Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

Té:?<?őb?n - külssitsen Akik vac©gw«3 ébrednek Beöltöztek a palaválogatók. Kezük nem, lábuk viszont fázik. Egy építkezés soha nem fejeződik be? Interjú Farkas Barnával, a Nógrád megyei Beruházó Vállalat igazgatójával Nagy öröm az új lakás. Lakások, hibák, perek Végigsöpör a szél az épü­letek között és megkavarja a csikorgó havat. Cudar egy idő van, az idei télben talán a leghidegebb nap; mínusz hu­szonegy fokot mutatnak a hő­mérők, s húzódik is védett helyre, aki teheti. Csak hát ezek vannak a kevesebben itt Nagybátonyban, a szénosztá­lyozón; a dolog az ég alá köti őket. __ Rég volt ilyen kemény tél — dörzsölgeti piros arcát Zim­mermann István szállítási felvigyázó. — És még mindig csak január közepe. Hej, de sokat fázunk, toporgunk még márciusig... — Negyven em­bere munkaidejének kilenc­ven százalékát tölti kint a szabadban. — Bevallom, ilyen időben nem valami derűs a hangulat — mondja Simon Zoltán kül­színi vezető —, de mese nincs, a munka ilyenkor sem állhat le. De hát ez ilyen hely: té­len vadhideg, nyáron forró­ság meg szénpor- De mon­dom; a szénosztályzó fontos szerepet tölt be, s így semmi sem befolyásolhatja a dolgok menetét. Tavaly egymillió-húszezer tonnánál is nagyobb meny- nyiségű szenet osztályoztak és raktak vagonokba itt, s ha minden jól megy, várható ennyi az idén is. — Sokat vesződtünk, s kín­lódunk most is. Mert igaz, ami igaz: ilyenkor, ha csiko­rog, bizony jelentősen megnő a betegek — álbetegek? — száma és nagyon sok az iga-_ zolatlanul távol maradó. Most — Ám — mondja a szállí­tási felvigyázó —, sok eset­ben a végsőkig kell húzni, „elnézni”, amíg valakinek a kezébe tudjuk adni a munka­könyvét- De így is, havonta öt-tíz dolgozónkat vagyunk kénytelenek leszámolni. Csontig hatol a hideg, kint a vagonok között, melyek előtt ott dübörög már a Die­sel-mozdony. — Ez elmegy, s aztán ál­lunk, mert idén nem olyan jó a kocsiellátás, mint tavaly volt — redőződik Simon Zoltán homloka. — Most néhány nap alatt majdnem tízezer tonnás készlet halmozódott fel, s je­lentős mennyiségű szén gyűlt össze az aknáknál is. Szoros­patakról például, hogy moz­dulni tudjanak, gépkocsikkal voltunk kénytelenek a ter- melvényt beszállítani, s rá­adásul megindultak a külszí­ni fejtések is. Volt olyan hu­szonnégy óra, hogy az alatt háromezer tonnával nőtt a készletünk. Persze remény­kedünk, ez csak átmeneti ál­lapot, hiszen az itteni vasuta­sok ami tőlük telik, mindent megtesznek érdekünkben is. Most nem dübörögnek a gépek, áll a kötélpálya. — Legalább egy kicsit fel­melegedhetünk — néz ki vas­tag fejkendője alól Csikós Im- réné, a palaválogatók csoport- vezetője. Akinek termetét igencsak megvastagította a sók meleg holmi, a pufajka. (Krekács Miklós felvétele) Jólesően kortyolja a forró teát, kezeit is melengetve a pohár falán. — Rossz most, ugye? — Az. De én legalábbis nem tartok a hidegtől. Volt már időm hozzáedződni. Csikósné tizenhat éves kora óta dolgozik kisebb megszakí­tásokkal a szénosztályozón. Igaz, azt az időt sem másutt töltötte: négy gyerekét nevel­té- Pedig nem tűnik még idős­nek. — Nem is vagyok; most ta­posom a negyvenhármat, csak hát nagyon fiatalon mentem férjhez: alig jártam ki az is­kolát. — S hogy tartott ki asszony­létére ezen a nehéz, férfiak számára is kemény munkahe­lyen? — Mikor idekerültem, ked­vesek voltak velem, meg örül­tem, hogy valahol dolgozha­tok. Hisz’ tudja, sok volt ná­lunk az éhes száj. Aztán meg­ragadtam, megszoktam itt. A gyenge emberek vándorolgat- nak el innen csak, akiknek nem fűi a foguk a munkához. Én, hál’ istennek, dolgosnak születtem. Kortyolgatja a teát, s hogy kilásson, leheletével melegíti az ablaküveget. S hogy most feldübörögnek a gépek, kilép a mínusz huszonyegy fokba. Arcán mosollyal... Karácsony György (Birtokba vétele a család éle­tének egyik legfontosabb ese­ménye. Aztán telnek a he­tek, csitul a felfokozott han­gulat, s a lakó egyszercsak észreveszi, hogy fejére csorog p.z esővíz, hogy nem melegít rendesen a riadiátor, s ha kell, ha nem csöpög a csap. Az új otthon csak keret. Lakni az elégedettség érzésé­vel akkor lehet, ha ala­pos munkát végzett a tervező és tisztességesen dolgozott a kivitelező. Erről a lakó a ma­ga sajátos módján alkot ké­pet, S mit tart vajon a la­kásépítők és -tervezők mun­kájának minőségéről az épít­kezés összes ügyeinek lebo­nyolítója, a Nógrád megyei Beruházó Vállalat? Erről be­szélgetünk Farkas Barnával, a vállalat igazgatójával. — Sokféle okozója lehet a gyatra munkának, ön ho­gyan csoportosítaná ezeket? — Az egyik kategória az, amit mi isten csapásának ne­vezünk. Amikor például olyan ablakkeretet kap az építő, melynek fáján tegnap még rigó fütyült. Persze, hogy megvetemedik! Kajla csempé­ből is bajos sima, tetszetős felületet kirakni. Más kérdés, hogy gondos igyekezettel si­lány burkolóanyaggal is le­het elfogadható falfelületet képezni, s ez már újabb ka­tegória. A építőmunkás lelki­ismerete. Előfordulnak továb­bá tervezési hibák. Évek óta tartanak például a fűtés elég­telensége miatt indított sza­vatossági perek, mindeddig azonban a tervtől való apró- cseprő eltérések következté­ben nem sikerült tisztázni a felelősséget. Erre várhatóan most először nyílik mód — annál az épületnél, melynek műszaki átadása január 4-én kezdődött Balassagyarmaton. Televízióát játszó-adó ké­szüléket készít perui megren­delésre a Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat. A megrendelést a Budavox köz­vetítésével versenytárgyaláson nyerte el — japán, amerikai és NSZK-beli cégek előtt — a rendkívül rövid szállítási ha­táridőt és jó minőséget sza­vatoló salgótarjáni vállalat. A tv-gerinchálózat jelei­nek továbbbítására szolgáló Itt ugyanis tökéletesen a terv szerint dolgozott a kivitelező, a csaknem harminc lakás fű­tésével mégis baj van. — Mit tesz a beruházó vállalat minőségi kifogás esetén? — Ha a kivitelező saját jó­szántából nem akarja kijaví­tani, szavatossgi pert indí­tunk ellene. Tavaly összesen tíz alkalommal mentünk per­re lakásügybe a kivitelezők el­len. Tudjuk, hogy a selejt javítása nem hálás feladat: igényes munka, a legjobb szakemberek kellenek hozzá, ráadásul legtöbbször lakott épületben kell elvégezni és teljesen ingyen. Hosszadal­mas, nyögvenyelős folyamat. Sokszor maga a lakó un rá a hercehurcára és aláírja a papírt, csak távozzanak már a koszos vödrökkel! Ezért mondjuk mi, hogy az építke­zés soha nem fejeződik be, legfeljebb valahol abbahagy­ják. — Nem túl bíztató ez a lakásért borsos summát fi­zető embereknek... — Azért nem eszik ilyen forrón a kását! Átvétel alkal­mával igen szigorú műszaki ellenőrzést végzünk, ezért az­tán a megyében más vidékek­hez képest kevés a hiánypót­lás. A műszaki átadást köve­tő harminc nap alatt az épí­tők zavartalanul javíthatják a hibákat. A költözés csak ez­után kezdődik. — S, ha mégsem javít­ják? — Annak nagy ára van. Ha harminc napon túl akár egy mágneszár is hiányzik a be­épített szekrény ajtajáról, ak­kor az első hónapban a la­kás teljes értékének fél ezre­lékét, a második hónapban egy ezrelékét, a harmadikban pedig másfél ezrelékét fizeti kötbér címén az építő. Volt állomások gyártásával négy éve foglalkoznak. Az általuk gyártott készülékek teszik le­hetővé a 2. számú tv-prog- ram jó minőségű vételét Vá- mosmikolán, Kemencén, Bor- sodnádasdon, Tabon, Szek- szárdon és más helységekben, a korábbi fehér foltokon. A perui megrendelésre március 31-ig kell szállítaniok. Érdek­lődés mutatkozik a salgótar­jáni reléállomások iránt Ku­rá példa, hogy éppen egy hi­ányzó pár forintos mágneszár miatt csaknem \ harmincezer forintot szurkolt le a kivite­lező vállalat. E könyörtelen szigor miatt prüszkölnek is az építők, de ebben nem isme­rünk pardont. Tavaly példá­ul a hiánypótlási kötbér cí­mén a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat meg­közelítően félmillió forintot fizetett, s ez még egy ilyen méretű kivitelező céget is ér­zékenyen érint. — Végül is Hogyan véle­kedik: javult, vagy. sem az ' utóbb épített lakások mi­nősége? — Feltétlenül javult. A ko­rábbiaktól lényegesen keve­sebb a hiánypótlás s ebben bi­zonyára szerepet játszik az épí­tőknél is bevezetett minőségi bérezés. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a jövőben emelkedik a szavatossági pe­rek száma: egy tavalyi ren­delkezés alapján ugyanis a korábbi, általában három év­től tíz esztendőre is kiterjed­het a kötelező alkalmassági idő, ami alatt kifogást lehet benyújtani. Az intézkedés egyértelműen a lakók érdeke­it védi. — Mit tapasztaltak a me­gyében a lakásépítkezések határidejének betartásá­ban? — Kevesebb volt a késede­lem tavaly, mint a megelőző évben. A velünk kapcsolat­ban levők az Agrofil példá­ul rendre előbb teljesíti köJ telezettségeit a szerződésben! foglaltaknál. Késedelem mi­att évtizede nem kellett már a vállalatot perelni. De nem fizet kötbért hiánypótlásárt sem. Jó vállalkozási politikát folytat. S mivel csak egyszer kell megcsinálni a munkát^ ráér jól elvégezni. Szendi Márta vaitban is. A vállalat igyek­szik tovább bővíteni kiviteli lehetőségeit. Alapvető felada­tának azonban válozatlanul ai hazai igények kielégítését te­kinti. A kedvezőtlen földrajzi fekvésű kistelepülések televí­ziózásának megjavítására pél­dául az idén megkezdik olyan mini adóállomások gyártását, amelyeknek ára és felszerelési költségei beleférnek akár egy- egy helyi tanács költségveté­sébe is. Adó Peruba s hazai falvakba is úgy vagyunk, hogy kény­telenek voltunk az iparosokat, kitűnő szakembereket beállí­tani fizikai munkára; csillét tologatnak, huzatnak, gépeket kezelnek. És emellett, sajnos, nem tudnak igazi feladataik­kal foglalkozni. Ügyhogy, ha eljön majd az az idő, amikor kiteljesül a létszám, bizony rá kell hajtaniok, hogy le­maradásaikat behozzák. Mert ugye, a téemkázás, a karban­tartás szintén nem elhanya­golható. Hát, ilyen bajai is vannak a télnek itt a bátonyi szénosztá­lyozón. Persze, van egy másik kritikus időszak még: az ősz. A nagy betakarítási munkák, az Alföldre járások kora. Akkor igencsak megcsappan a mun­kába járók száma, mert so- ,kan azt tartják: kényelmes, tiszta, nem megerőltető és — jól fizető dologért érdemes né­hány igazolatlan * mulasztást összeszedni. Mert — mondo­gatják —. innen úgyis csak végveszélyben teszik ki őket. — Tényleg sokan vissza­élnek azzal a helyzettel, hogy erre a munkára kevés ember jelentkezik, s így bizonyos mértékig ki tudják aknázni szorultságukat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy enged­jük fellazítani a munkafegyel­met, • s hibái ellenére megtű­rünk mindenkit — bizonygat­ja Simon Zoltán. Száz évvel ezelőtt, 1882. ja­nuár 19-én született Dunaföld- váron a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom kima­gasló egyénisége, a nagy mű­veltségű, széles látókörű mar­xista tudós és forradalmár, a marxista művek egyik első ha­zai tolmácsolója, fordítója, pro­pagandistája. a marxizmus— leninizmus egyik korabeli leg­képzettebb magyarországi kép­viselője, tanításainak terjesz­tője. Hűséges volt a fáradhatatlan Alpári Gyula születésének centenáriumára Már 16 éves korában — po­zsonyi diákként — megismer­kedett Marx műveivel. Nem­csak olvasta, hanem terjesztet­te is azokat. Ki is zárták az is­kolából. Budapestre költözött és házitanítókénit kereste meg a létfenntartásához szüksége­set. 1902-től jelentek meg írá­sai a szociáldemokrata párt lapjában a Népszavában és a Népszava Naptárában. Ekkor már több nyelven beszélt és fordított. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége felfigyelt a nagy tu­dású, éles eszű fiatalemberre és bevonta a párt munkájába, napidíjasként a pártirodán. A következő őszön bevonult ka­tonának és három évet szol­gált. Innen is küldte írásait a Népszavának. Beszámolt a ka­szárnyákban lejátszódott vér- lázító . eseményekről, a kiköté­sekről, vasra verésekről, ön- gyilkosságokról, egyszóval az egész kegyetlen bánásmódról. Leszerelése után, 1906-ban, az ifjúmunkás-mozgalomban folytatta tovább baloldali tevé­kenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjé­vé vált. Ennek eredménye lett az ’IPO7. márciusi első magyar- országi ifjúmunkás-értekezlet, amelyen az egyik előadó Al­áz országos értekezlet kimond­ta, hogy csatlakozik az alaku­ló nemzetközi ifjúmunkás-szö­vetséghez, és részt vesz annak biztoshelyettese lett. Az ápri­lisi választáíjokon a VI. kerü­leti munkás- és katonatanács tagiévá választották meg, s tára Alpári Gyulát bízták meg.’ E sajtóorgánum megszervezé­se, majd szerkesztése, fejlesz­tése, színvonalának emelése volt Alpári Gyula munkássá­gának gerince az 1921—1940. közötti években. E mellett ter­mészetesein részt vett a' ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom napi küzdelmei­Stuttgartban tartandó kong- júniusi pártkongresszuson pe- ben, harcaiban Berlinben, Bá­resszusán, és képviseletével dig ő fogalmazta meg az egye- Ailpári Gyulát bízta meg. így sült párt programtervezetét. jutott el Németországba, ahol Mehring és August Bebel elő­adásait hallgatta. Stuttgart­ban a II. Internacionálé kong­A Tanácsköztársaság leveré­sét követően néhány heti búj- kálás után külföldre ment. Eu­rópa számos országában élt és resszusán ismerte meg Lenin, tartózkodott hoszabb-rövidebb Rosa Luxemburg, Clara Zet­kin és mások nézeteit, a revi­zionista tanok elleni harcot. Itt, a viták tüzében vált har­cos, tudatos baloldali szociál­demokratává. Hazatérése után azonnal csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői voltak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, Lász­ló Jenő és mások.* Ellenzéki nézetei miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerületi népházfoan segéd- könyvtárosi álláshoz jutott. 1910-ben baloldali tevékenysé­ge és nézetei miatt kizárták a Magyarországi Szociáldemok­rata Pártból. zeifoan, Párizsban. 1940-ben a francia fővárosiban fogta el a Gestapo és Sachsenhausenbe, a hírhedt internálótáborba hurcolták. Sötétzárka, verés, válogatott kínzások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el. „Ha a halál és az árulás közt kell választanom, akkor a ha­lált • választom” — vallottal „Életem egész során a mun­kásmozgalomban álltam, éle­tem alkonyán nem leszek, osz­tályom árulójává” — nyilat­kozta. Utolsó percéig hű ma­ródit a párthoz. Egyik elvtár­sára bízta az utókorhoz szóló üzenetét: „Üdvözöld nevemben a pártot, és mondd el, hogy képviselőinek hűséges voltam és halálomig A Szovjetunió- az maradtam. Kihallgatásom alkalmával senkit el nem árul­tam... Ügyünk győzelmébe ve­tett szilárd hittel halok meg”. 1944. július 17-én a tábor pontot jelentett. Itt határozták udvarán kivégezték. Születésé- el egy nemzetközi sajtótájé- pék centenáriumán a magyar ideiig. Csehszlovákia, Német ország, Ausztria, Svájc, Fran­ciaország, a Szovjetunió, Olasz, ország, Belgium. Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozgalom, a proletariátus ügyét képvisel­te és szolgáltai1 Legtöbbször il­legálisain utazott, hamis ira­tokkal, s rejtett utakon jutott át országhatárokon. Németor­szágban segítette megszervez­ni a német és csehszlovák kommunisták találkozását, ban ott volt a KOMINTERN III. kongresszusán. Ez a kongresszus Alpári Gyula életében nagy forduló­koztató kiadását. Ez a láp az A forradalmak idején részt INPREKORR (Internationale vett a két kommunista lap, az International és a Vörös Új­ság szerkesztésében is. A Ta­nácsköztársaság álatt Alpári Prsse Korrespondenz) volt, és szerkesztésével Lenin javasla­és a nemzetközi munkásmoz­galom egyik kiváló publicis­tájára, aktív harcosára em­lékezik az utókor. V. S. pári Gyula volt. Indítványára Gyula Kun Béla külügyi nép­NÓGRÁD — 1982. január 19., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents