Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
Eredményeink alapja: a szervezett, fegyelmezett munka Interjú Devcsics Miklóssal, a Nógród megyei Tanács elnökével A megye ipari, mezőgazdasági üzemei ebben az esztendőben is jelentős erőfeszítéseket tettek a VI. ötéves terv első évére meghatározott feladatok teljesítéséért. A célkitűzésekkel és a lehetőségekkel összhangban gyarapodtak a nógrádi települések, javultak az élet- és munkakörülmények. A munka tapasztalatairól és a jövő év terveiről beszélgettünk Devcsics Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács elnökével. replő feladatok megvalósultak, s ez egy új középtávú terVciklus elejéin nem rossz kezdet... — Településeink az elmúlt tíz esztendő alatt gyorsan, helyenként látványosan gyarapodtak. Az Idei településfejlesztést miként ítéli meg? — A megye ipari üzemei 1981-ben termetesüket az országos átlagot meghaladóan teljesítik. Manapság gyakorta esik szó a versenyképesség, az értékesítés, a minőség és gazdaságosság gondjairól. Minek tulajdonítja a nógrádi gyárak, gyáregységek átlagosnál jobb teljesítményét? A statisztikai hivatal jelentése szerint a megyében az ipari termelés várhatóan öt-' hat százalékkal haladja meg az elmúlt esztendeit. Hogy mi a magyarázata ennek? Ügy gondolom, hogy az elmúlt tíz évi iparfejlesztési politikájának eredményei most jelentkeznek. Olyan jelentős ipari létesítményekben indult meg a termelés, mint a balassagyarmati kábelgyár, a salgótarjáni síküveggyár feldolgozó üzeme, a romhányi kerámiagyár. Az új termelőegységek viszonylag gyorsan és jól alkalmazkodtak a piaci igényekhez, a vállalatok nagyobb figyelmet fordítottak a termelés szerkezetének korszerűsítésére. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a piac átrendeződésével — hazai piac felvevőképessége nagyobb volt a vártnál — a vállalatok jelentős mértékben növelhették termelésüket, nyereségüket. Ugyanakkor nem lehet az elégedettség hangján szólni az exportról. Bár a szocialista országokba a tervtől többet szállítottak, a tőkésexport hosszú idő után, most kismértékben elmarad a számítottól. Ez arra figyelmeztet: a gyárak egy része nem készült fel a gazdaságosan exportálható termékek előállítására. Ahhoz, hogy a népgazdaság 1932-re szóló tervéből adódó .feladatokat teljesíteni tudjuk, elengedhetetlen a megye iparában a hatékonyság továbbá fokozása, a termelési szerkezet hozzáigazítása a piaci igényekhez, a termékek minőségének és gazdaságosságának javításai. Az üzemek között bizonyos differenciálódás már most megfigyelhető. A BRG salgótarjáni gyára például 15, Balassagyarmaton^ a fémipari vállalat 10, a Salgótarjáni Ruhagyár 22 százalékkal növelte termelését A Nógrádi Szénbányák hosszú idő után 15 százalékkal teljesíti túl tervét. Jól használta ki a külszíni fejtés lehetőségeit s bizonyára nem lenne haszontalan megvizsgálni: hogyan lehetne növelni a mélyművelésű aknák teljesítményéit. Az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy az üzemek nem képesek egyforma teljesítményt nyújtani a termelésben, a piacon. A VBGYÉPSZER, a FÜTÖBER gyáregységei nem tudtak idejében reagálni a változásokra. Várható, hogy elmaradnak terveiktől, s ebből adódóan számolni ok kell bizonyos helyi feszültségekkel. Ami pedig a következő évet illeti, az ipari üzemeknek gyorsabban kell alkalmazkodniok a változó körülményekhez. Fontos feladat az ésszerű takarékosság a munkaerővel, az anyaggal, az energiával A meglevő erőforrások, termelő- berendezések hatékony kihasználása a gazdaságos, az eredményesebb munka döntő forrása lehet. Természetesen a feladatok megvalósítása során sehol sem nélkülözhetik a felkészült, vállalkozó szellemű, az észszerű kockázatot vállaló vezetőket, a munka szervezettségét- A gyárak kollektívái — a vezetők és a munkapadoknál dolgozó emberek — a szocialista brigádokkal az élen, képesek eleget tenni a megnövekedett követelményeknek, teljesíteni a jövő évi feladatokat. — Mi jellemezte a megye építőiparát? — Az építők tevékenységét nem lehet a beruházási lehetőségektől függetlenül vizsgálni. A beruházások mérséklésével a megye építőipara lélegzetvételnyi időhöz jutott, amit kj kell használnia a munka szervezettségének, a gazdálkodás javítására. Biztató, hogy a tanácsi építőipari vállalat várhatóan 16 milliós nyereséggel zárja az esztendőt és a NÁÉV hosszú évek után ugyancsak kimozdult a holtpontról. A tapasztalatok szerint még mindig nem lehetünk egészen elégedettek az építőipar szervezettségével. létszámgazdálkodásával, és eredményességével. Hiszen ennek forrása nem a vállalkozási árak növelése hanem a takarékos. hatékony munka, a jobb vállalkozási politika kell, hogy legyen. — A nógrádi mezőgazdasági üzemek teljesítményének megítélésénél fontos körülmény. hogy a tsz-ek, állami gazdaságok zöme kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik. Ilyen feltételek mellett mit teljesített és mi várható el az ágazattól? — Mezőgazdasági üzemeink az elmúlt tervciklusban is dinamikusan fejlődtek. Többségében jól térképezték fel és használták ki lehetőségeiket, emelték hozamaikat, korszerűsítették a'•termelést, növelték a tagok, alkalmazottak jövedelmét. A folyamat folytatása joggal várható el a VT. ötéves tervben. Sajnos, 1981-ben a tavaszi aszály súlyos veszteségeket okozott több gazdaságban is. A búzatermés például 20 százalékkal maradt el a két évvel ezelőttitől. A növénytermesztés árbevétele jelentősen csökkent, amit az állattenyésztés eredményei csak részben ellensúlyoztak. Jelentősen emelkedett a tehén- a kocaállomány, a nagyüzemekben az egy tehénre jutó tejtermelés elérte a 3600 litert- A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége^ az abból származó jövedelme a vártnál gyorsabb ütemben nőtt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a megye mezőgazdasága — a gondok ellenére —, túlnyomórészt teljesítette vállalását. A mezőgazdasági üzemek gyorsan reagáltak az új közgazdasági szabályozókra, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatását segítő döntésekre. A nagyüzemek várható eredménye megközelíti a tavalyit, néhány közös gazdaság pénzügyi helyzete azonban továbbra is kedvezőtlen. Több üzem gazdálkodásában indokolatlan különbségek jelentkeznek, mérséklődésük nem kielégítő. Néhány jobb adottságú mezőgazda- sági üzem eredménye jóval alatta marad az elvárhatónak. — A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok miként alapozták meg a jövő évi termést? — örvendetes, hogy amilyen mostoha természeti körülmények között kezdődött az év, ősszel annyira kedvező volt az időjárás. Az esedékes munkákat a mezőgazdasági üzemek jó minőségben végezték el. A búza vetésterülete — a népgazdaság igényei szerint — 12,6 százalékkal haladja meg az elmúlt három év átlagát. A megye mezőgazdaságában változatlan igény a szabályozókhoz; való gyors és rugalmas alkalmazkodás, a termelés szerkezetének folyamatos igazítása a termőhelyi adottságokhoz, a piaci lehetőségekhez. Az eddigieknél jobban kell ügyelni a költségek alakulására. A fajlagos ráfordítások mérséklése nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is alapvető feladat. Például jobban kell hasznosítani a helyben található anyagokat. A növénytermesztés, az állattenyésztés mellett a továbbiakban is fontos a kiegészítő tevékenység fejlesztése, a háztáji és kisgazdaságok termelésének szervezése, támogatása. Mindezek együtt alapozzák a gazdaságos élelmiszer-termelést, amelyre a lakosság jó ellátása és a kedvező exportlehetőségek hasznosítása miatt is szükség van. — A VI. ötéves terv egyik legfőbb célkitűzése életszínvonalunk megőrzése. Sike- riilt-e ez Nógrád megyében a tervidőszak első esztendejében? , — Ügy érzem, sikerült, talán egyes területeken némileg túl is teljesültek a célkitűzések. Milyen tényezők igazolják ezt? A rendelkezésre álló adatok szerint 1981-ben a megye lakosságának pénzbevételei 6—7 százalékkal növekedtek. Természetesen nem minden családnál egyformán. A hatékonyabban, gazdaságosabban, jobban gazdálkodó vállalatok és intézmények dolgozói —, ahol lehetőséget találtak a létszám ésszerű csökkentésére is — munkájukkal arányosan nagyobb jövedelemhez jutottak. Egész esztendőn át kiegyensúlyozott volt a kereskedelmi ellátás, leszámítva néhány kisebb átmeneti zavart, amely szervezési hibából, vagy a termelés egyenetlenségéből adódott, örvendetes a különböző kereskedelmi szervek és vállalatok kezdeményezése és együttműködése az ellátás javítása érdekében. Számos kedvezményes vásár, kereskedelmi akció zajlott le, amely a lakosság pénztárcáját kiemelte és néhány esetben segítette a választék bővítését is. Az életszínvonal alakulásában azonban más tényezők is fontos szerepet játszanak. A vállalatok a szociálpolitikai tervek végrehajtásával is hozzájárultak életszínvonalpolitikai célkitűzéseink megvalósításához. Javultak a szociális körülmények a munkahelyeken. összességében a lakosság életszínvonalával összefüggő, tanácsi tervekben sze— A VI. ötéves terv első évére megfogalmazott célkitűzéseket a tanácsok teljesítették. Megkülönböztetett társadalompolitikai feladat a megyében is a lakásépítés. A tervben szereplő 1240 lakás helyett 1356 új otthonba költözhettek a lakók, mintegy öt, öt és fél ezer ember. Az alapvető igények kielégítését szolgálta a Pásztón a hatvanszemélyes bölcsőde, a balassagyarmati városi kórház rekonstrukciója. Elkészült ötven új óvodai férőhely, tizenhat általános és középiskolai tanterem, két törpe vízmű. A tanácsok 1981-ben 613 millió forintot fordítottak beruházási célokra, a fenntartási költségvetés pedig biztosította a tanács intézményeinek zavartalan és jó színvonalú működését. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a demográfiai hullám ellenére, több általános iskolás oktatási fetételeit sikerült megteremteni elfogadható, helyenként jó színvonalon- Fejlődött a diákétkeztetés, Salgótarjánban átadták a tanuszodát. A rendelkezésre álló erőforrásokkal a tanácsok jól gazdálkodtak. — Milyen terveket fogalmaztak meg az 1983-es esztendőre? — Az éves tervet a megyei tanács január elején tárgyalja. Annyi azonban már bizonyos, hogy jövőre Nógrád megyében 800 millió forint áll a tanácsok rendelkezésére a \ települések fejlesztésére. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lakásépítésre. Az elképzelések szerint 1982-ben a mostaninál több, 1467 új otthon készül el. Az eddigieknél több támogatást kapnak a magánlakás-építők. Ösztönözzük például, hogy az állami lakásokban élők, nagyobb jövedelemmel rendelkezők családi házat építsenek. A tanácsok lakásépítésre megközelítőleg 200 millió forintot költenek, a fejlesztési eszközök 34 százalékát. A másik fontos teendő a megye településeinek ellátása jó ivóvízzel. Erre a célra 100 millió forintot fordítanak. Folytatódik a nyugat-nógrádi térségi vízmű kivitelezése, 1982-ben Nagyorosziban és Patakon társulati formában oldják meg a vízellátást. Befejeződik a nógrád- kövesdi, karancskeszi törpe vízmű építése is. Űjabb négy településen szerveznek társulatot törpe vízmű létesítésére. Kulturális célkitűzéseink megvalósítására 77, egészségügyi és szociális célokra 74 millió forint áll rendelkezésre. / A tervciklus beruházása talán kevésbé látványos, hiszen a közművek, ha elkészülnék föld alá kerülnek, a rekonstrukciók meglevő falak között zajlanak- A tanács fejlesztési forrásainak nyolcvan százalékát a folyamatban levő beruházásokra használja fel, s mindössze az összeg tíz százaléka az, amelyből új létesítmények építhetők. Ügy gondolom, hogy a meglevő anyaid eszközök koncentrálása hasznos abból a szempontból, hogy gyorsabban készülnek el a már épülő beruházással Semmiképpen sem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az új létesítményekre szánt, viszonylag szerény összeg, később a fejlesztés ütemének mérséklésével jár. Jövőre folytatódik a balassagyarmati, elkezdődik a pásztói kórház felújítása. Az elmúlt tervciklusban nagyszabású általános iskolai tanterembővítő programot fejeztünk be. Vanyarcon, Magyarmándorbam, Nőtincsen még huszonnégy tanterem készül el jövőre A tanácsi fejlesztési munkát az idén is a tervszerűség jellemezte, a tervek teljesítésén kell munkálkodnunk jövőre is. — Az életkörülményeink javítása néhány területen, mint például a szolgáltatás, a művelődés elsősorban nem új beruházásokon Az elmúlt években korszerű otthonokkal, modern lakóteleppel gazdagodott Nagybá- tony nagyközség. (Kulcsár József felvétele) * múlik. Hogyan látja a megyei tanács elnöke meglevő lehetőségeink kihasználását? — A megyei tanács végrehajtó bizottsága az ellátással kapcsolatos kérdéseket rendszeresen vizsgálja. A közelmúltban a szolgáltatás fejlődését, feladatait tekintette át. A tanácsi szolgáltató vállalatok jelentősen növelték tevékenységüket, az igények kielégítéséről, a lehetőségek kihasználásáról azonban korántsem beszélhetünk. Éppen ezért a tanács továbbra is támogatja a szolgáltatás fejlesztését, a vállalatok, szövetkezetek a tanácsi elképzelésekkel egyező terveit, amely- lyek a lakosság alapvető igényeinek kielégítését szolgálják. A tanácsi támogatás azonban önmagában nem megoldás. Szükség van rá, hogy a vállalatok éljenek például a kisszövetkezetek alakításának lehetőségével. A falvakban a termelőszövetkezetek vállalhatnak nagyobb részt magukra az igények folyamatos kielégítéséből. A -tanácsok támogatják a magánkereskedelmet, a kisipart is, ott ahol valós szükségleteket elégítenek ki. Indokolt új vállalkozási formák kibontakoztatása a lakásépítéshez, felújításokhoz, karbantartásokhoz- Az elmúlt évtizedekben rengeteg új létesítmény épült, ezek felújítása, korszerűsítése nem kis feladat. Rugalmas kereteit fokozatosan kell kialakítani, megerősíteni. A január elsejétől -általánossá váló ötnapos munkahéttel újabb igények jelentkeznek a szabad idő hasznos eltöltésére, a művelődés, sportolási lehetőségek szélesitésére. A tanácsok a meglevő létesítmények jobb hasznosításával, tartalmas, vonzó, érdekes programok szervezésével tehetik a legtöbbet az igények jó részének — hiszen valamennyire nincs mód — kielégítésére. — A jövő évre szóló tervek végrehajtása sem nélkülözheti a társadalmi összefogást. Mit tehetnek a vállalatok, intézmények, mit tehet a lakosság a településfejlesztési célkitűzések teljesítéséért? — Eredményeink alapja eddig is a fegyelmezett, szervezett munka volt. Továbbra is azon múlik haladásunk, ki miként teljesíti saját feladatait, hogyan dolgozik. Valóban szükség van arra is, hogy jól éljünk a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségekkel. Hiszen az ifjúság lakáshoz jutása, a közművesítés, a gyermekintézmények fejlesztése nem csupán tanácsi ügy. Ezért számítunk a széles körű együttműködésre, a tanácsok és vállalatok, üzemek és üzemek között is. Eigyüttműködésre és nem segítségre! A vállalatok is érdekeltek abban, hogy dolgozóik gyermekei kulturált körülmények között tanuljanak, kényelmes lakásban éljenek.’ Közös érdekről van tehát szó! A tennivalók összehangolása, szervezése pedig a helyi tárná csóknak aid munkát. — Hogyan segítették as flsemck a tanácsi fejlesztések megvalósítását? — A segítség mértéke az üzem teljesítőképességétől, jövedelmének alakulásától, s a vezetői szemlélettől függ. Például a SERKÖV az érsekvadkerti ifjúsági házhoz 223, a Drog- union, a magyarnándori tsz és az állami gazdaság a helyi iskolához 150, az Állami Biztosító a megyeszékhely gyermekintézményei fejlesztéséhez 230 ezer, a szénbányák a nagybátonyi óvodákhoz 600 ezer forinttal járult hozzá. A megye kiemelt ipari üzemel nem szerepelnek ugyan ezen a listán, de az intézmények fenntartásához, működéséhez hozzájárultak többen is. Nagyra értékeljük a lakosság által végzett közhasznú társadalmi munkát, amely október végéig 169 millió forint volt. Érezteti kedvező hatását a VI. ötéves tervre hirdetett társadalmi munkamoz- galom-pályázat is. — A következő esztendő feladatai az iparban, mezőgazdaságban, tanácsoknál 'tevékenykedő vezetőktől is többet kérnek, a követelmények nagyobbak. Megfelelő biztosítékok vannak rá, hogy képesek ezeknek megfelelni? — Az elmúlt időszak eredményei megadják erre a választ! Az újí nehezebb helyzet viszont a vezetőktől igényesebb munkát ki- ván. Folyamatos feladat a szocialista demokratizmus szélesítése, a nyíltság, őszinteség, a helyzet reális ismerete minden szinten. Arról is szólni kell, mire nem jut erőnkből és miért. Fontos törekvésünk, hogy a döntések ott szülessenek, ahol felkészültek erre, ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak. A megyei tanács is e követelményeknek eleget téve igyekszik dolgozni. Jelentős mértékben csökkentette létszámát, növelte a helyi tanácsok önállóságát, jogkörét. A különböző szinteken dolgozó vezetőknek keresni kell a hatékony, takarékos megoldásokat, elkerülve a túlszervezést. Tudjuk, hogy a körülmények változásaira való gyors reagálás bizonyos kockázattal jár, ezt azonban vállalni kell! Társadalmi méretekben nagyobb megbecsülést kell adni azoknak a vezetőknek — a művezetőtől a vezérigazgatóig —, akik erre vállalkoznak, s becsülettel, nagy hozzáértéssel teszik dolgukat. Ügy érzem, 1981-ben megfelelő alapot si- kefült biztosítani megyénkben is a következő esztendő célkitűzései megvalósításához. Számba véve lehetőségeinket, az erre épülő reális terveinket, bizakodóan nézhetünk az 1982-es év elé. ' S végezetül engedje meg, hogy az alkalommal élve, a NÓGRÁD hasábjain a megyei párt -, állami és társadalmi szervek nevében eredményekben gazdag, boldog új esztendőt, jó egészséget kívánjak Nógrád megye valamennyi állampolgárának — fejezte be a ■ be-’ szélgetést Devcsics Miklós. M. Szabó Gyula