Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

Hogy eljusson hozzájuk a hang! Egy történet szerint a vak és süket leány, Keller Helén a hallását kérte vissza, mikor megkérdezték tőle, mit kívánna inkább: látni vagy hallani? — Környezete sokszor szófogadatlan, rossz gyermeknek tartja a nagyothallót, nem sejtve halláscsökkenését, akivel állandóan hangosan, ordítva kell beszélni, aki „míg szépen szólnak hozzá” semmit sem hajlandó megérteni. A szülő sokszor nem érti a dacosság, makacsság okát, a gyermek még kevésbé a szülő ingerültségét... Pedig egy egyszerű hallás- vizsgálat tisztázná a gyermek furcsa, konok magatartásának okát — mondja dr. Hirsberg Jenő a Heim Pál Gyermekkórház fül-orr-gége osztályának főorvosa. beszélő szájmozgását. Beszé­dük pedig akusztikailag több­nyire jellegzetesen megválto­nés korai tüneteit, a gyanúje­leket, a hallásvizsgálatok mód. ját, a nagyothallók kezelésé­is jelentkezik. Ezért az isko- 3—4 hónapos csecsemő lármá- Iában nehezen tanítható, hí­zik, mert saját hangképzésük nek és gondozásának korszerű hallás útján történő pontos lehetőségeit, kontrollja hiányzik. Beszédjük — Hová fordulhat az a szü- monoton, tagolt, a szóhangsúly lő, akinek az a gyanúja támad, rossz. A nagyothallók általá- hogy gyermeke rosszul hall, és ban magas hangon beszélnek, milyen kezelésben részesül a néha hangosan, máskor túl beteg gyermek? halkan, lágyan. A hallásúiba — Audiológiai állomásokon, néha nemcsak a kiejtésben, egyes megyei kórházakban, va- hanem az írásban, olvasásban lamint gyermekklinikák és gyermekkórházak fül-orr-gé­ge osztályain végeznek hallás­— Milyen lehetőségek van nak erre hazánkban, ma? ra esetleg sirni kezd, de a básan író, beszélő, vagy ol- vizsgálatot. De kialakulóban — Magyarországon az is- megnyugtató emberi szóra le- vasó gyermek esetében is gon- van egy új tudományág, a pe­kolaérettségi vizsgálatokhoz, csillapodik, mosolyog. 6—7 dőlni kell hallászavarra, és egyre inkább a pályaalkal- hónapos korban a hangforrás — Hogyan lehet, illetve le­mr-sági szűrésekhez is hozzá- irányába fordul, az egyéves het-e segíteni a nagyothalló­t -zik a hallás megítélése, de gyerek pedig már határozottan kon? c, csemőkorban — egyelőre — reagál. Kétéves korban a 4—6 — Ha a gyermek születéstől hallásvizsgáló eljárások, me­rendszeres hallásvizsgálat méterről suttogva ejtett kér- fogva süket vagy nagyfokú lyek a vizsgált egyén együtt­nincs. A szülő felelőssége tehát désekre figyel, háromévesen nagyothalló-segítség nélkül so igen nagy, hogy a halláscsök- pedig az előmondott szavakat ha nem tanul meg beszélni. A doaudiológia. mely a nagyot­halló gyermek vizsgálatával, gyógyításával és gondozásával foglalkozik. Vannak szubjektív működését kívánják meg, és objektív metódusok, melyek kenés gyanújeleire a gyér- ismétli. A zajt — hallásvizs- süket, csupán mert süket, nem segítségével az illető tudatos mekorvos figyelmét felhívja, gáláinál — mindig a csecsemő néma, de néma marad a sú­— Milyen jelekből ismerheti háta mögött keltsük, úgy hogy lyosabb nagyothalló is, ha nem fel a szülő, hogy újszülött közben ne lásson bennünket és kap megfelelő kezelést. Idő- gyermeke rosszul hall? ki kell zárnunk a vibráció le- ben kezdett kezeléssel viszont — Ehhez mindenekelőtt azt hetőségét is, mert az így ka- jelentős eredményeket lehet kell tudni, hogy vajon hall-e, pott reakció téves megítélésre elérni: „nagyothallóvá” lehet és mit hall az újszülött. A vezet. tenni a süket, és „hallóvá” a csecsemő már születése pilla- — Később miből lehet kö- nagyothalló gyermekek nagy natában, sőt már a magzati vetkeztetni a rossz hallásra? részét. Az eredményes terápia élet utolsó periódusában is — A nagyothalló gyermek alapfeltétele azonban a korai együttműködése nélkül is meg tudjuk állapítani a hallás mér­tékét. — Mikor van szükség műtéti beavatkozásra? — Hallásjavító műtét olyan halláscsökkenés esetén indo­kolt, melyet krónikus közép­fülgyulladás, a hallócsontok fejlődési rendellenessége vagy hall; erősebb hangot, lármát beszédkialakulása rendszerint diagnózis. Fontos tehát, hogy dobiiri hegesed^s okoz Ezek érzékel. Erős zajra a csecsemők késik, vagy bizonyos szinten nemcsak az orvosok, hanem összerezzennek, szemüket hir- megreked. Ezek a gyermekek a szülők, a nevelők is ismerjék télén becsukják, karjaikkal feltűnően vizuális beállított- a hallás és nagyothallás alap­átkaroló mozdulatot tesznek, ságúak: keresik, figyelik a vető kérdéseit, a halláscsökke­a műtétek az esetek 60—70 szá Zalákéban eredményeznek hallásjavulást. Oravecz Éva Mitől fénylik az arany? Beszélgetések a balassagyarmati kollégiumban Bármennyit fejlődtek a idejüket beosztani, meeszer- ján a szavalóverseny, az ér­pszichológiai, szociológiai ku- vezni. deklődési köröket, tehetsége­tatások, nincs az a teszt, — Ez utóbbi nem csupán a két felfedező „Ki mit tud?”- kérdőív, kísérlet, mellyel tanulásnál fontos , . . Sok ok> a Télapó-, a fenyőünnep, a nyomon lehetne követni az vojj kollégistánál tapasztal farsang, a fogadás és búcsúz­egyének és közösségek sike- tam már, hogy határozottsá- látás, a várostörténeti vetél- reinek és kudarcainak kiala- got, tartást, a családi életük kedő. Ezek mellett a hétköz- kulását, feltérképezni for- megszervezésében keretet ad napok ^során is igyekszünk rásvidékét. Van, akit a mos- a koleszban megtanult he- tohább körülmények késztet- iyes időgázdíl codás — Itt „csak” három dol­got kell egyeztetni; a tanu­lást, a közösségi munkát és gyoDo orom a szabad idő eltöltését, aszó- í“™ u......... mini azoK-naic, iuh j-ic =z, » rakozást. Kes.ubo les*, a mm- „ ,, __ n ek nagyobb erőfeszítésre, belső energiáinak kibonta­koztatására — számára na­gyobb öröm a teljesítmény, változatos szabadidőS-elfog- laltságokat kialakítani. Beszél­getünk a giccsről, a korszerű lakáskultúráról, a magatar­tás és életmód kultúrá­járól. Vannak művészeti, ze­ka, a család, és sorolhatnánk sokáig a nők feladatait. sok téma. — A lányok mennyire szól­hatnak bele a kulturális „ét­lap” kialakításába? — Ennek sok lehetősége van, úgy érzem. Nekünk is tálcán viszik. Mérhetetlen és megmérhetetlen a nevelé­si háttér súlya. De mi a helyzet a koké- l/- _ .z» i ii > i giumokban élőknél. Itt tu- f,K.lugrÓ kohektivaK datosak a nevelési hatások, . .. .. —, ---------------------­k özösség van, 'illetve forrná- Az lgazgat°no külön öröme, érdekünk, hogy olyan dolgo­lódik). Lehetőség és feladat *'°gy,az egy::s csoportok, ősz- kát csináljunk, amire szíve- bőven —, de ezek puszta szá- taly°k tanulmányi tevéksry- sen jönnek. A demokratikus ma még nem sokat mond. sége gyakran hoz kellemes légkör megteremtésében, az Ennél többet jelent az, mi- meglepetésedet. önkormányzat fejlesztésében lyen légkör alakul ki, meg- ~ Az objektív mérés érdé- aiapVető, hogy megtaláljuk a toltik-e tartalommal az adott , eben ” ,Z1 használatra elő hangot a fiatalokkal. Köny- formákat. kell venni az adagokat. A nyiti, hogy zömében fiatal a Idén az 1980—31 -as me- kollégium d,6 fölött produ- tantestület és olyanok jöt- gyei diákotthoni versenyben ^alt. —ezen bc ul v»n tünk Itt össze, akik szívesen az aranyoklevél — immár «.0-ás is. Önmaguk korábbi dolgozunk kollégiumi neve- másodszor — a balas^agyar- eredményeihez képest so,cat jóként, nem jellemző a mati Geisler Eta Leánykollé- . az egészségügyig fluktuáció. Szabad kezet ka­giumé lett. lányok. Nekik a legnehezebb punk az elképzeléseink meg­talan, hiszen annyi osszete- valósításhoz. Egységes ne­v°]e van a „végeredmény- velési szemlélet formálódott, nek , rengeteg a szakmai Mondják, hogy a nevelőtes­targy, jegyet kapnak a gya- tület légköre komoly hatás­__________ korlatra a 3,5 upy S1ke- sal van a diákközösségre ö nértékelésének szintjéből ’ult, bpßy ezen l)c'b| kiugró — azf hiszem, az aranyjel­kell kiindulnunk minden té- kollektívák is vannak. vény másodszori elnyerésében ren — természetesen ehhez — Eldugott, apró falvakból sem volt közömbös, ismerni kell egyéniségüket, is jönnek ide — sokan vai- q Kiss Magdolna családi hátterüket, érdeklődé- lásos családi környezetből. süket. Itt érnek felnőtté — Milyen feladatokat hoz a vi- .........................................................■■>•<> A hol felnőtté érnek — Nekünk, a diákok önis­meretének, önellenőrzésének, Sikeres gyermekkönyvhét Három nagy könyvesboltban ér­deklődtünk a gyermekkönyvhét sikeréről. A Müveit Nép salgótar­jáni Nógrádi Sándor Könyves­boltjában hallottuk, olyan nagy volt a kereslet a könyvek iránt, hogy szinte egy szálig elfogyott a nem csekély készlet, könyv után kell menni újakat rendelni, hogy karácsony előtt is legyen. Salgó­tarjánban, a Petőfi iskolában szép műsorral tartották a megnyitót — könyvklállfitás, -vásár kísérte. A terjesztők mindenütt kiemel en foglalkoztak a gyermek- és ifjú­sági irodalommal, «aminek élénk forgalom lett az eredménye. Leg- kapósabbak a mesekönyvek vol­tak — a könyvárusok örömére számos hagyományos mesegyűjte­mény új kiadása került a polcok­ra. Átlagon felüli forgalmat bonyo­lított le a salgótarjáni pavilon­sori bolt és terjesztőgárdája. A Cigány bölcsődal. Az első mese­könyvem, Második mesekönyvem, az Ezeregyéjszaka legszebb me­séi, a Verne- és Cooper-könyvek találtak legh&marább gazdára. A balassagyarmati AFESZ-könyves boltban napi 30—35 ezer forintos forgalom jellemezte a hetet. A széles választékból Benedek Elek könyvei, Zelk Zoltán, Weöres Sándor kötetei a Panoráma-kiad­ványok voltak a legnépszerűbbek. A kiterjedt bizományosi hálózaton keresztül sok üzemben tartottak Mikulás-napi könyvvásárt a héten Mint arról már a gyermek­könyvhét pásztói megyei megnyi­tója kapcsán írtunk, a járások­ban bizottságokat szerveztek i közművelődési intézmények és is kólák részvételével a programok kidolgozására. Irodalmi és báb­műsorok, író-olvasó találkozók, vetélkedők, könyvtárhasználati foglalkozások, kiállítások és vásá­rok tucatjait tartották meg. A megyében járt a népszerű ifjú­sági fró. Janikovszky Éva Pász­tori, De táron, Hátságon, Romhány- ban és Nagyorosziban találkozott ol vasóival. Újszerű kezdeményezés volt a salgótarjáni városi gyermek­könyvtárban az a játékdélután, amikor két kecskeméti színész „Játsszunk utazást” felszólítással invitált közös fantáziajátékra. INGRID BERGMAN- Pl ETEM (21.) Rossellini Itáliája Nem könnyű az indulás egy nivel a fotósok gyűrűjében életbe. Roberto Rosselll­1949 márciusában New romra, aztán a kocsihoz ve- Yorkba utaztam, hogy onnan rekedtük magunkat. Rober- pár napon belül továbbrepül- to betuszkolt a piros sport- jek Olaszországba. Azt írtam kocsijába, és egyenesen aHo- Rossellininek: „Miattam ^gy tel Excelsiorba mentünk. Ott nap tízszer is felhívhatszt, ha is rengeteg ember állt. Egy- ilyen bolond vagy! Szeretek szerűen nem sikerült átha- éjjel fenn lenni és beszélget- tolnunk a bejárathoz, ni — ugyanúgy, mint te! De Roberto azonnal összeütkö- ez vigyázatlanság, egy szál- zésbe került a fényképészek- lodába telefonálni, aminek kel. de ez nem volt újdonság, ilyen jó kapcsolatai vannak Hadonászott, így próbált a sajtóval. meg utat tömi. Az egyik fény. Már túl sokat írtak rólunk, képász kabátjának leszakí- A házasságom tönkrement, tóttá az ujját, de a követke- mostantól csak veled akarok ző nap már megbánta és kül- filmezni, utánad utazom, dött neki egy új kabátot. Hollywodnak új szerelmi há- Végül sikerült eljutnunk Ro- romszög-tragédiája van és berto lakosztályába, ahol így tovább, és így tovább. A partyt adtak. Roberto minden pletykarovatok tele vannak! barátja ott volt. Federico Nagyon boldogtalan lennék...” Fellini elbűvölő karikatúrá­,,Érts meg, kérlek, és se- kát akasztott a falra Rober- gíts! Nem volt időm, hogy tóról, rólam és Stromboliról. elbúcsúzzam az ismerősök- Pezsgőztünk, mindenki neve­tői és barátoktól, arra, hogy tett és tréfálkozott. Roberto szentimentális legyek, míg mindenkinek apró ajándéko­méig nem láttam Pettert a kát osztogatott. Legyőztek, kaliforniai repülőtéren, amint Roberto azt akarta, hogy ott állt, nagyon egyedül és ismerjem meg az összes ba- csendesen. Ekkor tudatosult rät ját. Meg akarta nekem bennem az önzésem.., Itt mutatni Nápolyi, Caprit, mindenki kérdezősködik azok- Amalfit és még vagy egy tú­rói a hírekről, amelyek New cat helyet, aminek a nevét Yorkban kaptak lábra ró- még soha nem hallottam, lünk” Minden új volt a számomra; Rómába érkezésem olyan az o.razfg’ az emberek a volt, mint egy álom. Sehol a nyíltságuk a szépség. Rober­tnoarttnú to gyors kis kocsiján men- vüagon meg nem fogadtak tünk dé, fe,é_ Csodálatos így. Olyan volt, mint- egy népünnepély — az emberek nevettek, kiabáltak, integet­tek, bolondoztak. Olyan sole ember volt a repülőtéren, hogy azt lehetett gondolni, egy ki­rálynőt várnak. Roberto egy volt mindaz, amit Itália tör­ténelméről mesélt nekem. Ügy tűnt, mindent tud. És amit nem tudott,' azt kitalál­ta. Következik: 22. „Petter le. nagy csokor virágot tett a ka- vele” Február: 14. pécsi filmszemle A 14. magyar játékfilm- a Hunnia és az Objektív — szemlét 1982. február 5. és 9. mellett egy ötödik, új stú- között rendezik Pécsett. Az dió, a Társulás is bemutat­előkészületekről Bernics Fe- kozik. renc, a szemle igazgatója tá­jékoztatta az MTI munkatár­sát. Mint elmondta, a tervek A szemle ideje alatt Pécsett alakul meg a Magyar Film­klub Szövetség. Megemlékez­nek a Balázs Béla Filmstúdió működésének huszadik év­szerint 23—24 magyar filmet fordulójáról, s Huszárik Zol- mutatnak be, amelyek közül nyolcat ősbemutatóként vetí­tán-emlékműsort is tervez­nek. A 14. magyar játékíilm- tenek. Az eddigi négy film- szemlére több mint száz kül- stúdió — Budapest, a Dialóg, földi vendéget várnak. sok szempontból a hétközna­pok során hiányzó családot is pótolnunk kell a lányoknak, megtanítani őket nemcsak ta­nulni, de élni is! Szűcs Ferencné igazgatónő­vel nem először beszélgetünk — mindig szí .-esen szól a pedagógiai munkáról, nehéz­ségeit sem takargatva, akkor is, ha csak más témához anyagot gyüitve kérdezőskö­döm, akkor is. ha „csak úgy, civilben”. Évekre visszamenő­leg emlékszik az itt lakó diá­kokra, sokuk sorsáról tud. Na­gyon tud örülni annak, ha valaki sínre kerül a nehezebb évek után — még, ha fejtö­rést, fejfájást is okozott. — Arra törekszünk, nogy ne üres ceremónia, hanem tartalmas, az elindulásban se­gítő legyen az el? 6 évesek fogadása. Ami a tanulmányi mozgalmat illeti: a íelzárkóz- tatófoglalkozásokat úgy szer­vezzük, hogy — az iskolák­kal egyeztetve — képesség- vizsgálatokat végzünk. Fel kell deríteni az eddigi tanu­lási szokásaikat — magolci- sak-e, vagy lényeglátóén, könnyen tamünak, milyen a gondolkodás; megértés ké­pessége, mennyire tudják az lágnézeti nevelés? — A kollégistáink ..össze­tétele” mellett valószínűleg az én beállítottságom is sze­repet játszik abban, hogy évek óta kiemelten foglalko­zunk ezzel a nevelési terü­lettel. Az a tapasztalatunk, a politikai események ismereté­vel nincs különösebb prob­léma — inkább az összefüg­géseket nem tudja átlátni sok diákunk. A foglalkozásokon, beszélgetéseken rengeteg a „miért?”, amire választ vár­nak. A végső cél: szocialista gondolkodású felnőtté nevel­ni őket a m* sajátos eszkö­zeinkkel, hogy tudjanak, akarjanak ezért az országért minél többet tenni. Ügy ér­zem, e téren értünk el ered­ményeket. Kultúra és hagyományok Paulikné Pósfai Klára ne­velőtanár a kulturális élet szervezője is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Lassan a tervezett prog­ramok, sorozatok nagyobb ré­sze már hagyományos — pél­dául a névadónk születésnap­___ C c pec bejöhetsz, én vagy a rek­lámszakember, de ez olyan csúnya szó, szólítsatok Hó- ferikének, jó mi? Ez lesz a legújabb reklámom, ezt is a mesekönyvből ötölte ki a ma­mám, mert én tudjátok ked- vesz gyerekek, nagyon anyász vagyok ész csak a kedvesz kis reklámokat szeretem. Olyanokat, mint a dilis Tra- ubi ivók, akik azt éneklik, hogy „én is ezt szeretem...” Ez a legsikerültebb reklám ebben a játékos kis szakmá­ban. Hogy hol tanultam a szakmát? Én már az óvodá­ban is reklámos bácsi akar­tam lenni. Már akkor tudato­san készültem a meseköny­vekből, és igen, most már em­lékszem! Negyvenéves koro­mig szoptam is az ujjam. — Na, szóval, hol is hagy­tam abba? Ja, igen! Milyen a jó reklámka, kedveskéim? Hát én most megmondom nektek. icuri-picuri nézőcs- kék... A jó reklám — játé­kos! Ilyen egyszerű az egész. Sajnos, léteznek még tisztán a célt szolgáló reklámok, de azok nem igazán jók... Kér­Tiszta kabaréi Reklámsó tek egy kis tejbepapit? Szol­gáljátok ki magatokat. Ara­nyoskáim, az én hitvallásom benne van az Andersenben; „nincs ahol nincs”, „olcsób­ban az Expóban”, „belátnák, ha meglátnák.. ” Csupa ilyen kedves kis szójátékécska kell a mi kis nézőinknek, a ked­ves, aranyos, kis közönség­nek. Olyan szegény elfáradt- elesett kis felnőttek, annyi gondjuk van, semmi mese, semmi játék, mindig az a munka, mindig az a munka.. . Csak játékosan aranyoskáim! Mindig ezt mondom az asz- szisztenseimnek, ők is ara­nyos kis felnőttek, olyan ked­vesen nevetnek az ötleteimen. — Ja igen, mit is akartam mondani? Amióta a doki bá­csi tanácsára, leszoktam az ujjamról, nehezebben kapcso­lok és mindig nyelni kell a nyálam, de azt mondják ez majd elmúlik, csak az elején nehéz. Megnyugtattak, hogy ennek semmi, de semmi kö­ze nincs a szenilitáshoz! A konzílium kétoldali infantiliz- must állapított meg nálam, és megerősítettek a reklám- szakmában. Mert itt ez a lé­nyeg, a gyerekesség, a kis semmi ötletecskék, a kis ked­ves szójátékocskák, ezért fi­zetnek, ezt szeretik a kis ara­nyos nézőcskék és a gyerekek is erre ülnek be a képernyő elé... — Volt valami ötletem az előbb, nem láttátok, hová tűnt a kis huncut? Bebújok az asztal alá, addig ti játsza­tok bújócskát, vagy ipiapa- csot. vagy nézegessétek a szakkönyveimet, ezek a leg­újabb mesekönyvek... Hát, megvan! Azt akartam elme­sélni, milyen lesz az új kis reklámka, amit a karácsonyi vásár idején mutatunk be a nézöcskéknek. A Hóferike! Wery nice, nagyon finom kis ötletecske. Már megvette dz a csúnya komor televízió, de majd én felvidítom őket is. A Hóferike egy aranyos kis fiúcska, aki a legújabb ba­juszdivat szerint sturcolt és legalább százkilencven ma­gas, szép fiú. ő lesz az, aki az Aranypók férfialsóit be­mutatja a kedves kis nézők­nek, ez egy egészen újsze­rű só lesz, mert míg a kis­gyerek, a Hóferike lenge ma­gyarban érkezik és azt mond­ja: — Gondoljanak a részle­tekre! — a kamera egészen közel megyeget az alsóra, közben belibegnek azok a kis aranyos lányok is, a hét törpekislány, kis fodros szok- nyácskákban, tülülülüben, olyan kis aranyosak,- hogy majd megettem őket, és azt mondják kórusban: — Ki mosta ki a zoknincskámat, ki varrta a nadrágocskúmat? — Erre a Hóferike ezt mondja majd: — Kát nem tudjátok törpeagyúak?! Az arar.ypók! Na, hogy tetszik babucik? (T. Pataki)

Next

/
Thumbnails
Contents