Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-08 / 262. szám

A Moszkva nem hisz a könn yeknek egyik Jelenete A szovjet film ünnepe Xz immár hagyományossá vált novemberi szovjet film­bemutató-sorozatot a szokásos seregszemléknél is nagyobb érdeklődés előzte meg, hiszen a világ egyik filmes nagyha­talma termésének legjava ke­rül ilyenkor a művészet ba­rátai élé. Az idén különösen Izgalmas ez a rendezvény, mert most mutatják be a ha­zai mozik Vlagyimir Menysov nagy nemzetközi sikernek ör­vendő, Oscar-díjjal is jutal­mazott, Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmjét, amely az elmúlt év legna­gyobb szovjet közönségsike­re volt. A Vlagyimir Csomih könyve nyomán született al­kotás egy régi orosz közmon­dást idéz címében: az orosz ember nem a könnyeknek, sokkal inkább a tetteknek hisz. Ezt példázza az ötvenes évek végén Moszkvába ke­rült három lány sorsa is, akik nagy tervekkel érkeznek a fővárosi munkásszállásra. Ljudmilla például minden­áron férjhez szeretne menni, persze lehetőleg befutott em­berhez. Antonyina beéri a visszahúzódó, csöndes termé­szetű Nyikolaj szerelmével, közülük egyedül Katyerina az, aki teljes emberként nem csak sikeres magánéletre vágyódik, hanem szeretne továbbtanul­ni, szakmailag is előrelépni. Évek telnek el közben, míg újra találkozunk hőseinkkel, akiket az idő, az átélt élmé­nyek igencsak átalakítottak... A film erőssége a kitűnő sze­reposztás, hiszen olyan nagy­szerű színészek játszanak benne, mint Alekszej Bata­lov, Oleg Tabakov, Jurij Va- sziljev, illetve a főszerepek­ben Vera Aljon tova, Irina Muravjóva és Raisza Rjaza- nova. A divatos katasztrófafilmek nem csak szakmai hozzáértő- Nyiktta Mihalkov, az új szov^ szovjet átültetése a kétrészes süket, hanem emberségüket jet filmrendezői gárda egyik Katasztrófa földön-égen, is, ami ilyen feltételek közt legtehetségesebb, legeredetibb amely fontos teret biztosít a egvenlő a hősiességgel. képviselőjének öt este című látványosságnak, a hatásos iz- Csingiz Ajtmatov régi is- alkotása, amely lényegében galomkeltésnek, de nem fe- merőse a magyar olvasóknak, Alekszandr Vologyin azonos ledkezik meg hősei pszicholó- nem egy regényéből, elbeszé- című drámájának a feldolgo- giai ábrázolásáról sem. A for- léséből készült eddig film is. zása. A szerelem rabjai, az gatókönyvírók és a rendező Most — akárcsak az emléke- Etűdök gépzongorára és a Alekszandr Mitta nagy gond- zetes Fehér hajó esetében — nemrég bemutatott Oblomov dal foglalkoznak az Aeroflot maga írta, új, Korai darvak néhány nagja című filmek al- nemzetközi járatokon közle- című filmje forgatókönyvét, a kotója ezúttal a háború utá- kedő gépe személyzetének be- rendező Botot bek Samsijev ni nemzedékek sorsáról me- mutatásával. Timcsenko, a társaságában. sél. Hősei köztünk élő, meg­gép parancsnoka, Igor, a jő- Nemzetközi koprodukcióban szokott emberek. A nagysze- képű fedélzeti mérnök, Ta- forgatta — olasz közreműkö- rű szereposztás — Ljudmilla mare, a stewardess, nagyon déssel — Grlgorij CsuhraJ Gurcsenko, Sztanyiszlav Ljub- is hihető, hétköznapi embe- Az élet szép című filmjét, sin, Valentyina Tyelecskina, rek. Földrengés sújtotta vi- amelynek hősért olyan világ- Igor Nyefedov, Larissza Küz­dőkre kell orvosságot szállí- sztárok keltik életre, mint nyecova — még szimpatiku- taniuk s közben váratlan ese- Omella Mutl és G lan carlo sabbá varázsolja ezt a halk- mények, természeti katasztró- Giaimini. szavú, őszinte életképet, fák közepette bizonyítják be A stúdióhálózatban szerepel Nemlaha György Ai öt este efanfi film főszereplője Vasárnapi társasjáték Mondjuk; LÁNG Mottó: „Mindenkinek eszébe jut valamiről valami" Nem tudora hány évesek fordáit voltunk, de ágaskodva már törzs felértük a készüléket Ez volt a kisvárosban az első nyilvá- , nos telefon, és vásott köly­kök lévén, napokig spekulál­tunk, hogyan avassuk fel, meg, akikhez — feloldozást millió színt kapott a vakító várón — lassanként odasom- fényben a városszéli ház ud- az egész „indián vara. Délben lángolt a nap. Melege átjárta kölyöklelke- met, tüze elemésztette a vil­lámültette félelmet. Kívánom mindenkinek a nyári nap fé­lelmet elűző lángjait... h. z. .3 Iszkra. Szikra. Lenin lap-' — tér Orromban érzem az őszi kert végi illatokat. Ahogy föl­mért a fővárosi telefonbetyá- csaP a szinevesztett, száraz roknál mi sem akartuk alább gyomok, a lepergett levelek adni. Így jutott valamelyi- al<^l a ^ng, körbevillogják az künk eszébe, hogy riasszuk a elfutott háromnegyed eszten­tűzoltókat. A toronyház tete­jéről figyeltük, amint a gyá­ri szertárból kirajzanak a ria­dóautók. dő maradékait — csak az ja. A mondás, a máig érvé- lobban fel a fejemben: fut az nyes, a fizikai törvényeken idő. A kékesszürke füst át- túlmutató, megharcolt tanul- nyalábolja a házakat, egypil- ság, a nagy jövendölés: szik­rától lobban a láng. Talán éppen erre gondolt, aki ezt a szót küldte és az már sors­Otromba tréfa volt — mai luuatra tán marokra fogja a fejjel nem nehéz belátni. Mi szíveket... azonban szerencsére hama- —de micsoda jó dolog a rább beláttuk-. fagy fogat nevetni a meleg szerű, hogy a sorsolás ezt a Másnap persze megismétel- konyha öleléséből! Hajnalkelő szót éppen most kiadta, tűk a dolgot. Harmad- meg nagyanyám csak most gyuj- Prométheus és Epimétheus, negyednap is _ mindhiába. tott ala az öreg sparheltnak, titántestvérek a görög mito­A tűzoltók bizonyára felis- m’S szemünk sarkában az lógiában. Az első az ész, a merték a gyerekhangot, és álor? nyomaival a kukorica­merészség, a kockázatvállalás, többé nem dőltek be a csíny- csutka melegében fészkeltük az áldozatkészség, az istenek - után c1 magunkat a reggeli világ- ------1—'C,1X- —Jl~L!-----­n ek. Más „kalandok' néztünk. Indiántábort ütőt- ... tünk a Bakatetőn, és harci kukoricacsutka lángjai! kiáltásokkal riogattuk a gom- Például forro teat és igazi bázókat AlkonyTtkor rendre kövér lábosokat, _ amiket ­kel szembenállás, mártírom­ban. Mi mindent tudtak a ság jelképe, aki a tüzet Zeus Hát kovácsának, a villámokat for­máló Hephaistosnak műhelyé­ből a narthéx nevű növény tüzet raktunk egy omladék kenyértészta kiporciózása kivájt belsejébe rejtve ki­tövében. Szalonnát sütőt- közben mesterkedett ki tűn- lopta — nekünk, védtelenek­tünk, és elszívtunk egy-egy dérkezű ^íagyanyárn. A békepipának kinevezett mák- * szárat. ...Szeles délután volt, a „törzs” tagjaiból sokan hiá­nyoztak. Valaki mondta is, hogy ne rakjunk tüzet, de a többség „égeti a harci vágy­tól”. Hogy, miként fogott tü­téli nek! Akit megláncolt Zeus estéken épp elegendő fényt haragja, máját sas tépte adott a vibráló sárga-piros időtlen időkig. Íme a tűz, kölyöktűz... ...Hanem csodateremtő. Azok amely szikrából és lángból a tavasz mégis egyesül mindent formálni csúf, kész erővé, amely helyrehoz­kopasz ágak, azok a fekete- ta az eredendően buta Epi- bama sivár földek és domb- métheus könnyelműségét, aki m w oldalak, azok a fogvacogtató- minden élőlényt kellően fei­zet az'avar *már*nem&tudom. 311 dermedt rügyek! És lám ruházott az élethez, harchoz De sátáni vi gyárrá szélesedő csak, napok alatt micsoda szükséges képességekkel. Csak lángnyelveket nem lehet fe- eszeveszett, láthatatlan tóm- az emberről feledkezett meg. led ni Meg a riadalmat sem. 1,010 mozgás lesz a vilá§- A láng mindennél erősebb. Pánik, félelem lett úrrá raj- n5bb haloványzöld apró Ián- A kezdet, a vég és így él­tünk, s mert oltási kísérie- gok Próbálkoznak az ágaikon, választhatatlan; a lánggal égő tűnk r<alf megsokszorozta a a száraz fűcsomók között, tüzek, rájuk kevesen - volt lángnyelveket, nem maradt aztán hatalmas méregtűz ro- őrzők vigyáztak, hogy a bu­más választásunk roham tunk a P0^» ropog diadalmasan... taság ne oltsa, a láng ön­közeli telefonfülkéhez. ...Júniusi estére emlékszem.' magát adta a léleknek, láng­...Örök talány marad, ho- Anyám riadtan loholt velem pallosként az igazságos ítél- gyan történt meg a csoda. a borzolódó felhők előL Hi- kezesnek, az örök emlékezés- Talán hangunkból érezték ki, ába- Sikoltani sem maradt nek, nélküle nincs semmi hoev ezúttal valót állítunk. eró. amint fáklyát gyújtott a emberi ezen a földön, nincs t^ hogy perceken belül a kátrányos villanypóznából - -------------------- — a otthon melege, nincs ____ ______________ _ ereje, h elyszínen voltak a tűzoltók, villám. Talán, ha húsz mé- fénye a szellemnek. benne és nem sokkal ezután füstje térré előttünk. Itt futnak Prométheus önfeláldozó me­sém volt a lángoknak. most is a szemem előtt a fé- részsége. s legmélyén ott az Nem volt nagy a kár, da- Firnes kékes lángok le a föl- örök szikra, cára a szélnek talán önmagé- olg- Az « hazáig bűntette _ _ _ Ireenn mriiiloeuMlrnt DnrfiSnl t ói elhamvadt volna a tűz.— Ezt már a tűzoltóktól tudtuk. • A MwiwH Bút BMpesi Fe­rencné, Salgótarján, IM Miklós út 45. szám alatti lakos Küldte be. Nyereményét postán küldjük el! későn indulásunkat. Reggel ffolytassa —tpl— az olvasó...!) t****** **»*»*★»** ***************»************•**'* ********************************ár**■«»*«■* T úrái Barnabás tanácsel­nök Nagyidéról egy csomagocskát adott át szeptember végén a salgó­tarjáni Nógrádi Sándor Mú­zeum munkatársainak. A községi temetőben sírt ástak, csontok bukkantak elő _ a nlyj. elbeszélései alapján ISMERT AZ ISMERETLEN KATONA _______ ___ „„„„„„„ __„ bi- rilletében Raszhoveck f öldből, s mellettük egy kis z^yo^ vált, hogy az eddig ségben. A családja ugyanott bakelit tok, amely a múze- isrneretlen katona 1944. de- élt ebben az időben. Neve: uraba került, néhány más cember j2—13. között halt hő- ZSILJAKOV tárggyal együtt. A tokban gi j^lt, R Plijev tábornok DMITREVICS, őrmester. Any- „onortokt61 való m.pt. t;t­egy összetekert nedves papír- iovas gépesített csoportjának ja neve: Natalja Ivanovna ,megt S2tlta~ szelet volt. Egy szintén ned- harcosaként a Szécsényért vi- Zsiljakova. A mozgósítási kör­vés, erősen rongált bőrtárca, vott harcokban. A fegyverne- zete Ukoloveck volt. mi jelzésből következtettek városok voltak feltüntetve rajta, ezt valószínűleg ciga­rettapapírként használta. A feltételezések alapján a kuta­tás tehát még tovább folyik. Megjegyezzük még, hogy 1944. december 18-án a Plijev kör csoport és Loszev vezérőrnagy 72. gárda lövészhadosztálya Nagylócról kiindulva hozzá­VENYIVAMIN !c.fz‘?fít.a körbezárt Dobogóte­tő erdeinek a bujkáló német ŰJ KÖNYVEK vasszobrocska — egyelőre sához. Az 53. hadsereg csa-1 patai leküzdve az ellenség I _., , tűzellenállását december 19- ' Eddig a tények. Milyen fel- én befejezték harci tevékeny­nem tudják, mi lehet két arra> hogy az elesett katona a tételezéseket engednek meg? séeüket NvíriesDuszta ___Naev­r észből készült úgynevezett 4 > vagy a 6, gárda lovashad- Ezekből is említünk néhányat. i,5c körzetében és e nanon ti­fegyvernenru jelvény, egy - harcosa volt. December a muzeológusok megvizsgál- tankét órakor már meekez patkón ké keresztbe tett 12.én este ütköztek meg ták az újságtöredéket. Ügy ^Sött flovL Snesített rsa­kard tartozott meg a lel° Nagylócnál a Szécsény beken- néz ki, hogy az valamilyen csa- oatok felváltása hez. A rongált tárcában egy ^sét megakadályozni kívánó tárói szóló beszámoló töredéke. , . ' ,--------------------------------------------------------------- Nagylócon folyamatban van a z eddig ismeretlen, de már hadteste Nagylócon keresztül jük őket: parancsnok, ellenőr- ismfrt katooa fölói maradvá- tört Hollókő—Kis-Zaevva- rilc a **ahfiu,nUat. Hlvir. «- nfal ™éltó megbecsülésének 0lOKeSZXt©S€. Egy magyar költő, Fodor Jó­zsef verset írt 1945-ben Piros egyik magyar és egy orosz nyelvű német alakulatokkaL Az ütkö- A következő szavak maradtak kalendárium, illetve ujsagto- ^ folyamán Plijev két lovas meg, magyar nyelven közöl­redék lapult. hadteste Nagylócon keresztül jük őket: parancsnok, A szécsényi múzeumi mű- tört Hollókő—Kis-Zagyva- zik a szabályokat, tüzér, ez helyből egy hét múlva vissza- völgy irányába. Az összecsa- red, teljes, kezdősebesség, 44. érkezett a Nógrádi Sándor pás sarán esett el a katona, március (bélyegző lenyomata). Múzeumba a restaurált anyag, akit a gyors éjszakai előre- tank, harc, tüzérség, segítség­amelyből kiderült, hogy a tok nyomulás miatt társai nem gel a lakosság kezében, fejfák címmel. Ennek azonosság! jegyet tartalmaz, tudtak eltemetni, ezért a ló- a feltételezés: a Szovjet hős strófája így hangzik: tehát egy eddig ismeretlen ciak temették el a temetőben, című frontújság írhatott ^ szovjet katona földi maradvá- s így maradhatott nála azazo- azokról a harcokról, amelyek- ™ 1 ,,1 nyaira bukkantak Nagylócon a nossági jegy. A dokumentu- ben a katona részt vett, s ezt r ,.a " második világháború idejéből, mokból kiderül — s az azo- Q kivágta. Találtak egy való­Ezután kezdődött meg a mú­zeumban a kutatás és a kato- ­nai események rekonstruálása, kozákalegységhez tartozott A muzeológusok dokumentu- Ki volt a katona? mokból Ismerik, hogy ezen nossági Jegyen fellelhető ada- színűleg noteszlapmaradványt ayl,aT.Ciái .ok i. «, hogy , .me,y„,k egyik o.dalto ceruzával írt feljegyzés Ké­szült, ez jelenleg még nincs ol- e katona élete sem volt hosz­______, __ Eddig valahol a Szer’jet- vasható állapotban. E töredék sz(j. Egy pillanat volt. Több t ájon a szovjet hadseregnek unióban az ismeretlen katona másik oldalán a szovjet kato- évtized telt el azóta, és a nagy volt a vesztesége, s Nóg- emlékművénél emlékezhettek n.ai cenzori bélyegzés látszik, föld újra figyelmeztetett, rá hozzátartozói. Most mar Ezért további feltételezés, hogy njncs drágább a békénél, az szovjet katona tudjuk a nevét. Többé nem az őrmester fiatal kezdő újság- életet, amelyért annyian ál­ismeretlen. íróként«került ki a frontra, dozták életüket, a ma élőknek 1924-ben született a voro- ezért található nála az újság- kell megőriznie, hogy többé ne nyezsi terület Vkolovszki ke- kivágás és a cenzori bélyegző- telhessen meg ismert és vei ellátott noteszlap. A ma- meretlen katonákkal a ~ — ' [ 1 gyár nyelvű naptárrészletet O NÓGRAD — 1981. november 7„ szombat | betépkedte, a magyarországi T. E. rád megyében Is sok ismert vagy névtelen nyugszik. A dokumentumokban való kutatás és a még élő szemta­ís­föld. Vas István. KI is ő? Köl­tő, író, műfordító, nagy ta- pasztalatú kiadói szakem­ber? Mindegyik. S emellett századunk szellemi mozgal­mainak kitűnő krónikása is. Miért vijjog a saskeselyű? című visszaemlékezéseit ko­rábban a Kortársban olvas­hattuk, most teljes terjedel­mében két kötetben került az olvasók asztalára a Szép- irodalmi Könyvkiadó gon­dozásában. Vas István kö­tetét nevezhetjük akár me­moárnak is, de sokkal több annál: a két háború közti magyar irodalmi és művé­szeti élet körképe — sze­mélyes közelségből. Az is­meretek valóságos feltérké­pezése, a Nyugat műhelyé­nek alapos bemutatása. Em­berközelből ismerhetjük meg Babitsot, Halász Gá­bort, Szerb Antalt, Derko- vitsot, József Attilát, az idő­sebbeket és a még borzas- fejűeket, Vas István korban is társait vagy az utána kö­vetkezőket. A visszaemléke­zésnek számtalan olyan — dokumentum értékű — tör­ténete van, mely jószerivel kiesett volna az idő rostá­ján, mert a szereplők vagy nem élnek már, vagy nem írják meg emlékeiket. Kör­képe olvasmányos iroda­lomtörténet, a kor irodalma iránt alaposabban érdeklő­dőknek pedig valóságos szellemi csemege. Számos, kevésbé érthető Irodalom­történeti tény vagy adat vá­lik számunkra is világosab­bá az események, a jelle­mek ismeretében. A Tények és a tanúk a Magvető Kiadó egyik leg­ismertebb sorozata. Jó né­hány kötete nagy vitát, né­ha még vihart is kavart. A magyar visszaemlékezések­nek volt a legnagyobb si­kere. A sorozat két új tag­ja szintén sikerre számít­hat. Két, határainkon túl élő közéleti ember, író, publicista memoárjait tar­talmazza. A rangosabb két­ségtelenül Balogh Edgáré. Azé a Balogh Edgáré, aki Temesvárott született, Po­zsonyban, majd Prágában járt iskolába, egyetemre, s jelenleg Kolozsvárott él. Nevét büszkén vállalhatja a szlovákiai magyar haladó szellemi mozgalom éppúgy, mint az erdélyi. A Sarló mozgalom egyik vezetője­ként harcosan tiltakozott a cseh burzsoázia nemzetiségi és szociális politikája el­len. Számos cikket írt, röp- iratot terjesztett, sorsa mi más lehetett volna, mint a kiutasítás. így költözött Er­délybe, ahol töretlen szor­galommal és tehetséggel folytatta közéleti, írói tevé­kenységét. Az 1937-es, im­máron már legendás hírű marosvásárhelyi találkozó egyik szervezőjeként hir­dette a Duna-menti kis né­pek barátságának, összefo­gásának szükségességét. A tények és tanúk sorozatban megjelent két kötete két, történetileg is fontos művét tartalmazza: a Hét próbát és a Szolgálatban! Az első 1924-től 1934-ig, a másik 1935-től 1944-ig mutatja be a kort, s Balogh Edgár har­costársait, ellenfeleit, „ön­életrajzra nem adom ma­gam — írja. — Ami azon­ban velem, körülöttem s általam történt, ez nem egy emberélet problematikája, hanem egy egész magyar értelmiségi nemzedék sorsa, eszmélkedése és prózája volt.” Kovács Endrét leginkább mint kiváló polonistát, a lengyel irodalommal fog­lalkozó Irodalomtörténészt ismerjük. Korszakváltás címmel közrendott köteté­ben életnályájót mutatja be. ö is . Pozsonyban, maid Prágában tanult, s csak 1938-ban költözött Magyar- országra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents