Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

Khaddam Moszkvában Csütörtökön kora délután a szovjet kormány meghívására, hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett Abdel Halim Khaddam, szíriaá mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter. A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és más hiva­talos személyiségek fogadták. Khaddam a Szovjetunió és Szíria közötti, 1980 októberé­ben aláírt barátsági és együtt­működési szerződéssel össz­hangban folytat majd konzul­tációkat a szovjet fővárosban. (MTI) Haig Izraelben Rákos György, az MTI tu­dósítója jelenti: Csütörtök délelőtt, kairói tárgyalásainak .befejeztével Izraelbe érkezett Alexander Haig amerikai külügyminisz­ter. Az egyiptomi vezetőkkel folytatott megbeszélései után minden jel arra utal, hogy közel-keleti útja — beharan­gozott célját tekintve — nem sok eredményt ígér: a palesz­tin autonómiáról zajló egyip­tomi—izraeli—amerikai tár­gyalások sikerre vitele a Sí- nai-félsziget áprilisra ígért teljes izraeli kiürítéséig épp­oly valószínűtlen, mint Haig ideutazása előtt volt. A nehézségekre utal, hogy az eredeti programtól eltérő­en csütörtök reggel újabb ta­lálkozón fogadta Haiget Hosz- ni Mubarak államfő, aki a megbeszélés után kijelentet­te: „átfogó jellegű előrehala­dást értünk el a tanácskozá­sokon”. Haig ezzel szemben nem volt hajlandó nyilatkoz­ni a sajtó képviselőinek. Jichak Samir külügyminisz­ter még Haig utazása előtt vi­lágosan kijelentette: országa „több engedményre” nem haj­landó. Izrael az önigazgatási autonómiát a palesztin terüle­tek fölötti saját szuverenitása előjátékaként kezeli. ítéletidő — áldozatok Washington katasztrófa sújtotta város Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: ■> Az Egyesült Államok fő­városa katasztrófa sújtotta vá­rossá vált, miután szerdán az Air Florida egy Boeing 737- es repülőgépe a Potomac fo­lyóba zuhant, s ugyanaznap kisiklott a washingtoni föld­alatti egyik szerelvénye. Mind­ezek mellett a szövetségi fő­város gépkocsiforgalma az idei tél legerősebb havazása miatt gyakorlatilag megbé­nult. A közlekedési balesetek és időjárási viszontagságok e sorozata nyomán csütörtökön gyakorlatilag zárva maradtak a szövetségi és helyi hivata­lok, nem nyitották meg ka­puikat az iskolák. Az Air Florida utasszállító repülőgépe a National repülő­térről szállt fel és a 14. utcá­ról nyíló hídnak csapódott, majd a Potomac folyóba zu­hant. Csütörtöki jelentések szerint a szerencsétlenségnek legalább 76 halálos áldozata volt, beleértve a hídon levő gépkocsik utasait A híd a szokásosnál is zsúfoltabb volt szerdán, mivel éppen a nehéz útviszonyok miatt a szövetsé­gi hivatalok dolgozóit koráb­ban engedték haza. A zuha­nást csak' öten élték túl. Az öt személy közül kettőt járó­kelők mentettek ki a Potomac jeges vizéből. A gép roncsait a benne rekedt holttestekkel, az ítéletidő miatt és megfe­lelő technikai eszközök híján, szerdán meg sem próbálták kimenteni a folyóból, ehhez csak csütörtökön fogtak hozzá. További három halálos ál­dozatot követelt és nyolc se­besülést okozott szerdán a washingtoni földalatti egyik vonatának kisiklása is, amit egy elromlott váltó idézett elő. A balesetek nyomán Washington történetének leg­súlyosabb közlekedési helyze­te alakult ki szerda estére. A főváros közepén több tízezer gépkocsi vesztegelt a hóvihar­ban, s közülük több százat még a hajnal is az utcán ért. A város köztisztasági hatósá­gai nem tudtak megbirkózni a hótakaróval. Csütörtökön csak a szövet­ségi hivatalok „fontos mun­katársai” és a mentőszolgála­tok dolgoztak Washington­ban. A város lakosságának túlnyomó része lakásán vár­ta a téli ítéletidő végét. Nem indult meg a metrqforgalom, és zárva tartották a Poto­mac folyó hídját. A National repülőteret is­mét megnyitották, jóllehet szerdán több szakértő a re­pülőtér központi fekvését, s annak egyetlen, túlságosan rövid kifutópályáját kárhoz­tatta a katasztrófáért. A vá­ros kellős közepén működő, forgalmas repülőtérnek Ma­rion Barry polgármester sze­rint továbbra is ott kell üze­melnie, ahová építették. (MTI) Lengyel helyzetkép Kelemen István, az MTI tu­dósítója jelenti: Lengyelországban egy hó­nappal a szükségállapot beve­zetése után lényegesen nyu- godtabb a helyzet, mint de­cember 13-a előtt volt, javult a munkafegyelem, a bányá­szok az év első munkanapja óta naponta több mint 620 ezer tonna szenet hoznak a felszínre, ami messze felül­múlja a múlt év utolsó hónap­jainak teljesítményét. A helyzet fokozatos javulá­sáról beszámolva a pártérte­kezleteken felszólaló vezetők, a lapok rendszeresen figyel­meztetnek: naivitás lenne azt hinni, hogy a politikai ellen­fél Végleg feladta volna cél­jait. A napokban például az egyik vidéki városban négy és fél ezer röplapot foglaltak le a hatóságok, Varsó egyik főút­vonalán szerdán kora este egy telefonfülkében gyutacs rob­bant, megrongálva a közelben levő bisztrót és két gépkocsi ablakait is. Mint Edward Kazimierski, a LEMP Központi Bizottságának tagja a Trybuna Ludu mun­katársának elmondta, a párt­ban kifejezett élénkülés ta­pasztalható. A párttagokkal beszélgetéseket folytatnak, s megkérdik tőlük, elkötele­zik-e magukat a LEMP prog­ramja mellett, vagy sem. A közvéleményt élénken ■foglalkoztatja a gazdasági helyzet, amelyben most már nem a munkafegyelem lazasá­ga, hanem a jelentős nyers- és alapanyaghiány okozza a fő gondokat. A PAP hírügy­nökség csütörtöki jelentése szerint például a wroclawi Pepsi—Cola gyárnak mindösz- sze két napra elegendő alap­anyag-tartaléka van, valószí­nű, hogy utánpótlás híján az üzemet ideiglenesen le kell állítani. Ez csak egy példa ar­ra, hogy sok nyugati cég egy idő óta nem szállít alapanya­got és alkatrészeket a tőlük vásárolt technológiával mű­ködő lengyel üzemeknek. A Reagan-kormány által elren­delt „megtorló” jellegű ku­koricaszállítási bojkott vár­hatóan évi hét kilogrammal csökkenti az egy főre jutó ba­romfihús mennyiségét. Életszínvonalunk a felszabadulástól napjainkig Zsivkov Romániában ' (Folytatás az L oldalról) sült az ütem, de csökkenés a súlyosbodó gazdasági nehéz­ségek ellenére sem követke­zett be. Az utóbbi húsz évben a lakosság nomináljövedelme 3,6-szeresére nőtt, mivel azon­ban időközben a fogyasztói árszínvonal 65 százalékkal emelkedett, a reáljövedelem ma 2,2-szerese a húsz évvel ezelőttinek. A legkülönbözőbb címeken 1980-ban 148 milliárd forint volt a társadalmi juttatás (ez 1982-ben már várhatóan túl­haladja a 170 milliárd forin­tot). A természetbeni juttatá­sok közül a legnagyobb össze­get az oktatási és az egész­ségügyi ellátásra, a pénzben! juttatások közül pedig a nyug­díjra és családi pótlékra for­dítják. Például a gyermekne­velés családi költségeihez 1980-ban 21 milliárd forinttal járult hozzá a társadalom; ennyit fizettek ki családi pót­lékra, gyermekgondozási és anyasági segélyre, továbbá bölcsődék fenntartására. A kulturális és közművelő­dési, sport- és üdülési intéz­mények fenntartása 8 milliárd forintba kerül évente, a válla­latok évi 2 milliárd forintot költenek a munkahelyi étkez­tetésre, az állami bérlakások amortizációjának értéke 3 milliárd forint. A társadalmi juttatások említett összegei azonban nem foglalják ma­gukba a lakáshoz, közlekedés­hez, gyógyszerekhez, élelmi­szerekhez nyújtott állami do­tációkat. A lakásépítés üteme Ma­gyarországon nemzetközi ösz- szehasoniításban is kedvező. Ez különösen áll a hetvenes évekre, de az utóbbi negyed­század egészét tekintve is ha­zánk a tizenharmadik helyet foglalja el a felmérésben részt vett 23 európai ország között az ezer lakosra jutó lakásépí­tésben. Az elért eredmények ellenére azonban napjaink­ban is jelentős a lakáshiány,- főként Budapesten és a nagy­városokban. 1980-ban a háztartások 98 százalékában használtak vil­lamos energiát, több mint há­romnegyedében vezetékes, vagy palackos gázt. A laká­soknak több mint 60 százalé­ka fürdőszobás. Különösen 1965 és 1970 között nagymér­tékben nőtt a háztartások gé­pesítése, a hetvenes évek má­sodik felében azonban a vá­sárlások fokozódása meg­szűnt. Ennek az az oka, hogy többféle gép és háztartási fel­szerelés hagyományos típusá­val már rendelkeznek a ház­tartások, új ’ típusokból pedig a kínálat hiányos, vagy drá­ga. Minden száz háztartásra — városokban és községekben egyaránt — csaknem száz- te­levízió, 95—100 mosógép, 85— 95 hűtőszekrény jut. Sze­mélygépkocsija a városi csa­ládok több mint harmadá­nak, a falvakban élők körül­belül negyedének van. Az ország orvosellátottsága nemzetközi összehasonlítás­ban figyelemreméltóan jó, a kórházi ágy azonban az or­szág lakosságához képest a nemzetközi átlagnál kevesebb. Emellett az ágyak számottevő hányadán ápolnak utókeze­lésre szoruló és elfekvő bete­geket. A bölcsődék befogadó- képessége 1960 és 1980 között húszezerről hatvannégyezer- ötszázra gyarapodott, így a háromévesnél fiatalabb gyer­mekek egyhatoda bölcsődés. Az általános iskolák — külö­nösen a fejlődő településeken — zsúfoltak, az osztálytermek 17 százalékát váltott rend­szerben- használták 1980-ban. Művelődésre és szórakozás­ra a lakosság pénzbevételének 4 százalékát fordítja. A mun­kásháztartások csaknem két­szer annyit, mint a paraszt- háztartások, ugyanakkor 70— 80 százalékkal kevesebbet a szellemi foglalkozású háztar­tásokban. A lakossághoz vi­szonyított arányszám alap­ján az európai országok kö­zött a mozi-, színházlátogatás­ban. a könyvkiadásban az el­ső hat között szerepelünk, a sajtókiadásban a 12., a tele­vízió,-előfizetők száma tekin­tetében a 14. helyet foglaljuk el. 2 NÓGRÁD — 1982. január 15., péntek Csütörtökön a román fővá­rosba érkezett Todor Zsiv­kov, a bolgár államtanács el­nöke, a BKP KB főtitkára, aki Nicolae Ceausescu román ál­lamfő, az RKP főtitkára meg­hívásának tesz eleget. Mini közölték, a bolgár államfő lá­togatása nem hivatalos, bará­ti jellegű, a tárgyalások jelen­tőségére utal azonban, hogy Zsivkovot elkísérte Petr Mla­denov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügy­miniszter, Andrej Lukanov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, miniszterel­nök-helyettes és Milko Balev, a BKP KB titkára, valamint más hivatalos személyiségek. A nap folyamán megkezdőd­tek Nicolae Ceausescu és To­dor Zsivkov megbeszélései. (MTI) Megtalálták Thatcher asszony fiát? Az APS hírügynökség csü­törtökön délelőtt arról tájé­koztatott, hogy egy algériai mentőosztag a nap folyamán megtalálta Mark Thatcher au­tóversenyzőt, Margaret That­cher brit miniszterelnök fiát. Társairól az APS nem közölt hírt- A hírügynökség szerint Thatchert a dél-algériai Tin- dert településen, 400 kilomé­terre Tamanrasset városától lelték föl. A hatóságok egy helikoptert küldtek Taman- rassetből a megkerült autó- versenyzőért. Ám —, mint az MTI londo­ni tudósítója jelentette — a hírt Nagy-Britannia algíri nagykövetsége nem volt haj­landó megerősíteni. A nagy- követség egyik diplomatája csütörtökön délben a BBC- vel telefonon közölte: csak olyan közlést kaptak hivata­losan, hogy az eltűnt gépko­csit „látták” —, ennél többet jelenleg nem tudnak. Mark Thachert és két tár­sát, akik a Párizs—Dakar autóversenyen vettek részt, a múlt hét péntekén látták utol­jára Dél-Algériában, amikor Peugeot—504 típusú gépkocsi­jukat tengely törés érte. (MTI) Shehu gyilkosság áldozata „A tiranai párt- és állami vezetőknek legalábbis saját népük előtt magyarázatot kell adniuk Mehmet Shehu volt miniszterelnök halálának kö­rülményeire” — írta a Ri- lindja. A jugoszláviai Pristi- nán megjelenő albán nyelvű napilap csütörtöki számában kommentárt közölt az albá­niai belpolitikai helyzetről. „Nem kétséges, hogy poli­tikai gvilkossűg történt, füg­getlenül attól, hogv Shehu önkezével vetett-e véget éle­tének. vagy pedig megölték” hangoztatta a lap. Shehu ha- t lála mindenesetre eloszlatja azokat az illúziókat, hogy az albán vezetőség egységes. Al­bániában a munkapárt kong­resszusait mindig váratlan lé­pések előzték meg. Mindig találtak olyan bűnösöket, akik a kongresszusok előtt áldo­zatokká váltak. Ilyen szem­pontból a legutóbbi, VIII. kongresszus kivételt képezett. Az ország súlyos gazdasági és politikai helyzetéért felelős személyt a legmagasabb párt­fórum tanácskozása után ta­lálták meg — és jó, hogy ..öngyilkosságot” követett el.' Ezzel egyben megteremtették egy újabb tisztogatás alánját is. (MTI) Japán a NATO-val összhangban... Flesch István, az MTI tudó­sítója jelenti: Szakuraucsi Josíó japán kül­ügyminiszter szerint Tokió a lengyel kérdés kezelésében „minden tőle telhetőt megtesz, hogy megőrizze a nyugati or­szágok egységét, és hogy velük összhangban cselekedjék”. Nyilván a NATO-külügymi- niszterek brüsszeli állásfogla­lására reagáló csütörtöki nyi­latkozatában a japán diplomá­cia vezetője a Szovjetunióra hárította a felelősséget a len­gyelországi belső helyzet ala­kulásáért és „önmérsékletre” intette a szovjet kormányt. Szakuraucsi szerint a len­gyelországi események veszé­lyeztethetik az eddig kialakult kelet-nyugati együttműködést és súlyos hatást gyakorolhat­nak a nemzetközi helyzet ala­kulására általában. Japán ezért mélységes aggodalmának ad hangot. Szakuraucsi azt ígérte a nyugati szövetségeseknek, hogy a japán kabinet változatlanul tanulmányozza „a Szovjetuni­óval és Lengyelországgal való érintkezés és más cserék terü­letén teendő alkalmas intézke­déseket”, Japán — hangoztat­ta — „nem óhajtja aláásni a nyugati államok rendszabálya­it s velük közösen óhajt fel­lépni az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. Á lengyel kérdésben Mitterrand és Schmidt azonos állásponton Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár szerdán három­órás megbeszélést folytatott Párizsban Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel. A villámlátogatás fő célja az volt, hogy eloszlassa a kü­lönösen a francia sajtó által szellőztetett híreket, melyek szerint lényeges különbség mutatkozik a francia és a nyu- ganémet álláspont között a lengyelországi helyzet tekinte­tében. Párizs kezdettől fogva elítélte a szükségállapot kihir­detését és bírálta a Szovjetu­niót, felelőssé téve a fejlemé­nyekért. Bonn óvatosabb ál­láspontra helyezkedett. A találkozó utáni sajtóérte­kezleten Schmidt azt állította, hogy teljes az egyetértés a két állam között. Együttesen kö­veteli a lengyelországi szük­ségállapot megszüntetését, és — úgymond az emberi jogok biztosítását. Schmidt szerint a lengyelországi fejleményeknek a Szovjetunióval fennálló kap­csolatokra kiható esetleges kö­vetkezményeiről is tárgyaltak és a kancellár itt sem talált nézetkülönbséget. Részletekbe nem volt hajlandó bocsátkoz­ni, de megfigyelők rámutat­nak, hogy a sajtóértekezleten egy szó sem esett az esetleges gazdasági szankciókról. Mindkét ország folytatja a humanitárius segítség folyósí­tását Lengyelországnak — mondotta Schmidt. Az egységes álláspontot bizonygató szavait alátámasztani látszik Claude Cheysson francia külügymi­niszter, aki „teljes összhang­ról” beszélt. Mitterrand közölte, hogy a találkozón, amelyen részt vett Pierre Mauroy francia minisz­terelnök és Cheysson külügy­miniszter is, nemcsak a Len­gyelországgal összefüggő kér­déseket vitatták meg, hanem gazdasági problémák és a nyu­gat-európai integráció ügyei is szóba kerültek. (MTI) Az Olasz KP harmadik útja Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága Ró­mában befejezte háromnapos tanácskozását, és vita után elfogadta Enrico Berlinguer főtitkárnak a lengyelországi eseményekről, az európai szo­cialista országokról és az úgynevezett harmadik útról készített elemzését. Enrico Berlinguer vitazáró beszédét pénteken hozzák nyilvános­ságra­Armando Cossutta, a párt vezetőségének tagja, a vitán kijelentette, hogy a beszámo­ló egyes részei, így például azok, amelyek a létező szo­cializmus társadalmi rendsze­rével foglalkoztak, s többek között azt fejtegetik, hogy az októberi forradalom hatóere­je, úgymond „kimerült” — nem győzték meg, s nem oszt­ja ezt a véleményt. A tanácskozáson Ugo Vete- rét, Róma város polgármes­terét, a központi bizottság tagjává választották. (MTI) ,f8aby Doc"— balban Ellentmondó hírek érkeznek napok óta Haitiről. A karib-tengeri köztársaság — Franciaország hajdani gyar­mata, az egykori néger rabszolgák majd kétszáz éves álla­ma — újabb válság színhelye: a jelentések szerint „felke­lők” szálltak partra az országhoz tartozó Tortuga-szigeten a diktatúra megdöntése céljából. Haiti évtizedek óta a Duva- lier család uralma alatt áll. A dinasztiaalapító orvos-elnök Latin-Amerikában is párját ritkítóan brutális önkényural­mat hozott létre. Uralmát fia, Jean-Claude Duvalier („Baby Doc”) örökölte. A huszonéves korában hatalomra jutott if­jú diktátor csak módszereiben változtatott a korábbi rend­szeren — tartalmában nem. Haiti ma a világ egyik legsze­gényebb országa, ipara nincs, mezőgazdaságát a rablógaz­dálkodás tönkretette. A vidék túlnépesedett, a városok nyo­mornegyedei sem nyújtanak megélhetést a szigetlakoknak. A rendszert az amerikai segélyek éltetik. Az USA támogatásáért cserébe a haiti diktatúra min­dig hűségesen kiszolgálta az Egyesült Államok érdekeit, bár a Duvalier család brutális módszerei néha még a washing­toni vezető köröket is feszélyezték. Ez azonban nem gátol­ta meg őket abban, hogy tovább támogassák a népelnyomó rendszert. Jellemző momentuma a két ország viszonyának a menekültkérdés is. Hosszú évek óta érkeznek kis hajókon Haitiből Floridába az éhségtől elcsigázott nincstelenek. Egy részüket a Tonton Macoute-nak nevezett titkosrendőrség pribékjei kényszerítették hazájuk elhagyására, mivel az el­lenzéki mozgalmak hívei voltak- Ez azonban a hivatalos Amerika számára nem elegendő ahhoz, hogy menedékjogot adjanak az éhség és az üldözés elől szökő haitieknek. Sőt, kilátásba helyezték sok ezer menekült visszatoloncolását is, ami egyértelműen azt jelentené számukra, hogy a Duvalier- diktatúra börtöneibe kerülnek. Onnan pedig többnyire nincs kiút. A mostani partraszállási kísérlet hírét a megfigyelők némi kétkedéssel fogadták. Kiderült ugyanis, hogy az akció vezetője az addig ismeretlen „haiti népi párt” feje, Bemard Sansaricq kapcsolatban állt a washingtoni hatóságokkal is. s akcióját már jó előre nagydobra verte. A párizsi L’Huma-» nité értesülései szerint az akciót tehetős haiti emigránsok pénzelték, s a partraszállás előtt Sansaricq találkozott Ba­hamában az ottani amerikai nagykövetség egy vezető be­osztottjával. Ez mindenesetre különös hátteret ad a táma­dás, s a Duvalier diktátor elleni állítólagos merényletek hí­rének. Meglehet, Washington az akció „engedélyezésével” mérsékletre akarja késztetni kényelmetlen szövetségesét, de azt sem lehet kizárni, hogy mindez bevezetője lehet egy, a Duvalier .család trónfosztására irányuló katonai hatalomát­vételnek. Miklós Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents