Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
Kitekintés A múlt vállalásának példája Egy szentgotthárdi tanulmánygyűjtemény kapcsán Hazai léptékkel mérve Vas megye a Nógxádtól távolabb eső tájak közé tartozik. Mégsem érdektelen, ha időnként, — kitekintésképpen — szót ejtünk arról is, ami hazánk más tájain, ezúttal a „nyugati végeken” történik. Az alkalmat jelen esetben a Szentgott- hárd című, rendkívül magas színvonalú helytörténeti, művelődéstörténeti és helyisméreti tanulmánykötet múlt év végén történt kiadása szolgáltatja, annál is inkább, mert az utóbbi időben a közönség esetenként első pillantásra tetszetősen hangzó, végső soron azonban gondolati igénytelenségre valló téves nézetekkel is találkozhatott éppen a helytörténeti kiadványokkal kapcsolatban. Márpedig, ezek tudatformáló hatását hiba volna lebecsülni, pusztán abból az egyébként kétségtelen tényből kiindulva, hogy e kiadványok sorában — Nóg- rádban is, másutt is — akadhatnak kevésbé színvonalas, legfeljebb periférikus jelentőségű, sőt, igénytelen munkák is. A fürdővízzel azonban ne öntsük ki a gyereket! Ez kulturális politikánkkal sem lenne összhangban, amely jelentőségének megfelelően támogatja, illetve méltányolja az 1960-as években országszerte megélénkült honismereti munkát és helytörténetírást. Amint azt Szabó László, aki Kuntár Lajossal, a szóban forgó kötet szerkesztője volt, rövid tanulmányként is olvasható bevezetőjében írja: „A helytörténetírás is valóságos igényből lend/ült fel. Minden szakavatottan elkészített tanulmány a nagy egészet, a nemzeti történetírást gazdagítja. Történelemtudósainknak a bizonyí- tottabb általánosítások levonásához, a szintézis' árnyaltabb megfogalmazásához, szükségük is van ezekre a tanulmányokra. Különösen fontosak a nemzeti tudat fejlesztése és a tudomány számára is azok a dolgozatok, amelyek a nép, a haza történetében jelentős szerepet játszó településekről szólnak. Még sok ilyen helységünk múltjáról alig-alig tudunk valamit, másokét pedig a Hort- hy-korszakban készült szellemtörténeti vagy pozitivista munkák örökítették meg. Ezek a tanulmányok — elvi és módszertani tévedéseiken, és hiányosságaikon túlmenően — keveset foglalkoznak a dolgozóosztályok évszázados, küzdelmeivel, íróik figyelmét elkerülte a mindennapi, munka szerepe és története.” Azért idéztük e néhány mondatot, mert úgy véljük pontosan fogalmazza meg az ilyen jellegű kiadványok helyét és szerepét szellemi életünk egészében és a tudatformálásban. A kettős célt, a nagy nyilvánosság tájékoztatását, a szülőföld iránti vonzalom erősítését, valamint a tudomány számára forrásértékű információszolgáltatását, természetesen nehéz megvalósítani. Szerencsés esetben azonban — a megjelenés helyétől függetlenül — a szakmai követelményeknek is megfelelő maradandó értékű mű jöhet létre, amint azt ez a tanulmány- gyűjtemény is bizonyítja. A terjedelmében Is impozáns kötet, jóllehet monografikus elemekkel is bír, valójában nem monográfia, hanem „csupán” tanulmánygyűjtemény. Így bizonyos értelemben több is egy átlagos színvonalú monográfiánál. Mindenekelőtt abban, hogy a tanulmányok egy-egy kiemelt területet önálló kutatásokon alapuló tárgyismeret birtokában dolgoztak fel. (E kutatás, a tárgy jellegéből adódóan, nemzetközi jelleget is öltött, a szerzők például Franciaországban és Ausztriában • is kutattak.) A kötet szakmai értékelésére, miután Nógrád- tól viszonylag távoli vidékről van szó, ezúttal nem vállalkozunk, de miután Szent- gotthárd az egyetemes magyar történelemben is jelentős helyet foglal el, néhány tanulmányra mégis szívesen hívjuk föl a figyelmet. így például Valter Ilona Szentgott- hárd története a mohácsi vészig, Barta Gábor A társadalmi és gazdasági fejlődés főbb vonásai 1526—1734 között, Perjés Géza A szentgotthárdi csata (1664. VIII. 1.); Zlinszky- né Sternegg Mária A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1183—1878) című tanulmányai számos új nézőponttal is gazdagítják a korszakról való tudásunkat és az itt zajlott eseményeknek a korabeli európai politikára is hatással levő voltát. Részben ugyan más szempontból e sorba tartozik Simonffy Emil, Kiss Mária, Kránitz József, vagy éppen Kovacsics József, Kuntár Lajos és Hodászi Ede tanulmánya is, számos helyi sajátosság megfogalmazásával, de egyetemes érvényű tanulsággal. A mű ismeretében hangsúlyozzuk, a tanács helyesen döntött, akkor, amikor Hadászi Ede és Wolf János javaslatára elhatározta e tanulmánygyűjtemény kiadását. A kötet 18 szerzője e műfajban országosan példamutató színvonalú és kiállítású művet alkotott, amely méltó, — nem utolsósorban objektív hangvételével — mind a városi cím várományosához. Szentgotthárdhoz, mind pedig a hazai helytörténetíráshoz. Napjaikban, amikor a hely- történetírás virágzásának idejét üljük, nem érdektelen hangoztatni, éppen az objektivitást. A szűkebb haza szerete- te nem annak kritikátlam dicséretét jelenti, hanem éppen a múlt kritikai feldolgozását, s a tanulságok levonása után annak jelenünk és jövőnk számára is hasznosítandó vállalását. (te) Gyökereztetek ágak A drezdai műszaki egyetem kutatói az új lakóterületek gyors és olcsó fásításának kérdésével foglalkoztak. A szokványos, a kereskedelemben kapható fácskák igen aprók, s frissen elültetve olykor 40 százalékuk elpusztul. Nagy fákat is ki lehet ásni, és gyökerestől elültetni. Ez azonban költséges eljárás, és az átültetett fáknak csak 70 százaléka marad meg. Az egyetem mérnök biológusai új utakat kerestek, kihasználták egyes növényeknek azt a képességét, hogy bizonyos részeiknek szöveteiben olyan sejtek is vannak, amelyekből — ha a növényi részt levágják, majd megfelelő körülmények között tartják — osztódás révén új gyökerek fejlődnek. Ez az ún. ivartalan szaporítási eljárás azonban eddig csak meghatározott növényfajok fiatalabb, kisebb hajtásai esetében volt eredményes. A drezdai kutatók olyan serkentőanyagot kísérleteztek ki, amely több fajta esetében az idősebb és vastagabb (5—6 éves) ágakat is gyökeTesedésre bírja az év bizonyos szakaszában. A szabadalmaztatott eljárás szerint a gyökereztetést egy e célra kialakított konténerben végzik. Az első gyökerek a kezelés után négy-öt héten belül megjelennek. Hullámzásmérő radar A második világháború idején tökéletesített radarrendszerek ma már az időjárás- és az óceánkutatást is szolgálják. Emberi szemmel is érzékelhető, hogy a tengeri hullámzás mennyisége összetett mozgás. Több országban, így az USA-ban, a Szovjetunióban, Angliában, Japánban, Ausztráliában és Franciaországban a hullámok magasságát és sebességét mérő radarok kifejlesztésével foglalkoznak. Az adatok segítik a tengeri navigációt, az óceánkutatást, a partvédelmet és a kikötői épületek megépítését. EiégedetJen após Franz elégedetlen a vejével. A barátja megkérdi, mi kivetnivalót talál rajita. Franz így felel: — Nem tud kártyázni. — örülhetnél, hogy ilyen szolid a vejed. Franz: — Ugyan minek örüljek? Hiszen éppen az a baj, hogy mégis folyton kártyázik! A néprajzi muzeológia központja Leningrádban Beszélgetés Szoborévá Nyina Petrovnával A Szovjetunió népeinek viseletéi címmel kiállítás nyílik ma Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban, a Szovjetunió Népeinek Állami Néprajzi Múzeuma gyűjteményeiből. A kiállítást Szoboljeva Nyina Petrovna, a múzeum tudományos főmunkatársa rendezte, akivel Salgótarjánban beszélgettünk. — Aki járt már ebben a pompás leningrádi múzeumban, kiállításának alapeszméjét a központi teremben olvashatta. Eszerint: „A Szovjetunió egyenjogú népek baráti szövetsége. Térületén oroszok, ukránok, beloruszok, észtek, lettek, litvánok, grúzok, örmények, eszkimók, türkmének, üzbégek, kaza- hok, kirgizek és más nemzetiségiek vannak. Ezek fejlődéséről, kultúrájáról, munkájáról és életéről tanúskodnak a kiállított tárgyak." Kérem mutassa be röviden a múzeumot, amely ilyen hatalmas gyűjtőkörrel és anyaggal rendelkezik! — A múzeumot a múlt század végén, illetve e század elején alapították. Épületét eredetileg is erre a célra építették, V. Sz. Szvinyin tervei szerint. A munkálatok 1901- ben kezdődtek és 1914-ben fejeződtek be, de a múzeum csak a forradalom után, 1923-ban nyílt meg a nagyközönségnek. A dátumokból is következik, hogy a gyűjtőmunka a XIX— XX. század fordulóján kezdődött és ma is folytatódik. Döntő többségében XIX. századi anyagot őrzünk, amely 1948- ban gyarapott egy moszkvai néprajzi múzeum anyagával. Ez utóbbi gyűjtőmunkáját már a múlt század elején megkezdte, ezért korábbi emlékanyagot jelent, Oroszország népeinek anyagát gyűjtötték. Múzeumunk körülbelül 300 ezer tárggyal rendelkezik, ezenSzoboljeva Nyina Petrovna. kívül fényképarchívummal, a XIX. századtól napjainkig. — Milyen kiállításokat láthat jelenleg a közönség? — Kétféle kiállításunk van. Egyrészt kiállításaink bemutatják a különböző népek és nemzetek forradalom előtti életét, hagyományos kultúráját, többek között az orosz, az ukrán, a belorusz, a baltikumi, kaukázusi, közép-ázsiai, Volga menti és az északi népek kultúrájáról van szó. Miután ezek a népek a forradalom előtt a gazdasági, és kulturális fejlődés különböző fokán álltak, természetesen emlékanyaguk is igen változatos. Kiállításaink másik része a mai életmódot mutatja be, dokumentálva, hogy a Szovjetunió a baráti népek országa. Végigkövetjük az etnikai, kulturális és életmódbeli folyamatokat. Bemutatjuk, hogyan fejlődött a gazdasági élet, a kultúra, valamint azt is, hogy a különböző népek, nemzetek, hogyan vesznek részt az ország irányításában, Ez a kiállításunk — a korábbitól eltérően — tematikák szerint mutatja be a népeket. Például vizsgálja a viselet, a lakásberendezés stb. változásait. Van továbbá olyan kiállításunk is. amely a népi tradíciók mesterséges fennmaradását dokumentálja. Múzeumunk egyébként a néprajzi muzeológiában egyúttal az ország metodológiai központja. — Hogyan alakulnak a múzeum nemzetközi kapcsolatai? — Számos országgal tartunk kapcsolatot. Különösen szoros az együttműködés Lengyelországgal, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal és Magyarországgal. Időszaki kapcsolatokat tartunk Japánnal, Belgiummal, Franciaországgal. Jugoszláviával, Bulgáriával és Svédországgal, ezekben az országokban is rendezünk kiállításokat. Az együttműködésnek, természetesen változatos formái alakultak ki. — Készülnek-e új kiállítások Leningrádban? — Igen. Most készül egy kiállítás, amely a népművészet továbblépését mutatja be napjainkban, továbbá a mai szokásokról és ünnepekről nyitunk meg egy tárlatot a közeljövőben. — Személy szerint, milyen témákkal foglalkozik? — A múzeum kaukázusi osztályán dolgozom. Dagesztán és Grúzia népeivel foglalkozom. Tóth Elemér Koncertek hónapja Irodalmi pt esszék randevúja Az irodalmi presszók első országos találkozójának díszelőadásával nyitja ismét kapuit január 23-án, szombaton este a 2 milliós költséggel felújított Korona Pódium. Február végéig az ország tíz nagy, rendszeresen működő irodolmi presszója randevúzik a Koronában. A nyitó előadás vendége a debreceni Csokonai kávéház: Csíkos Sándor, a debreceni Csokonai Színház művésze szerepel Villon-estjével. Januárban még két irodalmi presszó lép dobogóra: 25-én, hétfőn fél kilenc órai kezdettel a miskolci Tokaj-kabaré, Kacag az acél város címmel mutatja be műsorát, míg január 27-én a Lőrinci Fórumé a pódium: Psota Irén: Töltsünk el egy édes órát.... című műsorával jelentkeznek. Februárban további hét irodalmi presszó vendégeskedik a várbéli cukrászdában, sorrendben a ceglédi Délibáb, az egri Dobos, a pesti Hauer-kabarémúzeum, a jászberényi Lehel Gyöngye, az Angelika, a Thermal Szálló Havanna klubja és a Gresham kávéház. A hangversenyeknek régóta kedvez a téli Időjárás, ezért nem csoda, hogy mostanában számos településünkön rendeznek koncerteket. Különösen két városunkban, Salgótarjánban és Balassagyarmaton mozgalmasak ezek a januári napok. A megyeszékhely József Attila Művelődési Központjában január 20—21-én három előadást is tartott a salgótarjáni szimfonikus zenekar, mindegyiket a város középiskolás diákjai számára. Ugyanaz szerepelt a műsorban is: Crieg— Ibsen Peer Gynt és Sibelius Finlandia című szimfonikus költeménye. Az előadáson Ta- tay Éva, Kürti Papp László előadó- és Faragó Laura énekművész működött közre. Az együttest Róna Frigyes vezényelte. Január 21-én a Grieg— Ibsen- és Sibelius-művet a balassagyarmati középiskolások is meghallgathatták a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, szintén a salgótarjáni szimfonikusok előadásában. Gabos Gábor novemberi Chopin-estje után Balassagyarmat felnőttközönsége Január 20.-án 17 órakor a művelődési központban Kecskés András együttesének és ■' Bakfark Bálint lanttriónak a hangversenyét hallgathatta meg. A művészek eddigi tevékenységükkel jeles eredményt értek el a középkori magyar klasszikus zeneművek népszerűsítésében. A nagybátonyi kamarazenekar — a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola és a Mikszáth Kálmán Művelődési Közporit közös szervezésében — január 28-án vendégszerepei a palóc fővárosban, az ifjúsági házban, főként barokk kompozíciókkal. A salgótarjáni koncertlátogatók január 25-én 19 órakor a miskolci szimfonikus zenekar előadását hallgatják meg a megyei művelődési központban. A műsorban Mendelssohn Hebridák nyitány, e-moll hegedűverseny és III. (Skót) szimfónia című műve szerepel. Közreműködik Kovács Dénes hegedűművész, vezényel Kóródi András. Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban Kodály Zoltánná koncertjét rendezik meg a Bartók Béla Általános Iskolával közös szervezésben. A délután öt órakor kezdődő énekkoncert zongorakiséretét ifjú Fasang Árpád látja el. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8-27: Borjúhús petricsészében? 8.37: Wolf muzsikájából 9.33: Száll az ének . . . 10.05: Képek és jelképek 10,35: Bocsáss meg, Eurydiké. Simon István versei Elmondja: Nagy Attila 10.40: Vavrinecz Béla féld: Magyar képeskönyv 11.00: László Anna-emlékműsor 11.45: Vlagyimir Malcsenko operaáriákat énekel 12.35*. Hét végi panoráma 13.55: Kóruspódium 14.2b: Daloló, muzsikáló tájak 14.44: Magyarán szólva... 15.05: Viktória Jagling gerdon- kázik 15.2S: A barangoló Dominó Bécsben 16.05: Mi történt velük? Szél Júlia műsora 17.12: Reflektorfényben egy operaária 17.43: Magánerőből 18.08: Dunajevszkij: Keringő a „Világos út’* című filmből 19.15: Homo ludens 19.35: Sztravinszkij: A katona története. — Szvit *0.06: Zinka Milanov operaáriákat énekel 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.30: Választóvonal 22.20: Tíz perc külpolitika 22-30: a kamarazene kedvelőinek 23.47: Nóták 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nóták közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: A nóták folytatása 8.46: A Rádió Dalszínháza 8.56: A nóták műsor folytatása 9.36: Nyugat-Berlin: bandahá ború. a heroinpiacért. Gellért Endre írása 10.00: Zenedélelőtt 10.45: Láttuk, hallottuk 11.52: Tánczenei koktél 12.33: Édes anyanyelvűnk 12.38: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség 18.33: László Annie és Molnár Ferenc nótákat^ énekel 18.55: Barátság slágerexpressz 19.25: Földközelben 20.00: Muzeális nótafelvételeinkből 20.33: Rádiószínház 22.23: Vukán György szerzeményeiből 23.20: Chicago. Részletek Kander zenés játékából MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás jelentés, tartalomismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Hová forduljunk jogügyekben? — Patika az otthonokban. — Autószervizek ge- binben. — Közlekedési információk. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. A műsor telei onügyelete: 35-510. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Thorez-bánya- üzemben. — Bányász-jogsegélyszolgálat.). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé: fizika (ált. isk 8. oszt.) 8.45: Fizikai kísérletek (középisk. 1. oszt.) 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 10.35: Korok művészete. A középkor művészete 1. 14.30: Fizikai kísérletek (ism.) 14.40: Környezetismeret (ism.) 14.55: Korok művészete lism.) 15.25: Fizika (ism.) 15.50: Mindenki iskolája. Fizika (ism.) 16.30: Hírek 16.35: A vb-selejtező sorozatról 17.25: Reklám 17.30: Keresztkérdés. Fejtörőjáték 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta. 20.25: Lehet így is. Rajzfilmsorozat. 3. rész 20.40: Brazília, Brazília! Sugár András riportfilmje 21.30: Aranypolgár. Amerikai film 23.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Minden róla szól. 6/6. ré^z 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám »21.30: Falusi esték BESZTERCEBÁNYA: 17.00: Hírek. 17.05: Ferdinánd, a bohóc. 11. rész. (Ism.) 17.35: Rövidfilm-összeállítás. 18.30: Bratislava! magazin. 18.45: A korálok világa. 1. rész 19.10: Esti mese. 19.20: Idő járásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jó napot, Offenbach úr. 3. rész. 21.10: Szórakoztató vetélkedőműsor. 21.50: Ez történt 24 óra alatt. 22.05: Simon és Máté. Olasz filmvígjáték. (Ism.) 23.45: Könnyűzenei műsor. 0.00: Hírek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: NAPKÖZIS MOZI! Dot és a kenguru. Színes ausztrál rajzfilm. — Sasszárny. Színes angol western. — Balassagyarmati Ma’ dách: Kettévált mennyezet (14). Színes magyar fűm. — Pásztói Mátra: A szőke indián. Színes NDK ifjúsági kalandfilm. — Szé- csényi Rákóczi: VÜK. Színes magyar rajzfilm. — Rétság: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? (14). Színes, szinkronizált USA—NSZK bűnügyi filmkomé- dia. — Kisterenyei Petőfi: 3. számú űrbázis (16). Színes an^ol fantasztikus kalandfilm. — Ér- sckvadkerl: Kopaszkutya (14). Színes zenés magyar film. — Nagylóc: Rendőrök . háborúja. (16). Színes francia bűnügyi film. NÓGRÁD - 1982. január 22., péntek | 1
