Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

VILÁG PROLETARIAT EGYFSÜOFTÉKl NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 266. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. NOVEMBER 13., PÉNTEK A kormány tárgyalta Módosul az útlevéllel, az adózással kapcsolatos jogszabály A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott Helmut Schmidtnek, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárjának meghívására az NSZK-ban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a tá­jékoztatót tudomásul vetté. A Minisztertanács határoza- kozó adóigazgatási, valamint tot hozott az útlevelekről szó- az illetékekkel kapcsolatos el­lő jogszabály módosításáról, járásokat. A szellemi tevé- A rendeletmódosítás 1982. ja- kenységet folytatók jövede- nuár 1-től lép életbe. (Kom- lemadójáról szóló új rendel- mentár a 2. oldalon). kezések szerint emelkedik a A pénzügyminiszter előter- progresszív adókulcs alkalma- jesztése alajjján a kormány zásának alsó határa és meg­módosított több, adózással szűnik az utólagos adómegál- kapcsolatos rendelkezést. Egy- lapítás. 1982. január 1-től az szerűsítik a lakosságra vonat- adó kiszámítása az előző évi _____________________________ jövedelem alapján történik. K ádár János és Willy Brandt megbeszélése Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB szék­házában találkozott Willy Brandttal, a Német Szociálde­mokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnökével. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit különösen nagy fi­gyelmet szenteltek a nemzet­közi feszültség enyhítése, a fegyverkezési hajsza megfé­kezése és a feszültséggócok bé­kés megszüntetése probléma­köreinek. Kedvezőnek ítélték meg a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti kapcsolatok fej­lődését. Kölcsönösen hasznos tapasztalataik alapján meg­erősítették a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt szán­dékát, hogy a rendszeres pár­beszéd és, együttműködés ré­vén továbbra is hozzájárulnak a helsinki záróokmányban fog­lalt ajánlások megvalósításá­hoz, a mindkét fél érdekeit szolgáló kétoldalú együttmű­ködés fejlesztéséhez. A találkozón részt vett Hans- Eberhard Dingels, a Német Szociáldemokrata Párt kül­ügyi osztályának vezetője és Berecz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője. (MTI) A Minisztertanács rendele­tet alkotott a veszélyes hul­ladékok keletkezésének ellen­őrzéséről, újrafelhasználási lehetőségeik bővítéséről, il­letve ártalmatlanításukról. A veszélyes hulladékokkal kap­csolatos hatósági és ellenőr­zési feladatokat az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal, valamint az Egészségügyi Minisztérium és területi szervei látják el. Megerősítette a kormány az Állami Tervbizottság határo­zatait a számítástechnikai és a petrolkémiai központi fejlesz­tési programok 1981—1985. évi feladatairól. (MTI) Puia Frigyes Nicaraguában Avatás előtt a kábelgyárban December 9-én, a város felszabadításának ünnepén avatják a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregységének új erős­áramú csarnokát, ahol 1 kV-os szigetelt alumínium vezetékeket gyártanak. Ezekben a napokban a gyárépítők mellett svájci, osztrák, svéd szakemberek a berendezések végszerelé­sét, a gépek próbajáratását végzik. Ugyancsak a csar­nokban tevékenykednek a Diósgyőri Gépgyár szerelői. A beépített gépek némelyi­kével már próbatermelést is végeztek, december 9-én pedig már valamennyi be­rendezéssel megkezdődik a próbagyártás. A következő év január­jában — várhatóan — már olajozottan, begyakorlottan indulhat a termékkészítés. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában 1982-ben a jelenlegi 1 mil­liárd 600 millió forint ér­ték helyett 2 milliárd 200 millió forint értékű árut állítanak elő. A hatodik ötéves terv végére — folyó árakon számítva — három és fél milliárd lesz a gyár termelési értéke. — Kulcsár — Ötnapos munkahét Bevezetési eükészii etek a megye kereskedelmében A KPVDSZ megyei bizottsá­ga legutóbbi ülésén a többi között megvitatta az ötnapos munkahét bevezetésének elő­készítésével kapcsolatos eddi­gi tapasztalatokat, és foglal­kozott a további tennivalókkal. A testület megállapította, hogy a megyei tanács széles körű szervező, koordináló mun­kával irányította, segítette az ezzel kapcsolatos munkát. A létrehozott bizottság eljuttatta állásfoglalását és irányelveit az illetékes tanácsi igazgatási, és az érintett gazdálkodó szer­veknek. A demokratizmust megtestesítő fórumokon pedig a dolgozók a szakszervezettel egyetértésben rhegvitatták a tennivalókat, a gondok meg­oldásának lehetőségét. Megyénkben az ötnapos munkahetet a kereskedelemben általában az új esztendőben vezetik be. A nyitvatartási és üzemelési rend kialakításánál igyekeztek azt az elvet érvé­nyesíteni, hogy ne legyen fenn­akadás az ellátásban, ugyan­akkor érvényesüljön a keres­kedelmi dolgozók érdeke is. A heti nyitvatartási időala­pot tükröző statisztika szerint a tanácsi kiskereskedelmi vál­lalatoknál, minden szakválla­latnál bővül az időalap, tekin­tettel arra, hogy a 42 órás munkaidőt zömmel öt nap alatt kell ledolgozniuk. Az ÁFÉSZ- eknél viszont csökken a nyit­vatartási időalap, mert számos helyen nincs biztosítva a dol­gozóknak a szükséges üzemidő. A munkaközi szünet az ét­kezési lehetőségektől, a mű­szakok számától, valamint a boltok létszámától függően 20 és 60 perc között váltakozik. A vállalati és szövetkezeti köz­pontokban a munkaközi szünet többnyire harminc perc, amit a dolgozók munkaidő-megsza­kítással vesznek igénybe. A munkaidő rövidítése miatt a dolgozók munkabére nem csökken. Azoknál az egységek­nél, ahol az áttérést létszám­emeléssel oldják meg, ott a jutalékkulcsot módosítják. A szabadnapokkal a követ­kező a helyzet. A vállalatok és szövetkezetek vezetői arra tö­rekedtek, hogy a kulturált vá­sárlási lehetőségek fenntartá­sa mellett lehetőleg maximáli­san biztosítsák a két teljes na­pi pihenőt. Ennek megfelelően a dolgozók több mint 80 száza­léka minden héten folyamat- tosan megkapja a szabadnap­ját: ebből 65,5 százalékuk a heti pihenőnaphoz kapcsolód­va. E tekintetben a tanácsi ke­reskedelemben kedvezőbb a helyzet mint az ÁFÉSZ-eknél. Az utóbbiaknál lesznek olyan dolgozók, akik a szabadnapju­kat osztottan és egyéb módon kapják meg. Az új munkarend sikeres bevezetése érdekében több szervezési intézkedést tesznek a vállalatok, szövetkezetek ve­zetői. Mivel a munkaidő-csök­kentést kizárólag önerőből nem tudják megoldani, ezért létszá­mot növelnek. A tanácsi keres­kedelemben 61, az ÁFÉSZ-ek­nél pedig 49 fővel. Az előbbinél 2 millió 191 ezer, az utóbbinál pedig 2 millió 095 ezer forint többletbér-felhasználást je­lent. Az ötnapos munkahét beve­zetésének fontos feltétele a kiskereskedelem és a szállító partnerek összehangolt áru- szállítása. E tekintetben van­nak gondok, akár csak a pos­ták, valamint az óvodák és bölcsődék nyitvatartásával kapcsolatban. Vizsgálták a lakosság tömegétkeztetésének helyzetét Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán magyar idő sze­rint az éjszakai órákban Me­xikóból Nicaraguába érkezett. Ütőn Managua felé, Costa Rica fővárosában: San Jósé­ban Rodrigo Carazo köztársa­sági elnök ebéden látta ven­dégül a magyar külügymi­nisztert. A nicaraguai főváros, Ma­nagua repülőterén Miguel d’Escoto Broekmann külügy­miniszter fogadta Púja Fri­gyest. Az érkezésnél jelen volt Kis János, hazánk managuai nagykövete. A két külügyminiszter hi­vatalos megbeszélései csü­törtökön kezdődtek. A Balassagyarmati járási és városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság több mint egy eszten­dővel ezelőtt, csatlakozva az egész megyét átfogó vizsgáló­dáshoz, felmérte a lakosság tömegétkeztetésének helyzetét a járás területén; iskolákban, üzemi konyhákon, közétkezte­tést folytató éttermekben. A vizsgálat megállapításait, ja­vaslatait követően, egy év után utóvizsgálatot végeztek a népi ellenőrök, hogy tájéko­zódjanak a tett intézkedések­ről, a hiányok pótlásáról, a helyzet alakulásáról. Az elmúlt évben a 217. sz. Szakmunkásképző Intézet 850 diákja közül mindössze 37 százalékban vették igénybe az étkeztetést, amely számszerű­leg 180—200 főt jelent. Az idei esztendőben javulás tapasztal­ható ugyan, mivel az étkezők száma 450—460 főre emelke­dett, ám még ez is kevés a 840 fős tanulói létszámhoz képest. A bejáró tanulók ét­kezésével még mindig baj vari. Elsősorban az első évfolyamo­sok veszik igénybe nagyobb számban az étkeztetést. A helyzet javulását az új kollé­gium felépülésétől várják, mikortól növekszik a kollégis­ták száma, s az étkezés is kulturáltabb körülmények kö­zött zajlik. Várhatóan 1982. szeptembertől üzemel az isko­la saját konyhája, amely 400 adagos lesz, s így igényeket ki tudja elégíteni. A leánykollé­gium kapacitása jelenleg is ki­használt, a 350 adagos kany- háról 400 főt étkeztetnek. A vizsgálat megállapította, hogy az étlapok változatosabb öszeállításában, az életkori sa­játosságoknak megfelelő éte­lek főzésében fejlődés tapasz­talható. Míg a korábbi vizsgá­lat kifogásolta, hogy kevés a főzelék, a gyümölcs, a jelenle­gi tájékozódás arról győzött meg, hogy a vitaminos éte­lek, a főzelékfélék gyakran szerepelnek a diákok étrend­jében. Az ipari iskolának to­vábbra is a Balassa étterem szolgáltatja az étkezést, ahol megoldották, hogy a korábbi­aktól eltérően más üzemi ét­kezőktől elkülönítetten főznek az ipari iskola számára. A népi ellenőrzési bizott­ság, a nógrádkövesdi Észak­kő Vállalatnál javulást, válto­zást nem tapasztalt: a 150 adagos konyha mindössze 57 százalékban kihasznált. A dol­gozók különböző okokra hi­vatkozva idegenkednek a közétkeztetéstől. A kereske­delmi vendéglátás területén Endrefalván és Szécsényben gyűjtöttek tapasztalatot a vizsgálatban részt vevők. A gzécsényi Rákóczi étterem ve­zetői minden alkalmat és le­hetőséget megragadnak az ételforgalom növelése érdeké­ben. étlapjukon kímélő ételek, speciális ételek, egytálételek egyaránt szerepelnek. Megfe­lelő a főzelék- és tésztaválasz­ték is. összegezve a vizsgálat ta­pasztalatait; a közétkeztetés­ben részt vevők a jobb, válasz­tékosabb, korszerűbb étkezte­tés megvalósítására töreked­nek, de nem kellő a propa­ganda a bejáró diákok és az üzemi fizikai dolgozók rész­vételi arányának növelése ér­dekében — bevonásuk a köz- étkeztetésbe sürgető feladat. (MTI) Központi fejlesztési alap a tartósítóipari zöldségek termesztésének korszerűsítésére A tartósítóiparnak több zöldségalapanyagra lenne szüksége, a mezőgazdasági nagyüzemek azonban évek óta hozzávetőleg változatlan mennyiségű zöldárut ajánla­nak fel. A termelés ösztönzé­sére a MÉM-ben arról dön­töttek, hogy központi fejlesz­tési alapot hoznak létre. Eb­ben 90 millió forintot tarta­lékoltak. Az alaphoz pályáza­ti úton juthatnak hozzá a tartósítóipari üzemek, ame­lyek a rendelkezésre bocsá­tott összegekből nagy teljesít­ményű zöldségtemelő gépe­ket, berendezéseket vásárol­hatnak és ezeket kihelyezhe­tik az általuk arra legérde­mesebbnek tartott mezőgazda- sági nagyüzemekbe. A pályá­zatot december 10-íg küldhe­tik be a MÉM-be, ahol soron kívül bírálják el majd a ké­relmeket. A segítségnyújtásnak vi­szonylag ritkán alkalmazott formájáról van szó. A me­zőigazdasági termelők számos helyen szívesen fejlesztenék zöldségeskertjeiket, a jelen­leg beszerezhető korszerű és nagy teljesítményű gépek azon­ban túlságosan drágák ahhoz, hogy fölkeltsék az üzemek ér­deklődését. Emiatt évek óta a régebbi gépeket használják és többlettermelésre nem is vállalkoznak. Holott a külpia­con viszonylag jól értékesít­hetők a tartósított zöldségfé­lék, egyebek között például a mélyhűtött zöldborsó, zöld­bab, de jó a keletje a kon­zervféléknek is. A pályázat elbírálásánál — amint a MÉM-ben elmondták — elsősorban arra lesznek te­kintettel, hogy a tartósítóipa­ri üzemek, élve az anyagi tá­mogatással, milyen mértékben tudják fokozni az exportáru­termelést. És természetesen elemzik majd ázt is, hogy mennyire lesz gazdaságos az új gépek felhasználása a tar­tósítóipar termelési láncában, amely végső soron a földektől a gyári raktárakig tart. Várha­tóan a zöldborsó nagyüzemi termesztését segítik majd az új gépek. A konzervipar éven­te hét-nyolc ezer vagonnyi tisztított zöldborsószemet használ fel és jelentős meny- nyiségűt vesznek át a mirelit­üzemek is. A termesztést nagy teljesítményű magyar gyártmányú kombájnokra bíz­zák a gazdaságokban, részben ezek beszerzését segíti majd a központi fejlesztési alap. A pályázat viszonylag gyors elbírálása lehetővé teszi, hogy már a jövő évben alkalmaz­zák a korszerű gépeket. A pá­lyázat feltételeinek megfele­lő gazdaságok ugyanis — a tartósítóipari üzemek integrá­lásával — már a tavaséi ve­tést megelőző időszakban szá­molhatnak az új gépekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents