Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

A megfigyelők nem várnak eredményt Ma Caneunban Észak—Dél párbeszéd Brezsnyev és Rau találkozója Jószomszédi kapcsolat, kölcsönösen előnyös együttműködés Egymás után érkeznek Can- cunba, Mexikó híres üdülő­helyére a világ különböző or­szágainak állam- és kormány­fői, valamint külügyminiszte­rei, hogy részt vegyenek az úgynevezett Észak—Dél pár­beszéd csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján. A hivatalo­san nemzetközi együttműkö­dési és fejlesztési értekezlet­nek nevezett tanácskozás cancuni fordulójára a leg­újabb jelentések szerint a 17 állam- és kormányfő, va­lamint 5 külügyminiszter ér­kezik. López Portillo mexikói el­nök kedden este a cancuni re­pülőtéren személyesen üdvö­zölte Ausztria, Algéria, Ju­goszlávia, Nigéria és . Japán küldöttségét. A mexikói államfő a fővá­rosban kedden délután fejezte be Mitterrand francia elnök­kel folytatott tárgyalásait. A Francia Köztársaság szocialis­ta párti elnöke hétfőn délután az Egyesült Államok érinté­sével érkezett a mexikói fővá­rosba. Így López Portillo a magas rangú francia vendég­gel ugyanazokat a kérdéseket vitatta meg, amelyekről Mit­terrand korábban Ronald Rea­gan amerikai elnökkel tanács­kozott. Ezek között szerepelt — a cancuni csúcstalálkozó mellett — a salvadori forradal­mi erőket elismerő mexikói— francia közös nyilatkozat is. Megfigyelők szerint az ameri­kai és a francia elnök között mindkét kérdésben nyilván­való nézeteltérések tapasztal­hatók, míg Mexikó és Fran­ciaország a közép-amerikai helyzet megítélésében és a fej­lődő, valamint a fejlett tőkés­államok közötti párbeszéd te­kintetében azonos, vagy egy­máshoz közel álló nézeteket vall. A megfigyelők többsége nem sok eredményt vár a cancuni csúcstalálkozótól. Az Egye­sült Államok elnöke már több­ször leszögezte, hogy Wa­shington a fejlődő államok tá­mogatását az amerikai tőke- beruházások növelésében, az úgynevezett szabad kereske­delem támogatásában képzeli el, és minden segélyt politikai és katonai feltételekhez kí­ván kötni. Ezt az álláspontot nemcsak a fejlődő államok, hanem olyan fejlett tőkésor­szágok is elutasítják, mint Franciaország, Japán vagy Kanada. A 22 fejlődő ország és fej­lett tőkésállam vezetőinek csütörtökön kezdődő tanács­kozását példátlan biztonsági intézkedések közepette tartják. A sziget fölött a helikopterek és a harci gépek tucatjai kö­röznek. a partmenti vizeket hadihajók vigyázzák és az ál­lam- és kormányfők, valamint külügyminiszterek biztonsá­gát több mint ötezer katona óvja. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztése, a két ország kölcsönösen elő­nyös együttműködésének to­vábbi szélesítésé mellett fog­lalt állást Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, vala­mint Johannes Rau, Észak- Rajna-Vesztfália miniszterel­nöke, a szociáldemokrata párt elnökségének tagja. Az SZKP főtitkára szerdán a Kremlben fogadta Johannes Raut, aki az OSZSZSZK kormányának meghívására tartózkodik Moszkvában. Leonyid Brezsnyev és a nyugatnémet politikus az őszinte baráti légkörű megbe­szélésen időszerű kérdések széles körét tekintette át, kü­lönös figyelmet szentelve a szovjet—nyugatnémet kapcso­latoknak. Egyetértettek ab­ban, hogy az elmúlt tíz esz­tendőben a Szovjetunió és az NSZK sokat tett egymás jobb megismerése, a kölcsönös bi­zalom alapjainak megterem­tése, az együttműködés sok területen való kialakítása ér­dekében. A megbeszélés részt­vevői leszögezték: azt az együttműködést, amely az 1970. évi moszkvai szerződésen a két ország között létrejött meg­állapodásokon alapul, tovább kell fejleszteni, mégpedig mind magasabb szinten. Leo­nyid Brezsnyev és Johannes Rau egyaránt hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez mindkét ország lét­érdekeit szolgálja. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság jószomszédi kapcsolata és kölcsönösen előnyös együtt­működése az európai földrész és az egész nemzetközi hely­zet stabilitásának jelentős té­nyezője. A bonyolultabbá vált nem­zetközi helyzetet értékelve az SZKP főtitkára kifejtette: a fegyverkezés mértékének ha­tártalan és semmivel sem in­dokolható ösztönzése, az az irányzat, hogy más országok területét az egyes személyek által tervezett atomháború­hoz használják fel ugródesz­kaként és villámhárítóként, olyan iránya a nemzetközi fej­lődésnek, ami semmi jóval nem kecsegteti Európa né­peit. A Szovjetunió a nukleáris fegyverkezési verseny meg­fékezését, a katonai szemben­állás szintjének csökkentését tartalmazó konkrét és haté­kony megállapodások híve. Ilyen megállapodások csakis az egyenlőség elvének, s a fe­lek egyenlő biztonságának szi­gorú figyelembevételével ér­hetők el — mondotta az SZKP KB főtitkára, majd hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz annak érde­kében, hogy ilyen megállapo­dások szülessenek, s azok nyo­mán csökkenjen az atomhábo­rú veszélye, növekedjék Euró­pa és más földrészek népeinek biztonsága. Johannes Rau, az NSZK kor­mányának véleményét ki­fejtve hangsúlyozta az európai béke megőrzésének fontossá­gát. Az NSZK kormánya üd­vözli a küszöbönálló genfi szovjet—amerikai tárgyaláso­kat, s minden eszközzel igyek­szik elősegíteni azok sikerét. A megbeszélés résztvevői ki­fejezték azt a meggyőződésü­ket, hogy a feszültség enyhí­tése és a béke erősítése vo­natkozásában jelentős szere­pet játszanak .majd Leonyid Brezsnyev bonni látogatása és megbeszélései Schmidt kancel­lárral. A harc pártjaként kell tevékenykedni Tivbuna Ä párttagság döntő többsé­gének akaratából kitartóan to­vább kell haladni a kilence­dik, rendkívüli kongresszus ál­tal megjelölt úton, de annak határozatait következeteseb­ben és állhatatosabban kell végrehajtani, mint eddig — így összegzi a Trybuna Ludu a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának negyedik plénumán elhang­zottakat, s az ott elfogadott határozatokat, döntéseket. Szerkesztőségi cikkében a LEMP központi lapja rámu­tat: a párt céljai — függet­lenül attól, hogyan próbálják azokat egyesek pártellenes játszmában eltorzítani — össz­hangban vannak a társadalom óhajaival és érdekeivel. Vagy­is: „A párt teljes erővel a válság megfékezésére, a vál­ság okainak megszüntetésére, a gazdasági reform megvaló­sítására, az ország életének demokratizálására törek­szik, s igazságosan el kíván számolni azokkal, akik rossz- indulatból, vagy hanyagság­ból figyelmen kívül hagyták a szocialista társadalmi célo­kat”. A lap rámutat: „A társadal­mi és gazdasági életben, a politikában nem a pépen hangzó jelszavak, hanem a realitások számítanak”. A plenáris ülésen a Központi Bizottság tagjai rámutattak: a veszély jelenleg főként ab­ból ered, hogy a válságot és az embereknek ezzel kapcso­Ludu a negyedik plénumról latos elégedetlenségét ürügy­ként használják fel azok az erők, amelyek a népi Len­gyelország társadalmi rendje ellen harcolnak. Számukra egyáltalán nem a válság okainak megszüntetése a fon­tos, hanem az, hogy szítsák a kedélyeket, szovjetellenes, az ország szövetségesi kapcsola­tai ellen irányuló kampányt folytassanak. A Központi Bizottság — ír­ja a Trybuna Ludu — ultimá­tum jelleggel felszólította a Szolidaritás érintett vezető köreit az ilyenfajta tevékeny­ség abbahagyására, valamint ismételten felhívta a Szoli­daritás tömegbázisát alkotó dolgozókat az ország problé­Az a tény, hogy a negye­Igen jelentősnek minősíti a szerkesztőségi cikk a lengyel városok és falvak dolgozóihoz intézett felhívást, amely egy­értelműen rámutat, hogy „a jelenlegi bűvös körből ki kell törni, s, hogy a megoldás kul­csa nem a sztrájkokban és különféle tiltakozó akciókban van”. A negyedik plénum bírálta a pártnak a kilencedik kong­resszus óta folytatott gyakor­lati tevékenységét, az offenzi- vitás. a következetesség hiá­nyát. Számos kritikus értéke­lés címzettje a legfelső párt­vezetés volt. A LEMP központi lapja vé­gezetül hangsúlyozza, hogy dik plénum határozottan ki­nyilvánította a párt akaratát a kilencedik kongresszus irányvonalának folytatására és megvalósítástol, nem egyebet jelent, mint azt. hogy a párt az összes lengyel egyetértési frontját kívánja kialakítani a szocialista megújhodás prog­ramja körül. A kilencedik kongresszus irányvonalának folytatásaként értékeli a Trybuna Ludu azt a tényt, hogy a Központr Bi­zottság nagy többséggel Woj- ciech Jaruzelskit, a társadal­mi megállapodások eszméjé­nek egyik társszerzőjét és megvalósítóját választotta a Központi Bizottság első titká­rává. num, megállapította — a LEMP-nek eszmeileg egysé­gesen, a harc pártjaként kell tevékenykednie. „Ez ma — sokkal inkább, mint koráb­ban — a párthoz való tarto­zás elemi feltétele”. Magyar repülőgép sérülése Prágában A MALÉV 641-es TU 154 típusú járata szerdán Amsz­terdamból Budapestre jövet, prágai menetrend szerinti le­szállás után 15 • órakor a le­szállópályán megsérült.. A fe­délzetén 18 utas tartózkodott, akik közül néhányat könnyű sérülés miatt a helyszínen or­vosi ellátásban részesítettek. Az utasokért a MALÉV kü­lönjáratot szándékozott indí­tani;-Mivel a. prágai repülőtér köd miatt ezt a gépet fogad­ni'nem tudta, az utasok szer­dán az esti órákban autóbusz- szal indultak el Budapestre. Az illetékes hatóságok a nemzetközi előírásoknak meg­felelően a vizsgálatot meg­kezdték. Reagan hírszerzési tanácsa Reagan amerikai elnök uta­sítására kedden újból létre­hozták az elnök külföldi hír­szerzési tanácsadó testületét. A testület már 1956. és 1977. között is működött, de Carter feloszlatta. Az újra életre hí­vott tanácsnak 19 tagja van, élére Anne Armstrong, volt londoni nagykövet került. Feladata az lesz, hogy érté­kelje, megszűrje és rangsorol­ja az elnök számára a világ­szerte működő amerikai hír­szerző, illetve kémszolgála- tck tevékenységét és jelenté­seit. Súlyos incidens a francia nemzetgyűlésben Az elmúlt két évtized leg­súlyosabb parlamenti ihci- densét követően szavazták meg szerdára virradóra a francia nemzetgyűlésben a Suez és a Paribas pénzügyi társaságok államosítását a kormánytöbbség képviselői. Előzőleg, keddre virradóra, a 36 francia nagybank köztu­lajdonba vételéről döntött a nemzetgyűlés az államosítási törvénytervezet maratoni vi­tájában, amelynek során a jobboldali ellenzék már az ezernégyszázadik módosító in­dítványt terjeszti be. Az ellenzék arra törekszik, hogy obstrukcdójával a kor­mányt rákényszerítse a tör­vény gyorsított eljárással való életbe léptetésére. Ez ugyanis szabad teret nyújtana annak a vádnak, hogy a szocialista többség a kommunisták támo­gatásával hatalmi szóval dön­tött az államosítás mellett, megnyirbálva az ellenzék jo­gait. A szerdára virradó éjszaka ilyen légkörben tört ki a par­lamenti botrány: ugyanis egy szocialista képviselő, Michel Berson kijelentette, az ellen­zék számos képviselője azért küzd az államosítások ellen, mert személyes szálak fűzik a köztulajdonba kerülő tőkés- csoportokhoz, saját érdekeik, barátaik, rokonaik érdeke fo­rog kockán. Név szerint is megemlítette Couve de Mur- ville, Michel Debré volt mi­niszterelnökök családi kap­csolatait bizonyos tőkéscso­portokkal, valamint Roger Trey volt belügyminiszter ilyen irányú érdekeltségeit. Vála­szul az ülésen elnöklő Ber­nard Stasi UDF-képviselő fe­gyelmi büntetést helyezett ki­látásba, amire nem volt pél­da két évtizede a Bourbon-pa­lotában: úgynevezett „rend­reutasításban” részesítette a szocialista honatyát, akinek felszólalását különben meg­tapsolták a jelenlevő szocia­lista vezetők. A szocialista és kommunis­ta képviselők felháborodva értesültek az ülés elnökének döntéséről, amely arra alapo­zódott, hogy Berson szerinte nem politikai, hanem szemé­lyi támadást engedett meg magának. Végül a nemzetgyű­lés elnöksége rendkívüli ta­nácskozásra ült össze és úgy határozott — ez már a parla­menti erőviszonyokat fejezi ki —, hogy Berson szavai nem indokolják a „rendreutasítást”. A NUSZ kongresszusán LENGYELORSZÁG: Az ellátás gondjai Immár vagy egy éve, hogy a Lengyelországról tudósító cik­kek illusztrációjául olyan fo­tók szolgálnak, amelyeken üres élelmiszerboltok, vagy az üzletek előtt kanyargó vég­telen sorok vannak. Valóban, a lengyel gazdasági és politi­kai válság egyik központi problémája éppen az élelmi­szerellátás, ’ illetve pontosab­ban fogalmazva az élelmiszer- hiány. Hogy mi is okozta a lengyel élelmiszerboltok szinte teljes kiürülését, arra nehéz rövi­den válaszolni, mivel nem egy okról van szó. Tény az, hogy a jelenlegi szinte katasztrofá­lis helyzet kialakulásának „alapja” az a végzetesen el­hibázott gazdaságpolitika, amelyet az elmúlt évtizedben folytattak az országban — kü­lönösen az élelmiszergazdaság területén. Ismeretes: a lengyel mezőgazdasági terület vagy nyolcvan százalékán alacsony gépesítettségű törpebirtoko­kon gazdálkodnak. (Az átlagos birtoknagyság 5 hektár körül van.) Korábban nem szorgal­mazták a mezőgazdaság nagy­2 NÖGRAD - 1981. üzemi átszervezését, de ugyan­akkor nem részesítették meg­felelő támogatásban az egyé­ni parasztokat sem. Hozzájá­rult a mezőgazdasági válság kialakulásához a valóságtól el­szakadt felvásárlási és fo­gyasztói árrendszer is. Mind­ehhez járult az élelmiszerfel­dolgozó ipar elhibázott fej­lesztési stratégiája — a törpe­birtokok mellett nagy élelmi- szeripari kombinátokat akar­tak létrehozni, s eközben be­zárták a helyi kisüzemeket. Végül, s nem utolsósorban a megelőző három évben igen kedvezőtlen volt a mezőgazda­ság számára az időjárás Len­gyelországban. Nyilvánvaló, hogy az egyéni kisgazdaságok a kedvezőtlen természeti kö­rülményekkel szemben is ke­vésbé ellenállóak voltak. Az utóbbi egy év további visszaesést hozott élelmiszer- termelésben. Ennek okai töb­bek között a mezőgazdasági gépek, alkatrészek, üzemanyag, a műtrágya és a takarmányok hiányában keresendők, vala­mint az ún. „Paraszt Szolida­ritás” létrejöttében. Ez a 22., csütörtök szervezet, amely, mint érdek- védelmi csoportosulás jött lét­re, végső soron az áruvissza­tartás és a feketepiac fedőszer­vévé lett. A felvásárlás fellen­dülését akadályozza termé­szetesen az is, hogy a parasz­tok attól tartanak: a termé­keikért kapott pénzért nem jutnak a boltban a kívánt cik­kekhez. Az élelmiszerfeldol­gozás, az energiatermelés aka­dozása, a munkaidő csökkené­se és a romló termelési fe­gyelem miatt nem halad meg­felelően. Az elmúlt egy évben Len­gyelországban a pénzkibocsá­tás nagymértékben megha­ladta az árufedezetet. (Ennek oka elsősorban a Szolidaritás mértéktelen bérkövetelései­ben keresendő.) A pénzfeles­leg — a változatlanul irreális árrendszer mellett — a fékte­len felvásárláshoz vezetett. Kiürültek a boltok, s a kor­mányzat kénytelen volt szin­te minden közszükségleti cikk­re bevezetni a jegyrendszert. Ma jegyre árusítják a húst és húskészítményeket, a lisztet, darát, rizst, vajat, olajat, cuk­rot, csokoládét, a szeszes ita­lokat. cigarettát, kávét, mosó­port és a szappant is. (Azélel­Munkacsoportokban tanácskoznak miszereknek, tisztítószereknek és élvezeti cikkeknek mind­emellett széles feketepiaca van.) A kormányzat elkészítette az alapvető élelmiszerek áreme­lésére vonatkozó tervét. Ezt több szakaszban — teljes és részleges kárpótlás mellett bonyolítanák le. Első szakasz­ban radikálisan emelték a kenyér, a lisztfélék és a pék­sütemények árát. Ezután a cigaretta drágult. Következő szakaszban kerül sor a tej és tejtermékek áremelésére. (Ma egy liter tej felvásárlási ára a bolti ár négyszerese!) Lengyelországban bíznak abban, hogy a kedvezőbb ga­bonatermés, a jó cukorrépa­hozamok, a nyáron betakarí­tott és feldolgozott gyümölcs­ös zöldségfélék megjelenése némileg enyhíthet a piaci fe­szültségeken. A hústermelés fellendülése azonban még egyelőre nem várható, jelen­leg a jegyre járó adagokat sem képesek biztosítani. Aligha kétséges azonban, hogy az élelmiszerpiac csak akkor normalizálódhat, ha kö­vetkezetesen végrehajtják az árreformot, s megindul a me­zőgazdaság és élelmiszerter­melés fellendítését célzó kor­mányprogram. A lengyelek számára is mind világosabb, hogy mindez csak a politikai stabilizáció körülményei kö­zött lehetséges Miklós Gábor Három munkacsoportban folytatta szerdán tanácskozá­sait Moszkvában a Nemzetkö­zi Újságíró Szervezet IX. kongresszusa. A kongresszu­son részt vesz a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek küldöttsége is. Az első munkacsoportban a delegátusok és a megfigyelők megvitatják, hogy mit tesz a NUSZ, a béke, a biztonság,, a nemzetközi együttműködés megszilárdításáért. A második munkacsoport az új nemzetkö­zi tájékoztatási rend, a har­madik az újságírók nemzetkö­zi szolidaritása kérdéseivel foglalkozik. Az új nemzetközi tájékozta­Helmut Kohl, a Nyugatné­met Kereszténydemokrata Unió elnöke szerint az Egye­sült Államok mélységesen ag­gódik a Nyugat-Eurőpában, s különösen az NSZK-ban ta­pasztalható „Amerika-elle- nesség” miatt. Egyhetes amerikai látogatá­sa után tartott szerdai sajtó- értekezletén Kohl kijelentette: „amerikai tárgyaló partnerei elégedetten nyilatkoztak arról tási rend kialakításának fon­tos kérdése az, hogy a fejlő­dő országok sajtója Jól képzett újságírók munkájára számít­hasson. Ezt segítik elő a NUSZ különbözői iskolái, kö­zöttük a Budapesten működő nemzetközi újságíró-iskola. A kongresszus plenáris ülésén, illetve munkacsoportjában töb­ben is méltatták a budapesti iskola működését, azt a segít­séget, amelyet a fejlődő orszá­gok sajtójának munkájához nyújt a magas színvonalú szakképzéssel. A NUSZ segít­ségével több más országban is működik iskola, illetve szak- tanfolyam a szakmai képzés segítésére. a messzemenő egyetértésről, amely az Egyesült Államok - és Franciaország között tapasz­talható biztonság- és katona- politika terén, ugyanakkor ag­godalmukat fejezték ki a nyu­gatnémet fejlemények láttán.” Kohl, akit — szemben Willy Bramdttal — Reagan elnök is fogadott, közölte, hogy az amerikai vezetők megbízható partnernek tekintik az. ellen­zéki CDU-t és CSU-í. Amerika-etlenesség az NSZK-ban £ '

Next

/
Thumbnails
Contents