Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
* GYÁSZJELENT®» Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa CSÜZ FERENC! 60 éves korában elhunyt. Temetése 1982. január 4-én 15 órakor lesz a salgótarjáni köz* ponti temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetét a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak, ismerősöknek, s mindazoknak, akik a drága jó férj, édesapa, BARTUS JÓZSEF temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DEÁK BERTALAN a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozója 69 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 1982. január 5-én 13 órakor lesz az endrefalvai temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD ÉRTESÍTÉS A Salgótarjáni Ruhagyár és a gyászoló család mély fájdalommal tudatja, hogy KÁLMÁN JÓZSEFNÉ sz: Galbács Emerencia a Nm-i Textilipari Vállalat nyugalmazott igazgatója, a g szeretett édesanya, nagyma- £ ma és testvér hamvasztás utá- L ni búcsúztatása 1982. I. 6-án 15 órakor lesz a salgótarjáni központi temetőben. GYÁSZOLÓ CSALÁD Salgótarjáni Ruhagyár pártszervezete, szb- és gazdasági g vezetése Két francia sztár Belmondó újabb kihívása Bel mondónak — saját bevallása szerint — egyetlen titka van: mindig éppen azt adja a közönségnek, amit tőle vár. Mert ugyan mi más indokolhatná, hogy Zsaru vagy csirkefogó? illetve a nálunk most Szabadlábon Velencében című műsorra kerülő filmjei sorra nézőrekordot döntenek, éppen akkor, amikor az egész szakma az érdeklődés újbóli (ki tudja hányadik?) lanka- dására panaszkodik... így hát nyugodt szívvel megjósolhatjuk a népszerű francia sztár legújabb, A hivatásos című filmjének sorsa csöppet sem lesz bizonytalan, Belmondó ismét jön, lát és győz — annál is inkább, mert a legfrissebb alkotás hőse sem tesz mást. gyászjelentés Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és tisztelték, hogy OLÁH LÁSZLÓ 1981. december 23-án 72 éves korában „ elhunyt. Temetése 1982. január 5-én 14.39 órakor lesz a nagybátonyl temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD ÉRTESÍTÉSI Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot, hogy Mohóra községben a vasúti átjáró mellett épített 20 kV-os vezetéket és transzformátorállomást 1982. január 7-én üzembe helyezi. A létesítmény megközelítése életveszélyes! Talán azért is, mert a forgatókönyvíró Michel Audiard és Georges Lautner mellé meet is csatlakozott a színész, akinek külön hobbija, hogy látványos mutatványait maga eszelje ki. Ezúttal pedig van min törnie a fejét, ugyanis a film egy kalandor bérgyilkos férfiúról szól, akit azzal a céllal küldenek „valahová” Afrikába, hogy eltegyen egy helyi diktátort láb alól... Belmondó, akit a francia kritika igazán nem kényeztet el, nyíltan bevallja: „Minden műfajt szeretek, még azt is, amit nálunk sznobságból illik lenézni. A kritika ugyanis kötelességének érzi, hogy megtámadjon minden filmet, aminek sikere van. S mivel az én filmjeimet sokan nézik meg, velem egyáltalán nem tapintatos... de ez a népszerűség ára”. Négyszemközt Catherine Alrickal Catherine Alric nemrég Budapest vendége volt. Ahogy az esti körúton végiglépdelt háromnegyedes szőrmebundájában, kackiás csizmájában, sikkes fehér pantallóban, bizony megakadt rajta a járókelők szeme, méghozzá nemcsak a férfiaké. Kevesen tudják csak, hogy már találkoztunk vele filmen is, hiszen a Luxusbordély Párizsban című film- j| ben ő alakította a lecsúszott I orosz hercegnőt, s még inkább " emlékszik rá az, aki megnézte az Ellopták Jupiter t fenekét című komédiát. Alric ebben a régiségkutató meglehetősen laza erkölcsű, s lazán öltöző hitvesét játssza, aki egy szépséges görög ifjú kezére juttatja a férjeura ritka értékű leletét, illetve azt a bizonyos részt a leletből, amire a szókimondó cím utaL „Nagyon szerettem ezt a komédiát, részben mert magam is jól szórakoztam már a forgatókönyv olvasásánál, másrészt mert lehetőséget adott arra, hogy ismét összekerüljek régi barátommal, Annie Ginardot-val és Philippe Noiret-vel, akiket a mai francia film legnagyobb egyéni-, ségeinek tartok. Nagyszerű dolog ugyanis olyan kollégákkal együtt játszani, akiket már „civilből” is jól isfnerünk. Ezért van talán az, hogy maguk a rendezők is vissza-visz- szatérnek egy-egjr olyan színészhez, akivel már forgattak közösen. Philippe de Broca például négy filmet készített eddig Girardot-val, ötöt Bel- mondóval (vele kétszer álltam a kamerák elé, igy a Magyar- országon is játszott Javíthatatlanban is), de sorolhatnám Truffaut, Claude Lelouche partnereit is. Persze sokan neheztelnek is ezért, hiszen szerintük a filmezés baráti alapon folyik, de ilyenkor biCatherine Alric zonyéra hajlamosak megfeledkezni arról, hogy éz mindenekelőtt csapatmunka, itt mindenki egyaránt vásárra viszi a bőrét! Az Ellopták Jupiter fenekét című filmet például Görögországban vettük fel, s több mint két hónapon át élt összezárva a stáb, ennyi idő bőven elég volt ahhoz, hogy mindenki mindenkiről mindent megtudjon... márpedig veszekedés nélkül csak a kölcsönös tisztelet és szeretet segítségével tudtuk ezt az aránylag hosszú időt átvészelni!” Sok híres színésszel filmezett eddig: Girardot mellett Bruno Cremer a modern színjátszás nagy mestere és a szakma öreg rókája. Peter Ustinov volt rá a legnagyobb hatással. „Azt hiszem, a színészet az a mesterség, amit sohasem tud tökéletesen elsajátítani az ember. Sohasem beszélhetünk arról, hogy valami jó, amikor kiderül minduntalan, hogy lehet jobban is. Örök sztárok nincsenek — a népszerűségért minden filmmel meg kell küzdeni. Emlékszem, hogy színiiskolás koromban egyszer módomban állt erről Michel Piccolival beszélgetni. Azt mondta: nálunk soha senki nem érezheti magát beérkezettnek! Érre nincs semmiféle garancia! És most, hogy kilencedik filmem, A szűz és a magándetektív bemutatásra vár Párizsban, úgy érzem, Picco- linak mélységesen igaza van”. A színésznő, aki bizony kevés előismerettel érkezett Budapestre, tagadhatatlanul jól érezte nálunk magát, s csöppet sem az udvariaskodás mondatta vele: egyszer igazán szívesen eljönne hozzánk, nemcsak turistaként, de vendégszerepelni is! Talán erre egyszer lesz is mód, hiszen Alric kisasszony olyan fiatal! Nemlaha György Lehet-e utánozni az őskori Furcsa, mondhatni, anakronisztikus „mesterkedésre” adták fejüket a Komárom megyei művelődési központ geológiai szakcsoportjának tagjai. A kőkoresaki ősi közösségek szerszámkészítési technológiáját szeretnék reprodukálni. Magyarán; olyan késpengéket, kaparókat, nyílhegyeket pattintgatni, mintamilyeneket bámulatosan ügyes kezű őseink kovakövekből és obszidiánból készítettek. ErÉrlesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 1982. január 1-től ötnapos munkarendet tartunk hálózati egységeinkben, a telepek bejáratánál kifüggesztett nyitvatartás szerint. ✓Í^S. L A re a különös vállalkozásra az késztette a tataiakat, hogy modem eszközeink igénybevételével sem tudjuk utánozni a történelem előtti kor iparosait Hivatásos és amatőr régészek közül világszerte sokan kísérleteztek már a kőkoriakhoz hasonló szerszámok készítésével, illetve az egykori technológia újrafeL tárásával, ám ezek a próbálkozások sorra meghiúsultak. Az őskorit formára és méretre is tökéletesen utánozó darabot senkinek sem sikerült előállítani. A probléma többek között abból adódik, hogy ezek az ősi szerszámok nem olyan primitív kidolgozásúak, mint azt sokan első látásra vélnék. A kőkések például hosszan elnyújtott, ellaposított trapéz, vagy háromszög idomúak. Az eszközt határoló síklapok és élek — a finom kis görbületeket leszámítva — szabályos lefutásúak. Hogy az amorf Az ecsegi Béke Mgtsz a következő munkakörökre felvételt hirdet: forgácsoló, lakatos, mg. gépszerelő, hálózati viHaoyszerelő és segédmunkások. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a szövetkezet irodáján, Ecsag, Hősök tere 6. Telefon:' Ecseg 8. kőtömbökből miképp sikerült őseinknek ilyen mértani modelleknek is beillő formákat összeügyeskedniük, azt senki sem tudja. Ha tudniillik kalapáccsal ütögetjük a kova-, vagy obszidiángumókat, amelyekkel a kőkori mesterek is dolgoztak, akkor általában két következményre számíthatunk- Ha túl nagyot ütünk a munkadarabra, akkor az milliónyi szabálytalan szilánkra pattan szét, kisebb ütésnél pedig legfeljebb két darabra válik, de sohasem alakul belőle az eredetiekhez hasonló szerszám. A véletlen vezette rá a tatai természetbúvárokat arra, hogy tglán mégis lehetséges reprodukálni a kőkori ipart. Egyik gyűjtőútjuk során ősi növények lenyomatát őrző, jókora kovakőtömböt próbáltak kalapácssal úgy alakítani, a fölösleges részek le- ütögetésével, hogy a lelet kiállításra alkalmassá váljék. Az egyik kalapácsütés úgy sikerült, hogy egy körülbelül 8—10 centiméter hosszú, szabályos háromszög dombú kőszilánk pattant le a tömbből, amely szinte tökéletes mása volt a kőkori eszközök egyik típusának. Hosszú kísérletsorozat követte a véletlen epizódot. A kutatók különböző méretű és súlyú kalapácsokkal, különféle erei ű és irányú ütésekkel próbáltak ki- csalogatni a kőkoriakhoz hasonló eszközöket. Eközben rájöttek arra, hogy a kő az ütés erejétől és meredekségétől függően mindig másként viselkedik, más és más irányokban hasad. Rájöttek arra is, hogy szabálytalan formájú kőtömbökből nem lehet szép, hosszan lefutó élű és oldalú szilánkokat pattintani. Ha viszont a nyersanyagot hosszúkás krumpli formájúra előnagyolják, akkor ez megfelelő ütésnél mindig a hosz- szanti tengely irányában hasad. A sok-sok kísérlet eredményeként a lelkes amatőrök eljutottak addig, hogy már elő tudnak állítani háromszög keresztmetszetű kőpengéket, ha nem is tetszés szerinti formában és mennyiségben. A trapéz formájú, öt lappal határolt eszközök készítésének módja azonban egyelőre rejtély a késed utódok számára. Ilyen eszköztípusból a hosszú kísérletek ellenére egyetlen darabot sem sikerült készíteniük. A tataiak azért nem adták fel a reményt, hogy előbb- utóbb elsajátítják az ősi szakma mesterfogásait. Elképzelhetőnek tartják, hogy a kőkori eszközkészítés titka az egykori kalapács anyagában rejlik. Nyilvánvaló, hogy annak idején nem acélból, hanem kőből készült ütőszerszámmal formálták elődeink a munkadarabokat- Valószínű, hogy ha kővel ütünk kőre, másfajta rezgéshullámok keletkeznek, minit amikor rugalmas acéllal dolgozunk, következésképp az alapanyag is másképpen hasad. Most már csak az van hátra, hogy sikerüljön az elődeinkéhez hasonló kőkalapácsot is előteremteniük, s a jelek szerint ez sem lesz könnyű feladat—’ R. E. Tanács autósoknak A kockázatos, indokolatlan .előzés a közlekedésben télen különösen, de más időszakokban is, az egyik legveszélyesebb manőver — állapítja meg az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács. Nem véletlen, hogy ezt a magatartást sokszor vizsgálják a közlekedési kutatók. A vezető magatartását két tényező határozza pieg alapvetően: az egyik a minél biztonságosabb, a másik a minél gyorsabb célhoz- jutás. Ehhez társul sokakban egy harrpadik tényező is, mégpedig a szabad haladásra való törekvés. Ennek lehetőségét elsősorban a külső forgalmi viszonyok befolyásolják, ám lényeges szerepet játszik benne a vezető személyisége is. A szabad haladás biztosítására ugyanis kétféle megoldás kínálkozik. Az egyik vezető leszakad az előtte haladótól, s így teremti meg magának az előzés lehetőségét, a másik típus viszont csak gyakori előz- getéssel tudja ezt elképzelni« megvalósítani. A gyakran előz- getők személyiségét vizsgálva kimutatható, hogy alkalmazkodási problémáik vannak az életben, erős bennük nem csak az aktivitás, hanem a kockázatvállalási készség is, magatartásukat legtöbbször indulatok vezérlik. A felzárkózók személyiségében viszont depresszióra való hajlamot, szorongást, túlzott alárendelődést mutattak ki a vizsgálatok. A legkevesebb kedvezőtlen személyiségjegyet azok mutatták, akik a forgalmi helyzetek szerint képesek voltak mindig a külső feltételekhez igazodva vezetni. Madárdalos ligetek» a sivafrgban Kazahsztántól madárzsivajtól hangos a Mujunkumi-si- vatag, amelyre évszázadokon át néma csend borult. Reggelente tízezernyi cinke, búbosbanka, galamb száll fel a magasba, éjszaka pedig a csalogányok dalolnak. A madaraknak az erdészek segítettek abban, hogy megmaradhassanak ezen a forró éghajlatú tájon. Évente ötmillió mezei szilfát és ezüstfüzet telepítenek a homokbuckák közé. Ezek a fák nem csak bámulatos szívósságukkal tűnnek ki, hanem gyors növekedésükkel is. A zöld szigetek sok helyütt már árnyas erdőkké és a madarak kedvenc fészkelőhelyévé váltak. Nincs már messze az az idő, amikor észak felől a cserjével benőtt természetes területek elérik az erdősített részeket és a Mujunkumi-siva- tag a védősávok gyűrűjébe kerül. ÉRTESÍTÉS! A Salgótarjáni városi Tanács VB egészségügyi osztálya értesíti a gyermekes szülőket, hogy 1982. január 3-tól, délután 5 órától este 8 óráig gyermekszakrendelés indult az Arany János utca 2. szám alatti gyermekrendelőben a rendelőbe bevitt gyermekek számára. Ugyanebben a rendelőben szombaton és vasárnap reggel 8 órától este 8 óráig gyermek- ügyelet működik. A szakrendelést és az ügyeletet a 14 éven aluli gyermekek vehetik igénybe. Az Arany János úti rendelő telefonszáma 14-051. A salgótarjáni járásban lakó gyermekeknek továbbra is a rondpiőintézetben tartanak ügyeletet. .UMIŐIIIHIII’TÉSEK MOST vizsgázott ZB-s Wartburg eladó. Érdeklődni: Pásztó, Hársfa út 2. Telefon: 420. KOMONDORKÖLYKOK eladók. Zagyva- pálfalva, Makarenko út 59. EGYSZOBÁS, vásártéri harmadik emeleti tanácsi lakásomat elcserélném kétszobás, vásártéri tanácsira. Salgótarján, Kállai É. út 2. III. em. 2. BETEGSÉG miatt sürgősen eladó 10 db 25 kg-os vemhes koca malac S.tarján Katona J. út 30. Ja- nosek. SALGÓTARJÁN központjában levő vállalat felvételt hirdet gépírói és takarítói munkakörre. Jelentkezés levélben „Téli táj” jeligére a kiadóba. A Balassagyarmati Városgazdálkodási Vállalat felvételt hirdet, az alábbiak szerint felveszünk műszaki vonalra tervező, előkészítő és elszámoltató munkakörbe 1 építész vagy városgazdász üzemmérnököt, 2 építészvagy épületgépésztechnikust. 1 anyag- elszámoltatót és egy műszaki ellenőrt. Jelentkezni lehet: a Balassagyarmati Városgazdálkodási Vállalat központjában. 2660 Balassagyarmat, Mikszáth K. u. 50.
