Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-08 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD XXXVII. ÉVF., 262. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1981. NOVEMBER 7., SZOMBAT H szocializmusért és a békéért dolgozik népünk Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter köszöntője Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 64. évfordulójára emléke­zünk. Hatvannégy évvel ezelőtt a novemberben megszokott, napfény nélküli borús reggel­re ébredt Oroszország népe. „Már reggel hat óra felé járt az idő — írta John Reed, a hűséges krónikás — de még mindig sötét volt és hideg. A csendes utcák fölött csak va­lamiféle különös, sápadt fény derengett, az Oroszországra virradó nehéz nap előhírnö­ke.” Azon a szerdai napon, az első világháború poklában még mindig ezrek és ezrek haltak meg a frontokon. De a népekre kényszerített impe­rialista háború tengernyi szenvedése a hadviselő orszá­gokban napról napra fokozta h munkások, parasztok har­cát elnyomóikkal szemben is. Aznap az obszervatóriumra hivatkozva az újságok föld­rengést jósoltak a következő hétfőre. Akkor még nem tud­ták itthon, hogy Oroszország­ban már azon a hajnalon el­kezdődött az egész világot megrázó társadalmi rengés, amelynek eredményeként az emberiség történetében elő­ször lett egy országban vég­legesen a hatalom birtokosa a dolgozó nép. És amit akkor átmenetinek, egyedinek és megismételhetetlennek mond­tak, az véglegesnek, sőt más népek számára is vonzónak, követendő példának bizonyult. Az orosz proletariátus ke­mény harcokban vívta ki ma­gának a jogot arra, hogy sa­lát akarata szerint alakítsa, rendezze sorsát. Később is mérhetetlen akadályok leküz­désével, a nemzetközi reak­ció ismétlődő támadásai kö­zepette jutott előre a szovjet nép. Az első proletárállam erejét többször is próbára tet­te az osztályellenség, a for­radalom győzelmét követően a kapitalista országok inter­venciója, majd a II. világhá­borúban a hitleri Németor­szág agressziója. De akik ke­zet emeltek rá, tapasztalhat­ták a hazáját védő nép el­szántságát és erejét, vert se­regeikkel távozni kényszerül­tek földjéről.. A szovjet nép ma pártja vezetésével békés alkotómun­kát folytat. Azon munkálko­dik, hogy a gazdaság még ha­tékonyabban szolgálja a nép­jólét emelését, mind maga­sabb színvonalon töltse be a szovjet hatalom anyagi bázi­sának szerepét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kong­resszusain kidolgozott elvi po­litikának és határozatoknak megfelelően a termelő-, alko­tómunka minden területén nagy figyelmet fordítanak az intenzív fejlődés tényezőire, a termelés és a tudomány in­tegrációjára, a munka haté­konyságának növelésére, a minőség javítására. A tennivalókat részletesen meghatározta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa, amely távolabb­ra is tekintett. Kimunkálta azokat a feladatokat, amelyek megoldásától függ a szovjet haza arculata a XX. század vegén, a harmadik évezred küszöbén. A győztes szocialista forra­dalom nem csupán Oroszor­szágban szabadította fel az embert 1917-ben a gyarmato­sítók uralma alatt szenvedett a föld lakosságának kéthar­mada. Ma földünk lakosságá­nak mindössze egy százaléka fölött uralkodhatnak még a gyarmatosítók. Október pél­dája, s a győztes forradalom ereje bátorította és bátorítja, segíti ma is a nemzetközi munkásosztály harcát a ki­zsákmányolás ellen, a népek küzdelmét a függetlenségért, a nemzeti felemelkedéséért, a társadalmi haladásért, a bé­kéért. A Szovjetunió békepoliti­kája is október szelle­mében fogant. Az út­törő szerep mellett a Szovjet­uniónak jutott az a megtisz­telő és nehéz küldetés is, hogy létrejötte óta az első vonal­ban védelmezze, óvja a világ békéjét. Döntő mértékben a szovjet nép áldozatvállalásá­nak eredményeként létrejött katonai erőegyensúlyának kö­szönhető, hogy Európa törté­nelmének leghosszabb békei­dejét éljük. Meggyőződésünk, hogy továbbra is sikerül meg1- gátolni az imperialista hatal­makat az emberiség létét fe­nyegető nukleáris világháború kirobbantásában. A szovjet hatalom első do­kumentuma — a békedekré­tum — még teljesen ellenséges környezetben született. Ma a Szovjetunió a béke megőrzé­séért folytatott küzdelemben sincs egyedül. A szocialista közösség országai, a nemzet­közi munkásmozgalom, a né­pek szuverén jogainak és sza­badságának védelmében fel­lépő erők széles frontot alkot­va hirdetik, hogy ma egyetlen nép számára sincs lényege­sebb, fontosabb kérdés, mint a béke megőrzése. A szocializmusért és a bé­kéért dolgozik, küzd a ma­gyar nép is. Ezst a törekvést fejezte ki pártunk Központi Bizottsága, amikor legutóbbi ülésén ismételten hangsúlyoz­ta, hogy veszélyes konfliktu­sokkal, feszültségekkel terhes világunkban elengedhetetlenül, szükséges minden felelős poli- ' tikai tényező, békeszerető erő cselekvő fellépése az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a néptömegek aktív fel­lépésének a NATO rakétate­lepítési tervei és egy európai korlátozott nukleáris háború őrült terve ellen. Népünk szo­lidáris a fegyverkezési haj­sza és a háborús veszély fo­kozása ellen tiltakozó meg­mozdulásokkal, Európa és a világ sorsa iránt érzett fele­lős tenniakarással. A külön­böző társadalmi osztályok, ré­tegek, a különféle politikai mozgalmak és más szerveze­tek együttes akciói fontos hozzájárulást jelentenek az emberiség békés jövőjének biztosításához. Hazánkban ma kiegyensú­lyozott belpolitikái viszonyok között dolgozunk a fejlett szocialista társadalom építé­sén. Olyan vívmányaink van­nak, mint független, szuve­rén, szocialista hazánk meg­teremtése, népünk közös cé­lokon nyugvó szocialista nem­zeti egysége, az életkörülmé­nyek gyökeres megváltozá­sa, állampolgáraink növekvő műveltsége. Mindez olyan nemzeti kincs, amelyre büsz­kék vagyunk, amelyet őriz­ni, gyarapítani társadalmi és személyes érdekünk, közös és egyéni kötelességünk. Nagy eredményeinket, tör­ténelmi vívmányainkat a szo­cialista közösség tagjaként ér­tük el. Békénknek, független­ségünknek, szocialista társa­dalmunk sikeres építésének nemzetközi feltételei között kulcsszerepe van a Szovjet­unióhoz fűződő szövetségünk­nek és barátságunknak, amely a közös harcokban született, s kiállta a történelem próbá­ját. A magyar és a szovjet nép barátsága, internaciona­lista együttműködése további előrehaladásunknak is záloga. Népünk is újabb nagy fel­adatok előtt áll a társadalom- és gazdaságépítésben. Eddigi vívmányainkra, történelmi ta­pasztalatainkra alapozva moz­gósítjuk erőinket, tartalékain­kat, hogy a nehezebbé vált nemzetközi feltételek köze­pette is eredményesen te­gyünk eleget a gazdasági-tár­sadalmi fejlődés követelmé­nyeinek. Sokszor mondjuk, hogy bo­nyolult világban élünk. De volt-e valaha is egyszerű a szocializmusért küzdő nemze­dékek sorsa? A mi népünk­nek is mindig állhatatosan kellett küzdenie és keményen dolgoznia a szocialista forra­dalom és építés minden ered­ményéért. E küzdelemben együtt, szo­ros szövetségben haladunk a testvéri Szovjetunióval, a ba­ráti szocialista országok kö­zösségével. a nemzetközi mun­kásosztállyal. Szolidárisak va­gyunk a fejlődő világ nemze­ti felszabadító mozgalmaival, a kapitalista országok haladó, békeszerető erőivel. így él bennünk ma október győztes szelleme. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a Minisztertanács, a ma­gyar kommunisták, a szocia­lizmus építésén munkálkodó magyar nép nevében tisztelet­tel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet népet, és kívánom: si­keresen munkálkodjanak újabb korszakos terveik meg­valósításán, a béke megőrzé­sén. Felvétel: Kulcsár József Barátságunk megbonthatatlan és örök időre szál Megemlékezések a NOSZF 64. évfordulója alkalmából Felvonták az állami zászlót — Koszorúzások — Díszünnepség Salgótar j ánban A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 64. évfordu­lója tiszteletére pénteken reg­gel a Parlament előtt, ünne­pélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással felvon­ták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthe­gyi felszabadulási emlékmű­nél ugyancsak katonai tisz­teletadással vonták fel a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Este tovább folytatódott az évforduló tiszteletére rende­zett ünnepségsorozat Buda­pesten. Díszünnepséget ren­deztek az Erkel Színházban, amelyen részt vettek a párt Központi Bizottságának veze­tői és tagjai, állami, kulturá­lis életünk vezetői. Szerte az országban, így Nógrád megye településein is megemlékez­tek tegnap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. év­fordulójáról. Nógrádban már csütörtö­kön kezdetét vette az ünnep­ségsorozat. A megyei taná­cson Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei vég­rehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke kitün­tetéseket adott át. Négyen Ki­váló munkáért kitüntetésben, huszonketten a tanács Kivá­ló dolgozója, tizenheten pe­dig a Kiváló társadalmi mun­káért kitüntetésben részesül­tek. Tegnap folytatódott a meg­emlékezés Salgótarjánban és szerte a megyében. Az üze­mekben, intézményekben röp- gyüléseken méltatták a 64. évfordulót, számos dolgozó­nak nyújtották át a jó mun­ka elismeréséért járó kitün­tetéseket, jutalmakat. Salgó­tarjánban, a Lenin téri szov­jet hősi emlékműnél a ko­szorúzási ünnepségre ugyan­csak tegnap került sor. A me­gye, a város, a járás párt- és állami vezetői, az üzemek képviselői, az intézmények, az MSZBT tagcsoportok kül­döttei és a megyénkben tar­tózkodó szovjet vendégek he­lyezték el az emlékezés és a hála virágait az emlékmű ta­lapzatára. Este a József Attila Megyei Művelődési Központ üveg­csarnokában Gotyár Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságénak tagja, a NÓG­RÁD főszerkesztője nyitotta meg a szovjet könyv, fotó és hanglemez, valamint a „Szov­jetunió ma” és „Kemerovo a tizenöt éves tervben” című kiállítást. Balassagyarmat üzemei­ben, intézményeiben is meg­emlékezéseket tartottak. A Lenin-szobor talapzatára a kegyelet és a hála virágait helyeztek el a város és a járás párt-, állami vezetői, az üzemek dolgozóinak képvise­lői, az intézmények vezetői. Az ünnepi műsort a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban szervezték budapesti és helyi együttesek részvételé­vel A Horváth Endre Kaló­riában nyitották meg *Kéri László festőművész kiállítá­sát, amelyet november 26-ig tekinthet meg a nagyközön­ség. Pásztón nagygyűlésen em­lékeztek meg a történelmi év­fordulóról. Az ünnepségen részt vettek a hazánkban ide­iglenesen tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat kül­döttei. A művelődési köz­pontban megnyitották a Nagy Október plakátjai című kiál­lítást, a helytörténeti múze­umban pedig a Mai magyar képzőművészet kiállítás meg­nyitására került sor. A rét­sági művelődési központban szovjet vendégek részvételé­vel került sor az ünnepségre. Az üzemek, intézmények kül­döttei a felszabadulási em­lékműnél virágot, koszorút helyezték eL ☆ Tegnap az esti órákban ke-í rült sor a József Attila Me­gyei Művelődési Központban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából rendezett megyei ünnepségre. Az eseményen je­len volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Illés Miklós, a Nógrád megtyei Ta­nács általános elnökhelyette­se, Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságá­nak első titkára. A megemlé­kezésen megjelentek a megye és Salgótarján párt-, állami és tömegszervezeti, vezetői, a fegyveres erők képviselői, a megyeszékhely ipari üzemei­nek dolgozói, valamint a„Ke- merovói napok” rendezvény­sorozat alkalmából Nógrádban tartózkodó testvérvárosi kül­döttség tagjai. Az ünnepség a magyar és a szovjet him­nusz hangjaival kezdődött, majd Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents