Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

Haladó írók a békéért November 6-án zárult az őszi megyei könyvhetek rendez­vénysorozat, mely keretében Karancslapujtőn, a. községi körzeti könyvtárban „Haladó írók a békéért” címmel tartot­ták programjaikat a szerve­zők. A 15 ezer kötetes intéz­mény, melyhez Karancsaljá és Karancsberény is fiókkönyv­tárral tartozik, ezekben a he­tekben külön kiállítást rende­zett ajánlott köteteiből. Az el­ső és második osztályosok a szabadpolcok között tartották foglalkozásaikat. A főleg fia­talok számára szervezett ese­mények között szerepelt iro­dalmi vetélkedő, rajzverseny, melynek témája az űrhajózás volt, diafilmeket láthattak a kicsinyek, melyeket el is ol­vashattak a helyszínen köl­csönzött könyvekből. Képün­kön: olvasnivalót válogat Ró­zsa Zita. Oravecz Krisztina, Tóth Tímea és második osztá­lyos társaik a népszerű könyv­heti események kiváló szerve­zője, Bükki Mária segítségé­vel. ^ — kulcsár — Legnehezebb lecke A ^megyetanácsi” állandó jelzőt viselő' salgótarjáni óvo­dában járok. Hosszú évekig az ének—zene óvodai fellegvá­ra volt itt és az orosz nyelv ta­nításának kísérletéről ismert. Ezeken a területeken könnyen maga elé képzel az ember be­mutató foglalkozásokat, mód­szervásárt. A vendég óvónők, -jelöltek megnézik, hogyan folyik a daltanítás, -gyakorlás, miként kapcsolódhat össze a zene a játékkal, bábbal — együtt megvitatják az alkal­mazott, alkalmazható mód­szereket. De hogyan zajlik a bemuta­tó a családi nevelésből? — Valóban, nem könnyen megfogható . terület ez... — mondja bizonytalanságomat látva Csongrády Béláné veze­tő óvónő. — Játékszituációra, játékos foglalkozásra építünk, előkerülnek a bábok is, a gye­rekek családi témáról rajzo­kat készítenek. Arra törek­szünk, hogy minél több szá­lon erősítsük a család és óvo­da kapcsolatait, keressük az újabb módszereket, pedagó­giai eljárásokat — a más óvo­dákból érkező kolléganőkkel ezek hatását, hasznát is ele­mezzük. — Milyen forrnák a legjel­lemzőbbek, legkedveltebbek? —■ Azon túlmenően, hogy itt az óvodában családias lég­kört szeretnénk kialakítani, hogy szívesen jöjjenek ide a gyerekek és az ismereteiket bővítjük a családról, szemé­lyiségfejlődésüket figyeljük; a családi nevelés csak úgy tel­jes, ha a szülőkkel egyeztet­jük céljainkat Megértetjük velük, mit szeretnénk elérni, hova akarunk eljutni a neve­lés során, ebben mit tehet­nénk közösen. Ezt az együtt­működést alapjában aláás­hatja, ha az óvónő fennsőbb- séggel, a „hivatásos nevelő” pózából közeledik, ki akarja oktatni a szülőt. Egymást el­ismerve valósulhat meg csak az igazi kapcsolódás! Ennek egyre változatosabb formái vannak: nyílt napok, család- látogatások, kerekasztal-be­szélgetések. Amit mindkét részről legjobban szeretünk, aZ talán a közös játékdélután. Ilyenkor együtt barkácsolunk — apró játékok, bábok, kerül-, nek ki a szülők és gyerekek keze alól. Hogy ezek milyen becsben vannak! — a kicsik roppant büszkék rá, hogy ezt anyuval, apuyal együtt csi­nálták. • — Apuval? — Igen, egyre többször ta­lálkozunk az apákkal. Koráb­ban reggel-délután csak női arcokat láttunk az öltözőkben, a szülői értekezletre, fogadó­órára is túlnyomó többségben az édesanyák jöttek el. Ma már nálunk az a tapasztalat, hogy a fele-fele arányhoz kö­zelít. Ennek nevelési gyökerei és lehetőségei vannak: csalá­don belül is jobban megoszt­ják a gyereknevelés feladatait, az apák többet foglalkoznak a gyerekekkel. — Említette a fogadóórákat. Igénybe veszik a szülők? — E téren egy újítást vezet­tünk be: nincs kötött fogadó­órája az óvónőknek. A szülők nap mint nap bejöhetnek egy és két óra között. Ekkor mind­két csoportvezető óvónőt bent találják, megbeszélhetik a felmerülő problémákat. Azt tudják rólam, a reggeli és délutáni trécselést ellenzem — akkor az óvónőnek a gye­rekek között van a helye — indul a nap. játékfoglalkozás zajlik. Annak örülünk, hogy a szülők a gyerekükkel kapcso­latban nemcsak arról érdek­lődnek, hogy jól eszik-e, ha­nem hogy mivel játszik szí­vesen, kiket szeret, milyen az érdeklődése. Szívesen adunk tanácsot könyv-, játékvásár­láshoz: aki igényli, könyvtá­runkból szakkönyvet is kér­het. Amit még sokszor el kell mondani: nagyon fontos a rendszeresség, a következetes­ség, a családi nevelésben! Mik-' re gondolok? Legyen a gyere­keknek feladata, amiért ő fe­lelős és ezt kérjük is számon tőle, figyeljenek rá. Tudjuk, nagyon kevés a szülők ideje, de juttassanak legalább egy fél órát a kicsinek, amikor meghallgatják, játszanak ve­le. Ne a késő estébe nyúló té­vézés töltse ki a szabad idejü­ket — nagyon fáradtak, rossz­kedvűek tudnak lenni más­nap! — Milyen tapasztalataik vannak az orosz nyelv tanítá­sáról ? — Közel egy évtizede folyik kísérleti jelleggel ez a nyelvi foglalkozás, szakos tanárnők irányításával. Hetente kétszer van óra. A részvétel önkéntes — középsőtől az iskoláig fo­lyamatosan tanulják a nyel­vet. Jó az, hogy van folytatás — a II. Rákóczi Ferenc isko­lában egy első osztály tagoza­tos mindig. Játékos módsze­rekkel tanulnak — szeretik a gyerekek.' Felmerült a ve­szély: nem lesz-e káros az anyanyelvre ez, de egyáltalán nem tapasztaltuk. Előny az is, hogy együtt kezdenek az isko­lában, könnyebb az átállás. A gyerekek felszabadultabbak, kevésbé gátlásosak. Esetleg ennek van „negatívuma” — feladják a leckét a tanító né­ninek. G. Kiss Magdolna , Művelődési központiaink novemberi ptogramiából A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ­ban kedden és ma a Koldus­operát mutatja be a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Brecht és Weill zenés já­téka a filmrendezőként is­mert Sándor Pált készítette színpadi kirándulásra. Az ígé­retes előadás főbb szerepeit meghívott vendégként Kern András, valamint a színház vezető művészei: Margittay Ági, Kristóf Tibor, Egri Ka­ti, Ivánka Csaba, Nagy Zol­tán, valamint két új „szerze­mény” Takács Kati és ifj. Kő­műves Sándor alakítják. Középiskolás hangversenyt tartanak Gabos Gábor zongo­raművész fellépésével novem­ber 19—20-án, a Bakfark Con­sort részvételével november 25-én, Chopin műveiből, illet­ve régi magyar dalokból és táncokból. A fiatalok érdeklő­désére számíthat a tévé pop­fesztiválján is tisztesen sze­replő Bojtorján -együttes és Eszményi Viktória koncertje november 23-án este, az In- terfolk együttes közreműködé­sével. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban Gabos Gábor Chopin zon­goramuzsikája című műsorával szintén vendégszerepei. Kon­certje itt is a középiskolások bérletében zajlik november 20- án délután, két előadásban. A Benkő Dániel vezette Bakfark Consort ugyancsak vendége lesz Balassagyarmatnak. A no­vember 25-i hangverseny tar­talma azonos a megyeszékhe­lyivel, annyi különbséggel, hogy itt szakmunkástanulók számára szervezik. Andai Györgyi és Juhász Jácint, a két tévéből, filmből jól is­mert művész november 26-án este a pódiumsorozat kereté­ben lép közönség elé. A Szín­ház a pódiumon című műso­rukban Walla Ervin és Nyer­ges Ferenc működik közre. Andai Györgyi és Juhász Jácint az említett nap dél­utánján ugyanazzal a műsor­ral a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ­ban szerepel. A gyermekek számára ígér felejthetetlen perceket az Erdei tündér cí­mű kétrészes mesejáték. A budapesti művészek előadását ma 10 és 14 órakor rendezik meg. A rétsági Asztalos János Művelődési Központ az egyik legnagyobb szovjet filmrende­ző, Szergej Eizenstein kosz­tűm- és díszletterveinek rep­rodukcióból mutat be váloga­tást november 19-től 30-ig kö­zönségének. A Hobo Blues Band együttes november 2£- én hangversenyezik. A Ma­gyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének táncosa­it látják vendégül november 25-én a Népek táncai című műsorral. Két neves bábmű­vész Havas Gertrud és Bölö- ni Kiss István Macskaszere­nád címmel felnőtteknek ad műsort. November 26-1 báb- és marionettjátékuk Saint Sa- éns és Rossini zenéjére ké­szült, s a rétsági pódiumso­rozat soron következő daráló­ja. Ingrid Bergman: Életem 2. Az olasz férj Válása és Roberto Rosselli- nivel folytatott liezonja miatt Ingrid Bergman 1949-ben a filmtörténet egyik legna­gyobb botrányába került. Tíz éven keresztül játszotta az örökké szép, romantikus asz- szonyt, a „Casablancádban Humphrey Bogarttal, - az „Akiért a harang szól”-ban Gary Cooperrel, a „Gázláng”- ban Charles Boyer-val — kedves, gyengéd, támogatásra szoruló nőt. És az „Orleans-i szűz” szentté avatta Ameri­kában. Elege volt Hollywoodból, újat akart, modemet, Rosselli­ni neorealista sorsfilmjeiben akart játszani, azokban a lé­legzetelállító produkciókban, melyek tele voltak dilletan- tizmussal, naivitással és zse­niális intuíciókkal. Ez az ügy, mely Strombo­li szigetén kezdődött, széttör­te az Ingriä Bergmanról szőtt legendát. Amerika első számú kasszasikere, akit bál­ványoztak. imádtak; aki a ,.St. Marien harangjaidban egy apáca szerepében egész lánycsapatokat vett rá a ko­lostorba vonulásra, megcsal­ta őket egy olasszal. Csak bo­lond lehet, csak kábítószer-ré- vező. meg kell menteni — mondották ekkor. A férje Rómába repült, a szállodában találkozott vele, mialatt Rossellini a ház körül éles kanyarokat írt le. és úgy dudált, mint egy őrült. Tud­nia kell, hogy ő ott van, ké­szen arra, hogy megmentse, elrabolja, megszabadítsa a hit­vesi karmokból. Maradt. És utána jött a kritika okozta trauma, belekarmoltak áldoza­tukba, régi filmjeit szögre akasztották, később Rosselli­ni filmjeiben játszott szere­peit ízekre szedték, ezeket az erőtlen, labilis, mélabúval át­itatott figurákat. Ez volt Ingrid Bergman számára a legnagyobb sokk. Pont ő, a természetes, az ál- mélkodó, a soha nem számí­tó, aki jóhiszeműségével ab­szolúte alkalmatlan ilyen bot­rányokhoz, ő került a vádak forgatagába, melynek a meg­filmesítése ártott volna neki. Rossellini úgy tört rá, mint Zeusz, aki Da,nae-t az arany­mámorba vitte. Most , vette csak észre, mennyire meg­fosztották saiát természeté­től, műtárgyat csináltak belő­le. közvagyont. Rossellini, akihez 1950-ben ment feleségül,- rhemoárjában drámai jelenetek közepette jelenik meg. mint egy ősál­lat. aki kicsapongó, kiszámít­hatatlan. aki elméleteket za­bái és filmeket köp, aki a fe­leségét öngyilkossággal, félté- kénységgel és megjátszott szívrohamokkal kínozta. ..Mindent, amit Rossellini- ről írtam, elküldtem az olasz gyerekeimnek, Robertiná­nak. az ikreknek, Ingridnek és Isabellának. Döntsék el ők. bekerüljön-e a könyvbe?” Felhívtak, és azt mondták: -Mama, ez olyan komikus, hogy bent kell. maradnia. A papa egy lehetetlen ember volt, de éppen ez volt benne bolondos". Következik: 3. A vizsga. Sikerek a tankötelezettségi törvény végrehajtásában NÓGRAD — 1981. november 18., szerda 'llllllllllllilllllllllllll IIIIMIIIIIIIII Kllllllllllllllltll Hétfőn délután két fontos napirend fölött folytattak vi­tát Nagybátonyban, a nagy­községi tanács ülésén. Az egyik a munkástelepülésen élők élet- és munkakörülményeit vizsgálta átfogóan, széles, ki­tekintéssel és elmélyülteti, a másik napirendi pontot a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásának tapasztalatai al­kották. A tankötelezettségi törvény végrehajtása alapvető társa­dalompolitikai feladat. A Bar­tók Béla Általános Iskola ve­zetése és nevelő testületé, a nagyközségi tanács vezetői, tagjai és különböző munka- bizottságai ennek megfelelő­en hangsúlyozott figyelmet fordítanak arra, hogy vala­mennyi diák még a tanköte­lezettségi idő alatt, legkésőbb 16 éves koráig elvégezze az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát. E cél megvalósításának Számos összetevője, feltétele van. Lényeges, hogy az isko­lai szervezetek, továbbá a tanácsi testületek rendszere­sen és folyamatosan figye­lemmel kísérjék, megvitas­sák az időszerű, szükséges tennivalókat. Fontos, hogy az iskola jó kapcsolatot alakít­son ki az óvodákkal, ahol a nagycsoportokban már az is­kolai életre való felkészítés .......................................Illímilllllll IHMMHIIIIHMIIK 1 / ovácsné a héten tizen- IC két levelet írt a tele- *x víziónak, húszat a rá­dió ^különböző műsorainak, beküldte a megfejtett kereszt- rejtvényeket és a Márka-ku­pakokat, volt a tanácsnál, a rendőrségen, a KISZ-nél és a nyugdíjasbizottságnál. De he­ti normáját még így sem tel­jesítette. Hogy ne legyen hi­ányérzete, új papírt tett a konyhaasztalra, és írni kez­dett. „Rendezvények Országos Felügyelősége, Program Fő­osztály! T. Et(nő)! A dolgozó magyar nők nagy átlaga nevében szólok. A bá­lokon, meg anélkül is min­denféle szépségkirálynőket vá­lasztanak. A falu szépe, a szakma szépe, a konferencia szépe és így tovább. Mi egy­szerű nők tiltakozunk, akik sem szépek, sem. túl csúnyák nem vagyunk. Ám ezek mel­lett a szépek mellett, kérem, kifejezetten rosszul mutatunk. Ez elveszi az önbizalmunkat, és elidegeníti tőlünk a férfi­akat. Ezért azt javaslom, hogy az érdekeinket sértő szépség- versenyek helyett rendezzenek csúnyaságversenyt. Válasszák meg a bál rondáját! Osszák Csúnyaság­verseny ki a legvisszataszító Vb nők számára kiírt díjat. Mutassák be a csúnyaságkirálynő fény­képét, lehetőleg bikiniben! Akkor aztán megbecsülnek majd minket, átlagos magyar dolgozó nőket, akik a sok munkától nem érnek rá szé­pít kezni" A levél természetesen el- sikkadt a felügyelőség férfi dolgozóinak ke­zén. Kovácsné ezért két hét múlva megírta kedvenc úiság- jának, hogy közérdekű beje-. lentésére, a szabályoknak fity- tyet hányva, nem kapott nyolc napon belül gyógyuló választ. A felügyelőség munkatársa a riporter érdeklődésére elis­merte, hogy hibát követtek el, amikor Kovácsáénak nem ad­tak méltó választ. De ami ké­sik, nem múlik. Csak kerüljön a kedves levélíró a szeme elé! Ami pedig az ötletet illeti, nem rájuk tartozik, hanem a nőtanácsra. Az újságcikk elolvasása után 42 propagandista és reklám­főnök csapott a fejéhez (vala­kinek), és hirdetett vásárokon, szakboltokban, áruházakban és egyéb helyeken, ahol erre semmi szükség, Miss Randa vetélkedőket. Közülük 38-nak remek ötlete támadt. Leróva tiszteletét a csúnyaságverseny szülőanyja előtt, az első díjat ünnepélyesen Kovácsnénak adták át. A zóta nem ír Kovácsné leveleket. Mint mond­ta. a nagy szellemeket nem érti meg korunk. Tótisz András folyik, A végrehajtás során különös jelentőségre tesz szert a gyerekek képességeinek fel­mérése, az ennek megfelelő iskolatípusba történő beíra- tása. A szülőknek természe­tesként kell elfogadniuk a gyógypedagógiai, vagy kor­rekciós osztályok létét, s fel kell ismerniük, hogy ezek a szellemi érettségben valami­lyen oknál fogva elmaradt gyermekek érdekében van­nak, és nem önkényes, bán­tó megkülönböztetésül. A nagyközségi tanács 1978- ban tárgyalta utoljára a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtását Nagybátonyban. Az­óta az iskola jelentős sikere­ket ért el. Kevesebb mint egyharmadára csökkent a felmentett tanulók, örvende­tesen mérséklődött az igazo­latlan napok száma. A tan­évvesztő tanulók száma — egyáltalán nem nevelői libe­ralizmus okán — évről évre csökken, s gyarapodik az álta­lános iskolát elvégzettek ará­nya. öt évvel ezelőtt —, aho­gyan az előterjesztő, Gyenes Lászlóné általános iskolaigaz­gató a kérdésekre válaszolva elmondotta — a beiratkozott tanulók 83 százaléka fejezte be tanulmányait 14 éves kor­ban. A múlt tanévben ez az arány 92 százalékra emelke­dett. s csaknem ezer tanuló közül mindössze 17-en nem végezték el 16 éves korukig az általános iskolát. Mind­ezek az oktató-nevelő munka nagyobb hatékonyságát, a társadalmi szemlélet kedvező tendenciáját igazolják, s az eredményekért méltán kapott elismerést az intézmény a múlt évi összegző vizsgálat során, melyet a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak munkatársai végeztek. A biztató Eredmények elle­nére sem mondhatjuk azon­ban azt, hogy mindenben elé­gedettek Nagybátonyban. Jól tudják, hogy további közös erőfeszítéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy még többen szerezzék meg az alapvégzettséget. Ennek érde­kében a nagyközségi tanács azt javasolja az oktatási in­tézménynek. hogy differenci­ált pedagógiai munkával és megelőző tevékenységgel, az oktató-nevelő' munka színvo­nalának emelésével segítse a gyerekek tanulását, továbbra is szoros kapcsolatot tartson az óvodákkal, az állami és társadalmi szen*«R)rel. helyes irányban alakíts"« és befolyá­solja a szülők szemléletét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents