Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

Segítség — égitestnek Nem könnyű családi házat építeni. Hiába a hosszú éve­ken át összekuporgatott tisz­tes summa, a körültekintéssel kiszemelt és megvásárolt te­lek. Ezek csupán a legalap­vetőbb feltételek áhhoz, hogy valaki belevágjon a kivitele­zésbe. Először végig kell jár­nia az ügyintézés gyakran kacskaringós útját: beszerezni a tervet és engedélyt, ilyen és olyan dokumentumot. Aztán folytatódik a többi a vas­műszaki boltokban, TÜZÉP- telepeken, homokbányáknál. Mert amikor fuvar van, nincs anyag, ha anyag érkezett, gond a szállítójármű biztosítása, s ha mindkettő együtt, akkor az építtetőnek akad halaszthatat­lan elfoglaltsága. Minden bizonnyal nem csak tortúra jellemzi a magánerő­építkezéseket, de elég gya­koriak az ilyen példák. Pe­dig a népgazdaság jelenlegi helyzetében ahhoz, hogy a la­kásellátás tovább javanuljon, égetően szükség van az ott­honhoz jutás saját erőből va­ló megteremtésére is. Az ország más vidékeiről érkeztél hírek újonnan ala­kult szervezetekről, okos ötle­tekről, amelyek egyetlen célt szolgálnak: megkönnyíteni a családi ház építésébe vágók dolgát. Elég tetemes idő kel­lett hozzá, amíg Nógrád me­gyében is hasonló szándék asztalhoz vezérelte a lakás­építésben érdekelt szervek képviselőit, s megegyeztek. Ezért örvendetes a néhány szűkszavú mondat, amely ar­ról tudósított: a KISZ kezde­ményezésére létrehozzák Sal­gótarjánban a fiatalok lakás- információs szolgálatát. Meg- könnyíttetett tehát a lakásra áhítozók első állomása, rend­szeres időközönként meg­kapnak minden tájékoztatást, ami a kezdeti lépések megté­teléhez szükséges. A pontos el­igazítás nélkülözhetetlen kel­léke, hogy az otthon után vá­gyó fiatalok a legcélszerűbb megoldásokat válasszák, s ta­nácstalanságukban ott lebeg­het majd a félmondat: van hová fordulni, ahol minden­ről egy helyen, egy időben fel­világosítják őket. A Balassagyarmati városi Tanács legutóbbi ülésén egyik döntésében kiszélesítette a városgazdálkodási vállalat tevékenységi körét. A város­ban mindinkább növekszik az igény a családi házak építésé­re. Ennek érdekében hoznak létre szervezetet november közepétől, amely már több lesz a salgótarjáni információs szolgálatnál. Több, hiszen ma­gára vállalja a telekbiztosí­tás, engedélyezési eljárás, az OTP-iiel, TÜZÉP-pel való koordinálás feladatát, emel­lett tervezik az építkezéshez szükséges kisgépek ■ kölcsön­zésének bevezetését, az általá­nos szakmai tanácsadást. Egy hét alatt két dicséretes elhatározás. „Fokozott szere­pe van a VI. ötéves tervben a családi ház, mindenekelőtt a települések képét is formá­ló, korszerű csoportos családi házak építésének. Ennek el­terjesztését tanácsi eszközök­kel is tervezzük segíteni.. — áll a Nógrád megyei Ta­nács VI. ötéves tervre készült településfejlesztési elképzelé­sei között. A tervciklusban az előirányzat szerint a lakás­építések és -felújítások ered­ményeként kilencezer család lakáskörülményei javulhatnak a megyében. Érthető hát az a gondoskodás, amely ' lassan kezdi körbevenni azokat, akik saját erőből kívánnak magtiknak otthont emeliú. Az építtetők szervezett se­gítése gondjaikon csupán enyhít. Arra is szükség van többek között, hogy rendelke­zésre álljon a kivitelezői ka­pacitás, biztonságos legyen az anyagellátás. A salgótarjáni és balassagyarmati lépések min­denesetre biztatóak. S méltóak a követésre! M. Sz. Gy. VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Előadás az oktatási igazgatóságon NÖGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGtTEI BIZOTTSÁGA És A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII ÉVF.. 253. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. OKTÓBER 28., SZERDA Csehszlovák pártankás látogatása megyénkben Lázár György és kísérete az NSZK-ban tárgyal Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke — felesége tár­saságában — Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának meg­hívására, kedden délelőtt háromnapos, hiva­talos látogatásra az NSZK-ba érkezett. A magyar kormányfő kíséretében van Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszteri ami, Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint Kővári Péter, bonni nagykövet. Lázár Györgyöt a bonni kancellári hiva­talban Helmut Schmidt fogadta ünnepélyes keretek között. A két himnusz elhangzása és a kaionai tiszteletadás után a két kormányfő megkezdte tanácskozását. A magyar miniszterelnök megérkezése után azonnal megkezdődtek a hivatalos magyar—NSZK kormányfői tárgyalások. Lázár György és Helmut Schmidt eszme­cseréjén a kancellári hivatalban részt vett Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügy­miniszter és Nagy János külügyminisztériu- mi államtitkár. A megbeszélés rövidesen szé­lesebb körben folytatódott, amelybe bekap­csolódott Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter és Kővári Péter, a Magyar Népköz­társaság bonni nagykövete, valamint Berndt von Staden külügyi államtitkár, Ottó von Der Gablentz, a kancellári hivatal osztály- vezetője és Norman Doncker, az NSZK buda­pesti nagykövete. A tárgyalások napirendjén először orszá­gaink kétoldalú kapcsolatai szerepeltek. El­ismeréssel állapították meg, hogy figyelem­re méltó eredményeket értünk el, de mind­két fél kifejtette véleményét, hegy lehetősé­geink még távolról sincsenek kimerítve. Az eszmecsere során kifejezésre jutott az a kö­zös törekvés, hogy kapcsolataink eléri szint­jét no csak megőrizzük, hanem^jovább is fej­lesszük, s hogy erre a gazdaság, a politika, a kultúra és a tudomány területén egyaránt megvannak a feltételek. A gazdasági együtt­működést illetően külön hangsúlyt kaptak az ipari kooperációk és a kapcsolatok más, kor­szerű, hosszú távú formái. A tárgyaló felek ezután áttekintették a legfőbb nemzetközi kérdéseket, mindenek­előtt az Európa biztonságával és a fegyver­zetcsökkentéssel összefüggő témákat. Hangot adtak annak a közös reményüknek; hogy a november végén Genfben kezdődő szovjet— amerikai tárgyalások az európai közép-ható­távolságú rakétákról eredményre vezetnek. Ugyancsak egyöntetűen hangsúlyozták, vára­kozással tekintenek a madridi találkozó foly­tatása elé és maguk részéről hozzá kívánnak járulni annak eredményes befejezéséhez. A Magyar Távirati Iroda tudósítóinak ér­tesülése szerint Lázár György és Helmut Schmidt keddi megbeszéléseit az egymás ál­láspontjának jobb megismerésére, megértésére irányuló őszinte törekvés jellemezte, még az olyan nemzetközi kérdésekben is, amelyekben a két fél álláspontja eltér egymástól. A délután folyamán Lázár György nyugat­német gazdasági vezetőket fogadott szállás­helyén, a Gymnichi-kastclyban, majd este részt vett a díszvacsorán, amelyet Helmut Schmidt adott tiszteletére. A nyugatnémet kancellár már a látogatás előtt többször hangsúlyozta a mostani tár­gyalások jelentőségét, amelyek hozzájárul­hatnak a kelet—nyugati párbeszéd folytatásá­hoz, jelenlegi nemzetközi feszültség csökken­téséhez, az enyhülési politika erősítéséhez. A magyar miniszterelnök útját nagy ér­deklődés kíséri az- NSZK-ban, amit az is bizonyít, hogy mintegy kétszáz újságíró kér­te akkreditálását a látogatás idejére. A nyugatnémet kormány tájékoztatási hi­vatala a látogatás alkalmából húszoldalas dokumentációt adott ki a nyugatnémet—ma­gyar kapcsolatok elmúlt két évtizedes ala­kulásáról. A kiadvány máltaija e. V;ét ország politikai és gazdasági kapcsolatainak egyen­letes ütemű fejlődését. Megállapítja, hogy az NSZK Magyarrrszág legfontosabb nyugati kereskedelmi partnere, s a Szovjetunió után st másoáik helyet foglalja el Magyarorsr&g külkereskedelmi forgalmában. A két ország árucsere-forgalmának értéke 197S óta majd­nem 50 százalékkal nőtt, 19?C-ban meghalad­ta a négymilUárd márkát. Az együttműkö­désben való kölcsönös. érdekeltséget bizo­nyítja az is, hogy jelenleg több mint 350 együttműködési szerződés van érvényben nyu­gatnémet és magyar vállalatok kiúsStt. Telepítés 1500 hektáron Erdi$boritoffe négrédi fájok Megyénkben — mint ismeretes — négy országos jelentő­ségű természetvédelmi terület húzódik. Salgóvár és környé­ke, az ipolytarnóci ősláp, a hollókői, valamint a börzsönyi táj­védelmi körzet egybeszámolván 5 ezer 186 hektárt foglal el. A hetvenhét, úgynevezett megyei jelentőségű természetvé­delmi terület összesen nem éri el a kétezer hektárt. Az országos rangú védett tájakat a Bükki Nemzeti Park igazgatósága, illetve a Pest megyei természetvédelmi fel­ügyelőség gondozza; a megyei rendű óvott vidékeket pedig — tanácsi megbízásból — a homokterenyei Zagyvavölgye Téesz „kezeli”. Ez utóbbi célra tavaly kereken egymillió fo­rintot fordíthattak. A hatodik ötéves tervben megyénk gazdaságaiban ösz- szesen mintegy másfél ezer hektáron lesz szükség erdőte­lepítésre. Ez a telepítési ütem a korábbi középtávú tervekhez mérten szerény; a visszafogott tempó az anyagi lehetőségek viszonylagos beszűkülésével függ össze. A megyénk természetvédel­mével foglalkozó szakemberei­nek is a meglevő eszközök ha­tásosabb kihasználására kell törekedniük a következő esz­tendőkben, igazodván a gaz­daság egészében végbemenő változásokhoz. E munkaterüle­ten is keresik a korábbitól jobb, olcsóbb módszereket; il­letve törekednek azok mielőb­bi meghonosítására. Számos kihasználatlan lehetőség rej­lik ma még a különböző egy­ségek együttműködésében a legfontosabb célok eléréséért; e lehetőségek föltárásán és „mozgósításán” dolgoznak. Csehszlovák vendégünk látogatása a salgótarjáni múzeumi ban. rr ©yurkó — Alt Gyulának, a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára kísére­tében tegnap Salgótarjánba ér­kezett Cinoldr Frantisek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága propa­ganda- és művelődési osztá­lyának konzultánsa. A csehszlovák pártmunkást a megyei pártbizottságon Csongrády Béla, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tője fogadta, majd tájékozta­tást adott a megye gaz­dasági, politikai, társadalmi életéről, különös tekintettel az ideológiai munkában szerzett tapasztalatokra és a megol­dásra váró tennivalókra. Ez­után Csongrády Béla társasá­gában ellátogatott az oktatási igazgatóságra, ahol a pártis­kola hangatóinak tartott elő­adást ,;A CSKP XVI. kong­resszusa a társadalmi fejlő­désről” címmel. Az előadás élénk érdeklődést és tetszést váltott ki, amit az elhangzott tizenkét kérdés is jól bizonyít. Az előadás után a csehszlo­vák vendég az iskola vezetői társaságában megtekintette az intézményt, majd ellátogatott a megyei művelődési központ­ba. Befejezésül felkereste a Nógrádi Sándor Múzeumot, ahol Domonkos Alajos, a mú­zeum igazgatóhelyettese, a közművelődési intézmények pártalapszervezetének titkára ismertette az intézmény tevé­kenységét és válaszolt a kér­désekre. A csehszlovák pártmunkás ma folytatja munkáját. Bizalmitestületelcről — pedagógusoknak A mostani tervidőszakban újabb tíz-tizenöt objektumra kívánják kiterjeszteni a vé­delmet az illetékesek. Emellett gondoskodnak a jelentősebb területek — Szilváskő, Bárna Mátranovák, Szanda, Nóg­rád stb. — kulturáltabbra való formálásáról. 1985 végéig valamennyi objektumra vo­natkozólag elkészülnek a fej­lesztési tervek. A már össze­állt koncepció szerint: a tá­jaknak az idegenforgalomba történő fokozottabb bevonásá­ra a jelenlegi középtávú idő­szak második felében keríte­nek sort. Nógrádban a termelési célú erdők — természetesen — túl­súlyban vannak, ismert gazda­sági okokból. Mindez azonban nem zárja ki, hogy növeljük a pihenő- és parkerdők arányát — az igények gyarapodásával párhuzamosan. Jelenleg 1,7 százalék az úgynevezett köz­jóléti erdők hányada szűkebb pátriánkban. A termelésre ren­delt erdők aránya 88,1 száza­lék, védelmi — talaj-, part-, természetvédelmi — rengetegé valamivel több, mint tíz per­cent. Balassagyarmaton járt teg­nap a pedagógusok szakszer­vezete központi vezetőségé­nek titkára, Kósáné dr. Kovács Magda. Délelőtt a Balassi Gimnáziumot, a múzeumot látogatta meg, tájékozódott a város állami és társadalmi szer­veinek közoktatás-politikai együttműködéséről. Ennek egyik területe, a bizalmites- tületek munkája volt a téma a délutáni tanácskozáson, me­lyet a város pedagógus-szak­szervezeti bizottsága és a ta­nács művelődési alosztálya kö­zösen szervezett. Kósáné elő­adását meghallgatták a szak- szervezeti titkárokon kívül a nevelési intézmények igazgatói és párttitkárai. Több mint egy éve már, hogy kialakult az új struktúra, lét­rejött a bizalmitestület, mint a legmagasabb demokratikus fórum a pedagógus-szakszer­vezeten belül. Nagyon fontos a feladatrendszer helyes értel­mezése. a funkciók, lehetősé­gek felmérése. Az új szisztéma alapvető vonása: alapja a munkahelyi közösség. Meg­változott a képviseleti rend — az iskolai, óvodai közösség mandátummal ruházza fel szakszervezeti vezetőjét az alapszervezeti (Balassagyarma­ton a városi) bizalmitestület munkájában való részvételhez. Részt vesznek a döntésben, majd ezt képviselniük kell kollektívájukban. A hatékony együttműködés érdekében arra törekednek, hogy minden szin­ten az állami irányításnak partnere legyen a pedagógusi- szakszervezet képviselője, ez­zel biztosítsák az érdekképvi­seletet. A szakszervezeti jo­gosultságokkal, hatáskörök­kel tudatosan kell élni, nem spontánul. Megvan a veszélye például a párhuzamosságnak — az éves munka értékelésé­ben többek között. Ma még sok helyen idegenkednek at­tól az új hatáskörtől, hogy véleményezniük kell az állatni irányítás tevékenységét — pe­dig a tanácsi vezető beszámo­lója, a bizalmitestület véle­ménye nagyban segítheti az együttműködés minőségének javítását. Üj dolog, hogy a bi­zalmitestület az alapszervezet legfontosabb dolgaiban dönt­het. A döntés mellett a kétirá­nyú információ lehetőségét is megadja a fórum. Hogy az ed­digieknél még jobban kihasz­nálják a nevelő-oktató munka jobbítása, a pedagógusok ér­dekképviselete érdekében — ezt a célt szolgálta a\ tegnapi balassagyarmati tanácskozás. Ufést tartott a SZÖüOSZ elnöksége A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége keddi ülésén döntött a szövetkezeti közös fejleszté­si- valamint a kölcsönös támo­gatási alap felhasználásáról. Az elnökség úgy határozott, hogy a következő időszakban 67 szövetkezeti beruházás megvalósításához mintegy 340 millió forinttal járulnak hoz­zá a közös fejlesztési alapból, amelyet a tagszövetkezetek egy-egy .kiemelt beruházásá­hoz használnak fel. A többi között bővítik, illetve kor­szerűsítik a kijelölt élelmi- szeripari. tartósítóipari üze­meket és szolgáltató létesít­ményeket. Több felvásárló­telep és kereskedelmi egység kialakítását kezdik meg a kö­zös forrásból. . A testület ülésén hangsú­lyozták, hogy az ÁFÉSZ-ek eddig nem fordítottak kellő figyelmet a mezőgazdasági termékforgalmazás fontos ál­lomásainak, a felvásárlótele­peknek a rekonstrukcióját*.

Next

/
Thumbnails
Contents