Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-19 / 297. szám
Hét millió 670 ezer darab finomszálú harisnyanadrág és harisnya készül az idén a nagybátonyi harisnyagyárban, ahol korszerű technológiával állítják elő a főleg téli időszakban keresett termékeket. A különféle fantázianevet viselő, de azonosan jó minőségű harisnyafélék gyártása során minden munkamozzanatban ügyelnek a gyártási körülmények pontos betartására. ^ — kj — Alakulnak-e gazdasági munkaközösségek Tarjánban? Változatok a vállalkozásra — Nagy a füst, nagy a füst, talán ma még nagyobb, mint a láng — meditál derűsen a profi vállalkozó. — Mert az az érzésem, hogy a két kezemen meg tudnám számolni azokat, akik pillanatnyilag komolyan gondolják, hogy ebbe bele akarnak vágni... — Kezdetnek nem is rossz! TANÁCSKÉRŐK A TANÁCSON ' Mint ismeretes, a jövő év elejétől nyílik lehetőség honunkban négy kisvállalkozási forma, köztük gazdasági munkaközösség alakítására. Az elnevezés szolgáltatásokra, kiegészítő tevékenységre, a kereskedelem elősegítésére ösz- szeálló 2—30 fős csoportot takar. Tagjai eszközeikkel és tevékenységükkel egyaránt részt vesznek a vállalkozások teljesítésében. Működésükhöz a helyileg illetékes tanács szakigazgatási szerve adja meg — minimális fenntartásokkal — a hozzájárulást. A tényleges megalakulás lehetőségéig alig néhány hét van hátra, így alkalmasint érdemes puhatolózni: hány gazdasági munkaközösség cégtáblája tűnik fel — az ezt kötelező rendeletnek eleget téve — Salgótarjánban várhatólag. — Vannak, akik lelkesen bejönnek hozzánk, és közlik, hogy ők létrehoznának ilyen munkaközösséget, csak mi mondjuk meg nekik, ftogy mivel foglalkozzanak — mondja Levenda Józsefné osztály- vezető. — Ilyen jellegű tanácsadásra természetesen nem vagyunk felkészülve, de lehet, hogy idővel tudunk javaslatokat adni. Az már ma is valószínű, hogy szakmunkások, mesteremberek könnyebben kaphatnak tippet, mint mondjuk a számviteli főiskolások... Mint elmondja: négy komolyan veendő kezdeményezés érkezett be eddig a TEF-osz- tályra. Mind a négyben látni rációt. Az egyik egy közvetítő iroda lenne, többek közt használt bűtorok keresletét és kínálatát derítené föl, konkur- renciát teremtvén ezáltal a BÁV-nak. A második érdeklődő villanyszerelésre alapítana munkaközösséget. Még morcon .»'óznak rajta: iparengedé'T* váltsanak-e vagy az új formát válasszák. A harmadik vállalkozó tűzoltókészülékek felülvizsgálatával szeretne pénzhez jutni; még bizonytalan, hogy nyílik-e rá joai lehetőség. A negyedik munkacsoport pedig irodagépek javítására vállalkozna az előzetes elképzelés szerint. PROFIK KÖZÖSSÉGE Nagyvállalkozásban két évtizedes gyakorlatot szerzett Rács Géza, a NÁÉV vállalkozási irodájának vezetője. Most a kisvállalkozás lehetőségét sem hagyja ki: a körülményekhez képest talán neki vannak a leghatározottabb elképzelései a munkaközösség megalakítására. A „sajátján” kívül — igazgatói kezdeményezésre — felkutatja az egyéb kisvállalkozási lehetőségeket is az építőipari egységben. — „Szervező, Tervező és Lebonyolító Mérnöki Iroda” lesz az elnevezésünk — így a tapasztalt szakember. — Persze nemcsak műszakiak lesznek közöttünk, hanem jogász is, közgazdász is. És olyan gépész- meg építészmérnökök, akiknek engedélyük van a tervezésre. Pillanatnyilag nyolcán vagyunk, legfeljebb tízre emeljük a tagok számát. Csupa gyakorlott, szakmáját töviről hegyire ismerő ember. Magánépítkezések és kisebb közületi fejlesztések gondját- baját akarják a nyakukba venni a mérnöki iroda tagjai. Foglalkozni kívánnak egyszerű tanácsadástól kezdve tervezésen, tervadaptáción keresztül egészen a komplett lebonyolításig mindennel. Bonyodalmakra természetesen számítaniuk kell. Pillanatnyilag számottevő gond például az, hogy a jelenlegi szabályok szerint jogi személynek csak jogi személynél dolgozó ember tervezhet. Vannak értesülések, amelyek sprint ezt a körülményt rövidesen módosítják. Ezen kívül szükséges számukra egy irodahelyiség — természetesen bérleti díj felében — a város középtáján; kilátásuk van rá, hogy hozzájutnak. Ezeken kívül bizonyos fokú nehézkességet okozhat esetenként, hogy eszköz híján nem nyílik módjuk átmeneti befektetésre; „csak” a szakértelmüket adhatják el. — Nem vagyunk arra berendezkedve — mondja kedélyesen a vállalkozó —, hogy elindítsunk egy munkát, és hat hónapig ne legyen meg az az ablak, ahol a fizetésünket kiadják. De közben élnünk kell! Nagyon hozzá vagyunk szokva az ilyen ablakhoz. .. TÄMOGATÄST ÉRDEMEL! — Értelmes ötlet a mérnöki iroda — bólint Morvái Ernő Tanácselnök-helyettes. — Ha ilyennel nem álltak volna elő, nekünk kellett volna hasonló kezdeményezést tennünk. Minden olyan * vállalkozás, ami a lakosságnak segít, támogatást érdemel. Ez a konkrét iroda például gyorsíthatja, egyszerűsítheti áz ügyintézést azáltal, hogy hozzáértő emberek bonyolítják le az építkezésekkel kapcsolatos adminisztrációt. A tanácson egyébként most zajlik a kisvállalkozásokra vonatkozó, az elmúlt hónapokban kiadott nem kevesebb, mint • harmincnyolc rendelet földolgozása. Csokorba gyűjtik a kérdéses részleteket, hogy illetékes helyről kaphassanak rájuk választ. Üdvösnek tartanák például egyértelmű tilalmi lista kiadását (ennek alapján dönthetnék el többek közt az etnlített tűzoltóké- szülék-ügyet is). — A szabályokat tanulmányozzuk — így az elnökhelyettes —, összegyűjtjük a jelentkezőket, tájékoztatást adunk nekik; esetleges kéréseiknek — ilyen az irodahelyiség igénye — megpróbálunk eleget tenni. Pillanatnyilag itt tartunk. Molnár Pál Druzsba, magyarul azt jelenti... Az ajtó feletti neonlámpán szépen formált betűk hirdetik: Druzsba klub. Bent, a tágas terem egyik végéből színpad emelkedik, előtte zongora áll- A helyiség — mely olykor nézőtér — közepén asztalok székekkel, a fal mentén fotelok, üveges szekrények. Az aktív klubélet tárgyi bizonyítékai sorakoznak a polcokon: szlovák népviseletbe öltöztetett babák, serlegek, oklevelek. Ez utóbbiból jut a falakra is, a zászlók közé. A KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaja mellett négy Kiváló KISZ-szervezet zászló sorakozik, az első 1977-ből. Főhelyen a működési engedély a kisterenyei gimnázium diákklubja számára. Nem - sokan időznek a teremben. Néhány lány olvasgat az asztali nál. Vannak akik sakkoznak, ketten pedig a zongoránál ügyeskednek. Rajtuk kívül a két ügyeletes, akik hivatalból vannak jelen, a negyedikes Bartók Éva és Gál Marianna. Kicsit nehéz őket szóra bírni' Nem a fecsegősek közül valók. 1 — Nem sok dolgunk van, ,mert áld bejön az úgyis tudja, hogy mit csinálhat és mit akar csinálni a klubban. Vannak újságok, sakk, asztalifocl. Lehet tanulni. Esetleg annyi feladatunk van, hogy a han- goskodókat rendreutasítjuk. Hogy a tanulni, olvasni vágyókat ne zavarjuk, másutt folytatjuk a beszélgetést Ora- vecz Lászlónével, a hajdani, és Bertók Ottíliával, a jelenlegi klubvezetővel. — Csúfos idők jönnek rsjnfe, az az igazság — így Ora- veezné- — A szabad szombatok, s az tény, hogy diákjaink hetven-nyolcvan százaléka bejáró, megnehezíti a klubéletet. Nem könnyű sikeres programokat szervezni, mert a gyerekek mégin- kább sietnek haza, mint eddig. Arra az esetire, amikor várniuk kell buszra, vonatra, találtuk ki a klubügyeletet. így hasznosabban, kulturáltabban töltik el a várakozás félóráit — Nem ártana ezt a lyukas- órákra is kiterjeszteni, ami a nemrégiben bevezetett fakultáció miatt kiküszöbölhe- tetlesi — veti közbe a diákokat képviselő klubtitkár, Kakuk Erika. — Persze tudjuk, hogy ez nehéz, mert a klubbari gyakran órákat is tartanak. Dé ez a kérdés már többször felmerült a diákok között. Persze azért nemcsak az ügyeletre korlátozódnak a klub lehetőségei. A havonta rendezett klubdélutánok mellett működik fotó-, bélyeg- és sakk-kör, s itt tanyázik az iskola MSZBT-tagesoportja is, mely a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő állandó résztvevője. Novemberben orosz nyelvi versmondóversenyt rendeztek, melyre szovjet vendégek is ellátogattak, s a közeljövőben lép fel náluk az ELTE kamarazenekara- ■ Ám ez a klub a Druzsba nevet viseli. Barátság. A név sok mindent feltételez. — Eleven kapcsolatot tartottunk fenn a rimaszombati gimnáziummal, s hazánkban tartózkodó szovjet katonákkal. Ezek a barátságok valahogy visszafejlődtek. Már nem a régiek, ezért újakat szeretnénk kiépíteni. Diákjaink a Szovjetunió legkülönbözőbb részeibe leveleznek, s ez sosem hagy alább. Oravecz Lászióné Bertók Ottíliának adja a szót, aki nemrég került ki az egyetemről. A tervekről beszél: — Nemrég kaptunk ötvenezer forintot. Ez sajnos elég kevés- A berendezés felfrissítésére futja, amelyet annak idején a gyerekek társadalmi munkával teremtettek elő. Rendezvények finanszírozására ebből a pénzből nem marad. Miután megismerkedtem a gyerekek Igényeivel, a hagyományos programok mellett megpróbáljuk azokat is megvalósítani. Hasznosítani szeretnénk azokat az ötleteket, amelyeket Kakuk Erika és segítője, Somogyi Mari a klubos táborból nemrégiben hazahoztak. A programok között böngészve, a beszélgetések közben, s a klubban körültekintve valahogy az volt az érzésünk, hogy inkább múltja és jövője van a diákintézmény- nek, mint jelene. Az átmeneti megrázkódtatás, a szabad szombat miatt kissé leterhelt s hazasiető fiatalok, az érdeklődés átmeneti csökkenése, a klubra fordítható szerény anyagi támogatás kissé megviselte. A klub vezetői érzik ezt a legjobban. Serénykednek, hogy vonzó programokkal orvosolják a helyzetet —veszprémi— Döntött a Legfelsőbb Bírásig JOGTALAN ÁTHELYEZÉS — Egy intézet tisztviselőjét a központtól jóval távolabb eső munkaterületre helyezték át. Az illető ezt sérelmesnek találta, ezért az intézkedés hatályon kívül helyezéséért pert indított. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az áthelyezést érvénytelennek mondta ki. A határozat indokolása szerint az áthelyezés a központi épülettől távolabb eső, más épületben levő osztályra történt. A munkáltató a dolgozót, annak hozzájárulása nélkül, egyoldalú intézkedéssel, csak azonos telephelyen, belül oszthatja be más munkahelyre. Beleegyezés nélkül ilyen intézkedést csak akkor tehet, ha a dolgozót változó munkakörijén alkalmazták, .vagy ha az csupán ideiglenes jellegű munkát vállalt. Ebben az esetben e feltételek egyike sem áll fenn. Ilyen körülmények között az áthelyezés a munka- szerződés módosítását jelenti, amihez a két fél közös megegyezése szükséges, A tisztviselő azonban a munkaadójával ebben nem egyezett meg, sőt, utólag sem járult hozzg. — Tény, hogy az Intézet munkaügyi szabályzata olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a másik épületben elhelyezett osztály, ahová a tisztviselőt beosztották, a központival egy telephelynek minősül —. hangzik tovább a határozat. — Ez a szabályzat azonban jogszabálysértő, ezért érvénytelen, tehát a vita eldöntésénél nem lehet figyelembe venni. MEGTÉRlTHETÖ-E AZ ÖZVEGY KÁRA? Egy házaspár motorkerékpáron haladt az országúton, amikor egy szabálytalanul közlekedő teherautó elütötte őket. A férj nyomban meghalt, az asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképességének ötven százalékát elvesztette, s korábbi' munkakörét nem képes ellátni. Az Állami Biztosító az özvegy kárát részben megtérítette, az asszony azonban százezer forint kártérítés, valamint 5500 forint havi jára” fizetéséért pert indított ellene. Ebben egyebek közt 50 ezer forintot kért, mert liftnélküli ház negyedik emeletén lakik, lábsérülése miatt pedig lépcsőket járni alig tud, ezért lakását földszintire kell elcserélnie. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság 80 ezer forint nem vagyoni kárt és havi 4200 forint járadékot ítélt meg neki. Megállapították, hogy sérülései a mindennapi életvitelhez szükséges mozgásban jelentősen korlátozzák. Férje elvesztése miatt két kiskorú gyermekét egyedül kell nevelnie. Mindezek a társadalmi életben való részvételét, életének alakulását jelentősen befolyásolják. Bár gimnáziumi érettségije van — orvosszakértői vélemény szerint — a lábában föllénett keringési zavarok miatt ülőmunkát csák erejének különös megfeszítésével tudna végezni. A lakáscseréhez szükséges összeg iránti igényét azonban. —. mint idő előttit — elutasították. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: a nem vagyoni kárpótlásnak az a rendeltetése, hogy a súlyosan sérültet ért hátrányokat enyhítse, életét megköny- nyítse. Az orvosszakértői vélemény hiányos, mert nem tér ki arra, hogy az asszony milyen munka végzésére alkalmas. Amennyiben a baleset előtti jövedelmét nem, vagy csak rendkívüli munkateljesítménnyel érheti el, kereset- veszteségének járadékként való megítélését kérheti. Bár állapota a rokkantaknak szolgáló autó használatát nem indokolja, közlekédési többletköltség megállapítása iránti igénye megalapozott, mert csak keveset tud járni. Az orvosszakértő is szükségesnek tartotta a lakáscserét és az ezzel járó költségeket az asz- szony még a lebonyolítás előtt indokoltan, kérte. Az eljárt bíróságoknak tehát meg kellett volna állapítaniok, hogy a csere milyen kiadásokkal jár. Mindezek tisztázására-a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította. ' TARTOZÁS A MIL-LAPON Egy fiatal tisztviselő a vállalatával kötött szerződésben kötelezte magát, hogy egyetemi tanulmányainak . befejezése után két évig munkaadójánál marad és szakképzettségének megfelelő munkát végez. A vállalat viszont biztosította számára a tanulmányok elvégzéséhez _ szükséges kedvezményeket. A tisztviselő sikeresen államvizsgázott, ezt követően azonban njunka- viszonyát áthelyezéssel megszüntette és egy tsz-hez ■ ment dolgozni. A távozásakor kéz- hezkapótt munkavállalói igazolási lapján (MIL-lap) — a tanulmányi szerződés megszegése miatt — kilencezer forint tartozást tüntettek fel. A fiatalember a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult és az intézkedés felülvizsgálatát, valamint a határozat törlését kérte. A bizottság azonban a kérést elutasította és a tartozást érvényesnek minősítette. Ezek után a tisztviselő keresetet nyújtott be a városi munkaügyi bírósághoz, amelyben előadta, hogy a MIL-lap kiállítása előtt nem hoztak ellene fizetésre kötelező határozatot, s így szerinte jogtalanul járt el a vállalat,/amikor a később keletkezett határozatot feltüntette.' A bíróság a keresetet elutasította. A legfőbb ügyész a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen törvény- sértés címén óvást emelt és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. — A dolgozót megillető munkabérből _ és egyéb juttatásokból csak jogszabályban meghatározott esetekben szabad levonni — mutatott rá a határozat. — A kilépő MIL- lapjára a tartozását csak fizetésre kötelező jogerős határozattal lehet följegyezni. Mivel ebben az esetben a MIL- lap kitöltéséig fizetési kötelezettséget elrendelő határozatot nem hoztak, a bíróság helytelenül járt el, amikor a keresetet elutasította. Mindezek figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, a tisztviselő keresetének helyt adott és a vállalatot kötelezte. hogy a MIL-lapon szereplő kilencezer forintos tartozást törölje. Hajdú Endre NOGRAD - 1981. december 19., szombat
