Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
Zenei krónika (I.) Az elmúlt hetekben szinte minden papra jutott egy-egy zenei esemény Salgótarjánban. A sort december 9-én az ifjú zenebarátok nemzetközi szervezete salgótarjáni csoportjának szervezésében három fiatal művész — Szilvási Viktória (hegedű), Révész Judit (cselló) és Rubin Márta (zongora) — nyitotta meg a zeneiskola kamaratermében, Beethoven triójának előadásával. A hangverseny után kérdés-felelet formában élénk eszmecsere folyt a szereplő művészek és a gyermekközönség között Eközben megismerkedhettünk az előadók eddigi pályafutásával, munkájukkal, céljaikkal, az előadásra kerülő mű egyes részleteivel. • A Beethoven-trió kitűnő előadásban szólalt meg. A hangversenyen jelen volt Tep- po Tuominen, a finn van- taai zeneiskola igazgatója is, aki egyhetes cserelátogatás keretében ismerkedett az iskola életével. Rendkívüli elismeréssel nyilatkozott a hangverseny lefolyásának módjáról, a szép számú gyermekközönség aktivitásáról, élénk érdeklődéséről, tájékozottságot bizonyító kérdéseikről. •fr Á Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye csemegének számít a világ bármelyik hangversenytermében, így nem csoda, ha megfelelő várakozással tekintett Salgótarján hangverseny-látogató közönsége is az Országos Filharmónia idei második koncertje elé. Az együttes barokk programmal lépett fel. Műsorukat fölényes biztonsággal, stílusismerettel oldották meg. Bach III. brandenburgi koncertjének előadása elsősorban a szólisták produkciója volt, hiszen minden játékos önálló szólamot is képviselt a műben. Az előadók egyénileg és együttesként egyaránt maradandó élményt nyújtottak. Händel B-dúr concertója — eltérően más concertóktól — nem annyira a szólisták, mint a szólamok concertálását helyezi előtérbe. A barokk muzsikálásban otthonos zehekar a pregnáns ritmusok hangsúlyozásával, pontos összjátéká- val, a szólamok kiegyensúlyozott hangzásával tűnt ki. Szünet után két Vivaldi- versenyműre került sor előadásukban. Elsőnek Pongrácz Péter oboaművész a d-moll oboaversenyt játszotta. Ritka hangszer, ezért ritka élmény is — különösen Salgótarjánban — ilyen kitűnő szólista előadását hallgatni. A lassú tétel romantikus előadása után különösen a zárótétel frissesége nyerte meg a közönség tetszését. Kétségtelen, hogy a nagy olasz szerző A négy évszak című hegedűverseny ciklusa volt az est fénypontja, melynek szólistája az együttes koncertmestere, Rolla János hegedűművész. Nehéz lenne a négy — Tavasz—Nyár—ősz —Tél — egyenként háromhárom tételes mű 12 részéből kiválasztani a legemlékezetesebb perceket. ☆ A Salgótarjáni Állami Zeneiskola decemberi hangversenyei hagyományosan emlékeztetnek az intézmény alapítására, 1955 decemberére. Ilyenkor a tanárok és növendékek közös hangversenyen ünnepelnek. Idén ez a visszaemlékezés egyben a Bartók- centenárium záróakkordja volt. A koncert első részében a növendékek Bartók Béla műveivel léptek pódiumra. A program második felében — az iskola tanárainak műsorában — különös jelentőséggel bírt azoknak a fiatal zenetanároknak a fellépése, akik ebben a tanévben kezdték el salgótarjáni működésüket: ez az est egyben a város koncertlátogató közönsége előtti bemutatkozásuk is volt egyúttal. A sort Vályi Nagy Tamás gordontanár bensőséges muzsikálása nyitotta meg Bach Ariosojának előadásával, Tor- ják Vilmosné zongorakíséretével. Nagy közönségsikere volt a fiatal Mátyás Éva ütőszakos tanárnak, aki Bach eredetileg hegedűre írt d- moll partitájából játszott tételeket marimbafónon, bizonyítva ezzel, hogy ma máraz ütő szak nem csak a dobok, cintányérok használatában merül ki, hanem felkészült muzsikusnak kell lenni annak is, aki e szakon kíván tanulni, fejlődni. Vivaldi c-moll fuvola versenyének előadásával a zeneiskola egy volt növendékének, Vályi Nagy Tamásnénak városunkban való visszatérését üdvözölhettük, aki férjével együtt bizonyította, jó muzsikusok kezében van a ceredi tagiskola irányítása. Haydn C-dúr divertimentó- jában ismét új előadóművész mutatkozott be Fürjészné Si- món Zsuzsa (gordon) személyében. Sándor László (hegedű) és Farkas Erzsébet (cselló) társaságában ritkán hallható összeállítású együttest ismerhettünk meg. Kapi Gyula (harsona) Tor- ják Vilmosné kíséretével But- ri Korái és variációk című művét játszotta. Ugyancsak szép sikert ért el Bódiss Miklós Davidov A szökőkút című virtuozitást követelő darabjával. Az előadás sikerében méltán osztozott a zongora- kísérő Somogyi Mihályné. Igazi kuriózum volt Bizet Arlesi lány című szvitjének menüettje Szvoren András kitűnő fuvolajátékával és dr. Bélyei Lajosné hárfakíséretével. Ez az összeállítás is bizonyítja, hogy a zeneiskola negyedszázados útja micsoda fejlődést jelentett a város zenekulturális életében. Ezt a képet azután végképp betetőzte a hangverseny fináléja, amikor Virágh András, a zeneiskola fiatal orgonatanára Cesar Franck Fináléjának előadásával az új hangszer barátainak táborát növelte. Ez a zeneiskolai hangverseny méltóképp repreaentálta azt a következetes műhelymunkát, melyet az intézet tanárai, növendékei több mint negyedszázadon át végeztek és, melynek gyümölcsei már nagyrészt beértek. ▼. L. Új színek a népi díszítőművészetben A zsosztovói népi díszítő- művészet gyárát a XIX. század 30-as éveiben alapították. Az üzem a Szovjetunió határain túl is jól ismert. A híres zsosztovói tálcákat valameny- nyi világkiállításon bemutatták. Napjainkban a gyár történetének eddig legnagyobb rekonstrukciója folyik. Számos új technológiát vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy bővítsék a színskálát: a hagyományos fekete mellett arany, kék, sötétvörös árnyalatok teszik változatossá a dísztárgyakat. Zsosztovóban rövidesen új iskola nyílik meg, amelyben a gyár jövendő mestereit készítik fel. Növények könyve „Litvánia növényvilága" címmel 6 kötetből álló sorozat jelent meg a Szovjetunióban. Első ízben készült ilyen nagyszabású természettudományi kiadvány, amely a köztársaság 2400 növényféleségét rendszerezi. A kiadványban, amelyet a Litván Tudományos Akadémia szakemberei állítottak össze, olyan ritkaságok is, szerepelnek, mint a prenajsz- ki erdő egyik fenyőfája, amely 42 méter magasra nőtt Eladó múzeum Forgalmas bolt a fővárosban, a Szent István körút és a Néphadsereg utca sarkán: a Bizományi Áruház Vállalat stílbútor- és régiségüzlete. Kirakatai nincsenek, hatalmas üvegablakain belül, mint valami keleti bazárban, ott sorakozik a bolt vevőcsalogató árukészlete: antik holmik, különféle stílusirányzatú bútorok, csillárok, műtárgyak, régi órák, a falakon jeles festőművészek alkotásai. Múzeum ez — véli az egyik vevő —, a hangulata nem változott évtizedek óta, legfeljebb a portékák mások. Bejövök mindig, ha csak Pesten járok, mifelénk Nóg- rádban ilyet nem lát az ember. Pedig megkedvelteti a szépet, ez a temérdek látnivaló. Egy-két darabot elnéhe- getnék otthon is, de itt nem az én pénztárcámhoz igazítják az árakat. Ami igaz, igaz, nem filléres értékű bóvlikat vesztegetnek a bolt eladói. Egyedi darabok, az áruk is ennek megfelelő. Itt is a kereslet-kínálat törvénye diktál, s ahogy hallom, a kereslet mostanában korántsem lanyha. A pénztárnál halomnyi ötszázassal fizet egy középkorú férfi. — Mit vásárolt? — Háromajtós szekrényt vettem — válaszolja. — Más utazik, telket gondoz, házat épít öregkorára, nekem ez a mániám. És az asszonynak is. Győrben, egy régi lakásban élünk, lassan minden zug tele lesz régi bútorokkal. Gyerekünk nincs, ha eljön az ideje, felajánljuk gyűjteményünket valamelyik múzeumnak, magunkkal úgysem vihetjük majd... Alacsony nő mustrálja szakavatottan a bútorokat — Vásárolt már itt máskor is? — Hogyne vásároltam volna! — feleli. — Többször is. Van már nekem innen gobe- lines székem, méghozzá négy; itt vettem a csillárt, a vitrint és más apróságot, például gyertyatartókat- Most már csak gyönyörködni jövök, mióta nyugdíjból élek, lemondtam a vásárlásról, mert kevesebb a pénzem. Gesztesi Lászlóné üzletvezetőtől megtudhatjuk, hogy ennek az egyáltalán nem nagy boltinak évente 70 millió forint a forgalma és egy esetleges leltár e pillanatban is vagy 18—20 millió forint értéket állapítana meg. — Honnan szerzik be több évtizedes működés után is az újabb és újabb bútorokat, műtárgyakat? — Nekem az a tapasztalatom — mondja az üzletvezető —, hogy állandó a körforgás. Azt persze sosem kérdezzük, hogy ki miért válik meg értékeitől, de tény, hogy többnyire az idősebbek hívják fel becsüseinket, tőlük kerül piacra a márkás bútorok nagy része. Ezeket aztán fiatalabbak vásárolják meg, akik maguk is megöregszenek egyszer, és kezdődik minden elölről. Cseh, német és ki tudja, milyen országbeli turisták vegyülnek a honi kíváncsiskodók közé. Abban a helyiségben, ahol az egykori paraszti élet relikviáit látni, szép számmal vásárolnak a külföldiek is, néhány darab százast, láthatóan, szívesen áldoznak egy-egy szép tányérért, ivókupáért. — Vásárolnak-e itt pénzes külföldiek? — Olykor igen. De mindenkor felhívjuk rá a figyelmüket. hogy vannak védett értékek, amelyeket nem lehet devizahatósági engedély nélkül kivinni az országból. Ezek közé tartozik az ötvenévesnél korosabb bútor, márpedig nálunk ezék egyáltalán nem tartoznak a ritkaságok közé. Ha valamiben bizonytalanok vagyunk, az Iparművészeti Múzeum szakembereitől kapunk tájékoztatást. Az ország különböző részéből is jönnek hozzánk a vevők. Ahogy mondani szokták, vidéken is van pénz, és újabban már egyre inkább hozzávaló jó ízlés is. Az üzletben tizenöten dolgoznak. Kereskedők, és egy kicsit mások is: tárlatvezetők. művészettörténészek.' Speciális iskolai végzettségük nincs, viszont széles körű az ismeretük, amely kialakult a boltban töltött évek alatt. Forgalmas az üzlet, jönnek a gyűjtők, az alkalmi és a visszatérő látogatók, a külföldi turisták- Kurblis grama* fon, faragott, oroszlános ka- rossraék, csavart oszlopú könyvszekrény, kis asztalka, alatta , még kisebbel, ember nagyságú faszobor — sokféle bámulnivaló mindenütt. A tárgyakon BÁV-cédula, rajta az eladási ár, a 15 százalékos haszon, a becsüs neve. Itt majd mindennek magán- személy a tulajdonosa, többnyire előleg fejében adják át holmijukat értékesítésre a bizományinak. Itt csak gazdát cserélnek a kincsek. A teljes összeg az eladás után illeti meg az egykori tulajdonost. És ha sokáig porosodik valami az eladótérben? Erre is van megoldás, méghozzá az árleszállítás. Ehhez azonban ismét meg kell egyezni a felkínálóval. Fejér Gyula A tizenkét tó és vidéke A turista, aki különös vonzerőt talál Vas megye meglepetésekben bővelkedő tájaiban a Csörgető-oata.tr folyás sának nyomon követésekor, a kíváncsi „utazó” pedig, ha a 8-as út mentén Hosszúperesz- teg nevével találkozván nem sajnálja utazásának megszakítását — sajátos természeti élményt ismerhet meg. Az Alpok nyúlványai éppen e községig érnek. Az ebből adódó jellegzetes szépséget azonban még fokozza, hogy a Csör- gető-patak medrének sajátosságai alkalmat nyújtottak 12 mesterséges tó kialakítására, melyek halastavakból önálló turisztikai érdekességgé, pihenőhellyé alakítható környezettel rendelkezve Szajki-ta- vak néven kezdtek ismeretessé válni ismét. A szajki parkerdő — mely mintegy 50 hektáron terül el a megye első parkerdője volt. Patinás értékeit elsősorban faállománya fémjelzi. Ebben az erdőgazdaságban bukkanunk az egymást hosszú láncban követő tavak gyöngysorára, melyeknek környéke szokatlanul ízlésesen, a tájat védve, abba szinte észrevétlenül beilleszkedve fejlődik, épül. A tizenkét tóból napjainkban hat halastó neveli a ritkább, jellegzetesen dunántúli halfajtákat, míg a másik hat fürdésre, csónakázásra, horgászásra alkalmas. A fürdésre kijelölt tavak közvetlen partsfeegélye homokos vagy változatos, gömbölyű kavicsokkal tarkított, vizük mélysége agyaránt alkalmas gyermekeknek. de mély vizet kedvelő úszóknak is, hiszen a természetes medrekben tervszerű egymásutánban követik egymást a különféle rendeltetésű fürdőhelyek. Pár száz méterrel odébb a csónakázók és a horgászok paradicsoma következik. Tulajdonképpen a Velencei-tó kicsinyített másait látjuk magunk előtt, természetesen a célnak — kisebb területen lévén — még gazdaságosabb kihasználását megteremtve. A téli idényre a „hideg” sportok kedvelői számára is egyre több lehetőség kínálkozik itt, tehát a hó és a jég örömeit is élvezhetik mindazok, akik nyáron már megszerették ezt a vidéket. A rendkívül változatos vidéken az erdő-mező szerelmesei éppúgy megtalálják a maguk örömét, mint a vizek-ha- lak természetkedvelői. És érdemes körülnézni a közvetlen környéken is. A Szajki-tavak közelében, mintegy 12 km-es körzeten belül két, több szempontból is érdekes községre bukkanunk. Bögötére például úgy vezet szinte észrevétlenül a parkerdei út, hogy nem is fedezzük fel: már másik erdőben járunk, a Nagyerdőben, melynek gondozott faállománya régiségével tűnik ki. Az erdő büszkesége a 30 méter magas, 5 méter kerületű, hatalmas, ragyogó életerőnek örvendő kocsányos tölgy. A községben megtekinthető, sajnos nem a legjobb állapotban — az a „reformiskola”, melyet századunk első éveiben hozott létre szegény zsellérgyermekek részére Battyá- nyi Ervin gróf, mégpedig Szabó Ervin tanácsára. Az iskolában a nevelés angol és német mintára, természettudományos alapokon folyt, és ebben az iskolában kísérleteztek először hazánkban a politechnikai oktatással. Révy Eszter HIT W111-' 1 műsor KOSSUTH BADIO: 8,27: 1915—1916. Osztrák—magyar tüzérek Palesztinában 8.57: Nótacsokor. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.65: MR 10—14. 10.35: Lukács Pál (mélyhegedű) felvételeiből. 11.10: Anton Dermota opera- áriákat énekel. 11.42: Glemba. Csák Gyula regénye folytatásokban. XV/11. rész. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. 13.55: Népdalok, néptáncok. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Holnap közvetítjük... 15.28: Nyitnikék. 16.05: Várkonyi krónika. n/1. rész. 17.07: Hátrányos helyzetből indulva. 17.32: Gerster: Vidám zene öt fűvóshangszerre. 17.45: A Szabó család. 19.15: „Szép vagy. Alföld...” 20.25: Népzenei Hangos OJság. 21.05: Puérto Rivo a borbély évében. 21.35: OJ dzsesszfelvételeinkből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.3«: Cherubini operáiból. 0.10: XX. századi kórusművek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Udvardy Tibor operettdalokat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig. .. 18.00: Tipp-topp parádé. 18.33: A férj kopogtat. 19.03: Táncház! muzsika. 19.23: Hitler-mitosz és valóság. Antal Gábor könyv- ismertetése. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Magányos utazás. Goda Gábor regénye folytatásokban. 20.52: A Rádió Dalszínháza. 22.04: A tegnap slágereiből. 23.20: A mai dzsessz. MISKOLCI STÜDIÖ: 17.66: Hírek, Időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Bély Katalin és Zakar János. — 17.45 Döntött a bíróság. Kártérítés özvegységért. Dr. Toár László előadása. — 18.00: Eszak-magyarországl krónika. (A Nógrád megyei párt-végrehajtóbizottság előtt a lakásgazdálkodás és lakásfelújítás helyzete. — Szerződéskötés a Miskolci Húsipari Vállalatnál.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé: kémia (ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Magyar nyelv (ált. ísk. 3. oszt.) 9.30: Környezetismeret (ált. Isk. 1. oszt.) 10.60: Csak gyerekeknek! Kisfilm -összeállítás 10.40: Rajz (ált. isk. alsó tagozat) 14.10: Iskolatévé: Magyar nyelv (ism.) 14.25: Környezetismeret (ism.) 14.45: Rajz (ism.) SZ. 15.05: Magyar nyelv (ált. Isk. 6. oszt.) 15.20: Kémfa (ism.) sz. 15.50: Napköziseknek szakköröknek Móra Ferenc: A szánkó 16.20: Hírek 16.25: Itália múzeumaiban 16.45: Gólyavári esték 17-20: Hipp-hopp. Óvodások műsora 17.50: Slágerbazár 18.20: Reklám 18.30: Dél-alföldi krónika 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese SZ. 19.30: Tv-híradó SZ. 20.00: Nem kell mindig kaviár. NSZK tévéfilmsorozat 10/1. rész: Ahogy az egész elkezdődött. 20.55: Stúdió 82. 21.55: Felkínálom 22.35: Tv-hlradó 3. 2. műsor: i 20.01: Filmgyártás vagy filmművészet? 5/1. rész: A forgatókönyvírás (ism.) 20.40: A halászok Abidjanban találkoznak 20.55: Dixie tanár úr. Házigazda: dr. Benkó Sándor 21.20: Tv-hiradó 2. 21.40: Rendező: Lakatos Vince BESZTERCEBÁNYA: 15.45: Hírek 15.50: Iskolatévé 16.10: Tudomány és technika 17.10: Kelet-szlovákiai magazin 17.40: Matematika mindenkinek 18.30: Napjaink gazdaságpolitikája 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás jelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Minden szerdán (Magyar film.) 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Hangversenyműsor 22.50: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A kék laguna (14). Színes amerikai film. — Kohász: A szeleburdi család. Színes magyar Ifjúsági film. — Tarján vendéglő: Szabadlábon Velencében (14). Szinkronizált francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Solo Sunny (16). Színes, zenés szinkronizált NDK film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Vük. Színes magyar 'film. — Nagy bátonyi Bányász: Emberek és farkasok (14). Színes olasz film. — Pásztói Mátra: Egy különleges nap (14). Színes olasz—kanadai filmdráma. — Rétság: Rendőrök háborúja (16). Színes francia bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: A szőke indián. Színes NDK ifjúsági kalandfilm. — Jobbágyi: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). Színes olasz filmvígjáték. Kedd, 2. műsor: 21.10: Lakatos Vince rendezi 4 NÓGRÁD — 1982. január 5., kedd |