Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

A műemlékvédelem társadalmi bázisa Hazánkban a műemlékvé- hot ez egy KISZ-szervezet is, nősítjük, s hasznosítjuk-e egy­iáelem problémáinak közüggyé amely védnökséget vállal egy- általán a társadalom eme új­tétele, a történelmi emlékek: egy, a lakóhelyén található . ... . ,, . kastélyok, várak, várromok, műemlék fölött. De mondha- ^ ’ 9 sajnálatos mó­régi lakóházak megvédésének tok más példákat is. Simon- “on uhg-alig igénybe vett tá­társadalmi támogatása mint- tornyán és Szigetváron egy mogatását? egy százéves múltra tekint úgynevezett várbaráti kör, Isa­vissza. 1881-ben alakult meg szegen pedig egy múzeum-mű­az első társadalmi jelleggel emlék baráti kör vigyáz a kör­műk ödő magyar műemlékvédő nyék történeti és építészeti em­testület, a Műemlékek Orszá- lékeire. Debrecenben és Szom­gos Bizottsága. Dr. Barcza Gé- bathelyen a helybeli felsőok ­zát, az Országos Műemléki tatási intézmények lelkes pe­Felügyelőség osztályvezetőjét dagógusai szerveztek speciá­a műemlékvédelmi mozgalom Us kollégiumokat, ahol arra jelenéről, a műemlékvédelmet tanítják a fiatalokat, hogy be- tani. Ez a probléma elsősor­támogató „társadalmi háttér” csüljék meg és majdani mun- h_ — mit is értünk ez alatt? — kahelyükön becsültessék meg y nKnal kiszélesítésének ’ akadályairól, nemzeti múltunk pótolhatat- lehetőségeiről kérdezzük. lan emlékeit. — Műemlékvédelmi mun­kánkban a legnagyobb gondot az jelenti, ha egy műemlék üresen áll, nem' használják, mert ekkor fokozatosan rom­lik, s előbb-utóbb le kell bon­jelentke­zik. 1980 végén megjelent egy rendelet, amely szerint kultu­rális létesítményekre nem le­het új beruházásokat kezde­— 1951-ben Sopronban a A lényeg természetesen^ az, városi tanács építési és köz- hogy műemlékbarát, műem- lekedési állandó bizottsága ke- lékszerető _és műemlékeinket ményezni. Egy tudatos prefe- retében alakult meg az első megbecsülő közhangulatot rálási politikával el kellene ér­műemléki albizottság, amely teremtsünk az országban. En- nJ h például üdülőket to- feladatának tekintette, hogy a nek eS>ak módja, hogy meg- ’ TLÍ uauioKet, to városban levő műemlékek és ismertessük az emberekkel vábbképző központokat, kul- műemlék jellegű építmények ezeket az alig ismert emléke- turális intézményeket — új fokozott felügyeletéről és vé- ke^- Itt kezdődik a jó értelem- delméről gondoskodjék. Ez na- hon vett műemléki prcpagan- gyon fontos lépés volt, mert datevékenység. ebben a testületben már a társadalom szinte valameny- _ a műemlékek, helyreálli- nyi rétege képviseltette ma- fásához, fenntartásához pénz­re, mégpedig sok pénzre van Hivatalunknak, az Országos szükség. Az Országos Műem- Műemléki Felügyelőségnek léki Felügyelőség évi költség- kezdettől fogva az volt a cél- üeíése a több mint 8000 ma_ ja, hogy tudatosan kiszélesítse , ,,, , _ .... , a munkánkat támogató társa- 8Var műemlék es műemlék jel- dalmi szervek, intézmények legű védett objektum anyagi körét, azaz bővítse ezt a „tár- támogatására, helyreállításá- sadalmi hátteret”. A megala- „ kult albizottságokat 1959-től fj 1™ntartasára nem elegen- rendszeresen tájékoztattuk tehetnek itt a társa­országos gondjainkról, s azt dalmi aktívák, szervezetek? vártuk tőlük, hogy jelezzék a műemlékekkel kapcsolatos _ Ebben a vonatkozásban helyi problémáikat, tegyenek „ , “ javaslatot ezek megoldására, a nehany megyénkben biztató kastélyok, omladozó várak, la- jelenségek mutatkoznak. Ahol kóházak stb. megóvására, jó a tanácsi vezetés, ott nem hasznosítására. Azt szoktuk ­mondani, hogy ezek a társa- teklntlk sohivatalnak a mfl­dalmi bizottságok a mi „sze­beruházási lehetőség hiányá­ban — egy-egy műemléki épü­let helyreállításával létesít­senek. Vannak is már ilyen jel­legű egyedi kezdeményezések, de az a megítélésünk, hogy a pénzügyi tilalmak mérlegelé­sével vagy feloldásával még több vállalatot, intézményt lehetne pusztuló műemlékeink hasznosítására ösztönözni. — Sokszor előfordul, hogy magánszemélyek, vagy szo­cialista brigádok keresetük egy részét felajánlják egy-egy mű­emlék helyreállítására? Mi történik az ilyen esetekben? — A műemlékvédelem min­denképpen igényli a társada­lom segítségét. A segítség for­emléki albizottságokat, hiszen mája azonban különböző ie- münk-fülünk”, s ahol szakem- ezek tagjai legtöbbször szak- hét. Lehet olyan is, hogy a béreinkkel nem lehetünk ál- emberek: mérnökök, építé- műemlékvédelem anyagi aJap­landóan jelen, ott ők képvisel- k a1rilr,nrif véleményét ér- az állarn?ol~ nek bennünket. Az első pilla- k’ véleményét er gárok vállalják, vagyis pénzt nattól kezdve nagy segítséget dem es kikerm a műemlékek- adnak erre, vagy arra a mű­nyújtott e társadalmi aktíva- kel kapcsolatos döntéseknél, emlékre. Van például egy hálózat kiépítésében a Haza- Vannak olyan megyéink, ahol py^díjas bácsikánk, aki ^ be- fias Népfront; országos érte- a tanács anyagí támogatást is iddigTSn3 m^ ^íg°^ nyújt a műemlékek védelmé- ötszáz forintját el nem fogad- hez. Az ilyen megyéket mi is juk, s felajánlotta, hogy min- szívesebben támogatjuk, s így den évben hoz ugyanennyit. , . , _ ... ,. , De jelentkeztek szocialista bn­k ozos erővel meggyorsíthatjuk gádok is, ők kommunista szom­jó néhány műemlékünk hely- batjaik bevételét ajánlották reállítását. fel egy-egy műeml^i gyorsabb helyreállításához, megmenté­séhez. Az ilyen munkák meg­szervezése és lebonyolítása természetesen nagy gondot je­lent hivatalunknak. A műem­léki munka nem olyan, hogy sere és működtetésére. Volt romlanak műemlékeink. Egy- “j 'mu^kSra^azOTnaf^to­olyan megyei, _ vagy városi ta- egy pusztuló műemlékekkel hetne használni. A segíteni nacs, ahol az építésügyi allan- foglalkozó rádiós, vagy tele- akarásnak azonban minden dó bizottságban, vagy a kom- . .. . újságcikk után formáját, minden megnyit munahs műszaki bizottságban, vizios, műsor, ujsagciKK man ' > . ^7!.J_k másutt a művelődési, kultu- szinte elárasztják a szerkesz­rális ágazaton belül jöttek lét- tőségeket a levelek, amelyek kezleteinket is az ő anyagi és erkölcsi támogatásukkal tud­juk megtartani. — Milyen szervezeti kerete­ken belül működnek a műem­léki albizottságok? — Kezdettől fogva az volt a véleményünk, hogy a tanácsi szervek állandó bizottságai ad­hatják a legjobb keretet a mű- emléki albizottságok létesíté- tatkozik, — Bármilyen jól működnek is ezek a társadalmi testüle­tek, egyre több olyan jel mu- hogy pusztulnak, re ezek az albizottságok. Az be» munkahelyi kollektívák, államigazgatási rendszer mos- tani egyszerűsítésekor több szocialista brigádok es magan- megyében nem alakították új- személyek ajánlanak fel tár­ja ezeket a szervezeteket. Vé­leményünk szerint ez nem volt helyes, hiszen bármilyen jó kapcsolataink is vannak egy-, egy megye vezetőivel, bármi­lyen jól működik is hivatalo­san a műemlékvédelem, a tár­sadalom támogatása nélkül sajnos ez mit sem ér. — A műemlékvédelemmel kapcsolatos hatósági feladato­kat az 1967-ben ’ megfogalma­zott műemléki jogszabály sze­rint is különböző társadalmi szervezetekre támaszkodva kell önöknek elvégezniük. Vé­gül is kiket lehet erre a mun­kára mozgósítani? — Természetesen a műem­lékvédelmet támogató társa­dalmi szervek nem szűkíthe­tők le a műemléki albizottsá­gokra. Azt mondhatom, hogy a munkánkat támogató „tár­sadalmi háttér”-be beletarto­zik minden olyan egyesület, szervezet, bizottság, magán- személy stb., aki hajlandó meg­védeni műemlékeinket. Le­gyen ez akár a Vörös Meteor Egyesület természetjáró szak­osztálya, ha vállalja a telepü­lésektől távoli temolomromok, várromok, útmenti szobrok stb. „figyelőszolgálatát”, de le­sadalmi munkát, vagy anyagi támogatást. Miképpen hasz­meg kell becsülnünk. Műem­léki hatóságainknak az is fel­adata a jövőben, hogy ezeket az egyéni és közösségi kezde­ményezéseket szervezett for­mában hasznosítsa. Szakály István Fiúk a Művész-telepről Nagyon hasonlóak és na- harmadikként végzett az Bévül, ha lehet, még na­gyon különbözőek. Jellemük NDK-beli nemzetközi ifjúsá- gyobb a rend, mint odakint, egybevágósága alapján akár gi bajnokságban, s az orszá- Látszik ebben a házban 0lya- testvérek is lehetnének, noha gos bányaszversenyen is csak , . . kamaszkorukig jószerivel csak a döntőben maradt alul. nok laknak, akiknek fontos a a telepi foci kötötte össze őket. .... . makulátlan környezet. Otthon Egy iskolába jártak, egy ut- ~ Mmden második srácok- vannak a Berki szülők, örül­cában, szemközt nyílnak egy- ,oz.lk a Művész-telepen le- n z * felőli tudakozó­másra a szülői ház ablakai, gymt. Nem olyan nagy dolog nek a Dezső felöli tudakozó mégis mostanra értek össze ?z>. mégcsak nem is henceg- dasnak, büszkék a fiúra. csak igazi jóbaráttá. hetek az eredményeimmel. Ha az edzés iskolai programmal ütközik, akkor az az első, nem a bunyó. — Mi a három gyerek nevelésére mindig sokat ad­tunk — ered a szó a zömök férfiból. — Némelyek csak Egészen más ember ez kocsmazáráskor néznek a csa- a sűrűkötésű, gyors öklű fiú, Iádra, ha ugyan néznek, riá­Dezső orra alatt pelyhedzik a bajusz, a Lajosé már tömött, -------. , , t , , ___ fé rfidísznek is majdhogynem »» az iskolai kórusban enekel. lünk a szórakozás nem volt Forr a világ bus tengere, o, divatban. Míg dolgoztam, a magyay” — ez nem ringbeli szó szoros értelmében éjjel­beillő. Dezső modora higgad- ságról árulkodik, Lajos szen­vedélyes arcjátékkal kíséri csata, itt borzongat az ének nappal a gyárban voltam mi- — - - - - - - —----—- — emel magava* a óta leszaza^ekoltak, ráérnénk szavait, ö az, aki 17 évessé éppen felserdülvén élvezettel ássa le magát az élet minden szövege és dallam. dolgának mélyére. Sondolko- DeZső datolni kezdett az meg- dását talán a versek fordítót- Dezso dalolni kezdett’ az meg ták az ő korában szokatlanul Pedig ahogyan Lajos ezső dalolni kezdett, a lehetős komédia volt. komolyra. Dezső viszont a hu­mort, a ................................. sokra. t án, de nincs miből mulatoz­ni, eljárogatni. Amink van, az kell a családra. Sűrűn bólogat rá a madár- csontú, lányos arcú Berkiné: Beletelik öt évbe is, míg Nyitvahagytam véletle- játékosságot becsüli nül a műhely bejárati ajtaját — enged most először széles egy csizmát, ruhát veszek ma- utat a vígságnak Lajos. — gamra. Építeni is szeretnénk Büntetésből a hanyagságért még a gyerekeknek, már meg- betoboroztak a kórusba. De ez beszéltük az urammal, ezt még nem minden, mondták, még el kell végeznünk, tinédzserek szereznem kell még valakit. „ ■ _ , . , , . Ki mást kaphattam volna rá, Idősebb Berki gondolatai mint Dezsőt’ eddigre mar messze kalandoz­nak konyhapénztől, házé­Soha rosszabb büntetést! pítéstől. Régóta nem muszájból járnak Mindkét fiút mindha ska­tulyából húzták volna elő. Gondosan öltözöttek, rajtuk nyoma sincs a művi precizitással tervezett, hanyag nagyvonalúságának. Berki Dezső és Oláh Lajos úgy igazán mégis egy dolog­ban rímel össze: a két tele­fonszerelő-tanuló színugyanaz már a dalosok közé, igazi örö- igényességgel rendezi be éle- met leltek a közös éneklésben, tét. Kicsit játékból, kicsit el- Készen már a helyük a bá- szántan is, mert tudják és ér- nyászkórusban is, amint az zik, ennék most már, felnőtt- iskolát befejezik, odavárják ségük kapujában tétje van. Valamit meg akarnak mutatni, bizonyításra készülnek... Oláh Lajosból valósággal süt a konok akarat: — Azon töröm a fejem egy­re, képes lenne-e ez a fiú le­tenni az érettségit — meditál, ültében előrehajolva a dikón. — Mondják, mehetne akár tisztiiskolára Is. Az volna még csak a szép, nagy darab kenyér! remény benne: ebből egyszer — Nem mindegy, hová és minek születik az ember. Mi cigánynak születtünk — ez re­alitás, súlya, jelentősége van. még szerep lehet... Buta, lusta, semmirevaló nép­ségnek tartják a cigányt. Hát én, igenis megmutatom, meny­nyire ostoba az efféle átlago­lás. Ez hajt engem. Meg az, hogy ha megkérdezik az édes­anyámat, apámat felőlem jó­érzéssel válaszolhassanak. Fontos az ő véleményük. Várják már a vendégeket őket. Lajost nemrégiben a Petőfi színjátszók rendezője kereste föl, miután a fiú a tarjáni versmondóversenyen második lett a 32 indulóból. Hívta, jár­ton„fLa f^fákr%f*igyelien’ oiátók "házában is. összeké- tanuljon. Azóta nőtton nő a szítve a kávé a kotyogóban, csordul is hamar a. gőzölgő fekete a csinos porcelánba. Lajos édesapja is rokkant- nyugdíjas. A merevülő hátge­rinc nem tréfadolog, azon még a doktorok se sokat tudnak segíteni. Dezső és Lajos még egy do­logban egy ágon hajtott: az otthon, a család szeretetében. Az öklöző most szemérmes, barátja ellenben őszintén ki­tárulkozik. Lajos mehetett volna pesti technikumba, de a hideglelős gondolatra, hogy — Ez a Lajcsi nékem have­rom is, nemcsak gyerekem — így a még most is igen jóvágású Berki Dezső hasonló szigor­ral tervezi meg életét, indítta­tása mégsem komorsággal ter­hes, mint barátjáé. Hallgas­suk csak­távol kell élni a Művész-tele- CSSTr, pi háztól, sebesen visszako- férfL ~ Nem fogadott el ma* zott. — Nagyon szeretek otthon ga mellé barátnak akárkit, tőlem várt választ minden kérdésére, kételyére. Most Voltaképpen szeretem ma­gam próbára tenni: mégis mit bírok, mire vagyok képes? Ha egyvalamit elértem, jöhet az lenni — szavai most igazán már 6 van fölényben. Ö a ta- szenvdélytől fűtöttek. — Az a nult> hová is magyarázhatnék kis szoba, ahová testvéreim 611 a magam két osztályával! miatt szüleimmel beszorul- ^ OMh iegna_ gyobbja is 14 éves volt mind­tam, az énnékem a kiinduló­egyvalamit elértem, jöhet pont és az a pihenőhely. Oda- ", e\fBtvolí mlnu __ újabb, nehezebb akadály, tartozom mindenestül; nem ?*P‘kor a.fbf.tegSeg Nincs ettől izgalmasabb. Nem tudnék onnan elszakadni. Most ftf £salád‘ f ____1 főt Jól karbantartott, ketszo­f áraszt, nem untat, valami még semmiképp, újat mindig kiderítek magam­ról. A két fiú }6 rendű tanuló a salgótarjáni szakmunkáskép­zőben. És listavezetőként ke­rültek ki a csoportjukban el­végzett népszerűségi közvéle­mény-kutatásból. Berki porta a Kisfaludy ut­ca megöblösödő végében. A betonozott járda gondosan el­söpörve, noha félóránként ne­kirugaszkodik a havazás. Mér- gesen csahol a kutya a fészer­társai. Tulaj­birkózhatnék be*1- két lábra ágaskodva ugat­öklét tisztelik donképpen a csalta be a sportcsarnokba, ja rá az idegenre dühét. Az aztán mégis úgy esett, hogy udvaron csirkék kapirgálná­Äi’SÄÄ’SiÄ “*• tudnának akeményre ként hirdették ki a szakmun- fagyott havon, köztük apró ja- kástanulók országos versenyén, pántyúkok. bás otthonukat összehasonlí­tani is kár a Pécskő utca haj­dani végén félrekönyöklő rissz-rossz vityillókkal, de azért a nehéz sors nem sokat engedett a Művész-telepen sem. Keserves procedura a havi háromezer forintot szét- porciózni! Nem lamentálnak, nem pa­naszkodnak azért a szülők. Csak éppen megemlítik, hogy továbbtaníttatni egyedül La­jost tudták, a többinek már A férfi választékos beszéd­jére oda kell figyelni: — Szélre sodort réteg volt a cigányság. Alkalmi munká­ból, kérincsélésből, hogy is emelkedhettek volna? Apám­tól én nem hallottam azt so­sem, hogy a munka adja az életet, a jövőt, a reményt, de a mieink már ebben nőttek föl. Rendes, dolgos ember lett mindőjükből. Igaz, négynek csak nyolc iskolája van, de ol­vasni mind szeret, pénzt a könyvre nem sajnálja. Egyet gondol, össze is nevet a házaspár. Velük lakó fiuk, menyük könyvmolykodás mi­atti purparléi jutnak eszükbe. Ki látott már olyat, hogy hajnalig égjen a villany?! Durkó Gábor rajza Reggelenként először Berki­ék kapuja nyílik. Dezső átvág a nevenincs téren, bekopogni Lajosért. Onnan már együtt mennek. Végig a Művész-te­lepi soron a buszmegállóig, aztán át a belvároson az is­koláig. Nagy utat, hosszú utat tesz­nek meg minden egyes napon. Szendi Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents