Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

Ülésezett az SZKP KB Előtérben az iíj népgazdasági terv kidolgozása Leonyid Brezsnyev beszéde Hétfőn Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Bi­zottsága. Az ülésen Leonyid Brezsnyev a KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke mondott beszé­det — Az SZKP ez év tavaszán megtartott XXVI. kongresz- szusa óta nagyszabású poli­tikai, szervező és gazdasági munkát végeztünk — mon­dotta a többi között. — Emel­kedett a néptömegeknek a munkában és a politikai élet­ben tanúsított aktivitása A síovjet nép derűlátóan kezd­te meg az új ötéves terv tel­jesítését, bízik erejében és mélységes meggyőződése, hogy sikerrel megoldjuk a kom­munista építés nagy és bo­nyolult feladatait. Ötéves tervezet — Az SZKP Központi Bi­zottságának jelenlegi ülését a kongresszus munkája közvet­len folytatásának tekinthet­jük. A kongresszuson jóvá­hagytuk a nyolcvanas évekre szóló gazdaságpolitikát, elfo­gadtuk az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének irányelveit. A KB ülésén most a következő lépést tesszük meg. Jóvá kell hagynunk az ötéves terv tervezetét, amely a nyolcvanas évek első felé­re konkrét formába önti a párt XXVI. kongresszusának határozatát. A Központi Bi­zottság áttekintette az állami tervbizottság és a miniszter- tanács által előterjesztett anyagokat és arra a követ­keztetésre jutott, hogy az 1981—1985. időszakra szóló tervelőirányzatok általában megfelelnek a kongresszus által megfogalmazott igé­nyeknek. A terv értékelésé­nél ez a legfontosabb szem­pont. .— A tervjavaslat pontosan meghatározza azt az utat, amelyen járva meg lehet ol­dani az ötéves terv fő fel­adatát A párt irányvonalá­nak megfelelően növelni kell az ország gazdasági potenci­álját, a népgazdaság haté­konyságát. A terv egyúttal arra is irányul, hogy végre­hajtsuk a kongresszuson el­fogadott szociális programot-Az elkövetkező években dinamikusan fejlődik az ipar és a mezőgazdaság. Jelentős lépést teszünk előre Szibéria, a Távol-Kelet természeti for­rásainak kiaknázásában, to­vább fejlődik valamennyi szövetségi köztársaság gaz­dasága. Megbízhatóan gondos­kodunk az ország védelmé­nek szükségleteiről is. — gazdaságunk helyzetére olyan tényezők is rányomják bélyegüket, amelyek teljes egészükben, vagy jórészt nem tőlünk függenek — folytatta Brezsnyev. — A szárazság immár három egymást köve­tő évben nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak és ezzel az egész népgazdaságnak. A ter­vek elkészítésénél magától értetődően figyelembe kellett venni azt is, hogy a nemzet­közi helyzet bonyolultabbá vált Mindez nem maradha­tott hatás nélkül az ötéves terv javaslatára. Ez a terv nehéz, feszített — ebből kö­vetkezik, hogy teljesítéséhez meg kell kétszerezni, meg kell háromszorozni az erő­feszítéseket. Brezsnyev beszédében ki­tért a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseire. Megál­lapította, hogy az ötéves terv központi kérdése az élelmi­szer-probléma. A megoldás út­ját az jelenti, ha gyors ütemben növelik a mezőgaz­dasági termelést. A terv gon­doskodik erről. A gabona évi termésátlaga az öt év során csaknem 35 millió tonnával, a hústermelés átlaga pedig több mint kétmillió tonnával emelkedik. Tervbe vették, hogy jelentősen növelik a zöldség- és gyümölcstermesz­tést is. Az ötéves terv első évében nem volt kedvező a termés. Ennek azonban nem szabad megingatnia azt a célkitűzé­sünket, hogy gyorsan és áll­hatatosan növeljük az élel­miszer-termelést — mondotta Brezsnyev. — A sokéves ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy országunkban szinte minden évben kedvezőtlenek az idő­járási körülmények a me­zőgazdaság számára. Ezt a mi éghajlati viszonyaink között nem szabad kivételnek te­kinteni és le kell vonni a gyakorlati következtetéseket. A mezőgazdaság munkáját ésszerűen kell alkalmazni a hátrányos klimatikus viszo­nyokra. Ez feltételezi, hogy az egyes körzeteket szigorúan szakosítsák, olyan növényi kultúrákat és agrotechnikai módszereket alkalmazzanak, amelyek bármifajta időjárási viszonyok között biztosítják a jó termést A feladat ugyan­akkor azt is feltételezi, hogy a megfelelő technikát gyárt­sák. A talajjavítás fejleszté­sével, a növekvő mennyiségű trágya felhasználásával ezek az intézkedések elősegítik, hogy csökkentsük a mezőgaz­daság függését az időjárástól. Kazahsztán példája Az idei év mezőgazdasági eredményeiről szólva Brezs­nyev kiemelte Kazahsztán példáját, ahol egyenletesen dolgoztak. A köztársaság a ne­héz időjárási körülmények el­lenére mintegy 16 millió ton­na gabonát adott el a felvá­sárló szerveknek. Teljesítet­ték a gábonafelvásárlási ter­vet Ukrajnában és néhány más köztársaságban is. talékát jelenti a külgazdasá­gi kapcsolatok kiegyensúlyo­zott, átgondolt fejlesztése, mindenekelőtt a szocialista országokkal kialakított együtt­működésünk elmélyítése. Az együttműködés gazdasági és politikai téren egyaránt első­rendű fontosságú, hangoztat­ta. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott : a gazdasági és a szociális haladás növekvő ösz- szefüggése, amely a fejlett szocialista társadalomra jel­lemző, vezető helyet követel a tervekben, a szociális prog­ramban. Az új ötéves tervja­vaslatban növekszik a nem­zeti jövedelemnek fogyasztási célokra felhasznált része: a fogyasztási alap 1980-hoz ké­pest 1985-re 73 milliárd ru­bellel növekszik. A terv t a -pártkongresszus határozatá­nak megfelelően - előirányoz­za, hogy az ipar közfogyasz­tási cikkeket gyártó ágazatai az átlagosnál nagyobb mér­tékben növekedjenek. Az elő­ző ötéves tervhez képest je­lentősen megnő például a textíliák, a cipők, a kötött­áruk, a tartós fogyasztási cik­kek és más áruk termelése. Továbbra is növekednek a lakossági jövedelmek. ' Átfogó intézkedéseket kezdtek meg a munkabérek emelésére. 1982 elejétől kezdve például növekednek a szénbányászat­ban az alapbérek és a járulé­kok. Kiszélesedik az állami juttatás a gyermekes csalá­doknak, a dolgozó anyáknak, a fiatal házasoknak, bővítik annak lehetőségét, hogy a íjők nem teljes munkanap­ban dolgozhassanak, meg­gyorsítják a gyermekintéz­mények építését. Felemelik a minimális nyugdíjakat és más intézkedésekkel is javítják a nyugellátást. Az eddigiekhez hasonlóan továbbra is jelentős összeget fordítanak a közegészségügy és a közoktatás fejlesztésére. Lakásépítésre 93 milliárd ru­belt irányoznak elő, az újla­kások az eddigieknél kényel­mesebbek lesznek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a szibériai és a távol-keleti körzetek lakásépítkezéseire, a falvakban pedig 30 millió négyzetméterrel több lakó­területet építenek, mint az előző ötéves tervben. Megvannak a lehetőségek Leonyid Brezsnyev beszé­dében nagy teret szentelt az ipar, a közlekedés és az épí­tőipar előtt álló feladatoknak. Az ötéves terv az energia és fűtőanyag termelésének, kü­lönösen a földgáz termelésé­nek jelentős növelését irá­nyozza elő. Mint Brezsnyev elmondotta, a közelmúltban pontosan felmérték Nyugat- Szibéria földgáz-, kőolaj- és gázkondenzátum-tartaié- kait, és ez a felmérés ismét bebizonyította, hogy a tarta­lékok igen nagyok, az ország magabiztosan nézhet a jövő­be. — Gazdaságunk hatékony­sága növelésének nem kis tar­— Minden lehetőségünk megvan arra, hogy sikeresen dolgozzunk — mondotta a többi között. Brezsnyev. Az ország termelőerői magasan fejlettek, megvalósult a szov­jet nép társadalmi, politikai és erkölcsi egysége, a párt XXVI. kongreszusának hatá­rozatai megadták előrehala­dásunk pontos stratégiáját. Az új ötéves tervnek fontos idő­szakot kell jelentenie a szov­jet nép sikereinek útján és ilyen időszak is lesz. Nem kéi séges, hogy országunk dol­gozói minden erejüket és energiájukat, alkotókészsé­güket és kezdeményezésüket az új és új sikerek kivívásá­nak szolgálatába állítják — hangoztatta beszéde végén Leonyid Brezsnyev. Béketüntetés Madridban | Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról,) rékszövetkezeted a kedvezőt­len helyzetből adódóan a jö­vőben a kedvező adottságú megyéktől kisebb megszigorí­tásokat kapjanak. Ez a fajta megkülönböztetés nem csor­bítaná a népgazdaság érdeke­it, viszont segítené a sajátos helyzetből eredő szóródások kiegyenlítését. A lakásszövetkezeti választ­mányi ülésen Novak János, a salgótarjáni Ifjúsági Lakásszö­vetkezet elnöke kért szót. El­mondta, hogy az elmúlt terv­időszakban . megvalósult la­kásépítő szövetkezeti beru­házásoknál nehézséget oko­zott a taoáesi szervekkel való érdekegyeztetés. Éppen ezéft a tanácsok és a lakásszövet­kezetek között célszerű a kap­csolatot, az együttműködést erősíteni. — A megnövekedett házke­zelési, karbantartási igények kielégítésére a Nógrád megyei szövetkezetek is változatos formákat alkalmaznak — mondta a későbbiekben. — Felmerült a szövetkezeti esz­közök egyesítésének szüksé­gessége, igénye is. Az optimá­lis nagyságrend kialakításá­hoz egyrészt kis szövetkeze­teknek a nagyobbakba való beolvadását kezdeményeztük, másrészt az újonnan alakulan- dókat a már méglevő, jól mű­ködőhöz csatlakoztattuk. Ösz­tönöztük a gazdasági együtt­működést is, melynek eredmé­nyeként a három legerősebb megyei szövetkezet karbantar­tó társaságot működtet. Ná­lunk is célszerű lenne az egy város — egy szövetkezet el­vét megvalósítani, ez Balassa­gyarmaton már meg is történt. E változás Salgótarjánban, ahol a lakásszövetkezetek két­ezer lakást kezelnek, lényeges minőségi javulást hozna. Befejezésül a garázsszövet­kezetekről szólt Novák János. Jelenlegi formában való mű­ködésük teljesen formális, ese­tenként alapvető törvényessé­gi formák betartását is nél­külöző. Sürgető teendő, hogy a kis szövetkezetekhez ha­sonlóan a garázsszövetkezetek is egyszerűbb szervezeti ke­retek közt, jobban dolgozza­nak. A fogyasztási szövetkezetek vasárnap befejezett IX. kong­resszusán Bállá Jánosnét, a szécsényi Palóc—Skála Äru­ház igazgatóhelyettesét bevá­lasztották a SZŐ VOSZ elnök­ségébe, valamint 6 lett a fo­gyasztási szövetkezetek or­szágos ifjúsági bizottságának elnöke. A küldöttek kérték, hogy a felvásárlás és a forgalmazás segítse még jobban a szakcso­portok érvényesülését. Több segítséget várnak a kisgép- gyártóktól és forgalmazóktól, javasolva bővítsék ki a kis­gépkölcsönzői szolgálatot. Ja­vítani kellene a kisgépek ese­tenként akadozó alkatrész- ellátásán. A vitában felvetet­ték, hogy túlságosan nagyok a mezőgazdasági termények szállítási költségei. Esrről gyak­ran nem a termelők vagy a forgalmazók, hanem a szál­lítóvállalatok tehetnek, ame­lyek késedelmesen hozzák visz- sza a göngyölegeket, és a jár­műveik érkezésének időpont­ja sincs mindig összhangban a megrendelővel. A küldöttek rámutattak: élénkülőben van a szövetke­zetek vállalkozókedve, bát­rabban vállalkoznak a terme­lési szerkezet módosítására, igaz még mindig fenntartanak gazdaságtalan ágazatokat, pe­dig kapun belül is lenne le­hetőség a termelés átcsopor­tosítására; esetenként kisebb egységekbe, szakcsoportokba. Szóba kerültek a jogszabályok indokolatlan kötöttségei is, köztük azok, amelyek példá­ul a lakásszövetkezetek mun­káját gátolják Gyakorlatias javaslatként indítványozták: hozzanak lét­re műhelyeket és üzleteket építő-, valamint fenntartó szö­vetkezeteket, ugyanis az\ilyen irányú tevékenység ma még gyermekcipőben jár. Javasol­ták a társulás formájában mű­ködő szövetkezeti lakáskar­bantartó egységek létesítését, a ma még gyakran felesleges költségek, kiadások mérséklé­sére. A takarékszövetkezetek ma már több mint 5 millió állam­polgár lakóhelyein tevékeny­kednek, munkájukat mind na­gyobb bizalom kíséri — han­goztatták. A küldöttek sürget­ték, hogy számolják fel a fa­lusi és a városi hitelezés fel­tételeiben ma még meglevő, és általában indokolatlan megkülönböztetést Javasolták azt is, hogy — összhangban a lakosság helyi igényeivel — a hitelezés körét tágítsák, pél­dául a kistermelés össztönzé- sére. A kongresszusi vitát Szla- menicky István, a SZÖVOSZ elnöke foglalta össze. Hang­súlyozta: a tanácskozáson ki­fejezésre jutott az a törekvés, hogy a fogyasztási szövetke­zeteknek fenn kell tartaniok sokrétű tevékenységüket —, sőt a jövőben tovább kell ke­resniük az újabb lehetőségeket —, formákat a hatékonyság javítására, a gazdaságosság növelésére. Munkájukban to­vábbra is meghatározó szere­pe lesz az alapellátásban vál­lalt kötelezettségek teljesíté­sének és annak, hogy a fal­vakban és a városokban egy­aránt a tényleges Igényekhez igazítsák a fejlesztéseket. Az ÁFÉSZ-ek a területfejlesztés­hez igzodva — a községek és a kis települések ellátása mel­lett — növekvő szerepet kap­nak a városi szövetkezeti ta­gok és a lakosság kiszolgálá­sában, ellátásában is. A SZÖ­VOSZ elnöke kifejezte, Sogy több lehetőséget lehet biztosí­tani a háztájiban és a szak­csoportokban végzett munka szakmai színvonalának növe­léséhez. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy nagyobb össz­hangra van szükség a termel­tetés, a termelés és az értéke­sítés láncolatában. A kong­resszuson elhangzottakhoz hoz­záfűzte, megfelelő előkészítés után várhatóan lehetőség lesz a működési szabályzatok egy­szerűsítésére, egyes jogszabá­lyok indokolatlan kötöttségei­nek feloldására és arra is, hogy a fogyasztási szövetkeze­tekben a bérezés jobban kö­vesse a tényleges egyéni, illet­ve csoportteljesítményeket. A kongresszus ezután hatá­rozatot fogadott el, amely le­szögezi: a fogyasztási szövet­kezetek az alapvető területe­ken teljesítették terveiket. Társadalmi-gazdasági szere­püket betöltve, eredményesen járultak hozzá a népgazdasá­gi, ezen belül az életszínvo­nal-politikai célok megvalósí­tásához. A dokumentum kife­jezésre juttatja, hogy a moz­galom a jövőben is következe­tesen munkálkodik majd az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból adódó felada­tok megvalósításán és — a szövetkezetek gazdálkodásá­nak rugalmasságát növelve, teret engedve a kezdeménye­zőkészségnek — segítik a VI. ötéves terv társadalmi és gaz­dasági céljainak megvalósítá­sát. A határozat' a szövetkezetek soron következő teendőit kör­vonalazva leszögezi: az ÁFÉSZ-eknek nagyobb gondot kell fordítani a piaci igé­nyek felmérésére és arra, hogy jobban megfeleljenek a tag­ság és a lakosság különböző rétegei által támasztott igé­nyeknek. így érvényes a meg­állapítás az időskorúak, a nagycsaládosok, továbbá a fia­tal házasok speciális áruke­resletének, szükségleteinek ki­elégítésére, továbbá a mező­gazdasági kistermelők, az épít­kezők, a kisiparosok anyag- és eszközellátásának javítá­sára. Gondoskodniuk kell a szabad idő hasznos eltöltését segítő kulturális • és sportcik­kek szélesebb választékának biztosításáról is. A dokumentum szerint a kistermelő gazdaságokkal ösz- szefüggő szövetkezeti tevé­kenység fejlesztésének az áru- termelési lehetőségek feltá­rása, a szervezettség növelése, valamint a minőség javítása és az exportképesség fokozása a fő célja. Törekedniük kell arra, hogy a szövetkezeti mű­ködési körzetben a szükségle­teket a lehetőség szerint minél nagyobb arányban a kister­melők fedezzék. Ezért a kö­vetkező időszakban tovább kí­vánatos javítani a kistermelés anyagi-műszaki feltételeit, erő­síteni az integrációt. Az ÁFÉSZ-ek szervezzék gondo­sabban az áruátvétel, a ZÖLD- ÉRT-vállalatok is javítsák te­vékenységüket. E szervezet nagykereskedelmi jellegét a vállalati önállóság érvényesí­tésével erősíteni kell. A lakásszövetkezetek — sze­repüknek megfelelően — to­vábbra is fontos szerepet kap­nak az országos lakáséDítési, -fenntartási, és -gazdálko­dási feladatok, előirányzatok teljesítésében — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumen­tum. Éppen ezért a jövőben még céltudatosabban kell él- niök az építési lehetőségekkel, az eddiginél több megoldást kínálva növelni a megrende­lők döntési lehetőségét. A ha­tározat indítványozza: a taná­csok a közművesített telkek tartós használatba adásánál részesítsék előnybe a lakás­építő szövetkezeteket; elsősor-' ban a házilagos építkezőket, valamint a félkészház-építő- ket. A kongresszus elfogadta a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok továbbfejleszté­sére és a SZÖVOSZ alapsza­bályának módosítására vo­natkozó javaslatokat. A küldöttek megválasztották a fogyasztási szövetkezetek 133 tagú országos tanácsát. Ez­után került sor a SZÖVOSZ tisztségviselőinek megválasz­tására. , Az országos tanács megvá­lasztotta az elnökséget és an­nak vezetőit. A SZÖVOSZ el­nöke: Szlamenicki István; el­nökhelyettesei : Imre István, Kovács Sándor és Szilvasán Pál lett. Lehel Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: Félmillió ember vett részt vasárnap délelőtt Madridban, azon a nagyszabású akció­napon, amleyet a NATO-belé- pés ellen, a békéért, a lesze­relésért és a szabadságért mintegy 200 politikai és társa­dalmi szervezet, közöttük a Spanyol Szocialista Munkás­párt, a Spanyol Kommunista Párt, a munkásbizottságok szakszervezeti szövetsége és az UGT hívott egybe. A madridi egyetem terüle­tén tartott akciónak tribünjén Ott volt Dolores Ibárruri, Feli­pe Gonzales, a szocialista párt, Santiago Carrillo, a kommunista párt főtitkára, a két nagy szakszervezeti köz­pont főtitkára, Marcelino Camacho és Nicolas Redondo, a madridi egyetem rektora és számos professzora. Az akció résztvevői kiált­ványt fogadtak el, amelyben állást foglaltak az ország ter­vezett NATO-belépése, a kül­földi katonai támaszpontok fenntartása ellen, a leszere­lésért, a békéért és a szabad­ságért. A kiáltvány sürgette a szembenálló katonai tömbök megszüntetését, elítélte a ne­utronfegyver bevezetését, helytelenítette a közepes ha­tótávolságú nukleáris rakéták felállítását európában, köve­telte a meglevők minél na­gyobb mérvű leszerelését. A mintegy háromórás béke­tüntetés minden komolyabb incidens nélkül ért véget. Viharos vasárnap Nyugat- és Dél-Európában valahogy most a szokásos­nál is élesebbek a tiltakozások a NATO ellen és ez a cá­folhatatlan tény nem kevés gondot okoz Brüsszelben és Washingtonban egyaránt. A számok önmagukért beszélnek. Nos, csak a mögöt­tünk levő vasárnap krónikájával kapcsolatban a világsajtó gyakran idéz egy meglehetősen egyszerű összeadási műve­letet: ötszázezer plusz kétszázezer, annyi, mint hétszáz­ezer. Ami e számok mögött van: vasárnap délelőtt a spa­nyol fővárosban ötszázezer ember (vagy kétszáz politikai és társadalmi szervezet képviseletében és felhívására), a görög fővárosban pedig több mint kétszázezer ember tüntetett a NATO, még pontosabban a NATO-tagság ellen. Mióta a Reagam-kabinet „jóvoltából” Nyugat-Európá- ban tömegessé vált a felismerés az atlanti politika életve­szélyes voltáról (különös tekintettel az amerikai elnök so­kat idézett megállapítására, amely elképzelhetőnek tart egy „csak” Európára korlátozódó nukleáris háborút), hoz­zászoktunk az elsöprő erejű NATO-ellenes tüntetésekhez. Ezúttal azonban különös figyelmet érdemel, hogy azonos napon, nagyjából azonos időben éppen spanyol honban és Hellaszban került sor monstre demonstrációra. Nem keve­sebbről van szó, mint arái, hogy az egyik ország, Görögor­szág lakód szeretnének kilépni a szervezetből, a másikban, Spanyolországban pedig a közvélemény a belépést igyek­szik minden erejével megakadályozni. A spanyol baloldal referendumot, népszavazást követelt, ezt a hivatalos vezetés elutasította. Közeledik az atlanti szervezet december 9 _10-i ü lése, amelyen alighanem realizálják a spanyol belépést, annak ellenére, hogy arról nyilvánvalóan és egyértelműen az érdekelt ország lakosságának többsége hallani sem akar. A görögök óhaja sem teljesül: Görögország esetében aligha lehet szó igazán komolyan a kilépésről. A Potomac partján és általában atlanti berkekben szí­vesen beszélnek demokráciáról, önrendelkezésről, sőt — egyebek között — katonai egyensúlyról is. Ahogy múlik az idő, ahogy sokasodnak a nyugat-európai tüntetések, úgy lesz egyre világosabb, mennyire vehetők komolyan ezeic az állítások. Mondjuk, Spanyolország viszonylatában: Euró­pa egyik legnagyobb országát ügy ákarják NATO-taggá ten­ni, hogy mind a spanyol lakosság véleményét figyelmen kí­vül hagyják, mind azokét, akik az igazi egyensúlyt követe­lik. Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents