Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

FILM1EGYZET . Nyári egyetemiek Az idén húsz nyári egyetemet szervez & TIT, a rendezvény ék­nek tizennyolc város ad otthont. Erről tájékoztat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyári egyetemeinek most megjelent, i:*82-es programfüzeté, amelyből a tanulni, ismereteiket bővíteni kí­vánók az érdeklődésüknek, igé­nyüknek megfelelően válogathat­nak. , Az előadásokon cgy-egy tu­domány, művészeti ág, társadal­milag- oolitikailag fontos kérdés megismerését teszik lehetővé az érdeklődőknek. A foglalkozásokon számos tudós, kutató, a tudo­mányos és a közélet neves sze­mélyisége működik közre. Újdonság lesz a győri tízem- szociológiai nyári egyetem, amelynek témája a napjainkban oly időszerű innováció. Az első­sorban hazai középvezetők rész­vételével lezajló programsorozat olyan társadalomtudományi is­mereteket nyújt majd, amelyek segítségül lehetnek a mindenna­pi tevékenységükben, a műszaki- gazdasági feladatok megoldásában. Elsőként — immár tizenegyedik alkalommal — a kecskeméti óvo­dapedagógiai nyári egyetem nyit­ja meg kapuit. ,A június 21-én kezdődő foglalkozásokon e kuta­tások legújabb eredményeivel is­merkednek meg a hallgatók. Az Idén több nagy múltú rendezvény Jubilál: 25. alkalommal fogad vendégeket a balatoni nyári egye­tem, amelynek résztvevői a ma­gyar tengernek és környékének kialakulásáról, földtörténetéről, vízháztartásáról, élővilágáról kap­nak tájékoztatást. Huszadszor ad otthont Gyula az eszperantó nyári egyetemnek, amelynek elő­adásai a különböző tudományok legfrissebb eredményeit ölelik fel. Rangos külföldi szakemberek kapcsolódnak be az immár tizfen- ötödször megrendezendő Savaria urbanisztikai nyári egyetem prog­ramjába: az NDK-t, Romániát, Svájcot és a Szovjetuniót képvi­selő előadók a városok revitali- zációját, a régi városnegyednek a mai életre való alkalmassá téte­lével kapcsolatos lehetőségeket vizsgálják. A 10 éves közgazda- sági nyári egyetem — amelynek ezúttal is a főváros ad otthont — külföldi érdeklődőknek mutatja t>e a magyar gazdaságpolitikát, szabályozó rendszert. Kiegészítő programként a hallgatók megis­merkednek a fővárosi urbanizáció közgazdasági vonatkozásaival Is. A nyári kurzusokon az eddigi kedvező tapasztalatok alapján an­gol, francia, német és orosa szinkrontolmácsolás segíti az elő­adások követését. Melyik diák nem örül a csengetésnek, különösen, ha az utolsó óra befejezését Szendehelyen is vidáman készülődnek a diákok hazafelé. jelzi. Gyermekek palotája BiroWdzsanban — a zsidó au­tonóm terület fővárosában — új úttörőpalota nyitotta meg kapuit. Több mint 300 gyerm«c tanul­ja majd itt a tánc és az ének művészetét, a repülömodellezést, a filmezést és még sok minden mást. A palotában sportcsarnok és két uszoda la van. ^ellettük, a parkövezetben, Játszótér, futó­pálya kapott helyet. Az új szovjet úttörőpalota a harmincadik a habarovszki kör­zetben. A TK munkatársa erre az alkalomra felöltötte legjobb ruháját és pontosam négykor, a megbeszélt időben, becsön­getett a pasaréti kastély kerí­téskapuján. A zár önmagától nyűt, Zőrnek Bódog végigsé­tált a káprázatos kerten és amikor a kastélyhoz árt újra megnyílt előtte az ajtó. A li- bériás inas méltóságteljesen nem vette el a kalapját, mert nem volt mit elvenni Zárnék - tód, ha a buszbérletet nem szá­mítjuk. .. — Itthon van Ferro úr? — kérdezte csak azért, hogy fi­togtatni tudja tájékozottságát. Az inas szóra sem méltatta. Elindult a márványlépcsőn. Zamek követte, de közben úgy érezte: sordíjas bértollnok eb­ben a szép világban! Fenn a nagyteremben várakoznia kel­lett. Közben tanulmányozhat­ta a nagy Ferro família ki­emelkedő egyéniségeiről fes­tett arcképeket, amelyeket ki­tűnő partrettisták alkottak. Kisvártatva megjelent maga Ferro is, selyembrokát hází- kabátot és kínai selyemből ké­szült háziöltönyt viselt, lábán gidasevro papucs. — Szóval maga az a bizo­nyos Zamek... Hát nem bá­nom, kérdezzen, bér őszintén szólva irtózom a sajtótól. Mi­re kíváncsi? Apropó! Nem fél, hogy hamar megöregszik? Tiszta kabaré! Gubera — Hááát... Most, hogy meg­kapta az Aranykuka-díjat, ta­lán szívesen emlékezik a pá­lyakezdésre. — Guberálók voltunk tízed- iziglen visszafelé. Eredetileg a Rongyás famíliából indult ki az ág, amely később, már a modern ipari társadalmak ki­alakulásának kezdetén, a la­tinos Ferro nevet választotta. De az eredet sokkal régebbi! A honfoglaláskor avar síro­kat guberáltunk. Egészen jól fizető üzletnek bizonyult. Egyik ősünk, Rongyás Ribi ki­rálysírokra specializálta raa- gá., mert meg akarta találni Attila koporsóját. Rajtavesz­tett szegény. Férjhez ment egy tiszai halászhoz... — önnek mi volt az első munkája? — A régi lóversenytéren kezdtem a szakmát még a há­ború előtt. Az egyik legna­gyobb mester volt a tanítóm, diplomás ember, talán hallott róla; vagy olvasott valamit a szakirodalomban... Kender­zsák Károly! Istenem, milyen technikája volt az öregnek! Csukott szemmel megmondta bármikor, hogy melyik ló mö­gé érdemes odaállni a lapát­tal .. Na, de, hol vannak azok a szép lovas idők! Ne vegye nosztalgiázásnak, de azok vol­tak a lovak! Azok voltak ve­rebek ! Meg kellett küzdeni veíük. — Strapás lehetett... — De'az iskola volt, uram! Nékem nem okozott gondot később sem, már a háború után, naponta több tonnányi pengőt összesopörnd az utcán. A legjobb helyeken dolgoz­tam. A vállalkozást mégis ké­sőbb, a háborús romokból ala­poztam meg, és a szervezett­séget Is akkor dolgoztam ki. Kezdetben féltem, hogy a gye­rekek klguberájják a javát, mert akkor volt jelszó a „Gyújtsd a vasat, és a fémet — ezzel is a békét védedl”. ..De aztán nem volt baj, annyi se- lejtet gyártott az ipar, hogy mindenkinek bőven jutott.-t- A legnagyobb fogás? — Egy gyárt raktárban tör­tént, kiguberáitam másfél ezer tonna éjjeli edényt... — ??? — Mindegyiknek belül volt a füle. Most azonban mennem kell. Az olasz méhesek várnak az Intercontinéntáiban. Sose köszönje, fiacskám! (T. Pataki) ANGOL NXELV'O MAGYAR KÖNYVEK INDIÁBAN Az Akadémiai és a Corvina Kiadók ötven angol nyelvű könyvét mutatja be az V. új­delhi könyvkiállításon a Kul­túra Külkereskedelmi Válla­lat indiai partnere, a Dystai Publications. A közelmúltban megjelent művészeti és tudo­mányos munkákat február 5—15. között tekinthetik meg a látogatók az indiai főváros hagyományos könyvsereg­szemléjét. A szűz és a szörnyeteg Egy csúffá varázsolt ifjú és szépséges megváltójának találkozása jellegzetes mesefordulat. Elég csak olyan klasz- szikus mesealakokat felidéznünk, mint a Békakirály, a Gó­lyakalifa, a Bagolyhercegnő, s máris könnyen elképzelhető, hogyan végződik majd a szűz és a szörnyeteg egymásra találása. Juraj Herz csehszlovák rendező filmje egy régi francia mese motívuma alapján készült, melyből Frantisek Hrubiu szabadtéri előadásra szánt színdarabot írt. cseh környezet­be helyezve át, cseh figurákkal népesítve be az? eredeti cs©J lekményt. A forgatókönyvet a darab nyomán maga a ren-i dező írta, s A szűz és a szörnyeteg cím alá jól illik ez a meghatározás: mese felnőtteknek. A film ugyanis egyáltalán nem teremt „mesés” világot! Inkább megborzongató, irreális fantáziavilágba ragadja magával1 a nézőt, s némikéopen Cocteau képzeletéhez ha­sonlatos (a francia író 1945-ben ugyanezzel a címmel fel­dolgozta a mesét). Tulajdonképpen horrorfilm, s mint ilyen, két évvel ezelőtt fődíjat nyert a horror- és fantasz­tikus filmek fesztiválján. Már a mű indítása előrevetíti a később várható rémségeket. Miközben fényés lakodalom ké­szül egy vagyonos cseh kereskedő házában, a ködös erdő­ben a hozományt szállító szekerek katasztrófa áldozatai lesznek, s egy villanásra felbukkan egy ijesztő szörny is. S magával ragad egy lányt. Lakodalom és halál, gazdagság és koldusbot, szűzlány és karmos szörnyeteg, ilyen ellenté­tek vonulnak végig a filmen. A rendező szélsőséges, dolgo­kat állít szembe egymással, mint a mesében szokás. Fekete és fehér jellemeket. A jót és a rosszat. Igazságot és ha­zugságot. Irrealitást és valóságot. S, hogy tévedés ne es­sék, nem az igazi világ a fehér és a romos kastély rideg­sége. a fekete! Éppen itt lelhető Herz „felnőtteknek szóló” tanulsága. A valóságos figurák (a kei eskedő és két na­gyobbik lánya, meg azok kérői) gonoszak, kapzsik, aljas számítók, a pénzért saját anyjuk emlékét is bemocskolják. Csak a legkisebb lány, Júlia, az nem való közéiük. Ö képes az áldozatvállalásra, az önzetlen .szereleniré. önként megy a mások számára rémisztő kastélyba, s cseppet sem fél.' Sőt, a hideg falak között egy szén ifjúról á'modik. Júlia a nővérei mellett mindig a kisemmizett legkisebb mafridna, d$ itt a mesék birodalmában elnyeri jósága jutalmát, bol­dogságot talál. Keserű a mesék igazságosztása: a becsüle­tes, őszinte szivű ember csak a csoda révén boldogul. A rendező tehát Klasszikus mesét választott, hogy an­nak kapcsán elmélkedjen nekünk és rólunk. A valóságos Júlia mellett legalább olyan gonddal bontja ki a Szörny figuráját, jellemének fokozatos átváltozását. Míg Júlia egy­re inkább a csodák igézetébe kerül, a szörny egyre in­kább emberré változik. A megértés és a szeretet felnidia rajta az átkot. A kitaszított, magányos lény csúf külseje mögött ugyanis szeretetre vágyó emberi lélek lakozik. Juraj Herz korábbi filmjeiben is volt általában való­ságon túli. S éppen munkái ismeretében nem szabad azt Hinnünk, hogy A szűz és a szörnyeteg csak az, aminek az első pillantásra tűnik. Herz műve paródia is, kegyetlen gú-' nyolódás azon a saját módszerén, ahogy a mesékben el-' barangolt, s bizonyára az a néző hangolódik leginkább egy hullámhosszra vele, aki a legkritikusabb pillanatokban el-' mosolyodik. Tudomásunk van arról. hogv lesúiabb filmjében. á Bulldogok és cseresznyékben (melyet idén játszanak a mo-’ zik) Herz parodisztikus hailamá végképp kiéleződik. Ab­ban a krimiparódiában is érezhető az az öngúny, az a jel­legzetes humor és képi látásmód, amelv -az utóbbi években Juraj Herzet a legkiemelkedőbb csehszlovák rendezők közé .emelte. — ke — Kálmán-est a televízióban Az idén ürmepedjüik a világ­hírű. magyar zeneszerző szü­letésének 100. esztendejét! — Kálmán Imre nevét az egész világon ismerik, ezért megünneplésére, emlékezeté­re mi most egy nemzetközi televíziós műsorral készülünk —, mondja Lengyelfi Miklós tv-szerkesztő. — A január 31- én képernyőre kerülő Kálmán- koncertet három ország: Ausztria, NSZK és Magyaror­szág televízióállomásai szer­kesztik közösen. Nálunk ennek a műsorak már voltak előz­ményei, hiszen tavaly kará­csonykor, sőt azt megelőzően is rendeztünk Kálmán-esteket. — Hol és milyen körülmé­nyek kpzött kerül sor a tele­víziós műsor, a koncertest le­bonyolítására? — A három ország tv-stáb- jainak közreműködésével az NSZK-beli Ludwigshafen Frid­rich-Ebert Halléjából közvetí­tünk egyenes adásban. A ki- lencvenperces koncertet az osztrák Schottler rendezi és várhatóan jó néhány ország is átveszi intervíziós adásban. — Mit kapnak a nézők eb­ben a műsorban? — A nagy Kálmán-revü több részből áll össze. A nyitó té­tel után műsorunk egyik je­lentős része Kálmán Imre bé­csi életével foglalkozik, míg egy másik, ugyancsak jelentős összeállítás a szerző magyar- országi munkáinak szentel emléket. Lesz egy blokkunk is, amelyben a világ legkülön­bözőbb országaiból érkezett művészek saját nyelvükön an­gol, norvég, spanyol, japán, perzsa, román, vagy éppen maláj nyelven éxjeklik el va­lamelyik Kálmán-áriát. Vége­zetül pedig sort kerítünk egy modern elgondolás szerint (mentesen az operetthagyo­mányoktól), feldolgozott ope­rettblokkra, '-összeállításra Is.' — Hallhatunk néhány nevet a közreműködő énekesek kö­zül? ♦ — Száz különböző nemzeti­ségű énekes és táncos szere­pel a műsorban a zenekarok mellett. A magyar művésze­ket Németh Sándor, Pitti Ka­talin, Leblanc Győző, vala­mint a magyar házigazda Ti­boldi Mária képviselik. Raj^ tűk kívül a magyar néphad^ sereg tánckara és népi zene-’ kara is fellép. És néhány nagy név a külföldi művészek kö­zül. Marlene Cahrel. Dagmatfc Koller, Annaliese Rothenber­ger, Nicolai Gedda és Günther Franck... A hangfelvételek na­gyobb része már elkészült Bécsben, illetve Budapesten, a többit egyenesből, a helyszín-- ről közvetítjük. Sz. B. műsor KOSSUTH RADIO: S.27: Verbunkos©*, népdalok 9.00: Brahms: f-moll zongora­ötös 9.44: Zenevár 10.03: Diákfélóra » 10-33: Szimfonikus könnyűzent U.19: Fogaskerék és alma U.39: A csúnya hercegnő, XV/6. rész 12.35: Bevallom magának 12.50: Zenemúzeum 13.40: Offenbach: Hoffmann meséi A III. felvonás és az utó- láték 14.17: Szabadpolc 14.47: Régi magyar dalek 13.05: Vándorének 13.13: Gáti István ©perettdalokat énekel 15.28: Csiribiri 16.05: Saint-Saens: II. szimfónia 16.30: Mesterségünk címere — 3/1. 17-07: Környezetvédelem Jugoszlá­viában 17.34: Délutáni Rádiószínház Kiskirály 19.15: Nóták x 19.31: Pegazus 20.31: Puccini: Tosca Háromfelvonásos ©pera 22.^0: Tíz perc külpolitika 22.30: Az operaközvetítés folytatása 23.02: Népdalok 23.20: Vokális zene U.10: Billy Strange gitározik PETŐFI RADIO: 8.05: Indulók, polkák 8.20: Tíz perc külpolitika . . v 8.33: Napközben 10,00: Zenedélelőtt 12.33: Népdalok 14.00: Színe-java * 4 NÓGRÁD - 1962. január 28., csütörtök j 12.55: Nemzetiségek hete a Rádióban 16-35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hét végi panoráma 19.55: S14gerlisla 20.33: Szociológiai ügyelő 21.08: Kabarécsütörtök 22.08: Pécsi Kiss Ágnes és Puskás Sándor nótákat énekel 22.30: Gyulát Gaál János ■ szerzeményeiből 23.20: Luxemburg grófja ' MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, ldőjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.03: A Tiszától a Dunáig.. . Észak-ma­cyarországl képeslap. Szerkeszti: Tolnai Attila. (A tartalomból: Emlékkert a muhi csata szfnhe- ivén. — Birság helyett bevétel. — Elismerés a nép szolgálatáért. • — Paragrafus az emberségről. — Ingyenmunka? — Dr. Fodor László Jegyzete.) A műsor tele- fonügyelete: 35-510. — 18.00: Eszak-magyarországl krónika, fülést. tartott a miskolci városi pártbizottság. — Javul Nó^rád nepye diákétkeztetése. — Meg- kezdődtek a termelőszövetkezetek 17.5 zárszámadási közgyűlései;) — 18.2 18.25-—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna 8.35: Iskolatévé 9.03: Környezetismeret (ált. tsk 1. oszt.) 9.30: Rajz (ált. isk. alsó tagozat) 10.05: Osztályfőnöki óra (ált. isk 5—8. oszt.) • 10.45: Magyar nyelv (ált. Isk. 2. oszt.) 11.05: Magyar Irodalom (ált. Isk. 81 oszt.) tl-3S: Deltácska — az élet feltételei 12.10: Világnézet (középisk. IV. oszt.) 14.00: iskolatévé Osztályfőnöki (ism.) 14.15: Magyar Irodalom (ism.) 14.45: Deltácska (ism.) 15.20: Világnézet (ism.) 16.00« Mindenki iskolája — Matematika 16.35: Hírek 16.40: A bűvészművészet — bol­gár rövidfilm 17.00: Melyiket az ötezerből? Pályavál.asztás| tanácsadó — Épületburkoló (ism.) 17.15* Hioo-hopp — óvodások műsora 5: Tévébürze * 5: Telesport 0: „Nem vagyok kivételes eset’* — portréidra 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híració 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból 20.30: Zen, a malacfarkú majom. Angol rövidfilm 20.55: Antarktisz. Egy nyár a hatodik kontinensen 21.20: Fiatalok órája 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: iskolatévé angol nyelv 18.30: Oroszul beszélünk 18.50: Nyáron is szeretnénk is­kolába járni 19.30: Tv-híradó 20.00: Színészmúzeum Jávor Pa! születésének 80. évfordulóján (ism.) 21.00: Egészségünkért! 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Rablópandúr. Magyarul beszélő NSZK tévéfilm BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Sportrevű 18.30: Tévéfórum 1.9.10: Esti mese 19.20: [dőjárásjelentés és műsor- . ismertetés l3.30; Tv-híradó 20.00: J. Eismann: Éretlenség. • Tv-játék 41.25: Jozef Kástka nemzeti mű­vész. Portréfilm 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Alpesi sí vb. Női lesiklás 22.50: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél . 4-től: Mackó Misi és a csodabő­rönd. Színes; szinkronizált lengyel bábmesefilm. Háromnegyed 6-tól és 8-tól: A piros pulóver. (14) Színes, szinkronizált francia bűn­ügyi filmdráma. — Balassagyar­mati Madách: Hurrikán. (14) Színes amerikai fűm. — Pásztói Mátra. Az élet szép. Színes, szinkronizált olasz—szovjet film. — Az ötös számú vágóhíd. 'IS) Színes amerikai film. — Széche­nyi Rákóczi: Egy' pisztoly eltű­nik. ‘Színes, ‘szinkronizált szóvlet bűnügyi film. — Kistérén vei Pe­tőfi: Vük. Színes magyar rajz­film. — Érsekvadkert: Rendőrök háborúja. (16) Színes francia bűn­ügyi film. — Nagylóc: A bíró és rs hóhér. (141 Színes. szinkr~>n?- .zált NSZK film. — Jobbágyit Szabadlábon 4 Velencében. (14) Szí­nes. szinkronizált francia—olas# bűnügyi filmvígjáték*

Next

/
Thumbnails
Contents