Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
A vállalkozás úi formái? i gazdasági munkaközösség Vállalkozzunk! — olvasni az öles betűket az egyik fővárosi egyetem aulájában. Nemcsak a szakembereket, nemcsak a felnőtt-társadalmat, hanem a diákok fantáziáját is megmozgatta az új típusú vállalkozás lehetősége, amely a már ismert rendeletek (1981. január elsejei) életbelépését követően válhat gyakorlattá. Lehetőség nyílik például gazdasági munkaközösségek alapítására, amely a magánkezdeményezés teljesen új formája. Némi hasonlóságot mutat a korábban is létező polgári jogi társaságokkal a gazdasági munkaközösség megmozgatta az új típusú vállalkozás lehetősége, amely a már dése csak akkor válik érvényessé, ha a hatóság (az illetékes tanács) jóváhagyta. Mivel foglalkozhat a gazdasági munkaközösség? A tevékenységi paletta rendkívül színes. Gazdasági munkaközösség létrehozható a fogyasztás, a szolgáltatás, a termelés színvonalának, választékának javítására, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység ellátására. A korábban is létező polgári jogi társaságok elsősorban valamilyen szellemi tevékenységet űztek, árutermelést nem végezhettek. A polgári jogi társaságok dönthetnek, hogy 1981. január elsejétől az új vagy a régi szervezeti formában kívánnak működni. Pár hónappal , a rendeletek életbelépése előtt a vállalkozók már nemcsak tervezgetik, mivel is foglalkozzanak, hanem felmérik lehetőségeiket, és társakat is keresnek. Kétségtelen, hogy aki - vállalkozik, annak sokféle szempontot kell mérlegelnie. Nemcsak a piaci réseket kell kitapintania és a tevékenységi kört helyesen megválasztania, hanem számolnia kell azzal is, hogy többletjövedelmet csak több munkával lehet elérni. Fixbér fizetésére a munkaközösségek aligha vállalkozhatnak, ugyanakkor a rendeletek nem teszik lehetővé, hogy hatezer forint jövedelem felett is fizessenek nyugdíjjárulékot a munkaközösség tagjai. Magyarán: hiába keres valaki például a gazdasági munkaközösségben tízezer forintot, nyugdíjat legfeljebb hatezer forint után kaphat. A gazdasági munkaközösség tagjai egyébként igénybe vehetik a gyest és az anyasági segélyt, táppénz azonban csak betegségük hetedik napja után jár nekik. A gazdasági munkaközösség tagjai nem feltétlenül azonos szakmáj úak, ami kifejezetten előnyös lehet, ha képzettségük,- piaci jártasságuk jól kiegészíti egymást. Például: a munkás, a kisiparos, a technológus és a mérnök összefoghat valamilyen műszaki hiánycikk gyártására. Kereskedelmi tevékenységre nem vállalkozhatnak, de a kereskedelmi munkát elősegítő tevékenységre (például anyagbeszerzésre, raktározásra) igen. A gazdasági munkaközösség — külkereskedelmi vállalat közvetítésével — külföldön is értékesítheti produktumait és külföldi bérmunkát is vállalhat. A gazdasági munkaközösség tagjai lehetnek például vízvezeték- és fűtésszerelők, kőművesek, tapétázók, szobafestők; elvállalhatják többek között családi ház, félkész ház, iroda, tetőtér építését, szerelését. Mások létrehozhatnak különféle javító, karbantartó munkaközösségeket, miniszervizeket. Megint mások vállalkozhatnak a tej. és sütőipari termékek reggelenként házhoz szállítására, gyermekfelügyeletre, idős emberek ellátására, v*1 amilyen kisüzemi termelésre. Egyébként a legfeljebb 30 fős gazdasági munkaközösségekbe bárki beléphet, nem szükséges hozzá a munkahely engedélye sem. Vagyis e tevékenység másodállásban is végezhető. „Szelvényvagdosóvá” azonban nem válhat senki, a rendeletek tiltják, hogy csupán pénzzel vagy vagyontárgyakkal lépjen be bárki is a munkaközösségbe. A vállalkozó csak a tényleges munkavégzés révén válhat a gazdasági munka- közösség tagjává. A gazdasági munkaközösségek összjövedelmük után három százalék társasági adót fizetnek, emellett a szétosztott jövedelmek alapján a tagokat — a kisiparosokhoz hasonlóan — általános jövedelmi adó terheli. Az adóellenőrzés és a -befizetések kezelése a PM Bevételi Főigazgatóság feladata. . Gazdasági munkaközösség nemcsak önállóan alakulhat, hanem vállalat vagy költségvetési szerv keretében is. Ez utóbbi esetben vállalati gazdasági munkaközösségről van szó. Mindkét típusú munkaközösség tagjai bérelhetnek vállalatoktól. szövetkezetektől gépeket, berendezéseket, műhelyeket. A különféle bérbeadási formákkal legközelebb foglalkozunk. Molnár Patrícia Vetélkedő az ELZETT-ben A KISZ idei akcióprogramja alapján újból megrendezték a Ki minek mestere? szakmai-politikai vetélkedőt az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyára szécsényi gyáregységében. Ezúttal a szerszám- készítő szakmunkás fiatalok mérték össze gyakorlati, elméleti, politikai és munkavédelmi felkészültségüket — Az öt évnél kevesebb és több szakmai gyakorlattal rendelkezők külön kategóriában vetélkedtek — tájékoztat Kovács László műszaki osztály- vezető, a verseny egyik szervezője. — Sikeres volt a gyáregységi elődöntő is — emlékeztet rá —, amelyen a növekvő szakmai, politikai követelményeknek megfelelő feladatokat oldottak meg a szakmunkás fiataljainak... — Ennek a versenynek nem csak a felmérés, a helyezések eldöntése volt a célja, hanem a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítése is. Jó eszköz volt ahhoz, hogy a résztvevők bemutathassák fel- készültségüket, képességüket... — A vetélkedő lehetőséget adott, hogy a szocialista brigádtagok egyéni vállalásaikat teljesíthessék. Ebben példát mutatott a Patyomkin nevet viselő ezüstkoszorús szer- számszámkészítő brigád, tagjainak 70 százaléka vett részt az egyéni versenyen — veszi át a szót Hakkel Béla üzemi KISZ-titkár. — Az összesített pontszám alapján az „idősebb” szakmunkásoknál Oláh Ferenc, a fiatalabbak között Rigó János lett az első — újságolja örömmel Juhász László, a Patyomkin brigád vezetője. — Eredményükkel jogot nyertek arra, hogy a brigádunk tagjai képviselhették a vállalati döntőn gyáregységünket. A helytállásról a két résztvevőtől érdeklődtünk. — Berettyóújfalun az EL- ZETT-gyárban volt a döntő — mondja Rigó János. — Milyen feladatokat kellett megoldani? — A gyakorlati feladat egy vágólap készítése volt, melyet egy mérőhasábhoz és az előkészített bélyeghez kellett illeszteni — magyarázza Oláh Ferenc. — Négy óra alatt kellett volna elkészíteni, de ez az idő valamennyiünk számára kevésnek bizonyult — emlékszik vissza az izgalmas órákra. — Oláh Ferenc második helyezett, Rigó János pedig harmadik helyezett lett a ka| tegóriájában... — tájékoztat i Hakkel Béla. . Mindketten bizonyították, hogy a szécsényi gyáregység szerszámkészítő fiataljainak elméleti és gyakorlati felkészültsége a kellő szinten áll. . R. A. Hogyan rövidíthető az áru útra? Uintl gyakrab- IhíIIII ban halljuk a rádióban, látjuk a televízióban, olvassuk az újságokban, hogy hosszú az áru útja a termelőtől a fogyasztóig. A hosszú út alatt nem. csak az idő telik, de a padlizsán behorpad, a sütőtöknek elfolyik a leve, a birsalmának leszakad a csumája, egyszóval, az áru károsodik. Ezzel párhuzamosan az ára viszont nő. Ez a jelenség egyben rá is mutat arra, miért szeretik egyesek, ha sokáig dajkálhatják a romlófélben levő gyümölcsöt, zöldséget. mielőtt a fogyasztó asztalára kerülne. Egyáltalán nem a szervezetlenség, a nemtörődömség, a lassúság a döntő, ellenkezőleg, mindez jól megfontoltan, előre kitervelten történik. Tervgazdálkodásunk nem tűri a tervszerűtlenséget, a lakosság hirtelen felindulásából történő ellátását. Szó se róla. Az árunak megvan a maga kis kálváriája, amit végig kell járni, akkor is, ha burmai kókusz- konzerv és akkor is, ha magyar őszibarack. Mert képzeljük el, mi történik, ha a vásárló meglátja a szép, egészséges, gusztusos terméket, és azonnal megvásárolhatná — még az út elején — az árut. Na mi lenne? Sokkal többet vásárolna, mint abból, ami már végigjárta az utat, s ebből kifolyólag a , leve a szatyorból a fogyasztó lába szárán csurog végig. Ha sokat vásárolnának, kiderülne, mégsem termett olyan sok, mint amilyen soknak gondoltuk! Így tehát, amennyivel többet utazik az áru, annyivei kevesebb fogy belőle, annyival többért. Világos? Mindezek ellenére az utóbbi időben többen is megpróbáltak maguk ellen dolgozni és tenni valamit sajátos eszközeikkel, az áru útjának rövidítéséért. Igaz ebben nagy szerepet játszott a kilenc éve történt olajrobbanás, amely az energiaárak növekedéséhez és ezzel az utaztatási költségek emelkedéséhez vezetett. Néhány kezdeményezés ? A kereskedő: Egy tehergépkocsink a múlt héten kiegyenesítette a kanyart, s ezzel jelentősen lerövidítette az áru útját. Igaz csak méterben, mert időben több órába telt míg megkeresgéltük az elgurult szőlőszemeket, de a kezdeményezés biztató. .. A nagyüzem: Néhány éve még a piacra szállítottuk a termékeinket. Tavaly már csak a gyümölcsös széléig, idén pedig már fölengedtük a fogyasztót a fára is. Igaz ez egyesek szerint visszalépés, de ennél jobban már csak akkor rövidíthető az áru útja, ha a kedves fogyasztó padlószőnyegéből sarjad az almafa... ü kistermelő: Áttértünk a kolbásztök termelésére. Ez a növény amellett, hogy tápláló, képes elkúszni növekedése közben a vásárlóig is. Így míg anyjuk odahaza megöntözi a tövét, én már szeletelem a végét, a nagyérdemű fogyasztónak a piacon. .. Hát nem csodálatos? Zilahy Tamás Háznak nézték... Füstszűrő Framkhonból százezer porszívó géppé) Föiér „A Fülöp-szigeteken is felállítottak egy füstszűrő berendezést. A pletyka szerint a malájok háznak nézték, és behurcolkodtak a filterbe...” Optikai csalódás? Százezer porszívó géppel ér föl az a füstszűrő berendezés, amelyet a francia Filter Media nevű cég szállít a salgótarjáni ötvözetgyárnak. Lényeges a nagy teljesítmény, mert a zagyvarónai üzem — hivatalos kimutatás szerint — évenkint nyolcezer tonnányi port bocsát ki környezetére. „Amit az ötvözetgyárak kibocsátanak, az nagyrészt csak optikai szennyeződés” — állította nemrég a frankhoni vállalat műszaki igazgatója. Ezen azt kellene értenünk: a látvány nagyobb, mint a tényleges károsító hatás. Öt látszik igazolni, hogy a hirhedett „fesziüzem” környékén is vidáman zöldell fa, fű, bokor. Az „optikai csalódás” azonban nem csupán a tarjániakat — vagy a tatabányaiakat — zavarja. Épp ezért tudja bővíteni piacát a Filter Media cég. Büszkén mondta a technikai direktor, hogy berendezéseik még olyan országokban is megfelelnek a követelményeknek, ahol „különösen merevek” a környezetvédelmi szabályok: az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Svédországban. Aligha lesz tehát csak- „flancra” költött pénz a filterre kiadandó 140 millió forint. Imponáló mutatói vannak a „gall” filternek. Hozzáértők körében főleg az vált ki elismerést: üzemeltetéséhez műszakonként egyetlen ember untig elég. A korábbi füstszűrővel két tucat ember bíbelődött. A frankhoni filterhez viszont csak a karbantartáskor, illetve a portartályok ürítésekor szükséges több munkás. Hová kerülsz, por? Egységnyi időt számításba véve: öt százalékot tölt ki a karbantartás, 95 percent a zavartalan működés időhányada. Azaz: például egy hétre nyúló rendbehozatal után négy és fél hónapig üzemel megszakítás nélkül a masinéria. Igen fontos, hogy jó szakemberek bánjanak a Media- géppel, mert — mint a cég műszaki igazgatója állította — hozzáértő munkások ki- lencvenhét, sőt kilencvennyolc százalékra is növelhetik a működési idő arányát a karbantartásra fordított órákhoz, napokhoz viszonyítva. Mit kezdjenek a töméntelen porral? — vetődik föl a kérdés. Evvel kapcsolatban bőven akadnak külhoni tapasztalatok. Norvégiában az egyik Media-gép egy cementműnek „termeli” az adalékanyagot. Állítólag ötpercenként érkezik teherkocsi a közeli cementműből, s viszi magával a granulátumot. Másutt bitumenbe keverik az ötvözetgyártás eme melléktermékét/ E külföldi tapasztalatokat azonban nálunk nem lehet hasznosítani. Egyes föltevések szerint harminc évbe is beletelne, míg az újfajta cementre vonatkozó szabványt kidolgoznánk és elfogadnánk. Tiszteletben és érintetlenül hagyván a szabvány képében megjelenő „szent tehenet”, inkább más irányba mozdulnak az ötvözetgyáriak. Egy jugoszláv módszer alapján műmárvány készítéséhez használják föl a filter „termékét”. Még biztonsággal nem állapítható meg, hogy' a „melléküzemág” nyeresége fedezi-e a füstszűrő berendezés működtetési, karbantartási költségeit teljesen. Van elegendő? 1977 óta vannak kapcsolatban az btvözetgyár és a Filter Media vezetői. Az eltelt négy év alatt — míg a beruházáshoz kellő summa különböző forrásokból összegyűlt —, eldöntötték, hogy a sajátos viszonyokhoz melyik filter a legcélszerűbb. Közben a cég — a világ különböző tájain — tizenkét füstszűrőt állított üzembe. Ezáltal is sokasodtak a tapasztalataik. Tarjánban a füstszűrő 1983-ban kezd működni. Rövidesen kezdődnek az építési munkálatok. Ehhez a pénz: már elegendő. A tapasztalat: már elegendő. A por: ... M. P. Romhányban, az Építési Kerámiagyárban a hazai szükségletek mellett (fokozottan) külföldi igényeket is kielégítenek tetszetős termékeikkel. Nem rubelelszámolású piacokra is gyártják termékeiket, s a minőségi követelmények fokozottabban nehezednek rájuk. Az automata csempegyártó szalagokról tóduló burkolólapok minőségét szigorú szemekkel vigyázzák és osztályozzák. Képünkön: Fábián László művezető Földvári Jánosné készáru-válogatóval ellenőrzi a termékek minőségét. SzereMerekuustrubeM Bércéin GAZDAG PROGRAM VOLT Kereskedők 6s a kultúra Idén a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete immár huszadik alkalommal hirdette meg a szokásosan október elsejétől a hónap végéig terjedő kulturális napokat. A megyében a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat ez alkalomra gazdag programot állított össze dolgozóinak. A többi között szépirodalmi és szakmai könyvekből rendeztek vásárlással egybekötött kiállítást, amelyen (a végelszámolás szerint) több mint tízezer forint értékben „fogyott” könyv. Dolgozóik gyermekeinek gyermekrajzpályá- zatot hirdettek, amelyre eddig negyvenhat „pályamű” érkezett be. Ugyancsak nagy sikere volt a Hogyan lettem kereskedő? pályázatnak, amelyre sok régi munkatárs küldte el élettörténetét. Rekonstrukciót hajtanak végre az Ikladi Ipari Műízer- gyár berceli gyáregységének szereldéjében. Az általános célú motorok jelenlegi kézi szerelését már az év végétől célgépesített szerelőszalagokon végzik, ami lehetővé teszi, hogy a munka termelékenységét mintegy húsz százalékkal emeljék. Ez egyszersmind feltétele annak, hogy a gyáregység január 1-gyel áttérhessen az ötnapos munkahétre. Szóba került, hogy a továbbiakban egy harmadik, mégpedig Bakony— Bosch-rendszerű szalagot is kialakítanak a hajdúsági automata mosógépek főmotorjainak szereléséhez. Százhatvanezer HDID3S-?á$ka Pásztóról NSZK megrendelésre, pon- pontosságnak és a jó minő- tosan a kért, határidőre száz- ségnek köszönhető, hogy az hatvanezer darab különböző ADIDAS huszonháromezer ADIDAS-táska készült el a Fő- táskával megtoldotta idei városi Kézműipari Vállalat pásztói megrendeléseit, ahol pásztói gyáregységében, ahon- — az előzetes tárgyalások nan az utolsó szállítmányok a alapján — hasonló mennyisé- napokban indultak el a világ- gű megbízásra számítanak jö- cég franciaországi telepére. Avőre is. N0GRÄD — 1981. október 29., csütörtök 3
