Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

Sikertelen év után Nagybátonyban Nagy kapaszkodások kora ? MIKOR AZ EMBER meg- mékszerkezet-váltás miatt került csökkenteni a tervtől pillantja a FÜTŰBER nagy- egyre munkaigényesebb, ám való lemaradást, s nem akár- batonyi gyáregységének múlt kevesebb pénzt érő árukat milyen jövedelemhez jut tat­esztendei tervszámát, s alat- kellett gyártaniok, s csupán a ni a „pluszmunkára” vállal- ta a teljesítés regisztrálását, tervtől való létszámeltérés kozókat. A szerződést aláírtak egy közmondás jut az eszébe1 harminckilencmillió forintot havi fizetése — mutatja sokat markolni, keveset fog- vett ki a nagybátonyiak zse- bérfizetési listát a főmérnök n* * * ; _ Négyszáznyolcvanhá- béből. — tíz és tizenöt ezer forint rommilliós érték helyett _ a múlt esztendő — között mozgott. mimótSSa^ítnttakyeSlőaZtÍZeneSy' m°ndja az igazgató —, a FŰ- Kétségtelen: a többi üze- — KeviJit4 c •• TÖBER történetének egyik mekhez viszonyított, alacso­I ászló d kZUCk legnchezebb éve volt, ám nyabb béreknek nagy szerepe Mvikénf vS L- akinek szerencsére elmúlt. S most volt abban, hogy főként jó szak­in , °Ze már azt tartíuk: fölösleges a munkások: lakatosok, he­csak Okfóber ^ kudarcokon vitatkozni, egy- gesztők mondjanak búcsút a gató nyugdíjba vonulása^^ óta mt mut°^at"i; minden gyáregységnek, úgy, hogy idén- a gyáregység vezetőié erőnket arra kell osszponto- mindenképpen - és külön gyáregység vezetője^ sitam, hogy ez meg egyszer .,,.. Valóban, nem dicsőség- ne ismétlődhessen meg. A tabias helyezes s, ha ez a múlt hibáin jokulva, idén hetvenketmilliós lemaradás semmi mással nem szabad csak rajtunk múlt volna, iga- törődnünk, csak azzal, hogy zan lenne okunk pironkodas- 1982-ben sikeresen zárjunk IDÉN 461 millió forintban ra. A gondok azonban lyebben gyökereznek. .. Szabó Ferenc, a főmérnök allapították meg a nagybáto­nyi gyáregység éves tervét Ez sem kevés, ám a hangu­lat — bár nem rózsás — biza- ________ _____ _ _____ __ kodóbb, mint néhány hónap­kor már vidéki gyáregység pal ezelőtt. Mire alapot szol- p2^Áhíc(w és pesti központ között kiéle- galtat* hogy rendelésállomá- ződtek a viták az 1981-es, nvunk már csaknem teljes szerintük irreális tervszám egészében kitöltött, úgy tű r égi „bútordarab” a FÜTÖ- BER-nél és — sok mindennek a tudója- Ö emlékszik vissza a tavaly előtti év végére, mi­böző eszközökkel, kedvezmé­nyekkel — gátat akarnak vet­ni a fluktuációnak. Ami lét­kérdés, hiszen hiába, hogy tervük 1982-ben alacsonyabb az előzőnél, ám megsokasod tak azok a munkák — mind több kazánt gyártanak —, melyekhez éppen ilyen kép­zettséggel bíró munkaerő szükségeltetik AZT MONDJA az igazgató, a munkásgyűlések hangulata is ezt tükrözi, hogy a gyáregységbeliek idén biza tonyban képtelenek lesznek hen jelentős bérfejlesztést is , „ __1___________:11: ' 3 j-vÁcfrp tiiHnalr Via-i+cmi ** ■ s zeriniuK irreális tervszam kodóbban rugaszkodtak neki kapcsán. A kezdet kezdeten nlk- Placl helyzetük is jo es feladatok véerehaitásának látható volt hogv Naavbá- a munkasmegtartas erdeke- a Ielaaat<’K vegrenaitasanak. ,!gLba,. hen lelentő« hérfeile^téct 1= Iga*, Vert helyzetből indul­óm a szocialista brigá­dok felajánlásai is azt igazol­ják: tenniakarásban nincs hi­ány. Idei teendőik azonban ko­rántsem lebecsülendőek. És szép a nemes szándék, a bi­zakodás, ám mindez önma­gában kevés az üdvösséghez. Vélik a vezetők is: 1982 nem ígérkezik „sétagaloppnak...” Karácsony György ' a csaknem félmilliárdos tel jesítésre. Hiszen esztendők óta, mint egy megállíthatat­lan folyamat, csökken a fi­zikai munkások száma — 1981-ben kilencvenen hagy­ták el a gyáregységet —, a rendelésállomány még május 20-án is mindössze 465 mii­végre tudnak hajtani. Ez utóbbit egyébként újszerű módon már a múlt év utolsó hónapjaiban megkezdték. Fel­használható pénzük még lé­vén saját dolgozóikkal kö­töttek másodállásos szerző­dést — ezt idén is megteszik —. s emígyen a „kecske is lió volt, s a műszaki fejlesz-» jóllakott, a káposzta is meg- tés is ólomlábakon járt. Dől- maradt”. Mérséklődött a mun- gukat nehezítette, hogy a tér- káselvándorlás, jelentősen si­Csehiből Tiribesre Egy brigád változásai X tiribési aknaüzem mun- gusztus elsején. Az egercsebi szén a csapatban három párt- kaverseny-titkára, Tornai Mi- szénbányától... tag és két KISZ -tag van. Egy hály néhány hónappal ezelőtt — Miért? társunk községi párttitkár, a következőket mondotta: — A rosszabb körülmények kettő pedig tanácstag. És ami­„Biztos vagyok abban, hogy miatt — kapcsolódik a témá- re még büszkék vagyunk: az 5-ös csapat nem csak hogy' hoz Bíró Lajos. A bánya vi- mindnyájan rendelkezünk ál­behozza féléves lemaradását, zes, egészségtelen volta mel- talános iskolai végzettséggel, hanem rövidesen egyike lesz lett nem lényegtelen; arány- egyikünk pedig érettségizett az akna legjobbjainak.” Sza- lag keveset kerestünk. Keve- — Mi a véleményük a ká­vai életre keltek. Az Arany sebbet, mint Tiribesen! Aztán riyási és tiribési aknák egye- János nevét viselő, többszörös — s talán ez a döntő — a ve- sítéséről? szocialista kollektíva az év zetéssel sem volt minden rend- — A jövő érdekében törté- második felében kiválóan dől- ben. Pontosabban fogalmazva: nik. Noha első hallásra kissé gozott, pótolta az elmulasztót- a velünk való törődés elma- féltünk a nagy kiterjedésű, takat. Pedig átalakult! Erről radt. beszélgettünk a minap Bíró — S „bejöttek” a számítá- György brigádvezető-helyet- sok? tessel, Farsang Lajos és Bíró — Túlzás nélkül állíthat- '' ‘ juk: igen. Jól érezzük magun­kat Nógrádban. Pedig Isten­mezejéről nem könnyű nap mint nap utazni. Holott tizen­Lajos II. brigádtagokkal. — Mi indokolta az 5-ös csa­pat átszervezését? — Tudomásom szerint — mondotta Bíró György — egy egyen odavalósiak vagyunk, természetes és szükségszerű — a csapat régebbi tagja- folyamat következménye a je- jvai kijönnek? lentős személycsere: a csapat több tagja más munkaterü­letre került. Ezt az üzemi és az egyéni érdek kívánta igy. Néhányan pedig elmentek a bányától. Az egészen más kér­dés — és mint „új” ember, nem tudhatom okát —, hogy a féléves vágathajtási tervet miért c^sak 95,8 százalékra tel- jariskolát. — Olyan mintha évek óta együtt dogoznánk Ludvig Ti­borral, Hegyaljai Istvánnal, Ivádi Miklóssal, Ludvig Ist­vánnal és Gecse Józseffel. — Mindannyian vájárok? — Régóta. A legfiatalabb, a 25 esztendős Gecse Jóska 1981 nyarán végezte el a va­rosszabb geológiai viszonyok­kal rendelkező Kányástól. — Véljük ott is helytállnak! Miként eddig is. ☆ Ezt erősítette meg Szarvas László főaknász, aki elmond­ta, hogy a csapat átalakítá­sát követően nemcsak a telje­sítmény növekedett, hanem a munkafegyelem és a techno­lógia betartása sem hagy kí­vánni valót maga után. Tóth István A kisvállalkozások szerepe gazdaságunkban Beszélgetés dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettessel Január elsejétől életbe lép­tek az új vállalkozási formá­kat lehetővé tevő és szabályo­zó rendeletek. Vállalatok le­ányvállalatot alapíthatnak, kis szakcsoportok jöhetnek létre, szövetkezetek és szövetkezeti magánszemélyek (de vállala­tok is) gazdasági munkakö­zösséget alakíthatnak — meg­nő a kisvállalkozások szerepe hazánk gazdaságában. sok, amelyek az új formák ki- sadalom közérzete akkor á alakításának kérdéseire ke- legrosszabb, ha az ellátásban resiték a választ. hiányok vannak. És ah oil jó az ellátás, megvan az egészsé­ges komkurrencia, ott a kis­iparosok sem tesznek szert- Arra számítunk, hogyfo- ^fo­kozatosan csökken a hiany­— Mit várhatunk a változá­soktól? sok területén is. Jobb felté­telei lesznek a lakossági pénz­eszközök termelési célú fel­használásának és — azok szá­vállalkozásoknak a gazdasági -Tfelhzl* mozásának is. Létrejönnek a töredék-munkaerő hasznosítá­sának ésszerűbb keretei: en­lemre. A kisvállalatok és ezen belül a nagyobb számú kis­vulást várunk a szolgáltaié- közJi veraejty . ala* sok twiiiotón ic Tr.Kk kithatja ka ebben a korben is cikkek száma. Észrevehető ja­Dr. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettest a kis­egészében várható szerepéről kérdeztük meg. — Az új vállalkozási for­mák életbe lépésével mennyi- nek többek között az ötnapos i— —*•- - munkahét bevezetéséből adó­ben változik a gazdaság egé­sze? Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a kisvállalko­zásokról van szó: a cél egész a ^megrendelők, a piac ellenőr­ző szerepét, és szüntetheti meg —, a ma nem ritkán előfor­duló — a teljesítményekkel, a szolgáltatás minőségével nem arányos, magas árakat. Per­sze, akadhatnak kiugróan ma­gas jövedelmek. De ez nem lesz tipikus. És ha valaki na­pi 10—12 órás megfeszített a jelenleg is meglevő „fusi”- munka fokozatosan legálissá, gazdálkodási rendlzerühk szabályozottá válik. A fogyasz megújítása. Javítani kell a hatékonyságot, a központi és vállalati irányítást, a szafoá dó több szabad idő ad jelen- Piával magasabb jövede- tőséget. Arra számítunk, hogy ez jut, az nem is baj! Sót, az állami vállalatoknál is job­ban kell differenciálni a dotP gozók jövedelmét, a teljesít­mények alapján. — Jövedelemszabályozási Többen tudni vélik, hogy tás, de a jövedelem szempont­jából is szélesebb lehetőséget teremtünk tehát az egyéni cé­vauaian irányítást, a szaba- , , _ " “ r ~ xuani veiiK, Hogy a lyozást, az eddiginél teljeseb- ]ok gyorsabb eleresehez.. - Ami kisvállalkozásokat kedvezőb­ben ki kell használni a társa- P?dlg ? nagyüzemeket illeti: ben bírálják majd el, mint dalmi munkaidőalapot. És ez ?° «tarnt vállalatokat. a megújulás elsősorban a szó- • eialista szektor kapcsolódik. a különféle szervezeti for­üzemeihez mában működő gazdálkodó — Erre nagyon határozol- egységek között az eddiginél tan és egyértelműen válaszol- gyümölcsözőbb kapcsolatok hatok. Az a célunk, hogy ne — Miért van, s miért most jöhetnek létre, összefoglalva: az elvonás mértéke, hanem van erre szükség? azt várjuk, hogy nőjön a ha- objektív lehetőségeik, telje­. tékonyság a népgazdaság szó- sítményük hozza kedvezőbb, rendszerünk, eialista szektorában is! vagy kedvezőtlenebb helyzet­be a vállalkozási formákat és — Tervezési gazdaságirányításunk elemei 1968 óta folyamatosan fejlőd­tek. A szervezeti rendszerben viszont azóta sem történt lé­nyeges változás, az elmaradt a követelményektől... Az álla­mosítástól napjainkig a bekö­vetkezett szervezeti változá­sok nagyon határozottan — Említette, hogy a szocia­az egyes vállalkozásokat. El­l^JÍla^±/flrVeZetében térő megoldások, eltérő is lesznek változások. — Eddig tíz tröszt szűnt meg, 126 önálló vállalat jött létre. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy ahol a centralizáció centralizációt erősítették. Ez a v'aR*s érdek, ott továbbra is objektív tendencia: világje­Bizonyos időszakok­ban azonban nálunk ez a fo­lyamat egyoldalúvá, a gazda­ság objektív mozgásához ké- öl a legjobban, a leggaz­pest túlzottá, erőltetette vált. daságosabban. Nagyon lénye- Ez az, amit úgymond, vissza kell ,gombolnunk”. Magyar- országon egy üzemben átlago­san kilencszer annyi ember dolgozik, mint például Auszt­riában, hússzor annyi, mint Svájcban, Dániában vagy Belgiumban... Szükség van tehát a szervezeti változások­ra és ezen belül a rugalmas, gyorsan alkalmazkodó kisvál­lalkozásokra. Ahogy nő az életszínvonal, az emberek szükségletei egyre differen­ciáltabbak, egyedibbek lesz­nek: ezeket kizárólag nagy so­rozatokban gyártott termékek­kel nem lehet kielégíteni. Vál­toznak is az igények, mégpe­dig gyorsan és ezekre azonnal rugalmasan kell reagálni. Az ismert okok miatt gazdasá­gunk növekedési üteme visz­bályok lehetnek, de a köve­telmény minden szervezeti formával szemben azonos lesz! A kisvállalkozások ala­csonyabb általános költsége, rugalmassága valóban nem kis lehetőség, de ez helyze­tükből, szervezeti formájuk­ból következik. Ez objektív előny, amit nem „felülről jut­tatunk” nekik, viszont éppen ezért engedünk szabad teret ges a vállalatok belső tévé- rnegalakuIásuk nak, hogy ezt kenységi körének megújítása. 32 e®ész népgazdaság számá- A külkereskedelmi, de a kuto- ra kamatoztassak. És . az eset­tó -fe j löszt ő munkának is ■ az l^Ses aggáiyoskodóknak ár- eddiginél sokkal inkább ré- r?!.,sern szabad megfeiedkez- szévé kell válnia a vállalatok nauk, hogy a kisvállalkozások életének. Nagy jelentősége semmiféle indulótőkét nem azt támogatjuk! A mérce egy­re inkább az lesz, hogy az adott gazdasági cél milyen szervezeti keretek között ér­van a vállalaton belüli dönté­sek decentralizációjának és kevesebb lesz a külső beavat­kozás is. Kiterjed a szerződé­ses rendszer, bérbe lehet adni kapnak, csak minimális hi­telt. .. Ha pedig nem jól vég­zik munkájukat, akár csőd­be is juthatnak. eszközöket, gazdagodik tehát ^ ■RjZ „ „01.1^ úgynevezett egyszerűsített kell vezetniük. az együttműködés a vállalatok könyvvitelt kozott. Nem lehetne-e esetleg hason­lóan egyszerűsíteni a nagyvál­lalatok adminisztrációs ko­szai ogott; — Egyesek félnek az új vál­lalkozási formáktól, pontosab­ban a társadalmi közérzetet telezettségeit is? féltik a változástól... „ , . — Szeretnem leszögezni, — Alapvető tulajdonviszo- hogy a megbízható, sokolda- nyainkban természetesen nem lú adatszolgáltatásra a jövő- lesz változás. Egyetlen olyan ben is szükség lesz. A nagy­ezórt is minél ésszerűbb szer vezeti rend keretein belül kell kihasználnunk. Miért éppen most kerül sor a változások­ra? A válaszhoz az is hozzá­tartozik, hogy most értek be azok a tudományos kutatá­lehetőségelnket intézkedés sem jelent meg és vállalatoknál nem csökken az jesítették. — S mi volt a helyzet az év második felében? — A leggyengébb hónap az október, ekkor is 103,9 száza­lék volt a produktum. Vaev- is; az 53,3 méter helyett 55 4 métert hajtottunk. Az éves tervet peöig 105.3 százalékra A 400 3 méter métert hajad­mikor iötteK a Szaniszló Ká­— Milyen címet várnak a brigádversenyben ? — Sajátos helyzetben va­gyunk — így Farsang Lajos — hiszen csak öt hónapja dolgozunk együtt. Egercsehi- ben aranyjelvényes kollektí­vában ténykedtünk. Egyéb­ként az Arany János brigád is ezt az elismerést kapta leg­utóbb. Tettünk is érte vala­mit az asztalra! A lakóhelyi óvodánál 60 óra társadalmi munkát véeeztünk. Vala­mennyien részt vettünk a teliesítettök. h el vett 421.5 tunk előre. — Kik és csapathoz? — Sorolom roly. Ország József, Fodor knmmunista műszakokon és a Miklós II . Farsang Lajos. Bí- ncz vaspvűúési akcióin. A ró T.aios II.. Asztalos Miklós közéleti tevékenység miatt és jómagam. Többségünk au- sem kell szégyenkeznünk, hi­Á tengerfenék kora A Szovjetunió Tudományos Akadémiája föidmágnesség, ionoszféra és rádióhullámok terjedése intézetének lenin­grádi fiókja elsőként térké­pezte fel a világóceán fene­kének életkorát. A tengeri mágneses felvé­telek, a világtenger mágneses körökben is. mezője anomáliáinak felfede­zése lehetővé tették, hogy a tudósok megállapítsák a ten­gerfenék különböző részeinek korát, változásainak jellegét a múltban és ma. A leningrádi tudósok munkájának eredmé­nyeit nagy helyesléssel fogad­ták a nemzetközi tudományos A téli időjárás a telefonvezetékeket sem kíméli. A posta szakembereinek a megrongá­lódott vezetékeket a hic,'''*TC való tcldntot nélkül azonnal ki kell cserélni, az elszakadt huzalokat újra össze kell kötni. Képünkön: Benczúrfalván dolgoznak a hálózat karban­tartói. nem is fog megjelenni, ami adminisztrációs kötelezett­meglevő szocialista tulajdo- ség. Ha azonban a kisvállal- nú termelőeszközöket magán- kozások egyszerűsített könyv­kézbe adna! Akik a társadal- vitele beválik, ennek tanulsá- mi közérzetre hivatkozva fél- gait figyelembe véve talán a nek a kisvállalkozásoktól, nagyoknál is léphetünk majd... azoknak azt felelhetem: a tár­— A kisvállalkozásoknak aligha lesz szükségük olyan korszerű termelőeszközök üze­meltetésére, amilyenek a nagy- vállalatok túlnyomó részében már jellemzők. Nem vissza- lépés-e a korszerű gépek mel­lől elvonni a szakembereket? — Ahhoz nincs elég erőfor­rásunk, hogy a gazdaság va­lamennyi területét korszerű eszközökkel lássuk el. Az is igaz, hogy közepes, vagy kis­vállalkozás is lehet korszerű. Vigyázni kell azonban a kor­szerűség fogalmával is: ná­lunk ez nagyon sok esetben a drágábbat jelentette. Másrészt az sem biztos, hogy az ezeken a korszerű berendezéseken dolgozó munkások termelése minden esetben a társadalom számára legfontosabb szük­ségleteket elégítette ki. Meg­győződésem egyébként. hogv nem lesz általános szakember­ei vándorlás: három-négy év alatt talán száz-kétszáz ezer ember átáram’ására számít­hatunk. .. és, ha ők rugalma­sabban. a társadalmi igények­re érzékenyebben végzik maid munka iukat. akkor érdemes volt változtatnunk. Mindamel- let'; azt is ki kell jelentenem, hogv a hatást folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni és ha a gvakor’p.than nem ez°k a célok valósulnak meg. előkel­tek vagyunk a változtn^ó--a • M T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents