Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
A szügyi Madách Imre Termelőszövetkezetben lassan végéhez közelednek az őszi mező- gazdasági munkák, de azért még akad tennivaló. Kovács Pál és Tóth Imre mezőgazda- sági gépszerelők burgonyaválogatő gép szerelését végzik ««Jusson is. maradion is' Miért tartalékol igazgató? OLVADOM a most megje- — úgy kéül vezetni a vállala- rekedjék arra, hogy növelje a lent Munkagazdaságtan című tot, hogy minden évben a le- munka hatékonyságát, a vál- könyvben (Tímár János egye- hető legtöbbet és legjobbat, s lalat eredményét. Többnyire térni tanár kitűnő szerkeszté- minden következő évben a így is cselekszik — jobb mégse), hogy .......minden vállalat- korábbinál is többet és jobbat győződése ellenére. A vállalat* nál, minden fajta munkánál „hozzanak ki” a kollektívából, vezetőt ugyanis a taktikai szá- és a bérezési rendszerek min- Ez pedig nem megy. Nem is mítgatásai közben nem den típusánál létezik teljesít- mehet! Például azért nem, Mérnökök merészsége Honunk jövője nagymértékben függ attól, hogy meny- talok szinte égnek a vágytól, nyíre tudunk lépést tartani a világ műszaki fejlődésével. E hogy megmutathassák oroszlépéstartás főként a magyar mérnökgárdán múlik, amely- lánkörmeiket. Éles vitákra js nek tudása — miként Aczél György a MTESZ-közgyűlésen sor kerül arról, hogy^ mikor mondta — „társadalmunk hatalmas szellemi tőkéje, de mi a helyes intézkedés. Ezek mindjárt önkritikusan hozzá is teszem, eddig kellően ki az éles viták általában nem nem használt tartaléka”. A VEGYÉPSZER salgótarjáni hagynak tüskét senkiben, gyárának főmérnöke, Balogh László a honi műszaki élet mert a munkatársak na- „sűrűjében” nap mint nap saját bőrén érzi: milyen hátrál- gyobbik része — szerencsére tető körülmények —, ha vannak ilyenek — nehezítik e fon- — nem sértődékeny. tos belső tartalék hasznosítását. — Egyfajta elmaradt intézkedés lehet például az átvett technika továbbfejlesztésének elmulasztása. Sőt — elhangzott — „példák r sorát emlegethetnénk arra, hógy a külföldi technika nálunk kevesebbet tud, vagy több munkát, energiát emészt fel, mint az anyaországban! — Évekkel ezelőtt vettünk — Mint a miniszterelnök- tők —. akiknek többsége helyettes mondta: egy vezető technikusi végzettségű — évi „ne csupán hivatkozzon az hetven-nyolcvanezer forintot emberi tényezők megnöveke- keres. Meg is érdemlik, dett szerepére, hanem kőnk- _ Hogyan tudnak diffe- rét cselekedetekkel mutassa renciálni a műszakiak közt? SÄT“ * isf.«áss * _— Nálunk az emberi tényé- bérfejlesztési keretek között! ző szerepét leginkább a té- ilyenre még nem volt példa, mafelelősök, más szóval a ezért sokan tettek nekünk gyártmányfelelősök k|vá- szemrehányást. Még mozgallasztásakor érzékeljük. Külön embereket is találtunk az felelőse van például a Paks- ellenzők táborában, s ez elég- ra gyártandó termékeknek, a gq nehezítette a helyzetűn- gázmérőknek, a kompenzáto- két. De hát: ha az osztályve- roknak, és így tovább. Ezek- zetőjük nagyon elégedett a nek a fiatal műszakiaknak a munkájukkal; ha a bérüket kiszemelésekor számba kell ídejövettükor valóban a kel- . . , , vennünk a szakértelmet, _ a léténél alacsonyabb szinten mar komoly ^teljesitmeny.^ szorgalmat, a munkabírást, állapítottuk meg — akkor Sokszor napokig töprengünk, van-e jogunk hátrányos helyvitázunk, mielőtt eldöntjük, ki zetben tartani őket éveken mellett tesszük le a voksot. keresztül? Nincs; vállalni — A fizikai munkásoknak kell az esetleges szemrehá- milyen tulajdonságai fonto- nyást. sak az önök gyárában? _ a már idézett kormány— Nálunk elsősorban egye- tisztviselő szerint: „bőven di gyártás zajlik. Mégpedig van még olyan vállalatunk, igen bonyolult egyedi tér- ahol csak fecsegnek a meg- mékeket állítunk elő. Ezért születő új műszaki gondola- nélkülözhetetlen, hogy a tok hasznosításának fontosmunkás könnyedén tudjon ságáról, de tenni alig tesznek zem, nálunk egyelőre nem fe- rajzot olvasni, és ugyanilyen valamit felkarolásukért, meg- nyeaet a túlzott óvatoskodás fontos, hogy a gyakorlati valósításukért”. veszélye. Sőt: néha inkább munkafogásokat is az átlag- _ Ilyen vád nem érhet n^Tn ártana visszafogni a lenn él magasabb színvonalon minket. Helyzetünknél fogva dületet, mert sokat reszkíro- hajtsa végre. Van összeha- nem tudunk elzárkózni a zwik. Ezeknek a reszkiroza- sonlításd alapom, így kijelent- műszaki újdonságoktól. Gyárt- f?™** a többségé eddig „be- hetem, hogy ezeknek a köve- mányaink tervét többnyire "e nvm. ('-eszen telményeknek a mi dolgozó- tervezőintézetek készítik a sikerült nrobálkozasamk is. ink nagyobbik része jól meg- legújabb elvek, eredmények —. Tudna-e idei példát em-' feleL Sőt, a munkafegyelem- alapján. Nekünk ilyen doku- líteni a reszkírozásra? ben is — nem akarok kőnk- mentációk szerint kell a le- — Egy angol cég csak rét neveket említeni, de — jó hető legnyereségesebben dől- skiccet adott arról, hogy A—í~“í -------1 meg- - • ................................... b erendezést. Ez több méteres átmérőjű hengerek hegesztésére készült. Nekem annak idején még verekednem kellett azért, hogy tegyük alkalmassá 500 milliméter átmérőjű hengerek hegesztésére is. Azóta a fiataljaink úgy megvariálták, hogy 300, sőt 200 milliméteres csövekhez is használni tudják a gépet. Ez — Mi a véleménye arról a miniszteretoök-helvettesi megállapításról. miszerint: „Az óvatoskodó, a feladataival nehezen megbirkózó, középszerű vezető — és itt a vezető fosaimat a lehető legszélesebben értelmezem — a legtöbb esetben nem megfelelő vezető, hanem rossz vezető]^ Egyetértek vele. Ügy éranynyira személyes anyagi érdémeny-vissza tartás. Ez a jelen- mert a piaci helyzet, mondjuk, kéltségé vezérli, mint inkább ség annyira általános, hogy a kényszerű stagnálásra ítéli a az —, s erről munkatársai lépten-nyomon meggyőzik —, hogy a nagy teljesítményug- ban szükségképpen vannak tu- rásnak a következő évben, de gyakorlott munkásnak, ha vállalatot. Vagy azért nem, munkahelyet, vagy beosztást mert a vállalati gazdálkodásváltoztat, első kérdése ez: „és itt mennyi a napi munka?” A datosan különböző munkafajtáknál nálási ugyanis kialakulnak azok a teljesítménystandardok, amelyek egy-egy munkahely belső lesztésre: „normáiként” működnek... ra, Megszegésüket gyakorta még új piacok meghódítására, a művezetők sem támogatják, hogy ehhez időt, energiát mert növelnék a csoporton be' lüli súrlódásokat és ellentéte megválasztott stag periódusok: amikor például felkészülnek a változás megkövetelte fej szerkezetátalakítás pénzt nyerjenek, legkésőbb két év múltán meglesz a böjtje. Ilyen esetek- piaci ben pedig vajmi keveset segít a vezető belátása, ö esetleg még elfogadná, hogy az egy- struktúra-korszerűsítésre, szeri „nagy ugrás” rövid időn s belül megismételhetetlen, s és emiatt személyes jövedelme is esetenként csökken. De hogyan fogadtasnéhány tarjáni üzemet előzünk... — Hogyan teszik megfelelővé embereiket a magas követelményeknek ? — A műszakiak továbbképzését maximálisan segítjük. Akár egyetemen, ezen lassítani kell a tempót. E las- sa el ugyanezt a munkatársaikét, s ez az egész csoport tel- sítást azonban a szabályozási val. a gyár egész kollektívájá- jesítményét veszélyeztetheti”. Erről jut eszembe egy kovái? A taktikázó vállalatvezető lényegében nem tesz mást, rendszer nem honorálja. Következésképpen: minden rábban olvasott másik könyv vállalat esetében megfonto- mint egy adott konstrukció (Nemes Ferenc munkája, „Ér- landó, hogy egyik évről a má- feltételrendszeréhez igazodik. tarta- síkra mekkora eredmény- E konstrukció — az érdekeltmár többlettel emeljék azt a bä- ségi rendszerrel együtt — pehogy zist, amely majd a következő dig arra készteti, hogy a vállalatot a „jusson is, maradjon is” elve szerint irányítsa. Vértes Csaba dekeltség, magatartás, lékok” címmel), amely fél évtizede leszögezte, „... az ösztönzési rendszer esztendőben esedékes teljesít- nem képes a különböző szintű ményértékelés alapjául szolérdekek összhangját megte- gál. Megfontolandó ez azért is, mert — bár mások vitatják, a vállalatvezetők meg gozni. De mi magunk is fej- olajmérő állomásához milyen lesztünk ki olyan termékeket, elemeket kér. A skicc alapján amilyenek eddig nem álltak a mi irodánk tervezte meg rendelkezésre, vagy importál- az elemeket, ez alapján ké- ta őket az ország. Például szítettük el. A szerződéskö- saválló csőívet fejlesztettünk téstől számított három hónaki Paksra. Az illetékes inté- pon belül már az északizetek megvizsgálták, jónak tengeri olajkutaknál volt a If(yQ) tanfolyamokon is Idén találtak, és ketezer darabot termékünk. Az angol cég kö— tíz-tizenkét GÉTE-tanfolya- szállítottunk belőle az atom- szönőlevelet írt a Metrim- mon vesznék részt a nálunk erőműhöz. Darabja 16 ezer fo- pex Külkereskedelmi Vál- dolgozó mérnökök, köztük rintba került; míg korábban lalatnak a munkánkért, magam. A munkások tovább- az NSZK-ból 60 ezerért hoz- — Mi volt ebben a reszkír? képzéséről ugyancsak gon- ták ^>e- E sikeren felbuzdulva — Fennállt a veszély, doskodunk, épp a napokban Paksnak újfajta huUarr^om- hogy nem készülünk el a fejeződött be két ismeretbőví- penzátorokat készítettünk, vállalt határidőre. Mert, tő szaktanfolyam. Előszere- Ezeket is megvizsgálták, és a hogy terv nélkül ennyi idó tettel támogatjuk a második vártnál jobban kiállták a aiatt összeálljon valami, ar- szakma megszerzését, különö- próbákat. ra nemigen adódik példa, sen a hegesztőképesítés meg- — „Ne csak azt toroljuk — Terveznek-e újabb koc- szerzésének örülünk. mpB, _ hívta föl a MTESZ- kázatos vállalkozást? Egy NSZK-beli céggel közösen üdítőital-gyárat akarunk építeni Bagdad mellett. Ez számunkra új terület. Nemcsak földrajzilag. Hanem meg — Meg tudják-e fizetni közgyűlés figyelmét a szóban ezeket a jól képzett munká- forgó politikus —, ha hibásokat? san, rosszul dönt valaki, ha— Bérszínvonallal a város- nem azt is, ha elmarad a ban körülbelül a harmadik- szükséges intézkedés”. negyedik helyen állunk. Már remteni. Ez pedig az érdekek elkülönüléséhez, végső soron ésszerűtlen tartalékoláshoz rendre bizonygatják —. a telvezet. Külön tartalékol a mun- jesítménynövelés egy ponton kás, külön a művezető, külön túl már nem lehet arányos a az üzemvezető és így tovább, bérnövekedéssel. A vállala- egészen a vállalati hierarchia toknál sok progresszív, s ígé- legfelső fokán álló vezetőkig”, retes hatékonysággal ösztön- Minderről pedig egy nagy- ző bérezési rendszer bukott vállalat vezérigazgatójával meg már emiatt. Jó néhány folytatott beszélgetés jut az vállalatnál a viszonylag köny- eszembe. Tőle azt kérdeztem; nyen hasznosítható belső tar- igaz-e, hogy mindenki, még a talékokat szétaprózzák, több vállalatok legmagasabb be- évre beosztják, hogy a legvá régebben elkezdtük a diffe- lünk könnyen kibekkelhető. renciálást, de ezt még jócs- Itt olyan fiatal munkatársak kán fokoznunk kell. Annyit dolgoznak, hogy én a 39 azért már elértünk, hogy a évemmel már korosnak szájó munkások, a csoportveze- mítok közöttük. Ezek a fiaEz a fajta mulasztás ná- technikailag is: automata gépsorok elkészítésében nincs nagy tapasztalatunk. Mérlegelve a körülményeket: bele mertünk vágni. Molnár Pál osztású vezetői is tartalékol nak (vagyis, hogy ják a lehetséges nyékét); s ha igaz. akkor valójában mi ennek az oka? A KÉRDÉS első felével gyorsan végeztünk: igaz! Tartalékol a segédmunkás és a veratlanabb helyzetekben is visszafog- produkálhassanak valami teljesítmé- eredményt a mindenkori bázishoz képest. Az érdekeltségi rendszer ugyanis csak a növekményt, az állandó ered-1 ménytöbbletet hononárlja. S MI KÖZE mindehhez a zérigazgató is. Hogy miért? vállalatvezető személyes jö- Mert az ösztönzési rendszer védelmének? Annyi, hogy a — a vezérigazgató személyes vezetői jövedelmek nagysága anyagi ösztönzése is! —, saj- is a mindenkori és az állandó nálatos módon erre kényszerít eredménynöveléstől függ. A Az érvényes bér- és kere- vállalatvezetőnek tehát min- setszabályozás előírásai sze- den oka meg lehet arra, hogy rint ugyanis — a legkedvezőbb szünet nélkül kalkuláljon, tak- jövedelmi pozíció eléréséhez tikázzon, s csak módjával töERIKA-PICHT VAKlRÖGÉPEK SOROZATGYÄRTÄSA ERIKA-PICHT márkájú vakírógépek sorozatgyártását kezdték meg a drezdai ROBOTRON irodagép-technikai vállalatnál. Az 1979. évi őszi lipcsei vásáron aranyérmet nyert írógép Braille-írás alapján működik. Az új típusú és jó minős. vakírógépet a drezdai vállalat, valamint a vakok és gyengén látók szövetségének szakértői közösen tervezték ét fejlesztették ki. Jó tapasztalatokat kínálunk Gyanús, ha oBcsó ? „Ilyet még nem hallottam!” Mindezt úgy kérdezte a tu- — fogadott feltaláló ismerő- dományos kutató, hogy érezsöm. Csodálkozom, hogy ő csodálkozik, hisz amig szellemi termékei szabadalommal védettek, majd gyártmányok lettek, volt ideje megedződni, és leszokni a csodálkozásról. A mostani csodálkozást az váltotta ki a feltalálóból, hogy felkereste őt a kutató- intézet tudományos munkatársa, aki két. azonos funkcióra való terméket hasonlított össze. Az egyiket külföldön a másikat itthon gyártják. S minthogy utóbbi a feltalálóé, ezért hozzá jött felvilágosítást kérni. No, nem a ni lehetett: az ára lealacsonyítja, de legalábbis gyanússá teszi a hazai eszközt „Már az is baj, ha valami olcsó?” — fakadt ki a feltaláló, majd A szövetkezet szakmunkás- ségeivel és az árréssel —1 gárdája viszont univerzális, kereskedelmi vállalat. Az Ha kell, esztergapad, máskor azonos profilú szövetkezetek présgép mellett állnak, de közös műszaki Irodája végzi jól forgatják a hegesztőpisz- a kereskedelmi munkát — tolyt is; tétlenül soha nem ide értve a marketingtevéácsorognak. (Ez azért is elelmagyarázta, hogy miként képzelhetetlen, mert brigádlehet ennyiből is kihozni szóban forgó terméket. Mivel az utolsó csavar is Idehaza készül, így semmiféle vám, illeték és kereskedői árrés nem terheli. A vidéki kis szövetkezet — amely vállalkozott a termék gyártására — elegendőnek tarja a 15 százalékos hasznot, pedig ha kétszer annyit kéme, még —i* «SS SÄT’iÄSW teljesítmény alapján csak az elvégzett munkáért kapnak bért!) Ha a megretidelő helyszíni bemutatót, vágy betaníkenységet és a vevő által kért felhasználási tervezést is. „A sok kicsi megtakarítás pedig sokra megy” — fejezte be az okfejtést a feltaláló. Nem tudni, hogy a tudolik, mondotta, azok , , . , ___ nincsenek osztályok, vezetőkv annak a katalógusban. Egy kej beosztottakkal, titkámők- dolog viszont nem világos £ Kétszemélyes a gazdasáelotte. Hogy lehet az, nogy a gJ részleg> eg' szakember műszakilag szinte azonos ér- végzi a gyártás-előkészítést és tékű magyar termék csak fe- a technologizálást, a rendéle annyiba kerül, mint a ke- szét pedig: egy nyugdíjas mény valutáért vásárolt im- portás. Vagyis: alacsony a report? .si. tást kér, valamelyik gyártó mányos kutató milyen tapaszbrigád felkerekedik, ők isme- talattal távozott, de feltehe- rik legjobban az egy műhely- tőén legközelebb nem keveri ben készülő terméket. gyanúba azt, aki jó minőséPersze valamennyi alkat- gű árút ad — olcsó áron. A részt nem egyedül ez a sző- költségek szűkítése, a terme- vetkezet_ gyárt: hagyománya lékenység növelése alapvető van a környékbeli szövetke- célja minden termelőegység- zetek kooperációjának. Egy- nek. Hogy erre könnyebben egy speciális gépet, technoló- mozdulnak a kis vállalatok giát nem vesznek meg vala- és szövetkezeteit? Igaz, de a mennyien. Viszont, ha szűk- nagyobbak se mentséget ke- ség van rá, tudják, hogy ki- ressenek. Inkább figyeljék, hez forduljanak. Végül a sző- hogy ezt mások hogy csinál- vetkezet és a felhasználó kö- ják. zé nem ékelődik be — költ- Németh K. Géza NÓGRÁD — 1981. november 4., szerda
