Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
tJíra megválasztották az elnöki tisztségbe Gáspár Sándort Befejezte Gáspár Sándort, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát újra megválasztották a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) elnökévé. A Havannában tartott X. szakszervezeti világkongresz- szus hétfői utolsó munkaülésén, amelyen az SZVSZ-hez tartozó szakszervezetek vettek részt, megválasztották az SZVSZ vezetőit és a világ- szövetség vezető testületéit. Az SZVSZ főtitkárává Ibrahim Zakaria szudáni szakszervezeti vezetőt választották meg, aki eddig ideiglenes megbízatással látta el ezt a feladatot. A csehszlovák Karel Hoffman, a kubai Roberto Veiga, valamint az indiai, a benini, a libanoni és a ciprusi szakszervezetek képviselői töltik be az SZVSZ alelnöki tiszteit. Az SZVSZ irodáját 35 tagúra bővítették ki, miután az SZVSZ-hez csatlakoztak Angola, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és Laosz szakszervezetei. Az SZVSZ irodájában, a világszövetség történelmében először, a textilipari, a fémkohászati és a szállítási dolgozók nemzetközi szakszervezeti szövetségei is helyet kaptak. Az SZVSZ főtanácsa a világszövetséghez tartozó szak- szervezetek, valamint a nemzetközi szakszervezeti szövetségek két-két képviselőjéből áll. munkáját Gáspár Sándornak, az SZVSZ újraválasztott elnökének zárszavával hétfőn este befejezte munkáját a X. szakszervezeti világkongresszus. A hat napig tartott tanácskozás munkájában 400 szak- szervezeti tömörülés mintegy ezer küldötte vett részt. Közülük csak kilencven szervezet tartozott a Szakszervezeti Világszövetséghez. Általános vélemény szerint a X. világkongresszus elérte alapvető céljait: sikerült a fő figyelmet olyan alapvető kérdésekre fordítani, mint a világbéke megvédése, a dolgozók jogos követeléseiért vívott harc fokozása és a fegyverkezési hajsza megfékezése. Gáspár Sándor záróbeszédében rámutatott, hogy a reakciós erők minden próbálkozása ellenére a dolgozók harca eredményre vezet. Emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt még senki sem hitte volna, hogy Kubában lehet megtartani a szakszervezeti világmozgalom X. kongresz- szusát. Gáspár Sándor kiemelte annak jelentőségét, hogy a kü- különböző irányzatú szakszervezetek a legfontosabb célok érdekében akcióegységet valósítsanak meg, és hangsúlyozta, hogy az SZVSZ elvi álláspontjából, osztályalapokról való kiindulásából sohasem enged, de taktikai kérdésekben mindig kész az új követelményekhez alkalmazkodni'. Az SZVSZ újjáválasztott elnöke annak a meggyőződéaz SZVSZ sének adott hangot, hogy a lengyel népnek magának kell problémáit megoldania, és leszögezte: Reagan amerikai elnöknek semmi joga arra, hogy recepteket adjon az egyes szocialista országok szakszervezeti mozgalmainak tevékenységére. Gáspár Sándor végezetül köszönetét mondott a házigazdáknak a X. kqpgresszus kiváló előkészítéséért és megrendezéséért. Ezután átadta az SZVSZ zászlaját Roberto Veigának, a kubai dolgozók központja főtitkárának, aki azt az ugyancsak jelenlevő Fidel Castro elnöknek nyújtotta át. A X. szakszervezeti világ- kongresszuson „A szakszervezetek és a 80-as évek kihívásai” címmel fődokumentumot fogadtak el. Ezen kívül jóváhagyták a társadalmi biztonság chartáját, a latinamerikai helyzetről szóló beszámolót, és határozatokat és felhívásokat fogadtak el. Fidel Castro, a kubai állam- és minisztertanács elnöke hétfőn este fogadást adott a X. kongresszuson részt vett küldöttek és vendégek tiszteletére. Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára bejelentette: az SZVSZ úgy döntött, hogy Le- onyid Brezsnyevet és Fidel Castrót a Szakszervezeti Világszövetség aranyérmével tüntetik ki „A nemzeti felszabadításukért és a reakció erői elen küzdő népekkel vállalt szolidaritásban való aktív részvételükért”. (MTI) M agyar—bolgár gazdasági tárgyalások ' Marjad Józeef miniszter- eOmök -helyettes és Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködésd bizottság társelnökei vezetésével kedden Budapesten megkezdődött a bizottság 17. ülésszaka. A plenáris ülésen áttekintették a két ország kormányfőinek elmúlt évi találkozójából, a bizottság előző ülésszakának határozataiból, valamint a tagozatok elnökeinek találkozóiból eredő, feladatok teljesítését. Nagy figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és műszaki tudományos együttműködés, a szocialista gazdasági integráció távlati fejlesztésének lehetőségeire. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a népgazdaság egyes ágazataiban, így a közlekedés és szállítás terén, a mezőgazdaságban, a könnyűiparban, valamint az építő- és építőanyagiparban megvalósított együttműködés helyzetéről és további feladatairól. Értékelték az 1981-es évi árucsereforgalom alakulását, s meghatározták az idei feladatokat. N. ☆ Lázás- György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, kedden, a Parlamentben fogadta Sztanis Bonevet. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, valamint Sebestyén Jenő, hazánk szófiai, és Bon- cso Mitev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Vádak — ellenérvek A madridi találkozó napirendiére nem tartozó kérdést vétett föl, s a Szovjetunió rágalmazására használta fel Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének a vezetője, a delegáció- vezetők keddi, nem hivatalos tanácskozását. Az amerikai küldött felszólalásában azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy az elmúlt években különböző helyeken vegyi fegyvereket alkalmazott. Korábban hasonló vádakat hangoztatott Haig külügyminiszter is. Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes erélyesen visszautasította az amerikai rágalmakat, amelyeknek egyetlen célja, az — mondotta — hogy igazolni próbálják Reagan amerikai elnöknek a vegyi fegyverek gyártásának felújításáról hozott döntését. A szovjet küldöttség vezetője rámutatott: az egyetlen hatalom, amely az utóbbi években bebizonyí- tottan vegyi fegyvereket alkalmazott, az Egyesült Államok volt, vietnami háborújában. | Több semleges és el nem kötelezett ország képviselője az elhangzottak nyomán hangoztatta: még nagyobb szükségét látják egy, a katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó értekezlet megtartásának. Kedden délután a találkozó még nyitva maradt kérdéseivel foglalkozó szerkesztő bizottságot hívták össze. Szerdán a találkozó teljes ülést tart. Tanácskozik az IPU A parlamenti képviselők világszervezetének, az Interpar- lamentális Uniónak (IPU) a szocialista országokban működő nemzeti csoportjai konzultatív találkozót kezdtek kedden Prágában, hogy megbeszéljék törvényhozó szerveik munkájának egyes tapasztalatait, valamint a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés szilárdítására irányuló tevékenységük egyeztetésének soron levő feladatait. A kétnapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam képviselői vesznek részt. A magyar küldöttséget Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, a nemzeti IPU- csoport elnöke vezeti. (MTI) 2 NÓGRÁD — 1982- február 17-, szerda Varsói hangulatkép Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Két héttel a február 1-én életbe lépett nagyarányú áremelések után a piac helyzetét értékelte Zdziglaw Kra- sinski miniszter, a lengyel állami árbizottság elnöke a keddi varsói lapokban megjelenít nyilatkozatában. A miniszter ehncntdoCtae az emberek egy részében még nem tudatosult, hogy vannak, és lesznek bizonyos cikkek, amelyek az áremelés nyomán számukra pillanatnyilag elérhetetlenné válnak. A korábbi időszakban sok terméket azért nem lehetett vásárolni, mert egyszerűen nem volt, ma viszont azért nem, mert nem mindenkinek van rá pénze. A varsói üzletekben járva, az élelmiszer-ellátás lényeges javulása tapasztalható. A sorok jóval rövidebbek, mint néhány hónappal korábban. Különösebb fennakadás nélkül vásárolhatók a tejtermékek, amelyekért pedig az 1980—81-es tél idején rendszeresen három-négy száz ember állt sorban egy-egy üzlet előtt. Ugyanez vonatkozik a húsra és húskészítményekre, bár ezekből továbbra sem kielégítő sem a mennyiség, sem a választék. Mint a Rzeczpospolita című lap beszámolt róla, a nemrég létrejött társadalmi árbizottság a fogyasztóktól beérkezett jelzések alapján javaslatot tett egyes felvágott- félék árának csökkentésére, a mostani ár ugyanis nincs arányban a minőséggel. Ugyanez a bizottság túl drágának minősítette az iskola- étkeztetést. Vizsgálatot kért a bizottság több ifjúsági ruházati és sportcikk árát illetően is. Ügy tűnik, tartósan, megszűntek a sorok a benzinkutaknál, amióta bevezették az üzemanyag adagolásának rendszerét. A hangulatot javító hír a közigazgatási, területgazdálkodási és környezetvédelmi minisztériumnak az a keddi bejelentése, hogy a hosszabb ideje folyó kampány eredményeként országos viszonylatban eddig több mint 800 ezer négyzetméter alapterületű irodai és egyéb hivatali helyiséget minősítettek át lakás céljára, s ezeket főként fiatal házasoknak utalják ki. Koprivstica — műemlék város Bulgáriában nagy becsben tartják a múlt emlékeit, legyen az művészeti, építészeti, vagy éppen népművészeti alkotás. Milliókat költenek ásatásokra, egyházi, vagy világi épületek restaurálására, képző- vagy iparművészeti remekek konzerválására, megőrzésére. Koprivstica — a Szófiától alig száz kilométerre levő városka — teljes egészében műemlék. A népi építészet, a bolgár reneszánsz hasonlíthatatlanul szép és gazdag gyűjteménye minden utcája. Elő- reugró faerkélyek, finoman faragott díszítések, áttört fa- ,csipkék,, fakeretes ablakok, színesre festett falak. Magas kerítések, cizellált, kapuzárak, girbe-görbe utcák. A legtöbb ház ma is lakott, s lakói által eredeti formájában ápolt, megőrzött (persze erre kötelezik is a műemlék városka polgárait). Az új házak is hagyományos stílusban épülnek. Nagyméretű terméskövekből, nyersszín fából. Az ódon hangulatú főtér közelében kobaltkék, címeres, zsalugáteres épület. A szomszéd porta sárgán, fehéren ragyog. Több épületet kitárnak a turisták előtt: úgy rendezték be, amilyen száz évvel ezelőtt lehetett. Az Oszlenkov- ház — gazdag kereskedőcsalád tulajdona volt; az épület fényűző gazdáiról vall. A négy oszloplábon álló, előre- ugró erkély, az. íves oldalerkély, az áttört facsipkés falak némi török hatást mutatnak. Csakúgy, mint a berendezés egyes tárgyai. Oszlen- kov sokáig élt külföldön, s a konstantinápolyi kereskedőházak mintájára építette sajátját. Dúsan faragott a meny- nyezet, díszesek a falak. A padlót szőnyegek borítják. A falak mentén kerevet fut körbe, népi hímzésű párnákkal, térítőkkel díszítve. A legtöbb koprivsticai ház kétemeletes, nagy zárt verandákkal, erkélyekkel. Az épületeket magas kőfal veszi körül, egyszerű fakapus bejárattal. Odébb a mesteremberek utcája vezet fel a dombra. Az egyik üzletet — cipészét — be is rendezték: régi szerszámokkal, kaptafákkal, ódivatú lábbelikkel. S felötöztettek egy bábot, odaültették a kaptafához. A hegyre futó girbe-görbe utcák, régi kőhidak, csörgedező patakok vezetnek el a város legrégibb építészeti emlékéhez, a Pavlikjanszka-ház- hoz. A 300 éves épület szinte csodával határos módon épségben túlélte a XVIII. százacj végi, XIX. század eleji városégéseket. Koprivstica temploma, az 1817-ben épített Szűz Mária- templom értékes ikonosztáz- zal, püspöki trónnal, faragott kereszttel és egy 1644-ből származó kézzel írott evangéliummal büszkélkedhet. A templom udvarán helyezték cl a város szülöttének, a nagy bolgár költőnek Dimcso De- beljanovnak különös síremlékét. A fiát visszaváró anya életnagyságú szobrát mintázta a művész — Ivan Lazarov — a sír fölé. A festői fekvésű város a török időkben forradalmak, a nemzeti felszabaditási mozgalmak központja volt. Itt született Ljuben Karavelov, a forradalmár — szülőháza — ma a forradalmak és a felszabadító harcok emlékmúzeuma. (Karavelov mint a moszkvai lapok tudósítója később Újvidékre került és a szerb nacionalista mozgalmakkal való kapcsolata miatt Pesten bebörtönözték.) Sok politikust, forradalmárt, írót, költőt adott e város a bolgár népnek. Itt született Kab- leskov, Benkovszki, Doroszi- ev — házaik múzeumként őrzik emléküket A város közepén — fákkal, bokrokkal körülvéve mauzóleum áll. Az „első puskalövés” emlékművének is nevezik, s azon a helyen emelték, ahol az 1876. április 20-án a törökökre az első lövést leadták a koprivsticai és a környékbeli hazafiak. E mauzóleumban nyugszik Todor Kableskov is, s a felkelés sok vezetője. Az egyik emelkedőn, tömegsírban a fasizmus ellen harcoló és elesett hősöknek állítottak emlékművet. Kádár Márta Csehsz oválf kisériet Szárítás napmeleggel 1985-ig a csehszlovák mező- gazdasági vállalatoknál már nyolcszáz olyan szénatároló üzemel majd, amelyben a zöldtakarmányt (fű, lóhere, lucerna) a padló alatti rácsozat alá fújt levegővel szárítják. A széna tápértéke szempontjából ez az eljárás" igen előnyös, mert a meleg levegőnek alacsony a relatív nedvességtartalma, s így magas a szárítóképessége. A szárítás időtartama ily módon egyhar- madával csökken. Márpedig régi tapasztalat, hogy a széna annál jobb minőségű, minél hamarabb szárad meg. Gazdasági szempontból ez az eljárás azonban — az eddig használatos módszerekkel — túlságosan energiaigényes. A napenergia felhasználásának ötlete a széna szárításához a prágai mezőgazdaságtechnikai kutatóintézet két munkatársától, Václav Sladky tudományos kandidátustól és Jiri Branda mérnöktől származik. Néhány mezőgazdasági vállalatnál már működnek víz- melegítésre használt napkollektorok, s a szoláris szénatároló sikeres próbaüzemelése bebizonyította, hogy ezzel a módszerrel jelentős mennyiségű fűtőolajat, nyersolajat, illetve villanyáramot takarítanak meg. A közép-csehországi Sedl- cany állami gazdaságának egyik szénatároló csarnokában nagy felületű legmelegítő berendezést alkalmaztak. Lényegében két további réteget (fóliát és fekete bádoglapot) raktak már a hőszigetelt tetőre. Az üvegházakban szokásos hőhatás elve alapján előbb a bádoglap melegszik fel, majd a tető és a közötte lévő hézagban áramló levegő, A felmelegedett levegőt ventillátorok a padlórácsozat alá fújják. Energiára tehát csak a ventillátorok üzemeltetéséhez van szükség. Csehszlovákia — földrajzi helyzeténél fogva — ami a napenergia gyakorlati célokra történő kihasználását illeti, a lehetőségek határán fekszik, de a kísérlet bebizonyította, hogy a szoláris szénatárolók alkalmazása az ország területének túlnyomó részén reális. A sedlcanyi állami gazdaság, ahol a kísérletet folytatták, 400 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a közép- cseh magaslaton, és időjárási feltételei átlagosak. A szoláris szénatároló háromréteges tetejének levegője akkor is felmelegszik, ha az idő felhős. A melegítőberendezés csak akkor nem működik, ha esik az eső. A takarmány szárításához elég, ha a levegő csupán néhány fokkal melegebb mint a kinti hőmérséklet. A napenergiának levegő felmelegítésére szolgáló berendezés viszonylag olcsó: a mezőgazdasági vállalatok szükséges befektetései — a felhasznált anyagoktól függően — 3—5 év alatt megtérülnek. A sikeres kísérlet alapján a gyártók most próbasorozatot készítenek. A takarmány hagyományos, napon történő szárítását, kombinálva a tető alatti szárítás előnyeivel, a jövőben a csehszlovák mezőgazdasági vállalatok felhasználják majd a gabonaneműek és más mezőgazdasági termékek szárítására is. t-l-n)
