Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

A Bartók Béla­emlékházban Kibontakozás Könyvtári szemle Mátraverebélyben Nem messze a Pasaréti tér­tél, a Csalán út sarkán áll az az 1920-as évek elején épült villa, amely Bartók Bé­la utolsó magyarországi lak­helye volt. A zeneszerző 1932- től 1940-ig élt ebben a ház­ban, amelyet helyreállítása után a Bartók-év alkalmából 1981. elején nyitottak meg a közönség számára. A Buda­pesti Történeti Múzeum Bar­tók Béla-emlékháza azóta za­rándokhellyé vált A csendes budai ház az emlékkönyv ta­núsága szerint külföldön — különösen Amerikában — leg­alább annyira ismert, mint idehaza, jóllehet a hazai lá­togatottsága is növekszik. Ezekben a novemberi napok­ban is diákok csoportjai ér­keznek az emlékházba, hogy tovább ismerkedjenek a nagy zeneszerző életművével, meg­tekintsék személyes tárgyait, hitelesen berendezett dolgozó- szobáját, zenét hallgassanak, és így tovább. A lakás egy­kori bútorai és tárgyai Pásztory Ditta és ifjú Bartók Béla jóvoltából ismét eredeti helyükön állnak, Ízelítőt ad­nak a hajdani otthon légköré­ből. A kertben szabadtéri hangversenyeik rendezésére alakítottak ki szép helyet, ahol Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész Bartók- szobra áll. (Jó lenne, ha nóg­rádi fiatalok is ellátogatnának ebbe a házba, az iskolai ki­rándulások egyik emlékezetes eseménye lehetne, az az idő, amelyet a diákok zenehallga­tással, a kiállítás megtekin­tésével itt tőltenénefc.) Amint azt a kiállítás is­mertetője is közli, ebben a házban született az 5. Vonós­négyes, a Zene húros hang­szerekre, ütőkre és celestára, a Szonáta két zongorára és ütőhanagszerekre, itt fejezte be Bartók Hegedűversenyét, Kontrasztok című trióját, a Divertimentót és a 6. Vonós­négyest. Bartók műveinek hallgatá­sára az első szinten van le­hetőség. Itt rendezték be a Rózsavölgyi Zeneműbolt ki­helyezett fiókját is, ahol igen gazdag választékban állnak rendelkezésre könyvek, kot­ták, hanglemezeit, kazetták, képzőművészeti alkotások stb. A ház második szintjén kor­szerűen felszerelt, ötven sze­mély befogadására alkalmas, intim hangulatú hangvereny- termet alakítottak ki, ahol élő- és gépzenei koncerteket, filmvetítéseket, klubfoglalko­zásokat rendeznek. Itt látható a toki református templomból származó, XVIII.' századi ka­zettás famennyezet, az Ipar- művészeti Múzeum műtárgya, kitűnően restaurálva. A harmadik szinten fogad­ja az érkezőket a kiállítás és az eredeti formájában vissza­állított dolgozószoba. Számos dokumentum, személyes hasz­nálati tárgy ad áttekintést Bartók Béláról, a zeneszerző­ről, a népzenekutatóról és az előadóművészről. A szobák faragott bútorait Bartók 1907 —1908-ban készítettette Kalo- taszegen, Kőrösfőn Péntek «yugyi Syörgy műbútoraszta­lossal. Népi kerámiák, szőtte­sek, hímzett ruhák stb. is lát­hatók itt, amelyeket a nagy zeneszerző népdalgyűjtő útjai során hozott magával Zongo­rája, Edison-féle fonográfja, bőrfotelje is ^redeti helyén áll, hogy csak e néhány tár­gyat említsük a kiállítás gaz­dagságának érzékeltetésére. Mint köztudott, Bartók Béla életének utolsó éveit az Egye­sült Államokban töltötte, aho­vá a fasizmus elől vándorolt ki,1 New Yorkban hunyt el. Ez a budai ház volt utolsó ittho­ni lakhelye. Természetes«!, Bartókot is elsősorban és iga­zán zenéjén keresztül ismer­hetjük meg. A század egyik legnagyobb zeneszerzőjének otthonában járva, személyes tárgyainak közelében azonban mindennapi életéhez is köze­lebb kerülhetünk. A Bartók Béla-emlékház- ban — igény szerint — rend­hagyó énekórák, zenei foglal­kozások tarthatók, videoprog- ram áll rendelkezésre A de­cemberi hangversenyek közül kettőt említünk. December 5-én Morvay Pálma dalestjét rendezik meg, Bán Melitta zongoraművész közreműködé­sével. Műsoron Puccini, Ri­chard Strauss, Mozart, Dvorák, Bartók és Kodály művei sze­repelnek: A Mozart együttes hangversenyére december 19- én kerül sor, Bach, Mozart, Devienne művei szerepelnek majd a műsoron. (Az emlék­ház címe: Budapest, II., Csa­lán út 29.. Telefon: 184-123.) Tóth Elemér Ipari formatervezők tanácskozása Á zsennyei műhely ' Zsennye kicsi falu, nem ép­pen a világ végén, hanem a Balti-tengertől délre vezető hajdani borostyán út mentén, a pannon táj központjában, Szombathely közeiében. A volt Bezerédj-kastély ma mű­vészek otthona, alkotóház, harmincholdas védett parkkal. Negyedik éve itt gyűlnek ösz- sze az ipari formatervezők hazánkból, a szomszédos or­szágokból, ez idén Angliából is, hogy megismerjék közös gondjaikat Értekezésekben sem volt hiány, de ez az egy­hetes tanácskozás túlmutat a szűkebb szakma érdeklődésén: a formatervezők felelősségé­vel foglalkozott A tanácskozás a kívülállók, a fogyasztók kérdéseit vitatta meg. Nem lehet a tervezés a szakmák belügye, szerszám- és gépipari tervezőké vagy pa­mutipariaké, s még nem is a gyártóké, a kereskedelemé vagy a főiskoláé. A tervezés nem jog, hanem kötelesség. A formatervező kötelessége, hogy beálljon azok sorába, akik a társadal­mi jó közérzetet megteremtik. Eszközei azok, melyekkel az ember közvetlenül találkozik, a tárgyaff megjelenési formá­ja, s ehhez a színek éppen úgy hozzátartoznak, mint az anyag minősége; a használha­tóság csakúgy, mint a szép­ség. De míg a tárgyak hasz­nos volta lemérhető, a szép­ség meghatározhatatlan gyűj­tőfogalom. A formatervezés egészében igen átfogó felada­tot jelent. Ügy kell ellátnia egy ember életterét, környeze­tét, hogy az a legelviselhe- tőbb legyen, anélkül, hogy ez a mesterséges környezet a ter­mészetest tönkretenné. A formatervezés egyetemes, nemzetközi vonásaitól sokan féltik a nefnzeti és az egyéni jelleg elvesztését. Nincs ok ag­godalomra. Ahogy a szekér világszerte azonos feladatot töltött be, de megjelenésében még egy országon belül is különbözött, mint a tiszántú­li rövid, nagyobb kerekű a dunántúli hosszabb, kisebb Rím púkká hagyományos és mai igényekhez mért új for­májában. kerekűtől, úgy volt más a kirgiz nyereg, mint a mi lo­vasainké. A termelésben le­vő különbségek, az igények, a történelmi, földrajzi adott­ságok mindenkor eltűntetik a formaadás uniformizálódásá- nak veszélyeit. Ugyanakkor a hagyományos vonások maivá tehetik eszközeinket, a népi­ek nemzetközivé válhatnak. Egyetlen példa: a finnek hosszú évszázadokon át kiala­kult kése, tőre, a pukko. Ha valaki jellegzetes emléket hoz magával Finnországból, a pukkót választja. Már az északabbra élő lappok és a délebben élő finn rokonaink tőrje is különbözik ettől. A lappoké széles pengéjű, a finneké keskenyebb. De a tu- jagyökér, amelyből a nye­lük készül, fogyóban van, a rozsdamentes acél, s a tőr nyelét befogó réz, a tokot szolgáló bőr drágul. Megbíz­ták hát a kiváló formaterve­zőt, Tapio Wirkkalát, tervez­zen pukkót a mai igényeknek megfelelően. Ebben az új pukkóban megtaláljuk a régi népinek-nemzetinek minden formai sajátosságát, de a tu­Jagyökér helyett műanyagot alkalmaz, az acélelemet lé­nyegesen csökkentette, s rá­adásul összecsukható, zsebben hordható kést formázott, hi­szen ki viselne ma övén tőrt, mint a paraszti társadalom­ban élő finnek, vagy a ván­dorló lappok nem is olyan ré­gen. Korszerű anyag, korsze­rű forma, igazodva a termelés és az igények változásaihoz. A példákat megsokszoroz­hatnánk, hiszen akár a hazai nagy nemzetközi vásárainkon is megkülönbözteti már a laikus a bolgár szerszámgépet az angoltól, a svéd fűrészt a hazaitól. Ezek a megkülönböz­tető jegyek gyakran alig meg­fogalmazhatók. A zsennyei tanácskozásnak is csak egyik kérdése volt a nemzeti jelleg szerepe. Hang­súlyosabban merült fel, hogy a designnak mondott forma- tervezés divathulláma elmúl­tával, hogyan mélyült el a formatervezők feladata, ho­gyan kellene a mintegy száz­harminc hazai diplomás ter­vező munkáját, széthullatott szervezeteik összefogását meg­teremteni. Egészséges-e az, hogy a százharminc közül alig harminc foglalkozik rendsze­resen formatervezéssel, legyen az Fabulon-flakon, vagy to­ronydaru? Egészséges álla­pot-e, hogy a többiek reklám­grafikával, vagy egyéb kiska­pus megoldással boldogulnak, míg iparunkban alig növek­szik a kívánatos formaadás? Fel sem mérhető, hogy milyen nemzetközi távlatokban kelle­ne látnia, gondolkodnia a for­matervezőnek, hogy milyen anyagismerettel kellene ren­delkeznie, hogy mennyire fontos lenne mérnöki előkép­zettségük, társadalom-lélektani tájékozottságuk, a piac, a mindenkori igények ismerete, de úgy, hogy ők mégis előbb járjanak. Főiskolás, ipari for­matervezőinket a mára ké­pezzük, jóllehet arra kellene, amit tíz év múlva áll majd elébük. A zsennyei műhely­nek tengernyi kérdésre kel­lett volna válaszolnia. Maradt még megválaszolatlan a jövő esztendőre is. Koczogh Ákos 3 NÓGRÁD — 1981. november 29., vasárnap A GYEREKEK MAR öt óra előtt sorban állnak a könyv­tár ajtaja előtt, tehát teljes a siker. Azt hiszem évekkel, hónapokkal korábban aligha gondolta volna valaki is ezt Mátraverebél yben. A régi könyvtár a kultúrháznak csak jóindulattal nevezett nagyter­méből nyílt, falai nyirkosak voltak, fénye kevés, levegője áporodott. Időnként előfor­dult az is, hogy a fiatalok egy csoportjának rendszeres ran­da! írozása a nagyteremben, tettlegességgé fajult. Elkép­zelhető, hogy ilyen hírek el­terjedése után a szülők nem szívesen engedték gyermekei­ket a könyvtárba, sőt maguk sem igyekeztek látogatni. Az új könyvtár februárban nyitotta meg ajtaját, központi helyen, a Zagyva-folyó szom­szédságában.' Belépni közvet­lenül az ifjúsági klubból le­het, melynek falait, az alsó részeken, néhány napja lam- bériázták. A környezet kultú- ráltsága, esztétikája lényege­sen jobb az előzőnél, bár ap­róbb szépítésre — például az asztalok ülőpuffok ízlésesebb elrendezésére, dekorálásra — még mindig szükség van. Ma­ga a könyvtári helyiség vi­szont egészen vonzó. Újak a kölcsönzőpolcok, új az asztal, kellemesen tarka, színes a szőnyeg. Ide már érdemes el­járni kölcsönözni és olvas­gatni, mert a klubhelyiségben arra is kínálkozik mód. A könyvtár hetente két al­kalommal van nyitva, keddi és pénteki napokon délután öt órától este nyolcig. Veze­tője ffiáspár Rita óvónő, tisz- telatdíjasként tevékenykedik. — Pontosan egy esztendeje vállaltam el a könyvtár ve­zetését — mondja a magasra nőtt, karcsú, barna leány. Akadt, aki szívesen lebeszélt volna, mert nálunk a könyv­tár korábban meglehetősen el­hanyagolt volt Több hónapig tartott az áthurcolkodás — ko­csival, kézben. Sokat vállalt ebből Surányí Józsi bácsi, aki régi tanácsi és mozgalmi ember, akit jól ismernek a faluban, meg a tanácstitkár és a népművelő. A könyvek nagy része igen rossz állapot­ban volt, ezért legalább ezret kénytelenek voltunk kiselej­tezni. Februárra készültünk el, akkor nyitottunk. Heti egy alkalommal fogadtuk az ol­vasókat, mert a rendteremtés folyamatosan haladt, aztán pe* dig elérkezett a nyár, magam is szabadságra mentem. A jelenlegi ifjúsági klub­ból a községi tanács május­ban költözött ki. A könyvtá­ri tevékenység rendes folya­mát ez is befolyásolta. A régi helyen 78 beiratko­zott olvasója volt a könyvtár­nak. Jelenleg 191-el büszkél­kedhet. Igaz, ez a szám nem éri el a lakosság tíz százalé­kát, mégis figyelemre méltó, hiszen itt mindenképpen az előzményekhez kell viszonyí­tani. — Kik közül verbuválódik az olvasói tábor? — Zömében, mint régen, gyerekekből. 111 iskolás. Akad aztán még jópér 20—30 év közötti, gyesen levő kis­mama, 2—3 nyugdíjas. A fel­nőttek nem járnak hozzánk kellő számban. — Miben látja az okát? — MAGAM SEM tudom pontosan — tűnődik el a könyvtáros. — Általában vesz­nek könyveket, azt olvassák, elég nekik. Aztán a lakosság többsége eljár dolgozni, későn jár haza. s rengeteg dolga- gondja akad a ház körül. Amikor a tanácsházán az elnökasszonnyal, Hartmann József nevel beszélgetek, ezek a problémák szóba kerülnek. Öröm, hogy a gyerekek „rá­kaptak” a könyvtárra, hogy a munka szépen fejlődik, de továbbra sem biztató a felnőt­tek érdeklődése. Sajnos olyan rétegekhez nem jut el a könyv — például hiányos iskolai végzettségűek, 40—50 éves kor­osztály, c’gánylakosság —', amelyekhez feltétlen kellene, a széliem kinyitása, a viselke­dés, a magatartás, a gondol­kodás formálása végett. A helyi társadalmi szervek­nek ebben kellene fokozottab­ban propaganda- és meggvő- ző munkát kifejteni. Mert most már van minek, és ki­fejezetten érdemes. Kaszás Istvánná, az általá­nos iskola igazgatója kedvező­nek találja a megváltozott helyzetet, a javítás szándéká­val azonban inkább a megol­dásra váró tennivalókról szól: — A jövőben, mégpedig minél előbb, szorosabbra kell fűznünk kapcsolatain kát a könyvtárral, nevelőinknek korszerű, gyümölcsöző együtt­működési formákat kell ki­alakítaniuk a könyvtárossal. Már a múlt tanév végén fel­vetődött a magyar órák könyv­tárban való megrendezése, de akkor még ez kivihetetlen öt­let maradt. Közösen rendez­hetnénk alkalmanként, de rendszeresen vetlékedőket, me­sedélutánokat, napközis kultu­rális foglalkozásokat, rész­ben a gyerekek szabad idejé­nek hasznos eltöltéséért, egé­szében a nevelési-oktatási fel­adataink eredményesebb meg­valósításáért. Sokat tudnánk segíteni az állománygyarapí­tásban is, elkerülve a fölös­leges párhuzamokat a mi, is­kolai könyvtárunkkal. Emey Attila, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályá­nak munkatársa a nemrégi­ben tartott tanácsülésen ha­sonlóképpen vélekedett. Osz­tozik ebben a véleményben a könyvtáros is, hiszen gőzösen — különösen, hogy kezdő — többre lehet jutni, s az évi 15 ezer forintos 'feilesztési alapot valóban a közösségi igényeknek megfelelően fel­használni. Mert ma még a 4700 kötet könyv között kevés a lexikon, a kézikönyv, melye­ket haszonnal forgathat közép- és általános iskolás, egyete­mista, munkás és hivatalnok; termelőszövetkezeti tag, bár­milyen korú és nemű rejt­vényfejtő. A MATRAVEREBELYI könyvtár idei olvasói létszá­mának tervét 200 főben ha­tározta meg. Bizonyára tel­jesíti. Mert a létező bajok el­lenére egészséges folyamat van kibontakozóban, a település kulturális életében. Sulyok László Filmek — télre Mit kínál a MOKÉP a hi­deg, a szél és az eső elől a fűtött mozikba betérő nézők­nek? Egy évvel ezelőtt a francia filmhéten nagy sikerrel vetí­tették Henri Verneuil film­jét, az I., mint Ikaruszt. A politikai krimi főszerepét, Volney főügyészt Yves Mon­tand alakítja, aki egy elnök­gyilkosság ügyében nyomoz. Miközben megismeri a politi­kai gyilkosságok mechaniz­musát, megtalálja a felelősö­ket, de túl közel került (me­részkedett) az igazsághoz, ezért meg kell halnia. Friedrich Dürrenmatt is­mert kisregényéből, a Bíró és a hóhérból készített azonos címmel filmet Maximilian Schell. A film 1978-ban a San Sebastian-i filmfesztiválon Ezüst kagyló díjat nyert. Rendkívül szövevényes kri­mi az amerikai—NSZK együttműködéssel készült Vér- vonal. Gyanús körülmények között, sítúrán életét veszti egy svájci gyógyszergyár tu­lajdonosa. Egyetlen gyermeke, akit Audrey Hepburn alakít, választhat: vállalja az elnök­lést, vagy fölszámolja a csa­ládi vállalkozást. Titokzatos gyilkossági kísérletek jelzik, környezetében valaki az éle­tére tör... Jesse James híres és hír­hedt törvényen kívüli bandita volt, akinek kezéhez már a polgárháború idején ártatlan emberek vére tapadt. Róla és bandájáról szól a Jesse James balladája című amerikai wes­tern. Az idei szovjet filmek fesz­tiváljának valószínű sláger­filmje a Moszkva nem hisz a könnyeknek, amelyet Vlagyi­mir Menysov rendezett. A sztori nagyon egyszerű és köz­ismert. Kátya beleszeret egy tévéoperatőrbe, terhes lesz tő­le, de a fiú elhagyja, amikor kiderül származása. Húsz év­vel később Kátya már gyár­igazgató és felbukkan gyer­meke apja... A filmet ez év­ben Oscar-díjjal jutalmazták. A tudományos-fantasztikus filmek kedvelőinek A 3. szá­mú űrbázis című amerikai film ígér jó szórakozást. Egy távoli űrállomáson fontos munkát végző tudósházaspár munkáját a Földről jött titok­zatos vendég zavarja meg. Az idegen önálló agytöltettel rendelkező robotot kreál, aki rövidesen gazdája fölé nő, ret­tegésben tartva mindenkit... A katasztrófafilmet Ameri­kában már nem, Európában annál inkább kedvelik. A Hurrikán című amerikai film története a húszas években játszódik a Pago-Pago-szige­ten. Az amerikai ügyvivő te­hetetlenül nézi lánya és egy polinéz törzsfőnök kibontako­zó szerelmét. Az események megállíthatatlanok, ráadásul egy hurrikán szinte teljesei} eltünteti a szigetet. Csupán a fiatal pár marad életben. Természetfölötti tulajdon­ságokkal rendelkezik az Elekt­romos eszkimó gyermeksze­replője. Áramforrásként hasznosítja tehetségét, így a legváratlanabb helyzetekben bekapcsol a porszívó, a mosó­gép, a hajszárító és begerjed a hűtőszekrény... Róma belvárosában házat örököl egy testvérpár. Mivel a ház lakott, pénzzé tenni nem tudják. A lakóirtás nagysze­rűen halad, s a kedvenc macs­kák rejtélyes halála ts meg­könnyíti az üldözést. De min­den hiába. A macska rejtélyes halála című olasz vígjátékot Lulgi Comencini rendezte. Cannes-ban a nyáron díjat nyert, így minden bizonnyal az egyik nagyon várt magyar filmbemutató — a mozikban már látható — Mephisto, ame­lyet Szabó István rendezett Kalus Mann azonos című re­gényéből. A szkíta, a hun, az avar és a többi pusztai nép emléké­nek ajánlja az új egész estés rajzjátékfilmjét Jankovics Marcell. A Fehérlófia magyar népmesék után készült és a fi évestől a 60 évesig minden korosztályhoz szól. November végén került a mozik vetítővásznaira Jancső Miklós és Hernádi Gyula új filmje: A zsarnok szíve. „Na­gyon sokat olvastam ehhez a filmhez, a dialógusokban ren­geteg a korabeli idézet, s ha a néző bizonyos illúziókat hall ki belőlük, az nem ak­tualizálás, hanem a történe­lem bizonyos — más-más szintű — analógiájának a következménye. Szóval min­den mondatnak, amit valaki aktualizáló kiszólásnak vél a filmben, meg tudom mondani a korabeli irodalmi lelőhe­lyét” — nyilatkozta Jancsó a szeptemberi Filmvilágban. Szilveszteri bemutató A kon­cert, amelyet Koltay Gábor rendezett az Illés-együttesről, a Fonográfról, sok-sok mu­zsikával. A film alapja a Sportcsarnokban megrende­zett tavaszi koncert volt. Szita Anna i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents