Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
Mint a sajátiát... NÖGRÄD MEGYÉBEN kö- bői, hogy többen „menet köz- hoz. Sok harc volt a vér szemel 63 ezer gyermek és fia- ben” meggondolják a dolgot, rinti anyjával — nem kellett talkorú (hivatalosan: 0—18 év visszaadják a gyereket az in- ugyan neki a gyerek, kettő közötti) él. Közülük a nyári tézetbe. Ennél rosszabb dolog másik volt otthon, azokkal adatok szerint 748 állami gon- kevés van az életükben; ez a sem törődött igazán — de ha dozott, 123-an nevelőszülők- második nagy törés rengete- jött, mindig felkavarta, felnél nevelkednek. A fiatal népesség egészé hez viszonyítva elenyésző a esetben, a teljes kudarcnál, a születésnapjára, karácsonyszám — de egy évtizeddel ez előtt a nevelőszülőknél mind' össze 58-an voltak. „A nevelőszülőknél nevel' kedők eseteiben — mert az rekkel, de rossz irányba sód életre igazi életközeiben ne- ródott. Ez a kivétel. A gya- con ott sorakoznak a kamaszvelkedtek — sikeresebb be- korlat? Mindent megtesznek lányok kedvenc olvasmányai, illeszkedésről adhatunk szá- azért, hogy beillesszék a csa- a pöttyös könyvek és társaik, mot...” — fogalmazta meg Iádba, elfogadtassák a ro- Nevelőszüleivel többször járt dr. Ponyi Béla. a megyében konokkal. Ha jön egy ünnep, az NDK-ban, eljutott velük élő állami gondozttak intéze- annak a nevelt gyerek épp- együtt Jugoszláviába, mesél ti gyámja pár hónappal ez- úgy részese, mint a saját. Volt a fiúk érdeklődéséről, nagy- előtt egy tanácskozáson az olyan szülőm, aki a saját gye- mamájával nagyon jól kijön, életkezdés gondjairól, eredmé- rekeinél nem kapcsolódott be Gyűlik a pénz az ifjúsági ta- nyeiről szólva. a szülői munkaközösségbe, ép- karékban — ha már dolgo-------------------------- pen csak eljárt szülői érte- zik, a keresetét félreteheti az U gyanezen a találkozón kezletekre — a gondozottjá- életkezdéshez. Révbe ért. ütötte meg a fülemet egy nak az előmenetele, beillesz- _________________ m egjegyzés: megyénkben en- kedése viszont lelkiismereti get árthat. Nálunk csak el- zaklatta a gyereket. Száz fo- vétve fordul elő ilyen, egy-két rintért is vett csokoládét, de esetben, a teljes 1 Szinte a lehetetlent is meg- ra még lapot sem küldött. Emi próbálták az egyik esetben a azt érezte veszélynek, hogy nevelőszülők, több mint há- elviszi... Ez elmúlt. Otthont rom évig foglalkoztak agyé- kapott — kis szobájában tévé, rádió, lemezjátszó van, a polA nevelőszülői felügyelők jól ismerik, tisztelik K. nének alig volt, vagy inkább kérdést jelentett. Egyik-másik nem is volt hagyománya — asszony — kis túlzásai — szerencsére lelenchagyomá- anyatigrisként harcol a „gye- nit — ő sem riadt meg a ne- nya sem... Hogy aki idegen rekért”, az előítélet ellen, be- hezebb esetektől sem. Saját gyermeket otthonába fogad, fogadásáért. A nevelésben na- gyerekei, fiai vannak, de már felnevelésére vállalkozik, az gyobb a türelmük — mert ér- egy nevelt fiút is szárnyra bocsátott. Gézát óvodáskorától nevelte, szakmunkás-binem pénzéhes ember, ezt el- zik, többre van szükség árulják a gondozási díjak. Ha mint vér szerinti gyermekük- ____ _______ e gészséges a gyermek, három- kel szemben volt. És ez meg- zonyítványt szerzett a fiú. Nőéves koráig havi 480 forin- hozza a gyümölcsét: a nevelt sülés előtt hozta a kislányt tot, 3—10 év között 530-at, gyermek beszámol életéről, bemutatni. Most érettségire 10—14 év között 580-at, 14— bemutatja választottját; sok készül munka mellett. „Utód18 év között 030-at kap a esetben még hálássbb a gon- gondozója. Amennyiben to- dózisért, mint a saját szülött- vábbtanul, 900 forint az ősz- jük... szeg és az egészségileg káro- sodottaknál mindegyik kátéja” egy kisegítő iskolás gyerek lett. Miután a nyolc osztályt elvégezte, hatórás munkára vették fel. A mamája gyakorlatilag lemondott róla. góriában 50 forinttal maga- „Hagyjuk ezt, hogy saját K. néninek nincs könnyű dőlsabb a normál díjnál. Ehhez vagy nem saját.” — mondja ga vele meg-megfordult jön' az évi kétszeri „kiruhá- S. „Sokan nekem szegezték a fejében, hogy „bejelenti a eás” — ám jól érzékelhető, már a kérdést: nem fog meg- csődöt” de szereti a gyeanyagias szemlélettel senki szólalni a »vér szava«, nem reket, ő is ragaszkodik hoz- nem gondol állami gondozot- üt-e majd anyjára, apjára a zá. Bizonyára lesz még né- tak nevelésére, hiszen ehhez kislány (akik ma is zűrzava- hány hónap, sőt év is, amíg rengeteget kell pótolni! Nagy ros életmódot » folytatnak), őt is szárnyra bocsáthatja... gyermekszeretet kell — hiszen Mindig hittem abban,- hogy a nem csupán szállást, tiszta ru- nevelés sokat tehet és hitIrAs közben elgonhát, élelmet ad a nevelőszülő, tem, hiszek Emiben, nem fog DOLKODTAM, vajon jó-e, hanem az elvesztett, szétzilá- csalódást okozni, mert sze- hogy példaként „nehezebb Jódott családi környezetet rét minket, a családunkhoz eseteket” említettem. Nem ri- igyekszik pótolni. Úgy, hogy tartozik. Most már másodéves asztja-e azokat, akikben már válla ja: a vér szerinti szülő a gyors- és gépírőiskolában bontakozik a vágyódás a ne- olyan helyzetbe kerül, hogy — anyja utoljára még általá- velőszülői szerep, feladat vál- magához tudja venni a gyér- nos iskolás korában kereste lalására? Ügy érzem, nem — meket, akkor útjára kell bo- meg. Hosszú volt az út idáig, hiszen számolniuk kell azzal; csátanl; úgy. hogy arra Is az biztos — de sok örömet is ez nem passzió, pár hónapos gondol, nála érik felnőtté, se- hozott.” elfoglaltság. Hosszabb távú, a gítenl kell a beilleszkedését a NÉGYESZTENDÖS KORA- gyötrelmeivel, nehézségeivel munkába, a családalapítását. BAN ismerték meg a kislányt, együtt szép, emberi küldetés. Dr. Benkó Jánosnéval, aki a A fejlődésben annyira lema- Ügy nevelni egy idegen gyer- nevelőszülői felügyelők irá- radt, hogy még beszélni sem meket, mint a sajátját — sze- nyítója, már nem először be- tudott — amikor magukhoz retettel és okosan. Ezt kell — szélgetünk erről. vették, rendszeresen hordták és érdemes is — vállalni! — Hallottam más megyék- logopédushoz, Ideggyógyász- G. Kiss Magdolna A Palócföld új száma Megjelent Salgótarjánban a A folyóirat szépirodalmi ta filmek fesztiválja után, Bér- Palócföld című társadalom- része ezúttal gazdag verster- czes László: Egy szolnoki év- politikai, irodalmi és művésze- mést ad közre. Bezzeg János, adról — évad kezdetén, Csong- ti folyóirat idei ötödik száma. Bódi Tóth Elemér, Hideg An- rády Béla: Ancsel Éva Írás az A Változó valóságunk cí- tol, Katona Judit, Madár Já- éthoszról, Madár János: Ének- mű rovat publikációi koncep- nos, Romhányi Gyula és Zon- fogytiglan, Szigeti Csaba: Fe- ciózusan a településstruktúrá- da Tamás verseit publikálja, kete korall, Horpácsi Sándor: val összefüggő gondolatkör A Haayomán.y rovatban R Mátyus Aliz Holnapon innen, «7PruA7^nPir ámvaltan _ A hagyomány rovatoan ti. fon<nnr,ntn , és több UtgDtfMI vizsgálva ^tS ffil T egy-egy kérdést. Kelemen Gá- bor Változások és remények IllU d 'y ■ című’ jegyzetében is erről van Ungvári Tamás: Nyakkendő és társai Fellázadtam - s ezt ezúton betűt - tehát az volt a célom, öltözködésben lelőzze Bismarctisztelettel bejelentem — a kö- hogy elmerüljek a totálisan telező olvasmányok ellen, A céltalan olvasásban. Az első magamfajta literátor nem kap- könyv, amit a polcomról leemel- hat észbe eléggé idejében, tem, máris telitalálatnak rém- hogy napjait csupán a kötele- lett. Jelenthetem, hogy megköré szerveződnek, árnyaltan yárkonvi Aanes Naav Iván- te3uapon túl című írásait ol- - ♦*** „iM*áiva Várkonyi Agnes Hagy Iván- vashatjuk A boákon és ,a belső oldalakon ef. Zámbó István munkái teszik változato- Gazdag a Körkép. Veress sabbá a Palócföld ötödik szászó. Mint írja: „Kellene egy József: Gondolatok a szociális- mát. statisztikát készíteni, mima-j napság a leggyakrabban visszaköszönő téma a napi sajtóban. Ügy vélem, a településszerkezettel és településfejlesztéssel foglalkozó cikkek alighanem dobogós helyezést érnének el.” Császár Nagy László Reteszek című bevezető riportja néhány alapvető adattal is szolgáj, mintegy ezzel is indokolva a témakör jelentőségét: „Szakemberek (kik büszkeséggel, kik kételyekkel) mondják, hogy hazánkat az elmúlt évtizedben soha nem látott mérvű urbanizáció jellemezte. Csaknem százra emelkedett a kis- és középvárosok száma, így megfordultak az arányok... 1981 elején 5 750 000 ember lakik a városokban, a községek és falvak pedig 4 963 000 lakost számlálnak.” M. Szabó Gyula ugyancsak a témával összefüggésben Pásztó, Szécsény és Rétság fejlődésével s a fejlődés gondjaival foglalkozik Tenyeredből megmondom című írásában. Regős Molnár Pál a városkörnyéken zajló életet vizsgálja Városkörnyéken című riportjában. Végül Falujárás 1981- ben címmel beszélgetést olvashatunk Lázár Istvánnal és Szoboszlai Györggyel. Rózsa György Kapcsolja dr. Czeizel Endrét — Televíziós sorozataiban az öröklődés, születésünk és jövőnk titkait kutatja. Mint orvos-genetikusnak mi a véleménye az öröklött adottságok szerepéről egy ember későbbi fizikai és szellemi, értelmi képességeinek alakulásában? — Mind a fizikai adottságok, mind az értelmi képesség, a szellemi adottság létrejöttében komoly szerepe van az öröklődésnek. Ám bizonyos differenciát szoktunk tenni a fizikai és a szellemi, értelmi adottságok vizsgálatakor. Fizikai adottságok terén az öröklődés szerepe sokkal nyilvánvalóbb. Magas embereknek a gyermeke is magasabb az átlagosnál, két meglehetősen a társadalmi hatásoktól — — A tehetség kérdése az kövér szülő gyermeke is vár- családtól, iskolától, társadalmi utóbbi időben gyakori oeszed- hatóan hajlamos lesz a hízásra, lehetőségektől stb. — függ. téma. Sokan azt hangoztatják, — Talán még a speciális Azt szokták mondani, hogy a hogy a mai tizenévesek, a fiafizikai képességek is örököl- szellemi Adottság, illetve az tál generáció körében kivehetőek? Mondjuk, egy váloga- intelligencia létrejöttében, sebb a tehetséges, a kiemelke- tott labdarúgó fia is jó focis- mintegy 50—50 százalékban le- dő, mint elődeinknél. Erről, ta lesz? hét szerepe az örökletes adott- ml a véleménye? — Kiváló sportolók, példá- súgóknak, illetve a környezeul egy nagy tudású focista ese- ti feltételeknek. De nem he- — Genetikusként ezt nem tében nagy valószínűséggel lyes így méricskélni, mert tudom elfogadni, hiszen min- várható, hogy gyermeke is alapvető tény az, hogy az den generációban potenciáli- tehetségesebb lesz a fociban egyik nem lehet meg a másik san ugyanannyi tehetségnek, az átlagosnál, azaz a spécid- nélkül, tehát a szétválasztás kivételes adottságúnak kell lis fizikai képességek is örök- mesterséges, művi. Ha ugyan- lennie. Ha ma ezeket a fiata- lődhetnek. is nincs meg az örökletes lókat, gyerekeket nem talál— örökölhető-e az intelli- adottság egy embernél, akkor juk meg, akkor talán bengencla? nem várható el, hogy a leg- nünk. felnőttekben is lehet — A szellemi adottságok, jobb társadalmi feltételek mel- valami hiba, mert akkor a értelmi képességek öröklődé- lett is kiváló tehetségre tegyen társadalmi lehetőségek válásé már bonyolultabb kérdés, szert. Vagy fordítva: lehet va- milyen módon korlátozzák az Az ember nem csak biológiai, laki kiváló biológiai adottsá- ilyen különleges képességű fi- hanem társadalmi lény is, a gú, ha a társadalom nem se- atalok felszínre kerülését. Ám, társadalmi hatások, lehetősé- gíti, ha nincsenek meg a meg- azt remélem, hiszem, hogy a gek igen komoly meghatározó felelő feltételek, akkor ez sem- mai fiatalok „szürkébbségé- tényezők. Az örökletes adott- mivé válik, nem lesz kiemel- ről” alkotott vélemények ál- ság lényegében egy lehetőség- kedd tehetség az adott sze- tálában nem megalapozottak, birodalmat jelent, s hogy eb- mélyből. Ezért hangsúlyozzuk, és kikerülnek közülük olyan bői a lehetőségblrodalomból hogy mindkét tényező alapve- tehetségek, akik megfejtik, mi valósul meg, az elsősorban tőén fontos. „jövőnk titkait". Jó tanácsok kezdő irodalmároknak — Ne írjon hibásan — ez a rossz modor ismertetőjele. — Ne írjon rosszul — azt mondják, ez nemsokára már nem lesz divatos. — Ha nagyon akarja, hogy közöljék az írását, akkor írjon jól — ez az írói munkánál is hozzásegít a sikerhez. — Ne írjon unalmasan — a szerkesztő mindjárt rájön, hogy a szerző nem lángész. — Ne válassza társszerzőül a feleségét —, mert akkor a honorárium felét oda kell adni. — Versben ne használjon ré. gi rímeket — a szerkesztő azt gondolhatja, hogy ön klasszikus és már réges-régen meghalt. — Ha fogalma sincs arról, hová kell vesszőt és másféle írásjelet tenni, mondja azt a szerkesztőnek, hogy a gépírónője nem ismeri a helyesírást. Gondolkodó magyarok Apáczai Csere János: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról... Ahol a baj, ott a segítség, műveltségű, Descartes szel- — vallja a népi bölcsesség, lemén nevelkedett tudós és Amióta a középiskolai magyar pedagógus éppen hollandiai tankönyvekből hovatovább tanulmányai során döbben rá kiszorul az irodalomtörténet, nemzete elmaradottságára és az ismeretterjesztő szerepet a szégyen mardossa emiatt. egyre jobban átveszik a könyvkiadók. Kitűnő ötlet volt a Már túl van élete főműve: az Enciklopédia megírásán, agyútót, a vaskancellárt, és miközben népek sorsáról döntöttek, háborúkat indítottak, népeket fosztottak meg jogaiktól, egymásnak kedves jó tanáccsal szolző olvasmányok töltik ki. El kell találtam a totálisan felesleges, gáltak: hol lehet kapni a leg olvasnom a kortársaimat, el kell csaknem elolvashatatlan, min- olvasnom az idősebb pályatár- den haszon nélküli könyvet, sak munkáit, a posta külföldi Szerzője: Hermann Morten Fre- lolyólratokat hoz, melyeket, ha Iherr Boron von Eelking, vagyis már az asztalomon hevernek, lovag báró és .mindenféle egyéb időnként mégis átlapozok, s az- címekkel telékesitett úr, aki a tán természetesen a hivatásom- nyugatnémet divatszövetség elszebb nyakkendőt. Bertholt gróf még azt is tanácsolta Bismarcknak, hogy menjen el Rómába, nézze meg Traianus diadaloszlopát, mert ott az időszámításunk után 113-ban épített hatalmas diadaloszlopon az egyik mai is kényszerű olvasmánytö- nőkéként egy rendkívül drága római katonán már nyakkendő látható. Gyógyulásomnak egyni, hogy ne olvassak, ezért lázadásom első kezelési szakaszában úgy döntöttem, hogy kizárólag felesleges dolgokat fogok olvasni. Amire sehol és soha szükségem nem lehet, ami a nyakkendőt a tizenhatodik kerültem a fontos dolgok vilá- században, ez végre tényleg gába, elkezdtem mérhetetlenül meg jár. Az olvasás betegségét könyvben közzétette a nyakken azonban csak úgynevezett ha- dő történetét. Hogyan kötötték szeriben vége volt: újra vissza sonszőrű gyógymóddal lehet kezelni. Azt nem tudom megtennem érdekel, mert nem szere tem a nyakkendőt, és nem szeretem a tizenhatodik századot. A könyvet négy napig olvastam, aki miközben az embereknek S meggyőzze Kolozsvár polgá- már-már azt hittem, hogy meggyógyultam, amikor rábukkangyűlölni a vaskancellárt, az egykori osztrák külügyminisztert, a nyakkendőbárót és mindenkit, Magvetőnél már a Gyorsuló lafehérvári állás feladásán* idő majd a Magyar Hírmon- amelyet éppen radikális peda- dó sorozatának a megindítása gógiai és filozófiai elvei miatt is, s most itt van az újabb: a kellett odahagyni, s már csak Gondolkodó Magyaroké. Te- három éve van hátra korai litalálat maga a cím is, amely haláláig. Mégis, vagy talán egyszerre cáfol egy már-már éppen a fentiek miatt éles lo- beidegződni látszó közhiedel- gikával és merész szóki mon- met, miszerint nekünk csak dással ostorozza kora erdé- szégyenkeznivalónk lehet Eu- lyi iskoláit, közerkölcseit és rópa szerencsésebb népei előtt, közéletét. Mint minden i@a- Igenis voltak magyar gondol- zán nagy pedagógus ő is opti- kodók, még ha hányatott sor- mista: hisz az ember nevel- súak is, akik viszontagságos hetőségében hiszi, hogy az is- történelmünk viharszünetei- kola formálhatja a társadal- ben igyekeztek szinkronba ke- mat: a közerkölcsöket és a rülni Európa nagy szellem- közgondolkodást. Ez az eszme áramlataival. (Éppen a na- már a felvilágosodásé. — pókban olvashattuk — Vergi- Apáczai Csere János meg- lius évfordulója van —, hogy előzte a korát —, amely az találtak egy kéziratot — Ver- emberi értelemre esküszik, hi- gilius-fordítást — egyelőre szi, hogy az erkölcsös és a fe- ismeretlen erdélyi szerző .tol- lelősen gondolkodó homo salából. A felfedezés jelentősegét piens rendet tud tenni a vi- az adja, hogy Károli Gáspár lágban. Nem ők, az Apáczai Biblia-fordításával egyidőben Csere Jánosok tehetnek arszületett, tehát forrásértékű nyelvemlék.) Ahhoz azonban, »hogy ezek ról, hogy ez mindmáig valósult meg. Hogy mitől üdítő olvasmány a kulturális, nemzeti értékek mégis ez az írás? A szellem év valóban eljussanak a közvéle menyhez mindenképpen a századokon is átsugárzó ereje miatt. Ilyen mondatok olhajdani nagy pedagógust és vashatók benne: „Olyan ím- tudóst: Apáczai Csere Jánost mel-ámmal intéződnek ná- kell idéznünk. Éppen azt az lünk az ügyek, hogy az már írását, amelyet a Gondolkodó valósággal lelki émelygést Magyarok sorozatában magyarul ad közre a Magvető Könyvkiadó. Az eredeti cím: ókoz a közjóra született léleknek.” Vagy, ahogyan a tanítók sorsát jellemzi: „Bizony, Az iskolák fölöttéb szüksé- csak keveseknek jutott oszges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotok okatályrészül olyan minden világi dolgot lenéző lelkierő, Írói. 1656. november 20-án, melynek segítségével békésen Kolozsvárott mondta el Apá- el tudná tűrni megvetett helyczai Csere János ékes latin zetét, az állandó, jutalom nél- nyelven, amikor átvette az küli fáradságot és számtalan újonnan felépült kollégium olyan nehézséget, amelyhez igazgatását. A pompás reto- bizony Herkules elszántságá- rikai fordulatokban bővelkedő ra volna szükség. Anélkül pe- beszéd célja az volt, hogy di£ könnyen összeroskadhat nem Is okoz különösebb élve- tam egy párbeszédre Hermann zetet. Ami talán megútáltat/a velem egy időre a nyomtatott NÚGRÁD — 1981. október 29., csütörtök ~T Morten Freiherr Baron von Eel• king könyvében. A Monarchia egykori nagyhatalmú külügyminisztere - meséli a báró - mindig azon igyekezett, hogy mégiscsak fontos dolgaik vannak - így a béke, a nyugalom, a sorsuk, a gyerekük —, ők a Traianus oszlopán látható római katona nyakkendőjéről beszélgetnek. Nem akarok velük közösséget vállalni. rait, Erdély nemeseit és feaz ember e nyomorúságok súlya alatt.” (Már akkor is sojedelmét (ekkor már Barcsay kan odahagyták a tanít,ópá Ákost), hogy a nemzet boldogulása elképzelhetetlen jó alap- és középfokú iskolák, valamint akadémiák nélkül. Erre utal a cím második felének korholó jellege. A nagy lyát, s jobban fizető állást kerestek...) Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1981. Horpácsi Sándor
