Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
TanuTséqolt és tapasztalatok Konzultáció Erény a szükségből Posztén „Nehéz évet hagytunk kozott” a takarékoskodókhoz, régóta nőm szokatlan a szlo- magunk mögött, most és a legeltetési idő megnyúj- vákul, vagy oroszul felszó- jobban meg kellett küz- fásával, a mellektermékek laló vezétő, vagy szakember A több éves — lassan már évdeni dolgozóinknak és ve- felhasználásával itt is sike- zetőinknek egyaránt azért, rült nagyobb összeget „meghogy szövetkezetünk tekintélyéhez méltóan zárhassuk az 1981-es gazdasági évet.” Kényszer szülte, de beváltak Mindez a pásztói termelő- szövetkezet tájékoztatójában olvasható, amelyben beszámolnak az elért eredményekről, gondokról és tervekről. A „Kiváló termelőszövetkezet” címet viselő nagyüzemben minden erőfeszítés ellenére is csökkent a termelés és a nyereség az képest. Mindez pedig nem spórolni”. Pedig, hogy nem kis tétről volt szó, azt jól bizonyítja, a szőlő hektáronkénti hozama a tervezett 7 tonna helyett alig másfél lett, tizedes kapcsolat a prievid- zaiakkal és az egyik szovjet alakulattal tavaly is meghozta a hasznát. Nemcsak Posztón, az is igaz. Ugyancsak gyümölcsözőnek bizonyult a törteli „Dóés a málna is csak felét hoz- zsa György” Termelőszövet- ta a vártnak. Az Állami Biz- kőzettel folytatott együttműtosító három és fél milliós kártérítése csak gyógyír volt a bajban. Aktivizált agysejtek Néhány egyéb tény is a ködés, amelynek lehetőségeit idén még jobban szeretnék kihasználni. A Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Juscsák György nem ódzkodott bevallani, hogy sok mindent tanultak a termelőszövetkezettől. A szocialista forradalom Építés — ellentmondásokkal napvilágra került a zársz am- Többek között az üzemi d «I«*«, add ' közgyűlésen Például, mokráciát, a kistermelés inelőző évihez a tegrálását. és olyan akció ^1^». «xiü-ucí. pedig nem ” Magatartást ta- szervezését, amely hatékomegszokott jelenség ebben a nyabb gazdálkodást hivatott gazdaságban, ezért is mond- .... ??, , .... elősegítem. A tanulásnak meg ta dr. Bencze Barna elnök, ^ négy SlmTtÄä ’ ta-lett “ «^Ménye, az álla' hnow fahK icsaK négy iegyeimi Kiosztása hogy több olyan intézkedés megtételére kényszerültek, amilyenre eddig még nem került sor. Az, hogy a nyereségük megközelíti a tízmilliót, nem kis részben annak az eredménye, hogy ezek a — kényszer szülte — döntések nem maradtak hatástalanok. Már tavasszal — látva a mindenképpen méltó. légy fegyelmi kiosztását mi‘"'gazdaság idén először ra került sor, s ez a munkaié- túlszárnyalta nyereségben a gy«lem' . lelkiismeretesség termelőszövetkezetet. Ez a novekedeset jelzi, csakúgy verseny azonban tovább is tart. hasznos és követendő, mert jó hatással van a nagyüzemekre, a nagyközségre, és az egész megye mezőgazdaságára. mint az, hogy számottevően csökkent a táppénzes napok száma is. Ehelyett minden eddiginél több újító — szám szerint 23 jelentkezett valamilyen ötnyilvánvaló hozamkieséseket lettel, s ennek pénzben kife- — magától értetődő volt, hogy jezhető eredménye 600 ezer esc kis a költségek megtaka- forinton felüli. Nem kétsé- nt-ásával lehet mérsékelni ges< jókor jött a termelőszö- az ágazat várható vesztesé- vetkezetnek a szürke agysej- geit. A kellő időben történt n?k fokozódó tevékenysége... intézkedések következtében 8 millió forintot sikerült meg- A közgyűlés nemzetközi pásztóiak által elért eredméEgyütl eredményesebb Ezt húzta alá hozzászólásában dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára is, amikor azt mondotta, hogy a takarítani. A későbbiekben jellege ezúttal is kidomboro- az állattenyésztés is „felzár- dott. A hozzászólók sorában Február 22-1ŐI 28-ig Moszkvai naook Budapesten Földünk első szocialista országának fővárosát, Moszkvát látja vendégül Budapest — február 22-től 28-ig. A szovjet és a magyar nép, a két főváros testvéri barátságát szimbolizálja az esemény- sorozat. A rendezvényre hazánkba A moszkvai napok idején több budapesti filmszínházban tartanak bemutatókat, például a Szikra moziban a II. világháború idején tartott egyik legfontosabb csúcstalálkozóról készült Teherán ’43 című filmet vetítik. A szovjet művészek még három alkalátogat az SZKP moszkvai vá- lommal — a Fővárosi Ope- rosi bizottságának küldöttsé- rettszínházban, a Csepel Vas- ge, V. V. Grisin, az SZKP és Fémművek Munkásotthoná- Politikai Bizottságának tagja, ban és a Néphadsereg Műve- a moszkvai pártbizottság el- lődési Házában — adnak gá- ső titkára vezetésével. Itt-tar- laestet ez idő alatt. Kulturá- tózkodásuk alatt megbeszélő- lis és sportesemények, szak- seket folytatnak a főváros párt- előadások gazdag színtere lesz és tanácsi vezetőivel. Megte- Budapest a hónap utolsó hekintik Budapest nevezetességeit ellátogatnak Angyalföldre. A Magyar Hajó- és Oarage árban üzemlátogatáson, valamint munkásgyűlésen veszne’ részt. ; moszkvai naook ünnepébe megnvitója február 23-án. ke iden este lesz a Fővárosi O - rt tszínházban. Maróthy ■+ Uász’ó, az MSZMP Politikai r.' : . ’••.•'•ónnak tagja, a buda- ! pesii pártbizottság első titkára j m >nd beszédet, majd V. V. ' G. sin is átadja a moszkvaiak j üzenetét. Az est a szovjet és a ma- j g-.-ur művészek gálaműsorával ! folytatódik. Ezen fellépnek a j Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínházának szólistái, köztük V. Marcsenko, az Orosz K itársaság érdemes művésze, J. Nyesztyerenko, a Szovjetunió népművésze, továbbá a híres táncművészek: N. Pavlova, V- Gorgyejev. az Orosz Köztársaság érdemes művészei. Bemutatkozik a VIT- fesztivál győztese: a Souvenir esztrád táncegyüttes és a Gorkij Kultúrotthon tánckara is. A magyar előadók között felién Kovács Dénes, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Kossuth-díjas művész, Medgyesi Mária Jászakdíjas művésznő. A gálaest műsorszámait a Fővárosi Operettszínház zenekara kíséri. Február 24-én, szerdán a budapesti Műcsarnokban nyílik meg a „Moszkva Szovjetunió fővárosa” című kiállítás, amelyet március 7-ig naponta 13 órától 18 óráig látogathat a közönség. A kiállítás anyagából vetélkedő lesz. amelynek fődíja kéthetes moszkvai ut. tében, amelynek részese lehet az ország minden részéből érkező vendég. Nem csak Budapest, hanem a fővárossal együtt az egész ország testvéri, baráti szeretettel várja Moszkvát! nyék elismerésre méltóak és hozzájárulnak a népgazdaság eredményeihez. A tervekről csak annyit mondott, ebben a gazdaságban benne van, s a kitűzött cél — ha nem is könnyen — de teljesíthető. Ehhez becsületes odaadó munkára és megfontolt vezetésre van szükség. Pásztón az elmúlt esztendőben megalapozták a fejlődést, s, hogy nem rosszul, azt az 1981-es év is bizonyította. A tavalyi csaknem 20 millió forintos beruházás és az idénre tervezett több mint 17 millió, garancia az előbbre- lépéshez. Éppen úgy, mintáz időben és kiváló minőségben elvégzett őszi munkák, a felhalmozódott szaktudás és tapasztalat és főként mindazok az emberek akikre hosszú évek óta mindig biztosan számíthattak, akármilyen nyelven is beszéltek. Erre is célzott a közös gazdaság elnöke, amikor összefoglalójában azt mondta, hogy az eredmények azt bizonyítják, könnyebb együtt megtalálni a helyes utat. mint kü- iön-külön keresgélni. Erre érdemes odafigyelni a következő években is. (zilahy) A hatalom birtokában dolgozó népünk hozzálátott a szocialista építéshez, 1948-tól történelmi változások sora ment végbe a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet szinte minden területén. Befejeződött az ország újjáépítése, kialakult a szocialista nehézipar. A mezőgazdaságban létrejöttek az állami gazdaságok, megalakultak a termelőszövetkezeti csoportok, a gépállomások. Elkezdődött a szocialista államszervezet kiépítése, a dolgozó nép széles rétegét vonták be a közügyek intézésébe, a hatalom gyakorlásába. Munkások, parasztok ezreiből lettek vezetők. Kibontakozott a kulturális forradalom, folyamatosan új értelmiség jött létre. A szocialista építés kezdeti időszakában végbement kedvező változások Nógrád megyében is érezhetők voltak. A megye dolgozói sikeresen teljesítették az első hároméves tervet. A Nógrádi Szénbányák 1949. végén — a terv harmadik évében — majd 25 százalékkal több szenet termelt, mint 1938-ban, az utolsó békeévben. A salgótarjáni acélgyár és más ipari üzemek termelése is hasonló mértékben növekedett. Az acélgyár 57, a salgótarjáni öblösüveggyár 38 százalékkal növelte termelését az 1938-as évhez képest. A tűzhelygyár 1947-ben még mindössze 1270 tűzhelyet gyártott, ám 1949- ben e szám már 32 ezerre emelkedett. Az első ötéves tervben tovább folytatódott a megye ipari üzemeinek fejlődése. A legjelentősebb fejlesztés a szénbányászatban és az építőiparban zajlott. A fejlesztésre szánt pénz mintegy kétharmadát e két iparág kapta. A nehézipar, mindenekelőtt a szénbányászat fejlesztése eredményeként Nógrád megyében megszűnt a munkanélküliség. Sőt, a folyamatos munka érdekében arra is szükség volt, hogy más megyékből toborozzanak munkásokat. Az első ötéves terv egyik nagy eredménye volt, hogy a munkások és az alkalmazottak száma 7600-zal emelkedett a megyében, s ezzel az iparból élők, dolgozók aránya meghatározóvá vált. A szocialista államszervezet kiépítésével az eddiginél nagyobb lehetőség kínálkozott arra, hogy a lakosság egyre szélesebb tömegeit vonják be a közügyek gyakorlásába. Az 1950- ben megalakult megyei, járási, és városi tanácsokba több mint öt és fél ezer tagot, majd kétezer póttagot választottak. A megválasztott községi tanácsokban a tanácstagok mintegy 60 százaléka dolgozó paraszt, közel 30 százaléka munkás, 5 és fél százaléka értelmiségi, s valamivel több mint 8 százaléka kisiparos, kiskereskedő volt. Számottevően fejlődött a megye dolgozóinak kulturális, szociális, egészségügyi ellátása. Az első ötéves tervben épült Salgótarjánban a gépipari technikum és a fiúkollégium. Megszervezték az általános és középiskolák hálózatát, új alapokra helyezték a szakmunkásképzést. Bővült a művelődési intézmények száma, nőtt látogatottságuk, kibontakozott az öntevékeny művészeti mozgalom, tömegessé vált a dolgozó emberek oktatása. Emr1- lett a tervidőszakban háromezer új w*..» épült a megyében. A szocialista építőmunka természetesen nem volt mentes a gondoktól. Sem a felnőtt lakosság, sem a fiatalok gondolkodásában, tudatában nem kapott megfelelő helyet, hogy az ötvenes évek fordulóján igen feszült volt a nemzetközi helyzet. A háborús veszély elhárítására, az agresszorok megfékezésére erősíteni kellett az ország védelmi erejét. Ez a nemzeti jövedelem jelentős részét emésztette fel. Ugyanakkor történelmi elmaradottságunk gyors ütemű mérséklésére is jelentős erőfeszítéseket tett az ország. Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlen volt a népgazdaság extenzív fejlesztése, a gazdaság centrális irányítása. A kulturális forradalom sem tűzhette ki célul azonnal az egész nép szellemi felemelését. „Csupán” az elemi szintű kulturálódás, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolása volt a feladat. Mindezeket a gondokat tetézte a párt- és az állami vezetés sorozatos szubjektivista, voluntarista hibája. Eltúlozták az iparosítási politikát, elhanyagolták a mezőgazdaság fejlesztését, figyelmen kívül hagyták a dolgozók anyagi érdekeltségét, a lakosság valós igényeinek kielégítése háttérbe szorult. A személyi kultusz eluralkodása, a párt- és a tömegek közötti kapcsolat lazulása, a törvény- sértések tovább súlyosbították a helyzetet. Az imperialista propaganda, a belső ellenség — a revizionisták aktív közreműködésével — mindezt felhasználta a népi demokrácia támadására, gyengítésére. A szocialista építés kezdeti időszakának jobb megértése nem nélkülözheti a korszak alaposabb és sokoldalúbb feltárását. Sok olyan munka látott napvilágot már eddig is, amely az eddiginél fontosabb, tárgyszerűbb, a történelmi igazságnak jobban megfelelő kép kialakítását segíti. E tevékenységben azonban szükség van még körültekintőbb, még összehangoltabb munkára. Sokat tehetnek ezért az iskolák, a pedagógusok, de a társadalmi és a tömegszervezetek is. A tudományos felkészültségnek hatékonyabban kell párosulnia elvi szilárdsággal, ügyünk igazába vetett szilárd hittel. Így a felnőtt lakosság és a fiatalok számára érthetőbbé válnak a szocializmust érintő gondok, az átmeneti kudarcok, világosabbá és egyértelműbbé a marxizmus alapigazsága a szocialista, a kommunista társadalomról. Dr. Molnár Pál Hol vannak a közgazdászok? A vállalati rekonstrukció folyamán bonyolult gépeket, berendezéseket állított be a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a fejlett technológia magasabb szakértelmet követel meg a dolgozóktól is. A megnövekedett minőségi igények, a gyártmány és gyártás fejlődése ugyancsak a nagyobb hozzáértés fontosságát emeli ki. Mint a vállalati szakszervezeti bizottság a témáról tárgyalva megállapította, jelen- A gyárban 58 felsőfokú leg 368 szakmunkás dolgozik végzettségű szakember dolgoaz SVT-nél, utnápótlásuknál azonban nem elegendő egyedül az intézeti képzésre támaszkodni. A biztonságosabb szakmunkás-utánpótlás másik biztosítékát a szakközépiskolával létesített kapcsolatban látják A középfokú végzettsézik, zömmel gépészek és kohászok. A továbbiakban több vegyészre és villamos szakemberre is szükség lesz. Évek óta gond viszont a közgazdászok alacsony száma- A szakemberek utánpótlását a továbbképzés és átképzés is gü szakemberek száma, bár segíti, ezért fordít az SVT nagy magasnak tekinthető, mégsem gondot az ismeretbővítő, -felelegendő a vállalat előtt álló újító és továbbképző szakmai feladatok teljesítéséhez. tanfolyamok szervezésére. Szemievató harisnyák Számtalan fiatal munkalehetőségét biztosítják a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában, ahol a korszerű munkahelyek mellett a kedvező szociális körülmények is népszerűvé teszik a bányász- településen az üzemet. Koós Istvánné — jobb oldali képünkön — és az üzem dolgozói az idén 13 százalékkal több terméket gyártanak, mint az előző évben így összesen 21 millió darab, illetve pár harisnyái éleséget küldenek az üzletekbe. — képek: kulcsár józsef —