Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

TanuTséqolt és tapasztalatok Konzultáció Erény a szükségből Posztén „Nehéz évet hagytunk kozott” a takarékoskodókhoz, régóta nőm szokatlan a szlo- magunk mögött, most és a legeltetési idő megnyúj- vákul, vagy oroszul felszó- jobban meg kellett küz- fásával, a mellektermékek laló vezétő, vagy szakember A több éves — lassan már év­deni dolgozóinknak és ve- felhasználásával itt is sike- zetőinknek egyaránt azért, rült nagyobb összeget „meg­hogy szövetkezetünk te­kintélyéhez méltóan zár­hassuk az 1981-es gazda­sági évet.” Kényszer szülte, de beváltak Mindez a pásztói termelő- szövetkezet tájékoztatójában olvasható, amelyben beszá­molnak az elért eredmények­ről, gondokról és tervekről. A „Kiváló termelőszövet­kezet” címet viselő nagyüzem­ben minden erőfeszítés el­lenére is csökkent a termelés és a nyereség az képest. Mindez pedig nem spórolni”. Pedig, hogy nem kis tét­ről volt szó, azt jól bizonyít­ja, a szőlő hektáronkénti ho­zama a tervezett 7 tonna helyett alig másfél lett, tizedes kapcsolat a prievid- zaiakkal és az egyik szovjet alakulattal tavaly is meghoz­ta a hasznát. Nemcsak Posz­tón, az is igaz. Ugyancsak gyümölcsöző­nek bizonyult a törteli „Dó­és a málna is csak felét hoz- zsa György” Termelőszövet- ta a vártnak. Az Állami Biz- kőzettel folytatott együttmű­tosító három és fél milliós kár­térítése csak gyógyír volt a bajban. Aktivizált agysejtek Néhány egyéb tény is a ködés, amelynek lehetősége­it idén még jobban szeret­nék kihasználni. A Mátraaljai Állami Gaz­daság igazgatója, Juscsák György nem ódzkodott beval­lani, hogy sok mindent tanul­tak a termelőszövetkezettől. A szocialista forradalom Építés — ellentmondásokkal napvilágra került a zársz am- Többek között az üzemi d «I«*«, add ' közgyűlésen Például, mokráciát, a kistermelés in­előző évihez a tegrálását. és olyan akció ^1^». «xiü-ucí. pedig nem ” Magatartást ta- szervezését, amely hatéko­megszokott jelenség ebben a nyabb gazdálkodást hivatott gazdaságban, ezért is mond- .... ??, , .... elősegítem. A tanulásnak meg ta dr. Bencze Barna elnök, ^ négy SlmTtÄä ’ ta-lett “ «^Ménye, az álla' hnow fahK icsaK négy iegyeimi Kiosztása hogy több olyan intézkedés megtételére kényszerültek, amilyenre eddig még nem ke­rült sor. Az, hogy a nyeresé­gük megközelíti a tízmilliót, nem kis részben annak az eredménye, hogy ezek a — kényszer szülte — döntések nem maradtak hatástalanok. Már tavasszal — látva a mindenképpen méltó. légy fegyelmi kiosztását mi‘"'gazdaság idén először ra került sor, s ez a munkaié- túlszárnyalta nyereségben a gy«lem' . lelkiismeretesség termelőszövetkezetet. Ez a novekedeset jelzi, csakúgy verseny azonban tovább is tart. hasznos és követendő, mert jó hatással van a nagy­üzemekre, a nagyközségre, és az egész megye mezőgazda­ságára. mint az, hogy számottevően csökkent a táppénzes napok száma is. Ehelyett minden eddiginél több újító — szám szerint 23 jelentkezett valamilyen öt­nyilvánvaló hozamkieséseket lettel, s ennek pénzben kife- — magától értetődő volt, hogy jezhető eredménye 600 ezer esc kis a költségek megtaka- forinton felüli. Nem kétsé- nt-ásával lehet mérsékelni ges< jókor jött a termelőszö- az ágazat várható vesztesé- vetkezetnek a szürke agysej- geit. A kellő időben történt n?k fokozódó tevékenysége... intézkedések következtében 8 millió forintot sikerült meg- A közgyűlés nemzetközi pásztóiak által elért eredmé­Együtl eredményesebb Ezt húzta alá hozzászólásá­ban dr. Gordos János, a me­gyei pártbizottság titkára is, amikor azt mondotta, hogy a takarítani. A későbbiekben jellege ezúttal is kidomboro- az állattenyésztés is „felzár- dott. A hozzászólók sorában Február 22-1ŐI 28-ig Moszkvai naook Budapesten Földünk első szocialista or­szágának fővárosát, Moszk­vát látja vendégül Budapest — február 22-től 28-ig. A szovjet és a magyar nép, a két főváros testvéri barátsá­gát szimbolizálja az esemény- sorozat. A rendezvényre hazánkba A moszkvai napok idején több budapesti filmszínház­ban tartanak bemutatókat, például a Szikra moziban a II. világháború idején tartott egyik legfontosabb csúcstalál­kozóról készült Teherán ’43 című filmet vetítik. A szovjet művészek még három alka­látogat az SZKP moszkvai vá- lommal — a Fővárosi Ope- rosi bizottságának küldöttsé- rettszínházban, a Csepel Vas- ge, V. V. Grisin, az SZKP és Fémművek Munkásotthoná- Politikai Bizottságának tagja, ban és a Néphadsereg Műve- a moszkvai pártbizottság el- lődési Házában — adnak gá- ső titkára vezetésével. Itt-tar- laestet ez idő alatt. Kulturá- tózkodásuk alatt megbeszélő- lis és sportesemények, szak- seket folytatnak a főváros párt- előadások gazdag színtere lesz és tanácsi vezetőivel. Megte- Budapest a hónap utolsó he­kintik Budapest nevezetessé­geit ellátogatnak Angyalföld­re. A Magyar Hajó- és Oara­ge árban üzemlátogatáson, va­lamint munkásgyűlésen vesz­ne’ részt. ; moszkvai naook ünnepé­be megnvitója február 23-án. ke iden este lesz a Fővárosi O - rt tszínházban. Maróthy ■+ Uász’ó, az MSZMP Politikai r.' : . ’••.•'•ónnak tagja, a buda- ! pesii pártbizottság első titkára j m >nd beszédet, majd V. V. ' G. sin is átadja a moszkvaiak j üzenetét. Az est a szovjet és a ma- j g-.-ur művészek gálaműsorával ! folytatódik. Ezen fellépnek a j Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínházának szólistái, köztük V. Marcsenko, az Orosz K itársaság érdemes művésze, J. Nyesztyerenko, a Szovjet­unió népművésze, továbbá a híres táncművészek: N. Pav­lova, V- Gorgyejev. az Orosz Köztársaság érdemes művé­szei. Bemutatkozik a VIT- fesztivál győztese: a Souvenir esztrád táncegyüttes és a Gor­kij Kultúrotthon tánckara is. A magyar előadók között fel­ién Kovács Dénes, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Kossuth-díjas művész, Medgyesi Mária Jászakdíjas művésznő. A gálaest műsor­számait a Fővárosi Operett­színház zenekara kíséri. Február 24-én, szerdán a budapesti Műcsarnokban nyí­lik meg a „Moszkva Szovjet­unió fővárosa” című kiállítás, amelyet március 7-ig naponta 13 órától 18 óráig látogathat a közönség. A kiállítás anya­gából vetélkedő lesz. amely­nek fődíja kéthetes moszkvai ut. tében, amelynek részese lehet az ország minden részéből ér­kező vendég. Nem csak Budapest, hanem a fővárossal együtt az egész ország testvéri, baráti szere­tettel várja Moszkvát! nyék elismerésre méltóak és hozzájárulnak a népgazdaság eredményeihez. A tervekről csak annyit mondott, ebben a gazdaságban benne van, s a kitűzött cél — ha nem is könnyen — de teljesíthető. Ehhez becsületes odaadó mun­kára és megfontolt vezetésre van szükség. Pásztón az elmúlt eszten­dőben megalapozták a fejlő­dést, s, hogy nem rosszul, azt az 1981-es év is bizonyította. A tavalyi csaknem 20 millió forintos beruházás és az idénre tervezett több mint 17 millió, garancia az előbbre- lépéshez. Éppen úgy, mintáz időben és kiváló minőségben elvégzett őszi munkák, a fel­halmozódott szaktudás és ta­pasztalat és főként mindazok az emberek akikre hosszú évek óta mindig biztosan szá­míthattak, akármilyen nyel­ven is beszéltek. Erre is célzott a közös gaz­daság elnöke, amikor össze­foglalójában azt mondta, hogy az eredmények azt bizonyít­ják, könnyebb együtt megta­lálni a helyes utat. mint kü- iön-külön keresgélni. Erre érdemes odafigyelni a következő években is. (zilahy) A hatalom birtokában dolgozó népünk hozzálátott a szocialista építéshez, 1948-tól történelmi változások sora ment vég­be a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet szinte minden területén. Befejeződött az ország újjáépítése, kialakult a szocialista nehézipar. A mezőgazdaságban létrejöttek az állami gazdaságok, megalakultak a termelő­szövetkezeti csoportok, a gépállomások. El­kezdődött a szocialista államszervezet kiépí­tése, a dolgozó nép széles rétegét vonták be a közügyek intézésébe, a hatalom gyakor­lásába. Munkások, parasztok ezreiből lettek vezetők. Kibontakozott a kulturális forrada­lom, folyamatosan új értelmiség jött létre. A szocialista építés kezdeti időszakában végbement kedvező változások Nógrád me­gyében is érezhetők voltak. A megye dol­gozói sikeresen teljesítették az első három­éves tervet. A Nógrádi Szénbányák 1949. végén — a terv harmadik évében — majd 25 százalékkal több szenet termelt, mint 1938-ban, az utolsó békeévben. A salgótar­jáni acélgyár és más ipari üzemek termelése is hasonló mértékben növekedett. Az acél­gyár 57, a salgótarjáni öblösüveggyár 38 szá­zalékkal növelte termelését az 1938-as év­hez képest. A tűzhelygyár 1947-ben még mindössze 1270 tűzhelyet gyártott, ám 1949- ben e szám már 32 ezerre emelkedett. Az első ötéves tervben tovább folytatódott a megye ipari üzemeinek fejlődése. A leg­jelentősebb fejlesztés a szénbányászatban és az építőiparban zajlott. A fejlesztésre szánt pénz mintegy kétharmadát e két iparág kap­ta. A nehézipar, mindenekelőtt a szénbányá­szat fejlesztése eredményeként Nógrád me­gyében megszűnt a munkanélküliség. Sőt, a folyamatos munka érdekében arra is szük­ség volt, hogy más megyékből toborozzanak munkásokat. Az első ötéves terv egyik nagy eredménye volt, hogy a munkások és az al­kalmazottak száma 7600-zal emelkedett a megyében, s ezzel az iparból élők, dolgozók aránya meghatározóvá vált. A szocialista államszervezet kiépítésével az eddiginél nagyobb lehetőség kínálkozott arra, hogy a lakosság egyre szélesebb tömegeit vonják be a közügyek gyakorlásába. Az 1950- ben megalakult megyei, járási, és városi ta­nácsokba több mint öt és fél ezer tagot, majd kétezer póttagot választottak. A megválasz­tott községi tanácsokban a tanácstagok mint­egy 60 százaléka dolgozó paraszt, közel 30 százaléka munkás, 5 és fél százaléka értel­miségi, s valamivel több mint 8 százaléka kisiparos, kiskereskedő volt. Számottevően fejlődött a megye dolgozói­nak kulturális, szociális, egészségügyi ellátá­sa. Az első ötéves tervben épült Salgótarján­ban a gépipari technikum és a fiúkollégium. Megszervezték az általános és középiskolák hálózatát, új alapokra helyezték a szakmun­kásképzést. Bővült a művelődési intézmények száma, nőtt látogatottságuk, kibontakozott az öntevékeny művészeti mozgalom, töme­gessé vált a dolgozó emberek oktatása. Emr1- lett a tervidőszakban háromezer új w*..» épült a megyében. A szocialista építőmunka természetesen nem volt mentes a gondoktól. Sem a fel­nőtt lakosság, sem a fiatalok gondolkodá­sában, tudatában nem kapott megfelelő he­lyet, hogy az ötvenes évek fordulóján igen feszült volt a nemzetközi helyzet. A hábo­rús veszély elhárítására, az agresszorok meg­fékezésére erősíteni kellett az ország védel­mi erejét. Ez a nemzeti jövedelem jelentős részét emésztette fel. Ugyanakkor történel­mi elmaradottságunk gyors ütemű mérsék­lésére is jelentős erőfeszítéseket tett az or­szág. Ilyen körülmények között szinte el­kerülhetetlen volt a népgazdaság extenzív fejlesztése, a gazdaság centrális irányítása. A kulturális forradalom sem tűzhette ki cé­lul azonnal az egész nép szellemi felemelé­sét. „Csupán” az elemi szintű kulturálódás, a volt uralkodó osztályok műveltségi mono­póliumának felszámolása volt a feladat. Mindezeket a gondokat tetézte a párt- és az állami vezetés sorozatos szubjektivista, voluntarista hibája. Eltúlozták az iparosítási politikát, elhanyagolták a mezőgazdaság fej­lesztését, figyelmen kívül hagyták a dolgo­zók anyagi érdekeltségét, a lakosság valós igényeinek kielégítése háttérbe szorult. A sze­mélyi kultusz eluralkodása, a párt- és a tö­megek közötti kapcsolat lazulása, a törvény- sértések tovább súlyosbították a helyzetet. Az imperialista propaganda, a belső ellen­ség — a revizionisták aktív közreműködésé­vel — mindezt felhasználta a népi demok­rácia támadására, gyengítésére. A szocialista építés kezdeti időszakának jobb megértése nem nélkülözheti a korszak alaposabb és sokoldalúbb feltárását. Sok olyan munka látott napvilágot már ed­dig is, amely az eddiginél fontosabb, tárgy­szerűbb, a történelmi igazságnak jobban megfelelő kép kialakítását segíti. E tevékeny­ségben azonban szükség van még körülte­kintőbb, még összehangoltabb munkára. So­kat tehetnek ezért az iskolák, a pedagógu­sok, de a társadalmi és a tömegszervezetek is. A tudományos felkészültségnek hatéko­nyabban kell párosulnia elvi szilárdsággal, ügyünk igazába vetett szilárd hittel. Így a felnőtt lakosság és a fiatalok számára ért­hetőbbé válnak a szocializmust érintő gon­dok, az átmeneti kudarcok, világosabbá és egyértelműbbé a marxizmus alapigazsága a szocialista, a kommunista társadalomról. Dr. Molnár Pál Hol vannak a közgazdászok? A vállalati rekonstrukció folyamán bonyolult gépeket, berendezéseket állított be a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a fejlett techno­lógia magasabb szakértelmet követel meg a dolgozóktól is. A megnövekedett minőségi igények, a gyártmány és gyár­tás fejlődése ugyancsak a na­gyobb hozzáértés fontosságát emeli ki. Mint a vállalati szakszer­vezeti bizottság a témáról tár­gyalva megállapította, jelen- A gyárban 58 felsőfokú leg 368 szakmunkás dolgozik végzettségű szakember dolgo­az SVT-nél, utnápótlásuknál azonban nem elegendő egye­dül az intézeti képzésre tá­maszkodni. A biztonságosabb szakmunkás-utánpótlás másik biztosítékát a szakközépiskolá­val létesített kapcsolatban lát­ják A középfokú végzettsé­zik, zömmel gépészek és ko­hászok. A továbbiakban több vegyészre és villamos szak­emberre is szükség lesz. Évek óta gond viszont a közgazdá­szok alacsony száma- A szakemberek utánpótlását a továbbképzés és átképzés is gü szakemberek száma, bár segíti, ezért fordít az SVT nagy magasnak tekinthető, mégsem gondot az ismeretbővítő, -fel­elegendő a vállalat előtt álló újító és továbbképző szakmai feladatok teljesítéséhez. tanfolyamok szervezésére. Szemievató harisnyák Számtalan fiatal munkalehe­tőségét biztosítják a Budapes­ti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában, ahol a korszerű munkahelyek mellett a ked­vező szociális körülmények is népszerűvé teszik a bányász- településen az üzemet. Koós Istvánné — jobb oldali képünkön — és az üzem dol­gozói az idén 13 százalékkal több terméket gyártanak, mint az előző évben így összesen 21 millió darab, illetve pár harisnyái éleséget küldenek az üzletekbe. — képek: kulcsár józsef —

Next

/
Thumbnails
Contents