Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

I lakáshelyzet az NDK-ban Kulcskérdés a kulcskérdés A JKSZ KB határozata Napi külpolitikai kommentár Képtelen követelés Az NDK lakással nem ren­delkező polgárai is —, akár- csak hazánké — napra szá- montartja, mikor költözhet be az áhított új lakásba. Zömé­ben ,meg is kapja a tervezett időpontban a lakáskulcsot, s lényegesen kevesebbet kell várnia, mint nálunk. A la­káshelyzet persze, az NDK- ban is a megoldandó problé­mák közé tartozik. Ám e fel­adat teljesítésében a demok­ratikus német állam már irigylésre méltó eredménye» két könyvelhet el. A 17 mil­liós lélekszámú NDK-ban ezer lakosra ma 405 lakás jüt, ami a világ legfejlettebb országai­val összehasonlítva is igen kedvező arány. 1900 IG MEGOLDJÁK ________________________Épülő lakónegyed Berlin Marzahn negyedében ...... I !Wp*f Ijí PVff .ilpiff fi I mmár tíz esztendeje, hogy a párt a lakáskérdés megol­dását tette az NDK szociál­politikai programjában az el­ső helyre, Az NSZEP határo­zata értelmében évtizedünk végére a lakáshiány —, mint társadalmi probléma — meg­szűnik az országban. Ez azt jelenti, hogy 1990-ig minden önálló háztartással rendelke­ző családnak a családtagok számának megfelelő, építésze­tileg és felszerelését tekintve jó állapotban levő lakása lesz, amelyben többek között a higiéniai felszerelések épp­úgy, mint a fűtés, megfelel­nek a korszerű követelmé­nyeknek. Az 1976—1990-es időszakra kidolgozott prog­ram ennek megfelelően g,8»-3 millió lakás építését, illetve korszerűsítését írja elő. Hogy ez milyen tekintélyes szám, ér­zékeltesse egy adat: a felépí­tendő hárommillió lakás a ma meglevő lakásállomány 45 százaléka.’ A jelenlegi lendület alapján a cél elérése reálisnak lát­szik. A tavaly lezárult ötéves terv ideje alatt 810 ezer la­kást adtak át, ami 2,3 millió ember helyzetén javított Az elmúlt tíz esztendőben össze­sen 100 milliárd márkát (csaknem 500 milliárd forin­tot) fordítottak e célra. S ah­hoz, hogy a lakéskérdést 1990-ig valóban megoldják, ebben az évtizedben tovább kell fokozni a tempót Hogyan lehet lakáshoz jut­ni az NDK-ban? Ennek há­rom intézményes formája ala­kult ki, akárcsak nálunk. A családi állapottól és a gyere­kek számétól fűig az, hogy ki, melyik formában kaphat lakást. Az első változat az, ha a tanácstól kap lakást az igénylő. A második mód, ha va­laki belép egy szövetkezetbe — ehheíz némi készpénz, ál­talában néhány ezer márka is kell ■*—, ám ebben az esetben meghatározott óraszámot elő­re le keli dolgozni, Létezik emellett a magánlakás-építés. ÖSZTÖNZIK AZ ÉPÍTTETÖKET Az 1971—1975-ös időszak­ban a lakásoknak még 57 szá­zalékát az állam építette, s osztotta szét a tanácsok köz­reműködésével. A kormány azonban 1976-ban külön ren­deletet hozott a szövetkezeti és magánépítések fokozott ösztönzésére. Ennek nyomán 1980-ra az állami lakások aránya 12—15 százalékkal csökkent, a szövetkezeti laká­sok részesedése viszont mint­egy 45 százalékra növeke­dett. Ezek az otthonok mun­kahelyi szervezésben, a válla­latok anyagi eszközeinek és kamatmentes állami hitelek­nek a felhasználásával épül­nek. A kapott összeg elérheti az összköltség négyötödét, A telkek ingyenesek. A törlesz­tés részletei pedig lényegében azonosak az állami lakbér­rel. Sok fiatal előbb gyakran régebbi épületbe költözik, olyanba, amelyet saját mun­kával kell még rendbe hoznia. Ilyen tanácsi lakást ugyanig hamarabb lehet kapni, mint újat. ÁLLAMI SEGÍTSÉG A magánerőből épült laká- ,sok és családi házak aránya az 1971—1975-ös évek öt szá­zalékéról az utóbbi öt esz­tendőben tíz százalék fölé nőtt, Az állam ehhez az épít­kezési formához is ingyene­sen juttat telkeket, a taka­rékpénztár pedig a költségek 75 százaléka erejéig hosszúle­járatú, nagyobb részben ka. matmentes hitelt ad. A tar­tozás kamatköteles hányada után legfeljebb négy százalék kamat számítható, s az össz- törlesztéseket úgy állapítják meg, hogy azok se haladják meg a hasonló méretű egyéb lakások bérét. A sokgyerme­kesek és a gyermeküket egye­dül nevelők kamatmentes kedvezménye az átlagosnál magasabb. Á családi ház építési mun­kálatait a hatóságok az enge­délyek kiadása után is, ha szükséges — segítik — ta­nácsadással, szakmai felügye­lettel szolgálnak a munkála­tok során, Lehetőség van ar­ra is, hogy az építkezők munkahelye, a vállalat építő­gépeket, szállítóeszközöket kölcsönözzön dolgozóinak. Laczik Zoltán Khamenei Irán új elnöke? Hivatalos baráti látogatás Bulgáriában az angolai államfő Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, a Bolgár Államtanács elnökének meg­hívására pénteken hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriá­ba érkezett Jósé Eduardo Dos Santos, a MPLA-Munkapárt KB elnöke, az Angolai Népi Köztársaság államfője. Az an­golai vendéget és kíséretét To­dor Zsivkov, valamint a BKP és a bolgár állam több más vezetője fogadta a szófi­ai repülőtéren. Rendkívüli biztonsági in­tézkedések közepette tartották az elnök- és részleges parla­menti választásokat pénteken Iránban. Bár hivatalos vég­eredmény csak a jövő héten várható, a szavazás kimene­teléhez kevés kétség fér: meg­figyelők szerint Irán új el­nöke Khamenei hodzsatolesz- lám, az Iszlám Köztársasági Párt főtitkára, Khomeini ajatoUah pártfogolja lesz. Szerte az országban nyu­godt légkörben zajlottak a választások, így a háború dúl­ta Khuzisztánban és a kur- dok lakta vidékeken is. A te- heráni rádió csak egy helyről jelentett incidenst: Shiraz városában hat modzsahedin halt meg az iszlám gárdis­tákkal lezajlott összecsapás­ban. Országszerte fegyvereseket rendeltek ki a kormónyépüle- tekhez, mecsetekhez és isko­lákhoz, ahol az urnákat fel­állították. Khomeini aja­tollah hivatalának őrségét is megerősítették. A biztonsági erők barikádokat emeltek a főútvonalakon, és megtiltot­ták a motorkerékpárok hasz­nálatát, mivel a közelmúltban számos merényletet motor­kerékpárosok követtek el. A választók négy jelöltre adhatták szavazatukat, köz­tük Khameneire. A másik három személy jelölése gya­korlatilag formális, vala­mennyien Khamenei megvá­lasztására szólították fel híve­iket, Egyikük azt hangoztatta, hogy ők csak „tartalékok” arra az esetre, ha Khamenei ellen merényletet követné­nek el. Az urnákat az eredeti terv szerint helyi idő szerint, reggel hét órától délután ötig tartották volna nyitva, de a nagyarányú részvétel miatt a belügyminisztérium közöl­te, hogy három órával meg­hosszabbítják a szavazatok le­adásának határidejét. A Komuniszt pénteki szá­ma közölte a JKSZ Központi Bizottsága szeptember 30-i ülésének határozatát az or­szág gazdasági helyzetének stabilizálása terén megvalósí­tandó legfontosabb felada­tokról. A 12 pontból álló doku­mentum egyebek között meg­állapítja; A kommunisták szövetségé­nek aktivitása nem kielégítő. Az ország gazdasági helyzete megromlott. A gazdaság meg­szilárdítása a munkásosztály, minden dolgozó és állampolgár létérdeke, s szükségszerűen te­vékenységük alapvető célki­tűzésévé kell válnia. A Központi Bizottság hangsú­lyozza, hogy minden szinten meg kell szigorítani a mun­kafegyelmet, javítani kell a munkamorált, fokozottan ki kell használni a belső tartalé­kokat, takarékosabban kell gazdálkodni, növelni kell a ter­melékenységet, s meg kell aka­dályozni, hogy a jövedelemből azok is részesüljenek, -akik létrehozásához nem járulnak hozzá. A KB véleménye szerint a külkereskedelmi kivitel növe­lése a jugoszláv társadalmi­gazdasági fejlődés hosszú távú stratégiai célkitűzése és leg­fontosabb közvetlen feladata, A vállalatoknak minden ere­jükkel az export fokozására kell törekedniük. Az infláció, az árak túlzott növekedésének megakadályo­zása végett arra van szükség, hogy csökkentsék a fogyasztás minden formáját, olyannyira, hogy azok a politikai stabili­záció szükségleteinek meg­felelően az adott lehetőségek keretein belül maradjanak. Az általános és közös fogyasz­tásnak a társadalmi összter­méknél lassabban szabad csak emelkednie. A szövetségi költ­ségvetés minden tételét felül kell vizsgálni. E feladatok valóra váltásá­ban, továbbá az önigazgatási viszonyok és a társadalmi- gazdasági rendszer fejleszté­sében megkülönböztetett fe­lelősség hárul a kommunista szövetség szerveire, szerveze­teire és tagjaira — húzza alá a határozat. Megfelelő szociál­politikai intézkedéseket keli tenni annak érdekében, hogy megvédjék az alacsonyabb ke­resetű dolgozók, különöskép­pen pedig a nagycsaládosok életszínvonalát. A nem mun­kaviszonyból származó jöve­delmeket ugyanakkor prog­resszívon meg kell adóztatni. Minél rövidebb időn belül fe­lül kell vizsgálni az eddigi kölcsön- és pénzpolitikát. Min­den területen a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesí­teni. Határozottan útját kell állni annak, hogy az ország­ban állami támogatással nem­zetközi összejöveteleket, ren­dezvényeket, konferenciákat, versenyeket szervezzenek. Eze­ket az adott anyagi lehetősé­gekhez kell szabni. Politikai és egyéb vonalon felelősségre kell vonni mindazokat, akik nem vesznek részt tevékenyen a gazdasági stabilizációs poli­tika végrehajtásában. i Túszok a bankban Néhány lövést leadva két fegyveres férfi hatolt be pén­tek reggel az NSZK-beli Münster egyik bankjába, »tú­szul ejtette a bank négy al­kalmazottját és a jelenlevő ügyfeleket. A rendőrség sze­rint az akció során senki sem sebesült meg• Két személynek sikerült elmenekülnie. A rend­őrség egységei körülvették a bank épületét. Újjáépítés Michel Jobert francia kül­kereskedelmi miniszter szom­baton tárgyalásokat kezd Bag­dadban az iraki vezetőkkel a tammuzi atomreaktor újjáépí­téséről. Az atomerőművet, melyet eredetileg Franciaor­szág épített, az izraeli légierő bombázta le júniusban. Jó jelnek nevezte a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter legutóbbi New York-i ta­lálkozóin elért megállapodá­sokat dr. Bruno Kreisky, a Zemedelszko Zname című szófiai lapnak adott rövid nyilatkozatában. Az osztrák szövetségi kancellár kiemelte, hogy a november 30-án Genf­JÓ /©/ ben kezdődő szovjet—ameri­kai tárgyalások hozzájárul­nak az enyhülési politika folytatásához.- Kreisky hozzá­tette: nem lát indokot a túlzott borúlátásra a jelenlegi nem­zetközi helyzet miatt. Az osztrák kancellár reá­lisnak minősítette azt az el­képzelést, hogy Észak-Euró- pát és a Balkánt atomfegv- vermentes övezetté nyilvá­nítsák, Egy ilyen Intézkedés pozitív eredményekkel járna egész Európára — emelté ki Kreisky. A közel-keleti probléma ren­dezéséről elmondta, hogy a megoldás . kulcskérdésének változatlanul a palesztin nép sorsénak rendezését tartja. Hozzátette, hogy megítélése szerint Ausztria lehetőségei­hez képest mindent megtett a pozitív megoldás érdekében. 2 NÖGRÄD — 1981. október 3., szombat Abban többé-kevésbé egyetért a világsajtó, hogy Sal­vadorban népirtás folyik. Ahol naponta tucatjával bukkan­nak megkínzott nők és férfiak megcsonkított holttestére, ahol a katonaságon kívül szélsőjobboldali fegyveres oszta­gok fejvadászai tartják rettegésben a lakosságot, ott aligha lehet a szabadságjogokat emlegetni. A közép-amerikai or­szágban a kereszténydemokrata—katonai junta ennek elle­nére választásokra készül. Abban a reményben szólítanák tavasszal urnák elé a szavazókat, hogy tartósítsák a jelen­legi népelnyomó rendszert, törvényesítsék a törvénytelensé­get. Hosszú hónapok óta súlyos harcok dúlnak a felkelők és a hadsereg alakulatai között, Rendkívüli állapot, statárium és kijárási tilalom van érvényben. Választások — ebben a közegben ? Józan ésszel csakugyan elképzelhetetlen a junta törekvé­se, hogy a voksokkal szalonképesebbé tegye uralmát. Napo­leon Duarte, a junta vezetője azonban bizonyára nem ötlet­szerűen folyamodott ehhez a megoldáshoz. Most járt Wa­shingtonban, s nyilvánvalóan megerősítették pozíciójában az amerikai ígéretek, az eddiginél is jelentősebb katonai és gazdasági támogatásról folytatott tárgyalások. Valószínűleg a választások is beletartoznak az USA által erőltetett irány­vonalba, azt ugyanis Washington már jó ideje nyíltan han­goztatja, hogy Salvadorban példát akar mutatni a „kommu­nista térnyerés” visszaverésére, Fabio Castilla, a Salvadort forradalmi erők egyik ve­zetője New Yorkban tartott sajtóértekezletén határozottan visszautasította Duarténak azt a képtelen követelését, hogy a felkelők tegyék le a fegyvert és vegyenek részt a válasz­tásokon. Hajlandók vagyunk a párbeszédre — mutatott rá Castillo —, de nem azért, mert gyengének érezzük magun­kat, hanem mert mindenképpen csökkenteni szeretnénk a salvadori nép mérhetetlen szenvedését. A hazafias erők nem zárkóznak el tehát a dialógustól, Ellenkezőleg, ismételten javasolják: üljenek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák a salvadori helyzet valamennyi problémáját, Panama elnöke már korábban felajánlotta, hogy országa biztosítja az esz­mecserék feltételeit. Bizonyos, hogy más nemzetközi közve­títők is közbenjárnának a salvadori népirtás megakadályo­zása érdekében. Ez az ajánlat azonban, úgy tűnik, nem egyezik a wa­shingtoni törekvésekkel. A junta és a hazafias erők párbe­széde semmiképpen nem illeszthető abba a koncepcióba, amely a salvadori, hondurasi, guatemalai feszültség feloldá­sát a „kemény kéz", vagyis a diktatórikus módszerek még kíméletlenebb alkalmazásával kívánja elérni. Katonai szak­értők és hadianyag, helikopterek és harci gépek küldésével az USA leplezetlenül azon fáradozik, hogy a hazafias erők­kel szemben mindenütt kicsikarja a junta diadalát. Azok­nak a katonáknak és polgári politikusoknak a győzelmét, akik az Egyesült Államok érdekeinek feltétlen és hú kiszol­gálói, Gyapay Dénes Mit sugalmaz a Szolidaritás programja? A Trybuna Ludu pénteki száma a „Szolidaritásnak" a gdanski kongresszus elé ter­jesztett negyvenoldalas, hét fejezetből álló program terve­zetéről megállapítja, hogy a terjedelmes és részletes ter­vezetben egyetlen egy alka­lommal fordul elő a „szocia­lista” szó, akkor is csak oda­vetett, jelző értelemben. Ma­gáról a szocializmusról egy­általán nem történik említés, még abban a részben sem, amely a „Szolidaritás” ha­gyományaival foglalkozik. A keresztény etikát, a nemzeti hagyományokat, a dolgozók mozgalmainak demokratikus hagyományait mind megtalál­hatjuk a dokumentumban, a szocialista hagyományokról azonban a tervezet hallgat, Mint a kommentátor írja, a „Szolidaritás” ismételten tel­jes erővel kinyilvánította, hogy magát tekinti a változta­tásokat végrehajtó egyetlen tényleges erőnek, „A szerzők számára mintha nem is léte­zett volna a hatodik plénum, a párt IX., rendkívüli kong­resszusa” — jegyzi meg a Trybuna Ludu cikke, majd arra hívja fel a figyelmet, hogy a Lengyel Egyesült Mun­káspárt neve sem szerepel a tervezetben. Az viszont igen, hogy „a változtatások féke­zése, illetve gátlása nagy lép­tekkel a katasztrófa felé so­dor bennünket". A tervezet összeállítói a LEMP IX. kong­resszusának határozataiból és a szejm által elfogadott dokumentumoktól eltérő mó­don vázolják fel saját válság­ellenes és gazdasági reform­programjukat. Ennek alapján joggal merül fel a kétely, hogy a „Szolidaritás” nem csak a vezetés gazdasági el­képzeléseit nem fogadja el, hanem az ország életének más meghatározó tényezőit sem. A tervezet azt sugalmazza; hogy egyfelől sok millió em­berrel a háta mögött ott áll a „Szolidaritás”, másfelől „a közelebbről meg nem határo­zott hatalom, amelynek csak kötelességei vannak” a terve­zet szerint például „a hata­lom dolga” az, hogy fellépjen a termelés csökkenése ellen, hogy megteremtse a nyers- és alapanyagok importjához szükséges fizetőeszközöket, da_ hogy ezeket hogyan lehet megteremteni, a'rról a doku­mentum nem beszél, mint' ahogy nem szól az exportról, annak fokozásáról sem. Mint a Trybuna Ludu meg­állapítja, egyenesen az alkot­mánnyal ellentétes az a mód, ahogyan a „Szolidaritás" a tanácsi választásokat elkép­zeli, a nemzeti egységfrontot megkerülve. Végül, de nem utolsósorban a szervezet a do­kumentumban nem javaslato­kat tesz, hanem kötelező ér­vénnyel ráruházza saját prog­ramját a hatalomra, saját koncepcióját egy „önkor­mányzatú köztársaságról". Ki áll a bejrúti merénylet mögött Meg mindig nem végleges adatok szerint 83 halottja és 225 sebesültje van a csütör­tök délelőtti bombamerény­letnek, amelyet Nyugat-Bejrút egyik sűrűn lakott negyedé­ben, a Libanoni KP és a Kommunista Akciószervezet székháza, valamint több fon­tos palesztin intézmény köz­vetlen közelében hajtottak végre. A merénylet elkövetését ez­úttal is a „Libanonnak az idegenektől való megszabadí­tására alakult front" vállalta magára. A l’Orientle Jour cí­mű lap szerkesztőségéhez el­juttatott közleményében a terrorista csoport azzal fe­nyegetőzött, hogy mindaddig folytatja merényleteit Nyu- gat-Bejrútban, amíg az ott élő mohamedán lakosság „el nem űzi a palesztinokat”. Safik el-Vazzan libanoni kormányfő Izrael ügynökeit vádolta a tömeggyllkosság el­követésével, rámutatva: • Izra­el azért folyamodik ilyen módszerekhez, mert a júliusi tűzszüneti megállapodás tiltja a légitámadásokat és az egyéb katonai akciókat, A Palesztinái Felszabadííási Szervezet szóvivője tovább ment és egyenesen a tűzszü­net megsértésével vádolta Iz­raelt. A Libanoni KP nyilat­kozata az Izrael zsoldjában álló jobboldali frakciókat tÁ- te felelőssé a merényletért

Next

/
Thumbnails
Contents