Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

Tanácskozik az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytaiét az í. oldalról.) zat állóeszköz-állományának részbeni rekonstrukcióját, eset­leg pótlását sürgette felszóla­lásában. A legolcsóbb, tehát a járható útként a megfelelő al­katrész-készletezést jelölte meg. Klaukó Mátyás (Békés m., 15. vk.), a Békés megyei Ta­nács nyugalmazott elnöke el­mondotta: míg az elmúlt tíz évben lényegesen növekedett a betakarított takarmány mennyisége, ezzel nem ará­nyosan, sőt alig nőtt a tároló- terület. Megemlítette, hogy in­dokolatlanul nagy eltérések vannak az egyes mezőgazdasá­gi üzemek között. Ezek oka nem mindig a termőföld mi­nősége közötti különbség, gyakran a vezetés, az irányí­tás nem működik megfelelő­en. Szabó István (Hajdú m., 14. vk.), az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke kiemelte: az agrártermelés és a fogyasztás elért színvonala politikai rendszerünk stabilitásának egyik tényezőjévé vált. A termelési szerkezet átala­kítását, az exportirányultsá­got kijelölő párt- és kor­mányhatározat további fejlő­dési perspektívát nyit, s al­kalmat ad a mezőgazdasági élelmiszertermelés adottságai­nak kiaknázására. A TOT elnöke határozottan leszögezte: a gazdálkodás ter­mészetes velejárójaként fog­juk fel a differenciálódást. Ez jelentős hajtóerő, de nehézsé­geket is okoz, ez utóbbiak fel­számolása szintén egyike nap­jaink fontos kérdéseinek. Czene Árpád hozzászólása — Mint Nógrád megye új képviselője először van mó­dom arra, hogy véleményt mondjak az országgyűlés plé­numán. Gyakorló mezőgaz­dászként dolgozom a ceredi termelőszövetkezetben. Üze­münk és választókörzetem va­lamennyi termelőszövetkeze­te kedvezőtlen adottságú, ne­héz körülmények között dol­gozik. Körülményeink szem­léltetésére csak két adatot em­lítenék: mezőgazdasági terü­letünk több mint fele 25 szá­zalékosnál meredekebb fekvésű, a szántóföldjeink aranykorona­értéke hektáronként nem ériéi a tízet. Ezért az írásos beszá­molóból és a miniszter elvtárs expozéjából a kedvezőtlen ter­mőhelyen gazdálkodó és az alacsony jövedelmet produká­ló üzemek helyzetelemzése ra­gadta meg a figyelmemet. Egyetértek azzal a megfogal­mazással, hogy népgazdasá­gunk ma sem és még a táVoli jövőben sem tudja nélkülözni azokat a termékeket, amelye­ket mi és a hozzánk hasonló gazdaságok állítanak elő —, kezdte felszólalását a képviselő. A lehetőségek szerint — Abban az eredményben,' amit üzemeink az elmúlt tíz év alatt ilyen körülmények kö­zött elértek, hűen tükröződik pártunk következetes agrár- és szövetkezetpolitikája, amely­ben eddig is megkülönbözte­tett figyelmet kapott és érde­melt a mostoha körülmények között gazdálkodó üzemek helyzetének rendezése. E poli­tika helyességét a mi gyakor­lati eredményeink is bizonyít­ják. * Miben mérhetők ezek? Az utóbbi három évben nem volt veszteséges téesz választókör­zetemben. Dinamikusan emel­kedtek a növénytermesztési és állattenyésztési hozamok, je­lentősen bővült a kiegészítő te­vékenység. Alapvető tanulság, hogy a kedvezőtlen adottsá­gok között is lehet eredmé­nyesen gazdálkodni. Legjobb példát erre a nagybárkányi termelőszövetkezetben tapasz­taltam. Itt korábban két eset­ben is szanálási eljárást kel­lett lefolytatni, most pedig a megye élvonalába tartozik az üzem. Tulajdonképpen nem csináltak mást, mint a vetés- szerkezetet leegyszerűsítették, növelték a hozamokat, jól ki­használták a kiegészítő tevé­kenységben rejlő lehetőségeket. Szakmai hozzáértés Valójában ilyen egyszerű a veszteség felszámolása? Nem! Legfontosabb feltétele a szak­mailag hozzáértő vezetés, amely az üzemi kollektívát eredmé­nyesen tudja mozgósítani a gyakorlati végrehajtásra, a jól szervezett alaptevékenység, a tisztességes jövedelmet biztosi, tó kiegészítő tevékenység, az ösztönző ár- és szabályozási rendszer, valamint a megfele­lő technikai háttér. Az ember szerepét nem akarom eltúloz­ni, de ahol baj van a terme­lés színvonalával, ott baj van a hozzáértéssel, hozzáállással, gondolkodással is és ezen kell először változtatni, hogy külső és belső lehetőségeinket jól tudjuk hasznosítani. A példa­ként említett üzemben végre­hajtott minőségi kádercserék is ezt bizonyítják. A termelési szerkezet — Termelőszövetkezetünk­ben az elmúlt években a ne­hezebbé váló gazdálkodási kö­rülmények mellett is döntőnek tartottuk, hogy akkor tudunk jól megélni, ha olyan termé­kek előállításával foglalko­zunk, amelyre adottságaink a legmegfelelőbbek és a termelé­si szerkezetünket ezek szerint alakítjuk. Mivel viszonylag ke­vés a szántóterületünk és sok a hegyi legelőnk, az erdőnk és van kőbányánk, valamint szor­galmas a tagságunk, ezért a szarvasmarha- és juhtenyész­tés nagyobb arányú fejleszté­se, valamint a fafeldolgozás fokozása, a kőbányászat növe­lése mellett döntöttünk. Tör­téntek kezdeményezések az ipari üzemekkel való együtt­működésre is. A megtett erőfeszítések ered­ményeként az ötödik ötéves terv során több mint 30 szá­zalékkal nőtt a kalászos gabo­na átlagtermése üzemünkben, dinamikusan emelkedett az állattenyésztésből és a kiegé­szítő tevékenységből szárma­zó árbevétel is. Emellett azt tapasztaltuk, hogy a gazdál­kodás eredményességében nem tudtunk kellően előre lépni, az üzemi nyereség nem emelke­dett, hanem egyes területeken elsősorban a gabonaágazat­ban és az állattenyésztésben csökkent. — A kedvezőtlen tapasztala­tok ellenére is az a vélemé­nyem, hogy a rossz természeti körülmények között gazdál­kodó termelőszövetkezetek­ben a kibontakozás, a tovább­lépés feltétele a helyi adott­ságok és a piaci igényeknek legjobban megfelelő termelé­si szerkezet kialakítása. Ez azonban csak önerőből nem valósítható meg. Azért is ked­vezőnek tartom a mezőgazda- sági szabályzó rendszer módo­sításával kapcsolatosan hozott döntéseket, amelyek további ösztönzést adnak ebben a mun­kában. A fejlesztés iránya A gabonatermelés, a vágó­marha-termelés érdekeltségé­nek növelése, a kiegészítő te­vékenység fejlesztésének to­vábbi anyagi segítése, a szak­ember-támogatás kiterjesztése, nagy visszhangra talált gazda­ságunkban is. A korábbi bi­zonytalanság után egyértel­művé vált a fejlesztés iránya. Már az ősz folyamán húsz százalékkal több kalászos gabonát vetünk, mint az el­múlt években és a takarmány­termő területekből is próbá­lunk szántóterületet ilyen cél­ra visszanyerni. A szarvasmarha-tenyésztés­ben meggyorsult az üzemi döntés a hizlalási tevékenység fejlesztésére. Ügy érzem, hogy jó kezdeményezésünk van az energiaracionalizálásban. Olyan berendezéssel rendel­2 NÓGRÁD - 1981. október 9., péntek kezünk, amely a tej hűtésével felszabaduló hulladék hőt hasz­nosítja. Ezeket már több gaz­daságban alkalmazzák. Or­szágos lehetőségeket számba- véve, elterjesztésével 20 ezer tonna tüzelőolaj váltható ki évente. A korábbi jó tapasztalatok alapján a kiegészítő tevékeny­ség fejlesztését gyorsítani kí­vánjuk, elsősorban a saját alapanyagú fafeldolgozás bő­vítésével, ipari üzemeknek tör­ténő bedolgozással és egyéb szolgáltató tevékenységgel. Az írásos beszámoló hang­súlyozza, hogy az adottságok­nak legjobban megfelelő tevé­kenység fejlesztésével túl kell jutni a kedvezőtlen adottságok miatti nehézségeken. Mivel ná­lunk az alaptevékenység fej­lesztésének lehetőségei beha- tároltabbak, ezért a célkitű­zés végrehajtásában az alapve­tő feladat a kiegészítő tevé­kenység további bővítése. Ezt az ágazatot mai szóhasználat­tal ugyan „kiegészítőnek” mondjuk, holott enélkül a mi viszonyaink között elképzelhe­tetlen a gazdálkodás stabili­zálódása és a jövedelmezőség javítása — mondotta végeze­tül a képviselő. Szilágyiné Brogli Erika (Borsod m., 24., v.) az árok­tői Dél-Borsodi Termelőszö­vetkezet konfekcióüzemének művezetője elmondta: a fiatal szakemberek szívesebben dol­goznak azokban az üzemek­ben, ahol sikerélményben van részük, a fejlődés lehetőségei, — és nem utolsósorban a lakás is adott. Weibl Elemér (VeszDrém m., 8. vk.), a Balaton-felvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Társaság erdőmérnöke elmondotta: a megyében a közös terület 25 százalékán mostoha körülmé­nyek között dolgoznak a szö­vetkezetek. Szántó Sándor (Szabolcs­Szatmár m., 12. vk.) A nagy- ecsedi Rákóczi Tsz üzemágve- zetője tájékoztatta az ország- gyűlést, hogy a megye terme­lőszövetkezeteiben mintegy 1400 egyetemi és főiskolai vég­zettségű szakember dolgozik. Többségük tevékenyen részt vesz a közéletben is. Szívesen megállapodnának a kedvezőt­len termőhelyi adottságú szö­vetkezetekben is. Mivel ott csak kevesen részesülhetnek állami támogatásban, nem ma­radnak huzamosabb ideig. & miniszter válasza A felszólalásokra Váncsa Je­nő miniszter válaszolt. A ked­vezőtlen adottságú gazdaságok­ról elmondta, hogy a feszültsé­geket érzékelve a MÉM szak­emberek bevonásával Komp­lex intézkedéssort dolgozott ki. Utalt arra is, — miként a vita jól tükrözte, — hogy nagy a jelentősége a mezőgazdaság­ban a személyi kérdéseknek, a szakemberellátásnak. Ezért — minden gazdasági nehézség ellenére — a minisztérium biz­tosítja — ösztönzi —, hogy a kedvezőtlen adottságú üze­mekbe megfelelően felkészült és a gondok megoldására ké­pes mezőgazdászok kerüljenek. A zöldség- és gyümölcsfor­galmazásról szólva megálla­pította, hogy az elmúlt évek­hez hasonlóan inkább a táro­lóhelyek szűkössége, szállító- járművek viszonylagos hiánya okoz gondot. Sokan felvetik — mondta a miniszter —, hogy a termelői és a fogyasztói ár között óriási különbségek van­nak. Ám senki sincs abban akadályozva, hogy a termelő is közvetlenül eljusson a pi­acra. Bejelentette, hamarosan jogszabály jelenik meg, amely — az idén először — az úgy­nevezett állami célcsoportos beruházási kereteket kiterjesz­ti a mezőgazdasági üzemekre is. A meliorációról, földvéde­lem, a földjavítás ügyéről szólva leszögezte: az utóbbi öt esztendeinél is nagyobb az állami támogatás. A kereken hatmilliárd forintot differen­ciáltan bocsátják rendelke­Ami az alkatrészellátást il­leti: a hazai vállalatokkal, üzemekkel közösen egyre több megoldást lehet találni, így például az idén egyedül a tsz- íizemek és gépipari vállalatok 600 millió forint értékű alkat­részt gyártanak, s ezt az ér­téket 1982-ben meg lehet dup­lázni. A miniszter elmondotta, hogy a vitában elhangzott sür­gető észrevételekre a mielőb­bi változtatás érdekében meg­teszik a szükséges intézkedé­seket. Az országgyűlés a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. A parlament őszi ülésszaká­nak első napja —. amelyen felváltva elnökölt Apró Antal és Cservenka Ferencné, az or­szággyűlés alelnöke — befeje­ződött. A képviselők ma 10 órától — az elfogadott na­pirendnek megfelelően — az emberi környezet védelméről szóló törvény végrehajtásának megvitatásával folytatják munkájukat. Kasó József (Baranya m., 13. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója szólt a kemikáliák felhasználásáról, s mint mondotta az agrokémiai tárházközpontok további fej­lesztéséből, a költségből a nagyüzemek mellett nagyobb részt kellene vállalniok a ke­mikáliákat gyártó cégeknek és a kereskedelmi szervezeteknek is. Schmidt Ernő (Vas m.. 10. vk.), a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát vezér- igazgatója rámutatott: Vas megyében - módszeresen foglal­koznak a'^Sívszántó váltŐ- gazdálkodással, ám a szántó­művelés csak akkor gazdasá­gos, ha azt 4—5 éven át le­het folytatni. Sajnos, ezt a Je­lenlegi földtörvény egyik elő­írása nehezíti. Türesek Ferenc (Pest m., 8. vk.), az albertirsai Dimitrov Tsz agronómusa kijelentette: továbbra is a kelleténél na­gyobb területet köt le a szá- lastakarmány-termelés — mondta —, s a legelők kihasz­nálására sem illik rá a kielé­gítő jelző. Országjáráson az angolai párt­ós állami kiildSttség Látogatás Székesfehérvárott Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke — a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartóz­kodó angolai párt- és állami küldöttség élén — csütörtökön $ejér-«iegye vendél'e vBl't.'Űt- jára elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes és Kolesza Sándor, hazánk angolai nagy­követe. A program Székesfehérvá­rott. a Vörösmarty Tsz-ben kezdődött. Ezután Jósé Eduardo dos Santos és kísérete felkereste az Ikarus Karosszéria és Jár­műgyár székesfehérvári gyá­rát, ahoj Juhász Ádám ipari államtitkár és Bállá Károly, a nagyüzem igazgatója fogad­ta őket. Az angolai párt- és állami küldöttség Fejér megyei prog­ramja az Ikarus gyár kísér­leti üzemcsarnokában rende­zett forró hangulatú magyar- angolai barátsági nagygyűlés­sel zárul. A barátsági nagygyűlésen elsőként Losonczi Pál mondott beszédet. Köszöntötte az angolai párt- és állami küldöttség tagjait, majd így folytatta: — A ma­gyar nép kezdettől fogva tá­mogatta az angolai hazafiakat a gyarmatosítók elleni harc­ban, a fajüldöző agresszorok és az1 'Imperialista zsoldban álló szakadárok elleni küzdel­mében, s támogatja ma is, amikor a függetlenség kivívá­sa után angolai barátaink a szocialista fejlődés feltételei­nek megteremtésén fáradoz­nak. Az Elnöki Tanács elnökének nagy tapssal fogadott beszé­dét követően Jósé Eduardo dos Santos lépett a mikrofon­hoz és mondott beszédet. Szabó Imre (Heves m., 9. vk.), a detki Magyar— Bolgár Barátság Tsz elnöke arról szólt, hogy Heves me­gyében egy évtized alatt 11 ezer hektárnyi területet von­tak ki a mezőgazdasági ter­melésből országos jelentőségű beruházások céljára. A földte­rület csökkenését jelentős részben sikerült ellensúlyozni a termőföldek mind teljesebb körű megművelése, a parlag­területek hasznosítása révén. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a mernyei Üj Ba­rázda Tsz főágazatvezetője el­mondotta, hogy a megyében a jó, vagy jobb eredményt elérő gazdaságoknál a növényter­mesztés, az alacsony jövedel­műeknél az állattenyésztés irányába tolódik el a termelé­si szerkezet. A fogyatékossá­gok legfőbb oka, hogy nem alakul ki kellőképpen a táj­körzet adottságait kihasználó termelés, jórészt a kellő ösz­tönzés hiányában. Kosár István (Tolna m., 3. v.), a bátaszéki Búzakalász Tsz kombájnos gépszerelője felszólalásában felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a megyé­ben nem mindig járnak el kö­rültekintéssel a tervezők és az építők, emiatt a mezőgazda- sági termeléstől vonnak el egyébként hasznosítható terü­leteket. Borics László (Szolnok m., 13. vk.), a jászjákóhalmi Bé­ke Tsz gépszerelője felszólalá­sában első helyen említette: Szolnok megyében a belvíz átlagosan évi 150 millió fo­rint termeléskiesést okoz, a mentesítési munkálatok tehát alapvető fontosságúak. Ezer küldött és vendég Ünnepélyesen megnyílt a nők világkongresszusa A nők világkongresszusát, a nemzetközi nő­mozgalom öt-hat évente rendezett legnagyobb találkozóját csütörtökön délelőtt ünnepélyesen megnyitották Prágában, a nemrég épült új művelődési palota kongresszusi nagytermében. A hatnapos tanácskozáson 124 országból több mint 1000 küldött és vendég vesz részt, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség (NDNSZ) 129 nemzeti tagszervezetének küldöt­tein kívül 88 nemzetközi nő-, ifjúsági, szak- szervezeti és békeszervezet, illetve mozgalom képviselői is. A nemzeti küldöttségek közül a szovjetet ValentyinaTyereskova űrhajósnő, az NDNSZ alelnöke, a szovjet nőbizottság el­nöke, a magyart pedig Duschek Lajosné, a MNOT elnöke vezeti. A megnyitó ülésen ott volt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztár­sasági elnöke és a külföldi vendégek egyi­keként Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke is. Megjelentek továbbá a világkong­resszus összehívását kezdeményező NDNSZ vezetői, élükön az ausztráliai Freda Brown asszonnyal, a szövetség elnökével. A tanácskozás színhelyéül szolgáló palotá­ban és az erre az alkalomra ünnepi díszbe öltözött Prága sok pontján olvashatók transz­parensek a kongresszus hármas jelszavával: „Egyenjogúság, nemzeti függetlenség, béke”. Ezek a programot adó, célokat hirdető szavak jellemzik a kongresszus napirendjét is. A nagy prágai találkozó —, amint az előző napi nemzetközi sajtóértekezleten az NDNSZ elnöke hangoztatta — a jelenlegi nemzetközi helyzet, az imperializmus agresszív politiká­ja és a nukleáris háború általa előidézett ve­szélye miatt elsősorban békefórum lesz, de részletesen meghatározza a nők élet- és mun­kakörülményeivel, társadalmi egyenjogúságá­val, politikai szerepével és minden irányú ér­dekképviseletével összefüggő feladatokat is. A tanácskozás első és utolsó napján tartandó teljes ülés, valamint a közbülső négy napon lezajló bizottsági eszmecserék témái: „A nők a békéért és a leszerelésért”, „A nők a nem­zeti függetlenségért és fejlődésért", „A nők és a munka”, „A nők egyenjogúsága a társada­lomban”, „A nők és a család”, „A nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetek együtt­működése”. Október 12-én, hétfőn külön fórumot ren­deznek a világ feszültséggócaiban Közel- Kelet, Észak-lrország, Dél-Afrika stb. élő nők és gyermekek súlyos helyzetéről, a velük való hathatós nemzetközi szolidaritás teendőiről és gyakorlati, kézzelfogható megsegítésük módjairól. A prágai találkozón ünnepélyesen megemlé­keznek az NDNSZ néhai elnöke, Eugenie Cot­ton asszony születésének 100, évfordulójáról is. A rendkívül széles képviseletű világkong­resszust október 14-én és 15-én Prágában az NDNSZ-nek, a világ legnagyobb nemzetközi nőszervezetének VIII. kongresszusa követi majd, amely nemcsak időrendben kapcsolódik a megelőző nagyszabású találkozóhoz, hanem tartalmilag is, annak eredményeit felhasz­nálva. Mint Prágában bejelentették, a két jelentős nemzetközi nőtanácskozásra 170 külföldi új­ságíró akkreditáltatta magát, s munkájuk ré­vén a világ minden részébe gyorsan, folyama­tosan eljuthatnak a kongresszusi tudósítások.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents