Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
Egészséges lokálpatriotizmus | >4 szőkébb haza szeretete N em gondolt büszkélkedő szó használatára az a negyven év körüli községi iskolában tanító pedagógus, akivel az elmúlt hetekben együtt utaztam, s beszélgetésünk közben említést tett egyfajta jelenségről. A „lokálpatriotizmus” szót pedig már csak azért sem használta a mondottakkal kapcsolatban, mert alighanem nagyképűségnek vélte volna- Egyszerűen csak elmesélte. hogyan akadályozták meg megyéjében kis ügyességgel és leleménnyel az egyik szép fekvésű falucska elnéptelenedését. Üdülőhellyé ,képezték ki”, megvásárolták az apró parasztházakat, felújították a kerítéseket, kapukat, takarítottak, berendezkedtek vendégfogadásra. Magukénak tartották meg — nem adva át sem enyészetnek, sem a hétvégi telekre vágyó, ám folyamatos törődést nem vállaló, a megyéért' áldozatokra aligha hajlandó idegennek, más tájbelieknek. A szűkebb haza szeretete korunkban sokféle új vonást, motivációt hordoz. Nevezzük a hely, a locus iránti vonzalomnak, hívjuk esetleg a szűkebb pátria szeretetámek, egyremegy. Mindenkor egyfajta ragaszkodás. Érzelmi tartalma mellett azonban — s e jelenségnek sok városi, megyei, községi tanácsi tisztségviselő, népfrontban s másutt tevékenykedő, falugyűlések hangulatát mérni tudó szakember tanúja napjainkban — más „töltése” is van. Erről is érdemes szólnunk. A tisztes és egészséges kötődés a „kisebb hazához”; a lakóhelyül szolgáló helység, országrész, tájegység iránti ragaszkodás napjainkban mind több helyütt fejeződik ki konkrét tettekkel, kisebb és nagyobb vállalkozásokkal, kezdeményezésekkel. Példaként említenénk néhány ilyen formát. Az egyik fővárosi felsőoktatási intézményben nemrég verbuválódott össze az a harmadévesekből toborozódott kis „csapat”, amely már jelezte is az egyik északi megyének: mindannyian otthon akarnak majd dolgozni- Idejében jelentkeznek munkahelyért, megbízásért, vegyék őket előjegyzésbe. Nincs munkahelyszűkében az említett terület, tehát nem kizárólag anyagiak utáni vágyakozás foglalkoztatja a fiatalokat. Egyszerűen az történik, hogy visszakívánkoznak a szülői ház közelébe, mert lehetőséget látnak, hogy ott elképzeléseik szerint élhetnek. Feltétlenül a lokálpatriotizmus kifejeződésének tarthat-' juk azt a — vállalkozószel- lemre. a kor igényét értő gondolkodásra is valló — „brigádötletet”, amelyet a gödöllői egyetemein hallottam. Vagy tíz végzős, barátok — köztük más egyetemről valók is — sajátságos kisvállalkozást terveznek hazatérve megyéjükbe. Egyazon községben kívánnak megtelepedni, vendéglőnyitástól, orvosi praxis kialakításáig . a képzettségükhöz mért legkülönbözőbb boldogulási formákat tervezik, egy helyütt, egymást is segítve. S a lehetőséget valóban érdemes fontolgatni, hiszen sokféle okos forma segíthet manapság ahhoz, hogy kellő, kézzelfogható haszonnal is járjon a kötődés a szűkebb hazához. Az emberek, a helyi lakosok java, személyes gondja közepette sem zárkózik el általában- attól, hogy tegyen valamit falujáért, városáért — anélkül, hogy ezt így, egyértelműen megfogalmazná. A cikkben imént említett példák most inkább azt kívánnák jelezni, hogy — például — nemcsak a társadalmi munka forintokban is értékelhető mennyisége lehet a szülőfalu, a lakóhely iránti jó érzelem, kötődés megnyilvánulása. Egy ifjú értelmiségi, baráti társaság vonzó szellemiségén, kellemes ' társaságbeli mivoltán kívül eszével, tudáséval, lelkesedésével és jó ötleteivel is gyarapíthatja a városát, a faluját. S okasodnak, — örömünkre — a jelek kisebb és nagyobb településeken: arra mutatva, hogy erősödnek a szűkebb hazához fűződő érzelmi szálak. Gazdasági és politikai vezetés dolga is, hogy ki-ki tiszte, hatásköre szerint, intézkedéseivel és döntéseivel is további utat adjon ezeknek a megyei kezdeményezéseknek. Várkonyi Margit Hol születik a színházi élmény? A napokban igen tanulságos beszélgetés hangzott el egy pedagógus és gyakorló népművelő között, a gyermekek színházi ellátottságáról, illetve arról, hogyan juthat a gyermek színházi élményhez a megyeszékhelyen. Salgótarján belvárosának gyermekei és iskolái viszonylag jó helyzetben vannak, hiszen a József Attila Megyei Művelődési Központ színházi sorozatot biztosít számukra, bár itt sem mindig a legszerencsésebb a választás. A megyei művelődési központ által szervezett — filmvetítéssel kombinált — bérleti sorozatok azonban csak az óvodás korosztályhoz szólnak, a 10—15 év közöttieknek bizony nincs előadás. A Kohász Művelődési Központban van ugyan i&kolaszínház, de ide a peremkerületekből kevés gyermek jut el. Például Zagyvarónáról 69, Somoskőújfaluról egy sem. A déli városkörzet ellátását az ifjúsági és művelődés* ház vállalta magára — biztató eredménnyel. Az elmúlt években még Somoskőújfaluban is volt bérleti akció a gyermekeknek, azonban gazdaságossági okok, s a hozott darabok színvonalta- lainsága miatt meg kellett szüntetni. Ma Magyarországon csak kevés színvonalas gyermekelőadás kapható — kis intézményeknek megfizethetetlen áron. Vannak ügyeskedők, akik kihasználják a gyermekszínházi dekonjuktúrát és bóvlikat sóznak rá a művelődési házak mit sem sejtő vezetőire. Mert az -intézmény vezetője ugyan kap előzetesen írásbeli tájékoztatást a fellépni szándékozó, s önmagát ajánlgató csoport vezetőjétől, vagy szervezőjétől, de ez olyan, mint Solohov Űj barázdát szánt az eke című könyvének lóvására, ahol a sovány, kivénhedt gebéket megitatják pálinkával, hátulról nádszállal felfújják, s amikor a vevő megveszi, hazafelé víve leereszt alatta a ló. Sajnos, a megyében is sokan garázdálkodhatnak még „színházi élményre nevelés” címén se füle, se farka egyszemélyes ri- pacskodásokkal. Nemrégiben történt egy gyermekeknek szervezett koncertsorozat egyik hangversenyén, hogy a karmester leállította a zenekart, mert gyermekközönsége zajongott, zavarta az előadást. Egyesek azt a következtetést vonták le ebből, hogy a tanintézet neveletlen diákokat tart, és nem tud rendre oktatni. A népművelő pedig azt szűrte le az incidensből, hogy nem tudták a színházi viselkedés szabályaira kioktatni, neveim a tanulókat, mert eddig nem voít rá lehetőség. Állami Ifjúsági Cirkusz — bár vállal vidéki fellépéseket —, de megfizethetetlen áron; közel hétezer forintért. Ugyanakkor egy másik társulat, amely törpéivel, meg senki által nem látott anakonda kígyóval verte át a közönséget, megszedte magát a városban és a város környékén. Amikor a népművelő nem akarta engedélyezni a fellépést a népharag ellene fordult, de az előadás után mindenki leszegett fejjel somfordáit el a népművelő előtt. Nem megoldás, hogy csak a nagyobb intézmények nyújthatnak színházi élményt szűk hatósugarukban élő gyermekeknek, szeretnének színházi élményhez jutni a peremkerületek, a kisközségek gyermekei is, s szeretnék a pedagógusok, a népművelők is a színház szeretetére nevelni a kis- közönséget. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a megyei irányítás az ŐRI által engedélyezett gyermekműsorokkal foglalkozó csoportokat meghívná minden évadkezdés előtt a megyébe egy bemutató előadásra, ahol részt vehetnének népművelők, pedagógusok, szakemberek, a produkciók megtekintése után lehetne lekötni a műsorokat, az olyan darabokat, amelyek megérdemlik a dotációt, hogy a kis intézmények is meg tudják fizetni. így a népművelők sem vennének zsákbamacskát, mert tudnák, hogy miért adnak ki pénzt. Az Állami Ifjúsági Bizottság által biztosított keret jó helyre kerülne és jó befektetés lenne, s ami a legfontosabb, a gyermekek igazi színházi élményhez jutnának, s kinevelődhetne a jövő színházszerető és -látogató közönsége. Mátyus Imre Nem kell a reklám! Gyakorlat a köz javára Csörög a telefon az igazgatói szobában. A direktor gondterhelten nyúl a kagylóért, bólogat, hümmög a vonal másik végéről jövő szavakra. — Persze, én már rég mondtam neked, hogy ha tényleg szükség van ránk, mi megyünk. A harmadikos gyerekek már gyönyörűen dolgoznak... Óvodában, iskolában, ahol szükség van ránk. A diákok jobban is szeretik, mint az értelmetlen útpadkatisztítást... Ühm...igen...persze... Csak szóljatok! Félmilliót éró szakmunka A párbeszéd bárhol lejátszódhatott volna, ahol szakmát tanítanak, márpedig megyénk több szakközépiskolájában, szakmunkásképzőjében tanulnak a jövő szakemberei. Akik egy bizonyos területen már most is szakemberek, legföljebb rutintalanok. De lelkesek. A balassagyarmati Szondi György Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai is ilyenek, s évente általában félmillió forint értékű szakmunkát végeznek a gyári, üzemi gyakorlaton kívül, a köz javára. Kovács Tibor, aki mindezeket kézben tartja, az ismertetést saját házuk tájával kezdi; — Az évenkénti felújítást, karbantartást a mi gyerekeink végzik, a szakoktatók irányításával. Az épületünk 1870- ben épült, de villamos hálózata tökéletesen megfelel a mai érintési szabványoknak, mindegyik terem jó megvilágítású. S ez is a gyerekek munkája, mint a még nem teljesen kész villamos mérőterem. Aztán vannak állandó, rendszeres kötelezettségeink. Ilyen a káptalanfüredi megyei úttörőtábor és a nyírjesi tábor folyamatos karbantartása. Ez a kerítésjavítástól, a lomtalanítástól, az őszi vízlevezetéstől kezdve mindent jelent. Ezenkívül segítünk más iskoláidnak, óvodáknak, szövetkezeteknek, de az állami vállalatok extra igényeit is ki tudjuk elégíteni. Soroljam? Idén végeztük el az őrhalmi téesz malactelepének villamosítását, a balasagyarmati sportegyesületnek felújítottunk egy faházat, a szécsényi szakközépiskola kollégiumának villamos hálózatát szereltük, bevakoltuk a szügyi téesz szociális épületét, ami több száz négyzetméteres felület. Ezekhez képest az Ifjúság úti óvodának készített oktató KRÉSZ- táblák, az 1. számú óvoda virágládái és a hirdetőtábla, a művelődési központ úttörőház- részlegének gyártott tizenkét dobogó már nem is tűnik nagy munkának. Ezeket nem is sorolom tovább, de azt még megemlítem, hogy a május 1-i felvonulás előtt minden évben mi építjük fel a város hangosítását, és aztán mi szereljük le. Ez is egy állandó feladatunk. Határtalan IékesedésseI — A fiatalok hogyan fogadják e munkákat? — Ó, a gyerekek részéről sosincs probléma. Szívesebben csinálják, mint a műhelybeli munkadarabokat. Érdekesebb számukra. Ha meg, mondjuk Káptalanfüredre kell utazni a munkáért határtalan a lelkesedésük. — És önök? Az iskola vezetői? — Szívesen csináljuk, mert mindenki jól jár. A mi munJ kánkhoz csak anyagot kell beszerezni, s szakmunkát végzünk. A gyerekek nem csak jól érzik magukat, de tanulnak is... — hangjában azonban nem a határtalan lelkesedés bujkál, s zavartan néz körbe az iratokkal, könyvekkel zsúfolt irodában. — Csak? — Csak ne csináljon nekünk reklámot! Amit most kérnek tőlünk, apró átszervezésekkel meg tudjuk oldani.’ Nem megy a társadalmi munka a tanulás, a tananyag rovására. S valahogy a távollevő szakoktatót is helyettesíteni tudjuk alkalomadtán. Mert mint mondtam a munkát ők irányítják, csahogy minden szakmához egy oktatónk van. De most még nehézség nélkül áthidalható... Ennél többet azonban semmiképpen sem tudunk vállalni. Reklám nem kell, de... Reklám? Ilyen értelemben valóban nem kell. Egyetlen iskola sem vállalhatja fel, hogy amire nincs már keret, ember, de fontos, azt majd elvégezteti diákjaival. Ez már a ló másik oldala... De azt igen is reklámozni kell, hogy az oktató KRESZ- tábla, a hirdetőtábla, ami másként nehezen készülhetett volna, szakmunkástanulók munkája. S az sem baj, ha reklámot kap, hogy az óvoda négy lehullt csempéjét a jövő szakemberei ragasztották vissza — gyorsan. És azt nem kell-e reklámozni, hogy a fiatalok olyan teremben tanulják a villanyszerelést, amit teljes egészében maguk készítettek? (veszprémi) KOSSUTH RArwO: 8.25: Híres előadóművészek Schumann felvételeiből. 9.00c A hét zeneműve. 9.30: Robert RozsgyeszÉwenazfcij versei. 9.39: Ki kopog? 10.05: NyftnSlefek. 10.35: Wolf—Ferrari: Stuwwie titka. Egyfelvonásos opera. H.21: fis ha azt hallja.ll nevetés? Bán László műsora. # 11.fi: Glemba. Csák Gyula regénye folytatásokban. XV/10. rész. 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából HJfí: A kométás. Zilahy Lajos novellája. Felolvassa: Orbán Tibor. 14*54: Édes anyanyelvűnk. 15.05: Kóruspódium. 15.28: Leporelló. 16.05: Gaál Gabriella és Bojtor Imre népdalokat énekel. 16.30 :.Vilógablak. 17;09: Magyar előadóművészek. 17.30: Jans Kiepura Stolz- fflmdalokat énekel. 184»—23.087 B. Ü. fi. K. — •824 A tódió K ab a rés zfnh 3z a szilveszteri műsorának ismétlése. 4 NÖGRÁD — 1982. január 4„ hétfő 21.10: A Vörös folyótól az Angyalok városáig. 4. rész. 23.08: Népszerű zenekari művek. 23.51: Toronyzene. MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, idő járás jelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Hétről hétre, * hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. Szerkesztő: Tolnai Attila. Vendégünk: dr. Tóth Árpád szociológus. A műsor te- lef onügyelete: 35-310. — Közben: El szeretném mondani . . '. Pau- lovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire... Gyárfás Imre összeállítása. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (To.iásszállítások a Szerencsi Állami Gazdaságból. — Évnyitó műszaki konferencia a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél.) — 10.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. Szemle Észak- Magyarország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a NOüivÁD keddi számából. PETŐFI RADIO: 8.05: Győri Szabó József nótákat énekel. 8.20: A Vörös folyótól az Angyalok városáig. 3. rész. (Ism.) 8.33: Figyelmébe ajánlom... 8.43: Operettkettősök. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Fehér Sándor népi zenekara játszik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Verbunkosok, katonadalok. 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.00: Négydimenziós mezőgazdaság — japán módra. 17.30: Hol mi? 18.33: Hangadó. 19.36: Sanzonok. 20.00: 1916. osztrák—magyar tüzérek Palesztinában. 20,33: Zenés játékokból. 21.25: Rádiószínház. 22.00: Tánczenei stúdiónk felvételeiből. 23.10.: Nóták. BESZTERCEBÁNYA: 15.20: Beszéljünk a nevelésről 15.55: Hírek 16.00: Iskolatévé 16.30: Érdekességek a tudomány és technika világából 17.10: Katonák műsora 18.00: A rendőrség nyomoz 18.05: A szocializmus világa 18.30: A haladó tapasztalatok iskolája 19.10: Esti mese 19.20: Idő járás jelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Frantisek Svantner: Csapda — tévéfilm 21.25: Ivan Olbracht, dokumentum film r 21*55: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A külföld sportja 23.10: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.7 A kék laguna (14). Színes amerikai fJm. — Kohász: Emberek és farkasok (14). Sz'ínes olasz film. — MHSZ: Egy kis indián. Amerikái f im. — Hotel Salgó: Szabadlábon Velence ben (Hj. Szinkronizált francia—olasz bűnügyi film víg já-’ ték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: A szeleburdi család. Színes magyar ifjúsági film. Háromnegyed 6-tól és 8-tól Solo Sunny (16). Színes, zenés szinkronizált NDK film. — Nagybátonyi Petőfi: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). Színes olasz filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Moszkva nem hisz a könnyeknek I—7T. (14). Színes, szinkronizált szovjet film. Negyed 9-től: A nagy baine. Színes amerikai bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Oblomov néhány napja. Színes szovjet film. — Rétság: Rendőrök háborúja (16). Színes francia bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Jesse James balladája (14). Színes USA western. — Mesemozi: Az eltévedt nyuszi. — Karancslapujíő: Szabadlábon Velencében (14). Színes, szinkronizált francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. — Érsek - vadkert: Tobi. Színes, szinkronizált spanyol’ filmszatíra. Mesemozi: Vadnyugati mackókaland. — Nagylóc: Iskolamozi: A szegények kapitánya.
