Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

Ä bizfos holnapért—az emberi nyugalomért BékemozgaJmi állásfoglalások Az ój év küszöbén a ma- tására és rendszerbe állításé- szövetkezet és a Konkordia gyár közvélemény azt várja ra vonatkozó amerikai döntés- Szövetkezeti Vállalat ifjúsági az 1982-es esztendőtől, hogy a sei kapcsolatban. Ez fogalma- parlamentje. Miként a fiata- kisebb-nagyobb közösségek zódott meg a többi között a lók hangsúlyozzák: mindfon- békés, nyugodt, alkotó lég- dunaújvárosi és az ózdi bé- tosabbá válik a világ ifjúsá- körben végezhessék minden- kenagygyűlésen, az Eszter- gának összefogása az Európá- napi munkájukat, céljaik el- gomban megrendezett ifjúsági ra korlátozott atomháború érését ne fenyegesse az im- tiltakozó menet jelszavaiban, embertelen gondolatának meg- perialista erők megújult fegy- továbbá a Sellyéi Agrokémia hiúsulásáért, a béke és a biz- verkezési hajszája, a konti- Szövetkezet, a Budapesti tonság megőrzéséért. Biztató nens békéjét veszélyeztető hi- Könnyűipari Szövetkezetek jel, hogy a közös fellépés degháborús törekvések ár- Szövetsége, a szegedi olajipa- szükségességét megértették a nya. E kívánság tetszik ki ri dolgozók, a Bács-Kiskun nyugat-európai országok fia- azokból az állásfoglalásokból, megyei és a Pest megyei kis- taljai. is, s százezerszámra amelyek az év utolsó heteiben iparosok békegyűlésén. hallatták szavukat az elmúlt érkeztek az Országos Béke- Az ezekben a hónapokban hetek, hónapok nagyszabású tanácshoz és a Magyar Szó- országszerte zajló munkahelyi megmozdulásain. A kiskunha- lidaritási Bizottsághoz. és oktatási intézményi ifjúsá- lasi Rákóczi Ferenc Mezőgaz­Számos levél, távirat szá- gi parlamenteken is gyakran dasági Szakközépiskola dol- mol be az őszi szolidaritási, szóba kerülnek építőmun- gozóinak és tanulóinak levele antiimperialista akciósorozat kánk külső feltételei, a nem- így fogalmaz: a szocialista or- országszerte lezajlott rendez- zetközi helyzet kérdései. A ta- szágok — köztük hazánk — vényein megfogalmazott gon- nácskozásokon született ál- az enyhülés éveiben tovább dolatokról. Társadalmunk kü- lásfoglalások kiemelik, hogy erősítették, bővítették a tő- lönböző rétegeinek képvise- itthon, s a világon mindenütt késországokkal kiépített gáz­lói továbbra is erőteljesen til- békében kívánnak élni és dől- dasági, kulturális kapcsolatai- takoznak a közép-hatósugarú gozni a fiatalok. Ilyen tártál- kát. nukleáris NATO-rakéták tér- mú táviratot küldött az OBT- A legutóbbi magas szintű vezett európai telepítése el- hez a Hungarocamion, a Vo- magyar tárgyalások az NSZK len, s felháborodásukat feje- Ián 4-es számú Vállalat, a és Ausztria vezetőivel is meg­zik ki a neutronbomba gyár- csákvári Tolbuhin Termelő- erősítették hogy az eltérő tár­sadalmi rendszerű államok kapcsolatai jól fejlődnek a kölcsönös érdekek alapján. Az eddig elért eredményeket, ezt az együttműködést, s az eny­hülés vívmányain alapuló nyugodt légkört, biztonsá­gunkat egyaránt óvjuk. Ez a levél is utal arra, hogy közvéleményünk a hideghá­borús színezetű amerikai lé­pések ellenére is bizakodás­sál várja a madridi tanácsko­zás sikeres befejezését, a) Genfben ismét megindult szovjet—amerikai fegyverzet­korlátozási tárgyalások ered­ményeit. E bizakodást az a meggyőződés táplálja, hogy a józan ész parancsa, a szo­cialista országok következetes politikája és az emberiség bé­kevágyának ereje elhárítja a földünk létét fenyegető ve­szélyt. Washingtoni zsarolás A Lengyel Népköztársaság- kében. Ugyanakkor újabb ban a válságból való kijutás, zsarolással és nyomással fe- a törvényesség védelme és a nyegetőzött. közbiztonság helyreállítása Politikai megfigyelők rá- érdekébem hozott intézkedő- mutatnak: a Szovjetunió sek Lengyelország belügyét nagyhatalom, amely senkiinek képezik. Az az elvakult düh, sem engedte meg és a jövő- amelyeti a szuverén Lengyel- ben sem engedi meg, hogy a országnak ezek a törvényes zsarolás és a parancsolgatás lépései váltottak ki a wa- nyelvén beszéljenek vele- shingtomi vezetésből, csupán Azok az ismételt próbálko- anról tanúskodik, hogy Wa- zások, hogy különféle „szánk- shington szinte teljesen el- ciókkal” a Szovjeitunióra „ha­vesztette a józan eszét Re- tást gyakoroljanak**, mint is- agan, aki kedd esti beszédé- menetes, mindig — így a kő­nek elején alaptalanul még zol múltban is — kudarcba a lengyel ügyekbe való ál- fulladtak. Utólagos beavatkozással vá- A Fehér Házban semmi- dolta a Szovjetuniót, beszéde képpen sem akarják tudomá- végén gyakorlatilag azt köve- sül venni azt a megváltoztat- telte tőle, hogy járjon közbe hatatlan tényt, hogy megvál- a lengyel kormánynál a hely- toztak az idők, s a történelmet zet staboEzálása és normall- nem lehet visszafordítani — zálása céljából hozott intéz- állapítja meg végülaTASZSZ kedések visszavonása érdé- jelentése. Csatlakozások a Magyar Vöröskereszt felhívásához A Magyar Vöröskereszt a ritási alapjából 15 millió fő­műit héten társadalmi akciót rint értékű gyógyszert, élel­indított a lengyel lakosság miszert és egyéb áruféleséget leginkább rászoruló rétegei- adományozott a lengyel dől­nek megsegítése érdekében. A gőzök nehéz helyzetének eny- segélyakcióhoz már számos hítésére. mapar állampolgár és kol- A magyar egyházak vezető lektiva csatlakozott. testületéi felhívással fordul­A Szakszervezetek Országos tak a lelkészekhez és a hí- Tanácsának titkársága, figye- „ , , ,, . , ., lembe véve a lengyel lakosság vokhoz- kerve öket- ho^ ta- súlyos ellátási gondjait, a ma- mogassák a Magyar Vöröske- gyar szakszervezetek szolida- reszt segélyakcióját. Elfogadták a kubai gazdasági tervet Marton László, az MTI tu- A jövő évi terv szerény nö- 1982-ben beruházásokra a dósítója jelenti: vekedési ütemet, 2,5 százalékot kiadásra szánt összegek vala­Kedden este Havannában - helyez kilátásba. Indokolás- mivel kevesebb, mint egyhar- befejezte munkáját a kubai képpen a parlament ülésén el- madát, 2 900 000 000 pesót for- nemzetgyűlés második tör- mondták, hogy a nemzetközi dítanak, a kereskedelmi tör­vényhozási időszaka. A no- méretű gazdasági válság Ku- galom két százalékkal nő. Az v^mbar 28-án újjáválasztott bábán is érezteti hatását, s az országban 25 000 új lakást 499 képviselőből álló parla- ország ügyelni kíván arra, építenek,, négy százalékkal nö- ment hétfőn ismét Fidel Cast- hogy minden esetben ponto- vekszik a bölcsődékben és rőt választotta az állam- és san törlessze a felvett kölcso- óvodákban elhelyezett gyer- minisztertanács elnökévé. nők kamatjait. Tény az is,- mekek száma, a kórházi ágya­A nemzetgyűlés kedden az hogy a nyugati országok igye- ké 2,3 százalékkal, s az or- ország jövő évi gazdasági tér- keznek mesterségesen ala- szagban jövőre 5,6 százalék­vét fogadta el. A terv célul csony szinten tartani az or- kai lesz több az orvosok szá- tűzi ki a lakosság életszínvo- szág egyik legfőbb kiviteli ma. nala emelésének fenntartását cikkének, a cukornak az árát, és hangsúlyozza, hogy ennek miközben Kuba a nyugati pia- A kubai parlament kedden alapja a gazdaság eszközeinek cokon egyre drágábban jut fogadta el a jövő évi állami és tartalékainak ésszerűbb hozzá a szükséges ipari tér- költségvetést is. Az 1982-ben felhasználása. mékekhez. kiadásra szánt 9 833 600 000 pesóból 2 milliárd 40 millió 300 000 pesót szánnak az 1/ Életre kel a paksi atomerőmű fragya Munkával búcsúztatják az tok várnak a magyar és a óesztendőt a paksi atomerőmű- szovjet szakemberekre. Az 1- ben, amelynek kivitelezői es blokk üzembe helyezése rendkívüli erőfeszítések árán mellett nagy ütemben foly- megvalósították az idei év tátják a 2-es reaktorblokk hármas, kiemelt műszaki fel- technológiai szerelését adatát: az első turbina ide­gengőzös indítását a 2-es re­aktortartály végleges helyé­re emelését, valamint az 1. sz. reaktorblokk üzembe Helyezésének előkészítését­Az ünnepek alatt is, éjjel és nappal egymást váltják az üzembe helyezők és üze­meltetők. Vizsgáztatják a reaktort és berendezéseit, hogy nyolc év kemény mun­kája után 1982-ben hazánk­ban is megindulhasson az atomenergia termelése, az el­ső 440 MW-os blokkban. A következő hónapokban az ideinél is nagyobb felada­ok­tatásra és a közegészségre (27 százalék), a szociális-kulturá­lis és tudományos élet más területeire 1 545 000 000 pesó jut, a termelési ágazatra 3 180 000 000, míg a honvéde­lemre és a belső biztonságra 923 000 000 pesó. A kubai nemzetgyűlés ülés­szaka Fidel Castro elnök zárt ajtók mögött tartott beszédé­vel ért véget. Izrael pénzt kap az USA-tól Menahem Begin izraeli mi- után úgy vélekedett, hogy nlszterelfnök kedden Jerozsá- Begin és Percy találkozója lemben fogadta Charte» Per- szétoszlathatja Izraelben azt eyt, az amerikai szenátus a félelmet, hogy aiz Egyesült külügyi bizottságának elnö- Államok a Biztonsági Tanács két. január elejére tervezett ülé­A megbeszélés után Percy sén esetleg támogatná az Iz- ,reménykeltőnek” nevezte az rael elleni szankcióitat előíró izraeli miniszterelnökkel az határozat elfogadását, úgynevezett „autonómia”- A Pentagon az Izraelnek tárgyalások Jövőjéről, Dél-Li- szánt amerikai fegyvervásár- banonról és a Szíriához tar- lási hitel 300 millió dolláros tozó fennsík bekebelezését növelését javasolja — közöl- jelentő Golan-törvényről és ték kedden Washingtonban, annak következményeiről így az 1983-as pénzügyi év- íolytatott eszmecserét. „Síké- ben Izrael 1,7 milliárd dollár rülit tisztáznunk a múltban fegyvervásárlási hitelt kap keletkezett félreértéseket” — az Egyesült Államoktól, mondotta. Az izraeli rádió ez- (MTI) Mirage Egyiptomnak Franciaország kész politikai sajtóforrások szerint a most előfeltételek nélkül bővíteni megkötendő katonai együtt- Egyiptomnak nyújtandó ka- működési szerződés értelmé- tonai segítségét — jelentette ben Franciaország 40 darab ki az egyiptomi televíziónak Mirage—2000-t szállít az arab adott nyilatkozatában Charles országnak és a gépekhez al- Hernu francia hadügyminisz- katrészgyártó üzemet létesít tér. Egyiptomban. Francia sajtó­Charles Hernu csütörtökön értesülések szerint az egyipto- érkezik négynapos hivatalos mi—francia katonai szerző­látogatásra Kairóba, ahol tár- dés értéke elérheti a 2,4 mil- gyalásokat folytat Abu Gha- liárd dollárt, zala egyiptomi hadügyminisz- A francia—egyiptomi had- terrel. Az Al-Akhbar című ügyminiszteri tárgyalásokon egyiptomi lap értesülései sze- megvitatják a Sínai-félszige- rint a tárgyalások végén a két ten felállítandó nemzetközi ország katonai együttműködé- erőkben való francia részvé­si szerződést ír alá. Egyiptomi telt is. (MTI) Lassul az infláció A monetarista, a pénzellá- Az infláció lelassulásának tást szigorúan korlátozó poli- okát a bank szakértői abban tika elterjedése miatt lassul látják, hogy 1978 óta csökke- az áremelkedések növekedé- nő ütemben növekszik a tor­si üteme — ezt állapította galomba kerülő pénz meny- meg egy amerikai bank. nyisége. Az idén a világ pénz­A Bank of America prognő- ellátása mindössze 9,7 száza- zisa szerint jövőre mindössze lókkal — 207 milliárd dollár- 12 százalékos lesz a nyugati ral ~ növekedett, ami 11 év világban az infláció, amely ét a nem tapasztalt alacsony ,5 százalékkal .«KM»» ér* {ffÄÄVmi el csúcspontját, s már az idén felelő pénzmennyiség volt 13,8 százalékra mérséklődött, forgalomban. (MTI) Már mindannyiunk előtt is- GlobáÜS gOItd, ÓZ élellfl@Zés mert a kifejezés: globális * probléma. Tudjuk, számolni j kell vele az élelmiszer, az energia, a környezetszennye­ződés területén, s mégis, né­ha az az érzésünk támadhat, hogy úgy élünk itt Magyaror­Éhezők és jóllakottak szágon, mintha e problémák, vagy legalábbis egy részük nem is léteznének. Dr. Már­ton. Jánost, az agrárgazdasági kutatóintézet főigazgatóját az egyik ilyen átfogó gondról, a világ élelmiszerhelyzetéről, az éhezőkről és a jóllakottak­ról fagattuk. — Az élelmiszerkérdés az egyik legsúlyosabb globális probléma. Az emberiség élel­mezési helyzete alig javul: úgy léptük át a 80-as évek kü­szöbét, hogy az éhesek még éhesebbek, a jóllakottak pedig még jóllakottabbak. Földün­kön jelenleg 450 millió ember a szó szoros értelmében éhe­zik, s további 500 millió hiá­nyosan táplálkozik. Évente mintegy 50 millióan halnak meg a rossz táplálkozás kö­vetkeztében. Ráadásul sokan úgy tekintenek erre a globális problémára, mintha megold­hatatlan volna. Pedig a szá­mítások azt mutatják, hogy elég lenne a fegyverkezési ki­adások csökkentése az 1960. évi szintre, s máris komoly eredményeket érhetnénk el. Ehelyett azonban a fegyverke­zési kiadások nőnek... — Willy Brandt, az ismert nyugatnémet politikus éppen hazánkban nyilatkozott nem­régiben úgy, hogy már meg­ért két háborút, amit éhínség követett, de most attól tart, eljöhet egy harmadik világ­háború, amit az éhínség előz meg. Hogyan vélekedik erről? — Ebben a megfogalmazás­ban van némi túlzás, úramati- zálás, de Igazság is. Már em­lítettem, majdnem egymilli- árd ember éhezik bolygónkon és ez az egymilliárd ember napról napra valóban elke­seredettebb. De van egy köz­mondás: mit ér a harag hata­lom nélkül? — A fejlődő országok a 70- es évek eleje óta megdupláz­ták katonai kiadásaikat, s je­lenleg háromszor annyi pénzt költenek ilyen célra, mint amennyi segélyt kapnak. Ezek is aggasztó tények, ha meg­gondoljuk. — Igen, bár én ezt mindjárt pontosítanám. A fejlődő or­szágoknak csupán egy hánya­da fegyverkezik, az a hánya­da, amely valóban fejlődik. Elég megtévesztő kifejezés az, hogy ^fejlődő ország, fej­lődő világ. A függetlenné vált országok önérzetének tiszte­2 NÓGRÁD — 1981. decembei 31., csütörtök lete honosította meg e kifeje­zéseket az ENSZ-ben. Valójá­ban fejletlen államokról van szó, amelyek körében akad­nak ténylegesen fejlődő orszá­gok. Most jöttem haza Mexi­kóból, amelyről nyugodtan ál­líthatom, hogy fejlődő ország. A kormányzat ott példátlanul széles körű, nemzetközi ta­pasztalatokra támaszkodó élelmezési programot dolgoz ki. De még ott is szentségtörés lett volna például arról be­szélni, hogy fogják vissza a népesedést. A mexikóiak úgy érvelnek: hisz még csak 70 millióan vagyunk, mikor le­szünk annyian, mint az Egye­sült Államok lakói, hogy föl- vehessük velük a versenyt? A fejletleneken azonban a „mexikói modell” nem segít. Hiszen az éhezők világában, a leginkább veszélyeztetett 35 országban, vagy a fantasztikus méretű népszaporulat, vagy a mostoha természeti adottsá­gok, vagy e kettő együtt okoz­zak — más tényezők mellett — az élelmezési gondokat. Ki­emelném még az eltorzult ur­banizációt is. Sok országban a falusi lakosság az utóbbi év­tizedekben fölkerekedett, ott­hagyta a földet, amit addig, ha keservesen is, megművelt és beköltözött a városokba, ahol ma száz- és százezrek nyo­mornegyedekben élnek. Te­hát ők is élelmiszer-fogyasztó­ként jelentkeznek, ráadásul már városi igényekkel. Ezek az országok elvben három do­log között választhatnak: vagy maguk termelik meg az élelmiszert, vagy importálják, vagy a két módszert együtt alkalmazzák. Közép-Afriká- ban, Dél-Ázsdában és Latin- Amerikában azonban jó né­hány állam egyik megoldásra sem képes. Tehát a majd egy­milliárd éhezővel ebben az évtizedben, sőt még az ezred­fordulón is számolni kell. — Mi a helyzet a szocialis­ta és a fejlett tőkésországok­ban? — Ezekben az államokban az emberiség egynegyede él, jelentős részük túl jól él: ál­talában a szükségesnél csak­nem egyharmadával több ka­lóriát használnak fel. A világ gabonatermésének például több mint a felét ők fogyaszt­ják el. Igaz, ma már általá­nosan elfogadott a tétel: ah­hoz, hogy az élelmiszer-ellátás a fejlett ipari államok szint­jén alakuljon,, egy lakosra egy tonna gabona szükséges. A szocialista országok közül egyedül Magyarország az, amelyik az egy tonna/egy fő gabonatermést rendszeresen túlszárnyalja, Csehszlovákia és Románia pedig időnként meg­közelíti. Néhol gyengébb a ter­mőföld, mint Csehszlovákiá­ban és az NDK-ban. Másutt az agrárkultúra még nem kielé­gítő, ilyen Lengyelország, Ro­mánia és a Szovjetunió. Meg­int máshol kedvezőtlenek az adottságok a gabonatermelés­re, főleg Bulgáriában és Jugo­szláviában. Általában elég nagy az évenkénti termésinga­dozás. A Szovjetunió 260 mil­lió lakosával évtizedek óta gabonahiánnyal küzd, 220 millió tonna fölé ritkán emel­kedik az ^évi termés, de volt már 140 millió tonna alatt is. A hiányt a fejlett tőkésorszá­gokból pótolják. — Tehát közös érdekünk, hogy a fejlődő országok gabo­natermése is nőjön. — így van. De van még egy fontosabb érdek is: az, hogy maguk a szocialista országok termeljék meg a számukra szükséges gabonamennyisé­get. Én nem mondom, hogy helyénvaló gabonafeg'yverről beszélni. Ellenszenves a ke­nyeret fegyverként emleget­ni. Mégis megtörténhet, hogy a gabonát egyszer-egyszer fegyverként használják fel el­lenünk. — Vagyis elégedetlen a szo­cialista országok mezőgazda- sági fejlődésévé? — Igen. Tudom, a gazdasági növekedés üteme világszerte megtört, s ez a jelenség a szocialista közösséget sem ke­rülte el. Sajnálatos azonban, éppen előbb vázolt helyzetünk miatt, hogy a legtöbb szocia­lista országban az élelmiszer- gazdaság fejlődése is megtor­pant. — Hazánk például jelenleg 13—14 millió ember számára képes magas színvonalú élel­miszer-ellátást nyújtani. Nem mond ez ellent elégedetlensé­gének? — Látszólag ellentmond. Büszke is vagyok eredménye­inkre, hasonlóval még a fej­lett tőkésországok közül is csak kevés dicsekedhet. De nem lehetünk elégedettek a föld, a földművelő ember ha­zai megbecsülésével. Mond­hatja: törvényt hoztunk a föld védelmére; én amiatt va­gyok szomorú, hogy ilyen tör­vényt külön kellett hoznunk. — Optimistán, vagy pesszi­mistán szemléli a jövőt? — Feltétlenül optimistán; Az emberiség 70—80 százalé­kának élelmiszer-ellátása ja­vulni fog ebben az évtizedben. Viszont pesszimizmusra hajt, ha az egymilliárd éhezőre gondolok: az emberek, sajnos, mindig többet költöttek egy­más elpusztítására, mint egy­más megsegítésére. S ebben nem történt változás még most, a 80-as évtizedekbe ér­ve sem... Kocsi Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents