Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
Mit várunk a kisvállalkozásoktól? (3.) Tartalékok hasznosítása A vállalkozáshoz két dolog szükséges: termelőeszköz és munkaerő. A tőkét a vállalatok, szövetkezetek úgy teremthetik elő, hogy saját eszközeik egy részét e célra elkülönítik, illetve térítés* ellenében a dolgozóik részére átengedik. A másik megoldás, hogy a kistermelés résztvevői saját ■ megtakarításaikat, eszközeiket adják össze. Mindkét változat tartalékokat mozgósít; a gazdaságfejlesztés így — más módon elő nem teremthető — pótlólagos forrásokhoz jut. Nincs tehát szükség számottevő központi forrásokra, beruházásokra. A társadalom számára különösen fontos, hogy a lakosság a személyi jövedelmek megtakarítható részét valóban megtakarítsa, ne pedig elfogyassza. A kisszervezetek fejlesztése lehetőséget nyújt a fogyasztóknak arra, hogy a jövőt megalapozó felhalmozások, értékmegőrző befektetések ne terheljék, hanem bővítsék a áru- és szolgáltatási alapokat. A szocialista gazdaság hatékonyságát, egyensúlyát irányítja, ha a személyi jövedelmek egy része a mérlegnek abba a serpenyőjébe kerül, amely a kínálatot növeli, nem pedig abba, amelyik a keresletet fokozza. Ami a kisszervezetek munkaerőforrásait illeti, a cél szintén a meglevő tartalékok mozgósítása. Nyilvánvalóak — és nem lebecsülhetőek — a szabad idő és a családi munkaerő produktív hasznosításában rejlő lehetőségek. A termelés szerkezetének átalakítása, a nem gazdaságos tevékenység visszafejlesztése, megszüntetése nyomán számolhatunk azzal, hogy a kistermelésben hatékonyan foglalkoztatható munkaerő szabadul fel. Végül, de nem utolsósorban, jelenleg tartalékot képez a nagyszervezetek állományába lévő, de nem kellő mértékben és hatékonysággal foglalkoztatott munkaerő észszerű hasznosítása is. Remélhetjük a meglevő — 20—30 százalékra becsült — belső munkaerő-tartalékok egy részének mozgósítását is. A munkaerőért folyó versenyben azok a nagyvállalatok tudják megtartani ambiciózus, tehetséges szakembereiket, amelyek kezdeménye- zőek, rugalmasak, magasan szervezettek, s merész megbízatásokkal, hatásos anyagi ösztönzéssel érvényesülési lehetőséget teremtenek dolgozóik számára. Nehéz helyzetbe kerülhetnek viszont a merev, nehézkes, erősen hierar- chizált rendszerek, amelyek korlátozzák az alkotó energiák kibontakozását, a személyiség önmegvalósítását. Különösen a fiatal szakemberek türelmetlenségét, kísérletező, fejlesztő kedvét, a kreatívmunka iránti vonzalmát — tegyük hozzá: nem minden illúziótól mentesen — erősítheti az új lehetőség. Ha a tehetség új munkahelyen, egy kisvállalatnál jobban érvényesül, ennek a népgazdaság egésze látja hasznát. Egyebek közt több olyan műszaki, gazdasági kooperációs feladatot oldanak meg majd a kisszervezetnél, amely közvetlenül hozzájárul a nagy- vállalatok hatékonyságának, versenyképességének fokozásához. Míg a teremtő energiák elherdálása, a rossz alkotói közérzet felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okoz. A tartalékok, az alkotó energiák nem szabadulhatnak fel spontán módon. Fontos, hogy a nagyvállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok, a minisztériumok szervezzék, kezdeményezzék a kisvállalkozások megalapítását, egyengessék útjaikat. Mindenképpen el kell kerülni, hogy ne a kalandorok, a „pénzcsinálók” üzlete legyen a kisvállalkozás, hanem a dolgozni szerető és dolgozni tudó szakemberek alkotó tevékenységének színtere. A magánerős lakás- és főként a családiház-építé- sekre például az állami és a szövetkezeti építőiparnak eddig vajmi kevés hatása volt. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen magánerős építőtevékenységet szervezzék, gépkölcsönzéssel, építőanyag-beszerzéssel stb. segítsék. Vagyis a szabad időben végzett építőmunka ugyanúgy a szocialista építőszervezetek integráns részévé válhat, ahogyan a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szerves részét képezik a háztáji gazdaságok. Nincs szó a kisszervezetek és még kevésbé a magánvállalkozások túlburjánzásáról. Elsősorban szocialista típusú, új kisszervezetek alapításával számolunk. A becslések szerint a következő két évben 100—150 kisvállalat és kisszövetkezet fog alakulni. Ezeknek várhatóan egyhar- mada (30—50) lesz teljesen új képződmény. Kétharmada (.70 —150) pedig a meglevő nagy- szervezetekből válik ki, önállósul bizonyos meglevő feladatok végzésére az új igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Az alakuló kisvállalatok és kisszövetkezetek csupán méreteikben, s egyszerűbb számvitelükben, irányításukban különböznek a nagyobb társszervezetektől, termelési viszonyaikban nem, hiszen a termelőeszközök itt is egyértelműen szocialista tulajdonban lesznek. Megemlíthetjük továbbá, hogy 400—50Ó, főleg vállalati, kisebb részben megánjellegű gazdasági munkaközösség alakítása szintén várható. Számolhatunk a meglevő 80 ezer kisiparos több ezer fős gyarapodásával is. Mindez együttvéve is elenyésző arányt képvisel a szocialista szektor dolgozó 'millióihoz képest. (Vége) Kovács József Növekvő érdeklődés a külföldi árak iránt Növekszik a hazai vállalatok érdeklődése a világpiaci árinformációk iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy a konjunktúra- és piackutató intézet félévente megjelenő árupiaci tájékoztatóját az elmúlt évben csaknem kétszer annyian rendelték meg, mint a korábbi időszakban. A kiadvány, mely a nyersanyagok és a késztermékek főpiaci árairól tájékoztatja a szakembereket, jelenleg már négyszáz példányban kel el. Mintegy négyszázötven gazdálkodó egység kapja meg a múlt év eleje óta az intézet egy másik tájékoztatóját, amelyben elsősorban a világpiaci árak várható alakulásáról közölnek előrejelzéseket. Ez a kiadvány vázlatos áttekintést ad az ágazati áralakulásokról, a fő tendenciákról és az árinformációk mellett árfolyamprognózissal is szolgál. Árindexek címmel negyedévenként megjelenő másik tájékoztatójában az intézet a fontosabb fejlődő országok havi áradatairól, a létfenntartási költségek, az órabérek, az ágazatonkénti termelői, illetve nagykereskedelmi árak alakulásáról közöl információkat. Ezek az adatok elsősorban azért érdekesek, mert az infláció mértékéről tájékoztatják az érdekelteket, amelyek ismerete az export, illetve import üzleti tárgyalásoknál nélkülözhetetlen. A régi, jól bevált szolgáltatások mellett — mint amilyen a tőzsdei nyersanyag-árinformációkat közlő napi kiadvány — egyre több hazai Vállalat részletesebb termékadatokat igényel. Ennek következtében az elmúlt években jelentős számban külföldi intézetekkel is végeztettek kutatásokat. Ilyen kutatásokat rendszeresen — elsősorban a magas költségek miatt — többnyire csak néhány hazai nagyvállalat rendel meg — Alumíniumtröszt, Mezőgéptröszt —, de az egyszeri megbízások száma már a múlt évben is jelentős volt. 1981-ben több mint félszáz piaci tanulmányt rendeltek meg, melyek egy-egy termék helyzetét vizsgálták, és így részletes árinformációkat is adtak. Készülnek a zárszámadásra Pészftőn Metszés a rézsási táblán Tanfolyam és továbbképzés A pásztói Béke Termelő- szövetkezetben kellő ütemben tart a zárszámadó közgyűlés előkészítése. A számviteli munka mellett a politikai előkészületek is terv szerint haladnak. A február 9-én sorra kerülő zárszámadásra — amelyet a Lovász. József Művelődési Központban rendeznek — mintegy 500 szövetkezeti dolgozót várnak. A nagy fontosságú eseményt megelőzi a tsz pártszervezetének taggyűlése, ahol részletesen elemzik a múlt évi gazdaság- politikai feladatok teljesítését és szó lesz az idei célkitűzésekről. Ezt követően a munkahelyi kollektívák, közösségek, a szocialista brigádok munkahelyekre lebontva értékelik az éves tevékenységet, ugyanakkor megismerkednek az 1982-es év legfontosabb teendőivel. A munkahelyi tanácskozásokat mintegy 100 fő részvételével a küldöttgyűlés követi, ahol a tsz-tagok mellett az alkalmazottak is képviselik magukat. A februári zárszámadás elé egyébként nagy várakozással tekintenek a dolgozók A jó munkát minden évben nyereségrészesedés követte. Az1 elmúlt esztendő azonban mértéktartásra int, hiszen nem sikerült olyan eredményeket elérni, mint korábban. Alapvetően időjárási pkok miatt — például a gabonatermelésben — ezúttal gyengébb évet zárt a termelőszövetkezet. Újság a pásztói termelőszövetkezetben, hogy a rózsási táblán az elmúlt év decemberében megkezdték a szőlő metszését. Bár kevesen, hiszen a 20 fok körüli hidegben csak a kifogástalan egészségi állapotban levő dolgozók képesek helytállni. Nyolc hektáron már befejeződött a munka. Mint elmondták, a nehéz körülmények ellenére is meg kell birkózni a feladattal, az időjárás viszontagságaival, mert csak így biztosítható, hogy optimális .időre, márciusra befejeződjön a metszés. A közös gazdaság dolgozói közül többen tanulással töltik a téli időszak egy részét. A Lovász József Művelődési Központban az egri szolesze- ti-borászati szakiskola kihelyezett tagozatának 22 hallgatója ismerkedik a szőlőtermesztés elméleti kérdéseivel. Itt zajlik a növényvédelmi szakmunkások továbbképzése is, amelyen a járás tsz-einek és állami gazdaságainak vegyszerekkel foglalkozó dolgozói vesznek részt. A pásztói Béke Tsz-től 13-an, főként traktorosok és raktárosok. Szükség is van az ilyen fajta ismeretfelújító-, kiegészítő foglalkozásokra, mert minden évben új vegyszerek kerülnek forgalomba. Ugyanakkor az új dolgozóknak is tájékozódni kell a rendkívüli figyelmet, pontosságot igénylő munkaterület követelményeiről. A továbbképzés január végén fejeződik be. A körképet mivel is lehetne zárni, mint a melléküzemek munkájáról szóló hírrel. Zökkenőmentes a termelés mind a műanyagüzemben, mind az ultra-, litafon- és a klórkiszerelő üzemekben. a. I. Nagvobb reményekkel kezdtek a kohászo!' Versenyképes termékekkel a külpiacokon A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben valamelyest nagyobb bizakodással indult az 1982-es év a korábbinál. A nagyobb önbizalmat az adja, hogy a belföldi rendelések és igények már az év elején* mintegy 50 ezer tonnával meghaladják a gyár jelenlegi kapacitását. Persze ez nem jelenti, hogy a világpiacon is ugyanilyen megnövekedett érdeklődés lenne tapasztalható a vas- és acélipar termékei iránt. Már az elmúlt évben is kedvezőtlenül éreztette hatását a külpiacokon uralkodó kritikus és válságos periódus, hiszen a vas- és acéltermékek iránti kereslet jelentősen visszaesett. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek eredetileg tervezett 42 ezer tonnás exportprogramjából végül is mintegy 26 ezer tonna vált valóra. S tegyük hozzá, ehhez is széles körű és körültekintő piaci munkát, kellett végezni. Az 1982-es évben sem teljesen felhőtlenek az exportkilátások, de a számítások és előrejelzések szerint a múlt évihez képest mintegy 40 százalékos exportnövekedésre lehet számolni. S ha minden előrelátó számítás beválik, akkor több mint 16 millió dollár bevétel üti a markát a gyár dolgozóinak. Ehhez hozzátartozik, hogy a mennyiség ugyan valamelyest növelhető, de a tőkés világgazdaságban lezajló recesszió miatt árszínvonal tekintetében még mindig nem t.-1"’- elérni a korábbi helyzetet. A gyár elsőrendű feladatának tartja lehetőségéi. szerint segíteni a népgazdasági egyensúly megteremtésére való törekvést. S miután az ország érdeke úgy kívánja a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben minden lehetőséget megragadnak arra, hogy kiváló minőségű és versenyképes termékeikkel minél kedvezőbb eredményeket érjenek el a külpiacokon; A legújabb jelzések szerint a világpiacon jó hírnévnek örvendő acélszalagokon és kovácstermékeken kívül ónozott huzal, fogazott fűrész és kéri tésfonat iránt is jelentettek be külföldi igényt. Sőt az exportmunkának ezúttal egy teljesen új jelensége is tapasztalható. Az elmúlt években különösen az afrikai országokba exportált jó minőségű csákányok hatására Egyiptomból a Salgótarjáni Kohászati Üzemek egész csákánygyártó technológiáját gépi berendeA napraforgóolaj-előállítás során keletkező mellék- terméket, a napraforgódarát is hasznosítja a martfűi növényolajgyár. A gyártás folyamán létrejövő nagy tömegű hulladék sok emészthető fehérjét tartalmaz, az állattenyésztésben való felhasználásával tetemes mennyiségű import szója, vagy más drága fehérje pótolható. A gyár 1931- ben, az első teljes termelési évében 120 ezer tonna darát zésekkel és a szakemberek be-, tanítási igényével együtt szeretnék megvásárolni. Ez az első ilyen eset a gyár életében, amikor egész csákánygyártó üzemet akarnak vásárolni a világpiacon kivívott jó hírnevük után. Az üzlet bizonyosan kedvező valósággá válik, miután kellő megfontolások alapján a két fél között megegyezés jön létre. A belkereskedelem részére eddig mintegy 1800 tonna acélárut szállítottak. S ezek között már sok olyan tétel is van, amely előszállításnak tekinthető. Ugyanakkor figyelmet fordítanak az exportrendelések kielégítésére. A tél kedvezőtlen szállítási viszonyai mellett a hónap első felében több mint 70 százalékra teljesítették a készáruszállítás exportját. Eddig az összes szállítási feladatoknak 125 százalékban tettek eleget. állított elő és értékesített a gabonaforgalmi és malomipari vállalat útján. A gyár szakemberei az idén tovább fejlesztik a napraforgó-feldolgozás technológiáját, ezzel szeretnék elérni, hogy 80-ról 90 százalékra emeljék az első osztályú dara arányát. A kevésbé jó minőségű dara ugyanis csak kérődzőkkel etethető, a kisebb rosttartalmú abrakalapanyag viszont a sertés- és baromfiágazatban is kitűnően hasznosítható. Javítfók a napraforgódara minőségét Védik az olajfáitokat a befagyástól Az algyői szénhidrogén-medence ólajkútjainál, szabadtéri gázüzemeiben, tankállomásain éjszakánként gyakori a mínusz 15 Celsius-fok körüli hőmérséklet. Az olajbányászok nagy gonddal ügyelnek arra, hogy az olajjal keveredett víz jelenléte miatt befagyás, dugulás ne keletkezzék. Ilyen esetek azonnali elhárítására négy hőfejlesztő kazánkocsival járják a területet. A gépkocsik vezetői máNapenergia A Mali Köztársaságban működik a világ jelenleg legnagyobb teljesítményű naperőműve. Az erőmű a Niger folyó mellett, Dire város közelében épült, a fővárostól 200 km-nyire délre. Teljesítménye 80 KW. Elektromos energiáját négy feladat megoldására használják fel. Naponta 8500 m3 vizet szivattyúznak át vele a sodik szakmaként megtanulták a mozgó hőfejlesztők kezelését, így nem kell még egy szakembert magukkal vinniük. A nagy hideg által okozott nehézségek ellenére a szegedi medence kútjai, berendezései zavartalanul szolgáltatják az országosan igényelt napi 14,5 millió köbméter földgázt, több mint 4000 tonna olajat és 700 tonna pro- pán-butánt.-hasznosítás Niger folyóból, hogy 15 hek- tányi földet öntözhessenek. 18 méteres mélységből napi 600 m3 ivóvizet hoznak fel a város lakóinak ellátására. A maradék energia segítségégével a közelben működő gazdaság és negyvenágyas turistaszálló energiaellátását és légkondicionálását valósítják meg. NÓGRÁD — 1982. január 22-, péntek A kézi csomagolás mellett félautoivuua csomagológép munkáját is igénybe veszik a nagybáonyi harisnyagyárban, ahol esztétikus dobozokba naponta 30 ezer terméket helyez az ötletes berendezés. Maczkovják Jánosné, Padár Zsuzsa és Varga Hedvig közreműködésével Viktória harisnyanadrágok kerülnek a díszes dobozokba. 3
