Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
Felhívás jó munkára [Megbüntettek néhány vállalatvezetőt: volt, akit leváltottak, mások, megúszták fizetéscsökkentéssel. A fegyelmi eljárásokat az Ipari Minisztérium kezdeményezte, az ok mindannyiszor: a vállalatvezetők nem fordítottak kellő figyelmet az export- termékek minőségére! Gyenge minőségi szállítmányokat küldtek külföldre, amit ha átvett is a megrendelő, csak alacsonyabb áron. Emiatt aztán tetemes devizabevételtől esett el a vállalat, végül is az ország No végre — mondja az ember a hír hallatán az elveszett százezreknek, a veszteségnek végre gazdájuk akad. S nem csak a vállalatot, mint gazdálkodó egységet, vagy mint kollektívát marasztalják el általában, hanem megnevezik a felelőst, azt, aki a gyár élén áll. Igaz, csak néhány példa van erre, de az ember azt mondja: na végre! Hogy aztán később gondolkodni kezdjen. Jó, dicséretes módon leváltottak, illetve fizetéscsökkentéssel büntettek néhány vezetőt, helyükbe újak lépnek, illetve akik maradtak, bizonyára a jövőben jobban odafigyelnek majd a minőségre — de ettől, csak ettől jobb lesz-e a minőség? Lesz-e változás, gyökeres változás termékeink minőségében? Felesleges most részletezni azt, hogy mit értünk a jó minőség fogalmán, ami egyébként is a mindenkori piaci helyzettől függően változik. A jó minőség az, amit a vevő — beszéljünk most csak a külföldi vevőről — az üzlet megkötésekor ott és akkor leszögez. Azaz: a legapróbb részletekig meghatározza, hogy mit kér. Ez a mérce, ehhez kell igazodni. Statisztikai adatok sora, s egy nemrégiben megtartott minőségügyi konferencia beszámolói és hozzászólásai bizonyítják, igen gyakori, hogy rossz minőség miatt nem veszik át cikkeinket, vagy ha átveszik is, csak alacsonyabb áron. S nem is feltétlen mindig a rossz alapanyag, vagy maga a termék, hanem annak megjelenési formája, súlya, vagy épp csomagolása miatt. Ma már az esztétikus külső a minőség kategóriájába sorolandó. Fölösleges bizonygatni, hogy mekkora szükségünk van a külföldi piac anyagi elismerésére, arra, hogy jó áron vegyék meg termékeinket. S az erkölcsire is: a jó minőség erősíti a vállalat good-willjét, jó hírnevét, ajtót nyit egy újabb üzleti tárgyalóterembe. Nos, képesek vagyunk-e minden egyes esetben a vevő által megrendelt minőségű terméket produkálni? Egy felmérés szerint a minőségi hibák hatvan százaléka a figyelmetlenségre, hanyag munkára vezethető vdsza. Azaz, sokszor apró dolgok miatt buknak meg áruink. Figyelmetlenség, egy leszakadt címke a csomagról, egy karcolás a terméken, egy ferdén beerőszakolt csavar a gépben, és oda a várt nyereség! Könnyű volna most azt mondani, hogy ha ilyen fontos a minőség, akkor ki kell javítani a hibákat! Egy korábbi minőségügyi konferencián mondta el a SZOT egyik képviselője, hogy amikor megvizsgálták néhány vállalatnál a rossz minőségű munka okait, kiderült; igazságtalan volna egyedül a dolgozók nyakába varrni a felelősséget! A dolgozók nagy része ugyanis azt a munkát végzi és úgy, ahogy azt előírják neki. Az esetek döntő többségében nem is tud róla, hogy rossz munkát végez, hogy rossz minőségű végtermék készül munkadarabjából, hiszen a minősítés csak később esedékes. A technológia, a géppark adott a műhelyben, s adottak a begyakorolt munkamozdulatok; a legjobb hiszem- ben, példás fegyelemmel elvégzett munka sem garancia a jó minőségre. Tehát a vezetők felelőssége... Akik kidolgozzák, kidolgoztatják, elfogadják a technológiát, megveszik az új gépeket, szervezik a munkát, betanítják dolgozót, kézbe adják a munkadarabbt és meghatározzák, hogy mit kéjnek. Egy járműipari szakember érdekes dolgot mesél. Gyára igencsak exportérzékeny, náluk szükségszerűségből, s nemcsak „felsőbb” elvárások alapján, kezdtek hozzá a minőségi hibák feltárásához. A vizsgálat során kiderült, hogy a minőségi hibák több mint kilencven százaléka nem a gyárban keletkezik, hanem a gyárkapun jön be. Az alapanyagokban, félkész termékekben sok esetben csak apró kis „mütyürökben” filléres alkatrészekben elrejtve. Azaz az ismert és ismeretlen partnerek — ha tudnak róla, ha nem — végül is a rossz minőség szállítójává válnak. Ha például a jármű minősége kifogásolható, vajon mennyiben vonható felelősségre a járműipari vállalat vezetősége? Hiszen hibás öntvényt, acéllemezt, műanyagterméket, bőripari árut nem lehet jó minőségűvé varázsolni egy járműgyárban. Ott már ritkán lehet valamit tenni, lefeljebb reklamálni. A büntetés, az írásbeli utasítás — sokszor régóta kiderült már — nem mindig hatékony ösztönző. Csak kiegészítője lehet egy olyan „éber” szabályozó rendszernek, amely arra készteti a külföldi és a honi piacra termelő gyárakat, hogy jó minőségű árut gyártsanak. Megyesi Gusztáv Kereskedelmi, társadalmi ellenőrök Élelmiszer-kiskereskedelem az „ötnaposban1 Megyénkben a kereskedelmi vállalatok és ÁFÉSZ- ek 1982. január 1. és 4. között tértek át az ötnapos munkarendre. A felkészülés alkalmával a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az illetékes helyi tanácsokkal egyeztették az átállást követő új üzemelési rendet. Az élelmiszer-kiskereskedelemben az egyszemélyes boltok nyitvatartási rendjét a helyi igényekhez igazodva állapították meg. A Balassagyarmaton és Salgótarjánban működő élelmiszerboltok — kivéve az eddig is korábban zárókat — szombaton 14 óráig tartanak nyitva. Azok az egyszemélyes élelmiszerüzletek. amelyek jelenleg, a 44 órás munkahétrendben kéthetenként egy munkanapon, általában hétfőn, illetve szombaton eddig is zárva tartottak, a jövőben, a 42 órás munkahétre való átállás után minden hét egy munkanapján zárva tartanak. A két-három főt foglalkoztató üzleteknél általában a 6 napos nyitvatartási rend fennmarad. A négy, illetve ennél nagyobb létszámot foglalkoztató boltok zömmel a jelenlegi nyitvatartási rendben üzemelnek 1982. január elseje után is. Szombatonként a zárási időpont általánosan 14 óra, kivéve azokat a boltokat, amelyek jelenleg szombatonként 16 óra utáni hosz- szabbított nyitvatartással üzemelnek, ezek az átállást követően 1? óráig tartanak nyitva. Számos egységben a csütörtöki nyitvatartás időtartamát általában fél és egy órával, a péntekit, egy-másfél órával hosz- szabbították meg. A nagy alapterületű ABC-áruházak és élelmi- saer-szakboltok kedd és péntek között 6—7 órától 19—20 óráig tartanak nyitva. Vállalatok, szövetkezetek egyeztették a nagyipari üzemekkel is a környékükön levő élelmiszer- boltok nyitvatartási idejét és igyekeztek összehangolni a nyitvatartási időt és az üzemidőt. A munkahelyi büfék nyitvatartási ideje alkalmazkodik az üzemi munkarendhez. Salgótarjánban a vásárcsarnok nyitvatartási ideje az átállást követően sem változik. Az itt levő boltok nyitvatartási rendje igazodik a csarnok nyitvatartási idejéhez. Édesség-, virág- és dohányboltok jelenlegi nyitvatartási rendje általában nem változikff Betörésmentes mágneszár Az eddigieknél biztonságosabb, „betörésmentes” mág- neszárak készítését kezdték meg az ELZETT Művek sátoraljaújhelyi gyárában. A hazai fejlesztés alapján készülő mágneszárat kódszám alapján állítják elő és az egyszerű szerkezet csalás a saját kódszámú kulcsával nyitható. A sátoraljaújhelyi gyárban az idén két típusban, ösz- szesen mintegy százezer darab mágneszárat készítenek. A kisebb fajták fiókokra, szekrényekre és kazettákra, a nagyobbak ajtókra és páncél-, szekrényekre — akár az eddigi biztonsági zárak helyébe is — szerelhetők. A szakemberek véleménye szerint az új típusú zár minden eddigi biztonsági zárnál nagyobb védelmet nyújt. Védik a fogyasztók érdekelt Interjú Sarló Bélával, as SZMT titkárával A társadalmi kontroll, a demokratizmus szélesebb körű érvényesülése, a fogyasztói érdekvédelem még megbízhatóbb ellátása céljából szükség van olyan vállalkozó szellemű fizikai dolgozókra, kereskedelmi, társadalmi ellenőrökre, akik mentesek mindenféle részrehajlástól, objektiven ítélik meg a kereskedelmi dolgozó munkáját, tévedéseit, akik határozott fellépésükkel példát mutatnak megbízóiknak, dolgozó társaiknak, a közösségi érdekek méltó képviseletében. E témával legutóbbi ülésén foglalkozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is. Ennek kapcsán megkértem Sarló Bélát, az SZMT titkárát, hogy válaszoljon az előbbi témával kapcsolatos kérdéseimre. — A fogyasztók érdekvédelme állami feladat. Miért van akkor szükség a szakszervezeti, társadalmi ellenőrzésre, az ezzel kapcsolatos aktíva- hálózat egész megyét átfogó kiépítésére? , — A fogyasztói érdekvédelem alaptörvényeit a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. sz. törvény határozza meg. Végrehajtására számos jogszabály, intézkedés született. Ezek alapján végzik az árellenőrzéseket az árhatóságok, a Belkereskedelmi Minisztérium, Illetve a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai. A minőségvizsgálatokat a megyei élelmiszer-vizsgáló intézetek, a közegészségügyi ellenőrzéseket pedig a közegészségügyi és járványügyi állomások. A fogyasztói érdekvédelemben kiemelten fontos a kereskedelmi felügyelőségek munkája. Ennek .eredményes ellátása feltételezi a széles körű bázist, a szakszervezeti és tanácsi társadalmi ellenőrök segítségét. A demokratizmus fejlődésével itt is egyre jobban érvényre jut a helyi kezdeményezés, a dolgozók önkéntes társadalmi munkája, a megnövekedett társadalmi ellenőrzés szerepe, jelentősége. A társadalmi kontroll egyúttal növeli a dolgozók felelősségét is a közösség iránt. — Jelenleg hány kereskedelmi-társadalmi ellenőr tevékenykedik, miként ítélhetjük meg eddigi munkájukat? — Megyénkben — a legutóbbi szakszervezeti társadalmi ellenőri választások során — 39 gazdasági egységnél, három szakmaközi bizottságnál választottak ellenőröket. alakítottak ki 2—16 fős ellenőri csoportokat, ösz- szesen 278 fővel. Elvégzett munkájukat a beérkezett vizsgálati jegyzőkönyvek minősítik. Megállapíthatjuk, hogy a kereskedelmi felügyelőség irányításával évente 800—1000 ellenőrzést végeznek, amelyek számszerűleg jónak értékelhetők. A jegyzőkönyvben foglaltak sok hasznos információt is szolgáltatnak. Az ellenőrzések egy része azonban ma még nem éri el a kívánt célt. Hiányzik belőlük a kereskedelemhez értő szakszerűség. A beküldött jelentések gyakran csak felszíni tapasztalatokra — higiénia, raktározási körülmények, hűtőkapacitás stb szorítkoznak, esetenként a boltvezetők jogos, vagy jogtalan igényeit tartalmazzák. — Mi segítette és mi akadályozza, a köz érdekében kifejtett munkájukat? — A kereskedelmi, társadalmi ellenőrök számára legfontosabb segítség a megfelelő felkészítés. Ennek szervezését az SZMT közgazdasági osztálya közösen a megyei kereskedelmi felügyelőséggel végzi. Az elmúlt három évben 50 fős ellenőri csoport- vezetőt képeztünk ki. Az érdekelt szakemberek az ellenőrzés elméletét, gyakorlati és módszertani fogásait egyaránt oktatták. A tanfolyam konkrét eredményességét az egész napos salgótarjáni ellenőrzések bizonyították. Az ellenőrök munkáját belső és külső tényezők egyaránt akadályozzák. Fontos a szakszervezeti testületek számonkérése, a téma rangjához méltó kezelése. Nagymértékben befolyásolja az eredményességet a csoportvezetők felkészültsége, hozzáállása. Gyakran előfordul — és ez visszaveti munkájukat — hogy azok a vásárlók sértegetik őket, akiknek az érdekében a feladatokat végzik. — Többen megkérdőjelezik hozzáértésüket, különös tekintettel árrendszerünk mozgékonyságára. Mi erről az ön véleménye? — Kétségtelen, hogy a társadalmi ellenőrök felkészültsége, hozzáértése eltérő színvonalú. Ez elsősorban az alapfelkészültségüktől függ. Árrendszerünk mozgékonysága, az átárazások megvalósítása sok gondot okozott a felkészült szakembereknek is. Egyébként a jövőben képzett szakemberek bevonásával az árellenőrzést önálló csoport- munkaként tervezzük. — Tudunk arról, hogy a szocialista brigádokhoz tartozó társadalmi ellenőrök tevékenységét a vállalások értékelésénél nem veszik figyelembe. Miért? — Előfordult, jöttek hozzánk ilyen panasszal. Néhány gazdasági egység elbírálási elveiben nem szerepel a kereskedelmi, ellenőri munka társadalmi tevékenységként való elismerése. Ezt a helyenként kialakult káros felfogást meg kell szüntetni. Amennyiben munkaidőn kívül végzik, az üzemben végzett társadalmi munkával egyenértékűnek kell elismerni. — Milyen lehetőségek kínál- koznak a legjobbak erkölcsi, esetleg anyagi elismerésére? — A hosszabb időn át kiemelkedő munkát végző társadalmi ellenőrök a szakszervezeti munkáért arany, ezüst ■ fokozat, illetve oklevél-, kiváló munkáért kitüntetésekben, illetve miniszteri dicséretben részesülhetnek. Az elmúlt három évben hatan kaptak ilyen elismerést. Éves munkájuk alapján a legjobbakat a szakszervezetek és 1982- től valószínűleg a megyei tanács is pénzjutalomban részesíti. — Végül arra kérem, ismertesse az év első felében sorra kerülő újjáválasztással kapcsolatos elképzeléseket. az SZMT ezzel a témával foglalkozó határozatának főbb tennivalóit. — A társadalmi ellenőrzés színvonalának növelése érdekében Salgótarjánban és Balassagyarmaton szakosított társadalmi ellenőri csoportokat szervezünk a vegyes- iparcikkek — tüzelő- és építőanyag-telepek is — a ruházati és textilipari áruk. élelmiszerek, (piac és vásárcsarnok is) a vendéglátóipar —■ üzemi és gyermekintézményi ellátás is — területén. A két városon kívül kereskedelmi, társadalmi ellenőrzés összehangolására, az egységes irányítás és feladat-végrehajtás érdekében járási — körzeti — szintű bizottságokat fogunk létrehozni a pásztói járásban Pásztó, a balassagyarmati járásban Szécsény, a rétsági járásban Romhány, a salgótarjáni járásban Nagy- bátony és Mátranovák székhellyel. A bizottság vezetői a helyileg illetékes tanácsi szervek felügyelői, tagjai a kijelölt bázisvállalatok ellenőri csoportvezetői lesznek. Az új választások során olyan szakmailag, erkölcsileg és politikailag alkalmas dolgozókat szükséges megválasztani, akik azt a tevékenységet a munkaidő után is szívesen vállalják. Az új szervezeti felépítés és szakosítás csak a megyei kereskedelmi felügyelőség szakmai irányításával valósítható meg. A választások előkészítését és szervezését a felügyelőség és az SZMT közgazdasági osztálya együttesen végzi. Az újonnan megválasztott társadalmi ellenőri csoportvezetők és csoportok felkészítéséről, különös tekintettel a szakcsoportok speciális képzésére, a kereskedelmi felügyelőség gondoskodik. Ök biztosítják a csoportok működéséhez szükséges’ technikai felszereléseket, eszközöket is — fejezte be nyilatkozatát Sarló Béla. Venesz Károly Tűzheiyszerelés Sámsonházán Mindössze egy esztendeje alakította ki a Kis-Zagyva- völgye Termelőszövetkezet Sámsonházán a tűzhelyszerelő melléküzemági tevékenységet, ezért gazdag gyártási tapasztalatokkal nem rendelkeznek. A hagyományos tűzhelyek iránt fokozódik a piacon az igény, így — várhatóan — hosszú távon biztosított a munkájuk. Eredményes vállalkozásuk a közös gazdaság pénzügyi gazdálkodását segíti, a dimbes-dombos földterületen végzett növénytermesztés magasabb költségeit ellensúlyozza. A több mint félszáz dolgozónak jövedelmező munkalehetőséget biztosító szereidében készültek fényképeink, ahol a környékbeli lányok, asszonyok vidáman serénykednek. — kufduw —
