Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-19 / 297. szám
December 10-től 23-ig Nyitva van az „ . Budapesten a Váci utcában a legkülönbözőbb logikai játékok várják leendő gazdáikat. Mindenkit elért már a karácsonyi vásárlási láz. Titokban mustrálgatjuk a kirakatokat és találgatjuk melyik is lenne az igazi meglepetés. Mert ajándékot kapni jó dolog, de adni még inkább. A nagy „ajándékünnep”, a karácsony mindig a gyerekeknek a legnagyobb öröm. Nekik a legkönnyebb vásárolni és mégis a legnehezebb. Milyen ajándékot kapjon a gyerek? Természetesen olyat, amit mindenki keres és persze sehol nem lehet kapni. Itt van például a bűvös kocka, amiből még öt évvel ezelőtt potom hatezer darabot (65,— forintért) nagy kinok árán tudtak csak eladni. Most viszont kerül amibe kerül, Az emberek egyes kará- kát a TRIAL: megjelent a ma veszik. Az idén több mint csonyi játékokat kétszer is gyár gyártmányú szövőszék, egymillió (!) darabot forgal- megvesznek mondják a ta- amelyen a kézügyességet és a mázott belőle a TRIAL, de pasztáit eladók. Hogy miért? fantáziát egyaránt lehet fej még mindig kevés. Ügy lát- A játékot nehéz a gyerek elől leszteni. A játékok egy részét szik a bűvös szónak valóban eldugni, aki próbálta, az már a szocialista országokból im- varázsereje van, mert ugyan- tudja. Így hát többnyire nem portáljuk, olyan kelendőek társai is; a jut el az ajándék a fa alá, il- A „játéknépszerűségi lis- bűvös kígyó, dominó, stb. letve oda még egy játékot tát” évek óta változatlanul a Szerencsére nemcsak a bűvös- kell venni. Bár a TRIAL ta- babák vezetik. A modern ba játékok hódítanak, legalább pasztalatai szerint a játék ba szinte mindent tud, épannyira keresettek a más név- nemcsak most, egész évben penhogy meg nem szólal, vei ellátott, de ugyanúgy gon- keresett portéka, ök ilyen- Fésülhető, itatható, mozgatha- dolkodást, kombinációskész- kor — nagykereskedelmi vál- tó keze-lába; jár és mászik séget igénylő játékok is, ame- lalat lévén • — már túlvannak is. Ezeket töbnyire az NDK- lyeket nem mindig lehet kap- a nehezén. Ami a legkelen- ból kapjuk. Egyelőre nem ni. A budapesti játékvásáron dőbb volt ebben az évben: a nagy számban ugyan, de végdecember 10. és 23-a közötti műanyag építő, 400—500 ezer re speciális magyar játékkal , . .. . , , darabot forgalmaztak belőle. — mint például az ELZETT napokon a hiánycikkeknek A választék bőséges volt. fémépítő — is találkozhatunk számító logikai játékokból is Az idén ismét új termékek- a boltokban, korlátlanul vásárolhatunk. kel gazdagította áruválaszté- Oravecz Éva babák változatlanul népszerűek, vattól függetlenül a játékdiÁ televízió a népek közötti megértés szolgálatában '*A csehszlovák televízió te- szólván valamennyi szocia- vékenyen részt vesz a nem- lista ország . teíevízióműsorán zetközi kulturális cserében: szerepelnek. A „Kórház a vá- 92 ország televíziójával tart rosszélen” című sorozat filmkapcsolatot, ezen belül 31 ál- jeit az NSZK is megvásároltaméval együttműködési szer- ta és olyan nagy sikert ara- ződés keretében- A külföldi tott, hogy megrendelték a programok a csehszlovák te- folytatást. levízió adásidejének 30 szá- Népszerűek a csehszlovák zalékát töltik ki, de a cseh és szórakoztató zenei progra- a szlovák tévéprogramok is mok. Színvonalukat a jól ismertek külföldön (1980- montreux-i fesztiválok díjai ban 46 ország 1103 órában igazolják- A szocialista orszá- közvetítette a csehszlovák te- gokon kívül az NSZK, Dánia, levízió különböző műsorait.) Hollandia, Finnország, Svéd- A televízió sokszínű mű- ország, Irak és Ciprus veszi át során évente körülbelül 850 ezeket a műsorokat. A gyer- játékfilm — közülük 520 be- mek- és ifjúsági filmeket is mutató — és mintegy 1000 rö- szívesen megveszik a külföl- vidfilm szerepel. A külföldi di televíziótársaságok. A filmek és programok 30 szá- „Fik, a Maxi kutya” című me- zaléka a Szovjetunióból, sefilmsorozatot 16 országban ugyancsak 30 százaléka a mutatták be, ugyancsak 16 többi szocialista országból, 40 országban tűzték műsorra a százaléka a tőkésállamokból és „Két bohóc” című sorozatot, a fejlődő országokból érkezik, és 13 ország vette meg a két A csehszlovák televízió je- kis nyusziról szóló — „Bob és lenleg az Intervizió legna- Böbék” című — sorozatot. A gyobb szállítója. Filmsoroza- „Három bogár” című, ifjúsági tai igen népszerűek külföl- díjat nyert sorozatot 14 küldőn. A „Kórház a várossszé- földi adó közvetíti. Jelenleg , _ , __ „„új gyermekprogram készül, e ” > a ,|Zeraan őrnagy 30 ameiyet a kanadai televízióbűnügyi esete”, a „Nő a pult vaj közösen fognak tartani, mögött” című sorozatok úgy- Címe: „Gömbölyű Miska”. Nlinikönyv a Képes Úiságban A Képes Újság karácsonyiújévi összevont ünnepi számában egy bekötésre alkalmas, 320 oldalas minikönyv jelenik meg. A könyvecske tartalmazza mind a 96 magyar város rövid leírását, múltjának legjellemzőbb eseményeit, jelenének legfontosabb adatait, színes, illetve fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Akik Képes Újság karácsony előtt megjelenő számából kiemelik a középső oldalakat, és azokat a lapban található leírás szerint összehajtogatják, bekötik — vagy beköttetik —, értékes, egyedi könyvecskéhez juthatnak. Az olvasók által elkészített minikönyveket a Képes Újság szerkesztősége ki vánságára sorszámozza és bélyegzővel, névre szólóan hitelesíti. Áz isten megsegít Az idősebb emberek néha magukban beszélnek. Az a fehérszakállas öregember is magában beszélt, aki mellé a fasorban leültünk. A noteszét nézegette és közben ezt mondta: — Jézus Mária, Szent József... Nem hangzott valami túl vidáman. Solowiejczyk asz- szony rögtön beszélgetni kezdett az öreggel. — ,Sok elintéznivalója van? — kérdezte együttérzéssel. — Ajaj — moshlyodott el az öreg. — Maga el se hiszi! Különben nézze meg Odaadta Solowiejczyk asz- szonvnak a noteszt. — Te jó isten! — kiáltott fel Solowiejczyk asszony. Takarmány a szarvasmarháknak, szén, szappan, nyersanyag, hús, alkatrész, új gépek! Ezt mind magának kel! beszereznie? Hol veszi? — Még nem tudom — mondta az öreg őszintén. — De hát végül is valakinek el kell intéznie. — Hát magának tényleg nagyon sok dolga van — mondta Solowiejczyk asz- szony. Igazán nem szép, hogy ennyire agyonterhelnek egy idős embert. Az öreg bólogatott. Igazat adott Solowiejczyk asszonynak. — Régebben az emberek valahogy mindent maguk intéztek — sóhajtott fel. — Most pedig minden miatt az én fejem fáj! — Talán majd megsegíti az isten! — mondotta Koszon, a költő. — És ezt éppen nekem mondja? — rázkódott meg a szakállas öreg — Hát valóban csak magamra számíthatok. És egyedül szénből még a tél előtt több millió tonnát kell kitermelnem. — Micsoda? — kérdezte Solowiejczyk asszony. Mennyit? — Úgy látom, néhány milliót — mondta az öreg. — És azután el kell osztanom az országban. Ezt mind pontosan leírták nekem. Végül is minden rám vár. Többek között ez is. Koszon, a költő ekkor gyanakodva megkérdezte: — Bocsánat, kicsoda ön? — Az Isten vagyok mondta a szakállas öreg magától értetődően, azután eltűnt. Megdöbbenve hallgattunk egy darabig. Azután, amikor megemésztettük a dolgot, egyszerre örülni kezdtünk, Hiszen, ha maga az Úristen intéz el nekünk mindent, akkor végre nincs más dolgunk, mint, hogy nyugodtan foglalkozzunk az életről al kötött különböző vélemények megvitatásával! INGRID BERGMAN: ÉLETEM (29.) Váljunk el! Ebben az időben egyik szobában ültünk. Azt gondolna p reggel hét óra körül tam: Talán ez a megfelelő egy hollywoodi telefonhívás időpont? ébresztett fel. Egy hang azt „Nézd, Roberto” — kezd- kiáltotta az óceán másik fe- tem nagyon barátságosan, léről, hogy az „Anasztáziá- „Akarod esetleg, hogy elválért” megkapom a második Os- ,junk?” Némán ült a fotel- car-díjat- Fürdőt vettem, és ban, egy hajtinccsel játszott, egy pohár pezsgőt ittam. Talán nem is hallotta? Még Egyik éjjel Roberto hívott egyszer megkérdeztem: „Nem fel Indiából. Azt mondta, az lenne a legjobb, ha elvál- biztosan a fülembe jutottak nánk?” olyan hírek, miszerint neki Egy szót sem szólt. De har- kapcsolata van egy indiai nő- madszor már nem akartam vei. De ebből egy szó sem feltenni a kérdésemet. Tehát igaz. Ezt mag kell mondanom vártam. Roberto arca nagyon a sajtónak is, ha erről kérdez- szomorú volt, mikor halkan nek. „Jó, ha te mondod” — azt mondta: . Elegem van már válaszoltam. Azután még egy abból, hogy Mr- Bergman le- kicsit csevegtünk egymással, gyek” Hihetetlennek tartót- végül elbúcsúztunk. De tud- tam. ö maga is olyan híres tam, ha ő azért felhív engem, volt, sokat dolgozott, mindig hogy ilyesmit mondjon, akkor Roberto Rossellini volt, so- valóban van egy másik asz- ha nem Mr. Bergman. „Jó” — szony. Ismét szerelmes \lett. mondtam —, „váljunk el”. Biztosan az is szereti őt, tö- Megegyeztünk. Közös ne- rődik vele, boldoggá teszi- , héz éveinket magunk mögött Tehát elhagyott. Az ágy tudhattuk. Szabadok voltunk, szélén ültem, és hirtelen azt Sőt még boldogok is. Megcsó- vettem észre, hogy nevetek, koltuk egymást, azt kívántam Boldog voltam, őmiatta is, neki; hogy legyen boldog Somagam miatt is. Most megöl- nalival. dódtak a problémáink. Azt mondta, a gyerekek ma. Mikor Roberto visszatért radjanak nálam- Az anyjjk- Indiából, kimentem a repülő- hoz tartoznak. De van két térre. Megkérdezték a riporté- dolog, amit kérni szeretne rek, mit tudok az ügyről. Azt tőlem. Először, hogy a gyereválaszoltam, semmit nem tu- kék soha nem mehetnek dók, azért jöttem csak, hogy Amerikába! elvigyem Robertót. Nevetnem kellett, kérdezRoberto megérkezett, és én tem, hogyan tartsam vissza a karjaiba borultam. Ez a őket, ha felnőttkorukban fénykép bejárta a világot, Amerikába akarnak menni, pontosan úgy, ahogyan akar- Azt javasoltam, Európában tam- Meg akartam mutálni, neveltessük őket. És később, hogy hozzá tartozom. Mind- ha tizennnyolc évesek lesznek, egy, mit beszélnek vagy ír- természetesen ők maguk doninak róla. senek az életükről. Roberto Azért az jó volt, hogy egy egyetértett velem, riporter sem tartózkodott a (Következik: 30. A harma- „Hotel Raphaelben”. Egy dik férj.) Megan- I Terjesztési verseny a mezőgazdasági könyvhónapra A jövő évi — februárban A verseny során értékelik a rendezendő — mezőgazdasági mezőgazdasági szakkönyv- könyvhónap alkalmából a forgalom növelését, a mező- Könyvértékesítő Vállalat és gazdasági nagyüzemekben a Mezőgazdasági Könyvkiadó rendezett könyvkiállítások és versenyt hirdetett az ÁFÉSZ- könyvvásárok számát, az ott könyvesboltok körében. A ver- elért forgalom értékét, a seny célja, hogy a szövetke- könyvhónap alatt szervezett zeti könyvesboltok a korsze- szakelőadások számát, a köz- rű ismereteket , tartalmazó pontilag küldött propagandamezőgazdasági szakirodalmat anyagok hatékony felhasz- egyre szélesebb körben nép- nálásának módját, valamint a szerűsítsék és növeljék a me- saját kezdeményezésű és ki- zőgazdasági szaki.önyvforgal- vitelezésű propagandatevé- mat. kenységet, a mezőgazdasági A versenyben-. minden könyvkirakat berendezését ÁFÉSZ-könyvesbolt részt ve- stb. hét. A versenyben induló bol- Az ÁFÉSZ-könyvesboltok tok a Szövetkezeti Könyvérté- forgalmuk szerinti kategóriá- kesítő 1981. évi nyolcadik szá- ban versenyezhetnek, esze- mában is mellékelt űrlapot, rint történik a verseny díja- melynek kitöltése a verseny zása is. Az adatközlő lapot értékelésének alapjául szol- 1982. március 20-ig kell be- gál, küldjék meg a szövetke- küldeni, az értékelést a Szö- zeti főosztálynak a könyvhó- vetkezeti Könyvértékesítőben nap befejezése után. a későbbiekben közreadják. A hét elején nyílt meg Szőllösi Mária iparművész és Szabó Gáspár grafikus közös kiállítása a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. A munkásművelőd ási mozgalom rendezvényei között szereplő kiáliííás január 12-ig tekinthető meg. 4 NÓGRAD — 1981. december 19., szombat Az élet gyönyörű, az élet csodálatos. Csizsikov a Zsigulijában ült, erre-arra nézegetett és várta, hogy a lámpa zöldre váltson. Mert akkor, ugyebár, tovább lehet menni. Minden valószínűség szerint így is történt volna, ám az események, hajh, váratlanul egészen más irányt vettek. Csizsikov erős ütést érzett hátulról a kocsin, a Zsigulin görcsös rángás futott végig. Aztán kilendült helyéből és nekivágódott az elöl álló Volgának. Az a harmónia, amely eddig betöltötte Csizsikov lelkét, egy pillanat alatt semmivé omlott, még a szilánkjai is űrsebességgel fröccsentek széjjel. A lámpa zöld fénye immár sehová sem hívogatott. Az elképedt Csizsikov szeme előtt, mint valami abszurd filmben, hol "'gy tropái*a ment csomagtartó- tető. hol az ügyben érintett gépkocsivezetők legörbülő szála. hol a szétzúzott országúti -cflektor. hol a ködlámpa, no meg a közlekedésrendészetiek ■endíthetetlen arca villant fel. ' ztnn felhangzott a baleset 'olytán vészé!veztetett járókelők méltatlnnkndása is. — Ez, ez iszonyat! — fogta I a lejét két tenyere közé CsiLeonyid Naumov: A BALESET zsikov, immár otthon, aznap este felé. — Nem kellett volna balesetet okozni — így a felesége. ‘ — De hiszen nem én vagyok a hibás! — hördült fel Csizsikov. Ügy jöttek belém, amikor a kereszteződésben vártam. Ezt a helyszínelő rendőr is így vette jegyzőkönyvbe. — Mehettél volna más utcán is — folytatta logikai műveletét a feleség. — Sőt, akár ezen is, csak mentél volna öt perccel később. Néhány nap múlva aztán kiderült, hogy a gépkocsiszervizben, a felvételnél egyelőre akad miég egynéhány nehézség, s előfordul bizonyos összhangbéli hiányosság is. — Először is feszített a lemezmegmunkálás üteme, aztán niftes elég szakemberünk, azonkívül festéket sem kapunk az igényelt színárnyalatokban. Egyébként — váltott nyugta- tóbb hangra a felvevő adminisztrátornő, amikor Csizsikov semmi jót nem ígérő arcára nézett —, csak ne keseredjen el. Mire magára kerül a sor, lesz ez is, az is. — S az mikor lesz? — tört ki Csizsikov elég tapintaj'a- nul. A kérdésre azonban a szerviz munkatársnőjétől nem ka- pott választ. Ügy átnézett Csi- zsikovon, mintha az egyszeriben ablaküveggé változott volna. Tönkrement gépkocsijáról álmodott éjszakánként. Egyes gyanús alakok pedig, akik kilesték, mikor van otthon, hol azt ajánlgatták, adja el nekik a kocsit, hol meg azzal jöttek, hogy megjavítják valami őrületesen magas összegért. Csizsikov egyre vacakabbul érezte magát. — Hívd fel Zjabkint — mondta a felesége. — Végtére is p-mA—'--n lett pz autóköz- ]oV—'•■—'! P''Vk'ori hn~át. nem teheti, hogy ne segítsen. — Nem akarózik — húzta el a száját Csizsikov. — Nem láttuk egymást száz éve. — Hát akarózzék — csőrditett rá az asszony. — Hol élsz te? Milyen akkor egy gyerekkori barát? Zjabkin emlékezett és segített. Egy hétbe sem telt és Csizsikov már ott ült a szerviz vezetőjének irodájában. — No, nézzük csak — futotta át a levelet, aztán felsó- hajtott. — Jól van. — Akkor tehát iiWmA». tóm? ■s- Sírt? 1 — Hát a gépkocsit. ■— Ja? Majd szólunk. Bgyc- Iőre besorolom magát. — Hát nem az áll a ben, hogy soron kívül? — De. Éppen ezért én most a soronkívüliséget élvezők közé sorolom be. — Azzal egy zsúfolt asztalra mutatott, amelyen nagy rakás hasonló levél hevert. És Csizsikov megértette, hogy az a boldog nap. amikor átvette kocsiját, tulajdonképpen élete legszererrsétlenebb napja volt. Fordította • Konczek Józset
