Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

Képviselő NőgrcrcTból Imre magas labdája „Fúj bíró!" Hányszor és hányszor halljuk labdarúgó­mérkőzéseken a szurkolók szájából, de hasonló „dicsé­ret” előfordul ökölvívásban, kézilabdában és más sport­ágban -is. A játékvezetők sze­repe és „népszerűsége” spor­tonként változó, ám egy va- , lamiben közös a nézet: nél­külük nincs tétre menő sport- esemény. HIVATÁS (A pingpongban mindenna­pos, hogy a versenyzők egy­más mérkőzését vezetik, így aztán természetes, hogy a leg­több játékos leteszi a bírói vizsgát. Én is versenyzőként kezdtem) — emlékezik Ju­hász Imre. Kishartyánban ismerkedett meg a játékkal, akkor, ami­kor még Kóczián Éva, Farkas Gizi, Sidó, Soós és Bérezik neve fémjelezte a magyar asztaliteniszt. A kisközség csapata megyei bajnokságban szerepelt, s Juhász Imre 1964- ben edzője lett az együtíes- nek (Aztán sok kiscsapatnál megfordultam, s a Salgótar­jáni Spartacusszal a NB Il­ibe is bekerültünk. Majd több helyen is voltam sportvezető, például a megyei sporthiva­talban elnökhelyettesként is dolgoztam, jelenlegi munka­helyemre, a városi sportcsar; nokba, 1976-ban kerültem gaz­dasági vezetőnek, és 1978 ja­nuár elseje óta vagyok igaz­gató.) Az igazgató hétköznapjai szinte napról napra egyfor­mán telnek. Fél nyolckor már a csarnokban van, s ál­talában este nyolc előtt rit­kán tér haza. Addig tarta­nak ugyanis az edzések, mert Juhász Imre, a salgótarjáni Volán SE asztaliteniszezőinek vezető edzője is. Mondhat­nánk, szerencsés ember. Él­vezi munkáját, azzaj. foglal­kozik, amit szeret. (Tényleg nem panaszkodha­tok, imádom a sportot, fele­ségem megértő,- s a gyerekek is sportolnak. Kati lányom pingpongozik, a tizenkét éves Mennyi az az ot pont? Együtt a válságstáb Interjú Cserháti Józseffel, az STC labdarúgóinak szakosztályelnökével Az STC lábdarúgóinak szereplése — az őszi csalódás el­lenére, vagy éppen ezért — élénken foglalkoztatja a köz­véleményt. A csapat szekere kátyúba került, s kihúzásával tavaly december elseje óta új vezetőség próbálkozik. A szakosztály elnöke, Cserháti József, a volt ismert kapuvé­dő, a Nógrádi Szénbányák Vállalat bér- és normaosztályának jelenlegi vezetője lett. Az egykori többszörös B válogatott kapust az STC focistáinak jelenlegi helyzetéről, esélyeiről, reményeiről kérdeztük. Peti pedig focista akar lenni. Remélem, nem hangzik nagy­képűen: számomra hivatás a sport.) HOBBI? Nógrádi sportkörökben megszállottként Ismerik és tisztelik Juhász Imrét. Olyan embernek tartják, aki nem csak kedvenc sportágáért tesz meg mindent. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a legjobb magyar asztalite­nisz-játékvezetők között tart­ják számon. Sőt tavaly ősz­szel megszerezte a legmaga­sabb képesítést; ITTF (Nem­zetközi Asztalitenisz Szövet­ség) bíró lett. (Hosszú út vezetett idáig. Tizenöt éve vizsgáztam elő­ször, s fokozatosan léptem egyre feljebb. Az első osz­tályú minősítést 1973-ban, az országost pedig . 1978-ban szereztem meg. Hogy mit kell tudni egy pingpongbírónak? Sokmindent. A nemzetközi vizsgán például negyvenöt kérdés volt, s nem egy nehe­zebb „fajsúlyú”. Figyelni kell például az adogatásnál a kéztartásra, a „csúszókra”, a párosnál az idegen szervára és még sok mindenre. A jó szem mellett az éles hallás sem árt, s vitás esetekben előny a határozottság!) A játékvezetés tehát nem csupán hobbi számára, hanem több annál! Talán második hivatás. Az idén — április 17. és 25. között — Budapes­ten rendezik a kontinens leg­jelentősebb asztalitenisz-ver­senyét, az Európa-bajnoksá- got. A nagy eseményre Ju­hász Imre játékvezető is meg­hívást kapott. (Nálunk a pingpongban a nagy lehetőséget magas lab­dának nevezik. Én most Ilyen magas labdát kaptam, meg­próbálom értékesíteni.) Ám előtte már egy nem­zetközi versenyen bemutatko­zik. Nantesban február 5-től három napon keresztül, az „Európa 12”-n randevúzik a földrész élmezőnye. S a ma­gyar szírieket — Kíampárék mellett — Juhász Imre , is kénviseli. Egv képviselő, Nógráő-me- gyéből... K. L. Sorokban A Herkulesfürdőn zajló fér­fi egyéni sakkvilágbajnoki zónaverseny 5. és 6. forduló­jában az addig 100 százalékos Ribli két gyors döntetlent játszva erősítette meg veze­tő helyét. Mivel azonban a várakozáson felül szereplő csehszlovák Ambroz utolsó két partijából másfél pontot szerzett, így beérte az ' élen Riblit. A magyarok közül Fa­ragónak és Saxnak sikerült legjobban az 5. és 6. forduló: előbbi másféllel növelte pont­jainak számát, utóbbi pedig egyet nyert, egy mérkőzése függőben maradt. Eredmények1 5. forduló: Ribli—Sznapik (lengyel) dön­tetlen, Georgiev (bolgár)— Lukács 1—0, Faragó—Csőm 1—0, Sax—Jansa (csehszlovák) X—0, Pintér—Suba (román) függő. ☆ 'New Yorkban, a teniszezők „Mesterek tornájának” har­madik játéknapján jókora meglepetésekkel folytatódott a sorozat. Teltscher ugyanis le­győzte a wimbledoni bajnok McEnroet, Tanner pedig Con­nors felett diadalmaskodott. VILÁGVÁLOGATOTT JÁTÉKOS A Nyíregyházi Vasútas Spartacus kézilabdacsapatá­ba igazolt át Marosi István, az ózdiak egykori, több mint kétszázszoros válogatottja. A világválogatottban is szere­pelt játékos legutóbb az eg­ri Finommechanika kézilabr dázója volt. Tőle várják a szabolcsi városban az NYVSSC kézilabdázó-szakosz­tályának talpraállását; a gár­da ugyanis most mondott bú­csút az NB II-től és az új idényben a megyei bajnok­ságban szerepel majd. Tömegsport Mindenki részt vehet A Talpon Tarján mozgalom keretében ma újabb tömegsportesemény színhelye lesz a megyeszékhely, il­letve környéke. Eresztvényben rendezik ugyanis délelőtt 9 órától a város téli tömegsportnapját. A műsoron ezúttal lesiklószámok, valamint szánkó- és sílövészverseny szere­pel. A rendezők elmondták, hogy már nyolc órától sűrített autóbuszjáratok állnak az érdeklődők rendelkezésére, ame­lyekre célszerű az autóbusz-végállomáson felszállni. A szán­kókért és silecekért nem kell külön poggyászjegyet váltani. A versenyre a helyszínen lehet nevezni! Teremtorna Rétságon — Hogyan vállalta el az el­nöki teendőket? — Ügy hiszem, én vagyak a „válságelnök". Már két ízben — hatvannyolctól hetven­egyig és hetvenhattól hetven­hétig — mindkétszer zavaros időkben voltam ezen a posz­ton. Most hívtak, szükség volt rám, jöttem. Szerencsére olyan Stécésekkel vállaltam a mun­kát, akik minden áldozatra készek a klubért. Együtt a „válságstáb”. — Az őszi bizonyítvány szo­morú. Mennyire ismeri a je­lenlegi Stécét? • — őszintén megmondom, ta­lán kétszer láttam a csapatot játszani. De az eredmények önmagukért beszélnek, azt ta­núsítják. a jelenlegi játékos­— A középpályán Pandur István a Honvédből, Kruppai Tibor a MÁVAG-ból, Hangai István Tapolcáról, vagy az új­pesti ifjúsági válogatott csa­tár Csemák András bizonyít­hat. A Tatabányáról hazatért, válogatott Kovácsot úgy hi­szem nem kell bemutatnom? mint ahogyan a leszerelő Fáb- rit, Juhászt és Babcsánt sem. Még egy volt katona érkezik, a Vasas védője, Földházi Ist­ván. — Ez összesen kilenc új fiú, de szó volt még Kegyéről és Szódról is! — Igen. Mindketten jelent­keztek, s mi örömmel fogad­tuk őket. Sajnos méltánytala­nul távoztak a klubtól, még egzisztenciálisan sem kaptak Egy „újfiú”; Kovács István öt csapat barátságát Jelzi az a focitorna, amelyet a napokban rendeztek a rétsági sportcsarnok­ban. Ezek a csapatok élénk sportéletet alakítottak ki egymás között, amely az össze! kezdődött és télen sem maradt abba. Most a Glóbusz Nyomda, a tolmács* Gránitot, a rétsági Szivattyút, a nétsági Sütőipari Üzemet hívta meg. s hozzájuk csatlakozott a Glóbusz II. együttese. Körmérkő­zésekkel döntötték el az első he­lyezést. A mérkőzések Időnként jó játékot és kemény küzdelme­ket hoztak. Az első helysn a Sütőipar csapata végzett, amely­ben vendégjátékosok is szerepel­tek. A második a Gránit, a har­madik a Glóbusz I.,/negyedik a Szivattyú, ötödik a Glóbusz II. lett. — Mindenkivel elbeszélget­tünk, felajánlottuk, elhelyez­zük. Aki el akar menni, elen­gedjük. Közös megegyezéssel szerződésit bontottunk Szaibó Györggyel és Dóra Zoltánnal. Mindketten Nagybátonyba tartanak. Pál Bálint hazatér Sajóbábonyba, Kerek pedig Hatvanba. B. Kovács és Tóth ügyében tárgyalunk, s néhány játékosnak kereten felül sze­retnénk játékengedélyt kérni. — Milyen feladatot szánnak Hidegkúti Nándornak? — Ügy éreztük, az ősz fo­lyamán szakmai hibák is tör­téntek. Ezért arra gondoltunk, äz ismert szakember sokat se­gíthet Szabó Géza vezető ed­zőnek munkájában. Az egy­kori aranycsapat centerének feladata elsősorban az ellen­felek figyelése és az alkalma­zandó taktika kidolgozása lesz. Emellett azt is szeretnénk, ha emberileg közel tudna kerülni a játékosokhoz. — Ezek után miként látja az új összetételű vezetőség és a csapat esélyeit? — Véleményem szerint — persze magam mellett is be­szélek — mindent megtettünk, amit hasonló helyzetben elkö­vethet egy egyesület. Több ezer kilométert utaztunk játékosok után, a többi a játékosokon múlik. — Mi történik, ha kiesik a Stécé? — öt pont, az öt pont. Ti­zenöt mérkőzésen tényleg nagy állomány nem felél meg a segítséget. Kérték, hadd pró- hátrány, nehéznek tűnik a le- követelményeknek. Több posz- hálják meg, hátfia hasznára dolgozása. Őszintén meg kell ton is „szükségjátékos” sze- lehetnek a Stécónek. Miért ne mondanom, még időm sem re pelt. adtunk volna nekik segítse- a kiesésre gondolni. Mi- Az erősítésről röppentek get? ÄtolTÄn fel valódi és álhitek. Milyen -Szoó szinte fegyelmivel Xden energiákat elvek alapján igazoltak? ment el... a bentmaradás érdekében moz­— Tűzoltómunkára kény- — A szakosztály-vezetőség gósítottuk. Annyit mondhatok, szerültünk: ég a ház, tessék egyöntetűen úgy határozott, ha kiesünk, akkor is lesz Sté­oltani! Túl nagy választó- hogy ad még egy lehetőséget cé. Olyan Stécé, amelyiknek kunk nem volt, de nem akar- a jobbszélsőnek. Valóban már csak múltja miatt is a tünk elődeink hibájába esni, utolsót. Bízunk benne, él ve- Nemzeti Bajnokságban a he­megszerezni minden elérhető le. Tett már annyit a csapa- játékost. Igyekeztünk bizo- tért, hogy ezt még megadjuk _ nyitásra vágyó focistákat iga- neki. zolni, Olyanokat, akik meg' — Csak húsz szerződtetett Az ismét „munkába állt” Kegye A múltból nem lehet meg­élni! Mi lehet a jövő? — Hosszú évek hibáit má­akarják mutatni, hogy tudnak játékosuk lehet, tehát meg r(y holnapra nem lehet rfieg­futballozni. — Név szerint, kell válniuk néhány tői... ember­teremfoci Nem először láttam az idén a salgótarjáni teremfocitorna mérkőzéseit. Azokat a talál­kozókat, amelyekkel amatőr játékosok estéről estére meg­töltötték a városi sportcsar­nok nézőterét- Mi lehet a vonzó ebben a tornában? Mi az a varázs, amely becsalo­gatja a közönséget? A vá­laszt, ha egyetlen szóval ké­ne megadnom, talán nz len­ne: őszinteség. A játékosok őszinte megnyilvánulásai, gólöröme és bánata, lelkese­dése és letörtsége. Ezzel szemben hiányzik „a majd csak lesz valahogy" bele­nyugvása, ennek helyét is a játéköröme tölti be. Az egészben van valami a labdarúgás kezdeteiből. Ab­ból az időszakból, amikor még a játékos egy volt az utca emberei közül. Együtt élt a közönséggel, együttdol­gozott a nézőkkel, együtt örült velük győzelem . után, s együtt tárgyalta a törzskocs­mában a szurkolókkal a ku­darc okait. Ekkor még tény­leg egy volt a csapat a kö­zönségével. A játékos csak a néző hiányzó tulajdonsága­it pótolta, képességeit telje­sítette ki. Hiszen a gólt lö­vő láb mintha a szurkolóé lett volna, (mert azé is együtt lendült a focistáéval), a ka­pus hatalmas vetődését is ön­magáénak érezte a csapat rajongója. Így születtek a mindennapi hősök, azok, akik kiteljesítették a mindennapok emberének életét, akikkel, olyan csapat lép pályára, akik által ostromolta, meg- amelyben ismert, egykoron sok közelítette az emberi képes- sikert elért játékosok szere­ségek határait. pelnek- Így Jeck, Répás, Ez mér csak a múlt, s mint- Kmetty, Gec’se, Vári, Pálmai, ha rövid időre visszatért vol- Szőke és társaik. Reméljük a na a tarjéni sportcsarnok- döntő méltó befejezése lesz a ban. Természetesen nem vegy- sikeres mérkőzéssorozatnak 1 tiszta formában, hiszen vad- A döntő műsora. 15 óra: hajtások is felbukkantak. Így AFIT—Nb. Gépüzem (11—12, a játékvezetők ízléstelen, ér- helyért), 15.50 óra: BRG-— telmetlen szidalmazása, és a Síküveggyár-KISZ (9—10. he- játékosok fölösleges, nem- lyért), 16.40 óra: IKV Távfű- egyszer tettlegességig fajuló tés—MT Petőfi (7—8. helyért), torzsalkodásai. Ezek a durva- 17.30 óra: St. ÁFÉSZ—DVTK- ságok, verekedések idegenek öregfiúk (barátságos mérkő- a sport szellemétől, s tömeg- zés), 18-20 óra: Bányagép- snortrendezvényen még in- gyár—NSZV-KISZ (5—6. he- kább visszatetszést keltenek lyért), 19.10 óra: SZÜV—öb- Ez az, amin a jövőben vál- lösüveggyár (3—4. helyért), 20. toztatnl kell! óra: SKÜ-öregfiúlc—Szénbá­☆ nyák (döntő)­A torna fináléját hétfőn- délután 3 órai kezdettel ren­dezik. Az első helyért két — I szüntetni. Itt olyan súlyos mulasztások történtek, áme­neket hosszú távon lehet csak feledtetni. Hogy csak egy pél­dát mondjak: mit tettek kis­csapatok pótlására? A tarjám és környékbeli kis egyesületek ontották a tehetségeket. Most viszont szinte alig van helyi játékosunk. Jobban figyel­nünk kell az utánpótlás-neve­lésre, mert a jelenlegi helyzet bukáshoz vezet. Ezért — re­mélem már "szeptembertől — az egyik tarján! általános is­kolában labdarúgóosztályt fogunk indítani. Emellett nél­külözhetetlenül szükségünk van egy úgynevezett fiókcsa­patra, amelyikhez kiörege­dett ifisitáimikat irányítjuk, s ha ott fejlődnek, vissza tud­juk igazolni őket. Egyáltalán, szervezettebbé kell tenni a szakosztály életét, munkáját. Most az egész város figyel­mét, támogatását érezzük, bí­zunk a továbbiadban is..'. Kiss László NÓGRÁD - 1982. január 17., vasárnap t

Next

/
Thumbnails
Contents