Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

Összeül a KGST VB Eiőiérben a gépipari együttműködés, az élelmiszer-termelés Ghana Az újrakezdés éve? A gépipari együttműködés továbfejlesztéséről, az élel­miszer-termelésről és számos más kérdésről tanácskozik keddtől Moszkvában a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának végrehajtó bizott­sága, hazánk állandó képvi­selője, Marjai József minisz­terelnök-helyettes elnökleté­vel. A gépipar fejlesztése, a sokoldalú szakosítás és ko­operáció fokozott megvalósí­tása, a gépgyártás gyors üte­mű korszerűsítése kiemelt fel­adatot jelent a tanácsban részt vevő országok számára. Korábban már több területen meghatározták az együttmű­ködés, a fejlesztés fő iránya­it. A jelenlegi ülésen a vég­rehajtó bizottság a többi kö­zött a precíziós öntödei és fémmegmunkáló gépek gyár­tásának, a mezőgazdaság komplex gépesítéséhez szük­séges gépsorok, az élelmiszer- ipari nyersanyagok feldolgo­zásához szükséges korszerű rendszerek előállításának fej­lesztését vitatta meg. Ugyan­csak napirenden szerepelnek elembázist, az ilyen elemek gyártásához szükséges techno­lógiai kérdései is: a korábban megkötött általános egyez­mény előírásainak megfelelő­en fejlesztik a KGST tagjai a\z egységesített elektronikai be­rendezéseket, anyagokat. Nagy fontosságú a tagállamok szá­mára a kézi munka gyors ütemű csökkentése. Ezért a végrehajtó bizottság most tár­gyal a többi között a prog­ramvezérlésű ipari robotok gyártásáról, az ilyen robotok Púja Frigyes hazaérkezett ', Púja Frigyes külügymi- vezetőjének fogadásán a Fe- niszter — befejezve Nagy- rihegyi repülőtéren jelen Britanniában és Xzlandon volt Bryan George Cartledge tett hivatalos látogatását — Nagy-Britannia és Észak­hétfőn hazaérkezett Buda- Írország Egyesült Királyság pestre. A magyar diplomácia budapesti nagykövete. (MTI) A nyugatnémet uniópártok támadása A nyugatnémet jobboldali ellenzéki uniópártok — Wa­shington politikájával össz­hangban — fokozzák nyomá­sukat a bonni kormányra an­nak érdekében, hogy az NSZK csatlakozzék a Lengyelország és a Szovjetunió ellen életbe léptetett amerikai gazdasági szankciókhoz. Helmut Kohl, a keresztény­demokrata unió elnöke a CDU elnökségének hétfői ülésén el­hangzott hidegháborús hang­nemű , nyilatkozatában azzal vádolta a bonni kormányt, hogy „opportunista, semle- gességi hintapolitikát folytat a jelenlegi szovjet kihívással szemben”. Kohl az ellenzéket állította be az Egyesült Álla­mok egyedüli, hű szövetsége­sének, és mint ilyen azt köve­telte, hogy mindaddig függesz- szék fel a Lengyelországnak nyújtandó gazdasági és pénz­ügyi segítséget, amíg „Len­gyelországban tartanak az el­nyomó intézkedések”. Hasonló, a lengyel belügyek- be jelentő, konfrontációs ál­lásfoglalást tett közzé hétfőn a keresztényszociális unió parlamenti képviselőinek, cso­portja is. Franz Josef Strauss pártija először is az úgyneve­zett Cocom-lista megszigorítá­sát, vagyis az elektronikus irá­nyítású technológia és más stratégiainak minősített ter­mékek szállításának leállítását követeli. (A Stem magazin legújabb száma szerint elkép­zelhető, hogy a szociálliberá- lis koalíció végül is — a na­gyobbik rossz, a földgázcső- szerződés felfüggesztésének elkerülése érdekében — jóvá­hagyását adja a Cocom-lista megszigorításához.) A CSU másodszor azt sürgeti, hogy az NSZK kormánya ne nyújt­son további hiteléket a Szov­jetuniónak és ne vállaljon ke­zességet a Szovjetunióval meg­kötendő üzletekért. (MTI) Egv párbeszéd folytatódik Olyan helyzetben, amire elsősorban az jellemző, hogy Washington igyekszik megnehezíteni, sőt lehetetlenné tenni, a nagy nemzetközi dialógus folytatását, őszinte öröm forrá­sa, ha ezzel az irányzattal ellentétes előjelű hír lát napvilá­got. Most ez történt: amint azt a hírügynökségek jelentették, a szovjet fővárosba utazott Jamagija Kenszuke japán kül­ügyminiszter-helyettes, hogy részt vegyen a január 20-án és 21-én sorra kerülő szovjet—japán külügyi konzultációkon. Bár a Távol-Kelet pillanatnyilag nem tartozik a földke­rekség „forró tűzfészkei” közé, a feszültség ebben a hatalmas és stratégiailag nem túlbecsülhető fontosságú térségben is jól érzékelhető. Elég egy pillantást vetnünk a térképre ahhoz, hogy felmérhessük, mit jelent a térség — és a világbéke — szempontjából két szomszédos ország, a Szovjetunió és a Ja­pán Császárság viszonya. Bár ezt a viszonyt az amerikai hidegháborús erőfeszíté­sek és bizonyos továbbélő japán nacionalista tendenciák mi­att a második világháborút követően mindmáig nem szabá­lyozza békeszerződés, a Szovjetunió — egyetemes politiká­jának megfelelően — a két ország közötti jóviszonyt szorgal­mazza és szorgalmazta is mindig. A másik fél részéről ez a szándék sajnos, sosem bizo­nyult egyértelműnek. Igaz, ehhez eleinte az amerikai meg­szállás, később pedig a washingtoni befolyás is alaposan hoz­zájárult. Az enyhülési folyamat esztendeiben úgy tűnt, a gaz­daságilag villámgyors léptekkel haladó Japán is szívesen ki­veszi részét a folyamat gazdasági-politikai, áldásaiból. _A fel­kelő nap országában meghirdették az „egyenlő távolság” el­vét. Ez elsősorban annyit jelentett, hogy Japán igyekszik tá- volmaradni, mind a szovjet—kínai, mind a szovjet—ameri­kai, konfliktusoktól. Ez az alapállás jót tett a szovjet—japán viszonynak. Sok jelentős gazdasági megállapodás született és rendszeressé vál­tak a magasabb szintű találkozók, .beleértve — 1978-ig — a külügyminiszteri találkozókat is. A brutálissá növekvő ame- rikai nyomás és bizonyos belpoliftikiai változások együtthatói- sa Japán részről megszakította ez az örvendetesen szélesedő párbeszédet. .. , Hosszabb és meglehetősen fagyos szünet után (1979-ben még Firjubin külügyminiszter-helyettes tárgyalt Tokióban) 1981 őszén, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán csillant fel a re­mény a folytatásra: ebben állapodott meg Szonoda Szunao akkori japán külügyminiszterrel szovjet kollégája, Andrej Gromiko. S bár vannak nyugtalanító jelek is, az enyhülés minden híve reméli, hogy a két nagy ország kapcsolatára a jövőben nem az elléntétek, hanem a párbeszéd folytatásának megnyilvánulásai lesznek a jellemzők. Harmat Endre 2 NÚGRÁD — 1982. január 19., kedd gyártásában megvalósítandó együttműködésről is. Egy másik fontos terület, amely a tanács legutóbbi ülésszakának napirendjén sze­repelt, az élelmiszer-termelés. A végrehajtó bizottság jelen­legi ülésén megtárgyalja, ho­gyan javítsák az élelmiszer- ipari termékek minőségét, mi­ként növeljék az élelmiszer- ipar ellátását megfelelő nyers­anyagokkal, korszerű és nagy teljesítményű gépekkel. Áttekintik a vb ülésén a KGST állandóan szélesedő nemzetközi kapcsolatainak alakulását, együttműködését más nemzetközi gazdasági szervezetekkel. A napirenden szerepel a bizottság két évre szóló munkaterve is. A végrehajtó bizottság ülé­se csütörtökig tart. (MTI) Nincs politikai fegyverszünet A nemzeti megmentés ka­tonai tanácsának létrejötte, a szükségállapot bevezetése szétzúzta Lengyelországban az ellenforradalmi erőket, de ön­magában nem oldotta meg a?okat a problémákat, ame­lyeket a történelem állított a lengyel kommunisták elé — mutat rá a Zolnierz Wolnosci hétfői számában. Az írás han­goztatja: a politikai harcban elképzelhetetlen a fegyverszü­net. A harc eredményes meg­vívásához pedig egységes, ide­ológiailag edzett pártra van szükség. Amikor egységről be­szélünk — mutat rá a len­gyel hadsereg lapja — akkor azon ma nem a hetvenes évekre jellemző egységet ért­jük, hanem azt az egységet, amely a marxizmus—leniniz - mus megdönthetetlen alapel­vein, a lengyel kommunisták internacionalista hagyomá­nyain, a nemzeti sajátossá­gokhoz alkalmazkodó kezde­ményezésen alapul. Az utóbbi időben sokan elhagyták a pártot. Egy ré­szük nem bírta ki a válságos helyzetben rá nehezedő ter­heket, másokat maga a párt bocsátotta eL Meg kell te­remteni a feltételeket, hogy azok is eltávozhassanak a párt soraiból, akik konfor­mista álláspontra helyezked­tek, féltek nyílt b »rcot foly ­tatni a párt védelmé ben ^mun­kahelyükön, a társadalmi és politikai szervez .‘lekben, be­bizonyították, hogv nem női­tek fel ahhoz, hogy kommu­nistának nevezhessük őket December 13-án, a szükség- állapot kihirdetésével Len­gyelországban ismét a kom­munisták kezébe került az ország irnáyítása. A nemzeti megmentés katonai tanácsa a LEMF IX. kongresszusán elfogadott program megvaló­sításán dolgozik. Természete­sen olyan mértékben, ami­lyen mértékben ezt az alkot­mány alapelveinek megtartá­sával kihirdetett szükségálla­pot körülményei lehetővé te­szik. » A lengyel hadsereg lapja leszögezi: a nemzetközi reak­ció célja az volt, hogy Len­gyelországot a szocializmus ellen folytatott politikai akna­munka eszközévé tegye, és felhasználja a Szovjetunióval szemben vívott harcban. Ügy tűnik, hosszú időnek kell még eltelnie addig, amíg ezek a körök megértik, hogy Len­gyelországban soha nem le­het visszatérni a december előtti állapotokhoz. (MTI) Az új esztendő az újrakez­dés reményét hozta el a mint­egy tízmillió ghanai polgár többségének. A nyugat-afrikai országban 1981—82. forduló­ján ismét a katonák álltak a kormányrúdhoz, s ahogy a fő­városból, Acrából érkezett je­lentésekből tudjuk, az embe­rek utcai felvonulásokon ün­nepelték, biztosították támo­gatásukról a hatalomátvétel szervezőit, végrehajtóit. Akadnak persze, akik nem ilyen optimisták a helyzet megítélésében, mondván, hogy a szilveszteri hatalomátvétel csak egy a puccsok sorában, s mint ilyen, aligha hoz gyöke­res változást a tömegek, az ország életében. Megint má­sok kifejezetten rossz szem­mel nézik a 34 éves Jerry Rawlings repülőszázados ve­zette ideiglenes nemzeti vé­delmi tanács ténykedését. A New York Times egyik cikk­írója szerint az USA-ban nem tetszéssel fogadták a ghanai változásokat, amelyek — így a washingtoni vélekedés — „kárt okoznak az Egyesült Ál­lamok és más nyugati orszá­gok érdekeinek”. „Itt az ideje, hogy az or­szág a valóban demokratikus fejlődés útjára lépjen, hogy a nép valóban beleszólhasson a születő döntésekbe” — szö­gezte le január elején Jerry Rawlings százados. Szavai azért érdemelnek különleges figyelmet, mert személy sze­rint neki kiemelkedő szerepe volt az utóbbi két év ghanai eseményeiben. Egy sikertelen nróbálkozás után egyszer már 1979 nyarán társaival együtt hasonló céllal állt az ország élére. Akkor a korrupt Akuffo tábornokelnököt és híveit űz­ték el. Harcot hirdettek a társadalmi igazságtalanságok felszámolására és törvényes választásokat ígértek. 1979. ok­tóberétől az országos néppárt vezetője, Hilla Limann lett az ország elnöke. A katonák a kaszárnyákból figyelték a pol­gári politikusok tevékenysé­gét, és ha kivetnivalót talál­tak benne, hangot adtak vé­leményüknek. Valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy az átlagos képességű, meglehető­sen befolyásolható Limann és 7 él —• sok áldozat Az Egyesült Államokban — főleg ailnak északi és ke­leti részén — immár tíz nap­ja tartó szokatlanul hideg időjárásban eddig 263 ember vesztette életét. Vasárnap a Minnesota ál­lambeli Embarrasban mínusz 43 Celsius-fokot mért a hiva­talos meteorológiai szolgálat, de „fagyállóbbnak” mondott hőmérők tulajdonosai esküsz­nek arra, hogy volt az 50 fok is. Chikagóban mínusz 30-ig, New Yorkban mínusz 19-ig í süllyedtek a higanyszálak, de New Yorkban ezt legalább 40 foknak érették az emberek, mert igen erős volt a szél. Wisconsinban több helypn zavarok voltak a fűtésben, mert a fűtőolaj is kocsonyá­vá sűrűsödött a tartályokban. Gyuranovics Algériában Vaszelin Gyuranovics, a jugoszláv kormány elnöke hétfőn délelőtt Algériába uta­zott, ahol Mohamed Benah- med Abdelghani miniszter- elnök meghívására három, na­pot tölt hivatalos, baráti lá­togatáson. A program szerint Bendzsedid Sadli államfő is fogadja. Belgrádi kommentárok hangsúlyozzák, hogy a látoga­tásra a két baráti, el nem kötelezett ország hagyomá­nyosan jó kapcsolatai sokol­dalú fejlődésének szakaszában kerül sor. Egyebek között ezt mutatja, hogy árucsere-forgal­muk a legutóbbi három évben húszszorosára növekedett. A fejlődő országok közül Jugo­szlávia Irak és Líbia után Algéria a harmadik legje­lentősebb gazdasági partnere. Gyuranovics az algériai ve­zetőkkel a kétoldalú — főként a gazdasági — együttműkö­dés további bővítésének lehe­tőségeiről és időszerű nem­zetközi kérdésekről — első­sorban az el nem kötelezett mozgalom helyzetéről és fela­datairól, valamint az új vi­lággazdasági rend megterem­tése érdekében teendő újabb lépésekről — tárgyal. (MTI) Mindennapos utcakép Accrában a heves vérmérsékletű Raw­lings között idővel megromlott a viszony. A fiatal tiszt né­hány hónapja egy francia új­ságírónak már így nyilatko­zott arról az emberről, akit közvetetten ő maga segített hatalomra1 „Limann rendsze­re minden előzőnél rosz- szabb...” Szavait alátámasztották a nyugat-afrikai ország gazda­sági helyzetéről érkező hírek. Annak ellenére, hogy az egy­kori Aranypart afrikai viszo­nyok között ma is a legfejlet­lenebb államok közé tartozik, a tömegeket éhínség fenyeget­te. Egy év alatt megduplázód­tak az árak. Soha nem tapasz­talt módon virágzott-pusztított a korrupció, a feketepiac és a csempészés. Az általános hoz­zá nem értés és nemtörődöm­ség következtében a hajdan híres ghanai kakaóültetvények egy része is tönkrement. A csődtömeg azonban nem­csak Limonn és társai bűne. A bajok gyökereinek egy része a brit gyarmati időkre vezethe­tő vissza, más részük viszont arra, hogy 1966-ban a hadse­reg és a rendőrség reakciós tisztjei megbuktatták Kwame Nkrumah elnököt. A nagy te­kintélyű politikus irányításá­val akkor Ghana népe már elindult a maga választotta antiimperialista, nem kapita­lista úton. Nkrumah hazai és külföldi ellenfelei — az elnök hibáit felnagyítva — az első puccsal éppen ezt az utat kí­vánták egyszer s mindenkor­ra eltorlaszolni a ghanaiak előtt. Katonai kormányok kö­vették egymást, kétszer kísér­leteztek polgári irányítással, a bajok azonban nem fogytak — ellenkezőleg, szaporodtak Ghánában. Az ország új vezetése első intézkedései között mintegy 50 százalékkal csökkentette az alapvető árucikkek, így a tej árát. Kimondta, hogy a gaz­daság kulcságazataiban csak ghanaiak tevékenyekedhetnek, a külföldieknek megtiltotta a kakaó, a kávé és más mező- gazdasági termékek felvásár­lását, exportját. Bejelentette, hogy felülvizsgálják a külföldi társaságok befektetéseiről kö­tött megállapodásokat. Egyút­tal minden eddiginél elszán- tabb harcot hirdetett a társa­dalmi igazságtalanságok, a korrupció és más törvényte­len gazdasági cselekmények el­len. Ha ezeket az elhatározáso­kat nézzük, azt mondhatjuk: 1982. valóban az újrakezdés éve lehet Ghánában, még ak­kor is, ha nefcé* esztendő lesz. Kocsi Margit Peru eladósodik Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szom­baton Limában tartott sajtóér­tekezletén leszögezte, hogy a most hatalmon levő' kormány semmit nem tett a nemzetkö­zi monopóliumok perui befo­lyásának csökkentésére, sőt kiszolgáltatja nekik az orszá­got. A perui kormány — han­goztatta Jorge del Prado — a gazdasági válság terheit a dol­gozókra hárítja át. Magánkéz­be helyezi vissza az állami tulajdonban levő vállalatokat. Az ország gazdaságát az Egye­sült Államok érdekeinek ren­deli alá. Peru külföldi eladó­sodása eddig sohasem látott nagyságot ért el. A természe­ti kincsek kiaknázását a kor­mány külföldi cégek szinte ki­zárólagos jogává teszi — mu­tatott rá a Perui KP KB fő­titkára. Jorge del Prado terjeszti elő a Központi Bizottság be­számolóját a január 27—31- én tartandó VIII. országos, rendkívüli pártkongresszuson. A perui kommunisták legma­gasabb fórumának egyik leg­fontosabb napirendi kérdése az lesz, hogy a Perui KP a jövőben milyen álláspontra helyezkedjék a jelenlegi kor­mány politikájával szemben. A kongresszusi záróokmá­nyokat három munkabizottság készíti elő. E bizottságok a politikai irányelveket, a szer­vezeti téziseket és a szerveze­ti szabályzat módosítását szö- vegezik meg. (MTI) Elnapolták az arab bizottság ülését Bejrúti politikai körökben érezhető csalódást keltett, hogy a szaúd-arábiai és a ku­vaiti külügyminiszter más irá­nyú elfoglaltsága miatt elv­ben március elsejére halasz­tották a libanoni polgárhábo­rús válság rendezésében köz­reműködő négyes arab bizott­ság hétfőre tervezett ülését. Ezzel szemben kedvező vissz­hangot váltott ki Abdel Ha­lim Khaddam szíriai külügy­miniszter vasárnapi bejrúti látogatása, a szíriai—libanoni párbeszéd felújítása. Khaddam a libanoni vezetőkkel folyta­tott négyórás eszmecsere ke­retében átadta Eliasz Szár- kisz elnöknek Hafez Asszad szíriai államfő üzenetét, amelynek tárgya a Golán- fennsík izraeli annektálása nyomán kialakult helyzet, il­letve az arab szolidaritás erő­sítése érdekében kifejtett szí­riai kezdeményezés volt. A szíriai külügyminiszter sajtónyilatkozatában megerő­sítette, hogy az izrael elleni szankciókat megakadályozó amerikai vétó esetén kormá­nya az arab külügyminiszte­rek rendkívüli értekezlete elé viszi az izraeli annexió kér- v dését, s folytatja erőfeszítése­it azoknak a feltételeknek a megteremtéséért, amelyek le­hetővé teszik a megszállt arab területek felszabadítását és a palesztin jogok kivívását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents