Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

A KSH jelentése (Folytatás az t. oldalról) Tanácsi beruházásokra 1981. I—III. negyedévben 352 millió forintot fordítottak, folyó áron 13 millió forinttal többet, mint az előző év azonos időszaká­ban. Az építésre fordított pénz­eszközök aránya azonban az 1980. I—III. negyedévi 78 szá­zalékról 72 százalékra csök­kent. Ipar A megye szocialista ipará­nak termelési volumene 1981. év első kilenc hónapjában az 1980. év azonos időszakit az országosnál, nagyobb mérték­ben, 7,2, a két évvel korábbit pedig 6,1 százalékkal haladta meg. A termelésnövekedés az állami iparban 7,7 százalék volt, ezen belül a nehézipar fejlődött dinamikusabban (9,7 százalékkal). Ebben nagy sze­repe volt a bányászat 1980. év azonos időszakához viszonyí­tott 16,1 százalékos volumen­emelkedésének. Ehhez hozzá­járult, hogy legfontosabb ter­mékükből, a barnaszénből 1981. I—III. negyedévben 110 ezer tonnával többet termeltek, mint egy évvel korábban. Jelentős volt a gépipar 20,3 százalékos .többlettermelése is. Minden alágazatban ez év első kilenc hónapjában az 1980. év I—III. negyedévihez viszo­nyítva dinamikus termelés­emelkedés jelentkezett. A gép- és gépiberendezés-iparban például a Balassagyarmati Fémipari Vállalat alumínium­termékei (főként a bányatám) iránt megnövekedett a keres­let. A híradás- és a vákuum­technikai iparon belül a je­lentős termelésnövekedést dön­tő mértékben a Budapesti Rá­diótechnikai Gyár salgótarjá­ni gyáregységének fokozódó alkatrészgyártása, illetve a több exportmegrendelése ma­gyarázza. A közlekedésiesz- köz-iparban intenzív a terme- lésemelkedós. Több év óta elő­ször a fémtömegcikk-iparban jelentős volumentöbblet je­lentkezett, amit az utóbbi ne­gyedévben elkezdett „Salgó” tűzhelyek gyártása tett lehe­tővé. A villamosgép- és -ké­szülékipar termelésfelfutása pedig a nemrég elkészült be­ruházás következménye. Az építőanyag-iparban az 1980. I—III. negyedévihez vi­szonyított mérsékelt ütemű ter­melésnövekedés oka a Zagyva —III. nagyjavítása miatti ki­esés. A kohászatban — az is­mert világpiaci dekonjunktu- rális tényezők miatti kevesebb megrendelés hatására — csak alig nőtt a termelés volumene. A könnyűipar termelése az előbbiekkel szemben kissé csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az alága- zatok közül azonban a bőr-, szőrme- és cipőiparban dina­mikusan nőtt a termelés és a nyomdaiparban termékváltás következtében 8 százalékkal fokozták a mennyiséget. Az élelmiszeripar termelése ez év kilenc hónapjában 3,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez abból adódott, hogy az étke­zési sertészsír, a liszt, a ke­nyér és az üdítő ital gyártott mennyisége kevesebb volt az előző év hasonló időszakinál. Az élelmiszeripari- termékek közül csontos nyers húsból, tej­ből és péksüteményből ugyan­akkor az 1980. I—III. negyed­évinél többet gyártottak. Az egyéb ipar termelése 1981. el­ső háromnegyedében 4 száza­lékkal több, a szövetkezeti ipa­ré viszont 6 százalékkal keve­sebb volt az egy évvel koráb­binál. Az ipar többlettermeléséhez az export 1980. I—III. negyed­évihez viszonyított növekedé­se is hozzájárult. A megye szocialista iparának ez év ki- lenchavi exportárbevétele meghaladta a 2,3 milliárd fo­rintot, az egy évvel korábbi­nál folyó áron 4,1 százalékkal több volt. Az összes kivitelen belül a rubelelszámolású dinamiku­sabban, a nem rubelrelációjú export mérsékeltebben nö­vekedett. A kivitelt döntően meghatározó nehézipari ter­mékek exportjával kiemelke­dik a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregysége 32. a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyára 14 és a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek ugyancsak 14 százalékos részesedéssel. Ezek exportja — az utóbbi gyár kivételével — a termelésemelkedésnél is­mertetett tényezők hatására jelentősen nőtt. A kohászati vállalaton kívül csökkent a ki­vitel az ÜM síküveggyárban, az ÜM öblösüveggyárban, az OBV salgótarjáni gyárában és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A könnyűipari termékek ex­portja ez év kilenc hónapjá­ban mindkét relációban és ösz- szességében is az egy évvel ko­rábbihoz képest számottevő­en emelkedett, ennek ellenére az összes export 13 százalékát adja csak. Ä legjelentősebb exportőr a Salgótarjáni Ruha­gyár, ahol ez évben a nem ru­belelszámolású export foko­zása jellemző. Az ipari szervezetek ez év I—III. negyedévi termelési eredményét az 1980. év azonos időszakinál 1,6 százalékkal alacsonyabb létszámmal, kö­zel 40 ezer fővel érték el. Az ágazatok közül csupán az élel­miszeriparban nőtt kismér­tékben a létszám. Az összes foglalkoztatottakéhoz hason­lóan alakult a fizikai foglal­kozásúak létszáma, valamint azok teljesített munkaórái is. A túlórák száma az egy évvel korábbinál 6,4 százalékkal volt több. A termelésnövekedést a me­gye szocialista iparában 1981. I—III. negyedévben is teljes egészében a termelékenység javulása eredményezte. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés ez év kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz vi­szonyítva 8,9, a fizikai foglal­kozásúak termelékenysége és az óratermelékenység pedig egyaránt 9,1—9,1 százalékkal emelkedett. A szektorok közül a tanácsi és a szövetkezeti iparban ugyanakkor a terme­lékenység 3—5 százalékkal romlott. bői az előző év hasonló idő- napraforgó-étolajból eseten­szakához viszonyítva 5 száza- ként kisebb zökkenőkkel — lékkai többet vásároltak fel Ennek túlnyomó többségét a háztáji és kisegítő gazdaságok adták, közel egynegyedét a biztosították az igények kielé­gítését. A kiskereskedelem a boltok előtti árusítások szervezésé­mezőgazdasági termelőszövet- vei, valamint kitelepülésekkel kezetek közös gazdaságai és javította a lakosság ellátását. A vendéglátás folyó áras for­galma 1981. I—III. negyed­évében az előző évihez képest 6 százalékkal nőtt, míg válto­mintegy egyharmadát az ál­lami gazdaságok. Baromfiból az I—III. ne­gyedéves felvásárlás 3095 ton­na volt, a teljes mennyiség ®ron százalékkal Építőipar majdnem a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek közös gaz­daságaiból származott. A tej- *felvásárlás meghaladta a 35 millió litert, mintegy 8 száza­több az egy évvel korábbinál. Ezt a kedvezőbb időjárás és a rendezvénysorozatokból (szlo­vák napok, tiszthelyettes­avatás) adódó dinamikusabb lékkai volt több, mint 1980 I— forgalomnövekedés _ eredmé­III. negyedévében. A tojásfel vásárlás 1225 ezer darab volt, évek óta jelentős mértékben csökken, mindössze 60 száza­léka az előző év hasonló idő­nyezte. A vendéglátáson belül továbbra is növekszik az éte­lek és a szeszmentes italok forgalmának részaránya. A ruházati cikkek folyó áras szakénak. Az értékesítés majd- /forgalma 1981. I III. negyed­évében az előző év azonos időszakához képest 9 százalék­kal, az értékesítés volumene ... ,, _ „ . pedig 2,5 százalékkal emelke­Nográd megye mezőgazda- dett. A növekedést több keres- v kedelmi akció megrendezése segítette elő. A megye kiske­reskedelmén belül a vegyes iparcikkek árufőcsoportban nőtt a legnagyobb mértékben a forgalom. Folyó áron 1981. nem teljes mennyisége a ház­táji és kisegítő gazdaságokból származik. Nógrá' ságában a számának csökkenése már a múlt évben megállt és ez év­ben az állami gazdaságokban 7, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben pedig 17 szá­zalékkal növekedett. A foglal- í—m. negyedévében 11 száza- koztatottakon belül a fizikai 2ékkal magasabb volt az elő- foglalkozásuak szama 1624 fo- ző év hasonló időszakinál, vél­ve! több mint 1980-ban. A nö- tozatlan áron pedig 4 száza- vekedes a te rm el os zö vet ke z e- lékkai nőtt. Az elektromos tek közös gazdasagaiban volt háztartási cikkek közül az au- nagyobb, ami az alaptevekeny- tomata mosógép vásárlása fo- ségen kívüli tevékenység bovi- kozódott, az előző év azonos téséből adódik. Nőtt a fizikai foglalkozású időszakához viszonyítva 1981. 1—III. negyedévében 86 szá­ak havi átlagbére az elmúlt Zalákkal növekedett. A jármű­év hasonló időszakához képest: vek közül a személygépkocsi- az állami gazdaságokban 104, vásárlás 23 százalékkal csök- a mezőgazdasági termelőszö vetkezetekben pedig 292 rinttaL A megyei székhelyű szocia­lista építőiparban 1981. I—III. negyedévben a saját építési- szerelési munkák értéke közel 91o millió forint volt. válto­zatlan áron 0,2 százalékkal maradt el 1980 azonos idősza­kának termelési volumenétől. Az építőipari szervezetek éves előirányzatukat az első há­romnegyed évben 70—75 szá­zalékban teljesítették. Meg­nőtt az építőipar termelésén belül az exportcélú építési­szerelési tevékenység aránya. A termelékenység szintje az 1980. I—III. negyedévihez ké­pest több mint 4 százalékkal emelkedett a megyei székhe­lyű szocialista építőiparban. Tovább csökkent a foglalkoz­tatottak száma, 1981. I—III. negyedévében 5262 fő volt, kö­zel 96 százaléka az egy évvel ezelőttinek. A kilépők helyet­tesítése, kiesettek munkájának pótlása a termelés gyakori ru­galmas átszervezését igényli. A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 1981. I—III. ne­gyedévében 281 lakást adott át a beruházóknak, 59-cel töb­bet, mint 1979 és 124-gyel ke­vesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A mi­nisztériumi építőipar lakását­adása a három vizsgált idő­szakban egyenletes volt. A szö­vetkezeti építőipar kivitelezé­sében 113 lakás készült el. Mezőgazdaság Nógrád megye mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben a kalászos gabonák termésátlagai elma­radtak az 1980. év kiemelke­dően magas termésátlagai mö­gött, de az 1979. évit megha­ladták. A megye szarvasmar­ha-állománya az elmúlt hár rom évben lassú mértékben nőtt és szeptember 30-án mint­egy 1600-zal több volt, mint egy évvel korábban. Ezen be­lül a háztáji és kisegítő gaz­daságokban 2,5 százalékos nö­vekedés jelentkezett. A megye sertésállománya 1981. szep­tember 30-án közel 6 száza­lékkal haladta meg mind az előző, mind a két évvel ko­rábbit. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek állomá­nya csökkent, a háztáji és ki­segítő gazdaságok állománya ugyanakkor 7 százalékkal emelkedett. A vágómarha-felvásárlás év­ről évre csökken, az előző év hasonló időszakának csak 93 százaléka. Ennek oka a hízó­marha-állomány jelentős csök­kenése, ami várhatóan az 1982. évi ártámogatás növekedése hatására változik. Vágósertés­Á lakosság életkörülményei r, kent. A híradástechnikai cik- fo- kékén belül a színestelevízió- eladás forgalma közel 90 szá­zalékkal magasabb volt 1981. I—III. negyedévében, mint a bázisidőszakban. A megye szocialista kiske­reskedelmében 1981. I—III. ne­gyedévében 6518 főt foglalkoz- Megyénk lakosságának pénz- tattak, 1,2 százalékkal többet, bevételei 1981. I—HL negyed- mint 1980 hasonló időszaká- évében az előző év azonos ban. időszakához viszonyítva 6szá- Nógrád megye óvodai háló- zalékkál nőttek. A pénzbevé- zata 1980. és 1981. október 15. teleken belül a végzett mun- köeött két újonnan szervezett kával kapcsolatos jövedel- óvodával bővült. Pilinyben és mek nagyobb mértékben emel- Alsótoldon egyenként 25gyer- kedtek, mint az előző két év meknek férőhelyet biztosító azonos időszakában, a társa- óvodát létesítettek egyéb he- dalombiztosítási juttatások lyiségek átalakításával. Így a növekedése ugyanakkor el- jelen tanévben 150 óvodában maradt attól. A munkás- és kezdődött meg a gyermekek alkalmazotti bérek 7 százalék- óvodai oktató nevelése. Az kai haladták meg az elmúlt év óvodás gyermekek száma azonos időszakának kifizeté- 10 813 — több év óta először seit. Ez összefügg egyrészt a — megyei szinten csökkent. A gazdálkodó egységek múlt évi férőhely-kihasználás javult, óvatosabb bérpolitikájával, ugyanis a gyermekek szám'á- amikor is a bérfejlesztések je- nak csökkenése mellett 1981- lentős részét a IV. negyedév- ben 3 százalékkal több férő­ben adták ki, másrészt a Sál- hely volt, mint az előző év- gótarjáni Vasöntöde és Tűz- ben. A megye óvodáiban 371 helygyár korábbi éveket meg- gyermekcsoportban 721 óvónő haladó bérfejlesztést hajtott foglalkozik az óvodás gyer- végre. A szövetkezeti bérek mekkel. Számuk évék óta emelkedéséhez pedig a kisipa- emelkedik. ri szövetkezetek tevékenység­bővülése járult hozzá. Az óvodások számának csök­kenésével párhuzamosan je­Legnagyobb mértékben — lentősen emelkedett az általá- az ipari tevékenység bővülése nos iskolai tanulók száma, ami következtében — a termelő- a demográfiai hullám tovább szövetkezeti munkabérek nö- vonulását jelenti. A jelen ok- vekedtek. A mezőgazdasági la- tatási évben 27 203 gyermek kosság felvásárlásból szárma- tanul az általános iskolákban zó bevétele az előző évekénél mintegy 700 fővel több mint jóval mérsékeltebben emelke- egy évvel korábban. A meg- dett, 1981. I—III. negyedévé- növekedett tanulólétszámot nek az előző év azonos idősza- az 1980—81-es tanévinél 22-vel kához viszonyított emelkedé­se csupán 3 százalék. több, 1001 osztályteremben 1822 pedagógus oktatja, akik­A lakosság OTP-betétben nek csupán 3 százaléka peda- elhelyezett betétállománya góigiai képesítés nélküli. 1981. szeptember 30-án 2821 millió forint volt, 10,5 száza­Nógréd megye tíz középis­kolájának 120 osztálytermében lékkai több, mint egy évvel 3682 nappali tagozatos tanuló korábban. A hitelállomány kezdte meg a jelen tanévet, ugyan a betétekénél 1980 évi- 1980 szeptemberétől 8 új tan­hez viszonyítva kisebb mér­tékben emelkedett, de a III. teremmel bővült a középisko­lai hálózat, melyet a balassa­negyedév végén meghaladta a gyarmati Balassi Bálint Gim- 2,2 milliárd forintot. A hosz- náziumhoz csatolt új iskola- szú lejáratú hitelek részará- szárny átadásával nyertek. Így nya az összes hitelen belül ez a középiskola a legtöbb 86,4 százalékra emelkedett, diákot (533 főt) befogadó in- emellett élénkült az áruvásár- tézmény a megyében. lási és személyi hitelek iránti igény is. Az 1981—82-es tanévben a középiskolai tanulók száma A megye kiskereskedelme mintegy 4 százalékkal több 1981. I—III. negyedévében az előző évinél. Salgótarján és 5152 millió forint forgalmat Balassagyarmat középiskolái­bonyolított le, amely folyó áron 7 százalékkal magasabb, mint az előző év I—III. ne­ban tanul a diákok zöme (79 százaléka), 3 községben (Kis- terenyén, Pásztón és Szécsény­gyedévi. A forgalom volumene ben) pedig több mint egyötö- 2,3 százalékkal haladta meg dük vesz részt gimnáziumi illetve szakközépiskolai okta­tásban. A két iskolatípusban (gim­náziumban és szakközépisko­az 1980 azonos időszakit. A bolti élelmiszerek es él­vezeti cikkek forgalma folyó áron 1,5 százalékkal maga­sabb az előző év hasonló idő- Iában) tanulók aránya (40:60) szakinál. változatlan áron az utóbbi két évben lényegé- azonban csak 0-2 százalékkal ben nem változott, így tovább­nőtt az elmúlt évhez viszo- ra is a szakközépiskolások na- nyítva. Az árualapok — ser- gyobb hányada jellemzi a kö­téstőkehús, fűszerpaprika, zépfokú oktatást. „Ha valamit mozgatunk, akkor az halad el$re..." Szabó Károly öntvénytisztító, a Csépe brigád tagja a tor* mahomokot vési le a kehilláról. Az „emberi tényezőként” emlegetett gazdasági faktor egyik fontos tulajdonsága: a kezdeményezőkészség. Lénye­ges sajátossága ez a „legfőbb termelőerőnek”. Nem mellékes azonban, hogy nyílik-e mód a kibontakozásra a gyakorlatban is a szóban forgó ismérv előtt. Igennel válaszolnak a kérdés­re az SKÜ Csépe Sándor Szo­cialista Brigádjának tagjai, sa­ját tapasztalataikra alapozván. Erről bizonykodik — többek között — egy tény is: a hu­szonhárom tagú, hat és nyolc általános iskolai osztályt vég­zett munkásokból álló brigád idén eddig kilenc újítási ja­vaslatot nyújtott be, amelyek közül idáig nyolcat fogadtak el az illetékesek. NEM VILÁGRENGETŐ — Ha valamit mozgatunk, akkor az halad előre — mond­ja Győrik Ferenc, az acélgyár kovácsoló és öntöde gyárrész­legében tevékenykedő csapat vezetője, —r Ha beadunk egy javaslatot, akkor utána hamar kapjuk a visszajelzést, az újí­tási számot. De nem árt, ha ezután telefonon fölszólunk, vagy fölmegyünk az újítási irodára, és érdeklődünk, hogy miként halad az ügy... — Nem világrengető dolgok, amiket beadunk — figyelmez­tet Nagy István lakatos, a brigád tagja. — Csak kisebb lehetőségek, amiket észreve­szünk. Azokra találunk ki megoldást. Hosszabb időre visszamenő­leg: munkavédelmi újítások alkotják az általuk kezdemé­nyezett műszaki változtatások nagyobb részét. Ezenkívül más adat is tanúskodik arról, hogy elsőrangúnak tartják testi ép­ségük védelmét: tíz esztendeje nem adódott brigádjukban olyan munkahelyi baleset, amelyből munkanapkiesés származott volna. LEHETSÉGESNEK LÁTJÁK Mint a csapattagok elmond­ják, idén huszonhét baleseti forrást tártak föl, ezek közül eddig tizenhármat szüntettek meg ők maguk. Az ilyen jel­legű változtatásokra ösztönzik őket az illetékesek, hiszen az öntöde nem kevés veszélyt rejt magában eszményi körül­mények között is. A munka- védelmen javító változtatáso­kat brigádsikerként könyvelik el. Baleset-elhárító újítással legtöbbször nem jár együtt termelékenységnövelés, ami­nek „forintális” hasznát kal­kulálni lehetne. Ezért a ver­senyben eszmei díjként egy főre ezer forintot, tehát össze­sen huszonháromezer forintot jegyeznek föl egy-egy megva­lósult munkavédelmi újítás eredményeként a csapat neve mellé. Jól jönnek ezek az ez­resek, mert igen bátor ver- senyfölajánlásokat tesz a Csé­pe Sándor brigád. 1959-ben alakultak hivata­losan is kollektívává. Azóta tízszer nyerték el a mozgalom díjainak arany fokozatát, leg­utóbb tavalyi munkájukért idén májusban vehették át. Erre az évre először szerény vállalást tettek, mert nagyobb követelményeket támasztott a vállalat a brigádok elé. Az arany fokozahoz fejenként hatvanezer forintnyi megtaka­rítást kell elérni. Eleinte ezt nem látták megoldhatónak, ezért „csak” ezüstkoszorúra tettek ajánlatot. Év közben azonban túl szolidnak bizo­nyult eredeti elképzelésük, és pótvállalásként már az arany fokozatot pályázták meg. Most a napokban pedig már a Vál­lalat kiváló brigádja cím el­érését is lehetségesnek látták, s erre is elkészítették, benyúj­tották pótfölajánlásukat. NAGYOBB FLELÖSSÉGGEL — Egy balesetvédelmi újítá­som már nekem is lett volna. De maród lettem, így abba­maradt; aztán meg azt mond­tam: jó lesz az később is — vélekedik Schütz István 27 éves darus, a brigád tagja. Jó lesz később is, ha nem eső után köpönyeg lesz belő­le. A fiatalember idén került bele hivatalosan is a kollek­tívába, s már érzi ennek jó hatását: „Jobban szívén vise­li az ember a dolgokat” — vallja. Ez a megnövekedett felelősségérzet is olyan hatás lehet, amely hasznos kezde­ményezésekre készteti a csa­pat tagjait... M. P. Új ÁFOR-szolgáltatás Pmseivé a ti utaknál Sikerrel mutatkozott be a pénzérmével működő automa­ta porszívó az ÁFOR kútjai- nál. A kísérletképpen fölsze­relt, három darab egyforin­tossal három percig működő nagy teljesítményű porszívót mindenki maga kezelheti. Az egyelőre importból beszerzett gépek a nagyobb ÁFOR— AGIP-kutaknál találhatók. A fővárosban például a Vágány utcai szerviznél és töltőállo­máson, de a vidékiek is ki­próbálhatják: Szegeden, Kecs­keméten és Nagykanizsán. A szolgáltatás a kutak nyitva­tartási ideje alatt vehet# igénybe. NÓGRÁD - 1981. november 17., kedd----*■ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents