Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-28 / 279. szám
Harmincöt éve történt (I.) így kezdődött A felszabadulás után a leszerelt és lerombolt acélgyárban — a Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt. konszern egyik gyárában — is nehezen indult be a termelés, hiszen hiányzott a gép, az energia, az anyag és a szakmunkás is. A szovjet katonai parancsnokság a munkásságot, az itthon maradt vezetőket az élet, a termelés megindítására ösztönözte és segítette. Az MKP kezdeményezésére Rusznyák Lajos vezetésével megalakult az ideiglenes üzemi bizottság, amely szervezte az energiaellátás biztosítását, a termelés megindítását. Emellett a legtöbb energiát a dolgozók és családtagjaik élelmiszer-ellátásra és kommunális problémáik megoldására fordította. E két fontos terület mellett az üb-nek jutott ideje a munkások ellenségeinek eltávolítására is a gyárból. — Hogyan emlékszik erre az időszakra a szemtanú, Miklós Mihály nyugdíjas szb-elnök? — 1944-ben, mint sok dolgozót, engem is elvittek Németországba. Plauenben voltunk és ormain jöttem haza 1945 június végén. — Mikor hazajött, mit látott a gyárban, kinél kellett jelentkeznie? — A gyár le volt szerelve. Az élet akkor kezdett beindulni. Egy-két gép forgott, hiszen elegendő villanyáram sem volt. A visszajött vagy munkára jelentkező dolgozónak először az üzemi bizottság elnökénél kellett jelentkezni. Én személy szerint Hlavácska Gyula elnökhelyettesnél jelentkeztem. Akkor az „Arccal a vasút felé!” volt a jelszó. Így engem is oda küldtek. Beszerveztek a szakszervezetbe s megkérdezték, hogy melyik pártnak szeretnék a tagja lenni. Így lett az üfa a vezető nélkül maradt gyárban az élet megindítója, egyben az új idők eszméinek hirdetője, a párt és a szakszervezet szervezője. A tőkéstermelés és -elosztás öntevékenyen megvalósított munkásellenőrzését az 1945. február 15-én, május 23-án és június 5-én megjelent rendeletek legalizálták. Így törvényes úton rendeződött a munka és a tőke viszonya, lezárult a munka jogfosztottságának korszaka. Végrehajtottuk a földreformot, de a „Ki kit győz le?” harca még nem dőlt el, dúlt a politikai és gazdasági élet porondjain. A Magyar Kommunista Párt már az 1944. november 30-i programjavaslatában — amely később kormány- programmá vált — foglalkozott az államosítás kérdésével. A koalíciós kormányzásra iol- lemző, hogy a nemzetgyűlés 1945. december 6-án elfogadta az MKP-nak a bányák államosítására vonatkozó javaslatát de egy félévi parlamenti csatározásra volt szükség, hogy az államosítási törvény napvilágot lásson. Az üzemi bizottságok megalakulása után az államosítás folyamatában a következő lépés volt az állami kezelésbe vétel. Ez történt 1946. január 1- én a szénbányák, 1946. április 1-én az ércbányák és 1946. december 1-ével a három nagy ipari konszern az RMST, a Ganz és a Weiss Manfréd Művek esetében. Az utóbbi döntést is több mint háromnegyed évi csatározás előzte meg a koalíciós pártok között, illetve a kormányban. Nyolc rendelettervezet született. A három nehézipari üzem állami kezelésbe vétele a finánctőke pozícióinak a gyengülését is jelentette és eredményezte. A gazdasági életbe való állami beavatkozás jellegzetes kísérőjelensége volt hazánkban 1945—48. között a többlépcsős, részleges államosítás, majd a proletárdiktatúra győzelme után 1947—48-ban radikális államosításra került sor. — Hogyan emlékezik Mekis József, az acélgyár első munkásigazgatója az államosítás idejére? — A gyárat teljesen szervezetlen, szétzilált, kifosztott állapotban találtam. A dolgozók munkaerkölcse sem volt megfelelő. Nagyon könnyen vették, hogy szinte ellenszolgáltatás nélkül kapják a fizetést. Ugyanakkor nem érkezett szervezetten az anyag, a szén, ezért nem tudtunk folyamatosan munkát biztosítani. Első feladat volt, hogy az ellátást megszervezzük, a termelést folyamatossá tegyük. Háromnégy hónap alatt sikerült is. Élelmiszerek jelzése Módosítják az élelmiszertörvény végrehajtási rendeletéit Az élehnisiertörvény végrehajtási rendeletéinek módosítását ter- ve*i a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, az Egészségügyi, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium. Az öt évvel ezelőtt kiadott jogszabályok egyes előírásai ugyanis túlhaladottak, nehezítik az új élelmiszerek gyártásának engedélyezését, nem vonatkoznak az új termelési formákra. Amint az Egészségügyi Minisztériumban elmondták, az élelmiszer-kutatások legújabb eredményeit, az élelmiszergyártás jelenlegi szervezetét figyelembe véve újraszabályozzák — a közeljövőben — az élelmiszergyártás engedélyezésének és forgalmazásának módját. A három tárca szakemberei ezekben a napokban egyeztetik az élelmiszeripar, a kereskedelem es a fogyasztók igényeit. Az egészségügy képviselői javasolják a többi közt, hogy a különleges élelmiszereket: a diétás, a vitaminnal dúsított, a növelt tápértékü, a csökkentett energiaértékű készítményeket megkülönböztető jelzéssel forgalmazzák. A cukorbetegek számára készülő diabetikus termékeket narancssárga, a sószegény készítményeket világoskék, a zsírszegényeket lila korong, a glutén — búzaliszt — nélküli termékeket pedig fehér alapon áthúzott búzakalász jelzésű dobozba, üvegbe csomagolják. Ily módon a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók könnyen felismerhetik ezeket. Az Egészségügyi Minisztériumban úgy vélik, szükséges feltüntetni ezeknek az áruknak a cimkéin a készítmények tartalmát, azt, hogy ezek kik számára ajánlottak, melyik készítményből mennyi fogyasztható. Az ezekben használt egyes adalékok, például a szorbit mellékhatására is ajánlatos felhívni a figyelmet. Az élelmiszertörvény várható végrehajtási rendeletéi megköny- nyítik az új termékek gyártásának engedélyezését, előírták, mit kell ismertetni a csomagoláson és j, mit nem. Az élelmiszerek minő- ; ségi előírásait, fogyaszthatóságá- > nak időtartamát, értékesítésének, : tárolásának, reklámozásának mód- | ját is szabályozzák majd. — Mit hozott magával az államosítás? — Az állami kezelésbe vétel, majd az államosítás végrehajtása biztosította, hogy a termelési rend, a termelési viszonyok közelítsenek a politikai hatalom jellegéhez. Az államosítás biztosította az alapot a tervgazdálkodás megindítására, a népgazdaság ágazati és területi szerkezetének megváltoztatáséira, a munka- nélküliség felszámolására, a szocialista iparosítás megindítására és életszínvonalunk emelésére. Végigtekintve az eddigi tapasztalatokat, elmondhatjuk, hogy a szocialista szektor által termelt nemzeti jövedelem biztosította a társadalom szervezeti átalakulását, a kulturális forradalom kibontakoztatását és az egész nép műveltségi színvonalának emelését is. így történt ez az egykori acélgyárban, a mai Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Dr. K. I. Lemaradtak Nagybátonyban FŰTŐBER-teljesímény Tíz hónap alatt háromszáz- harminchatmillió forint termelési értéket állított elő a FŰTÖBER nagybátonyi gyáregysége. Eredeti tervüktől — részint az élőmunka-igényes föladatok gyarapodása, részint a létszámcsökkenés következtében — mérhetően elmaradtak. Az eredeti elfogadott elképzelés szerint négyszáz- nyolcvanhárommillió forint termelési érték előállítása várt ebben az évben a gyáregységiekre. Most négyszázöt-, szerencsés esetben négyszáztízmillió forintot látnak elérhetőnek az illetékesek. Fontos termékük volt az eltelt időben a Paksra szánt lemezvezeték. Zajlott a házon belül hagyományosként emlegetett termékek gyártása; idesorolódik a porleválasztó, a ventillátor, a többféle tartály, a hőcserélő, a konvektor. Említésre érdemes, hogy az exportra szánt gyártmányok nagyobbik részét az év utolsó harmadában gyártják, gyártották a gyáregységi szakemberek. A kivitel összes értéke — magyar pénzben számítva — huszonhétmillió forint körül lesz az év végével. Ennek túlnyomó hányadát — tizenhat-tizenhét millió forint értéket — a Német Demokratikus Köztársaság egyik vállalatának megrendelésére állítják elő Nagybátonyban. Az NDK-beli egységnek ciklonokat készítenek. Az ez évre érvényes megrendelés összesen kilencvenhárom darab ciklonra szól. Ebben az időpontban körülbelül hatvan ciklon ösz- szeállításával készültek el a FÜTÖBER-esek. örvendetes, hogy — a nehézségek dacára — több mint ötszörös az előrelépés a kivitel értékének nagyságát tekintve (tavaly még „csak” ötmillió forintot ért a Bátony- ból) kiszállított gyártmányok egésze. Jó minőségű munkájukkal a gyáregységiek — várhatólag — tovább növelik kivitelük mennyiségét. Több emeletes magasságban hatalmas híddarut irányít játszi könnyedséggel már tizedik esztendeje Csikós Györgyné, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében, ahová férje kérlelésére, biztatására ment dolgozni. A félelmetes erejű berendezést biztos kézzel viszi mindig a szükséges helyére, mozgékonyán szállítja a csarnokban dolgozók kérésére a hatalmas acélszerkezeteket egyik helyről a másikra. — kj — Több a CSÉB A balassagyarmati járásban közel 5300 CSÉB 80-at tartottak nyilván október végén. Az idei „szaporulat” e szerint 1454, azaz 38 százalék. Ezzel a gyarmati járás éves gyarapodási tervét jelentősen túlteljesítették. Az, egyre növekvő igénynek vélhetően a biztosítással járó sok szolgáltatás a nyitja. Az idén például rokkantsági nyugdíjazás miatt 32 alkalommal, összesen több mint háromszázötvenezer forintot fizettek ki. Azon biztosítottak, akiknek gyermekük született — 203 volt ilyen a járásban az év első tíz hónapjában — 197 ezer forintot folyósítottak. Változó tehéntej A tejben levő oldott kalcium tavasszal ugrásszerűen csökken, amikor a teheneket először engedik ki a legelőkre és táplálékuk megváltozik. Az angliai Agricultural Research Council kutatói szerint a tej kalciumtartalma a zsírszintézissel kapcsolatos. A kutatók szerint a tejképző sejtekben egy speciális enzimrendszer szállítja a kalciumot a sejthártyákba, ahol a fém kazeinhez. fehérjéhez és citráthoz kötődve halmozódik fel. A cifrát összefügg a zsírképzéssel. Mialatt az állat szervezetében zsír szintetizálódik és felhalmozódik, a tejképző sejtekben növekszik a citráttarta- lom, és egyidejűleg a tej kalciumtartalma is magasabb. Manapság gyakori beszédtéma, hogy egy szakma kévés ahhoz, hogy a magára egy kicsit is adó, igényes fizikai munkás megfeleljen a változó, ugyanakkor spirálszerű- en felfelé ívelő követelményeknek. Vajon, miicónt látják azok, akik már _ maguk mögött tudnak, kettő vagy több szakmát, milyen indítékok ösztönözték őket a nagyobb tudás megszerzésére, sokoldalúságuk bizonyítására? ★ Megtermett, már az első pillanatra is kellemes benyomást keltő fiatalember Antal István, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat bánya- támgyártó üzemrészében. Érettségizett szakmunkás, lakatos- és hegesztői szakképzettséggel. De elvégezte a szögbelövő-tanfolyamot, s a 3 M munkaszervezői tanfolyamot. Miért? __ Nem tudnám hirtelen f elsorolni az okokat — kezdi a beszélgetést, majd közben néhány percig rendezgeti gondolatait, aztán így folyíat- ia: — A szakimunkáskéoző elvégzése után úgy gondoltam, hogy az általános alapműveltséghez ma már hozzátartozik a középiskolai végzettség. így hát beiratkoztam a gimnáziumba, sikerrel érettségiztem. Azóta sok mindent másképpen látok a világból. Gondolataim nem csak arra szűkülnek, hogy ez a munkahely az ém világom és semmi Indítékok Bárhol megöllfam a helyem... más nem érdekel. A gimnáziumban szerzett tudást munkámban is jól hasznosítom. Később a lakatosszakma mellé megszereztem a hegesztői képesítést is. Aztán jött a hathetes 3 M munkaszervezői tanfolyam, utóbbi - időelemzői munkakör ellátására jogosított föl. Ez ismét hozzájárult ahhoz, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegyem a munkámat. Nem, sohasem azzal a szándékkal tanultam, hogy majd irodában élem le az életem. Ezt tanúsíthatom a legutóbbi szögbelövő-tanfolyam elvégzésével. De felajánlották, hogy menjek a normairodára időelemzőnek. Nem vállaltam el, mert kevés volt a kereset. Nálunk nem szokás, hogy cukkolják azokat, akiknek sokoldalú képzettségük, érettségijük van, és mégis fizikai munkát végeznek. Ebben az üzemrészben mutat körbe — munkatársaim nyolcvan százaléka érettségizett, vagy technikusi képzettsége van. Másképp nem is tudnánk elvégezni a reánk bízott, szerteágazó szakmai feladatot. Aztán jó érzés tudni, hogy sokoldalú szakmai tudásom birtokában bárhol megállóm a helyem. Ráadásul a nagyobb tudás, a több irányú szakmai műveltség magasabb órabérben is jelentkezik — vélekedik Antal István. Az ő nyomdokain halad felesége, aki jelenleg másodéves szakközépiskolás. — Ma még a kétéves kislányom és a négyéves fiam nem tudja értékelni, hogy édesapja miért tanult ilyen sokirányban. Elhatároztam, hogy beléjük táplálom a bennem munkáló tudás utáni vágyat. Mert akárki, akármit mond: a nagyobb tudás, a szélesebb körű ismeret jólesően növeli az ember értékét. Mosolygós, barátkozásra kész ifjú szakember Selmeczi János, a szerkezetgyártó üzemben. Nacionáléjában többi között ez olvasható: elvégezte a dolgozók szakközép- iskoláját, megszerezte az öntőszakmához szükséges technikusi minősítést, lakatos- és hegesztői szakképzettsége van. — Senki sem kényszerí- tett a tanulásra Előbb a technikumot akartam elvégezni. Egy évet jártam, aztán abbahagytam, mert megerőltetőnek tartottam. Később pedig elvégeztem a dolgozók szak- középiskoláját. Aztán a többi már magától jött. Mert engem is elkapott a tanulási láz. Főmérnökünk ösztönzésére megszereztem az öntőszakmunkához szükséges technikusi minősítést. Nem szeretném, ha bárki is félreértené, de a nagyobb tudás birtokában értékesebbnek érzi magát az ember. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társai fölé helyezheti magát. Én lakatosként is ugyanúgy dolgozok, mint a többi munkatársam. Sohasem ösztönzött engem az, hogy irodában dolgozzak. Nem tennék magamnak jót, ha elhallgatnám, hogy nem tartanák ma itt, ha nincs mellettem a megértő feleségem. Sohasem ellenezte tanulásomat, nem kötött le olyan dolgokkal sem, amelyek gátoltak volna az előrehaladásban. Igen, a középiskola elvégzése után szóba került a főiskola is. Egy évig jártam az előkészítőre, miután úgy éreztem, hogy fizikában gyengébb vagyok, nem mentem el felvételizni, — Egy kis időre elhallgat, aztán szinte magának mondja: — Lehet, hogy újra megpróbálom — vall magáról Selmeczi János. A 27 éves fiatalember felesége jelenleg gyesen van. Ezt az időt használja fel gyors- és géoírói tanfolyam elvégzésére. Egyébként a Szántó Kovács János Gimnáziumban érettségizett. — Gyere ki, téged keresnek, aztán csak az igazat mond — ugratják társai Báli Józsefet, aki ugyancsak a szerkezetgyártó üzemben dolgozik, s jelenleg hegesztéssel foglal- kozi. Az általános lakatosszakma megszerzése után Pestre ment világot látni. Ott az építőknél megszerezte a nehézgépkezelői képesítést. Mint mondja, egy idő után megunta a csavargást, s visszajött ide, régi barátaihoz, ismerőseihez.' Az idén márciusban sikeres hegesztői szakmunkásvizsgát tett. — Ezt kívánta a munkám, no meg az, hogy lépést tartsak a követelményekkel. A jövőben még a védőgázas hegesztésből kell vizsgáznom. Ha ez meglesz, akkor többet is keresek majd. .. bad időmben Ezért úgy döntöttem, hogy míg mások a kocsmába járnak, addig én elvégzem a dolgozók gimnáziu- el a könyvektől. Elvégeztem a mát. Ezután sem szakadtam 3 M munkaszervezői tanfolyamod Utána meós-beosz- tásba kerültem. Egy év után kértem a felmentésemet, mert kevésnek találtam a fizetésemet. Mivel fizetésemelési kérésemet nem tudták teljesíteni, visszajöttem eredeti szakmámba öntőnek. Jelenleg hat-, hat és fél ezer forintot keresek az akkori háromezernyolcszázzal szemben. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a mostani munka könnvebb. De én itt is jól érzem magam. Minden tekintetben megbecsülnek. Ha fzükség lesz rá, akkor megszerzőm az öntőtechnikusi minősítést. Jelenleg is tanulok. A marxista középiskola elvégzése után az esti egyetemre szeretnék járni — mondja a jó megjelenésű, szimpatikus, sokoldalúan képzett szakember. Szilágyi István öntő szakmunkás a dolgozók gimnáziumában érettségizett, s elvégezte a hathetes 3 M munkaszervezői tanfolyamot. — Ügy kezdődött, hogy a szakma megszerzése után ledolgozva a napi munkaidőt, nem volt mit csinálnom a szaök nem a holnap, hanem már a jelen idő követelményeit megtestesítő hírnökök. Munkatársaiknak messze- hangzóan mutatják, az igényes munkásember követendő útját. V. K. NÓGRÁD - 1981. november 28., szombat
