Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
Derűs őszi napsugár frissíti az ágyneműt Berkenyén a Szegner család portáján. — kép: kulcsár — EZ-AZ Kelemen Gábor Dtósjenün Tervezett tempóban a településfejlesztés Hz államlgazgalás — szolgálat Akták és emberek Gyermekintézmények fejlesztéséért Társadalmi összefogással Nagybátonyban ben másra hagynák, legyen szó egy építési engedélyről, vagy akár csak egy hatósági bizonyítványról. Néha meg kimondottan kínos a hatósággal való találkozás. Gondoljunk csak a szabálysértési ügyekre, amelyekben bizony, büntetni is kell. S a szigorra éppen a szabályokat tiszteletben tartó többség védelmében van szükség. Mégis másként lép be az állampolgár a tanácsházára. ha érzi, hogy az előadó célja is ugyanaz, mint az övé: minél előbb igazságosan rendezni - az ügyet, nem hizlalni, hanem lezárni az aktát. És itt már nem paragrafus sokról, előírásokról, hanemi egy fontos szemléleti kérdésről van szó. Nevezetesen arról, hogy az ügyintéző vari az ügyfélért, és nem fordítva.' Ez a felismerés persze, már régen nem idegen államigaz-' gatásunktól, de a gyakorlatban még nem mindig érezted ti eléggé a hatását. Bizony ei tekintetben a törökszentmiklósi példa inkább tekinthető kivételesnek, mint jellemzőnek. Még túlságosan is sok heJ lyen tapasztalni, hogy az ügyintéző megfeledkezik ar-i ról: az államigazgatás —’ szolgálat, Bizonyos esetekben! a szigorra, a határozott fellépésre szükség lehet, de a tanácsi alkalmazott nem játszi hat hatóságosdit, nem küldözgetheti, ugráltathatja ügyfelét, nem bánhat vele — vélt hatalmával visszaélve — lekezelően. Ezzel ugyanis több kárt okoz a tanácsnak, mint amennyi hasznot a munkája jelent. Mert a tanácsi ügyintézés egyik legfőbb sajátossága, s egyben alapvető követelménye, hogy az akták mögött mindig látni kell az embereket. D. A. ] risnyagyár és a FŰTÖBER mellett legjobban a Nógrádi Szénbányák dolgozói fejezték ki eddig. Zsuffa Miklós vezérigazgató a napokban tájékoztatta a nagyközségi tanács elnökét, hogy a legutóbbi kommunista műszak bevételéből megközelítőleg hatszázezer forinttal járulnak hozzá a költségekhez. Ezen túl tudni kell azt is, hogy a községgazdálkodási vállalat alvállalkozójaként a Nógrádi Szénbányák kisterenyei építési üzeme végezte el az alapozási munkát terven felül, 1,3 millió forint értékben. PERSPEKTÍVA Hála a közlekedés szervezőinek, van idő egy kis reggeli szemlélődésre. A korai autóbusz érkezése és ß legközelebbi vonat indulása között éppen háromnegyed óra van, mi mással tölthetné az ember, ha nem nézelődéssel. Éppen megtalálom tekintetemmel a három tizenéves lányt, amikor rám köszön az idős, ismerős kalauz. — Szevasz... no hiszen, van is mit nézned! Látod micsoda ganajdomb van a padjuk alatt Pedig csak egy negyedórája ülhetnek ott. Igaz, ami igaz, a pásztói vasútállomás várótermei általában tiszták, a szemetelés ezért szúr különösen szemet. A három leányzó meg rendíthetetlen nyugalommal köpködi a napraforgó héját a kőre, s olyan szemétdombot csinálnak, hogy isten uccse’ szeretném szájon verni mindnár- mójukat. Az indulat, (szerencsére) ennyire nem ragad magával, ehelyett tűnődöm; miként tarthatnak rendet maguk körül, otthon. — Diákok, éppen diáklányok — morog a kalauz. — Olyan fiatalok, akikről azt hinné az ember, hogy a legtöbbet lehet tőlük elvárni. Salgótarjánba utaznak, mert kereskedőnek tanulnak, Ke- resdőnek... egy fenét! Legföljebb, ha eladó lesz az ilyen tanoncból. EGY BETŰ Egy kis mosoly a napilapokban, ráadásul a sokat emlegetett nyomda ördöge is vétlen. Ezúttal bizony nem lehet semmit a nyakába varrni, merthogy a több helyen előállított sajtótermékekben ugyanaz a betű nem stimmel. Olvasom: ....az év végéig 400— 500 szarvastehenet, ÜSZŐT- és borjút lőnek ki...” Nocsak! Az ember szeme kiguvadhat a kereséstől, a vadászati idény naptárában meg nem találja: mettöl meddig lőhető az ÜSZŐ. Vadászható ellenben az ÜNÖ, az egy évet betöltött nőivarú szarvas. S, ha már az istállókban „lakó üszők vadászatáról” tudósít a hír, jogos a kérdés: „Es tessék mondani, mit szólnak mindehhez az üszők tulajdonosai, a termelőszövetkezetek? A HÁRPIA Lelkiismeret-furdalásom van. Annyira szekáltam már — mellesleg joggal és jó szándékkal — a vendéglátás dolgozóit. s most e néhány perces történet után fejet kel! előttiik hajtanom. Tisztelet a türelmüknek. Halkan duruzsol a presszó, s a kávéillatú, ájtatos csöndbe beledörömböl egy hang: — Mit csinál maga? Azonnal főzzön nekem egy másik kávét, egy frisset! — De, asszonyom... — Ne feleseljen! Ahelyett, hogy a száját jártatja, főzzön egy másik kávét! — Kérem szépen, láthatja ön is, most csöpög le. Tényleg mindenki láthatja, mert az ordibálásra mindenki a presszógéphez figyel: nincsen ott egyetlen előre lefőzött kávé sem. Nem számít. A hárpiát legalábbis nem zavarja : — Csak dumál, meg lop! Az ember igazán elvárhatja, hogy tisztességesen kiszolgálják... Hol a cukor, hármat adjon, annyi jár! Meg egy pohár szódát is. Hideget! Ott sürögnek körülötte hárman, de ezt a verklit agyonütni sem lehet. ■ — Nincs itt egyetlen ellenőr sem? Na, majd lesz, arról én gondoskodom, a fiam ugyanis... Maga itt a főnök? Szé- gyelje magát! Én itt vendég vagyok... Tényleg, én is. Éppen ezért még egy perc, aztán a boszorkány elé állok: „Na. nyanya, fogja be a csipogóját, nem a z autóbuszmegállóban találkoztak. Ráértek. Kisokos Tóni kezdte a szájtépést. — Hallották, hogy bevezetik az ötnapos munkahetet? Igen? Nahát, vigyázzanak, uraim, mert ez egy újabb átverés lesz. Erre egy magunkfajta munkásember csak ráfázhat... — Lehet, hogy maga igen, de én nem — mondta Tar Győző — Csak ne ugráljon. Elsősorban a magaféle éltapsoló- kat éri a legnagyobb kár. Maga eddig győzködött a néppel, hogy minél többet melózzanak, s akkor az állam azt mondja, slussz, ~ddig és nincs tovább. Sőt, az alkotmányban rögzített munkához való alapvető jogunkat megsértve, csökkentik a munkaidőt. Tudják, mi lesz ennek a következménye? Aki órabérben dolgozik, annak kevesebb lesz az órája és így a bére is. Nyilván. Aki meg teljesítményben, annak kisebb lesz a teljesítménye. .. De még a havibéresek is pórul járnak: kevesebb időt kapnak ugyanannak a munkának az elvégzésére. Senki sem csinálja neg helyettiUf. — Maga eddig sem csinálta meg. A maga esetében tehát az ötnanos m"~'':p.kit a lényegen semmit sem változhat —. jegyezte meg Tar Győző. maga ricsajozását akarom hallani.” Aztán, ha úgy tetszik, hívjon rám Is ellenőrt. Amíg megérkezik, azt is elmondom a vénasszonynak: az én ismerőseim közül ugyan egyetlen hetvenéves öregasszony sem hord drapp nadrágkosztümöt és tökhéj kalapot, nincs a képükön félkiló kulimász, de ehhez a kikent-kifent gramofonhoz képest mind „úrinő”. A viselkedést illetően. A cirkusz azonban véget ér, a nagysasszony elvonul. Fenségesen, méltóságteljesen. Győztesen. Elégedetten. Elvégre is, most mindenki ráfigyelt. A személyzet, a vendégsereg fellélegzik. — Hál’ istennek, most csend lesz holnap reggelig, akkor majd újra leadja ezt a műsort. — Mit gondoltok, nem kellene neki összedobni egy mozijegyre valót? Elvégre, ott is szórakozhatna — nemcsak velünk. ŐSZINTESÉG Üjsághirdetés: X. Y. vendéglős szakácskönyvet keres megvételre. Még jó, hogy a vendéglőjét is megnevezte. Legalább tudja az ember, hogy melyik étteremben tanulnak főzni — ezután. — Én most nemcsak a magam nevében beszélek. Gondoljanak csak, uraim, arra a sokszor hallott jelszóra, hogy a munka nemesít. Na, na, kaÖNMEGVALÓSiTÁS pisgálják már? Ezután kevesebb módunk lesz a nemese- désre. . . És, és mi van az önmegvalósítással? He?! Állítólag az ember a munkában kifejezheti önmagát. S most ettől a lehetőségtől meg akarják fosztani. — Nem értem — csóválta meg a fejét a trió benjámin- ja, név szerint Bale K. Áron. — Maga eddig annyit maszekolt, amennyit nem röstellt. A maszek meló csökkentéséről nincs szó, következésképpen abban továbbra is megvalósíthatja önmagát. — L ángossütéssel, illetőleg a hozzávaló nyersanyag előkészítésével? Menjen már maga balek Bale K. Áronka... Sok szó esik az utóbbi időben az államigazgatási ügyintézésről, amely nem kis mértékben befolyásolja mindennapi közérzetünket. Egyes felmérések szerint — persze, ezt aligha lehet pontos számokba foglalni — a tanácsok országszerte évente mintegy 20 millió ügyet intéznek. Vagyis gyakorlatilag minden magyar állampolgár megfordul náluk és sokan többször is. Rendkívül fontos politikai kérdés tehát, hogy az államigazgatósági hatóságok hogyan intézik ügyeinket, milyen kapcsolatokat alakítanak ki közben az állampolgárokkal. Az ügyintézés gyorsasága és szakszerűsége — tehát a két legfontosabb minőségi követelmény — területén az elmúlt években jól érzékelhető volt az előrelépés. Országszerte sorra alakultak az ügyfélszolgálati irodák, amelyek megkönnyítik a panasz- és más ügyek intézését. Egyre több tanácsnál válik mindennapos gyakorlattá a rövidített ügyintézési határidők bevezetése, ami egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a különféle akták hetekig, hónapokig a hivatal polcain porosodjanak. Igen sok tekintetben egyszerűsödtek az állam- igazgatási eljárásra vonatkozó szabályok, s ennek következtében egyértelműen kevesebb lett a hivatalok munkájában a bürokratikus elem. Több új, az ügyfelek alapvető jogait, érdekeit védő paragrafus is bekerült a törvénytárba. Csak egyetlen példa: az új államigazgatási eljárási törvény szerint a jövőben senkitől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet a jogszabályok szerint a különféle hivatalos nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell. Ez a nagy jelentőségű rendelkeNagybátonyban a Mátra-lakótelepen és körzetében az utóbbi öt év alatt több mint négyszáz új lakást adtak át. A maconkai és a falusi településrészen kétszáznál is több a magánerőből épült családi ház. Már ez a két szám is bizonyítja, hogy az itt élők negyedrésze, új, korszerű, a mai követelményeknek megfelelő otthonhoz jutott. Az új lakásokba elsősorban fiatalok költöztek. A sokat emlegetett demográfiai hullám mellett ez is jelentősen növelte ebben a dinamikusan fejlődő nagyközségben a bölcsődés, — Hát, ha egyszer ezt választotta. Nem értem, miért háborog. Ha ötnapos lesz a munkahét, az embereknek több szabad idejük marad, többel kirándulnak és több lángost esznek. Maga amellett, hogy több módja nyílik az önmegvalósításra és a nemesedésre, többet is kereshet... —• Legyek őszinte? — kérdezte Kisokos Tóni. Lelkesen bólogattak. Ha ugyanis Kisokos Tóni őszinte lesz, akkor ritka pillanat tanúi lehetnek. — Nahát — vett mély lélegzetet Kisokos —, ha én most tapsolok örömömben, akkor ezeknek lesz képük azt állítani, hogy jót tesznek velem. — Miért, nem így lesz? — Hát persze, hogy nem. Ide hallgassanak maguk, maguk szende szüzek, jámbor lelkek. Én eddig sem dolgoztam a munkahelyemen. No, ezután még kevesebbet tudok nem dolgozni... S mivel bedöcögött az autóbusz, fölfurakod- tak rá. Kisokos fönt a buszon, bár keményen harcolnia kellett nehogy a sarok- baszorítsák, kirukkolt a döntő érvével: — És és én mikor és hol fogom magam kipihenni. ha már a munkahelyemen sem jut rá elég időm '’ Szente Pál zés egyrészt mentesíti az állampolgárokat attól, hogy mindenféle igazolásokért, bizonylatokért egyik hivataltól a másikhoz szaladgáljanak. Másrészt pedig —, s ez is rendkívül fontos — rákényszeríti a hatóságokat, hogy a nyilvántartásaikat pontosan, naprakészen vezessék. Hiszen ezentúl már nem hagyatkozhatnak arra a kényelmes álláspontra, hogy „majd az ügyfél igazolja, ahogy tudja, amit kell”. A tanácsi ügyintézés hétköznapjaiban kedvező változásoknak lehetünk tehát tanúi. A hatóságok sok tekintetben egyre inkább egy hivatali szolgáltató szervezetre hasonlítanak. Nemrégiben az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a Törökszentmiklósi városi Tanácsnál tanulmányozta: milyen is ma egy minden tekintetben korszerű tanácsháza. Nos, itt minden lakossági ügyet egy helyen, a földszinti nagyteremben intéznek, ami leginkább egy OTP-fiók- ra hasonlít. Az előadók kedvesek, szolgálatkészek, az ügyfelek helyett az ügyiratokat küldözgetik. Azonnal kiadják a szükséges igazolásokat, ha kell, segítenek kitölteni a beadványokat. Az újszerű szervezeti felépítés, a gondosan megtervezett feladatmegosztás, a szemre is tetszetős külsőségek eredményeként az ügyfelék itt nem félve, tanácstalanul, hanem ellenkezőleg: szívesen, jó érzéssel lépnek be a tanácsháza kapuján. Tudják, érzik, hogy ez a hivatal értük van. nekik dolgozik. Mindezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az emberek számára kifejezetten öröm a tanácsházára járni. Hiszen nyilvánvaló, hogy sokan különféle hivatalos ügyeik intézését legszívesebaz óvodás és iskolás korú gyerekek számát. Ebből adódik, hogy Nagybátonyban a gyermekintézmények fejlesztése, bővítése elsőrendű társadalmi kötelezettség. Legnagyobb gond az óvodás korú gyermekek elhelyezése. Ezért a száz férőhelyes óvoda építése megkezdődött, és gyors ütemben halad. Példamutató társadalmi összefogás eredményeként lehetővé válik, hogy határidőre elkészüljön és 1982-ben megkezdje működését a szülők nem kis örömére. Az óvoda építésénél szemberek nemes szándékát a hall j utca van alakulóban a2 egykori kenderföldek helyén. A korábban kijelölt 76 teleknek a fele már gazdára talált —, s jobbára fiatalok a vevők. A házhelyek kialakításakor éppen rájuk gondoltak a község vezetői, letelepedésükhöz így kívántak segítséget adni. A betonozott út, amely a falut a szép fekvésű tóval ösz- szeköti, ott halad el a telkek között, ez nyilván serkenti a vásárlókedvet. A villany gerincvezetékeit megépítették az idén, a közvilágítás már a „helyén”. A Kossuth utcaiak megunták a sáros járdát, anyagot kértek és kaptak a tanácstól. Szorgos munkájuk nyomán mintegy kétszáz méteres szakasz kapott új köntöst az utcában. Szükség volt az önkéntes munkára, a faluközpont kialakításánál is. A jövendő centrum helyén korábban megroggyant lakóházak álltak, azokat elbontották. Ä tereprendezés földmunkáit elvégezték, most már nincs akadálya annak, hogy a szebb, mutatósabb központ tes. tét * öltsön. A művelődési házzal szemben hamarosan kétszintes családi házak épülnek; Befejező munkálatait végzik már az öregek napközi otthonának, ahol rövidesen húsz idősebb ember töltheti társaságban. megfelelő körülmények között az idejét. A gazdasági egységek dolgozói két kezük munkája mellett egynapi keresetüket is felajánlották a napközi otthon építéséhez, éppúgy, mint a helyi kisiparosok. Rövidesen benyithat az első vendég az új fodrászüzletbe, amelynek kialakításán dolgoznak a szakemberek. A munkák végeztével nyilván gyorsan berendezik az üzletet a Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet illetékesei. NÓGRAD — 1931. október 21., szerda 5
