Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

Energiaefazdállsediás a termelőszövetkezetekben Gazdálkodni a tudással B ár nem bennünk a hiba, igen sok fia­talt csalódás ér, amikor bizonyítvá­nyával a kezében elhagyja a közép­iskolát. A foglalkoztatottsági szerkezetben bekövetkezett -változások sorsokat tölthetnek derékba, de legalábbis ideiglenes kényszer- pályára irányíthatnak embereket. Sokáig általában azzal a gonddal küszköd­tek a munkaadók, hogy nem találtak meg­felelő képzettségű embert, s ezért nagyon sok állást ma olyanok töltenek be, akiknek hiányzik a megfelelő végzettségük. Más kérdés, hogy az évek során szerzett tapasz­talat és az önképzés pótolhatja az iskolai tanulmányok hiányát; de az pontosan föl- mérhetetlen, hogy hányán szerezték meg a munkájuk elvégzéséhez minden szempont­ból szükséges tudást, s hányán ennek csak a legnélkülözhetetlenebb részét. A vállala­tok a jól ellenőrizhető oklevelekben bíznak — érthetően. Csakhogy az oktatásügy év­tizedeken át nem tudott kellő mennyiségű, jól képzett szakembert kibocsátani, ezért jobb-rosszabb kényszermegoldásokra kény­szerültek a munkaadók. Van, ahol egysze­rűen eltekintettek a szükséges bizonyítvány­tól, másutt a már dolgozó középvezetőket ültették be az iskolapadba. Az ilyen, s a hasonló erőfeszítések csak ideiglenesen oldhatták meg a vállalatok gondjait. A kiút természetesen a foglalkoz­tatottsági igényekhez harmonikusabban il­leszkedő iskolarendszerben keresendő, amelynek kialakítása — az oktatásügy erő­feszítései nyomán — már folyamatban van. Konkrétan vizsgálva a helyzetet, azt ta- láljuk, hogy valamennyi, szakmunkásképző intézetben végzett fiatal ma már talál kép­zettségének megfelelő állást. A gimnázium­ban kevésbé megnyugtató a kép. Általában elmondhatjuk, hogy minden második gimna­zista tanulhat tovább, de közülük csak na­gyon kevesen ott és akkor, amikor és ahol szerettek volna. Nagyobbik részük nem egyetemet, hanem főiskolát végez, és nem nappali, hanem esti tagozaton. Már ez is tö­rés; de mennyivel nagyobb törést kell azok­nak a nem továbbtanuló fiataloknak elszen­vedniük, amikor kiderül, hogy érettségi bi­zonyítványuk a gyakorlatban a segédmun­kási képesítéssel egyenlő. Nekik általában olyan munkát kell végezniük — például: adminisztrátorit —, amely nem feltétlenül igényel gimnáziumban megszerezhető is­mereteket. A legnehezebb helyzetben a szakközépiskolások vannak. Sem szaktudá­suk, sem általános műveltségük nem elég mély ahhoz, hogy a gimnazistáknak vagy a szakmunkásképzőben végzetteknek esélyes versenytárai lelhessenek. Képesítésük pe­dig hiába szól középvezetői munkára is: ez csak elvi lehetőség, amelynek gyakorlati beváltása sokszor kivihetetlen. Igen sok igyekvő, szorgalmas, tehetséges, kitartó fiatal évek munkájával, küzdelmei­vel eléri, hogy tudásához illő feladatot kap­jon. Ha csak rajtuk múlna ez, a folyamatot természetesnek és hasznosnak tarthatnánkj A foglalkoztatottsági szerkezet belső egye­netlenségét . azonban nem tudják a fiatalok saját erejükből megváltoztatni. Ezért is cél­szerű — jóval a döntés pillanata előtt — felkeresniük a pályaválasztási tanácsadó in­tézeteket, ahol nem csak a továbbtanulási,' hanem az elhelyezkedési lehetőségekről is tájékozódhatnak. A z egész társadalom előbbrejutása függ — Széchenyi István szavait idézve — v a kiművelt emberfők sokaságától. Aktuális feladatunk, hogy a termelés to­vábbi racionalizálásával összhangban megte­remtsük a tudással, a szakképzett emberek­kel való, a mainál is hatékonyabb gazdál­kodást. Szunyogh Szabolcs A piaci munka fokozásával Javítani az alkalmazkodóképességet és hatékonyságot Bár a mezőgazdaság még mindig ingyen használja fel a számáfa szükséges energia döntő többségét — napfény formájában —, az úgynevezett kiegészítő energia egyre drá­gább, részben a gépesítés, részben a növekvő műtrágya­felhasználás eredményeként. Ezt az egyre dráguló energiát hatékonyan (felhasználni ne­héz feladat, mert jelentős ré­szét még mindig a fizikai munka könnyítésére, az embe­ri élőmunka pótlására kell fordítani. , Ezért van különös jelentősé­ge az energiatakarékosság kü­lönböző formáinak, az ener­giával történő okos gazdálko­dásnak, amelyről Fábián Lász­ló gépészmérnökkel, a TE- SZÖV gépesítési főmunkatár­sával beszélgetünk. — Említene néhány olyan módszert, amelynek a megye mezőgazdaságában jelentősé­ge van, vagy lesz az energia­takarékosságban? — Elsőként mondanám a szécsényi termelőszövetke­zetben épülő biogáztermelő telepet. A beruházás egy ré­szét az Országos Műszaki Fej­lesztési Alapból finanszíroz­zák. hiszen az első üteme mintegy 19 millió forint. Át­adási határidő 1982 vége, s ez azt jelenti, hogy országosan is az elsők között lesz a szécsé­nyi közös gazdaság, akik ilyen telepet üzemeltetnek. Akik nem tudnák, az ener­giatermelő telep működési el­ve a következő. A gazdaság tehenészeti telepén keletke­ző trágyát kiérlelik és a belő­le felszabaduló metán- és egyéb éghető gázokat felfogják és a baromfitelep fűtésére hasz­nálják. Az első lépcsőben évente mintegy 420 tonna tü­zelőolaj nríegta'karítása válik az eljárással lehetővé. E beru­házás az energiagazdálkodási A november, december, ja­nuár az áramszolgáltató vál­lalatok számára a csúcsidősza­kot jelenti. Így van ezzel az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatósága is, amely egész Nógrád megye és Heves egy része áramellátásáért felelős. Nyolc kirendeltségük dolgozik — Salgótarján, Balassagyar­mat, Karancskeszi, Szécsény, Nógrádkövesd, Rótság, Job­bágyi, Kisterenye —, ahol ál­talában tíz-huszonöt ember állja a sarat. A sötét hónapokra csúcster­helést várnak, mintegy 110— 115 MW-ot fogyasztunk, amely két-három százalékos növe­kedésnek felel meg az ener­giatakarékosság . jegyében. Egy-egy kirendeltséghez 15— 20 község tartozik. A villany- szerelők gondoskodnak arról, hogy lehetőleg ne legyen fenn­akadás sehol. A „nehéz” há­rom hónapra külön intézke­dési tervet' készítettek. Az üzemigazgatóság területén hét nagyobb állomás van, ezeknek folyamatosan kell működniük, mert a legkisebb hiba is több órás áramszünet­hez vezethet. A karbantar­A bolgár hímzők szövet­kezete, a Bolgarsko Vezmo jól ismert cég Bulgáriában és külföldön is. A szövetkezet termékei, a kézzel szőtt és hímzett, népi motívumokkal díszített ruházati cikkek sok­helyütt keresettek. A szövetkezetei harminc éve alapították, központja Szófia üzleti negyedében ta­lálható. A tagság háromne­gyed része nőkből áll. Van­nak köztük közgazdászok, tervezők, népművészek, sza­bók. A tervezők állandóan járják az országot, felkutat­ják az országot, felkutatják az időközben feledésbe ment kormányprogram intézkedési tervének egyik része, s egyúttal azt is jelenti, hogy a közeljövőben nem válik álta­lánossá a megyében. A szé­csényi biogáztelep még másra ' is képes lesz. Többek közt ar­ra, hogy általa a felesleges gázok generátoron keresztül átalakíthatok villamos ener­giává. Valamint —, de nem el­hanyagolható tény — a folya­mat eredményeként nagy mennyiségű „fertőtlenített”, csíramentes trágya nyerhető. . — Lassan két éve, hogy a ceredi termelőszövetkezet be­mutatta a tejhűtés hulladék­hőjét hasznosító berendezését a megye mezőgazdasági szak­embereinek. Mégsem tapasz­talható iránta érdeklődés a megyében. Mi ennek az oka? — A szövetség számára is érthetetlen az üzemek tartóz­kodása. Annál is inkább, mert a körülbelül 50 ezer forintos beruházás egy éven belül megtérül. Igaz, ehhez legalább olyan méretű tehenészeti te­lepek kellenek, amelyekben naponta legalább 3 ezer liter tejet kell lehűteni és a kelet­kező meleg vizet nem kell messzire vezetni. Azaz a szo­ciális létesítmények, vagy legalább az istállók a közel­ben vannak. Száz liter tej le­hűtése során egyébként 70 li­ter 55 fokos meleg víz kelet­kezik, pusztán a hulladékhő felhasználása révén. — A cerediek elsőként sa­ját magukon próbálták ki az új módszert, s csak azután ajánlották fel — miután ná­luk beváltotta a hozzáfűzött reményeket — más nagyüze­meknek. Sajnos mindeddig csak megyén kívüliek rendel­ték meg. — örvendetes viszont, hogy a megyében terjed az ener­giatakarékos szeme stermény- tárolási módszer. táshoa már hozzákezdtek. Ahol a legtöbb üzemzavar mu­tatkozott, soron kívül bejárták a szerelők és megjavították a hibákat. December végéig üzembe helyeznek Hátságon egy nagyállomást, amely a já­rásban a feszültségviszonyo­kat javítja. Hatszázötven transzformá­torállomás szolgálja az áram­ellátást az említett területen, ezeket külön is ellenőrzik, mé­rik azért, hogy tudják, szük­ség esetén hol kell „beavat­kozni”. Ami a fogyasztókat illeti, a hőtárolós készülékek kapcso­lóóráit módszeresen felül­vizsgálják, javítják, cserélik, hogy minél kevesebb ok le­gyen a panaszra. A salgótarjáni üzemigazga­tóság keretében kétszáz vil­lanyszerelő kél útra nap mint nap, hogy ellenőrizzen, javít­son, felülvizsgáljon, elhárítsa a hibákat. Tizenöt községet érint Szé­csény és Nógrádkövesd között az a nagy munka, amely so­rán nagyobb keresztmetsze­tű vezetéket helyeznek az ed­digi elavult helyett. mintákat és elhozzák a kü­lönböző vidékek legszebb hímzéseit á fővárosba. Készítenek gépi hímzésű árucikkeket is, blúzokat, té­rítőkét, zsebkendőket. Éven­te mintegy 300 új tervezésük valósul meg — kézzel, gép­pel belehímezve, vagy belesző­ve a férfi- és női ruházati cikkekbe, asztalneműekbe és más használati tárgyakba. A Bolgarsko Vezmo a különbö­ző nemzetközi vásárokról ed­dig 10 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzérmet vitt haza. Termé­keit szívesen vásárolják a Szovjetunióban, az NDK-ban, Angliában, Spanyolország­ban és Franciaországban. — Tudomásom szerint a megyében — a Magyarnándo- ri Állami Gazdasággal együtt — mintegy kétezer tonna sze­mes terményt szárítanak a gödrös-fóliás eljárással. Je­lentőségéről csak annyit, hogy tonnánként 5—600 forint ener­giamegtakarítás érhető el, bár további finomításokra szük­ség van, elsősorban a meg­bontás és a visszatakarás technikájában, hogy a lég­mentesség —, ami az egész eljárásnak az alapja — bizto­sítható legyen, azaz a veszte­ségek csökkenjenek. A pásztói termelőszövetkezetnek ebben is sikerült előrelépni, nekik már volt kétéves kukoricájuk is, kifogástalan minőségben. — Hogyan alakul a mező- gazdasági nagyüzemek idei energiafelhasználása? — Pontos adatok csak jövő év elején lesznek, hiszen sok gazdaság csak márciusban kapja kézhez a villanyszám­láját, de az energiafogyasztás az eddigiek ismeretében a ta­valyi szint körül marad meny- nyiségben. Ez az 1978. évi fo­gyasztásnak villamos ener­giában 95 százalékát, benzin­ben 89, gázolaj és tüzelőolaj­ban 100 százalékát jelenti. — És forintban? — A tavalyi összes energia- költség az 1978. évi 167 szá­zaléka volt. — Melyek a legfontosabb tennivalók az ésszerű energia­felhasználásban, az energiával való okos gazdálkodásban? — A személyi feltételek megteremtése, a felhasználás figyelemmel kísérése, jó mun­ka- és üzemszervezés, a gépek — mint a legnagyobb ener­giafogyasztók — megfelelő műszaki állapotának figye­lemmel kísérése. Mindez az üzemek feladata. Sőt érdeke! Zilahy Tamás A megye mezőgazdaság) terme- lőszövetkezeteinek KISZ-vezetői a hét végén . háromnapos kongresz- szusi táborban vettek részt a salgóbányai vezetőképző iskolá­ban. A résztvevő hetven fital a megyei küldöttgyűlés és a KISZ X. kongresszusának határozatai­ból adódó feladatokról szóló elő­adás mellett hallhattak a megye mezőgazdaságának VI. ötéves tervéről, a FAT — Fiatal Agrár- szakemberek Tanácsa — szerepé­ről, megyei lehetőségeiről, és az ifjúsági törvényről. Csatorna a sivatagban A kara-kumi csatornának az érintett területek természeti és éghajlati viszonyaira gya­korolt hatását tanulmá4yoz- ták a Türkmén Tudományos Akadémia sivatagkutató in­tézetének tudósai.'’ Megállapí­tották, hogy a csatorna nyom­vonala mentén gazdag nö­vényzet keletkezett, javult a talaj biológiai produktivitása, enyhébb lett az éghajlat. Az új földterületek birtokbavé­telének körzetében 5—10 szá­zalékkal nőtt a csapadékmeny- nyiség, észrevehetően csök­kent az átlagos nyári hőmér­séklet. A tizenegyedik ötéves terv­ben a köztársaságban újabb szűzföldeket vesznek művelés alá, nagy területű legelőket öntöznek. A tudósok következ­tetései hozzásegítik a tervező­ket és a szűzföld meghódítóit ahhoz, hogy megőrizzék a si­vatag egészséges ökológiáját. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben alapvető feladat a termelés gazdaságosságának fokozása, alkalmazkodóképes­ségének növelése. Ezt kívánják elősegíteni a piaci munka ja­vításával elsősorban az ex­portfeladatok teljesítése érde­kében. A piaci munka fokozá­sának jelentőségét ugyancsak aláhúzzák az idei gyakorlati tapasztalatok; nevezetesen az, hogy a világpiaci kilátások nem mondhatók kedvezőnek, s ez megmutatkozik az egyéb­ként hosszú éveken keresztül dinamikusan exportáló nagy- vállalat eddigi eredményei­ben. A rubelelszámolású export előirányzott alakulásával nincs különösebb probléma, ám sok­kal bonyolultabb a helyzet a dollárelszámolású exportfela­datok teljesítésével. A külke­reskedelmi szerződésekkel már biztosított üzletkötések telje­sítésére jelentős hatással van­nak az alacsony világpiaci árak, a túlkínálat; de bele­játszanak ebbe és nehézsége­ket okoz. a nemzetközi feszült­ség, a kohászati üzemek ese­tében nevezetesen az iráni szállítások gyakori és nagy­mérvű korlátozása. A huzaltermékek esetében a bevonatlan huzalból a ren­delésállomány megfelel az el­képzeléseknek. S amennyiben az iráni szállítási korlátozáso­kat feloldják, a vállalat elér­heti a tervezett mennyiség ki­szállítását. A horganyzott hu­zal esetében rendelései látá­si bajok tapasztalhatók, de eb­ben is szerepet játszik a ren­dezetlen iráni belpolitikai helyzet. Szegből nem látszik biztosítottnak a teljesítés. A vállalat a húzott áruk — ide értve a szegeket is — export­jának fokozása érdekében felvette a kapcsolatot egy újabb külkereskedelmi válla­lattal is. Nagyobb a gond a hidegen • hengerelt szalagacélok export­ja tekintetében. A világpiaci hatások következményeként több ezer tonnával kevesebbet lesz kénytelen exportálni a vállalat, mint ahogyan tervez­ete. Nem várható jelentős ja­vulás egyelőre kovácsolt, saj­tolt termékek exportjában sem. Viszonylag jobb a hely­zet a bevonatlan hosszvarra­tos hegesztett cső exportja te­kintetében, amelyből nemcsak, hogy teljesülnek az elképzelé­sek, hanem további exportra kért lehetőséget a vállalat. Ezzel kívánják ellensúlyozd ni a belföldi piac vártnál job­ban lecsökkent felvevőképes­ségét. A kohászati üzemekben ösz- szehangolt munka folyik az új külföldi piacok megszerzésé­re, az export gazdaságosságá­nak javítása, az importmegH takarítás, illetve -pótlás, vala­mint újszerű exporttevékeny­ség kialakítása érdekében. A külkereskedelmi vállala-' tokkal együttesen végzett pi­ackutató munka annál is in­kább fontos, mivel a vállalat­nak a termékektől függően ál­talában évente változnak al piaci lehetőségei. E munka eredményeképpen a Közel-Ke­leten új megrendelőt sikerült bekapcsolni a kovácsolt, saj­tolt termékek értékesítési lán­cába. A horgonyzott huzalok­ra új vevőként jelent meg Algéria és Ciprus, a szegvá­sárlók közé bekerült a szom­szédos Ausztria. Szalagacé-; lókból egyes piacokon rende­léscsökkenés, más piacokon jelentős növekedés történt. A jugoszláv piacra történő szál­lítás mennyisége csaknem megtízszereződött. Meghozta az eredményét az indiai piac­kutatás és a delhi kiállításon való részvétel, s valamelyest növekedett az iráni vásárlás. Az exportgazdaságosság ja­vítása érdekében több intéz­kedés történt a kohászati üze­mekben. Mivel a szegek ese­tében jelentős többletet okoz a vállalatnak a néhány kilo­grammos dobozokba való cso­magolás, olyan vevőket ke­resnek, amelyek egytonnás konténerekbe ömlesztve is fo­gadják az árut A hidegen • hengerelt szalagacélok eseté­ben pedig — a hengermű most folyó fejlesztésével párhuza­mosan — a kikészítés gépesí­tésével kívánják javítani a gazdaságosságot. A kohászati üzemek az ex­porttevékenység bővítése ér­dekében osztrák vállalattal bérmunkaszerződést kötött precíziós csövek redukálására. Törekvések vannak az import- tnegttekarítás, 1 illetve -pótlás területén is. A vállalatnál azon munkálkodnak, hogy a technológiai lehetőségek meg­teremtésével, s az ide vonat­kozó szabványok módosítási lehetőségei alapján hosszvar­ratos hegesztett csővel helyet­tesítsék az importból szárma­zó — tekintélyes mennyiségű — hegesztett gázcsövet és hű­tőszekrénycsövet. A salgótarjáni öblösüveggyárban belföldi piacra napi 3500 —4000 darab vizespohár készül. Andó Miklósné üvegfes­tő kétszáz grammos üvegáru aranyszegélyezését végzi. N0GRÄD — 1981. november 18., szerda 3 Három „nehéz" hónap Villanyszerelők szem. éje Kongresszusi táborok Szőttesek, hímzések, • háziipari termékek BOLGÁR HÍMZŐK SZÖVETKEZETE — ÉVENTE 300 TERV — KÜLFÖLDI MEGRENDELÉSEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents