Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
Körzeti ügyintézés Az ügyek helyben és magasabb színvonalon történő intézése egyik legfontosabb célkitűzése az államigazgatás korszerűsítése érdekében születendő vállalkozásoknak. Ezek közé tartozik Nóg- rád megyében a szabálysértések körzeti intézése. A tanácstörvény adta lehetőséggel éltek, amikor 1980. január elsejétől e formát Nagybátonyban bevezették, majd nem sokkal később öt újabb körzetet hoztak létre. Számuk jelenleg már eléri a kilencet. A kezdeményezés lényege; egy szabálysértési ügyintéző több községi tanácshoz tartozó településeken előforduló szabálysértésekkel foglalkozik. Mint minden újnak, ennek is akadtak ellenzői, de az eddigi tapasztalatok minden bizonnyal eloszlatták a kételyeket. Legutóbbi ülésén zömmel kedvező jelenségekről szóltak a megyei tanács igazgatási bizottságának tagjai. Ezek közül a legfontosabb. hogy emelkedett a szabálysértési ügyintézés színvonala, hiszen szinte kivétel nélkül hozzáértők kezeiben forognag az akták, különösen a speciális szakértelmet igénylő elbírálásoknál szembetűnő a színvonalemelkedés. A szabálysértési ügyintézők többsége jelentős jogpropaganda-tevékenységet fejt ki. A rétsági körzetben például testületi üléseken, tanácsi híradóban ismertetik azokat a tudnivalókat, amelyek a megelőzést szolgálják A szabálysértés is azon dolgok közé tartozik, amelyekről nehéz pontos képet kapni. A statisztikák csupán a felderített ügyeket veszik számba. A szécsényi körzetben harminc-negyven százalékkal több szabálysértést göngyölítettek fel az intézés új rendszerének meghonosítása óta, főként a vásárlók megkárosítása, a köz- tisztaság megsértése miatt. A nagybátonyi ügyintéző az elmúlt esztendőben havonta átlagosan 26 ügyben hozott határozatot. _ Néhány helyen máris a, túlterheltség jelei mutatkoznak, elsősorban ott, ahol az ügyintéző más feladatokat is ellát. Mindezek ellenére, mint a közelmúltban lezajlott vizsgálat igazolja, a törvényesség is szilárdult, megalapo- zottabbakká váltak a döntések. Pedig nem könnyű olyan esetben állást foglalni, amikor hiányzik a helyi sajátosságok ismerete. Ezen könnyít a módszer, amikor a végrehajtó bizottságok titkárai messzemenő segítséget nyújtanak a körzeti ügyintézőnek. A hatás: egységesebbé vált a büntetéskiszabási elvek alkalmazása, azaz hasonló cselekmény elkövetéséért. figyelemmel a helyi viszonyokra, többnyire ugyanannyi bírság jár. A körzeti ügyintézés bevezetését a lakosság megértéssel fogadta, a községekben megjelenő tanácsi dolgozót „bíróként” tisztelik. Természetesen akad még csiszolnivaló a körzeti szabálysértési ügyintézés mechanizmusán. A megyei tanács igazgatási bizottsága indokoltnak tartja, hogy 1982. január elsejétől kiterjesszék a megye valamennyi településére, s ahol kell a körzethatárokat is ésszerűen módosítják majd. Az eljárások során még mindig indokolatlanul sok a tárgyalással együtt járó elbírálás, holott gyakori, hogy ettől eltekintve is megszülethet az elmarasztaló határozat. A szakemberek jó példaként emlegetik azokat a helyeket, ahol az ügyintézést magnetofon segítségével végzik, s jelentős időt takarítanak meg. Összességében azonban rövid idő alatt bevált a körzetesítés, a nógrádi tapasztalatokon felbuzdulva például a szomszédos Heves megyében is megpóbálkoznak megvalósításával. Azért, hogy a helyi tanácsokon tovább korszerűsödjön az államigazgatási tevékenység, emelkedjék az ügyintézés színvonala. Ez pedig tanácsok és állampolgárok érdeke egyaránt. M. Sz. Gy. Ősz a földeken o o Az ecsegi határban Az alkalomhoz illő öltözet a gumicsizma ezen a hétfői napon a határban. A szombati csaknem negyven milliméteres eső után van mit dagasztani embernek, gépnek egyaránt. ©ál Márton, az ecsegi termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője éppen a Herriau cukorrépa-be- takarító gép vezetőjével, Du- lai Józseffel számolják a so- I rókát, hogy visszafele is „ki- I jöjjön a lépés” az új francia masinának. A gépet a kállói- ak vásárolták az ecsegiekkel közösen, így nincs benne semmi különös, hogy a kallói Kohári József és Dulai József |az ecsegi termelőszövetkezet földjein serénykednek. Ez a serénykedés persze I csak képletes, hiszen többet csúszkálnak a felázott talajon, mondja is Dulai József: — Ha rendesen mehetnénk, négyszer ennyi lenne a teljesítménye a fejezőgépnek. — Én is 25 tonnát tudnék I elszedni a mostani öt helyett j— teszi hozzá Kohári József. A vezetőknek is egyik szeme sír, a másik meg nevet, mert igaz, hogy szépen hízik a répa az eső után, de a cukortartalom csökken. Arról nem is szólva, hogy a selypi cukorgyárban ugyancsak levonják a sarat a beszállított termékből. — Az a szerencsénk — mondja az ágazatvezető —, hogy közel az út, és ide be tudnak jönni a szállítójárművek most is. — No, meg, nem sok van Imár hátra, alig húszhektárnyi cukorrépánk van még a | földben — teszi hozzá a brigádvezető. A tempó mégis lassúnak tűnik, hiszen a korábbi felár — a mielőbbi szállításért — már töredékére csökkent, így az átvételi ár jóval kevesebb, mintha előbb szállítottak volna. Igaz, ebben a Volán is ludas egy kissé. Most azután minden elképzelhető eszközzel szállítják a répát, még vontatóval is. Visszafelé sem jönnek üresen, mert a répaszeletet hozzák a szarvasmarháknak. — Valószínű, hogy még kézzel is szedjük a cukorrépát — mondja ©ál Márton, mert a vízmosások miatt egész sorok maradnak el, a lesüllyedt talaj miatt. Nézegetjük a Herriau által kiforgatott répafejeket: — Ezeket szeretik a cukorgyárban — mutatja az ágazatvezető. — Az 50—80 deká- sakkal boldogulnak a legkönnyebben, az ilyen két-há- rom kilósakkal csak baj van, csakúgy, mint a 10—20 deká- sakkal. Meg tudom mondani mindegyikről, mikor kelt ki... Ennek ellenére az ecsegiek a tavalyinál több cukorrépára számítanak az idén. Néhány nap múlva kiderül, igazuk lesz-e? Jókedvű társaság falatozik az árokparton a meleg őszi napfényben. A salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskola másodévesei rajzottak ki a határba egy kis mezőgazdasági munkára. — Nyolcvannégy fő, plusz két tanár — jelenti katonásan István Tibor, a csoport vezetője. — Mikor kezdtétek? — Hétfőn, úgyhogy még az elején járunk a munkának, de már kezdünk beletörődni. A törődés nem a megerőltető kukoricatörésnek szól, hanem annak, hogy a nagy eső miatt időnként elkaparnak a sárban a diákok. És mivel ipar szakos üzemgazdászok lesznek, nem rendelkeznek sáros talajhoz használatos lábbelikkel, például gumicsizmákkal . . . A vidám kompánia jobb híján vizet iszik a délelőtti melegben: — Megérdemlik a vizet — kérdem a mosolygós vízhordóasszonyt. — Hát — válaszolja komolykodva — a hideget igen. Orgoványi János felügyel rájuk és irányítja munkájukat, amely nem kis bevételt jelent a palotási termelőszövetkezetnek, hiszen a vető' magnak való kukorica mázsá' jáért 2300 forintot kapnak. A kukoricatörés a héten egyébként befejeződik, hála a diákok munkájának. Ezt a kukoricát ugyanis nem lehet kombájnnal betakarítani. Ezért nagy becsülete van a kézi munkaerőnek. Zahar Istvánnak, a palotási termelőszövetkezet növény- termesztési főágazatvezetőjé- nek is akad elég dolga a megye egyik legnagyobb közös gazdaságában. — Megkezdtük az őszi búza vetését és ugyancsak van mit a tejbe aprítani, hiszen 1500 hektáron termesztünk búzát. Két dombbal odébb még nagyban tart a cukorrépa betakarítása és három E—516- os kombájn vágja a napraforgót. Naponta 8—10 vagonnal kerül be a magtárba, vagy, mint jelenleg, a szárítóra. Míg beszélgetünk több szakvezető is „befut” jelentést téve a főágazatvezetőnek a munka állásáról, vagy tanácsot kérve. Ki motorral, ki gépkocsival. A távolságok nagyok, az idő meg — különösen így ősszel — ugyancsak kevés egy nagy gazdaságban. Érzik, tudják ezt a diákok is, mert már csak imitt- amott látni belőlük a kukoricásban. Jobbára csak kezük munkájának a zaja hallatszik a derűs őszben. Zilahy Tamás Mézédesek a szőlőszemek Pásztón. A helyi termelőszövetkezet 87 hektárnyi területén nem is a minőséggel van baj, hanem a mennyiség kevesebb sajnos, minden eddigi évhez viszonyítva. A kora tavaszi, fagykár tett nagy rombolást az ültetvényben, így az idén csak minimálisan szállíthattak a piacra csemegeszőlőt. A bogyókból bornak való mustot préselnek a pincékben. Alkalmi szüretelőkrc sincs szükség az idén, a 43 fős Tyereskova szőlészeti szocialista brigád győzi a munkát. Képünkön a pásztói szüret. — kulcsár józsef képriportja — A Patyolat Kistoronyén A Nógrád megyei Patyolat | Vállalat 1953-tól áll szolgáltatásaival a megye lakosságának rendekezésére, a hatvanas évek elejétől terjesztette ki tevékenységi körét a községekre is. Kisterenyén a helyi ÁFÉSZ kölcsönzőhelyiségóben működtet felvevőhelyet, s a hagyományos szolgáltatásokon túl —, mosás, vegytisztítás, textilfestés — 1970-től textiljavítással és bőrfestéssel is foglalkoznak. A szolgáltatás érdemi részét, beszállítás után a Salgótarjánban levő központi telephelyen végzik. Éppen ezért a község lakóit elsősorban a vállalási idő foglalkoztatja legjobban. Gondot jelent ez a vállalatnak is, hiszen az átfutást több tényező, így a szállítás, a központi üzem kapacitása, leterheltsége határozza meg. A jelenlegi gépkocsipark lehetővé teszi, hogy a kisterenyei felvevőhelyet a gépkocsik hetente legalább kétszer felkeressék, s ez azt jelenti, hogy a szállítás jobb, egyenletesebb a megyei átlagnál. Az átfutási idő alakulására nagyobb befolyással van a másik két tényező; a kapacitás és a felhozatal profilonkénti és időbeli hullámzása. Az elmúlt időszak legnagyobb eseménye a központi üzem rekonstrukciója olykor akadályozta a folyamatos munkát. Ami a csúcsidőt illeti; a mosásban nyáron, a vegytisztítás- ban tavasszal és kora ősszel jelentkezik a dömping. Ezekben az időszakokban előfordult, hogy az elfogadhatónak mondható hét-tíz napos vállalási határidő esetenként két-három hétre is eltolódott. Az átfutási idő csökkenését és a szolgáltatások minőségének javulását eredményezi majd a VI. ötéves terv első két évében megvalósuló mintegy nyolcmillió forint értékű gépi beruházás. További terv, hogy szorgalmazni kívánják a kisterenyei felvevőhelyen az „EXPRESSZ” vállalási határidővel végzett szolgáltatások iránti igény növelését, és bevezetik a sokhelyütt már jól bevált bérágynemű-kölcsön- zést is. S hogy mennyire kedveltek a község lakói körében a Patyolat szolgáltatásai, azt a következő emelkedő számadatok bizonyítják: míg 1978-ban 56 191 forint volt a kisterenyei felvevőhely forgalma, addig 1980-ban 76 336 forint, í 35,9 százalékos növekedést jelent Néha van( de inkább nincs Beérett a szőlő, sokhelyütt szüretjén is túl vannak. A nyári napsütés megtette a maga dolgát, jóízű fürtöket nevelt a tőkén. Csakhogy ezzel még nincs minden elintézve: a szemekből készült levet tartani is kell valamiben. S mivel a fahordók ára lassacskán a csillagos egekig nyúlik, bizonyára sokan inkább az üvegballon mellett döntenek. Csakhogy az üvegballon alig-alig fordul elő a boltokban. Azok pedig, akik nagy mennyiségben vásárolnák, a szeszipari, vagy vegyipari vállalatok, jószerivel szerencséjükben se nagyon bízhatnak. A ballon az esetek nagy részében nem az üzletben, hanem a hiánycikkek listáján található. Megkérdeztük Kazinczi Gyulát, a salgótarjáni öblös- üveggyár igazgatóját: — Érez-e felelősséget e hely- lyel-közzel való ellátásért? — Igen, ámbátor nem sokat számít az a hiány felett bosszankodó vevőnek. A rossz lelkiismeret is csupán azért nem kínoz, mert a mostanra kialakult helyzet nem teljesen rajtunk múlott. Évekkel ezelőtt, amikor termékszerkezetünket vizsgálva a megszüntetésre ítéltek közé soroltuk a ballont, nyugodt lelkiismerettel tettük, mert logikus lépésnek látszott. A ballonfújás a legnehezebb fizikai munkák közé tartozik, embert nemigen kaptunk hozzá, s akkortájt a piacon sem tülekedtek még annyira érte. — A piaci viszonyokat illetően ma éppen az ellenkezője érvényes... — Igen, mert közben történt egy, s más a magyar árak körül. Tavaly kezdett hatalmasra duzzadni a kereslet a nagyméretű csomagolóüvegek iránt, s ezt a kézi gyártás szűk keretei közt valóban nem tudjuk kielégíteni. Évente vagy húszmillió forintra rúg az a rendelés, amit kénytelenek vagyunk visszautasítani. Pedig félmillió dollárért külföldről is vásárol az ország üvegballont. — Hogyan akarják feloldani a hiányt? — Csak egyféle megoldás lehetséges, a ballongyártás gépesítése. Kidolgoztunk egy fejlesztési célt, amely a nagy teljesítményű ballongyártó gépek beszerzésén túl magába foglalja az igényesebb, esztéti- kusabb háztartási préstermékek készítését is. A terv szerint a ballonokat nem csupaszon gyártanánk, mint eddig, hanem csinos műanyag kosaras csomagolásban, mely nemcsak védi az üveget, hanem fogója révén mozdítását is megköny- nyíti. A kiszemelt technológia ma a legkorszerűbb Nyugat- Európában, érdemes rá költeni. — Mikorra lesz a remény- teljes tervekből ballon? — A hitelkérelem kedvező elbírálása esetén bő egy év múlva indul a gépi gyártás. Szendi Márta NÓGRÁD - 1981. október 9., péntek
