Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
KORHATÁR ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ELÉRÉSÉHEZ Sz. J. kislerenyci olvasónk ez év szeptember havában tölti be 53. életévét. Minthogy 1946 óta tud bizonyítani szolgálati időt, előbb, mint cipésztanuló, majd vájártanuló. 1951 óta p>edig. mint vájár dolgozik, úgy tudja, hogy ez évben már jogosult lesz nyugdíjra, bár a nyugdíjkorhatárt pontosan nem ismeri. Hány éves korban lehet nyugdíjba menni, és mi annak a feltétele, kérdezi olvasónk. A társadalombiztosítási törvény 36. §-ában foglaltak szerint saját jogú nyugellátások között különbséget kell tenni; öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, öregségi járadék és munkaképtelenségi járadék között. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki; egészségromlás, illetőleg, testi, vagy szellemi fogyatkozás következtében hatvanhét százalékban elvesztette munkaképességét és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható. Vagyis megrokkant, továbbá a szükséges szo'gálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. öregségi nyugdíjra az a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, aki legalább tízévi (1990-től legalább húszévi) szolgálati időt szerzett. Ez az általános szabály érvényes olvasónkra is. Érvényes azonban egy másik szabály is, mely szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők kórkedvezményben részesülnek. Bányászoknál az ilyen föld alatti munka egyértelműen korkedvezményes munkakörnek minősül. Ez, pedig azt jelenti, hogy az a férfi, aki legalább tíz éven át ilyen korkedvezményes munkakörben dolgozott, kél; év korkedvezményben részesül, vagyis két évvel korábban válik nyugdíjjogosulttá, amely idő ötévenként egy-egy évvel meghosszabbodik. Számításaink szerint olvasónk 1949-től összesen 33 évet dolgozott föld alatti bányamunkán, vagyis a hat év korkedvezményes időt figyelembe véve 54 éves korában lesz öregségi nyugdíjra jogosult. JUTALOM FIGYELEMBEVÉTELE A NYUGDÍJ MEGALAPÍTÁSAKOR Zs. József pásztói olvasónk ez év végén válik nyugdíj- jogosulttá. Különösen az utóbbi években, mint kiváló dolgozó, többször kapott jutalmat. Legutóbb viszont azt hallotta, hogy az új szabályozás szerint a jutalomból a keresetnek csak tíz százalékát veszik figyelembe a nyugdíj megállapításánál. Igaz ez? kérdezi olvasónk. Az elmúlt év január 1-től valóban megváltoztak a nyugdíj alapját képező jövedelem számításának a szabályai. A jelenlegi szabályok szerint a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításánál az 1980. december 31-e után kifizetett jutalom összegéből csak a jutalom nélkül számított keresetnek legfeljebb tíz százalékát kitevő részét lehet a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Az új szabályozás szerint nem mindegy azonban, hogy a jutalmat milyen címen adták. A beszámítási korlátozás ugyan* is nem terjed ki a bányászati hűségjutalomra, a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként kapott, valamint az egyéni kitüntetés és a vezetői érdekeltségi rendszer keretében központi szabályozás alapján kifizetett jutalomra. Ezeket a jutalmakat tehát 1980. december 31-e után is teljes egészében figyelembe kell venni. A jutalmak megítélésénél, illetőleg a kifizetés jogcímének meghatározásánál a munkáltató közlése az irányadó. Ha tehát olvasónk 1981. évben hűségjutalmat kapott, illetőleg a Kiváló dolgozó kitüntetést és á vele járó pénzjutalmat is 1981. évben kapta meg. esetleg, mint szocialista brigádtag, vagy vezető is kapott jutalmat, ezeket a jutalmakat a nyugdíjalaphoz korlátozás nélkül hozzá kell számítani és csak az egyéb címen kapott jutalmaknál kell figyelembe venni a tízszázalékos korlátozást. Az új rendelkezésekre tekintettel az úgynevezett átlagszámítási időszak az 1981. évet megelőző és az 1980. évet kővető tartama alatt elért kereseteket külön kell kiszámítani. Erre azért van szükség, mert az új jogszabály csak 1981. január 1-én lépett hatályba, tehát az 1980. december 3í-ét követő átlagszámítási tartamra külön ki kell számítani, hogy ezen idő alatt milyen összeg vehető figyelembe a beszámítási korlátozás alá eső jutalmakból. Egyébként az idevonatkozó hatályos rendeleteket és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatását.a Társadalombiz- tösítási Közlöny 1981. évi január—február havi együttes száma tartalmazza. Dr. Jónás Sándor e v e I e z ő i n k jelentik Hallatnak magukról A térképet böngésző szemében Ismeretlen község volt Sámsonháza a felszabadulás előtt. A szomszédos falvak lakói is csupán annyit tudtak róla, hogy lakói szlovákul beszélnek. Sok szilvát termelnek, melyből kitűnő pálinkát főznek a helyi szeszfőzdében Nem utolsósorban azt", hogy esős időben érdemes elkerülni a falut, mert csaknem térdig érő sár borítja. Ma mór pormentes útja van Sámsonházának. Jó pálinkává! sem tudják megkínálni az idegent, mert a főzdét lebontották a köz.ség akarata ellenére. Csupán anyanyelvűket tartották meg, ma is beszélik. A Vászon nem vonzza a turistákat, mert az idegenforgalomhoz megfelelő szolgáltatásra lenheSszükség. Sámsonházán azonban még az alapvető élelmiszerek ellátásában is hiányosságok tapasztalhatók. Kisebbi-nagyobb kihagyásokkal törpe vízmű is működik a községben. A község lakói mégis hallatnak magukról. Háztáji állattenyésztésük híre az ország határain túlra is eljutott. Büszkék rá a sámsonháziak, hogy hazai viszonylatban nincsen olyan, község, vagy város, ahol a lakosság száméihoz viszo- % nyitva annyi tehenet tartanának, mint ők. A kormány agrárpolitikája a biztosíték rá, hogy továbbra is tartják pozíciójukat. Nem titok Sámsonházán, hogy a Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezet támogatása nélkül ez a kiemelkedő eredmény nem születhetett volpa meg, mert a háztáji termelés bázisa a termelőszövetkezet. Tolmácsi Ferenc tsz-elnök régi szakembere a szocialista. mezőgazdaság irányításának, de. nem konzervatív, Nem ijed meg az újtól, le mert lépni a kitaposott útról és elnökké választása után rohamosan emelkedett Sámsonházán a szarvasmarha-állomány. Természetesen az is igaz, hogy a termelőszövetkezethez több község is tartozik és ezék háztáji szarvasmarha-állománya együttesen sem közelíti meg a sámsonházit. Ez a?t bizonyítja. hogy a sámsoniháziak sem konzervatívok. Szorgalmas emberek, rájöttek, hogy ha gépesítenek, kevesebb munkával több állatot tudnak nevelni. Szinte minden istállóban van "vízvezeték, minden háztáji- gazdaságban található villamos meghajtású daráló, nem idegen a fejőgép és a kerti traktorra szerelhető fűkasza sem. Mertek korszerűsíteni és a háztáji állattartást kisüzemi szintre emelték. Az állattartás így is munkaigényes, de ha a befektetett munka jól jövedelmez, akkor Sámsonházán megbecsülik és az eredmény önmagáért, beszél Természetesen akadnak problémák Sámsonházán is. Különösen a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nagybátonyi kirendeltségének munkáját kifogásolják. Ha egy városban megszűnik a vízszolgáltatás, szerelők rohannak a helyszínre, de hogy Sámsonházán december 19. óta időnként nincs víz, ezért senkinek sem fáj a feje. Azt még meg tudtam érteni, hogy a kánikulai hőségben hetekig nem volt víz reggelente és este, az állattartók pedig a patakból hordták a vizet állataiknak. Az viszont nehezen érthető, hogy télvíz idején miért nincs elég víz? Szóvá teszik a falusiak azt is, hogy a kisterenyei ÁFÉSZ az áruellátásban mostohán kezeli Sámsonházát. A falu egyetlen boltjában nagy szükség lenne hűtőpultra, s ez rengeteg gondot venne le a Lakók válláról. Jelenleg ugyanis az alapvető élelmiszerek egy részét Pásztón és Salgótarjánban szerzik be, az utazás pedig felesleges munka. Talán több segítséget adhatnának* a fiatal, szakképzetlen boltvezető házaspárnak is az áruellátás megjavítása érdekében. Sok sámsonházi állattenyésztő nevében kérem az illetékeseket vegyék komolyan munkájukat, mert a becsületes munka mindnyájunk közös érdeke. Szikora László Sámsonháza Találkozók Pásztón A pásztói AFÉSZ-nél már hagyományosaá vált, a szak- szervezet megrendezi a kismamák és a nyugdíjasok találkozóját. Délelőtt • 9 óra volt. Jöttek a kismamáik, közülük többen hozták magukkal a kisebb, nagyobb csemetéiket. Máris szoktatják őkét a közösséghez. Ünnepélyes a hangulat, hiszen jól ismerik egymást. Csak régen találkoztak. Sok a kicserélni való gondolatuk, érdekli a szövetkezeti élet fejlődése, alakulása, minden nap tartogathat meglepetést. A beszámolóba nemcsak a felnőttek, a kis emberpalánták Is belszóltak. Szót ugyan ' nem kértek, de a saját nyelvükön hangot adtak a létezésükről. A mamák megbeszélték, hogyan tovább? Különösen, akik rövid időn belül visz- szakerülnek a szövetkezeti élet vérkeringésébe. Délután 3 óra. A nyugdíjasok találkozója az Ágasvár étteremben volt. Kint hó. zúzmara, hideg, bent meleg, barátságos légkör. En közel lakom, mégis jólesett bemenni a csupa ismerős arcot rejtegető terembe a virággal díszített asztalokhoz. A beszámolót Mezővári József, az ÁFÉSZ igazgatója tartotta az 1981. évi eredményekről és az ez évi tervekről. „Nem könnyű év elé nézünk. Hogy fenntartsuk a kereskedelmi színvonalait, a felvásárlásnál leginkább a szakcsoportokra lehet alapozni”. Tervezik egy iparcikk-áruház építését, egy feivásárló- telep létrehozását és a legszükségesebb rekonstrukciókat elvégezni; Az új áruház építését saját erőből és kölcsönből kell megvalósítani. Ehhez jön hozzá a tagság által megvásárolt célrészjegy összege, ami jelen pillanatban körülbelül kétmillió forint és még körülbelül egymillióra van kilátás. A találkozókon részt vett a szövetkezet minden szintű vezetője, akik örömüket fejezték ki a nyugdíjasok, de főleg a kismamák részéről megnyilvánult érdeklődés miatt. A megjelentek nevében ezúton mondunk köszönetét a figyelmességért! Bogácsi Istvánná Pásztó A KPM válaszol A TIGÁZ közti Miért nincs terület ? Lapunk január 7-i számát ban „Gázos ügy Ipolyiamé-. Com” címmel megjelent írásra a TIGÁZ szolnoki üzemegysége az alábbi tájékoztatást küldte meg lapunknak. ' Időrendi sorrendben a létesülő csereteleppel kapcsolatban az alábbi ügyintézés történt: 1978. évben a tanács megkereste vállalatunkat az Ipolytarnócon létesítendő cseretelep tárgyában. Vállalatunk közölte, hogy az V. .ötéves tervben már nincs beruházási kerete, de a VI. ötéves - tervben lehetséges a cseretelep megvalósítása. 1979-ben a vállalatunk központjában megtartott VI. ötéves beruházási tervegyeztető tárgyaláson a VI. ötéves tervben megvalósuló beruházásként az ipolytamóci pé- bégáz-cserételep is szerepelt. Ezt követően 1981 augusztusában vállalatunk Nógrád megyei kirendeltsége megkereste a helyi tanácsot, ahol érdemben nyilatkozni tudó ügyintézőt nem talált. Területfelajánlásra szeptember • hónapban került sor. A tanács által készített helyszíni vázlatfajzokat terjesztette a kirendeltség a központ beruházási osztályához. Azonban a helyszíni bejárás alkalmával megállapítást nyert, hogy a felajánlott három hely nem felel meg a Gáz- és Olaj- , ipari Műszaki Biztonsági Szabályzat VII. fejezet 90. §-ban foglalt előírásoknak. A szabályzat egyértelműen megfogalmazza a cseretelep létesítésekor kötelezően betartandó biztonsági előírásokat, melyeknek a javasolt hélyszínek nem feleltek meg. E tényt közöltük az illetékes tanáccsal és új területfelajánlást kértünk. Az újabb! javaslatot 1982 Januárban kaptuk meg. A területek hóval borrítottsága miatt azonban a terep non véleményezi hető. Erre az időjárástól füg-' gően kerül sor. Amennyiben a javasolt te-J rület megfelel a fent emlí- tett szabályzat követeiméi nyelnek, a cseretelep létesítő-' se Í982. évben megtörténik —' fejeződik be az üzemigazgatÓ tájékoztatása. Nem volt üresjárat A NÓGRÁD c. napilap 1981. december 23-i számában jelent meg az „Üresjárat” c. cikk. Amint a cikk zárszavában is jelezte ügyeletesünk, az esőt kivizsgálást igényelt Mint a téli forgalomirányítás irányításának közvetlen felelőse az alábbiakban tájékoztatom a tisztelt újságolvasó közönséget a vizsgálatom megállapításairól: — írja Vilimi Sándor osztályvezető. — 1981. december 18-én az FN 96—15 rendszámú ekés szóró tehergépkocsit rádión a szécsény—ipolytarnóci útról a Szécsény—Pásztó útra irányította át útügyeleti szolgálatosunk. Ennek oka az volt, hogy bejelentés érkezett, mi-’ szerint- a nagymezői turista- háznál (2122 sz. út 22 km sz.) hóátfúvás akadályozza a forgalmat A Szécsény—Pásztó út többi szakaszán lefagyott jeges hóborda volt, melynek eltávolítására az ilyen típusú gép alkalmatlan. Mindezen túl a jégborda nehezen járható útszakaszt eredményez, a hóátfúvás pedig mértékétől függően akár járhatatlan útviszonyt is akozhat. Amennyiben a gépkocsivezető leengedett ekével megy. az eketartó-szer- kezet, az eke eltörik és így a hóátfúvást sem tudja megszüntetni, s a gép több napra kiesik a munkából. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor ténylegesen dolgozhatna, akkor üzemképtelen. A cikk egyéb „üresjárat”utálésaival kapcsolatban tájékoztatjuk a tisztelt olvasó-í és utazóközönséget, hogy épJ pen az úton közlekedők bizton-; sága érdekében, a síkossága mentesítésre fontossági sorrendet dolgoztunk ki —, meJ Ivet a lakossági érdeket képJ viselő tanácsi szervekkel és a Volánnal is egyeztettünk —; ennek megfelelően gépeink célfeladatra ménnek ki és útközben nem szórhatják el szóróanyagukat, hiszen akkor a kijelölt feladatra már nem maradna az adott fordulóból. A cikkben sajnálatos módon téves információ is megjelent. Ugyanis a helyes gépszám 44 db, de ez hómaró- ég szórógépeken kívül útellenőr; rakodó-, sóőrlő gépeket is tartalmaz. Aki ennek utána kíván nézni, a NÓGRÁD alábbi szamaiban jelent meg e témában információ: A téli felkészüléssel kapcsolatos, fent hivatkozott megyei értekezletről 1981. november 12-én, ezenkívül 1981. december 3., 11., 14.. 17-én. Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése Kellő bevásárlási lehetőséget biztosít Nemtiben a vegyesbolt, ahol az élelmiszerektől a tomosabb iparcikkekig számtalan áru várja a polcokon a vevőket. Ha a munkáltató a dolgozónak tévesen fizet ki munkabért. vagy egyéb díjazást, azt 30. illetve a kollektív szerződésben megszabott esetekben 60 napon belül kell írásban visszakövetelnie. Ennek elteltével a dolgozót, a visszafizetésre csak akkor lehet kötelezni, ha rosszhiszeműen járt el. vagyis tudta, hogy a kifizeíett összeg nem jár neki (például járandóságát egv- szsr már kifizették, e-pek lenére ugyanazt a bért még- egyszer felvette, vagy a valóságnak meg nem felelő tájéi koztatást adott túlóráinak számáról). Vita esetén a rosszhiszeműséget a munkáltatónak kell bizonyítania. Ebben az esetben is csak a kifizetéstől számított 3 éven belül, ha pedig a dolgozó magatartása bűncselekménynek minősül (például okiratot hamisított), öt éven belül követelheti visz- sza a munkáltató a tévesen kifizetett ös-zeget. Összeállítottá: Tóth Jolán 15
