Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

Szakemberek az élelmiszeriparnak — Széfedről Az országgyűlés őszi ülés­szaka is taglalta a közelmúlt­ban: az élelmiszer-termelés to­vábbi növekedése várható a hatodik ötéves tervben mind az állami élelmiszeriparban, mind a mezőgazdasági nagy­üzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenységében. A lakosság élelmiszer-ellátását mennyisé­gi és minőségi értelemben egyaránt javítani kell, s emel­lett fokozni az exporttevé­kenységet Az előző ötéves tervidőszakban új élelmiszer­ipari üzemek jöttek létre, a hatodik ötéves tervben pedig számos régebbi üzem korsze­rűsítését tervezik. A szegedi élelmiszeripari főiskola az ország egyetlen önálló felsőoktatási intézmé­nye, ahol kizárólag az élelmi­szer-termelés számára történik felsőfokú műszaki szakember- képzés. A hároméves képzésben két szakon vehetnek részt a hall­gatók. Az élelmiszer-technoló­gus szakon a hús-, baromfi- tej­malom-, sütő-, édes- és keve- réktakarmány-gyártó ipar, va­lamint az állati eredetű, hő­kezeléssel tartósított termékek gyártására képeznek üzemmér­nököket. Az élelmiszergépész szakon végző üzemmérnökök általános gépészeti, vagy auto­matizálási ágazaton szereznek szakismereteket, s ezen belül valamennyi élelmiszeripari ágazatban hasznosíthatják is­mereteiket. Az üzemmérnökök különböző beosztásokban ter­melésirányító feladatokat lát­nak el, melyek a rátermett­ségtől és a gyakorlattól füg­gően főmérnöki, vállalatveze­tői státust is jelenthetnek. Az élelmiszeripari főiskola nemrég elkészült, korszerűen berendezett, 222 férőhelyes diákotthonában a vidéki hall­gatók elhelyezése megoldható. A végzett hallgatók számára megfelelő mennyiségű munka­hely áll rendelkezésre min­den évben, részben a vállala­tok által adományozott társa­dalmi tanulmányi ösztöndíjak, részben a pályázatok alapján. Az elmúlt tanévben például a pályázatra kötelezett hallga­tók számánál körülbelül há­romszor több pályázati igényt juttattak el a vállalatok, üze­mek a főiskolához. Hű'cház Mohorán Csigabiga gyere ki! Tizenkétezer kilogramm kamilla kelt útra a Nógrád me­gyei Mohoráról az Amerikai Egyesült Államokba: a Drog- union tengerentúli megrendelője a tavaly vásárolt mennyi­ségnek éppen a kétszeresét szállította el az idén. A tizen­két tagot számláló szövetkezeti vállalat egyre javuló mun­káját és a MEDIMPEX jó piackutató tevékenységét tükrözi, hogy a megrendelések nem csak az említett kamilla, de más gyógynövények értékesítése tekintetében is emelkedtek a tavalyihoz képest, átlag huszonnégy százalékkal. Mindez nagyban hozzájárult a közös vállalat idén várható egymil­lió dolláros devizabevételéhez. A gyógy- és fűszernövények, szárítmányok, drogok gyűjtése, feldolgozása és értékesíté­se mellett, a MAVAD-dal kialakult kapcsolatainak köszön­hetően új termék felé fordult a fejlesztéssel szívesen fog­lalkozó vállalati vezetők figyelme. Az éticsiga svájci és franciaországi exportjáról van szó, ahová már az idén mintegy négy és fél vagonnyi árut exportálnak. A szövet­kezeti vállalat felkészült tízvagonnyi éti csiga exportjára: tervezik, hogy az üzletfelek, elsősorban a francia ínyencigé­nyek jobb kielégítésére a hatodik ötéves terv időszakában _ a MAVAD anyagi támogatásával — éticsiga-tisztító, -fel­dolgozó és csomagolóüzemet, valamint hűtőházat építenek. A franciák ugyanis házától megszabadítva és tisztítva kérik az árut — amiért természetesen magasabb árat is fizetnek. A z új létesítménnyel az észak-magyarországi éticsiga-be- gyűjtés, -feldolgozás és -értékesítés központosítható lesz Mo­horán. A hűtőházi tárolás pedig lehetővé teszi a valutaár­folyamok és a nemzetközi piaci kereslet kedvező tendenciá­inak kihasználását. Újdonság a vulkánokról A víz alatti vulkánok — hatal­mas „vivőerek”, amelyeken át a föld mélyében levő anyagok ke­rülnek a felszínre. Évente mint­egy öt és fél köbkilométernyi anyagot hoznak fel. Ezt a Szov­jet Tudpmányos Akadémia tá­vol-keleti tudományos központjá­nak tudósai állapították meg, akik elkészítették a föld víz alatti tűz­hányóinak térképét. Az Eszmeralda vtrtkán tanulmá­nyozása során például kiderült, hogy az naponta tizenhat tonna kovaföldet, tizenhárom tonna va­sat, három tonna rezet és számos más értékes komponenst vet a tengervízbe. Meghatározott felté­telek között ezek az anyagok ha­talmas hasznos ásványi lelőhelye­ket alakíthatnak ki. Állami gazdaság és tsz terüietcseréje Területcserére került sor a Magyamándori Állami Gaz­daság és a nézsai termelőszö­vetkezet között. Az állami gazdaság az aranykorona-ér­téket figyelembe véve adott át negyvenkét hektár földterü­letet a nézsai közös gazdaság­gal határos birtokaiból. A ka­pott hetvenkét hektáros cse­reterület a gyengébb talajmi­nőség ellenére elősegíti az ál­lami gazdaság fokozottabb központosításra irányuló tö­rekvéseit. A Magyamándori Állami Gazdaság kilencezer­kétszáz hektárnyi birtokai ugyanis roppant szétszórtak: jelenleg harminckét település körzetében helyezkednek el Nyugat-Nógrádban, sőt rész­ben Pest megyében. A mun­kaszervezés és ellenőrzés ha­tékonyságának megjavítása ér dekében az állami gazdaság vezetői a birtokok zömét föld- cserék«4ebonyolításával igyek­szenek Borsosberény, Szügy, Magyamándor, Nógrádkövesd és Szécsény köré csoportosí­tani. Ez már Nógrád dombor­zati viszonyai miatt sem min­dig egyszerű, és nehézséget okoz a talaj gyakran eltérő minősége, aranykorona-értéke is. Egy-egy csereakciót nem­ritkán csak második, sőt har­madik tsz-partaer közbejötté­vel lehet lebonyolítani. A ne­hézségek ellenére a legutóbbi nézsai földcsere után jó úton halad egy körülbelül százhek­táros adok-kapok ügylet lebo­nyolítása a tolmáesi Lókos- völgye Tsz-szel. Srám András neve isme­rősként hangzik a rétsági já­rásban. Bár az is igaz, nem egyedüli viselője ennek a név­nek Nógrádon, ahol a szlovák vezetéknevek ugyanúgy meg­maradtak évszázadokon át, mint a szlovák nyelv és kul­túra. Ha tehát Nógrádon Srám Andrást keresi az ember, rög­tön megkérdezik: — A népfronttitkárral akar­nak beszélni? Ha az ember igennel vála­szol, akkor hamar kiderül, hogy merre kell mennie. Legutóbb a romantikus, szép fekvésű, Börzsöny lábainál meghúzódó, kétarcú falu mű­velődési házában találkoztunk vele, ahol éppen a szomszé­dos Szlovákiából érkezett folk­lóregyüttes készült vendég- szereplésre. A kétarcú jelzőn talán meg­ütközik az olvasó. Nem pejo­ratív értelemben használjuk. Azt szeretnénk vele kifejezni, hogy Nógrádon nagyon szem­beötlően él együtt a múlt és a jelen. Architektúrában, szo­kásokban és nyelvben. Az ófalút és az újat a vasút szeli Huszonöt munkásőr át, de nem választóvonalként. E közösség együtt él megbe­csülve az értékes múltat és építve a szebb, modernebb je­lent és jövőt. E többségében szlovák la­kosú falu csendjét vigyázza az ófaluban magasba nyúló várrom, amely a régmúlt tör­ténelmi időket juttatja eszünkbe. A vigyázó szemek fénye azonban megkopott. Ha nem gondolunk az „egészsé­gére”, örökre lehunyja a sze­mét. Kár lenne érte. Srám András, a rétsági Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára ebben az évben két évfordulót ün­nepel. Most ötvenéves. Még csak huszonöt volt, amikor örökre eljegyezte magát a munkásőrséggel. — Valóban örökre? — kér­dezzük az erősen őszülő, de még mindig fiatalos férfit, akinek megfontoltsága tisz­teletet parancsol. • — Akkor, 1957-ben még nem tudhattam, de ma hu­szonöt év után talán kijelent­hetem, hogy munkásőrként szeretnék nyugdíjba vonulni. A negyed évszázados szolgá­lat úgy érzem kötelez is erre. — Tudjuk, hogy nagy meg­tiszteltetés érte. Meghívták a Parlamentbe. — Igen. Most kaptam meg a Haza szolgálatáért kitünte­tés arany fokozatát. Az ország házában adták át. éva Pattognak a rövid monda­tok, mintha most is az egy­ségnél lennénk, melynek Srám András törzscsoportvezetője. — Mire a legbüszkébb, ha visszapillant a huszonöt évre? — Talán arra, hogy évről évre sok új fiatal jelentkezik a munkásőrségbe és ebben biztos benne van az öregek lelkesedése, munkája is. — Az öné is... — Talán... Mint szlovák anyanyelvű, büszke vagyok ar­ra, hogy a rétsági járás tíz szlovák községéből sok nem­zetiségi fiatal található a rét­sági munkásőregységben, akik magyar anyanyelvű társaikkal együtt becsületesen helytáll­nak, dolgoznak. — Gondolom a termelésben is. — Természetesen. A min­dennapi munka szorosan hoz­zátartozik mindenkinek a na- cionáléjához. Tudni kell, hogy a munkásőrök elsősorban sza­bad idejükben munkásőrök. Leginkább szombaton és va­A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál, a vevők megelégedésére készülnek az alumíni­um bányatámok. A korszerű termékek gyártásához a mai technikai követelményeknek megfelelő berendezéseket vesznek igénybe Düsseldorfi tanulságok IV 0« a munkavédelemben Az energiatakarékosság jegyében A vilniusi autóbuszpark so­főrjei száz kilométerenként át­lagosan egy liter üzemanyagot takarítanak meg. Ezt a Lett Köztársaság közúti és köz­lekedési minisztériumának számítóközpontjában kidol­gozott útvonalhálózat segítsé­gévei érték el. A térképek összeállításakor figyelembe veszik az autóbusz típusát, a vidék domborzati viszonyait, az út szélességét, és burkolatának tulajdonsága­it. A számítógép kiválasztja a motor optimális üzemi fel­tételeit az adott viszonyokhoz. Oktató kíséri az új útvonalra kerülő vezetőket, ők nyújta­nak segítséget a számítógép­pel elkészített útvonalvázlat leolvasásában. sárnap. Ez mindenképpen ál­dozatot jelent, amit mindenki szabadon választ. És kötele­zőnek tart a maga számára. Büszkén mondhatom, hogy munkásőreink 80 százaléka szocialista brigádtag. Majd­nem minden munkásőrünk a civil életben kiváló dolgozó. Amit Srám András a tár­sairól elmondott, reá is vonat­kozik. Huszonöt éve becsüle­tesen teljesíti kötelezettségeit, mint munkásőr, de férfi mód­ra áll helyt a civil életben is. A kitüntetései is erről tanús­kodnak. Háromszoros birtoko­sa a Haza fegyveres szolgála­tában kitüntetésnek, amit tíz-, tizenöt és húszéves szolgálat után érdemelt ki. Ezerkilencszázhatvannégy óta, a Hazafias Népfront poli­tikai munkatársa. A minden­napi politikai és kulturális szervező munkában elért ered­ményeiért részesült a Szocia­lista kultúráért miniszteri és a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozata kitüntetésben. Nagy szerepet vállalt magára az MSZMP nemzetiségi politi­kájának megvalósításából, amikor közel tíz éve vállalta a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége el­nökhelyettesi tisztét. Nagy szerepe van abban, hogy Nóg­rád megyében, szűkebb hazá­jában, a rétsági járásban ér­tékes eredmények születtek a szlovák nemzetiségi kultúra, hagyomány ápolásában a szlo­vák anyanyelv megőrzésében, tanításában. A két jubileum alkalmából erőt, egészséget kívánunk Srám Andrásnak a további feladatok ellátásához! Kondacs Pál Negyvenkét termékét mutat­ta be Düsseldorfban, egy ot­tani munkavédelmi szakkiál­lításon a Salgó Cipőipari Szö­vetkezet. A tarjáni egység a TANN1MPEX Külkereskedel­mi Vállalat révén jutott ki az ötnapos — már hagyomány­nyal büszkélkedő — nyugati bemutatóra a közelmúltban. TETSZETŐS KESZTYŰK A fejlődőktől a legfejletteb­bekig sok ország képviseltette magát a nyugatnémet város­ban. A TANNIMPEX többféle mesterség szakembereiből ál­ló stábot „vitt ki” a rangos eseményre, hogy a helyszínen tudják fölmérni: milyen igé­nyek érvényesek ma a mun­kavédelmi eszközök világpia­cán. A bemutatott TANNIM- PEX-portékákat illetően a Salgó Cipő vitte a prímet; olyan egységeket kényszerített a „futottak még” kategóriába, mint a Pécsi Kesztyű, a vár­palotai 1SZÖV, vagy a Tímár­ipari Szövetkezet. Meglepetés — ez a szó kí­vánkozik az utólagos értéke­lés elejére. A szövetkezet kép­viselője kellemesen lepődött meg azon, hogy a bemutatott kézvédő eszközök igen nagy érdeklődést vontak magukra. A sikernek beillő kíváncsisá­got az váltotta ki, hogy min­den termékük speciális véde­lemre szolgált. Tizenkétféle terhelés ellen készítettek kü- lön-külön védőeszközt; a cél­nak megfelelő anyagból, illet­ve a kellő helyekre tett úgy­nevezett kierösítésekkel. Fi­gyelemre méltó, hogy konfek­cionált olaj ellen; kesztyűvel egyedül a Salgó Cipő jelent meg Düsseldorfban. Ez a ter­mék egyben kiváló példa a jó kooperálásban rejlő lehető­ségek kihasználására. A kesz­tyűhöz fölhasznált anyag a gyártó GRABOPLAST-n&l is még vadonatúj; lényegében ez az első termék, amit összeál­lítottak belőle. CSÚF CIPŐK Nem ilyen rózsás a helyzet, ha a „lábvédelmi eszközöket” — magyarán: cipőket — néz­zük. A nyugati lábbelik nem említhetők egy napon a ma­gyar gyártmányúakkal (a ma­gyar'cipők hátrányára!). Kint olyan munkavédelmi cipőket gyártanak, amilyenek a ma­gyar piacon divatáruként ta­lálnának — igen hamar — gazdára. Jól szemlélteti a le­maradást ja szövetkezetben „őrzött” francia mintadarab; amelyet — a benne nehezedő acélkaplival együtt — is szí­ves-örömest viselne sok ho- nunkbeli kamasz. '* „Hármas követelmény” ér­vényesül odakint a munkavé­delmi lábbelikkel szemben; kényelem, védelem, külcsín. Minálunk főleg ez utóbbi szo­rul egészen háttérbe (oly any- nyira háttérbe, hogy a cipő­kön alig lehet észrevenni az elviselhető küllemre való tö­rekvést). A tarjánj szövetkezet illetékesei törekszenek arra, hogy a Düsseldorfban látotta­kat ebben a tekintetben is — legmagasabb mércét maguk elé tartva — hasznosítsák. Az előrelépésnek persze tár­gyi feltételei vannak: egy vul­kanizáló gépet kell mihama­rabb beszerezniük, hogy a ci­pőtalpakat a mai követelmé­nyeknek megfelelő színvona­lon tudják előállítani a Salgó Cipő szakemberei. Ám azt azért nem lehet mondani, hogy cipőkkel egy­általán nem „rúgtak labdába” Düsseldorfban. Érdekesség, hogy egy, korábban az üveg­ipar számára kifejlesztett láb­beli iránt erdészek kíváncsis­kodtak. Kiderült, hogy a spe­ciális védőképességű cipő a favágókat is megfelelően óvja a leggyakoribb lábsérülések­től. „Felfedezés” a szövetke­zet számára, hogy az erdészet­nek is kialakíthatnak, majd gyárthatnak védőeszközöket! BORSOS ÁRAK! A jövőre vonatkozó fontos tanulságok közül kettőt érde­mes említeni a szövetkezettel kapcsolatban. Egyik az. hogy jó lóra tettek, amikor a spe­cializálódás mellett döntöttek. Az „általános védelmet” nyúj­tó eszközök nem keltettek ér­deklődést Düsseldorfban. Lényeges tanulság az is, hogy a Salgó Cipő speciális, tartós, jó védőképességű da­rabjai bár tetszettek a lehet­séges üzletfeleknek (körülbe­lül száz kisebb-nagyobb cég érdeklődött a szövetkezet kép­viselőjénél), a portékák ára azonban nem fokozta a ro- konsrenvet irántuk. A mai körülmények közt kelendőb­bek a rútabb, gyengébb, de olcsóbb védőeszközök nyuga­ton. Lehetőségein belül ezt a körülményt figyelembe kell vennie a Salgó Cipőnek a to­vábbfejlesztésre vonatkozó döntések alkalmával! (molnár) NÓGRÁD — 1981. október 22., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents