Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-22 / 18. szám

Kitekintés A múlt vállalásának példája Egy szentgotthárdi tanulmánygyűjtemény kapcsán Hazai léptékkel mérve Vas megye a Nógxádtól távolabb eső tájak közé tartozik. Még­sem érdektelen, ha időnként, — kitekintésképpen — szót ejtünk arról is, ami hazánk más tájain, ezúttal a „nyuga­ti végeken” történik. Az alkal­mat jelen esetben a Szentgott- hárd című, rendkívül magas színvonalú helytörténeti, mű­velődéstörténeti és helyismé­reti tanulmánykötet múlt év végén történt kiadása szolgál­tatja, annál is inkább, mert az utóbbi időben a közönség esetenként első pillantásra tetszetősen hangzó, végső soron azonban gondolati igény­telenségre valló téves néze­tekkel is találkozhatott éppen a helytörténeti kiadványok­kal kapcsolatban. Márpedig, ezek tudatformáló hatását hi­ba volna lebecsülni, pusztán abból az egyébként kétségte­len tényből kiindulva, hogy e kiadványok sorában — Nóg- rádban is, másutt is — akad­hatnak kevésbé színvonalas, legfeljebb periférikus jelen­tőségű, sőt, igénytelen mun­kák is. A fürdővízzel azonban ne öntsük ki a gyereket! Ez kulturális politikánkkal sem lenne összhangban, amely je­lentőségének megfelelően tá­mogatja, illetve méltányolja az 1960-as években országszerte megélénkült honismereti mun­kát és helytörténetírást. Amint azt Szabó László, aki Kuntár Lajossal, a szóban forgó kötet szerkesztője volt, rövid tanul­mányként is olvasható beve­zetőjében írja: „A helytörté­netírás is valóságos igényből lend/ült fel. Minden szakava­tottan elkészített tanulmány a nagy egészet, a nemzeti tör­ténetírást gazdagítja. Törté­nelemtudósainknak a bizonyí- tottabb általánosítások levo­násához, a szintézis' árnyal­tabb megfogalmazásához, szükségük is van ezekre a ta­nulmányokra. Különösen fon­tosak a nemzeti tudat fej­lesztése és a tudomány szá­mára is azok a dolgozatok, amelyek a nép, a haza törté­netében jelentős szerepet ját­szó településekről szólnak. Még sok ilyen helységünk múltjáról alig-alig tudunk va­lamit, másokét pedig a Hort- hy-korszakban készült szel­lemtörténeti vagy pozitivista munkák örökítették meg. Ezek a tanulmányok — elvi és módszertani tévedéseiken, és hiányosságaikon túlmenő­en — keveset foglalkoznak a dolgozóosztályok évszázados, küzdelmeivel, íróik figyel­mét elkerülte a mindennapi, munka szerepe és története.” Azért idéztük e néhány mon­datot, mert úgy véljük pon­tosan fogalmazza meg az ilyen jellegű kiadványok helyét és szerepét szellemi életünk egé­szében és a tudatformálásban. A kettős célt, a nagy nyilvá­nosság tájékoztatását, a szü­lőföld iránti vonzalom erősí­tését, valamint a tudomány számára forrásértékű infor­mációszolgáltatását, természe­tesen nehéz megvalósítani. Szerencsés esetben azonban — a megjelenés helyétől függet­lenül — a szakmai követelmé­nyeknek is megfelelő mara­dandó értékű mű jöhet létre, amint azt ez a tanulmány- gyűjtemény is bizonyítja. A terjedelmében Is impo­záns kötet, jóllehet monogra­fikus elemekkel is bír, való­jában nem monográfia, ha­nem „csupán” tanulmány­gyűjtemény. Így bizonyos ér­telemben több is egy átlagos színvonalú monográfiánál. Mindenekelőtt abban, hogy a tanulmányok egy-egy kiemelt területet önálló kutatásokon alapuló tárgyismeret birto­kában dolgoztak fel. (E kuta­tás, a tárgy jellegéből adódó­an, nemzetközi jelleget is öl­tött, a szerzők például Fran­ciaországban és Ausztriában • is kutattak.) A kötet szakmai értékelésére, miután Nógrád- tól viszonylag távoli vidék­ről van szó, ezúttal nem vál­lalkozunk, de miután Szent- gotthárd az egyetemes ma­gyar történelemben is jelen­tős helyet foglal el, néhány ta­nulmányra mégis szívesen hív­juk föl a figyelmet. így pél­dául Valter Ilona Szentgott- hárd története a mohácsi vé­szig, Barta Gábor A társadal­mi és gazdasági fejlődés főbb vonásai 1526—1734 között, Perjés Géza A szentgotthárdi csata (1664. VIII. 1.); Zlinszky- né Sternegg Mária A szent­gotthárdi ciszterci apátság története és művészetének em­lékei (1183—1878) című tanul­mányai számos új nézőponttal is gazdagítják a korszakról való tudásunkat és az itt zaj­lott eseményeknek a korabe­li európai politikára is hatás­sal levő voltát. Részben ugyan más szempontból e sorba tar­tozik Simonffy Emil, Kiss Mária, Kránitz József, vagy éppen Kovacsics József, Kun­tár Lajos és Hodászi Ede ta­nulmánya is, számos helyi sa­játosság megfogalmazásával, de egyetemes érvényű tanul­sággal. A mű ismeretében hangsúlyozzuk, a tanács he­lyesen döntött, akkor, amikor Hadászi Ede és Wolf János javaslatára elhatározta e ta­nulmánygyűjtemény kiadását. A kötet 18 szerzője e műfaj­ban országosan példamutató színvonalú és kiállítású mű­vet alkotott, amely méltó, — nem utolsósorban objektív hangvételével — mind a vá­rosi cím várományosához. Szentgotthárdhoz, mind pedig a hazai helytörténetíráshoz. Napjaikban, amikor a hely- történetírás virágzásának ide­jét üljük, nem érdektelen han­goztatni, éppen az objektivi­tást. A szűkebb haza szerete- te nem annak kritikátlam di­cséretét jelenti, hanem éppen a múlt kritikai feldolgozását, s a tanulságok levonása után annak jelenünk és jövőnk szá­mára is hasznosítandó vál­lalását. (te) Gyökereztetek ágak A drezdai műszaki egyetem kutatói az új lakóterületek gyors és olcsó fásításának kér­désével foglalkoztak. A szok­ványos, a kereskedelemben kapható fácskák igen aprók, s frissen elültetve olykor 40 százalékuk elpusztul. Nagy fá­kat is ki lehet ásni, és gyö­kerestől elültetni. Ez azonban költséges eljárás, és az át­ültetett fáknak csak 70 szá­zaléka marad meg. Az egyetem mérnök bioló­gusai új utakat kerestek, ki­használták egyes növények­nek azt a képességét, hogy bizonyos részeiknek szövetei­ben olyan sejtek is vannak, amelyekből — ha a növényi részt levágják, majd megfe­lelő körülmények között tart­ják — osztódás révén új gyö­kerek fejlődnek. Ez az ún. ivartalan szaporítási eljárás azonban eddig csak meghatá­rozott növényfajok fiatalabb, kisebb hajtásai esetében volt eredményes. A drezdai kuta­tók olyan serkentőanyagot kí­sérleteztek ki, amely több faj­ta esetében az idősebb és vastagabb (5—6 éves) ágakat is gyökeTesedésre bírja az év bizonyos szakaszában. A szabadalmaztatott eljá­rás szerint a gyökereztetést egy e célra kialakított kon­ténerben végzik. Az első gyö­kerek a kezelés után négy-öt héten belül megjelennek. Hullámzásmérő radar A második világháború ide­jén tökéletesített radarrend­szerek ma már az időjárás- és az óceánkutatást is szol­gálják. Emberi szemmel is érzékel­hető, hogy a tengeri hullám­zás mennyisége összetett moz­gás. Több országban, így az USA-ban, a Szovjetunióban, Angliában, Japánban, Auszt­ráliában és Franciaországban a hullámok magasságát és se­bességét mérő radarok kifej­lesztésével foglalkoznak. Az adatok segítik a tengeri navi­gációt, az óceánkutatást, a partvédelmet és a kikötői épü­letek megépítését. EiégedetJen após Franz elégedetlen a vejével. A barátja megkérdi, mi kivet­nivalót talál rajita. Franz így felel: — Nem tud kártyázni. — örülhetnél, hogy ilyen szolid a vejed. Franz: — Ugyan minek örüljek? Hiszen éppen az a baj, hogy mégis folyton kártyázik! A néprajzi muzeológia központja Leningrádban Beszélgetés Szoborévá Nyina Petrovnával A Szovjetunió népeinek vi­seletéi címmel kiállítás nyílik ma Salgótarjánban, a Nógrá­di Sándor Múzeumban, a Szov­jetunió Népeinek Állami Nép­rajzi Múzeuma gyűjteményei­ből. A kiállítást Szoboljeva Nyina Petrovna, a múzeum tudományos főmunkatársa ren­dezte, akivel Salgótarjánban beszélgettünk. — Aki járt már ebben a pompás leningrádi múzeum­ban, kiállításának alapeszmé­jét a központi teremben ol­vashatta. Eszerint: „A Szov­jetunió egyenjogú népek ba­ráti szövetsége. Térületén oro­szok, ukránok, beloruszok, észtek, lettek, litvánok, grú­zok, örmények, eszkimók, türkmének, üzbégek, kaza- hok, kirgizek és más nemze­tiségiek vannak. Ezek fejlő­déséről, kultúrájáról, mun­kájáról és életéről tanúskod­nak a kiállított tárgyak." Ké­rem mutassa be röviden a mú­zeumot, amely ilyen hatal­mas gyűjtőkörrel és anyaggal rendelkezik! — A múzeumot a múlt szá­zad végén, illetve e század ele­jén alapították. Épületét ere­detileg is erre a célra építet­ték, V. Sz. Szvinyin tervei szerint. A munkálatok 1901- ben kezdődtek és 1914-ben fe­jeződtek be, de a múzeum csak a forradalom után, 1923-ban nyílt meg a nagyközönségnek. A dátumokból is következik, hogy a gyűjtőmunka a XIX— XX. század fordulóján kezdő­dött és ma is folytatódik. Dön­tő többségében XIX. századi anyagot őrzünk, amely 1948- ban gyarapott egy moszkvai néprajzi múzeum anyagával. Ez utóbbi gyűjtőmunkáját már a múlt század elején megkezd­te, ezért korábbi emlékanyagot jelent, Oroszország népeinek anyagát gyűjtötték. Múzeu­munk körülbelül 300 ezer tárggyal rendelkezik, ezen­Szoboljeva Nyina Petrovna. kívül fényképarchívummal, a XIX. századtól napjainkig. — Milyen kiállításokat lát­hat jelenleg a közönség? — Kétféle kiállításunk van. Egyrészt kiállításaink bemu­tatják a különböző népek és nemzetek forradalom előtti életét, hagyományos kultúrá­ját, többek között az orosz, az ukrán, a belorusz, a baltiku­mi, kaukázusi, közép-ázsiai, Volga menti és az északi né­pek kultúrájáról van szó. Mi­után ezek a népek a forra­dalom előtt a gazdasági, és kul­turális fejlődés különböző fo­kán álltak, természetesen em­lékanyaguk is igen változatos. Kiállításaink másik része a mai életmódot mutatja be, do­kumentálva, hogy a Szovjet­unió a baráti népek országa. Végigkövetjük az etnikai, kulturális és életmódbeli fo­lyamatokat. Bemutatjuk, ho­gyan fejlődött a gazdasági élet, a kultúra, valamint azt is, hogy a különböző népek, nemzetek, hogyan vesznek részt az ország irányításában, Ez a kiállításunk — a koráb­bitól eltérően — tematikák szerint mutatja be a népeket. Például vizsgálja a viselet, a lakásberendezés stb. válto­zásait. Van továbbá olyan ki­állításunk is. amely a népi tradíciók mesterséges fenn­maradását dokumentálja. Mú­zeumunk egyébként a népraj­zi muzeológiában egyúttal az ország metodológiai központ­ja. — Hogyan alakulnak a mú­zeum nemzetközi kapcsolatai? — Számos országgal tartunk kapcsolatot. Különösen szoros az együttműködés Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztár­sasággal és Magyarországgal. Időszaki kapcsolatokat tar­tunk Japánnal, Belgiummal, Franciaországgal. Jugoszlávi­ával, Bulgáriával és Svédor­szággal, ezekben az országok­ban is rendezünk kiállításokat. Az együttműködésnek, termé­szetesen változatos formái alakultak ki. — Készülnek-e új kiállítá­sok Leningrádban? — Igen. Most készül egy kiállítás, amely a népművé­szet továbblépését mutatja be napjainkban, továbbá a mai szokásokról és ünnepekről nyi­tunk meg egy tárlatot a közel­jövőben. — Személy szerint, milyen témákkal foglalkozik? — A múzeum kaukázusi osz­tályán dolgozom. Dagesztán és Grúzia népeivel foglalkozom. Tóth Elemér Koncertek hónapja Irodalmi pt esszék randevúja Az irodalmi presszók első országos találkozójának dísz­előadásával nyitja ismét ka­puit január 23-án, szombaton este a 2 milliós költséggel felújított Korona Pódium. Február végéig az ország tíz nagy, rendszeresen működő irodolmi presszója randevú­zik a Koronában. A nyitó elő­adás vendége a debreceni Csokonai kávéház: Csíkos Sán­dor, a debreceni Csokonai Színház művésze szerepel Villon-estjével. Januárban még két irodalmi presszó lép dobogóra: 25-én, hétfőn fél kilenc órai kezdettel a mis­kolci Tokaj-kabaré, Kacag az acél város címmel mutatja be műsorát, míg január 27-én a Lőrinci Fórumé a pódium: Psota Irén: Töltsünk el egy édes órát.... című műsorával jelentkeznek. Februárban to­vábbi hét irodalmi presszó vendégeskedik a várbéli cuk­rászdában, sorrendben a ceg­lédi Délibáb, az egri Dobos, a pesti Hauer-kabarémúzeum, a jászberényi Lehel Gyöngye, az Angelika, a Thermal Szálló Havanna klubja és a Gresham kávéház. A hangversenyeknek régóta kedvez a téli Időjárás, ezért nem csoda, hogy mostanában számos településünkön ren­deznek koncerteket. Különö­sen két városunkban, Salgó­tarjánban és Balassagyarma­ton mozgalmasak ezek a ja­nuári napok. A megyeszékhely József At­tila Művelődési Központjában január 20—21-én három elő­adást is tartott a salgótarjáni szimfonikus zenekar, minde­gyiket a város középiskolás diákjai számára. Ugyanaz sze­repelt a műsorban is: Crieg— Ibsen Peer Gynt és Sibelius Finlandia című szimfonikus költeménye. Az előadáson Ta- tay Éva, Kürti Papp László előadó- és Faragó Laura ének­művész működött közre. Az együttest Róna Frigyes vezé­nyelte. Január 21-én a Grieg— Ibsen- és Sibelius-művet a balassagyarmati középiskolá­sok is meghallgathatták a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, szintén a salgó­tarjáni szimfonikusok előadá­sában. Gabos Gábor novemberi Chopin-estje után Balassa­gyarmat felnőttközönsége Ja­nuár 20.-án 17 órakor a mű­velődési központban Kecskés András együttesének és ■' Bakfark Bálint lanttriónak a hangversenyét hallgathatta meg. A művészek eddigi tevé­kenységükkel jeles eredményt értek el a középkori magyar klasszikus zeneművek népsze­rűsítésében. A nagybátonyi kamarazenekar — a Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola és a Mikszáth Kálmán Művelődési Közporit közös szervezésében — január 28-án vendégszere­pei a palóc fővárosban, az if­júsági házban, főként barokk kompozíciókkal. A salgótarjáni koncertláto­gatók január 25-én 19 órakor a miskolci szimfonikus zene­kar előadását hallgatják meg a megyei művelődési központ­ban. A műsorban Mendels­sohn Hebridák nyitány, e-moll hegedűverseny és III. (Skót) szimfónia című műve szerepel. Közreműködik Ko­vács Dénes hegedűművész, ve­zényel Kóródi András. Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban Kodály Zoltánná koncertjét rendezik meg a Bartók Béla Általános Iskolával közös szervezésben. A délután öt órakor kezdődő énekkoncert zongorakiséretét ifjú Fasang Árpád látja el. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8-27: Borjúhús petricsészében? 8.37: Wolf muzsikájából 9.33: Száll az ének . . . 10.05: Képek és jelképek 10,35: Bocsáss meg, Eurydiké. Simon István versei Elmondja: Nagy Attila 10.40: Vavrinecz Béla féld: Ma­gyar képeskönyv 11.00: László Anna-emlékműsor 11.45: Vlagyimir Malcsenko ope­raáriákat énekel 12.35*. Hét végi panoráma 13.55: Kóruspódium 14.2b: Daloló, muzsikáló tájak 14.44: Magyarán szólva... 15.05: Viktória Jagling gerdon- kázik 15.2S: A barangoló Dominó Bécsben 16.05: Mi történt velük? Szél Júlia műsora 17.12: Reflektorfényben egy operaária 17.43: Magánerőből 18.08: Dunajevszkij: Keringő a „Világos út’* című film­ből 19.15: Homo ludens 19.35: Sztravinszkij: A katona története. — Szvit *0.06: Zinka Milanov operaáriá­kat énekel 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel 21.30: Választóvonal 22.20: Tíz perc külpolitika 22-30: a kamarazene kedvelőinek 23.47: Nóták 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nóták közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: A nóták folytatása 8.46: A Rádió Dalszínháza 8.56: A nóták műsor folytatása 9.36: Nyugat-Berlin: bandahá ború. a heroinpiacért. Gellért Endre írása 10.00: Zenedélelőtt 10.45: Láttuk, hallottuk 11.52: Tánczenei koktél 12.33: Édes anyanyelvűnk 12.38: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség 18.33: László Annie és Molnár Ferenc nótákat^ énekel 18.55: Barátság slágerexpressz 19.25: Földközelben 20.00: Muzeális nótafelvételeink­ből 20.33: Rádiószínház 22.23: Vukán György szerzemé­nyeiből 23.20: Chicago. Részletek Kander zenés já­tékából MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás jelentés, tartalomismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Hová forduljunk jogügyekben? — Patika az ott­honokban. — Autószervizek ge- binben. — Közlekedési informá­ciók. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. A mű­sor telei onügyelete: 35-510. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Thorez-bánya- üzemben. — Bányász-jogsegély­szolgálat.). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé: fizika (ált. isk 8. oszt.) 8.45: Fizikai kísérletek (középisk. 1. oszt.) 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 10.35: Korok művészete. A közép­kor művészete 1. 14.30: Fizikai kísérletek (ism.) 14.40: Környezetismeret (ism.) 14.55: Korok művészete lism.) 15.25: Fizika (ism.) 15.50: Mindenki iskolája. Fizika (ism.) 16.30: Hírek 16.35: A vb-selejtező sorozatról 17.25: Reklám 17.30: Keresztkérdés. Fejtörőjáték 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta. 20.25: Lehet így is. Rajzfilm­sorozat. 3. rész 20.40: Brazília, Brazília! Sugár András riportfilmje 21.30: Aranypolgár. Amerikai film 23.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Minden róla szól. 6/6. ré^z 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám »21.30: Falusi esték BESZTERCEBÁNYA: 17.00: Hírek. 17.05: Ferdinánd, a bohóc. 11. rész. (Ism.) 17.35: Rövidfilm-összeállítás. 18.30: Bratislava! magazin. 18.45: A korálok világa. 1. rész 19.10: Esti mese. 19.20: Idő járásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jó napot, Offenbach úr. 3. rész. 21.10: Szórakoztató vetélkedőműsor. 21.50: Ez történt 24 óra alatt. 22.05: Simon és Máté. Olasz filmvígjáték. (Ism.) 23.45: Könnyűzenei műsor. 0.00: Hírek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: NAPKÖZIS MOZI! Dot és a kenguru. Színes ausztrál rajz­film. — Sasszárny. Színes angol western. — Balassagyarmati Ma’ dách: Kettévált mennyezet (14). Színes magyar fűm. — Pásztói Mátra: A szőke indián. Színes NDK ifjúsági kalandfilm. — Szé- csényi Rákóczi: VÜK. Színes ma­gyar rajzfilm. — Rétság: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnö­keit? (14). Színes, szinkronizált USA—NSZK bűnügyi filmkomé- dia. — Kisterenyei Petőfi: 3. számú űrbázis (16). Színes an^ol fantasztikus kalandfilm. — Ér- sckvadkerl: Kopaszkutya (14). Színes zenés magyar film. — Nagylóc: Rendőrök . háborúja. (16). Színes francia bűnügyi film. NÓGRÁD - 1982. január 22., péntek | 1

Next

/
Thumbnails
Contents