Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
«ft»; „Komoly üzem ez már most is, pedis még csak az elején tartunk” — mondja Szeles József, a tsz—Chinoin társulásról Erdők alján vidám az élet A fiatalok bátran vállalják községüket A régi Szakai nevezetességeit hosszan sorolhatja a krónikás, akinek különös szerencse folytán nem annyira a környvek lapjairól kiolvasva — inkább néhány nógrádi, vagy nógrádinak ismert ember révén sikerül a mai és a tegnapi szálakat összekötni. De azért itt-ott még a könyvek is segítenek, ha hiányzik is egy olyan megyei monográfia, amelyet kézikönyvként használni lehetne, amelyből kiolvasható lenne az olyan nagy múltú, nevezetes helyek története sorról sorra, amilyen Nóg- rádszakál is. A vetdász az erdőket, völgyeket, vízparti füzes területeket dicséri ékes szavakkal, már-már szerelmes áhítattal, hajnali lesekről beszél szívesen, meg ködökről, havakról, nyomokról, kutyákról, emberekről mond Bársony István tolla után kiáltó történeteket. Olyanokat, hogy az aszfaltvérű urbánus puska után kapdos. OOOOOOOOO Másvalaki a megyeszékhelyen váltig a szakait csevicét emlegette, s minduntalan arra biztatta az útonjárót, hogy ha teheti, jártá- ban-keltében merítse meg a tízliteres műanyag kannát a szakali csevice gyógyító erejű vizében. Hát erről a vízről újabban az a hír- járja, hogy a közeli Ipoly partján kivágott fák elkorhadt gyökerei már nem fogják meg a talajt, s vele a vizet és így a folyó egyre közelebb kerül a szakali forrás eredetéhez, felhígítva az egykor híres vizet. Hiába hát, hogy kutat is emeltek a forrás fölé... Nevezetes hely volt ez a történelmi időkben azért is, mert, miként a XIII. századi iratok bizonyítják, erre vonult évszázadokon át a mindenkori fővárosból Zólyom felé a királyi menet, hiszen királyaink, például IV. Béla is, a székhelyeken inkább csak a teleket töltötték, de azután egész évben mentek valahova hatalmas kísérettel, s útjukon szakaszonként más-más vidék urai kalauzolták. Az útvonalak mellett meg mindenütt szolgáltatófalvak léteztek — ilyen volt a solymászáiról híres Kelecsény, Szakai, Rárós, Losonc, is Ilyenformán nézve solymásztelepként indult Szakai, néveredetéről meg azt tartja a tudomány, hogy a török alapú magyar szakáll főnévből való. JkHH AlL Szabó Lajos a szakali faipari üzem vezetője, tanácselnök-helyettes őszintén örül ennek a nevezetességnek és ebből-két dolog is látszik azonnal. Az egyik, hogy itt helyben semmi érdembeli nyoma a történelmi, irodalom- történeti összefüggésnek, a másik, hogy példa Bogomér tekintetes maga is arra nézve, amit Szabó Lajos egész életével bizonyítani igyekszik: tartalmason élni mindenütt lehet. A kis üzem az egykori határőrségi épületben nyolc esztendeje működik, már a harmadik gazdája a jelenlegi, a Fővárosi Faipari- és Kiállításkivitelező Vállalat, amelynek két fő profilja az igényes zsöllyeszékek gyártása és a kiállítások kivitelezése. A műszaki és háztartási kefetestek szakali megmunkálói meg mindössze 28-an vadnak. Közülük hat cigányszármazású, de az igazi nagy gond az állandó munkaerő-vándorlás. Innen könnyen továbbmegy a fiatal a közeli üzemekbe, ahol sokkal többet keres. Ilyen üzem négy van még az országban, három a fővárosban, egy Kecelen, a bükkfa a dunántúli területekről érkezik, s nem is mindig időben. A termelési érték így is egyre több, az idén 3,2 millió, jövőre elérik a négymilliót. OOOOOOOOO A székhelyközség Ludányhalászi, ott a szövetkezeti központ is, a gondoskodás meglátszik abból, hogy éppen a szövetkezet létesített Nógrádszakálon az asszonyoknak egy varrodát, a Chinoinnal pedig, vagy két éve, egy olyan jól prosperáló társulást, amely lehetővé tette, hogy ebben a kis községben nagyon igényes csomagológépek készüljenek egy kastély és a hozzá tartozó gazdasági épület teljes modernizálása, kibővítése révén. Sokan így is eljárnak a községből a két város üzemeibe. A fiatalok iparhoz vonzódása sem mai keletű. Megkezdődött ez a folyamat már az ötvenes években, helyben meg az egyetlen igazán igényes munkahelyre csak a jól képzett szakmunkások, technikusok kerülnek innen és a környékről a csomagológép-gyártáshoz. OOOOOOOOO OOOOOOOOO Ha már eddig eljutottunk, mondjuk el a közelebbit, a legértékesebbet, azt, hogy a magyar irodalom legvilágirodalmibb alkotását, Az ember tragédiáját is ide kapcsolhatjuk Madách Imre legbensőbb barátja, az európai hírű könyvbarát, Szentiványi Bogomér szakali birtokos révén, akinek művét így dedikálta a költő: „Tekintetes Szentiványi Bogomér úrnak tisztelete jeléül a szérző. Asztregova — 1862. január 31.” Azaz, azon melegében, ahogy megjelent, hiszen tudjuk: az első kiadáson ugyan az 1861-es évszám szerepel, de valójában a könyv, a nagy mű a következő év január 16-án hagyta el a nyomdát... Madách elsőként ide, Szakaiba hozta a könyvét, ide sietett a baráthoz. Itt szerette volna látni Bogomért, ahogy az első példányt kézbe veszi, elhelyezi a sokezernyi kötet között. Három első példányt ismer a kutatás, egy ezek közül Szakaihoz kötődik! Hová lett a nagy könyvtár? „Elvitte a háború.— így mondják a szakaliak. Híre maradt kőbe vésve, a szakali temetőben Bogomér sírja »fölött: „Könyv és honszeretet ti valótok élete világa, sírja felett e két psillag örökre ragyog.” Ezt a sírt csak nehezen találta meg évekkel ezelőtt a magányos kutató. Megszabadította a tengernyi gaztól, lefényképezte, valamit megmentve ezáltal értékes múltunkból, de hogy a két csillag bárhogy is ragyogna... ? A szakali Kő-hegyről nemigen hiszik el még a helybeliek sem, hogy 400 méter magas! Szabó Lajos ismeri azokat az ösvényeit, amelyeken erdész barátjával a szép nyári időkben egy-egy napot járkálnak, átkelve a másik oldalra, ott húzódik meg Szécsényfelfalu. Valamikor a környező dombokon híresen jó szőlő, gyümölcs termett, de Szakaiban manapság még a háztájizás is komoly akadályba ütközik, hiszen a huszonöt kilométerre, iparba eljárás elviszi az időt, az erőt. Bár, a székhelyközségben meg éppen az utóbbi időkben lendült nagyot a kertek újraművelése, a szőlők telepítése; a dombok ott sorra benépesülnek, csak el kellett kezdeni valakinek... OOOOOOOOO A nagyobb gyerekek Ludányhalásziba járnak iskolába, ott igazán jó a szakos ellátás, a szakali kis iskolában már csak két pedagógus tanít, s várhatóan az alsósok is elkerülnek innen. De a régi gond még ma is gond: a téli idők megviselik a gyerekeket a hideg buszváróban, annak a fűtését szeretnék mielőbb megoldani. „Szakaiban a lakók életmódján áll, hogy tovább milyen legyen a jövő, rajtuk is múlik, hogy él-e, kihal-e a község...” — vélekednek néhányan. Szakai meg Rárós híres volt már sólymairól. Híres lehet, vonzó is a közelben megtalált meleg vizéről.. . X. Pataki László Képek: Kulcsár József Szánkón utazik a malacoknak a kukorica A tsz melléküzemágában különféle berendezések, így tasakos tejet csomagoló gépek is készülnek. A műszaki és háztartási kefetestek készítői mindössze hu- szonhatan vannak. A termelési érték az idén 3,2 millió forint NÓGRÁD — 1931. december 20., vasárnap 5 /
