a szocialista közösséget fenyegető előretolt állomásoztatású amerikai tö­megpusztító eszközöket. Az sem mellékes körülmény, hogy amíg az amerikai kezelésben levő. európai elhelyezésű ra­kétákkal a Szovjetunió terüle­tei nagy mélységben elérhe­tők,! addig az SS-ek nem ér­hetik el az Egyesült Államo­kat. Ha pedig még azt is szá­mításba vesszük, hogy a nvu- gat-európai telepítésre szánt Pershing—2-k és szárnyas ra­kéták mindössze 5—6 perc alatt csaphatnának le előre ki­jelölt célpontjaikra (ez a re­pülési idő az interkontinentá­lis rakétáknál mintegv 30 perc), a rendkívüli módon le­rövidült előrejelzési időtar­tam miatt nem nehéz felmér­ni. mennyire megnövekedné­nek a Szovjetunió biztonságát fenyegető veszélyek. Ilyen körülmények között — és ez minden józanul reálisan gondolkodó ember számára kézenfekvő — a Genfben tár* gyaló szovjet fél csak ojvan nulla megoldást fogadhatna el, amely teljesen atomfegyver­mentessé tenné Európát. Er­re azonban sem a NATO, sem a Reagan-kormány nem haj­landó. Sőt. egyre inkább iga­zolódni látszik az a gyanú, hogy az amerikai fél — a tár- gvalási alapként eleve alkal­matlan Javaslatának” beter­jesztésével az időt húzza, s valójában az eurorakéták már elhatározott te’építéséhez ké­szíti elő a politikai talajt, mi­közben a megállapodás meg- hiúsulásáér. a Szovjetunióra próbálja áthárítani a felelős­séget. Serfőző László alezredes Magvar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Budapesten befejződtek a magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások, amelyen a két ország szakemberei az 1982. évi vízügyi műszaki-tudo­mányos együttműködés mun­katervét tárgyalták meg. Egye­bek között megállapodtak ab­ban, hogy fejlesztik az együtt­működést a vízkészlet-gazdál­kodásban és a vízminőség­védelemben. Továbbra is ki­emelt fontosságot tulajdoní­tanak a két ország vízügyi szakemberei a szennyvíztisz­tításnak és az ivóvízkezelés­nek. Szennyvíztisztításban, szennyvíziszap-kezelésben és a különböző automatizálási kérdésekben a két ország kö­zötti külkereskedelmi szerző­dések alapján tervezik a to­vábbi együttműködést.

Next

/
Thumbnails
Contents