Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLTETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF„ 41. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Készség, nagyobb nyitottság kell a párbeszédhez Ülést tartott az Országos Béketanács Szervizállomás Salgótarjánban A magyar békemozgalom te­vékenységéről és idei munka- programjáról tárgyalt az Or­szágos Béketanács szerdán, a Parlament Vadász-termében tartott ülésén. A tanácskozást Boldizsár Iván, az /OBT elnök- helyettese nyitotta meg. Be­vezetőjében hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet megválto­zása, a világ és a kontinen­sünk békéjét fenyegető poli­tikai törekvések felerősödé­se megfelelő választ követel a nemzetközi, s benne a hazai békemozgalomtól is. E válto­záshoz munkájának megújho­dásával kell alkalmazkodnia, érzékelve, s felhasználva az abban rejlő lehetőségeket, hogy minél nagyobb a háború veszélye, a lelkekben ér­zett aggodalom, annál na­gyobb tér kínálkozik a bé­keszerető emberek össze­fogására, hangjuk hallatására, a cse­lekvésre. Ezt követően Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács elnöke számolt be a magyar békemozgalom IX. kongresszusa óta eltelt három esztendő munkájáról, s ter­jesztette elő az 1982-es fel­adattervet. Elöljáróban szólt az utóbbi években az enyhülési politi­kát ért súlyos támadásokról, az erőegyensúly megbontásá­ra irányuló imperialista kísér­letekről. — A Washington által fel­gyorsított fegyverkezési haj­sza, a háborús hisztéria, s az a reális veszély, hogy Nyu- gat-Európa nukleáris hábo­rú áldozatává válhat, példát­lan erejű tömegmozgalmat hí­vott életre. A Béke-világtanács és mozgalmai mellett számos új békeszervezet alakult, s terebélyesednek azok a harci formák — petíciók, békeme­netek —, amelyek az enyhü­lés éveiben — háttérbe szo­rultak. Sebestyén Nándorné utalt arra, hogy Béke-világ- tanácsot és «• a szocialista országok bé­kemozgalmait kezdetben szinte váratlanul érte a nyugat-európai béke­demonstrációk hatalmas mérete, s számos új mozgalommal még nem sikerült megfelelő együttműködést kialakítani. — Békemozgalmunk az el­múlt három évben segítette, hogy társadalmunk legszéle­sebb rétegeiben tudatossá váljanak szocialista bel- és külpolitikánk törekvései — mondotta a továbbiakban. — Az Országos Béketanács va­lamennyi társadalmi és tömeg­szervezettel szoros együttmű­ködésben, a Hazafias Népfront politikai keretében fejti ki te­vékenységét. Az OBT-t szoros szálak fűzik a Béke-világta- nácshoz, támogatjuk törekvé­seit, kezdeményezéseit. A BVT és mozgalmunk gyengeségei­nek feltárásához, a nemzetkö­ri békemozgalom feladataihoz igazodó új program összeállí­tásához is segítséget nyújtott az OBT. — Mozgalmunk megnöve­kedett feladatai valamennyi­ünktől azt követelik, hogy le­gyünk még nyitottabbak, kész­ségesebbek a párbeszédre, s bátran kezdjünk hozzá tevé­kenységünk megújításához, az új típusú nemzetközi kapcso­latrendszer megteremtéséhez — hangsúlyozta Sebestyén Nándorné. — Az új nyugat- európai mozgalmakkal minden formaságtól és sablontól mentes kapcso­latokat kell kiépítenünk, összefogásra, közös fellé­pésre törekedve minden­kivel, aki a békéért valamit tenni tud, tenni akar, függetlenül attól, hogy melyik társadal­mi rendszert tartja előnyösebb­nek, melyik vallás híve, mi­lyen a világnézete. Az eszme­cserék során meg kell ragad­nunk minden alkalmat arra, (Folytatás a 2. oldalon.) Fellendülőben vannak me­gyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok. Tavaly a megye mezőgazdasági termelésének egyharmadát adták, a kisker­tekből kikerült áru értéke elérte az egymilliárd forintot. Korántsem közömbös, hogy a szabad idő java részét is felál­dozó kistermelők milyen se­gítséget kapnak munkájukhoz- Hozzájutnak-e a nehéz fizi­kai munkát pótló kisgépekhez, megvásárolhatják-e időben a kert műveléséhez szükséges szerárukat, növényvédő szere­ket, vetőmagvakat? A kisgépek és szeráruk kí­nálatának a tavasz a fősze­zonja. A megyei tanács keres­kedelmi osztálya ezért már most tájékozódik a várható ellátásról és a kistermelők igényeiről. E célt szolgálóan tartotta meg tegnap azt az értekezletet, amelyen a nagy­kereskedelmi vállalatok az ígérkező ellátásról, a megye kiskereskedelmi szervei nedig igényeikről, illetve rendelési gondjaikról számoltak be. Az AGROKER kénviselője elmondta, hogy a vállalat az igényeket már tavaly ősszel felmérte a kiküldött rendelé­si nyomtatványok segítségével. Korszerű gépjárműjavító szervizt hozott létre a Nóg- rád megyei Szolgáltatóipari Vállalat Salgótarjánban a 21- es számú út mellett, ahol a személy- és kistehergépko- csik, mikrobuszok, motorke­rékpárok műszaki vizsgára való felkészítésén túl elvég­zik a mezőgazdasági kisgépek, benzinüzemű motoros áram­A palotási termelőszövetke­zetben az alaptevékenységen belül meghatározó a növény- termesztés, s erre a főágazat­ra nem jártak kedvező esz­tendők az utóbbi időben. A növények közül többnek a ter­mesztése a megszokottnál is nagyobb kockázattal járt, s ez különösen érvényes volt a A motoros kisgépek mennyi­ségével, választékával évek óta baj van, s hiányra az idén is számítani kell, elsősorban a Nógrádban különösen ked­velt RK 2-es motoros kapából. A várhatóan kialakuló kíná­lati gondok őszre enyhülnek, ezért nem csak tavasszal, ha­nem ősszel is szeretne az AG­ROKER kiállításokat, bemu­tatókat szervezni közösen a VASÉRT-tel, az ÁFÉSZ-ekkel és a növényvédő állomással. A növényvédő szereket, műtrá­gyákat tekintve választékban és csomagolásban is megfelelő ellátás ígérkezik. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat képviselője a főszezon­nal egybeeső ellátás fontossá­gát hangsúlyozta. Ősszel az iparcikkboltok bajosan ve­hetnek át kerti kisgépeket, hi­szen akkor már a téli szezon­ra, a fűtési idényre kell fel­készülniük. Az iparcikkboltok eddigi rendeléseinek vissza­igazolása alapján úgy tűnik, hogy az előző évitől kedve­zőtlenebb lesz az ellátás. A megrendelt kisgépek alig har­madát, negyedét igazolták vissza, s nemcsak a keresett motoros kanéból! Elhangzott a tanácskozáson fejlesztők és hegesztőkészülé­kek, szivattyúk karbantartá­sát, javítását is. Az öt gépko­csiállásos műhelyben a leg­modernebb diagnosztikai mű­szerek, fogyasztásmérésre al­kalmas eszközök, kerékcentí- rozó berendezések, futóműel­lenőrző készülékek biztosítják a képzett szakemberekkel kö­zösen a megbízható munkát, tavalyi évre, amikor jóformán csak a napraforgó volt az egyetlen, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kukoricát már a megelőző évben is veszteségesen ter­mesztették, s nagy szerepe volt a tavalyi eredménytelen­ségben. a kérdés: szabad-e kiállításo­kat, bemutatókat szervezni olyan cikkekből, melyekből az évi ellátás legalábbis nem fo­lyamatos. Másrészt viszont az is igaz, hogy az eddigi tapasz­talatok alapján ilyenek szer­vezésekor minden alkalommal csurran-csöppen többletbeszer­zési lehetőség, ami végül is a kínálatot javítja. A szolgáltatások bővítéséről szólva több ÁFÉSZ képvise­lője elmondta, hogy nem vál­tak be a mezőgazdasági kis­gépek, szeráruk kölcsönzésé­hez fűzött remények. A ta­pasztaltak szerint a legtöbb kistermelő maga beszerzi a kertje műveléséhez szükséges eszközöket. Hiba lenne viszont ezért a kölcsönzés egészének fontolgatása, hiszen a köl­csönzőboltoknak olyan cik­keket kell készleten tartaniuk, melyeket keresnek. A háztáji állattartáshoz szük­séges tápokról szólva nem is annyira mennyiségi, mint in­kább minőségi gondok vetőd­tek fel. Az egyes keverőüze­mekből származó tápok minő­sége az állatartók véleménye szerint igen változó, ami a fokozott ellenőrzésre hívja fel a figyelmet Szolgáltatásaikat az év végén tovább bővítik; új csarnokuk elkészültével lehetőség nyí­lik a karosszériajavításra, ugyanitt festőfülkét alakítanak ki, ezen túl automata alsó és felső mosóberendezést helyez­nek üzembe. Képünk e szer­vizállomáson készült. Sok jó az állattenyésztési főágazat munkájáról sem mondható. Annak ellenére, hogy terven felül termeltek tejet és értékesítettek vágó­marhát, valamint csökkent a bárányelhullás, az eredmény elmaradt a várakozástól. A kiegészítő tevékenység közül több nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Volt amelyik csupán fél ka­pacitással működött és akadt olyan is, amelyet le kellett ál­lítani. Az eredménytelenség, a meg­levő hiányosságok rossz ha­tással voltak a vezetők tevé­kenységére, mindennapossá vált az elhallgatás, egymás félrevezetése, a szakmai riva­lizálás, az utasítások be nem tartása. A PM Bevételi Főigazgató­sága tavaly vizsgálatot tar­tott a termelőszövetkezetben, s ennek során 1978-ig vissza­menően módosították a mér­legeredményeket. A végered­mény: 20 millió 445 ezer fo­rintos mérleg szerinti veszte­ség. Az illetékes szervek a szükséges intézkedéseket meg­tették. Mint Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára mon­dotta, a legfontosabb: mielőbb megtalálni a jelenlegi nehéz helyzetből a kivezető utat. Er­re az új vezetés a tagsággal az eddiginél szorosabban együttműködve, az elkövetett hibákból okulva, azokat kija­vítva, minden bizonnyal ké­pes lesz. Az illetékes szakem­berek kidolgozzák a veszteség- rendezés programját, s az in­tézkedési terv segít abban, hogy a közös gazdaság tiszta lappal indulhasson. Ehhez fe­lelősen gondolkodó és saját magukban, munkájukban bízó emberekre van szükség. Ezt követően személyi kér­désekben döntött a közgyűlés és egyhangúlag felmentette elnöki tisztsége alól Vájná Ta­mást, termelési elnökhelyette­si tisztsége alól Vankó Ernőt, közgazdasági elnökhelyettesi tisztsége alól Mattányi Bélát. Egyúttal egyhangúlag a ter­melőszövetkezet elnökévé vá­lasztották Csató Sándort. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának volt osztályvezetőjét Testvéri együttműködés alapokmánya Harmincnégy éve annak, hogy Moszkvában aláírták a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést. Az okmány hazánk első, valóban egyenrangú nemzetközi kapcsolatokat rögzítő megállapodá­sa volt. A szerződés középpontjában már akkor az inter­nacionalizmus, a két nép megbonthatatlan testvéri barát­sága állt. Különös jelentőséget ad a szerződés harmincnégy évvel ezelőtti megszületésének, hogy azt egyik oldalról a háborúban győztes nagyhatalom, a Szovjetunió írta alá, míg Magyarország a vesztes oldalán harcolt. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely kap­csolatot létesített az új Magyarországgal, még a békeszerző­dés aláírása előtt lehetőséget adott a diplomáciai képvise­lők cseréjére, kereskedelmi egyezményt kötött országunk-, kai, segített kitörni a nemzetközi elszigeteltségből. A ki­bontakozó együttműködés jelentősen hozzájárult hazánk bel­ső fejlődéséhez, a népi demokratikus hatalom megszilárdí­tásához. A szerződést országaink 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre megerősítették: ez az okmány az elmúlt időszak történelmi változásait is rögzítette, két olyan or­szág együttműködését szabályozta, amelyeknek immár kö­zösek a politikai céljaik, azonos a társadalmi-gazdasági be­rendezkedésük. A magyar—szovjet kapcsolatok több mint három év­tizedes története a gyümölcsöző együttműködés krónikája. Különösen jól fejlődtek a gazdasági kapcsolatok. Jelzi ezt néhány szám is. Magyarország legnagyobb gazdasági part­nere ma a Szovjetunió, tavalyi kereskedelmi forgalmunk összege hatmilliárd rubel körül volt. Energiahordozó- és vil- lamosenergia-behozatalunknak több mint háromnegyede, nyers- és alapanyagimportunknak harmada a Szovjetunió­ból származik. A szovjet gazdasággal és tudománnyal való együttműködés eredményességét számos magyarországi ipari létesítmény bizonyítja. Jelenleg is szovjet közreműködéssel épülnek az eocénprogram keretében létesülő szénbányák, a paksi atomerőmű, a dunaújvárosi kokszolómű és a buda­pesti metró. Nagy jelentősége van számunkra a most meg­újított timföld-alumínium egyezménynek, az agrokémiai és a villamosenergia-ipari kapcsolatoknak. Fejlődik a magyar és a szovjet vállalatok közötti kooperáció is. Magyarország ma a Szovjetunió kereskedelmi partne­rei között a hatodik helyen van — iparunk, mezőgazdasá­gunk számos terméke keresett árucikk a szovjet piacon, felhasználják a hatalmas országban a magyar mezőgazda­ság termelési tapasztalatait is. A gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének még számos lehetősége van. Ehhez hozr zájárulnak a magas szintű találkozók is, mint amilyen Nyi- kolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök tavaly decemberi ma­gyarországi látogatása volt. A magyar—szovjet kapcsolatok természetesen nem kor­látozódnak a gazdaság területére. Számtalan példáját lehet­ne hozni a kulturális csere eredményeinek, (például a sok­nyelvű szovjet irodalom magyarországi és a magyar iroda­lom szovjetunióbeli fogadtatásról), az immár több évtizedes ösztöndíjascserének. Mind a két országban fontosnak tart­ják az egyes intézmények, kollektívák közvetlen kapcsola­tainak fejlődését, hogy a magyar és a szovjet emberek kö­zött is mind több személyes barátság szövődjön. Magyarország és a Szovjetunió közös célja a szocialis­ta közösség egységének, internacionalista összeforrottságá- nak erősítése. Hazánk nagyra értékeli és támogatja a Szov­jetunió békepolitikáját, leszerelési kezdeményezéseit, ma- ® okénak valljuk az SZKP XXVI. kongresszusán elfoga- ot' 1 ékeprogramot. ' z elmúlt évtizedek tapasztalatai, a magyar—szovjet tr’^r-a működés megannyi eredménye bizonyítja az 1948-ban a! 1 okmány jelentőségét. A szerződés a valódi testvéri együttműködés dokumentuma lett. Háztáji és kisegítő gazdaságo : Nógrádban Idei ellátás kisgépekkel, szerárukkal, növényvédő szerekkel — kulcsár — Zárszámadás a palotási termeJőszöve kezeiben Minél előbb megtalálni a kiutat Egy esztendő munkáját pem könnyű feladat értékelni, különösen akkor, ha veszteségesen zárta az évet a termelő- szövetkezet. Ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját az 1981. évi gazdálkodásról Kajnóczi István főágazatvezető a palotási Május 1. Termelőszövetkezet zárszámadó és terv­tárgyaló közgyűlésén, amelyen részt vett Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ha­vas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, Füssy József, a pásztói járási pártbizottság első titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents