Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

Magyar—Szovjet Baráti Társaság Vil. országos értekezlete r (Folytatás az 1. oldalról.) mint két évtizedes tartalmas, baráti kapcsolat fűzi össze a Moszkva közelében levő Ku- pavnai Textilkambináttal. — Mind több olyan tagcso­portunk van, amelynek kima­gasló tevékenysége a kapcso­latok bővítésére serkenti azok­nak az üzemeknek, intézmé­nyeknek kollektíváit is, ahol nincs tagcsoport. Így igen jó­nak tartjuk a balassagyarmati járásban dolgozó tagcsopor­toknak az egész járásra kiter­jedő munkáját, ^ Dunai Vas­mű, a Bólyi Állami Gazdaság, vagy az Orosházi Üveggyár tagcsoportjainak széles körű, a lakóterületen is érezhető ha­tású, kiemelkedő tevékenysé­gét. — Természetesen, mind a testvérkapcsolatok szélesítése, mind pedig a barátsági munka hatókörének bővítése terén igen nagy tartalékaink vannak még — folytatta a főtitkár —, kü­lönösen a tagcsoportok és az SZMBT-kollektívák közvet­len kapcsolatainak fejleszté­sében. 'ábblakban elismeréssel a szovjet testvérmozga­A szólt lom, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság tevékenységéről, amelyben tekintélyes, elkötele­zett aktivisták sokasága vesz részt és tartja elevenen a ba­rátság gondolatát. Az MSZMP XIX. komgreez- szusának határozata] alapján az elkövetkező időszakban is jelentős feladatok hárulnak a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságra. Legfontosabb teen­dőnk, hogy felelős elkötelezett­séggel, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szerves egységének szellemé­ben vegyünk részt a magyar —szovjet barátság elmélyítésé­ben. Míg a mozgalom tevé­kenységének alapvető céljai változatlanok, a jövőben tö­rekedni kell munkánk állandó tartalmi és módszerbeli meg­újítására — hangsúlyozta a fő­titkár, s végezetül megállapí­totta: — Minden adottságunk, módunk megvan ahhoz, hogy mozgalmunk a következő években az eddiginél is job­ban megfeleljen nemes hiva­tásának, s még eredményeseb­ben szolgálja a közös nagy célt, népeink barátságát és egymás jobb megismerését. Á tanácskozáson felszólalt Óvári Miklós Óvári Miklós beszéde együttműködés fejlesztése pár­tunk és kormányunk politi­kájának sarkalatos eleme. — Együttműködésünk for­mái időről időre új vonások­kal gazdagodnak. Internacio­nalista tartalma ugyanakkor változatlan: a testvéri szövet­ség, az őszinteség, az egy­másért és a közös ügyért ér­zett felelősség. — Pártunk megalakulásá­tól kezdve hazafias és inter­nacionalista párt. Politiká­ját a marxizmus—ieninizmus elméletére, a szocialista épí­tőmunka általános érvényű törvényszerűségeinek és ha­zánk konkrét viszonyainak, nemzeti sajátosságainak figye­lembevételére alapozza. Ha­Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága és sze­mély szerint Kádár János ne­vében köszöntötte az MSZBT VII. országos értekezletének résztvevőit, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén fára­dozó minden társadalmi mun­kást. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: — Az önök tanácskozása tár­sadalmi életünk jelentős ese­ménye. A Szovjetunióhoz fű­ződő barátságunk ápolása, in­ternacionalista együttműkö­désünk fejlesztése nem csak pártunk és kormányunk bél­és külpolitikájának tartós és lényegi eleme, hanem fontos társadalmi ügy is minden a hazájáért, az egyetemes embe­ri haladásért felelősséget érző &„vfS“SrüJ,E b£ Dr. Szomszéd Dávidné: rátja, szövetségese. Ennek bi­zonyságát adta történelmi sors­fordulóinkon éppúgy, mint a békés alkotó munka hétköz­zánk felszabadulás utáni tör­ténelmében akkor születettek népünk javát szolgáló nagy eredmények, amikor érvény­re jutottak ezek a követelmé­nyár, s nem feledjük el, hogy új társadalmat építő mun­kánk jelenlegi és jövőbeni si­kereinek is ez elengedhetet­len feltétele. A szocialista hazafisághoz és a proletár in­ternacionalizmushoz, a népek barátságának ügyéhez való hűség a magyar nép nemzeti érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy az egészséges nemzeti tudat és a nemzetköziség esz­méje mind erőteljesebbé vál­jék népűnk gondolkodásában és cselekvésében. A fejlett szocialista társadalom építése olyan emberek munkáját, ak­tivitását igényli, akik számá­ra a szocialista haza szerete- te elválaszthatatlanul összefo­nódik a nemzetköziséggel. — A világ első szocialista országa súlyos küzdelmek árán gazdag tapasztalatokat halmozott . fel a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseiben. Ezek tanulmá­nyozása jelentősen megköny- jiyiti az útkeresők tevékeny­ségét. A Szovjetunió felbe­csülhetetlen értékű tapaszta­lataira pártunk és népünk a jövőben is építeni fog — hangsúlyozta a Politikai Bi­zottság tagja, majd arról be­szélt, hogy a magyar és a szovjet népnek országaink fej­lődése, egymás iránti érdek­lődése kölcsönös. — A magyar—szovjet ba­rátság fő letéteményese a Magyar Szocialista1 Munkás­párt internacionalista politi­kája — folytatta Övári Mik­lós. — Ez a barátság szocia­lista elveinkből, szocialista meggyőződésünkből táplálko­zik. A magyar—szovjet barát­ság sorskérdés a magyar nép számára, nemzeti ügy. — Az országos elnökség be­számolója és a felszólalások egyaránt megerősítették art a tapasztalatunkat, hogy a tár­saság az elmúlt öt évben eredményesen, folytatta misz- szióját, teljesítette hivatását, Tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy népeink mind szélesebb tömegei, különböző gnerécMI kerülnek közvet­len, személyes kapcsolatba egymással, kicserélik vélemé­nyüket eredményeikről, gond­jaikról, amint az barátok kö­zött szokás. Mindez segíti egymás jobb megismerését, közelebb hozza népeinket. — Különösen fontos, hogy mindazt, amit a Szovjetunió életéről, a párt politikájáról, a gazdasági, a kulturális, a tudományos életről közvetí­tünk, a valóság minden lé­nyeges elemét megragadva, történetiségében lássuk és lát­tassuk. Azért is hangsúlyo­zom a történetiség szerepét, mert a magyar—szovjet ba­rátságot, annak jelentőségét történelmi gyökereinek isme­retében lehet a maga teljes­ségében megérteni és átérezni. Az újabb és újabb fiatal nem­zedéknek kötelességünk átad­ni e történelmi tapasztalata­inkat. A fiatalok viszik to­vább az apák megkezdett ügyét, velük és általuk foly­tatódik, újul meg a népeink közötti szilárd alapokra épülő barátság. — A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak fontos fel­adata, hogy segítsen a Szov­jetunió mai valóságát a ma­ga teljességében megismer­tetni és hozzájárulni az élen­járó tapasztalatok elsajátítá­sához, gyakorlati alkalmazá­sához. Övári Miklós befejezésül a párt és a magyar—szovjet ba­rátság valamennyi aktivistá­jának nevében. köszönetét mondott mindazon szovjet ba­rátainknak, akik cselekvőén részt vesznek közös ügyünk, a népeink közötti barátság el­mélyítésében. Egyben sók si­kert kívánt a testvéri szov­jet népnek kommunizmust építő munkájához, a párt XXVI. kongresszusa határo­zatainak megvalósításához, a világ békéjének védelmezőié­hez. Végül a barátsági moz­galom odaadó aktivistáihoz szólva hangsúlyozta: — Munkájukat továbbra is abban a tudatban végezzék, hogy ezzel szocialista hazánk sokoldalú fejlődését, a biz­tonságban végzett, alkotó mun­kát, a szocializmus egyetemes ügyét szolgálják. A vitában részt vett dr. Szomszéd Dnvidné, a Berceli Általános Iskola MSZBT-tag- csoportjának ügyvezető elnö­ke. Hatékony barátsági munka Bercelen napjaiban. Emlékeztetett arra, hogy ba­rátságunk közös harcokban született, s népünk nem feledi: a szovjet nép 1945-ben súlyos véráldozatok árán hozta meg szabadságunkat. Óvári Miklós részletesen szólt arról, hogy napjainkban a Szovjetunió fejlődése, nem­zetközi szerepe é3 aktivitása az egész világpolitika, a nem­zetközi osztályharc, így az Ideológiai harc szempontjából is egyaránt alapvető fontos­ságú. A jelenlegi feszült, ve­szélyekkel terhes nemzetközi helyzetben egész népünk és világszerte minden józanul gondolkodó ember aggodalom­mal figyeli hogy az Egyesült Államok politikájában ismét felerősödött az agresszivitásra, a nyílt, erőszakra épülő ten­dencia. Politikai rangra emel­kedett az a felelőtlen, irreá­lis imperialista törekvés, amely az erő pozíciójából kí­ván diktálni a szocialista or­szágoknak, meg akarja állí­tani a haladás folyamatát a világon és megpróbálja le­rombolni az enyhülés vívmá­nyait — Érthető, hogy népünk félti kemény munkával elért szocialista vívmányait, félti a békét és ez fokozza elszánt­ságát, hogy kivegye részét a békéért folyó küzdelemből. A feszültebb nemzetközi hely­zet még nyilvánvalóbbá teszi számunkra, hogy a Szovjet­unióhoz fűződő baráti, szö­vetséges! viszony, a szocia­lista országok egysége, össze- forrottsága, közös fellépésünk az imperializmus összehan­golt politikája ellen alapve­tő nemzeti és nemzetközi ér­dekünk. — A Szovjetunióval való szoros együttműködés nem­csak külpolitikai kérdés szá­munkra. Kapcsolatainknak pótolhatatlan szerepük van szocialista társadalmunk épí­tésében, gazdasági, kulturális, ixtdománvos feladataink meg­adásában. A magyar—szovjet barátság és internacionalista Tisztelt országos értekezlet, kedves Elvtársak 1 * Hozzászólásomban csupán egy kérdéssel kívánok foglal­kozni. Az MSZBT szerepéről szeretnék szólni az iskolai ne­velő-oktató munkában. Tantestületünk valamennyi nevelője jól tudja, hogy a gyermekkorban kialakított ba­rátság, az ezt meghatározó érzelmek tartósak, Idötállók, befolyásolják a személyiség fejlődését. Tantestületünk ezért megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonít a szovjet- magyar barátság erősítésének, ápolásának, A barátsági mun­ka áthatja iskolánk egész ne­velő-oktató tevékenységét, an­nak mindennapi részévé vált. Kollektív nevelőmunkánk egyik fontos feladata, hogy a tanév programjának megter­vezésében az iskola, az úttö­rőcsapat, a pártalapszervezet és az MSZBT-tagcsoport fel­adatvállalása szoros egységet képezzen. Egymást szervesen egészítsék ki. Az ügyvezető elnökség jó ösztönzést ad ah­hoz, hogy az MSZBT-munka céltudatosan beépüljön a szak­tárgyi órák során az osztály- főnöki tevékenység és az út­törőcsapatban végzett nevelő­munka folyamatába. Mint orosz szakos nevelő örömmel mondhatom el, hogy tanítvá­nyaink szívesen tanulják az orosz nyelvet, népszerű az orosz nyelvi szakkörünk, fel­ső tagozatos tanulóink többsé­ge nagy lelkesedéssel levelez szovjet pajtásokkal. Tanuló­ink nagy érdeklődéssel for­gatják és tanulmányozzák a magyar nyelvű szovjet folyó­iratokat, Sok tanulónk vásá­rol orosz nyelvű gyermekúj­ságokat, ezáltal is bővítve nyelvi ismereteit. Diákjaink rendszeresen és eredményesen vesznek részt a járási és me­gyei orosz nyelvű versenye­ken, többen jelentkeznek orosz nyelvi tagozatos közép­iskolába. Közkedveltek körük­ben a szovjet népek dalai és játékai. A kamarakórasunk által előadott szovjet dalok mindig nagy elismerést kivál­tó, kellemes színfoltja az is­kolai és a községi ünnepsé­geknek. Igen élénk érdeklő­dést tanúsítanak gyermekeink szovjet pajtásaik élete iránt. A levelezés és olvasás során szerzett ismereteikről lelkese­déssel mesélnek társaiknak, szüleiknek. A hazánk felszabadulásának évfordulójára történő készülő­dést igyekszünk minden év­ben olyan tartalommal meg­tölteni, hogy tanítványainkban erősödjék a szocialista haza­fiság és internacionalizmus ér­zése, az ebből fakadó kötele­zettségekkel , való cselekvő azonosulás. Maradandó él­ményt váltanak ki diákjaink­ban a Szovjetunióban járt pajtások és pedagógusok szí­nes élménybeszámolói, bősé­ges személyes tapasztalataik­ról és az ott kialakult szemé­lyes kapcsolatokról. Bár isko­lai tagcsoport vagyunk, külö­nösen jóleső ‘érzéssel mondha­tom el, hogy munkánk be­épül a község és az ott mű­ködő ipari üzem, termelőszö­vetkezet életébe is. Szeretet­tel várnak, fogadnak bennün­ket, mi pedig szívesen me­gyünk, hogy a magyar—szov­jet barátság erősítéséért kifej­tett törekvéseink a község la­kossága körében is nyilvános­ságot és széles körű támoga­tást kapjanak. Ügy érezzük, hogy eddigi munkánk és további terveink egy irányba esnek az orszá­gos értekezlet elé terjesztett határozati javaslattal, amely jó lehetőséget biztosít a tag­csoportok — köztük az isko­láink — tevékenységének to­vábbfejlődéséhez, tartalmi munkánk javulásához. Küldött társaim nevében is esyetértésemet felezem ki az MSZBT VII. országos értekez­letének határozati javaslatá­val. Amennyiben e tervezet elfogadást nyer, további mun­kánkkal az e javaslatokban megfogalmazott célkitűzések minél teljesebb megvalósítá­sán fogunk munkálkodni. Az értekezlet — amelyet munkahelyi, oktatási intéz­ményi kollektívák, MSZBT- tagcsoportok, továbbá az ide­iglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse- regcsoiSort parancsnoksága, meleg hangon üdvözlő táv­iratban köszöntött — ezután elfogadta az országos elnök­ség beszámolóját, annak szó­beli kiegészítését, valamint a baráti társaság működési elveinek módosítására tett javaslatot, Az országos érte­kezlet határozatban rögzítet­te az MSZBT elkövetkező fél évtizedre szóló legfőbb fel­adatait. A továbbiakban az értekez­let megválasztotta a Magyar —Szovjet Baráti Társaság 197 tagú új országos elnökségét. Az országos elnökség meg­tartotta alakuló ülését, ame­lyen 9 tagú ügyvezető el­nökséget választott. Ugyan­csak megválasztotta a társa­ság tisztségviselőit, valamint az országos elnökség mellett működő négy munkabizott­ság vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, al elnökök: Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, Ligeti Lajos akadémikus, Nagy Mária, az MSZBT nyu­galmazott főtitkára, Raptu Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, Tamássy István, a kertészeti egyetem tan­székvezető tanára, Tasnádi Emil. az Országos Találmá­nyi Hivatal nyugalmazott elnöke és Veres József nyu­galmazott miniszter. A ba­ráti társaság főtitkára ismét Bíró Gyula lett, titkára pe­dig György Sándor. Az MSZBT VII. országos értekezlete Apró Antal zár­szavával ért véget. Á hét 3 kérdése X. Brezsnyev bonni látó«»- hada épp a kétszeresére, most tásának bejelentését a nem- már hárommillióra! zetközi helyzet enyhülése Éppen a kongresszus idején jelének lehet tekinteni? Jó előre, a kitűzött dátum­hoz képest, több mint egyhó­napos előre tartással tették közzé mind Moszkvában, mind Bonnban, hogy mikor kerül sor Leonyid Brezsnyev NSZK- beli látogatására. November 23-án és 24-én lesz az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a szovjet állam feje a nyugatnémet vezetők vendége. Ekkor fog tárgyalásokat foly­tatni Helmut Schmidt kan­cellárral, nem csak a két or­szág kapcsolatairól, hanem az európai és a világhelyzetről. Brezsnyev nem először láto­gat el Bonnba, első útja 1973 májusában volt, akkor még Willy Brandttal tárgyalt, s ta­lálkozásuk nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy még annak az évnek a nyarán Helsinki­ben létrejött 33 európai és 2 észak-amerikai ország külügy­minisztereinek értekezlete. A finn fővárosban az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának aláírásakor Brezsnyev meg­ismerkedett Schmidt kancel­lárral, akinek aztán 1978-ban Bonnban a vendége volt. Ak­kor a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése lett a szov­jet—nyugatnémet csúcstalálko­zó újabb eredménye. Most nyilvánvalóan szintén tovább tudnak majd lépni a Szovjetunió és az NSZK gaz­dasági együttműködésének te­rületén. A nyugatnémet sajtó azt várja, hogy novemberben aláírásra érik „az évszázad üzlete”, a szovjet földgáz és nyugatnémet csövek kölcsönös szállításáról szóló megállapo­dás. Már korántsem várható né­zetazonosság a közép-hatótá­volságú fegyverek kérdésében. De nyilván lehetőség nyílik az e körül kialakult feszültség bizonyos enyhítésére. S min­denképpen rendkívüli jelen­tőségű lesz a tény, hogy egy héttel a szovjet—amerikai tár­gyalások megkezdése előtt tud­ják legfelsőbb szinten tisz­tázni álláspontjaikat a Szov­jetunió és az NSZK vezetői. Schmidt kancellár személyes szerepe Is növekszik súlyban, tekintélyben, hiszen egyfelől a nyugati álláspont hiteles tol­mácsolójaként léphet fel, más­felől pedig a szovjet véle­ményt és — esetleg — javasla­tokat továbbíthatja Washing­ton és a többi nyugati fővá­ros felé. 2. Hozott-e változást az an­gol belpolitikában a kon­zervatív párt kongresszu­sa? i A válasz alighanem az egy­értelmű „nem”: Thatcher asz- szony, ha szembe is kellett néznie a bírálók egész sorá­val, kezdve a korábbi minisz­terelnökkel, Edgard Heath- szel, a végén csak bátorítást kapott eddigi politikájának folytatására. Megmaradhat te­hát „vaslady”-nek... (Apró szépséghiba, hogy a konzerva­tív párt kongresszusának ülés­terméből a rendőrségnek kel­lett kivezetnie néhány, túl­ságosan hangosan ellenvéle­ményt nyilvánító küldöttet.) Thatcher asszony változat­lan azt vallja, högv csak a magántőke által létesítendő munkaalkalmaktól lehet várni a munkanélküliek számának csökkenését. Arról elegánsan hallgatott, hogy kormányzása alatt nőtt a munkanélküliek éleződött ki a bérharc az egyik nagyüzemben, a British Leyland autógyárban, amely 1975 óta állami kézen van. A helyi vezetőség mintegy 58 ezer (!) munkás elbocsátásá­val fenyegetőzik, ha folytató­dik a sztrájk... Ami az angol külpolitikát illeti, lord Carrington kon­zervatív párti külügyminisz­ter a kongresszuson hitet tett a Közős Piac mellett, mond­ván, hogy Nagy-Britannia így kerül 300 millió fogyasztóhoz közel, a közös piaci szállítás a brit export 30 százalékát teszi ki. Thatcher asszony pedig a fegyverkezési politikát igyeke­zett igazolni. Az Egyesült Ál­lamok iránti feltétlen szövet- ségesi hűség jegyében nyilat­kozott például az amérikai nukleáris támaszpontokról is, amelyek szerinte jó helyen vannak „az angol otthonok közelében”... A gyakori angliai béketün­tetések részvevői más vélemé­nyen vannak, de ellene mond­tak a korábbi munkáspárti kongresszus határozatai is a „vaslady” katonapolitikájának. 3. Lesz-e politikai fordulat Görögországban a mai vá­lasztás után? A görög választók az ur­nákhoz járulnak,: a „demok­rácia őshazájában” legalábbis elvileg lehetőség van arra, hogy a „demosz”, azaz a nép döntsön... A NATO-tag Gö­rögországban a kormánypárt, az) „új demokrácia” az utób­bi években jobb félé irányí­totta az ország kormányrúd- ját. Az infláció növekedett, a munkanélküliség szintén. Azok a remények, amelyeket Görög­országnak a Közös Piachoz való csatlakozásához fűztek, nem váltak valóra. A fizetési mérleg állandóan nagy hiányt mutat fel. az állam külföldi adóssága mintegy 6 milliárd dollár. A görög partok közelében a napokban összevonták az ame­rikai 6. flotta hadihajóit. Az amerikai nyomás hatása — meglehet — fordítva érvénye­sülhet: a baloldal éppen USA- ellenes jelszavakkal is akar hatni a hazafias érzelmű tö­megekre. A jelenlegi kormány alkudott meg tavaly Rogers amerikai tábornokkal, .a NA­TO európai főparancsnokával Görögország visszatéréséről — ez azonban korántsem talál­kozik a tömegek tetszésével. Érezhető, hogy a Pentagon­ban, az amerikai hadügymi­nisztériumban fontos szerepet szánnak a görög kikötőknek az úgynevezett „gyorshadtest” működtetésében a Közel- és a Közép-Kelet megfélemlítése végett. Mindez természetesen csak fokozza a nyugtalansá­got Görögországban. Fej fej melletti verseny — így jellemzik az óvatos hír- magyarázók a választás előtti utolsó órákban a helyzetet. Andreasz Papandreu, a Pán- hellén Szocialista Mozgalom, a PÁROK vezetőie utolsó vá­lasztási 'nagygyűlésen félmillió ember előtt ismételte meg: „A görögöknek Görögorszá­got!”. Ha Paoandreau gvőz, Görögország NATO- és közös piaci tagsága kérdőjelessé vál­hat. Nagy tehát a tét. Nem­csak a görög választók szá­mára, hanem az imperialista hatalmak számára is. amelvek nyilván nem kárhoztatták tét­lenségre az utolsó napokban ügynökeiket és kiszol^ln'kat. Páify József Hidrobbantás Salvadorban Rendkívüli tanácskozásra ültek össze a salvadori jun­ta katonai vezetői, hogy ele­mezzék a Lampa folyón át , vezető hadászati fontosságú híd felrobbantása után ki­alakult helyzetet. Az egy kilométer hosszú­ságú, 3Q0 méter magasban ívelő hidat az FMLN műsza­ki egységei csütörtökön röptt tették a levegőbe, miután egybehangolt támadást in­téztek a környék települései ellen. Az úgynevezett Arány­úid az ország egyik legjobban őrzött létesítménye volt. Ezen a hídon bonyolódott le a többi között Costa Bica és Salvador kereskedelmi for­galma. Felrobbantásával gya­korlatilag két részre sza­kadt az ország, és Salvador legfontosabb mezőgazdasági területe cukor- és gyapot­szállítmányait nem tudja el­juttatni az ország többi ré­szébe. * A híd felrobbantásával és a környék települései ellen in­dított támadásokkal envide-> jűleg Salvador délkel.■■■'11 te­rületeivel megszakadt a tele­fon- és távíró-összeköttetés.

Next

/
Thumbnails
Contents