Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

Lapok a nógrádi sajtó múlt századi tórténetéből (2.) Vihar és botrány egy lap körül HAMLET ' A Shakespeare-dráma 1801- nek, aki ebben a sorozatban bosszúálló tervét. Hogy meny­re tehető keletkezése óta meg- részt vesz — mindenekelőtt nyíre nem veszti el fejét, pél- oszlottak a vélemények: re- két dolgot kell elöljáróban da rá az Imádkozási jelenet: mek- vagy elhibázott mű-e a tisztáznia. Az egyik: hűséggel azért nem végez Claudius-szal, Hamlet. Értékét olyan nagy- szólaltatja meg Shakespeare mert az — a kor hite szerint ságok kérdőjelezték meg, mint szövegét, de nem törekszik _ az üdvösséghez jutna. T. S. Eliot, aki szerint a szer- muzeális, az Erzsébet-kori a Hamletben nem a cse- zőnek nem sikerült bonyolult, színjátszást utánzó előadásra, lekvő és a tehetetlen ember Homályos tárgyához, emberi A másik: milyen mértékben ellentétét látom, hanem az in­viszonyrendszeréhez tökélete- használja fel munkája során a telligenciát, a helyzetet, a te- sen megfelelő formát találnia, műről kialakult eddigi irodai- repet reálisan felmérő, a tet- Ha a vasárnap látott BBC- mi, színházi tapasztalatokat és tét meggondoló és megfontol- feldolgozást önmagában tekint- hogyan alkalmazza a televízt- tan végrehajtó férfi tipikus jük, nem válaszolhatunk a kér- ós eszközöket? Rodney Ben- magatartását, désre egyértelműen. A látott nett ezeket a szempontokat Rodney Bennett hidegszürke, formában ugyanis a vártnál — alaposan végiggondolta. Ham- ^ék, ködös jeleneteket fotog- és megszokottnál — kevesebb letje nálunk szokatlan ha- rafáltatott Jim Atkinsonnal. A izgalomban, feszültségben ré- gyományokhoz kötődik; sokkal (ény — mint a nyugalom, szesültünk, a vállalkozás betű több viselkedésében, magatar- öröm — ritka vendég a hel- szerlnti hűsége inkább az él- tásában a megbomlottság. mint gingöri várban. Ez a puritán mény rovására ment. Persze a magyar ábrázolásokban, rendezés és fényképezés nem ez az angol tévétársaság Shakes- Gyakran szinte lehetetlen el- tereli el a figyelmet íölösle- peare — vállalkozásának jo- választani a kettősséget, za- gesen. elősegíti a mondottakra gosultságát pillanatig sem kér- varban lennénk, ha megkér- va]6 összpontosítást, egyúttal dőjelezi meg: hiszen ha ese- deznék: most Hamlet ezt va- azonban a monotónia, az elfá- tenként nem is sikerül a mű- lóban éli vagy színleli? Ezzel radás veszélyét rejtegeti, vészi törekvések, az elképzelt a felfogással magyarázható, Derek Jacobi a címszerepben szándék megvalósítása, meg- hogy a dán királyfiról minden nem győzött meg felfogása marad a feldolgozás közmű- különálló hősi, romantikus igazáról; alakítása külsődleges- velődési hasznossága. Bár adott póz lefoszlik. a legtermésze- nek hatott, számtalanszor női­eseiben ebben sem vagyok túl- tesebben „olvad össze” kör- külözte a szuggesztlvitást. Hisz- ságosan biztos, mivel ugyan- nvezetével. Bár jórészt zavar tét-ikus vonásait a magyar csak elszántnak kellett lennie hiszteroid volta — ez korábbi szinkron (Tahi Tóth László) ahhoz akárkinek, hogy a há- megszokottságaimból, élmé- esak mélyítette. Partnerei fö- rom és fél órás sugárzási időt, nyeimből. a hazai szemléleti és ]^be nőnek. Claire Bloom csaknem éjfélig, lankadatlan ábrázolási hagyományból fa- (Gertrud), Eric Porter (Poloni- szellemi és fizikális éberség- kad —, úgy érzem, Bennett és US) Patrick Steward (Claudius) gel végigkísérje. A ma közön- a színész, Derek Jacobi Ham- erőteljes drámai tehetségek, sége elszokott már az ilyen letje közelebb áll az ember- Shakespeare megbízható tol- folyamszerű mutatványoktól. A hez, az élethez, a tényleges mácsai. Claire Bloom még a színházak a klasszikus szerzők helyzethez. Ha próbálom freduista beütésű anya—fiú darabjait — Szophoklészét, Ra- ugyanis megérteni a királyfi páros vitában is hiteles, cine-ét, Calderonét, Shakes- érzelmeit, szörnyű felismerését a BBC Shakespeare összes peare-ét — meghúzzák, a ma- és beigazolódását, erkölcsi és művei című sorozatát tovább- guk (kor befolyásolta) igé- politikai okból egyaránt szűk- ra is élénk figyelemmel kísér- nyeik szerint átalakítják, hang- ségszerű tennivalóját, rá kell jük; közművelődési tett és ku- súlyozzák. A BBC-feldolgozás, ébrednem, hogy nagy különb- riózum egyszerre. De számít- mlnthogy másra vállalkozott, ség nem lehet egészséges és hatunk rá, nem mindegyik da- ezt nem teheti. Egyetlen lehe- beteg viselkedése közt. Ham- rab váltja be — ahogyan mon- tőség kínálkozik hát arra, hogy let a testvérgyilkossággal ap- dani szokás — a hozzáfűzött a hosszú program a legvaló- ját, anyját és leendő trónját reményeket. Mert az „Összes” színűbben eljusson a legszéle- vesztette el. ami magában elég tisztelgés az eredeti előtt, míg sebb közönségrétegekhez: az volna a valóságos megőrülés- a néző minden porcikájában adásidő olyan kiválasztása, hez. Jellemének nagysága ép- mai. Igazságosabb hát az em- amikor a főműsoridőhöz ha- pen az — melyet másképpen bér, ha a müvet ,;tudós szem- sonlóan magas a nézettségi a darab végén a norvég For- mel” iS nézi, valahogyan úgy, fok. tinbras is kifejez —, hogy áll- ahogyan az irodalomtörténé­Milyennek találtatott Rod- va marad a csapás súlya alatt, szek néznek a klasszikus szö- ney Bennett rendezése? a mellérendelt őrizet ellenére vegre. . A rendezőnek — mindegyik- módszeresen véghez viszi (ok) Hencegés Két prücsök játszik a ho­mokozóban. Azt mondja az egyik. „Bee, az én apukám egy fejjel magasabb, mint a ti­éd!” Erre a másik: HUMOR „Bee, viszont az én apu­kám meg egy hassal vasta­gabb!" TÜr — A skótok a legjobb kö­zönség — mondja az egyik fut­ballista a másiknak. — Sem­mit sem dobálnak le a pályára. ☆ — Mire gondolt Archimedes, amikor kiugrott a fürdőkád­ból és így kiáltott fel: „Heuré­ka! Megtaláltam!” — Nos? — A szappanra, tanító bácsi, kérem... Losoncon 1878-ban rendkí­vül érdekes lap indult Lo- sonczi Híradó címmel. Június 30-án jelent meg az első szá­ma és 1880 januárjában már meg is szűnt, tehát mindössze másfél évet élt meg. E rövid idő alatt viszont rendkívüli módon felkavarta a megyei közvéleményt, óriási botrá­nyokat támasztott. Pedig a Szabadelvű Pártot támogatta. Csak éppen a szerkesztője, Sá­ros) Márton János ko­molyan vette azt, amit a lap indító programcikkéi­ben így fejtett ki: „...egyes pártok ephemer eszközeivé magunkat lealacsonyítani nem fogjuk, sem politikai nézetek vagy elágazó, illetve magán érdekek harczosal nem le­szünk, hanem független állást foglalva, tárgyilagos szemlé­lői kívánunk lenni, a társada­lom mozzanatainak, s a jót ki­emelve, a rosszat ostorozva szolgálatot akarunk tenni a társadalomnak magának, s ez­zel különösen megyénk szel­lemi és anyagi jólétének.” A párton felüli kitételt itt sem kell komolyan venni, a cikkekből egyértelműen ki­derül. hogy a dualizmus híve, a kormány támogatója. De ezen felül Sárosi Márton Já­nos. a zagyvapálfalvai tanító a főlapban és a melléklapok­ban egyaránt következetesen harcolt a megyei visszaélések, a feudális maradványok szülte korrupció, összefonódás, klikkesedés ellen. Hangját so­ha nem mérsékelte, a veszélyt nem érzékelte, 1880. január 1- én például ezt írta: „A hazafi- ság üres szóvá vált. a közügy iránti lelkesedés abszurdummá, a teljesített kötelesség, a be­neun lop, nem rabol”. Majd nevén is nevezi az élősdieket: „mosolygó képű, frakkos, ei- linderes s lakkcipős gazembe­rek ezek.” A lap hetente jelent meg. Sárosi volt a laptulajdonos is. Nyomdásza először a helyi Róth Simon volt, majd 1879 végétől- budapesti nyomdák­ban készítették a lapot. Tehát egy losonci lapot Zagyvapál- taiván lakó tanító szerkeszt és budapesti nyomdában állít­ják elő! Ez a tény már önma­gában kizárta a sikeres műkö­dés lehetőségét. Az első számok tipográfiája, tördelés, fejléce rendkívül me­rész, szokatlan a megyei sajtó­kiadásban. Később aztán 6 is visszatér a hagyományoshoz. Rovatai is hasonlók az átlagos­hoz: vezércikk, tárca, helyi és országos hírek, tantigy, árve­rés, hirdetés stb. A híranyag elsősorban Lo­sonchoz kötődik. Az utolsó két hónapban igen sokat ír Sal­gótarjánról, az ottani üzemek, bányák állapotáról. Szépítés nélkül mutatja be azok gazda­sági helyzetét, az ott uralkodó embertelen élet- és munkakö­rülményeket. Vezércikkeiben, eszmefutta­tásaiban bizonyos szoeialiszti- kus eszméket— még ha torzan és csírájában is — fel lehet fe­dezni. Sárosi mellett a szerzők kö­zött megemlíthető még a sok verset író Ebeczky Béla neve: a balassagyarmati viszonyokat leveleiben bemutató D. Ara- ge. a tárcákat író Palojthay (mindkét álnév mögött Ebeczky Emil rejtőzik); Zimmerman Frigyes. De szerepel írásaival az evangélikus lelkész Holles csületes munka nevetségessé.- Danó, Bodnár István ügwéd. Szabad a vásár! A ki nem akar, Pintér Sándor, Busbak Ádám csak az nem szédeleg, nem csal, kereskedő stb. Ez azonban csak az első hónapokban volt így. Azután csak ketten írták a la­pot: Dortsák Gyula gimnáziu­mi tanár, aki később átpártolt az induló Losoncz és Vidéké­hez, valamint Sárosi Márton János, aki az utolsó fél évben szinte egymaga tölti meg lap­jait csaknem emberfeletti tel. jesítménnyel. Három melléklapot indított: A Nógrádvármegyei Tanügy számai ismeretlenek, a Riadó és a Trombita egyaránt rövid életű volt. Mindkettőben kí­méletlen hangon bírálta a me­gyei visszaéléseket, botrányo­kat. Nem csoda, ha Sárosinak meggyűlt a baja a feudális szellemű közvéleménnyel és minden módon Igyekeztek őt elhallgattatni, megsemmisíte­ni, ami végül sikerült. Ez volt az első összecsapás a polgári szellemű sajtó képviselője és a feudális megye köpött. Először elijesztették tőle a nyomdászt, maid a rivális la­pokban támadást indítottak ellene, útszéli hangon gyaléz- ták, lapjait kitiltották a kaszi­nókból Ezután egzisztenciájá­ban igyekeztek őt tönkreten­ni. Feljelentették a miniszté­riumban, felfüggesztették ál­lásából különféle koholt vádak alapján. Még rá is lőttek. s végül valósággal lincselési han­gulatba hajszolták a pálfal- vaiakat. akik elöl Sárosi alig tudott menekülni. Végül is fe­gyelmi bizottság elé állították s állásából elmozdították. Az akció tehát sikerült. Sá­rosi Márton János felhagyott az újságíróskcjdássál. a megyei közvélemény nyugodt hangula­tát hosszú évekig nem zavar­ta meg senki és semmi. Sáro­si tővábbi sorsáról (egyelőre) nincsenek ismereteink. Praznovszky Mihály Száz férőhelyes óvodáért Társadalmi munka Szívderítő látvány és nem felvételek elbírálásánál, meg- víz-, villanyszerelés stb. — fo- lehet meghatottság nélkül néz- kérdeztük az építési csoport- lyamatosan végezzék- Ezzel ni szombat óta azt a képet vezetőt, mikorra mehet az új nyernének egy fél évet az épí­tésnél 1 Fél évvel korábban tudnának újabb 100 óvodás gyermeknek helyet biztosítani. Ezért a tanács, a Hazafias Népfront hívó szóval fordul a Nagybátonyban, a Mátra-la- óvodába a száz gyermek? A kótelepen, amit az arra járók hőközpont 2,7 millió forint ér­láthatnak. Idősek, fiátalok gé- tőkben elkészült. A község- pek dolgoznak keményen, gazdálkodási vállalat — a ki- megfeszített erővel a száz fé- vitelező — néhány napon be- rőhelyes óvoda építésénél, lül befejezi a köz- és egyéb nagyközségben működő üze- Öráról órára nőnek a falak, s falak alapozását, s ezt köve- mek, vállalatok, intézmények több helyen már a kőműve- tőén is nagy erővel dolgoznak, kollektíváihoz, szocialista bri- sek elérték a legmagasabb De szükség van a segítségre gádjaihoz. Kérik — hiszen ez falszintet. és ezért a tanács, a Hazafias vállalati érdek is —, hogyve­Takács Győző a nagyköz- Népfront hívó szavára szak- gyenek részt az óvoda építé­ségi tanács építési csoportve- és segédmunkások sokasága sében. Mindenkire szükség dolgozik. Csak a szombati van, mert csak két-három hét eredmény; 45—50 ezer forint áll rendelkezésre a falak fel­értékű munka. Ott voltak a húzásához, szorospataki, a tiribesi bányá zetője mosolyogva, örömmel mutatta, hogy nap nap után milyen eredményt érnek el az itt dolgozó társadalmi mun­kások. Miután Nagybátonyban a gepuzem dolgozol, fia jelentős feszültség mutatko- nyugdíjasok, zott szeptemberben az óvodai KiiniiitiiiiiiHiíiiiiiiiiiiinfiiMiiiHiitiiitiifiiNtiniuifiiiiitiiiiiiHiiiiiniitiiniiiiMmimifiiiiiiiiifiitiiniiifiitiiifiiiiHiiiMiiiiiiiiHiminuiiiiiiiifiitiiimiHiiiiiiHiitmiiiHiMiiiiiiiiinMniiiiiiiiiiiffiMHttiiiiitiiiMiiiiiim Kastély a Bódva-v Az aggteleki hegység fő közlekedési tengelye, a Bód- va-völgye Tarnanádaskátói egészen a Sajóval történő egyesülésig régen ismert és közkedvelt kiránduló útvo­nal. Az olykor szeszélyesen kanyargó, festői Golyócska völ­gyének történeti és építészeti büszkesége is van: az előbbi Bors vezér hajdani földvárá­nak helye, az utóbbi Edelény korai barokk kastélya, mely messze kimagaslik hasonló ko­rú kastélyaink közül. Elsőként Bors vezér várá­tól érdemes említést tenni, mert kiváló katonai érzékkel kiválasztott fekvése remek kilátást nyújt a környező er­dőségekre és a Bódva folyó kanyargó útjára. Ez a magas­lat őseink által sem véletle­nül nyert figyelmet: hiszen éppen jó kilátási viszonyai, természetes védettsége tet­ték alkalmassá vár, erődítés építésére. Igaz, miután e vár legelső erődítéseink közé .tar­tozik, kő helyett földvár véd­te a környék lakóit. Oly ered­ményesen, hogy bár már a tatárok felégették, végleges pusztulása csupán a török hó­doltság idején következett be. De addig igen sok szol­gálatot tett a környék lakos­ságának, és ezért talán ért­hető is, hogy építtetőiéről, a legendás Bors vezérről nem • csupán a hajdani várat, ha­nem az egész megyét elnevez­ték. Bors vezér vára 1604-ben még egy igen fontos csata színhelye is volt: Bocskai itt vívta ki egyik legjelentősebb csatáját hajdúival Básta csá­szári hadvezér katonái ellen. Néhány kilométeres séta után szemünkbe ötlik Ede­lény kastélya, melyet alig néhány esztendeje restaurál­tak szinte teljesen eredeti ál­lapotába visszaállítva. E rit­ka szép kastélyt a hires eg­ri várkapitány L’Huillier Fe­renc János építtette 1727—1730. között. A tervezői nevére — G. B. Carlone olasz szárma­zású egri építész, vagy J. L. von Hildebrandt — még a legújabb kutatások sem merik leadni a végleges szavaza­tot. A kastélyt, melyet restaurá­lása (1965—68.) óta szépen gondozott. gyönyörű ősfák­kal dicsekvő park vesz körül, óriási kovácsoltvas kapube­járaton közelíthető meg. A helyreállítás során gondosan ügyeltek arra is, hogy a kas­tély visszanyerje eredeti szép­ségét, formáját, jellegzetes­ségeit. A főbejárati oldal kü­lönleges héttengelyes, négy­szintes, kiemelkedő homlok­zatrésszel — emeletenként el­térő ablakformával. Az épü­let belsejét díszítő színpom­pás, mozgalmas XVIII. századi rokokó falfestmények üde életörömöt sugároznak. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy a kastély parkja óriá­si kiterjedésű volt, különböző rendeltetésű épületekkel — istálókkal, télikertekkel, va­dászházakkal. A park jelen­legi területe jóval kisebb az eredetinél, de bőven kárpó­tolja a szemlélőt a folyó és a kastély harmonikus együtte­sének szépsége. Edelény, a nyaralóhely jel­legű község is tartogat ér­dekességet: 1330 körül épült református temploma a több­szöri újjáépítés ellenére a templom belsejében és a temp­lomudvar felől még mindig tisztán mutatja az első vál­tozatként épült tiszta, gótikus eredetet. Rövid körsétánk so­rán visszakanyarodhatunk is­mét Borsod község felé, ahol az itt fakadó kénsavas-szénsa- vas gyógyvízzel, a borsodi vízzel frissíthetjük fel ma­gunkat. Révy Eszter Az építési csoportvezető el­mondta még, hogy a fagy be­állta előtt tető alá akarják hozni az épületet! Itt az „akarják” szón van a hang­súly, mert csak így válik le­hetővé, hogy a téli hónapok­ban a szakipari munkát — A nagyközségben élő mun­kások, dolgozó parasztok, ér­telmiségiek sok szép feladatot megoldottak a széles körű tár­sadalmi munkaakciókban. így lesz ez az óvoda építésénél is — mondta beszélgetésünk al­kalmával — Kenyeres Pál nagyközségi tanácselnök­gy. I. Számok, adatok múzeumokról Az NDK-ban jelenleg 636 múzeumot, emlékhelyet tarta­nak nyilván. Ezek között 340 tájmúzeum, 110 történeti mú­zeum, 69 művészeti, 48 termé­szettudományi, 41 irodalmi, színházi, zenei és 28 műszaki múzeum van­A különböző típusú múze­umokat évente mintegy 31 millió érdeklődő keresi fel, köztük sok külföldi turista. A múzeumátogatók 31 százaléka fiatal. NÖGRAD - 1981. október . 13., kedd Az cdelényi kastély A kiállítások és a múzeu- , mok növekvő népszerűségét tükrözik az alábbi adatok: 1970-ben még csak 19,8, 1975- ben 30,3, 1980-ban pedig már 31,3 millió belépőt adtak el a múzeumok pénztáraiban. Az NDK múzeumi életének, nemzetközi hírnevét biztosítja, ho y a Nemzetközi Múzteumi Tanács úgy döntött: követke­ző — 1986-ban esedékes — ülését az NDK-ban rendezi meg. Régészei Szenegálban Az afrikai régészeti kuta­tásnak — a kontinens nagy terjedelmén kívül — az ártott legtöbbet, hogy az európaiak között elterjedt az a téves né­zet, hogy a Szaharától délre eső területeknek „nem volt történelme”. A mai kutatások mind több olyan emléket hoz­nak felszínre, amelyek bizo­nyítják, hogy ezen a területen időszámításunk kezdetén már voltak különböző kultúrák. En­nek bizonyságai például az óriási kagylóhalmok Nyugat- Afrika partjain, vagy az or­szág (Szenegál) közepén talált temetkezési tumulusok. A leg­újabban feltárt megalitok el­térően az európaiaktóí, nem a tenger közelében, * hanem messze benn a szárazföldön vannak. Általános a henger alakú megalit, de akad egé­szen különleges „líra” alakú is köztük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents