Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Lázár György látogatásai Dániában Befejeződtek a magyar—dán tárgyalások Hazaérkezett a magyar kormány tő Czinege Lajos Ausztriába utazott Szerdán Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter vezetésével — Otto Rösch, az Osztrák Köztársaság szövetségi hadügyminisztere meghívására — magyar kato­nai küldöttség utazott hivata­los, baráti látogatásra Ausztriá­ba. (MTI) „IWRCS-bábori” Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkból visszatért Washing­tonba, hogy bekapcsolódjék a kormányzat és a kongresszus között kialakult „AWACS-há- borúbá”. Haig hat külügyminiszteri találkozót mondott le, illet­ve halasztott el New York­ban, hogy a fővárosáé vissza­térve személyesen számolhas­son be az elnöknek azok­ról a tárgyalásokról, ame­lyeket Richard Murphy rijadi amerikai nagykövet folytatott szaúd-arábiai vezetőkkel, az AWACS radarrepülőgépek amerikai felügyéletéről. Az AWACS-szállításokat tartalmazó csomagtervet az amerikai kormány hivatalo­san szerdán terjesztette a kongresszus elé. (MTI) 1981. október 1-től megvál­tozik a deviza- és a valuta- árfolyamok jegyzése: a Ma­gyar Nemzeti Bank a konver­tibilis devizákra pénznemen­ként egységes hivatalos árfo­lyamot (vételi-, közép- és el­adási árfolyamot) jegyez. Ezt az árfolyamot alkalmazza ér­telemszerűen a devizák véte­lénél, illetve eladásánál, füg­getlenül attól, hogy kereske­delmi vagy nem kereskedel­mi jellegű elszámolásról van szó. A valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok a hivata­los devizaárfolyamokhoz fog­nak igazodni, a nemzetközi gyakorlatban szokásos feltéte­lekkel (vagyis a valutavételi és -eladási árfolyamok na­gyobb mértékben térnek el a középárfolyamtól, mint a de­vizáknál.) A jelentős tőkés­valuták közül 1981. október 1-én az USA dollár hivatalos deviza-középárfolyama 35, — Ft, az NSZK márkáé 15,02 Ft, az osztrák Schillinge 2,15 Ft, az angol fonté 62,83 Ft. Az egységes árfolyam be­vezetése a külkereskedelmi elszámolásokban nem jár vál­tozásokkal. A nem kereske­delmi szférában a konvertibi­lis valutát beváltók az eddi­ginél több forinthoz jutnak, a konvertibilis valutát vásár­lók többet fizetnek. Az uta­zási célra konvertibilis valu­tát vásárló magyar állam­A kedden tartott dán—ma­gyar politikai tárgyalások után Lázár György, a kor­mány elnöke, aki kétnapos hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Dániában, szerdán az ország építőiparának büsz­keségével : a dél-koppenhágai városrésszel ismerkedett. A nemrég még elhanyagolt lapá- lyos vdéken az eltelt mintegy másfél évtized algtt új város­negyed nőtt ki a földből. A házgyári építkezés esztétiku­máról Dániában is szenvedé­lyes viták dúlnak, azt azonban mindenki elismeri, hogy ez a dél-koppenhágai körzet Eu­rópa egyik ritka építkezési bravúrja a lakáshiány orvos­lására. A rendkívül gyorsan épített, egyébként kényelmes lakóházak a rászorulók ezreit juttatták otthonhoz, s külön nevezetessége a .kerületnek, hogy igen nagy gonddal szer­vezték meg közlekedésének biztonságát. A dél-koppenhágai lakóte­lepektől a magyar kormányfő az Amalienborg kastélyba polgárok költségei azonban nem emelkednek, mert egy­idejűleg megszűnik a 10 szá­zalékos valutavásárlási ille­ték és a bankj utalók. Az egy­séges árfolyam bevezetése szá­mos vállalatnál és intézmény­nél egyszerűsíti az elszámolá­sokat, jobb áttekintést, bizto­sabb alapokat nyújt a gazda­sági döntésekhez. Az árfolyamok (a deviza- és a valutaárfolyamok) meg­állapítására ezentúl hetenként kerül sor, a pénzpiaci árfo­lyammozgások figyelembevé­telével. Az egységes árfolyam beve­zetése és az eddiginél gyako­ribb árfolyam-módosítás nem jelent változást a transzferá­bilis rubel árfolyamának jegy­zése, valamint az ezzel össze­függő elszámolások tekinteté­ben. Nem vonatkozik az állam­közi megállapodásokon ala­puló hivatalos árfolyamok (bolgár leva, csehszlovák ko­rona, lengyel -zloty, NDK márka, román lei. szovjet ru­bel stb.) eddigi árfolyamjegy­zési módja. Az árfolyamokat a sajtó rendszeresen — általában kedden — közli. XXX A külföldre utazó magyar állampolgárok 1982. január 1-től nagyobb forintösszegért hajtatott. Itt Lázár Györgyöt rövid, szívélyes kihallgatáson fogadta II. Margit királynő. Lázár György tolmácsolta Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének üdvözletét az uralkodónőnek és személyén át a dán népnek, amit a királynő jókívánságokkal viszonzott. A kora délutáni órákban a miniszterelnöknek és kíséreté­nek gépkocsisora a Koppenhá­ga közelében fekvő Hilleröd városkában állt meg. Az N. Foss Electric A/S elektronikai cég, amelyet Lázár György meglátogatott, viszonylag kis szakmunkásgárdájával és jól képzett mérnöki karával az utóbbi időkben folyamatosan növelte termelését, tekintélyes forgalmat bonyolít le elektro­nikai mérőműszerek eladásá­val. Gyártmányválasztékának oroszlánrészét exportálja, s hazánkkal is kapcsolatban áll. A Foss Electric vállalatról közismert, hogy bevételének mintegy egynegyedét kuta­tásra és fejlesztésre fordítja. A termelési folyamat az 5—8 vásárolhatnak valutát: pél­dául a rubelelszámolú orszá­gokba utazó turisták az eddi­gi 10 ezer Ft helyett szemé­lyenként évenként 15 ezer fo­rintért^ a konvertibilis el­számolású országokba utazó egyéni turisták az eddigi 8500 Ft helyett 12 ezer forin­tért, a látogató-útlevéllel uta­zók 1300 Ft helyett 1600 Ft­ért. Az utazási irodák nyuga­ti és jugoszláviai társasutazá­sain résztvevők által vásárol­ható költőpénz, az egyéni tu­risták részére a deyizatartal- mú vasúti menetjegyekre és a gépjárműhöz üzemanyag vásárlására megállapított fo­rintkeretösszegek is emel­kednek. A magasabb forint­keretek — az árfolyamválto­zások ellensúlyozásán túl­menően — arra is lehetőséget adnak majd, hogy a kiutazó magyarok az eddigit meghala­dó összegben vásárolhassa­nak valutát. Ugyancsak 1982. január 1- től módosulnak az utasfor­galommal kapcsolatos egyes vámrendelkezések is: külföl­di utazásról való visszatéré­sük alkalmával a magyar ál­lampolgárok — így a társas- utazáson résztvevők is — egy­ségesen személyenként 5000, Ft belföldi értéknek meg­felelő árut hozhatnak.be vám­mentesen. (MTI) emberből álló autonóm mun­kabrigádok rendszerét alkal­mazza — csoportokét, ame­lyek maguk felelnek a gyárt­mányok minőségéért. Innen Elsinore-ba — vagy ahogy a világon jobban isme­rik: Helsingörbe látogatott el a magyar vendégek csoportja. A Hamlet királyfit idéző vá­rosnév ma 30 000-res, lüktető ipar- és kikötővárost jelent Sjaelland (Zealand)-sziget ke. leti partján, 45 kilométerre Koppenhágától. Shakespeare Hamletjének várát, Kronbor- got, amelyet kormányelnö­künk most megtekintett, ide­genforgalmi központtá fej­lesztették az időnként rende­zett Hamlet-előadások. De máskor is sokan zarándokol­nak ehhez a nyolcszáz eszten­dős, németalföldi reneszánsz stílusban épült műemlékhez, hogy eltűnődjenek Shakes­peare Hamletjének nyugtala­nító történetén. ☆ Kétnapos hivatalos dániai látogatását befejezve szerdán a késő délutáni órákban Kop­penhágából hazautazott Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete. ☆ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, aki Anker Jor­gensen dán miniszterelnök meghívására hivatalos látoga­tást tett Dániában szerdán ha­zaérkezett. Kíséretében vol­tak: Hetényi István pénzügy- miniszter. Török István kül­kereskedelmi minisztériumi államtitkár. Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke és Szarka Károly kül- ügyminisz tér- helyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár, továbbá állami életünk több más ve­zető személyisége. Ott volt Flemming Brochner Petersen, a Dán Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Vádemelés Lengyelországban a wroc- lawi körzeti ügyészség vá­dat emelt az alsó-sziléziai Szolidaritás szervezet kiad­ványának szerkesztője ellen. Kornél Morawiecki azért áll bíróság elé, mert május­tól szeptember közepéig az ál­tala szerkesztett bulletinben a lengyel—szovjet szövetségesi kapcsolatok eflen irányuló propagandaanyagok jelentek meg. (MTI) A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye Szovje unió—Egyesült Államok A párbeszéd kezdetei Immár lassan tizedik hónapja építgeti a Reagan-kor- mány a maga új, hidegháborús politikai kurzusát és soha­sem titkolta, hogy „erőpozícióból” akarnak tárgyalni a Szov­jetunióval. Miután pedig egész, erőltetett fegyverkezési po­litikájuk alapját az a hamis, manipulativ demagógia alkot­ta, hogy az USA, sőt, a nyugati világ egésze „elmaradt” a fegyverkezésben a Szovjetunió és a többi szocialista ország mögött — ez az erőpolitikai kurzus a tárgyalások elvi taga­dását is jelentette. Érthető, hogy ilyen körülmények között a békéért ag­gódó világközvélemény és a szovjet politikusok is különö­sebb remények nélkül, nagy tartózkodással tekintettek Gro- miko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter New York-i találkozója elé. Ez volt az első magas szintű kapcsolatfelvé­tel a szovjet és az amerikai kormány között Reagan hiva­talba lépése; óta. Nem lehetett kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a Gromiko—Haig találkozó eredménytelenül végző­dik; hogy az amerikaiak kitartanak az „előbb fegyverkezé­si döntés, azután tárgyalás” politikája mellett. Ennél azonban több történt. Már a megbeszélések első szakaszában megállapodás született arról, hogy Genfben november 30-án szovjet—amerikai tárgyalások kezdődnek a közép-hatósugarú rakéták problémájáról. (Emlékezetes: a nemzetközi helyzet feszülésének egyik jelentős, ha nem a legdöntőbb tényezője éppen az amerikai elhatározás volt, hogy közép-hatósugarú rakétákat helyeznek el Nyugat-Eu- rópábah, S ezzel megbontják a jelenleg meglevő fegyverke­zési egyensúlyt). Röviddel az első Gromiko—Haig találko­zó után — miután nyilvánvalóan mindketten tanácskoztak kormányaikkal — másodszor is megbeszélést folytatott a két nagyhatalom külügyminisztere. E második találkozón 2 NÓGRÁD — 1931. október 1., csütörtök olyan döntés született, hogy jövő év elején ismét tárgyalá­sokat folytatnak egymással — ezúttal Genfben. Mindebből úgy tűnik, hogy tízhónapos szünet után nem­csak helyreállt a magas szintű dialógus, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, hanem biztosították e párbeszéd folytonosságát is. A november 30-i dátum és a jövő év ele­jére jelzett újabb Gromiko—Haig találkozó, azt a felisme­rést mutatja, hogy van miről tárgyalni és lehet ésszerű, a realitásokat figyelembe vevő hangnemben párbeszédet foly­tatni egymással. Ennél többet egyelőre aligha lehet mondani. Minde­nekelőtt azért nem, mert a Gromiko—Haig megbeszélések eredményei az amerikai külpolitikai vonalvezetés általános irányát semmiképpen sem módosították, az továbbra is vál­tozatlan. A Fehér Ház és a Pentagon iránytűje továbbra is az erőltetett felfegyverzés és az erőpolilika alapján foly­tatott tárgyalások irányába mutat. Azt is látni kell, hogy a Gromiko—Haig tárgyalásokon megszületett döntéseket a szovjet külpolitika és a nemzetkö­zi politikai erőviszonyok alakulása kényszerítette ki. A Szovjetunió a legfeszültebb időszakokban sem vette át az amerikai „héják” hangnemét. Az erő pozíciója alapján tör­ténő tárgyalásokat természetesen elutasította — de mind­végig nangoztatta, hogy kész a reális alapon folytatott meg­beszélésekre és a magas szintű párbeszédet tartja a járható útnak a két ország viszonyában. Az amerikaiaknak tekintet­be kellett venniük a nyugat-európai közvélemény mind he­vesebb ellenállását is a közép-hatósugarú rakéták tervezett telepítésével kapcsolatban, s hogy az emberek felháboro­dása és kétségei a kormányok magatartását is befolyásolták. A helyzetet és ezenbelül a szovjet—amerikai kapcso­latokat továbbra is minden illúzió nélkül kell szemlélni. Az alapvető álláspontok közötti különbség egyelőre nem csök­kent. Illúziók nélkül is komoly eredménynek kell azonban tekinteni azt a tényt, hogy a dialógus megkezdődött, s a párbeszéd folytatása a jövő év elejéig biztosítottnak látszik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. —i—e Egyiptom Az ellenzék lefejezése Szadat elnök heves hangú tévébeszédben jelentette be a letartóztatásokat. Még szeptember elején kez­dődött a belpolitikai vihar Egyiptomban. Akkor másfél millió embert tartóztattak le. Köztük volt a kopt pápa, aki­nek egy sivatagi kolostorban jelölték ki kényszerlakhelyét, és az Emírek Emírje is, aki viszont a Muzulmán Testvé­riség nevű, fanatikus szerve­zet egyik vezetője. De a le­tartóztatások nem korlátozód­tak a különböző vallási cso­portokra. Vádat emeltek kü­lönböző pártállású újságírók és egyetemi tanárok ellen is. Bűnük a hivatalos indoklás szerint az volt. hogy vallási feszültséget szítottak és így veszélybe sodorták a nemzet egységét. Szeptember második felé­ben az egyiptomi vezetés megpróbált nemzetközi hátte­ret, szőni az „összeesküvés” mögé. Ekkor utasították • ki Kairóból a szovjet nagykö­vetet, több munkatársát és egy magyar diplomatát is. Ez a letartóztatási hullám kí­sértetiesen felidézi a Szadat hatalomra jutását követő éve­ket. Nem sok megfigyelő akadt akkor, aki akár fél évet is jósolt a nagy politikus, Nasszer árnyékából előlépett utódnak. Általános meglepe­tésre az átmenetinek hitt ve­zér ügyesebbnek bizonyult ellenfeleinél: rendkívüli ta­lálékonysággal számolt le ve­lük. De az első öt-hat ke­mény esztendőt a világ fe­ledni látszott, i mivel Szadat, az elmúlt néhány évben egy­re békűlék.enyebbnek mutat­kozott. A külpolitikában az egyiptom—izraeli különbéke megkötése utalt erre, a belpo­litikában pedig az, ahogy a nemzet atyja szerepét magá­ra öltötte. Szadat nyilván abból in­dult ki, hogy a megszállt te­rületek visszaszerzése — füg­getlenül annak árától — sze­mélyét és politikáját népsze­rűvé teszi. Azt is bekalkulál­ta, hogy a Szuezi-cSatorna megnyitása, illetve az olaj­kutak visszaszerzése az or­szág bevételeit jelentős módon megnöveli. Kétségtelen, hogy az elnök az egyiptomi tár­sadalom bizonyos köreiben valóban népszerű. Minde­nekelőtt a burzsoázia állt mö­gé, teljes súlyával támogatva a nyugati nyitást, a tőkés vi­szonyok visszacsempészését, s ezzel párhuzamosan a szocia­lista világgal való kapcsola­tok befagyasztását. A társada­lom más, igen jelentős cso­portjai azonban elutasították és elutasítják Szadat politi­káját. A különbéke ugyanis rendkívül súlyosan érinti Egyiptom pozícióit az arab világban, a nyugati nyitás pedig a Szadat hatalomra ju­tásának első időszakában megerősített iszlám körök gyengítését jelenti: a fanati­kus mohamedánok ezért el­utasítják azt. Ha egészen más okok miatt, de az a prog­resszív erő is szemben all Szadattal, amely a baloldali Nemzeti Haladó Párt körül tömörül. A Muzulmán Testvéreknek a szadati rezsim elleni tá­madása többször a keresztény kopt lakosság elleni fellépés formáját öltötte, s ez időn­ként tényleg összecsapások­hoz vezetett. A kopt—moha­medán ellenét tehát jó ürügy volt Szadat számára a belső rendcsináláshoz, egyfajta bel­politikai tisztogatáshoz. De, hogy a vallási feszült,ségkel- té.«;el kapcsolatos vádasko­dás valóban csak ürügy volt, azt világosan jelzi: a letartóz­tatottak köre messze túlnőtt a vallásos ellenzéken. Amióta Szadat hatalmát megerősítet­te. csak akkor került sor ilyen belpolitikai tisztogatásra, ami­kor elfogytak a közel-keleti Az egyik legtekintélyesebb letartóztatott: Mohammed Hasszánéin ' Hejkal, az AI Ahram volt főszerkesztője, Nasszer elnök egykori híve. rendezésnek az egyiptomi asz­talra szórt morzsái, s egyre érezhetőbbé vált az árak és a munkanélküliség növekvése. Szadat azonban az ellenzék „lefejezése” ellenére nehéz helyzetben van. Az arab vi­lág még mindig összefüggést lát aközött, hogy Szadat és Begin közvetlenül az iraki atomreaktor lerombolása előtt találkozott. Érezhető az is, hogy a reagani politikában a közel-keleti kérdés hát­rább szorult. Egy helyben to­pognak a palesztin autonó­miatárgyalások, ugyanakkor a gazdasági problémák me­gint élesebbek, fájdalmasab­bak. Nincsenek tehát olyan külső események, fordulatok, amelyek lekötnék, elterelnék az emberek figyelmét. S a kairói utca megmozdulásának legkönnyebben úgy lehet ele­jét venni, ha Szadat árulókat, összeesküvőket, vagyis ellen­séget mutat fel: hazaiakat és természetesen külföldieket is. Ez Egyiptomban még mindig bevált, Szadat ezért most újra megpróbálta... Ónody György Gaston Plissonnier látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 27— 30. között hazánkban tartóz­kodott Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt • Központi Bizott­ságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier-val. A szí­vélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón áttekintették a nem­zetközi helyzetet és eszmecse­rét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszélése­ken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents